Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
1983. november 20. # PETŐFI NÉPE © 3 A közigazgatás korszerűsítéséről Beszélgetés Terbe Dezsővel, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárával Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésén állást foglalt a járások 1984. január elsejével történ.» megszűntetése, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése mellett. A korszerűsítés előkészítése folytatódik, s a párt- és állami szervek megyei vezető testületéi is megvitatják e nagy fontosságú társadalompolitikai kérdést. Mint arról szombati lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pénteken tárgyalt az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, feladatokról. Az elhangzottak ismeretében kértünk tájékoztatást Terbe Dezsőtől, a megyei pártbizottság titkárától: tenni, hogy a körzetközpontok nem lesznek irányítói a közsé— Kérem, foglalja össze; milyen megfontolások előzték meg a közigazgatás átszervezését, kor- szerűsítését? — Maga az élet — a társadalmi, gazdaságii fejlődés — döntötte él a kérdést. Az általános alvók és oélolk miár hetekkel ezelőtt ismertté. váltak a párt Központi Bizottságának nyilvánosságra hozott állásfoglalásából, és az időközben megjelent sajtócilkkékíből, A járások — mint közigazgatási egységek — hazáníkban a szocialista fejlődés következményeként betöltötték történelmi szerepüket. Ez az elhatározás lezárása annak a folyamatnak, ami 27 évvel ezelőtt kezdődött. Az él. múlt évtizedek során folyamatosan változott, módosult, s rnap- jaiinikra meglehetősen leszűkült a járási tanácsok ímegszűnéae után létrejött hivatalok feladatköre. Csökkent a járások száma is. A 'hetvenes évektől megkezdődött a helyi tanácsok önállósá- gániak növekedése és hatáskörének bővítése. Városaink és szépen gyarapodó, városiasodé naigy- községeiinik tanácsai, az általuk irányított intézmények — fokozatosan — egyre nagyobb szerephez jutottak a. helyi lakosság és a vonzáskörzetükben élők ügyei, melk intézésében. Egyidejűleg — a járási irányítási forma' mellett — kialakult a városkörnyéki irányítás rendszere is, és bebizonyosodott, hogy a városok jóil ellátják azokat a f eladatokat, amelyek korábban a járásokhoz tartoztak, Az irányítás rendje tehát alkalmazkodott a gazdaság', a társadalom fejlődésének folyamataihoz úgy, hagy közeledett a településekhez — községekhez, városokhoz —, odia, ahol a gazdasági és á politikai munika legfontosabb ’folyamatai zajlanak. — Hol és milyen indokok alapján alakítanak ki új vonzáskörzeteket? — A megye vezető szervei csupán néhány új körzetközpont kialakítását ajánlják a döntésre jogosult országos szerveknek. Ehhez azonban mindjárt hozzá kell göknek. Hatáskörük a községek által intézett hatósági ügyek másodfokú elbírálására és & vizsgálatokban, ellenőrzésekben) való részvételre terjed ki. Nálunk ilyen feladat ellátására Bácsialmás, Kiskurumajsa, Kunszemt- miklós és Tiszakécsike nagyköz. ségéket javasolják. Olyan városiasodé településeikről van tehát szó, amelynek eddig is valóságos vonzásuk volt a községek egy-egy csoportjára. Gazdasági és kommunális célú társulásaik, a környező települések ellátásában való részvételük gyakorlata' azt igazolja, hogy jelentős segítséget tudnák nyújtón! a községeknek. — Mit emelne ki a megyei párt- bizottság pénteki ülésének határozatából? — Azokat a szempontokat, me. lyek félreértléseket oszlatnak él. Hangsúlyozni kell, hogy 1984. január elseje után valamennyi köz. séget a megyei tanács irányát. E munkáiba bevonja a városokat és azokat a nagyiközségieket is, amelyeket településföldrajzi, gaz- dásáigpolitikiai és közigazgatási szerepüknél fogva erre célszerűnek tart. A megyei tanács kapcsolata közvetlen lesz a helyi tanácsokkal az irányításiban, a személyzeti és káderügyekiben, a költségvetési gazdálkodásban és ellenőrzésben. A hatáskörök döntő többsége a járásoktól a községekhez kerül. A körzetközpontok szakapparátusait átmenetileg vonják be a másodfokú ügyek elbírálásálba, az átfogó és célvizsgálatokba. Hadd tegyem hozzá, hogy a járáSok megszüntetése, a közigazgatás átrendezése nem cél, hanem es2iköz. Vágy- is: nem egyszerűen egy közigazgatási forma kiiktatásáról van sízó. hanem az irányítási rend olyan, fejlődéséről, mely további feltételeket teremt ahhoz, hogy még teljesebben