Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

t 9 PETŐFI NÉPE • IMS. november ti Érvénytelenítik az izraeli—libanoni szerződést? Várkonyi Péter iráni látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter 1983. november 26. és 28. között Ali Akbar Vlajati külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Iránban. Teheráni tartózkodása során a magyar külügyminisztert fogadta Szajed Ali Hamenei köztársasági elnök és Hosszéin Musszavi mi­niszterelnök. Várkonyi Péter megbeszélést folytatott Hasszán Abedi Dzafari kereskedelmi miniszterrel is. A tárgyalásokon a külügymi­niszterek áttekintették a két or­szág kapcsolatainak jelenlegi ál­lását — különös tekintettel a gaz. dasági, kereskedelmi együttműkö­désre —, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Meg­elégedéssel nyugtázták a kétolda­lú kapcsolatokban eddig elért eredményeket, és kifejezték kész­ségüket azok továbbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere magyarországi láto­gatásra hívta meg Ali Akbar Ve- lajatit, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. BEJRÜT Safik-El-Vazzan libanoni mi­niszterelnök vasárnap első ízben ismerte el, hogy az Izraellel kö­tött május 17^i megállapodás ka­pj tulációs szerződés, amely az iz­raeli megszállás árnyékában szü­letett, és bizonyos feltételek tel-: jesítésétől tette függővé a meg­szálló csapatok kivonását. Miután az egyezmény nem ér­te el a célját, az izraeli csapa­tok kivonását, tartózkodtunk a ratifikálástól és gyakorlatilag be- fagyasztattnak tekintjük — foly­tatta Vazzan, majd hozzáfűzte, hogy az Izirael által megsértett egyezmény befagyasztása annak érvénytelenítéséhez vezet. Libanon két ízben tiltakozott a megállapodás izraeli megsérté­se miatt. Először szeptemberben, amikor az egyoldalúan végrehaj­tott részleges izraeli csapatvisz- szavonás a polgárháború kiúju- lásához vezetett a Sut-hegység­ben, másodszor pedig amiatt, hogy Izrael a múlt héten anél­kül hajtatta végre az El-Fatah palesztin szervezettel kötött, több ezer libanoni állampolgárt érintő fogolycsere-egyezményt, hogy előzetesen konzultált volna Bejruttal. Jáchalk Samdr izraeli miniszter­elnök mostani washingtoni láto­gatása előtt az amerikai kor­mány képviselőivel összhangban határozottan elvetette a Libanon­nal kötött megállapodás felül­vizsgálásának a lehetőségét. A Jerusalem Post című izraeli lap viszont hétfőin azt az értesülését közölte, hogy Washington egy­részt az egyezmény politikai-gaz­dasági vonatkozásainak az ér­vénytelenítését, másrészt az Iz­raelnek nyújtott biztonsági ga­ranciáikat ellensúlyozó Szíriái— libanoni egyezmény megkötését indítványozza az egymást követő amerikai—izraeli majd ameri­kai—'libanoni csúcstalálkozón. A hét végén valamennyi pol­gárháborús firontszakaszról heves harcokat jelentetitek. Bejrút déli peremén a síita miilicistákkal, Szufc-El-Garb térségében pedig a drúz fegyveresekkel csapott össze a libanoni hadsereg, míg a Suf-hegység tengerparti kör­zetében a falangista és a drúz- szocialisba alakulatok vívtak tü­zérségi párbajt egymással. A ki­élezett helyzet arra késztette Amin Dzsemajel libanoni elnö­köt, hogy hétfőn Rómában sze­mélyesen tárgyaljon a szemben álló felek képviselőivel a tűzszü­net megszilárdításáról, a semle­ges megfigyelők helyszínre kül­déséről. Jugoszlávia nemzeti ünnepén November 29. Jugoszláviá­ban a köztársaság napja, az ország nemzeti ünnepe, amely az idén kerek évfordulót je­lent: 40 éve tartatta meg tör­ténelmi jelentőségű második ülését a Jugoszláv Népfelsza­badító Antifasiszta Tanács, a szerb rövidítéssel AVNOJ né­ven ismertté vált szerv. A nemzeti ünnep dátuma a Jugoszláv Kommunista Párt által vezetett népfelszabadító háború kiemelkedő fontossá­gú állomásához kapcsolódik. A JKP központi vezetősége 1941. június 27-én alakította meg Tito vezetésével a par­tizán főparancsnokságot, és július 7-én megindította a fegyveres harcot a német fa­siszta megszállók és hazai ki­szolgálóik ellen. A párt már ekkor