Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

1983. november 30. • PETŐFI NÉPE 0 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Hivatása: nevelőszülő A közös gazdaság meghatározzák az A felsőszentiváni községi pártvezetőség összevont beszá­moló taggyűlésén, amelyet a helyi termelőszövetkezet szék­házában tartottak még Pataricza Máté titkár ismertette az évi munkát. Sok elfoglaltsága miatt ugyanis már előzőleg lemondott tisztségéről és a község két alapszervezetének kommunistái — a pártvezetőség közvéleménykutatása alap­ján már jelöltek is új titkárt, akinek megválasztására a be­számoló és a hozzászólások után került sor. eredményei életkörülményeket • A termelőszövetkezet sertéstelepe. Nevelőszülői hálózat fejlesztését tervezi a Művelődési Minisztérium Az előadó foglalkozott a gazda­sági munka értékelésével. A köz­ség lakosságának nagyobb része a termelőszövetkezetben végzett munkájából él. A közös gazdaság­ban elért eredmények jelentősen meghatározzák az életkörülmé­nyeket és a közhangulatot. Az idei aszály Felsőszentivánon is éreztette a hatását. Végleges ada­tok még nem állnak rendelkezé­sükre, de az már ismeretes, hogy a szárazság következtében mint­egy 8 millió forint kár érte a mezőgazdasági nagyüzemet. A szövetkezet vezetői a tagsággal összefogva igyekeztek mindent megtenni a kiesés csökkentésé­ért. Az intézkedések egyik ered­ménye, hogy sikerült előteremte­ni az állatállomány takarmány- szükségletét- Minden eddiginél több — csaknem 400 hektár — területen történt másodvetés. Igaz, ezt is károsította a száraz­ság, de az állatállomány ellátása megoldott. Az állattenyésztésben a sertés- ágazatban jelentkezik túlteljesí­tés. A szarvasmarha-tenyésztés és a halászat nem növelte a közös gazdaság bevételeit. A beszámoló f oglalkozott kommu­nális témákkal is. A községi tanács az idén is — mint eddig minden esztendőben — megteremtette az intézmények zavartalan működé­sének feltételeit. Ezen túlmenőén tovább folytatódott az útépítési program. Sajnos, az energiagaz­dálkodással kapcsolatos elképze­lések nem valósultak meg. Az is­kolában a nyár végére elkészült a szerelés, amely a gáz bevezetésé­nek feltétele. A külső szerelések azonban részben anyaghiány, de más okok miatt is elmaradtak. Ezért újra vissza kellett állítani az olajkályhákat. Az említett gondok ellenére — bíznak benne — a bajai járásban Felsőszentiván lesz az első köz­ség, ahol még az idén bevezetik a gázt a lakásokba. Az eredeti tervekben erre az évre csak a termelőszövetkezet és az iskola bekötése szerepelt. Az idén a községi pártvezető­ség megkülönböztetett figyelem­mel foglalkozott a közoktatással és a közművelődéssel. A közokta­tás fejlesztéséről társadalmi vita indult. A közművelődés fejleszté­se érdekében közös irányítás alá került a napközi és az óvoda mel­lett a művelődési ház és a közsé­gi könyvtár is. A közművelődés gondjait jelzi, hogy az október végén rendezett műsoros est ér­dektelenség miatt anyagi kudarc­cal végződött, több mint 5 ezer forint volt a ráfizetés. Dr. Boza József, a megyei párt- bizottság tagja a beszámolót kö­vető hozzászólások során elisme­rését fejezte ki a termelőszövet­kezet kommunistáinak az aszály okozta károk csökkentéséért tett intézkedésekért. Hasonlóképpen a háztáji gazdaságok fejlesztésé­ért tett erőfeszítésekért. A jelen­legi gazdasági körülmények kö­zött többet kell dolgoznunk ah­hoz. hogy a belső ellátás zavar­talanságát megteremtsük és az exportot növeljük,­A bajai