Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
4 9 PETŐFI NfiPE • 1083. november f. Nagyon régi. « egyre szorí- tióbb gond a tehergépkocsik. autóbuszok üzembiztonságának szavatolása, teljesítményük növelése. A két dolog természetesen szorosan ösz- szefügg, egyik nélkül alig érhető el a másik. Miután a gépjárművek javítása, üzemeltetése emberéken múlik, van lehetőség arra, hogy bizonyos érdekeltséggel, ösztönzéssel lehetővé tegyék a gazdasági eredmények javítását. A Volán 9. számú Vállalatnál kidolgozták, s jó hat hónapja Kiskunhalason és Kalocsán kísérletképpen bevezették a közös érdekeltségű rendszert a gépkocsivezetők és a karbantartók részére. Teljesítmény- és bérnövekedés Mi a lényege ennek a meglehetősen hosszú, s talán csan a szakma ismerői számára érthető rendszernek? Köztudott, hogy a tehergépkocsik, autóbuszok bizonyos kilométer megtétele után kötelező szemlén — javításon — vesznek részt. Nos, ennek az új kísérleti rendszernek az az apropója, hogy a gépkocsivezetők a szemlék közötti időben kevesebbszer vigyék úgynevezett futó javításra járműveiket. Állásidőben — rakodáskor, várakozáskor — az apróbb hibákat hárítsák el maguk. Ezzel nő a jármű teljesítménye, a bevétel. A gépjárművek futásteljesítményét, a futójavításra fordított időt rendszám szerint értékelik, s a korábbi, de már felemelt karbantartási összeget osztják el a gépkocsivezetők között. A karbantartók ebben a rendszerben a javításokat a szemlére biztosított idő .alatt /kijavítják olyan minőségben, hogy az 5 napig garanciális. Ugyanis, ha ez idő alatt ugyanazzal a hibával tér vissza a gépkocsi, a munkát ,;ingyen” kell elvégezniük. Az alapbérük 9 százalékát mozgóbérként kifizetik, ha nem lépik túl az időt. ha nincs reklamáció. Ide tartozik a fél év néhány tapasztalata. Az említett két egységnél'üte üzemképesség új tehergépkocsiknál 1,5, azratttóbuíaökMr nál 3 százalékkal javult. A keresetekben is történt változás, a gépkocsivezetők átlagosan 160, az autóbuszvezetők 300, a karbantartók 400 forinttal keresnek többet. Kíváncsiak voltunk, vajon mi a véleményük az új bérezési rendszerről azoknak, akik ezt nagyon ás közvetlenül, a pénztárcájukon érzik. érdekeltségi rendszer a Volánnál a borítékban. Ez azonban csak az együk oldal, hiszen jobbak a járművek, többet tudunk dolgozni, így elégedettek vagyunk. Mondom ezt annak ellenére, hogy azért lehetne még finomítani ezen a rendszeren. Ugyanezen a szolgálati helyen dolgozik Garas Menyhért szerelő csoportvezető. — Korábban nagyon magas volt a javító százalékunk, nehezebben ment a munka, igaz, nem is kaptunk mozgóbórt. Az új ebben, hogy garanciális javítási kell végeznünk, s ha visszajön a. kocsi, a mozgóbér elmegy. A nagy teljesítményű kocsikat mindennap átvizsgáljuk, s ha olyasmit észlelünk, ami később hiba lehet, nyomban kijavítjuk, megelőzzük a bajt. Eredményeink > Nagypál Sándor: borítékban. Több van most havonta 9700—10 200 forintot osztunk fel a 24 karbantartó, szerelő között. Tovább lehet fejleszteni Kalocsán Gállá József autó- buszvezető főbizalmit kérdeztük. — Jó a vállalat, de a dolgozó szempontjából is. Cél a nagyobb üzembiztonság, a többletjövedelem. A!ká becsületesen dolgozik, annak jó, aki hanyag, nemtörődöm, annak nem. Nálunk azóta úgy alakult, hogy egy-egy autóbuszt kevesebb ember vezet, s olyian párok alakultak ki, amelyek vigyáznak a gépre, gondozzák az autóbuszt. A továbbfejlesztésre szükség van. Szerintem személyre bontva, kilométerteljesítmény arányában kellene elosztaná a felemelt karbantartási pénzt. Az eredmények kézzelfoghatóak, növekedett a teljesítmény, de a jövedelem is. Nálunk gyorsan megértették az emberek az újat. Csörgő Imre, a kalocsai műhely