hangsúlyozta a harc távolibb céljait — a demok­ratikus átalakulások megvaló­sítását. A partizáncsoportok tömörítésével megalakult nép- felszabadító hadsereg sikeresen birkózott meg az ellenséges túlerők olyan offenzíváival, mint amilyen 1942-ben az észak-boszniai, 1943- ban pe­dig a neretvai és a szut je sz­kot volt. A JKP központi vezetősége 1942. november 26—27-re ösz- szehívta az AVNOJ első ülé­sét . a már felszabadított nyu­gat-boszniai Bihács vároosá- ba. Az AVNOJ alakuló ülé­sén az ország minden részé­ből 71 küldöttet választottak a tanácsba, az ellenséges vo­nalakon azonban csak 51-en tudtak átjutni a felszabadult városba. Az AVNOJ második ülése pedig összegezte a nép­felszabadító háború eredmé­nyeit és lefektette az új, de­mokratikus, népi Jugoszlávia alapjait. A háború befejeződése után ezeken az alapokon bontako­zott ki a szocialista társada­lom építése, amelynek évtize­dei alatt az ország képe gyö­keresen megváltozott. A há­ború előtti elmaradott agrár- ország gazdaságának növeke­dése 1950 és 1980 között át­lag évi 6,3 százalékos volt, az ipari termelése pedig 8,6 szá­zalékos. A szocialista önigazgatású Jugoszlávia Tito elnök aktív szerepével alapító tagja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának> Külpolitikájá­val a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálja, fel­lép a nemzetközi konfliktusok békés rendezéséért, a békés egymás mellett élés elvei alapján szorgalmazza a bal­káni államok együttműködé­sének fejlesztését. Magyarország és Jugoszlá­via kapcsolatai hosszú évek óta eredményesen fejlődnek az élet minden területén. Eb­ben jelentős szerepe van a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén, valamint a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségnek, amelyek a híd szerepét töltik be a két or­szág között. A Kádár János és Joszip Broz Tito 1977 szeptemberi találkozójáról kiadott közlemény ezzel kap­csolatban kinyilvánította a két ország arra irányuló törekvé­sét. hogy jpvábbraismcg- .JtiMnböéféjteiy.jigT^^e^ for­dítanak e Helyes elvi nemze­tiségi politika folytatásár. hogy még jobban érvényesül­jön a nemzetiségek pozitív szerepe és hozzájárulása a két szomszédos szocialista ország népeinek kölcsönös megisme­réséhez és barátságának erő­sítéséhez". * • * A magyar vezetők távirat­ban üdvözölték a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság vezetőit, a jugoszláv népet, nemzeti ünnepük al­kalmából. Üdvözlet a testvérmegyébe Slavko Vaselinovot, a JKSZ vajdasági tartományi bizott­ságának elnökét, Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának első titkára távirat­ban üdvözölte. Békegyűlések a Szovjetunióban A Szovjetunióban a hét végén országszerte lakóhelyi és munka­helyi nagygyűlések sorozatát tar­tották, amelyek résztvevői egy­hangú támogatásukról biztosítot­ták a Jurij Andropov november 23-i nyilatkozatában foglaltakat. A gvűlések felszólalói éles sza­vakkal bélyegezték meg az Egye­sült Államok és a NATO fegyver­kezési terveit, az új amerikai ra­kéták Nyugat-Európába telepíté­sét. Helyeslőleg nyilatkoztak a Ju­rij Andropov által bejelentett szovjet válaszlépésekről, hangsú­lyozva. hogy az amerikai rakéta­telepítés szülte kényszerű ellenin. tézkedésekre feltétlenül szükség van a katonai erőegyensúly, a nemzetközi biztonság fenntartása szempontjából. Hasonló állásfoglalást tartal­maznak azok az olvasói levelek is, amelyek az utóbbi néhány napban jelentek meg a szovjet sajtó ha­sábjain. 