városi-járási pártbi­zottság titkára, Antal Gábor a községi pártalapszervezet munká­jának minősítésében utalt arra, hogy a község kommunistái ed­dig is megálltak helyüket a mun­kában és elősegítették a gazdál­kodás és a (község fejlesztéseit. Pataricza Máté nyolc évig jól töltötte be a titkári funkciót, si­keresen végezte munkáját, amely­nek elismeréseként átnyújtotta számára a Kiváló Pártmunkás oklevelet. Ezután került sor a községi pártvezetőség új titkárának meg­választására. A megüresedett funkciót Mészáros János, a ter­melőszövetkezet pártalapszerve- zetének titkára tölti be. K. S. Előkészítenek egy jogszabályt, amely szerint több állami gon­dozott gyermek nevelését /Vállaló szülők főfoglalkozásként végezhetik e társadalmilag rend­kívül fontos tevékenységet. A minisztériumi elképzelés szerint a jelenlegi nevelőszülői hálózat rendszerének fenntartása mellett azok a szülők, akik hivatásul vá­lasztják az állami gondozott gyer­mekek nevelését jogilag ugyan­olyan munkaviszonyban állnak majd, mint más állami vállalatok dolgozói. A tapasztalatok szerint a nevelőszülőkhöz került gyermekek többsége igazi családtaggá válik, számos esetben tartós érzelmi kapcsolat alakul ki, amelyet gyak­ran örökbefogadás követ. A csa­ládi közösségben nevelkedett fia­tal élet- és pályakezdése is sokkal könnyebb, mint az állami gondo­zásban nagykorúvá vált társaié. A minisztérium illetékesei sze­rint a hivatásos nevelőszülői há­lózat kialakítását az is indokolja, hogy az elmúlt években a gyer­mekek nevelését egyre keveseb­ben vállalták. Napjainkban a több mint 32 ezer állami gondozott fia­tal mindössze egynegyede van csa­ládoknál. A tavalyi kormányren­delet után felemelt gondozási díj sem változtatott lényegesen a ki­alakult helyzeten: a rohamos csökkenést ugyan sikerült megál­lítani, de új családok csak el­enyésző számban vállalkoznak gyermeknevelésre — a tapasztala, tok szerint elsősorban anyagi okok miatt. Az új hivatásos nevelőszülői há­lózat kialakítására a kísérletek már megindultak. Jelenleg Buda­pesten két, a jövő évben pedig minden megyében több család fő­hivatásaként, munkaviszonyban végzi majd az állami gondozott gyermekek nevelését. A szakem­berek szerint az új rendszer meg­oldást nyújt majd a kialakult in­tézményhálózat egyik legnagyobb gondjára is: a testvéreket a jövő­ben nem kell elszakítani egymás­tól. A hivatásos nevelőszülők helyzetét rendező, most formálódó jogszabály várhatóan a jövő év­ben jelenik meg. Tanácskozás az innováció tartalékairól Országos tanácskozást tartanak „Innováció—inkurrencia ’83” cím­mel december 1. és 3. között Budapesten. A rendezvény szervezői keddi sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy napjainkban rohamo­san növekszik az inkurrens, azaz kihasználatlan gépi, anyagi, szak­tudásbeli kapacitás. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági, technikai fel­tételek között a hatékony műszaki fejlesztés ellsősorban a már meg­lévő eszközök, ismeretek hasznosításából biztosítható. A tervezett ta­nácskozáson az inkurrens állomány növekedésének és a fejlesztés kér­désének összekapcsolásával éppen erre a követelményre kívánják fel­hívni a figyelmet. A három nap során megvizsgálják azt is, miként előzhető meg az inkurrencia létrejötte. A tanácskozás célja, hogy olyan fejlesztésekre irányítsák a figyelmet, amelyek nem — vagy csak kismértékben — termelnek ki felesleges kapacitást, illetve ame­lyek kifejezetten a már létező kihasználatlan állomány felszámolásá­ra