szerelője is elégedett. — Amióta ebben a bérezési rendszerben dolgozunk, egyetlen kocsit sem hoztak vissza garanciális idő alatt. Rövidült a gépkocsik javításának átfutási ideje, igaz ebbe a vezetők is besegítettek, nem olvasták újságot a forda közötti szünetben. A napi karbantartás alaposabb, inkább megelőző jellegű, mert a gépkocsivezetőknek is érdekük, hogy ne ácsorogjanak kisebb hibákkal. Nem jártunk mi sem rosszul, hiszen a mpzgóbér a duplájára emelkedett. Finomítani érdemes A Volán 9. számú Vállalat gazdasági és társadalmi vezetőd, akik — a hasonló cégeket megelőzve kidolgozták ezt a ,,kísérT • Csörgő Imre: — Nem jött visz- sza egyetlen kocsi sem. leti” ösztönző, közös érdekeltségű bérezési rendszert, joggal számítottak arra: valamit tesznek ezzel a jobbítás érdekében. Azonban ekkora sikerre nem számítottak. A kidolgozott feltételeket nem .tekintik dogmának. A „finomításra” szükség van márcsak azért is, mert a többi, nagyobb gépjárműparkkal rendelkező szolgálati helyen e tapasztalatok alapján akarják a rendszert bevezetni. Gémes Gábor Csökkent a javító százalék A kiskunhalasi kirendeltség tehergépkocsi-vezetője, szakszervezeti főbizalmija, Nagypál Sándor, így vélekedett: — Nagyon régóta vajúdó gondot oldott meg a vállalat ezzel az érdekeltségi rendszerrel. Nem mondom, kezdetben sokan féltek az újtól, mindenkinek tanulnia kellett. A mi járműveink nagyon leromlott műszaki, esztétikái állapotban voltak, amikor bevezették ezt a kísérletet. Azóta sok minden megváltozott. A tehergépkocsi-vezetők, magam is, 250—350 forinttá! többet kapunk Q Garas Menyhért: — Ha visszajön a kocsi, a mozgó bér megy. • Galló József: — aki becsületesen dolgozik, annak jó. nagyon jók. A (korábbi 16,5-el szemben a javító százalékunk ma már csak 5,4 havonta. A múlt évben nem kaptunk mozgóbért, Kísérleti ELÉGEDETTEK A DOLGOZÓK Építés vagy leépítés 1. Az első tégla a helyére került „Tetszik a maguk lelkesedése. Lehet, hogy most az egyszer nem a szabályok szerint járok el, de adok ötmillió forint hitelt” — mondta László Andor, az OTP egykori vezérigazgatója, még Valamikor 1958-ban. A kijelentést megelőző kérdések mindegyike a fiatalok legfőbb gondjához, a lakáshiányhoz, pénztelenséghez és természetesen a megoldás lehetőségéhez kapcsolódott. Az olcsóság és az építőanyag fogalma akkor sem fedték és ma sem takarják egymást. A kettő közé viszont akkor is, ma is hidat ácsolhat az ötletesség, a leleményesség. sek, amelyek felőrölték az idegeiket. Természetesen csak azok 'küldtek névvel ellátott vagy névtelen leveleket, akiknek nem jutott az olcsó, itteni téglából, és kénytelenek voltak a jóval drágább TÜZÉP-it megvenni. A KISZ-en kívül állók közül is sokan jogot formáltak arra, hogy itt vásároljanak. Sajnos, akkor (1976-ban) nem akadt egyetlen hivatalos szerv sem, amelyik meg tudta volna védeni a várost KISZ-bizottság munkatársait az alaptalan vádaskodásoktól. Így A mozgalmi élet szorgalmazói a hatvanas években jelentős fegyvertényként könyvelhették el, hogy a lakáshoz jutás lehetőségeinek megcsillan fásával egyre többen léptek be a KISZ-be. Természetesen ígéretüknek megfelelő alappal is kellett rendelkezniük, 'hogy ténylegesen is tudjanak segíteni. Létesítettek hát — az említett hitelből — egy igen egyszerű technológiával működő ‘szénporok téglaégetőt, amely évű egymillió danab késztermék előállítására volt alkalmas. Az egész rendszerben a kész* tégla olcsósága volt a legnagyszerűbb, és az, (hogy akinek „pénz nélkül” kellett az építőanyag, maga is beállhatott dolgozni. Valaha úgyszólván münden város mellett volt szénporos téglaégető, de szinte mindegyik megszűnt. A bajain kívül csak Úszódon maradt egy évi egymillió