kibontakozzék a városok, különösen pedig a községek párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, lakóközösségeinek az önállósága, öntevékenysé. ge, és a felelőssége is. Ott intézzék a lakosság ügyed, ahol azok keletkeznek, ahol azokat a legjobban ismerik. Szeretném felhívni a figyelmet arra a mindenki áltál felismert igazságra1 is, hogy a falvakban élő emíberék élet- ’ körülményeit a városok és községek jobb összefogásával le. hét eredményesebben javítani. — Az igazgatás átrendezésétől milyen változásokat várhatunk a jövőben, s az irányító szerveknek hogyan kell alkalmazkodniuk az új helyzethez? — Csak ismételni tudom, hogy a községek önállóságának erősödését várjuk, ami mindenképpen előnyére válik a gazdálkodásnak, fejlődésnek. Ez már bebizonyosodott azokban a nagy- községékben, amelyek kezdemé. nyezően éltek a lehetőségekkel. Akkor járunk el tehát helyesen, ha minden települést önálló közösségként fogunk fel. Az új elrendeződés száműzi a korábbi — járásokhoz kapcsolódó — alá- és fölérendeltséget. Egyenrangú községek vannak, amelyek a koordináció, az összefogás erejével érhetnek el még jobb eredményeket. Hangsúlyozni kell ezzel kapcsolatban a városok, városi jogú nagyközségek — nem hierarchiába sorolandó — vonzáskörzeti szerepét. Azt, hogy a központ segítségével a környék tervezzen, fejlesszen együtt harmonikusain,, és szolgáltasson a legkülön- bözőibb területeken, a közös célok érdekében. Erről Van szó és nem arról, hogy az átrendeződéssel újabb „kisjárálsolk” alakuljanak. — Követi-e a közigazgatás átszervezését a pártirányítás? — A tanácsi igazgatás rendsze. rének változása — amiről eddig beszéltünk — természetsen összhangban történik a pártira nyitás módosulásaival, így például .megszűnnek a járási pártbizottságok. Feladataikat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyközségi pártbizottságok veszik át. Az új területi irányító pártbizottságok kiállálkításátoain alap. vetően a területi és az üzemi elvet érvényesítjük. A közigazgatás átszervezését követve, a jövőben többek között a megyei pártbizottság irányítása alá tartoznak — a városi pártbizottságokkal azonos jogállású — Bácsalmás. Kiskummajsa, Kunszent- mifclós és Tiszakécske nagyiközségek pártbizottságai. A megszűnő járási pártbizottságok feladatait átvevő városi és nagyközségi pártbizottságoknak segíteniük kell a köziigazgatás korszerűsítését. a községi pártszervezetek és tanácsok nagyabb önállóságának, felelősségének érvényesítését. Az igazgatás korszerűsítése természetesen megköveteld a pártmunka tartalmának, formái - nak a megújítását, a politika önállóbb helyi megvalósítását. Rapi Miklós A kalocsai Margit-malomban Szeptember közepén lapunk egyik írása, mely a megye malomiparával foglalkozott, hírt adott arról, hogy befejezés előtt áll a ' kalocsai Margit-maiom teljes felújítása. A műszaki átadás befejezése után október 12-én 11 óra 30 perckor megkezdődött az üzempróba, amely azóta is tart. Babinszki Jánossal, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat főmérnökével tettünk látogatást a minap az újjászületett malomban. Regényi Gábor körzeti üzemvezető társaságában jártuk végig az őrlőüzemet, s már az épületbe lépéskor feltűnt, hogy a duruzsoló gépek között itt-ott látni valakit. — Mindössze hatan dolgoznak egy műszakban — tájékoztatott a főmérnök. — Irányításukkal a korszerű magyar berendezések 40 tonna gabonából őrölnek jóminőségű lisztet. Jelenleg még csak két műszakban folyik az őrlés, de január 1-tői áttérnek a három műszakos termelésre. A felújítás előzményeiről elmondta, hogy a felszabadulás óta ez az ország hatodik új malma. Az ötödiket Miskolcon tavaly adták át, s több mint 200 millió forintba került. Nem kis büszkeséggel tájékoztatott arról, hogy ez a »létesítmény a teljes befejezés után mindössze 65 millió forintos beruházást jelent. — Hogyan sikerült ilyen olcsón? — Ügy, hogy a régi malom főfalai megmaradtak — veszi át a szót a körzeti üzemvezető. — Nincs szükség utakra, járdákra és más járulékos beruházásra. A jánoshalmi Jókai Tsz építőrészlege 1981 májusában látott munkához és elismerésre méltó szorgalommal és jó minőségben készítették el az új födémszerkezetet, az új tetőt és a más építési munkákat. Tavaly kezdődött a gépek beszerelése, melyet az ÉLGÉP dolgozói szintén elismerésre méltóan végeztek el. Nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy a üzempróba ilyen rövid, s januárban már teljes kapacitással termelhetünk, később pedig napi 140—150 tonna gabona feldolgozására is képesek leszünk. — Nagy gondunk oldódott meg ' ezzel az újjászületett malommal — mondta sétánk végén Babinszki János főmérnök. — Az építkezés mintegy 28 hónapja alatt más malmokból kellett Kalocsára szállítani havonta 600 tonna lisztet. Ezután nemcsak a városi és környékbeli szükségleteket tudjuk kielégíteni, hanem jut liszt innen a megye más településeire, sőt, később a főváros ellátásának javítását is segíthetjük. O. L. G> FUlöp Sándor beőrlő főmolnár az ÉLGÉP dolgozója, az ő irányításával történt a gépek üzembe helyezése. Felvételünk idején a vezérlő- berendezést ellenőrizte. © Az őrlőhengerek munkáját Oláh János almolnár ellenőrzi. (Straszer , András képriportja) © A bácskai délszlávok sok értékes tárgyi emlékét, viseleti anyagát őrzik a felvételünkön látható bajai bunyevác tájházban. © A bajainál valamivel előbb rendezték be a kiskőrösi szlovák tájházat, melyet a közelmúltban felújítottak. A képen: egy szép szlovák női népviselet látható. Nemzetiségiek — ma • Háromnyelvű felirat, mely a megye többnemzeti- ségü településeinek bármelyikén készülhetett. • önfeledt, vidám hangulatú apróságok a bácsalmási délszláv óvodában. • A hajósi német nemzetiségű együttes sikert siker után arat itthon és külföldön is. Q Krix Katalin tanárnő német nyelvórát tart a katymári szerb-horvát és német tagozatos általános iskola 8 b osztályában. Egyébként ennek az iskolának 67 német és 59 szerb-horvát nemzetiségű tanulója van az idén. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) zékelbető aggodalmaikra határozott program a válasz. Jelenleg két területen kívánunk előrelépni: a gazdasági munkáiban és a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésében. Az utóbbi negyedszázadban — mutatott ná — kialakult és megszilárdult hazánkban a szocialista társadalmi egység, s ebbe az egységbe beletartoznak a nemzetiségek is. A szocialista demokrácia fejlesztéséhez az is hozzátartozik, hogy a nemzetiségiek még aktívabban vegyenek részt a társadalmi -politikai életben, cselekvőibíben szóljanak bele a döntésekbe a településeken, az ott lévő jntézményékben, szervekben; még nagyobb erőfeszítéssel vegyenek részt a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében, az ország előtt álló nem csekély feladatok megoldásában. Felmerült az az aggodalom — mondotta —, hogy az iparba, városba. áramlással a falu zárt nemzetiségi közösségei felbomlanak, s ez a nemzetiségéknek a magyarságba való beolvadásához vezethet. A nemzetiségi lakosság élet- és munkakörülményeit azonban nem lehet elavult viszonyok közé szorítani, ez a nemzetiségeknek nem érdekük. Ez a folyamat még inkább megköveteli a nemzeti sajátosságok őrzését, a nemzeti tudat és önérzet ápolását. A szocializmus építése az a közös ügy, amelyben nemzeti és nemzetiségi értékek, erőfeszítések egyesülnek — hangsúlyozta a továbbiakban Benke Valéria. Csak a szocializmus. a marxi—lenini élvek szellemében épülő új társadalom léhet képes megoldani a nemzeti kérdést, egységbe fogva önálló nemzeti törekvéseket. s önállóságot biztosítva az egységen belül. A nemzetiségiek nálunk és a szomszédos országokban így járulhatnak hozzá népeink barátságának és szocialista együttműködésének elmélyítéséhez. A többi nemzetiségi szövetség nevében Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a kongresszust. Megnyugvással tölti el a nemzetiségieket az, hogy Magyarországon megvan a lehetősége annak, hogy integrálódjanak a társadalomba anélkül, hogy feladnék nyelvüket, kultúrájukat, nemzetiségi tudatukat, anélkül, hogy konfliktusba kerülnének önmagukkal. A vitában felszólalók tájékoztatták a kongresszust a lakóhelyükön élért eredményekről. Elismeréssel állapították meg: pártunk nemzetiségi politikájának megfelelően az élet minden területén érvényesül a szlovák nemzetiségi lakosság teljes egyenjogúsága. Fokozódott politikai, társadalmi, közéleti aktivitásuk, cselekvő részvételük a szocialista társadalom* építésében. Elmélyüli t a magyar és a szlovák anyanyelvű lakosság barátsága, kölcsönös megbecsülése. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