irányulnak. Gyorsan megtérülő, anyagmegtakarító jtíllíojl TO" 1A fi [Sjf , f 1 beruházások AZ ÁFB PÁLYÁZATA Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését szolgáló fejlesztések támogatásá­ra az idén eddig 460 millió forint értékű állami kölcsönt, illetve já­radékköteles állami alapjuttatást ítélt oda a vállalatoknak, szövet­kezeteknek. A pénzintézet 40 pá­lyázatot fogadott el. A támogatás­sal összességében 580 millió fo­rint értékű anyagmegtakarító be­ruházás megvalósítását teszik le­hetővé. A kölcsönnel segített be­ruházások többsége kiegészítő jel­legű, rövid idő alatt megvalósít­ható és gyorsan megtérülő fej­lesztés. Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasználás tá­mogatására az idén hirdette meg pályázatát. Mivel az első időszak­ban a pályázat a vártnál kisebb érdeklődést váltott ki a vállalatok körében, ezért sok esetben a pénz­intézet szakemberei keresték meg a gazdálkodókat. Jelentős feltáró munkát végeztek, tanácsokat ad­tak, s vizsgálták a lehetséges fej­lesztési célokat. Mindezek ered­ményeként az eltelt időszakban 58 pályázat érkezett a bankhoz. Ezek közül .mindössze hármat utasított vissza az ÁFB, mivel azok vagy nem javították a népgazdaság de­vizális egyenlegét, vagy megvaló­sításukhoz a vállalatoknak önál­lóan is volt elég pénzük. A fejlesztések lebonyolításánál gondot jelentett, hogy a tőkés im­portból származó gépek beszerzé­se több esetben hónapokig elhú­zódott. A bank véleménye sze­rint elsősorban azok a vállalatok számíthatnak arra, hogy gyor­sabban jutnak hozzá a gépekhez, amelyek biztosítják, hogy a devi­zakiadás még az adott esztendő­ben, a többlet export-árbevétel­ből megtérüljön. Az év utolsó időszakában a vállalatok érdeklődése — nem utolsósorban a pénzintézet szak­embereinek hatékony akvizíciós, fejlesztési lehetőséget feltáró munkájának hatására — lényege­sen megnőtt. Szovjet est a televízióban Hagyomány már, hogy az óv utolsó heteiben szovjet estre invitálja né­zőit a Magyar Televízió. A programra ezúttal ma a 2-es csatornáin kerül sor. Az est első része — 16.30- tól a tévé-híradó első ki­adásáig — elsősorban a kisfi Írnek kedvelőinek ér­deklődésére tart számot, hiszen természet-, doku­mentum-, rajz- és bábfiil- miek váltogatják egymást az összeállításban. A több mint hatórás program nyitóműsora Oroszország dalait, tán­cait mutatja be a nézők­nek, ákik hagyományos sportágakkal is megismer­kedhetnek a továbbiakban. Az est főműsora a Be­szélgetések holdvilágnál című tévéfilm lesz: a Ma­gyarországon is kedvelt, fiatalom elhunyt Vaszilij Suksin novellád nyomán. A program a Garanjan— Kuznyecov duó dzsesszmű. sorával búcsúzik: az or­szághatárokon túl fis is­mert kettős legutóbb ta­valy, a XIV. Prágai Nem­zetközi Dzsesszfeszitiválion aratott nagy sikert. A szovjet est két házi­asszonya: Innia Jermilova és Endréi Judit. Rendőrkézre kerültek az utazó bűnözők 1983. november 14-e P. J.-ék du- napataji házában úgy kezdődött, mint sok más hétköznap. Reggel 8 óra tájban a házasoár a ház belső részén levő konyhában tar­tózkodott, mikor arra lettek fi­gyelmesek, hogy a lakás bejárati ajtaja csapódott. Tudván, hogy az ajtót nem zárták be, arra gondol­tak, valaki jött hozzájuk. A házi­asszony előresietett, és meglepe­tésére azt látta, hogy egy nő már megy ki az udvarból, a másik pe­dig az utcai kapuban áll. Megkér­dezte tőlük, mit keresnek, ml já­ratban vannak. Egyikőjük azt vá­laszolta, kosarat árulnak, és ér­deklődött, nem vesznek-e tőlük. Minthogy P. J.