tégla előállítására alkalmas égető, de azt jelenleg egy kisiparos üzemelteti. A lakáshoz jutás esélyei a kis keresetű fiataloknál ma ugyanolyan alacsonyak, mint egykoron. Ha építkezésbe kezdenek, akikor a saját házuk falain kívüli falakba ütköznek legtöbbször. A refrén lismert: kevés a tégla, a cserép, a betongerenda... Kétségtelen, hogy segíteni kell valakinek rajtuk ebben a feszült helyzetben. Sajnálatos tény, de mindent egyezerre megoldani nem lehet. A rések betömésére viszont van mód. Ezért fedezte fel újra a hajdani bajai téglaégetőt a KISZ megyei bizottsága, és tette le a voksát mellette. Igaz, hogy egy szavazat még nem tölti meg az urnát, de követendő példa — minden létező erőforrás megragadására — lehet! A TÜZÉP illetékeseinek évek óta úgy tűnik: nincs az a tégla- mennyiség, amit el ne tudnának adni. Pedig így is évente tízmillió darab kisméretű falazóanyagot forgalmaznak. Persze Bács- Kiskun helyzete például Szólnak megyéhez képest egyáltalán nem rózsás, hiszen Mezőtúron van az Alföldi Téglaipari Vállalat központja. Ehhez /tizenhét téglagyár tartozik, amelyek a hagyományostól kezdve a legmodernebb technológiával készülő falazóblokkokig mindent képesek gyártani. Az sem elhallgatható tény, hogy három megyére terjed ki hatáskörük. De az sem, hogy a gyárakból „melegen” viszik el az áru zömét. A bajai téglaépítő telep létrehozása óta a vaskúti Bácska Tsz területén működik és a használatért, valamint a kibányászott agyagért a bérleti díjat a szövetkezet téglában kéri fizetni. A gyártáshoz a munkaerőt majdnem mindig az építeni szándékozók adták, s így az összetétel folyamatosan változott. A gyakorlat /kezdettől fogva az volt. aztán áthidaló (tehát akkor sem véglegesnek szánt) megoldásként Laki György kisiparosként átvette a telepet. Most az a helyzet, i hogy egészségügyi problémái miatt kényteLen megválni tőle. A KISZ megyei bizottsága viszont ezt a lehetőséget nem akarja kihasználatlanul hagyni, ezért mindent megragad, hogy jó 9 A refrén ismert: kevés a tégla.. . hogy a KISZ lakásépítési akció résztvevői önköltségi áron jutottak a téglához, a mindenkori TÜZÉP-ár alatt. Maga a gyártási technológia a lehető legegyszerűbb. Az ősszel és tavasszal kibányászott agyagot megfelelő arányban keverik, majd szénporral rétegezve gúlákba rakják. Az így előkészített anyagot a nyári időszakban egy önjáró célgép tartályába lapátolják, ahol egy automata őrli, vízzel keveri és méretre préseli, majd feldarabolja a téglának valót. A nyersanyagot talicskával elszállítják és hézagosán egymásra rakva, a /napon kiszárítják. Végezetül a téglákat 50—90 ezer darabos boksákba rakják és alá. gyújtanak. A téglában levő szénpor olyan magas hőmérsékleten izzik, hogy két-thárom hét alatt áz egész boksa /tökéletesen kiég. Jelenleg az egykori KISZ-al- kalmazott, Laki György irányítja a telep munkáját, aikinek 1976- ham tulajdonába is Ikerült a szénporos téglaégető. Akkoriban a bajai városi KISZ-bizattságon belefáradtak a munkatársak. Napirenden voltak a feljeleritgetékezekben legyen a téglaégető üzem sorsa. A (kecskeméti ÉPSZISZ Vállalkozó Fiatalokat Szervező Szakcsoportja (VAFI) a napokban kötötte meg Laki Györggyel az adásvételi szerződést. Lényegében a VÁFI a megyei KISZ-bi- zottság elképzelése alapján jött létre, és kapcsolatuk ma is a lehető legszorosabb. A szakcsoport eddigi tevékenységét elegendő biztosítéknak látja a megyei KISZ-bizottság, ezért egymillió forint' hitelt nyújt a VÁFI-nak a telep eszközeinek megvásárlására, s a termelés folytatására. Remélhetőleg még az égető kapacitását is lehet bővíteni. A tervek között szerepel, hogy a megye építőipari vállalatainál nullára leírt gépek (szállítószalagok, betonkeverők) beszerzésével, vagy a meglevők kisebb átalakításával növelik a termelékenységet. Illúzió llenne vajon az óhaj, hogy a bajai mintára sor kerüljön a megye több városa mellett hajdan működő, elfelejtett téglaégetők feltámasztására ?! Tuza Béla (Folytatjuk.