185 áldozatot követelt Légikatasztrófa Madrid közelében földbe vágódott, majd felrobbant. A Boeingen 171 utas és 25 főnyi személyzet tartózkodott. Az uta­sok többsége francia és kolumbiai állampolgár volt. Az áldozatok között — a kiadott lista szerint — magyar utas nem volt- A 31 éves venezuelai Carmen Cecilia az egyetlen olyan túlélő, aki csak kisebb horzsolásokat szenvedett. Elmondása szerint a katasztrófát megelőzőleg nem ész­leltek semmi különöset. A vasárnap hajnalban Mad­rid közelében lezajlott légi katasztrófá­nak a legfris­sebb ' adatok szerint- T85 ha­lálos ’ áldozata van. A holttes­tek túlnyomó többségének azonosítása szinte meg­oldhatatlan fel­adatnak tű­nik, hiszen leg­nagyobb ré­szük a gépben égett, illető­leg a robbanás mintegy há­rom kilométe­res körzetbe szórta szét testrészeiket. A mad­ridi kórházakban ápolt 11 túlélő közül több válságos állapotban van. A kolumbiai légitársaság Frank­furt—Párizs—Madrid—Bogota út- yonalon közlekedő Boeing 747-es gépe vasárnap hajnalban leszál­láshoz készült a madridi repülő­tér közelében, amikor — eddig ismeretlen okokból — egyik haj­tóműve kigyulladt, az óriásgép a MAGYAR—NDK EGYÜTTMŰKÖDÉS Nemcsak Budapestről nézve az NDK. Ber­linből pedig Magyarország kifeje­zetten nagynak látszik — na<?v és jelentős partnernek. Hiszen az NDK — rögtön a Szovjetunió után — a második helyen áll a szocia­lista országokkal folytatott keres­kedelmünkben és fordítva, az NDK hasonló tabelláján mi. ma­gyarok a dobogós harmadik helyet foglaljuk el. Élő együttműködés Persze, a kapcsolatok jelentő­ségét nemcsak a sorrend, a helye­zés adja meg. Az évek során ki­alakult és a gazdaság számtalan területén élő együttműködés ma már mindkét országban szembetű­nő. Így például nemcsak a vevő­ket, vagy a késztermék-eladókat izgatja az NDK-beli kombájnok, járvaszecskázók, tehergépkocsik, vagy a magyar buszok szállítása; a mezőgazdasági gép- és közúti- jármű-kooperáció és -szakosítás mindkét országban számos üzem számára létfontosságú tényezővé vált. Nem véletlen, hogy árgus szemekkel és érzékenyen reagálnak mindkét országban a termelők és a fogyasztók a határon túli part­nereik sikereire, nehézségeire. Ahogy nehezedik a világgazdasági helyzet, ahogy új és váratlan szi­tuációk alakulnak ki a világpia­dobogós con, úgy erősödik a felismerés: erre a kihívásra a válasz az egy­mást jól kiegészítő országok kö­zött csak a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztése lehet. Az NDK—magyar gazdasági együttműködés egyre inkább az egyszerű kereskedelmen túlmutató szakaszba lép. A szakemberek nemcsak azon törik a fejüket, hogy mit adhatnak el egymásnak, ha­nem a sok szempontból hasonló hazai feladatok megoldásához is közösen keresik a recepteket. Így például a mikroelektronika fej­lesztésénél, vagy napjaink egyik kulcskérdésénél, az energia- és anyagtakarékosságnál, ahol a ma­gyarok nemcsak tanulnak NDK-s kollégáiktól, hanem maguk is részt vesznek az NDK-erőművek átállításában — fűtőolajról vissza szilárd tüzelőanyagra. Az ilyen külföldön végzett szerelés egyál­talán nem ritka manapság. Gyakori a magyar szó- Az NDK számos energetikai, ipari létesítményében hallani ma­gyar szót. Az itt dolgozó szerelők a termelési feladatok mellett — mintegy láthatatlan másodállás­ban — még eP'f igen fontos szak­mai és emberi missziót teljesíte­nek: informálnak és informálód­helyek... nak. Vagyis elősegítik azt a hasz­nos összefonódást, amelynek a po­litikusok csak a keretét, vázát ter­vezhetik meg, de amelyet éppen a magánéletbe is benyúló személyes kapcsolatok tehetnek teljessé. Így volt ez a külföldi munkavállalá­sok hőskorában is, amikor az idén lejárt munkaerő-egyezmény kere­tében 40 000 magyar fiatal próbált szerencsét, szerzett tapasztalatokat az NDK-ban. Közülük 6000-en konzuli útlevéllel ma is az NDK- ban élnek, 3000 egykori ifjúmun­kás viszont nemcsak szép emlé­kekkel, hanem egyúttal német há­zastárssal tért haza Magyarország­ra. Ezek a fiatalok — csakúgy mint a turisták, köztük a Magyaror­szágra látogató több millió NDK- állampolgár — a gyakorlatban próbálják ki és egyúttal értékelik is az eredményeket, az életformát, az azonos, vagy eltérő megoldáso­kat. Erős bástyák A magyar és NDK testvérváro­sok, -megyék, -üzemek kapcsola­tát ma már nem a kölcsönösen udvarias vendégjárás jellemzi. A sokszor véletlenül egymásra talált városok, közösségek a legkülönbö­zőbb témákban cserélik ki tapasz­talataikat a matematikatanítástól kezdve egészen a néptáncig. A kultúra különösen sikeres te­rülete egymás jobb megismerésé­nek. Az élénk kulturális csere, a számos műfordítás, vendégjáték, filmbemutató mellett a két or­szágnak kulturális központja van egymás fővárosában: a Magyar, il­letve az NDK Kultúra Háza. ame­lyek elősegítik a szellemi összefo­nódást is. Ma már például termé­szetes, hogy Bartók, Babits, Lu­kács György, vagy Goethe, Luther és Lessing jubileumait mindkét országban egyaránt megünneplik, mégpedig színvonalas és igen sok embert vonzó rendezvényekkel. Az egyes együttműködési terü­letek munkáját olajozottan funk­cionáló szerződésrendszer fogja össze: ez a környezetvédelemtől a jogsegélyig szinte mindenre kiter­jed és politikailag az 1977-ben aláírt barátsági szerződésben csú­csosodik ki. E barátsági szerződés szellemében, az ott rögzített cé­loknak megfelelően folytatja mindkét ország aktív békepoliti­káját is, hiszen történelmi és föld­rajzi okokból különösen érdekel­tek az enyhülés, a széles körű nemzetközi együttműködés folyta­tásában. Országaink kapcsolatában min­dig nagy jelentőségűek voltak a kölcsönös magas szintű látogatá­sok. Kádár János mostani NDK- beli útja minden bizonnyal úiabb fontos állomása lesz együttműkö­désünk és barátságunk további erősítésének. Nemes Gábor MARJAI JÓZSEF MEGNYITÓJA Magyar gazdasági napok Kisinyovban (Folytatás az 1. oldalról.) ide irányuló kivitelének értéke eléri a nemzeti jövedelem 15—-17 százalékát. A magyar vállalatok részt vesznek szovjet könnyű­ipari üzemek és más gyárak re­konstrukciójában, jelentősen fej­lődött a két ország .mezőgazdaság gi együttműködése. A magyar szövetkezetek és állami gazda­ságok egyre sikeresebben kap­csolódnak be a szovjet élelmiszer­program végrehajtásába. Figyelemre méltó, hogy a Szov­jetunióba irányuló teljes ma­gyar export 34 százaléka gyár­szakosítási és termelési koope­ráció alapján szállított termék. Jelentősen kiszélesedtek a műszaki-tudományos kapcsola­tok is. Mintegy 500 magyar és szovjet intézmény több mint: 400 témában folytat közös kutató-fej- lesztő tevékenységet, új gépek. berendezések, anyagok és tech­nológiák előállít tásálban. A Minisztertanács elnökihe­lyettese a köztársaság vezetőivel folytatott beszélgetések és a köz­vetlen tapasztalatok alapján el­ismerően állapította meg. hogy a szocialista építőmunkákban ki­fejtett erőfeszítéseinket, gaz­daságunk korszerűsítésére irá­nyuló elképzeléseiniket rendkí­vül nagy figyelemmel, megértés­sel és szimpátiával kísérik Mol­dáviában, A Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaság és Ma­gyarország között a ■' közvetlen kapcsolatok máris konkrét ered­ményeket hoztak, és mindkét fél számára további jelentős előnyö­ket ígérnék — mondotta meg­nyitó beszédében a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Marjai József hétfőn a délutáni órákban visszaérkezett Buda­pestre. (MTI) A rakétatelepítés fenyegeti a világbékét A Magyar Népköztársaság kormánya egyetértéssel fogad­ta és támogatja Jurij Andrcpov- nak, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége eL nőkének 1983. november 25-i nyi­latkozatát, amelyet az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyu­gat-európai telepítésének meg­kezdésével kapcsolatban' tett. A közép-hatótávolságú amerikai ra­kéták nyugat-európai telepítése tovább növeli a nemzetközi, min­denekelőtt az európai katonai fe­szültséget, és a fegyverkezési haj­sza olyan új fordulóját indítja el. amely nemcsak a szocialista országok biztonságát veszélyez­teti, hanem ellentétes az egész emberiség érdekeivel, fenyegeti a világ békéjét. Az Amerikai Egyesült Álla­mok, a NATO vezető körei minid, végig figyelmen kívül hagyták a Szovjetuniónak, a Varsói Szer­ződés szervezetének azokat a ja­vaslatait. amelyék az egyen-lp biztonság követelményének meg' felelő megállapodásra irányul­tak, ezért a feszültség fokozódá­sáért őket terheli a felelősség. A magyar kormány a kialakult helyzetben megalapozottnak, a katonai erőegyensúly fenntartá­sához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját or­szága és a Varsói Szerződés töb­bi tagállama biztonságát szavato­ló, a béke megőrzését célzó lépé­seit. A magyar kormány üdvözli a szovjet vezetésnek azt az állás­pontját, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyugat-eu­rópai szövetségesei készséget mu­tatnak a rakétatelepítés megkez­dése előtti helyzet visszaállítá­sára, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagállamé - mával együtt következetesen foly­tatja a fegyverkezési hajsza meg. fékezésére, a politikai és a kato­nai feszültség csökkentésére. *^a világ békéjét fenyegető ...y^s.ze- lyek elhárítására, az ehhez szük­séges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. (MTI) Élelmiszeripari beruházások (Folytatás az 1. oldalról.) dött meg a termelés a jánosso- morjai cikóriaüzerriben; a cikó­riarépából itt készülő kávépótló alapanyagból nemcsak a hazai piacra jut, hanem az NSZK-ba és Svájcba is szállítanak belőle. Több helyen jelenleg is folynak a munkálatok, a következő évek­ben fejeződnek be a rekonstruk­ciók. Legjelentősebb közöttük a Győri Keksz- és Ostyagyár fel­újítása. Az ősrégi berendezések már nem bírják a tempót, emiatt szerepelnek a kekszek, édes süte­mények gyakran a hiánycikkek között. A helyzet megoldására megkö­tötték a szerződést az új keksz- gyártó és linzerkészitő gépek vá­sárlására. Korszerűsítési munká­kat végeznek a kalocsai, a tisza- földvári, a méntőcsanaki és az orosházi malmokban is. A meg­újuló üzemekben jobb minőségű liszt készül majd. Újdonságok Kiskunhalasról (Folytatás az 1. oldalról.) ofszetgép segíti a munkát. Hogy ezt jól kihasználják, újabb meg­rendelések után néztek. — Felajánlottuk a Fűzfői Pa­pírgyárnak, hogy az új füzetcsa­lád fedőlapjait elkészítjük a gé­pen. Az első mintáinkat ugyan nem fogadták el, de próbálkozá­saink később sikerrel jártak- A jövő év első negyedére már meg­kaptuk Fűzfőről a megrendelést: a szép kivitelű füzetek színes bo­rítóit velünk akarják elkészíttet­ni. Más üzletfeleket is keresnek, megrendeléseket várnak egyebek között a Magyar Hirdetőtől. Az ofszetgépmesterek ez idő szerint a Kartográfiai Vállalatnál kéthetes tapasztalatcserén vesznek részt, hogy elsajátítsák a még igénye­sebb munka fogásait. Ám az of­szetgépen történik a hagyomá­nyos termékek, például a Szovjet­uniónak szállított gyógyszeres do­bozok nyomása is. — Négyszáz tonnát tesz ki a szovjet export- amelyet december 10-ig elkészítünk. Éves termelési tervünket, amelynek forintössze­ge 377,5 millió forint, eddig idő­arányosan teljesítettük. Változat­lanul szeretnénk meghonosítani hengeres termékeinket olyan te­rületeken is, ahol eddig még nem használták a papircsövet. Külföl­di példák alapján elsősorban az építőiparra és a mezőgazdaságra gondolunk. De megkezdtük az irodai cikkek, iratgyűjtők, gyors­fűzők megújítását is és továbbra sem tettünk le arról, hogy papír­hordókat gyártsunk. A hordókat jelenleg tőkés importból szerzik be a gyógyszergyárak, vegyipari üzemek, amelyek szivesen vásá­rolnának tőlünk, hiszen ez jelen­tős devizamegtakarítást eredmé­nyezne. Ehhez azonban már tény­leg új raktárra és gépsorra van szükség. S. B. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT » Aczél György találkozott Pjotr Gyemicsevvel Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki az SZKP KB meghívására tartózkodik a Szov­jetunióiban, hétfőn Moszkvában találkozott Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB politikai bizottságának póttagjával, a Szovjetunió kulturá­lis miniszterével. Tájékoztatták egymást Magyarország és a Szovjet­unió kulturális és művészeti életének helyzetéről, valamint a kétoldalú kulturális együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Aczél György a nap folyamán megbeszélést folytatott Mihail Zim- janyinnal, az SZKP Központi Bizottságának titkárával is. Megvitatták, hogy a nemzetközi ideológiai harc körülményei között hogyan szük­séges tovább javítani az ideológiai munkát-

Next

/
Thumbnails
Contents