-éknek nem ''olt szükségük kosárra, a két nő távo­zott, a háziasszony pedig most már bezárta a lakás ajtaját. P. J. éppen távozóban volt ha­zulról és kérte feleségét, hogy azt a pénzt, amit előző este kitett az asztalra, adja vissza, mert szük­sége lesz rá. P.-né, aki tudta, nem tette el a pénzt, ekkor döbbent rá, hogy azt csak az az asszony vi­hette el, aki az előbb bent járt a lakásban. Azonnal kerékpárra ült és a két nő keresésére indult. A járókelők elmondása alapján utolérte őket, amint a Duna védgátján Ordas felé haladtak. Felszólítására, hogy a pénzt adják vissza, előbb tilta­koztak, amikor azonban kilátásba helyezte feljelentésüket, egyikük —, akit bent talált az udvarukban — a töltés aljában az egyik va­kondtúrásból kivett egy csomó bankjegyet, mint utóbb kiderült, 5 ezer forintot, és azt átadta. P.-né ezután hazament és a la­kásban alaposabban szétnézve, azt is megállapította, hogy több aranytárgy szintén hiányzik. Ezután a rendőrségi körzeti megbízotthoz sietett, akinek a je­lentése nyomán rövid időn belül megérkezett a kalocsai rendőrka­pitányság nyomozó csoportja. A nyomkövető kutya „vezetésével” a géderlaki révnél megtalálták a keresett két nőt. Igazoltatásukkor kiderült, hogy egyikük Tajkuna Margit 38 éves, másikuk Júdás Lászlóné szül.: Horváth Anna 52 éves, mindket­ten büntetett előéletű fajszi lako­sok. Éppen a kompra vártak, hogy a Dunántúlra meneküljenek. Előállításuk után Tajkuna Mar­gitnál megtalálták az ékszereket, azt azonban „nem tudta” meg­mondani, hogy azok miként ke­rültek hozzá, Júdásné pedig még azt is letagadta, hogy aznap Du- napatajon jártak volna. A rendelkezésre álló bizonyíté­kok alapján lopás bűntettének alapos gyanúja miatt büntetőeljá­rás indult ellenük és előzetes le­tartóztatásba helyezték őket. A bűneset jól példázza, meny­nyire veszélyesek az úgynevezett utazó bűnözők, akik csak rövid időre, egy-egy bűncselekmény el­követésére érkeznek valamelyik helységbe, településre, tanyára és utána gyorsan továbbállnak. Intő példa, hogy értékeinket, pénzün­ket gondosabban őrizzük, záriuk el, házunk, lakásunk ne lehessen átjáróház. Tanulságul szolgálhat azonban arra is, hogy ha megtör­tént a baj, a jó helyzetfelismerés, az annak megfelelő cselekvés, a gyorsaság, a rendőrség haladékta­lan értesítése az elkövetők lelep­lezéséhez, a kár megtérüléséhez vezethet. F. I. KÖZEL A LAKÓKHOZ Házi műhelyekben Közös műhelyek építése és garázsok használata a lakótelepeken javítói, karbantartói munkára. Néhány információ a megyei kisipar helyzetéről szóló korábbi tudósításunkból, amelyben — a gondok mellett — jeleztük a változásra való készséget is a szolgáltatások ja­vítására. Azóta újabb bizonyítékát láttuk annak: hol és hogyan vál­tozik napjainkban egy fejlődő régi és egy új városrész szolgáltatói ellátása? Népné és a fia A kecskeméti Vacsi köz ritkán- lakott' jórészt deszkakerítéses és alacsony házakból álló települése volt Kecskemétnek. A régi pa- lánkok, az egykori vályog- és téglafalak helyén ma erős, magas épületeket találunk- Számítások szerint öt éven belül még három­ezren jönnek ide lakni. A régi, de fejlődő városrész és környéke vonzza a szolgáltató szakembere­ket. A Talfája közön át, ide jö­vet lakatos, gáz-, víz- és közpon­tifűtés-szerelő, tévé-, rádió-, magnó- és hangosítójavító, asz­talos és mások cégtábláit pillant­juk meg. A Nép családban, a Vacsi köz 31-ben délutánonként ketten dol­goznak otthon. A nyugdíjas Nép Mihályné, 90 éves édesanyja