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ittas járművezetés NOHA MÉG NEM készülhetett el az idei esztendő közlekedési baleseteit, az ittais járművezetések számát elemző statisztikáj/a, az már nyilvánvaló, hogy nincs okun/k az optimizmusra, nem számíthatunk arra, hogy javulást hozna az 1983-as év a tavalyihoz képest. Sok, nagyon sok az ittas járművezetés ás ugyancsak sók az ebből eredő közúti baleset is. Az ember csak akkor döbben rá, hogy kik és milyen állapotban húznak el mellette (jobb esetben) az országúton, ha módja van beletekinteni a bírósági ítéletekbe, ha látja, hogy bizony messze nem mindenki tartja be a közlekedés írott szabályait — hogy az íratlan morálról már ne is beszéljünk. Sajnos azonban, a bírósági végzések, határozatok. ítéletek sem adnak pontos képet arról, hogy évenként hányán vezetik az autót, a motorkerékpárt ital hatása alatt.. Mert a bíróság elé már csak azok kprülnek. akik balesetet okoztak, vagy ak'ket éppen kiszűrt a köz. lekedésrendészet, s kiderült az ittasság. Ezeknél azonban jóval többen vannak, akik felhajtottak egy-két üveg sört. néhány féldecit vagy fröocsöt, s annak hatása alatt közlekednek, csupán a véletlen szerencsének köszönhetve, hogy épségben hazaértek. Ez megtörténhet néhány esetben, de előbb-utóbb ők is „fennakadnak” egy elszíneződött szondán, vagy tra/gikusabb esetben nyomo. rékságát. halálát okozhatják embertársuknak, önmaguknak. Szegedi Lajos (Kecskemét, Kandó Kálmán utca 13/a.) igen súlyosan ittas állapotban volt, amikor 1983. október 8-án este nyolc óra utáni időben Jakabszállás felől Kecskemét irányába vezette az édesapja tulajdonát képező személygépkocsit. A 29 éves fiatalember vérében — amint később megállapították —, 3,06 ezrelék al- koholkon centráció vóít. Haladás közben, éppen ittassága miatt, nem tudta követni az út vonal- vezetését és áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott az árokba futott. Szegedi könnyebben megsérült, az autó megrongálódott. A bíróság nyolcezer forint pénzbüntetésre ítélte, amit ha nem fizet meg, százforintos napi tétellel szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ugyanakkor két évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet még nem jogerős. Agárdi Nagy István (Csengőd, Petőfi utca 56.) alig műit harmincéves. Sajátos bűncselekményt követett el. Január 7-én este hét óra tájban ittas állapotban vezette autóját Kiskőrösön, a Rákóczi úton. Az egyik ház előtt szabályosan várakozott egy másik gépkocsi, az első ülésen egy férfi és egy asszony ült. beszélgették.. Agárdi azt hitte, hogy az asszony az ő, külömváltan élő felesége. Megállt, hátramenetibe kapcsolt és körülbelül 30—40 kilométeres sebességgel szándékosan beletolatott a váraíkozó autóba. Személyi sérülés nem történt, de a ká/r meghaladja a 10 ezer forintot. A bíróság Agárdit tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felifüggesztette. A közlekedési tanács a közúti járművezetéstől Agárdi Nagy Istvánt véglegesen eltiltotta', mert a szakértő szerint arra pszichológiailag alkalmatlan. Elrendelte az 1982-ben becsületsértés miatt kiszabott, de egy évre feltételesen felfüggesztett háromezer forint pénzbüntetés végrehajtását is. Az ítélet jogerős. A KŐVETKEZŐ nem kevésbé felháborító esetet Rácz Zoltán (Kecskemét. Kórház utca 19/a.) követte el. aki még csak a jövő hónapban lesz húszéves. A fiatalember 1983. június 24-én Siófokról Kecskemétre vezette a posta Lada Combi típusú gépkocsiját. Utasként egyik munkatársát vitte. Menet közben többször megállt és összesen három üveg sört ivott meg. Az 52-es úton feLvett egy férfit, Rácz Zoltánra különös hatást tett az alkohol. Egy előzésnél áttért a bal oldalra és folyamatosan ott is haladt, mit sem törődve a szembejövő forgalommal, a/mi szerencsére nem volt nagy, de egy Trabant vezetője csak úgy kerülhette el az ütközést, hogy hirtelen az útpadkára kormányozta járművét. Ezután, megelőzött egy IFA-t, s ismét a bal oldalon maradt. Egyszerre szembe jött egy Wartburg. A vezető itt is kénytelen volt az útpadkára hajtani, majd amikor Rácz elhaladt mellette, hirtelen visszarántotta a kormányt, ami. tői a kocsi felborult, és az árokban kötött ki. A Wartburg egyik utasa könnyű sérülést szenvedett. Rácz észlelte a balesetet, de arra úti társai is figyelmeztették, ö elhagyta a helyszínt, nem állt meg. A bíróság Rácz Zoltánt kétévi börtönre ítélte és négy esztendőre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet nem jogerős. Súlyos testi sérülést okozott az ittasan közlekedő Tarnóczi István (Helvécia, Rákóczi út 16.) 1983. szeptember 10-én este fél tízkor a Törökfái és Helvécia közötti úton. Mielőtt óldal'kocsis motorkerékpárjával elindult volna, ivott és közepesen ittas volt, utast is szállított. De éppen ittassága miatt letért az útról és járművel, utassal együtt beleborult a bal oldali árokba. A baleset következtében útitársa súlyos, ténylegesen négy hónap alatt gyógyuló Sérüléseket szenvedett. A felelőtlen embert héthónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, de annak végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. A közúti járművezetéstől két évre tiltották el Tarnóczi Istvánt, mellékbüntetésként pedig 3 ezer forintot kell megfizetnie. Az ítélet nem jogerős. EGY EMBER HALÁLÁT okozta Digner László (Tabdi, Vörös Hadsereg útja 15.) ittassága. Digner a baleset előtti estén nagyobb mennyiségű szeszes italt ivott, s másnap délelőtt fél tíz körül fél deci rumot fogyasztott. Amikor a múlt év december 25- én — karácsonykor — délután öt óra húsz perckor beült a Lada 1300-as kocsijába, enyhe fokban volt ittas, s így indult el. Ekkor már éjszakai sötétség uralkodott, esett az eső, s Digner 60—70 kilométeres sebességgel vezette kocsiját Kiskőrös félé. De ittassága miatt indokolatlanul áttért a bal oldalra, ahol elütötte a kivilágított kerékpárral szemben, szabá. Jyosan közlekedő Pándi Lajos 62 éves férfit, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A bíróság Digner Lászlót két év és négy hónapi szabadságvesztésre ítélte, s a közúti járművezetéstől véglegesen eltiltotta, szintén azzal a szakértői véleménnyel egyetértve, hogy a vádlott pszichológiailag alkalmatlan a járművezetésre. Dignernek előzőleg. már két büntetése volt, szintén közlekedési szabályszegések miatt. Sajnos, a korábban említett Agárdi Nagy Istvánnál és Digner Lászlónál is drámai helyzetek kialakítása, sőt egy ember halála kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon: alkalmatlanok a járművezetésre. Vajon a gépjárművezetői tanfolyamon miért nem derült ki az alkalmatlanságuk? S hányán lőhetnek még, akik ugyancsak hasonlóak az említettekhez, de akikről majd szintén akkor állapítja meg a szakértő az alkalmat, lanságot, amikor ezt már. a közúton is „bizonyították”. ÉRbEMES ezen gondolkodni azoknak, akik a járművezetőik képzéséért felelősék, s a gondolkodáson túl tenni is a képességvizsgálat bevezetéséért. Ne fordulhasson elő az, hogy valaki annyiszor vizsgázhat, amíg át nem engedik. Mert jelenleg ez a gyakorlat. Különösen veszélyes, ha az ilyen könyörületből átengedett emberek még isznak 'is ... G. S.