gon­dozása mellett és két szemműtét­je ellenére, napközben négyórai nőiszabó-munkát végez. Négy év­tizedes gyakorlattal javít és ké­szít hozott anyagból ruhát, szok­nyát és blúzt a környékbelieknek, s más városlakóknak. Szakmasze­retetére jellemző, hogy otthoni el­foglaltságán és a tizennégy uno­káján való törődésen kívül, részt vesz minden negyedévben a KIOSZ továbbképző tanfolyamán. Ezen divattanácsadást hallgat és a legújabb szabásmintákkal is­merkedik. Fia, Attila mellékfoglalkozás­ban címfestő. Képzőművészeti szakközépiskolát végzett, alkal­mazott grafikát tanult. Tudását és kézügyességét így sokoldalúan hasznosíthatja. Aranybetűs üveg­táblákat készített nemrég a Ka­tona József Gimnáziumnak. Űj- rafestette a BÉK néhány cégtáb­láját. Mostanában pedig házszám-, név-, gépkocsi- és motorkerékpár- táblák feliratozását és számozását kérik tőle a legtöbben. Tészta készítés, szifonfej-felújítás A régi, öreg épületekkel együtt valószínűleg eltűntek a nyújtófák is. Erre következtetünk Nagy Ist- vánné Huszár utcai száraztészta­készítő otthonában, amelynek egyik helyisége műhely: forgat­ható, fémből gyártott páros nyúj­tóhengerrel és tésztavágóval. A „üzemből” hetente 24 kilogramm csigatésztát, cérna- és szélesme­téltet, zabhegyet, tördelt lebben­cset és gyufametéltet rendelnek a családok. Nagyné szerint azért kelendő az áruja, mert a tészta­gyúráshoz szép, egészséges tojá­sokat használ. Mindent egy helyen? Ha nem is mindent, de sokféle munkát el­végeznek a Kazinczy utca 13. szám alatt Vajda Ferencék. A fe­leség gombbehúzó, cipzárkészítő és -javító, a férj gázöngyújtó-töl- téssel, esernyő- és játékjavítással, valamint szifonfej-felújitással foglalkozik 1981 márciusa óta. Közös műhelyük egy garázs az udvaron. Benne kétajtós szek­rény, satupad, egy varrógép, egy pult és a falom harminc kis fiók­ban alkatrészek. Tűzkő, szelep, bőrszegecs, patrontisztító gumi — minden, ami a napi munkához szükséges. O Vajda Ferencné a garázs. I t műhelyben. ! (Tóth S Sándor i felvételei) O Egy hónapja nyílt meg a gyer­mekfodrászat a Széchenyiváros- ban. „Csak egy csitrinyírást szeretnék!” Egy hónapja — immár — gyer­mekfodrászata is van a Széche- nyivárosnak. Igazán nem volt szükség nagy beruházásra, hogy létrejöjjön. Kellett hozzá egy megértő lakóközösség, amely az Akadémia körút 37. szám alatt átengedte a motortárolót a fod­rászszövetkezet gebines részlegé­nek. Ezt követően Tantó Imréné- nek már Könnyen ment a beren­dezkedés. Függönnyel elválasztot­ta a helyiséget. Belül öltöző, kí­vül műhely, ahol mézeskalácsház- tükör előtt ül az éppen soros kis­fiú vagy kislány. Délelőtt csendes, délután vi­szont annál forgalmasabb a fod­rászüzlet. Röpke két perc alatt három gyerek érkezik a mamájá­val. Egy hatéves, Klaudia Gáspár Lászlónéé. Az asszony a megyei kórház dolgozója. Katonatelepen laknak. S most, hazafelé menet kapóra jött, hogy betérjen gyer­mekével egy hajvágásra. — Már régen kellett volna ide ez a gyermekfodrászat! — han­goztatja Gáspárné. — Hiszen itt, a Széchenyivárosban annyi a gye­rek! Szinte ki sem mondja, máris újabb szülő lép gyermekével az üzletbe. — Csak egy kis csitrinyírást szeretnék kérni! — mondja a fod­rásznőnek. * * * Sokszínű szolgáltatás — zár­hatjuk kőrútunk tapasztalatait. Valóban, a változások arra mu­tatnak: a szolgáltató kisipar le­hetőségeivel, adottságaival egyre jobban megtalálja a helyét — és számítását — a lakosság ellátá­sában' Kohl Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents