Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

A népfrontmozgalom egyetért a választási törvénytervezet céljával KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói, Barátsági, Együttmű­ködési és K i csönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak kül­ügyminisztert bizottsága 1983. ok­tóber 13—14-én ülést tartott Szó­fiában. . A miniszterek a Varsói Szerző­dés tagállamainak politikai ta­nácskozó testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott poli­tikai nyilatkozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozó­ján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogal­mazott értékelések és követkéz-, tetősek alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődé­sével kapcsolatos kérdéseket, ösz- szefüggésben a nemzetközi ese­mények általános alakulásával. O Az ülés résztvevői megál­lapították, hogy ezek az események teljes mérték­ben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű talál­kozón elfogadott dokumentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmukat és nyug­talanságukat amiatt, hogy a hely­zet még feszültebbé és veszélye­sebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lé­péseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hang­súlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „be­folyási övezetek” megszilárdítá­sának és újrafelosztásának, a ka­tonai erő államok és népek elle­ni közvetlen alkalmazásának az imperialista politikája, kiéleződ­nek a régi fegyveres konfliktu­sok és új feszültséggócok kelet­keznek- A politikai konfrontáció további élezésére irányuló, akció­kat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyeibe va­ló beavatkozási kísérletek. Erő­södik a katonai—ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szelle­met szítanak. ■ Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a második világháború és a há­ború utáni fejlődés területi-poli­tikai eredményeit. Újabb akadá­lyokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen, diszkrimi­nációs korlátozástól mentes gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gaz­dasági -fejlettsége közötti szaka­dék, romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete. Ugyanakkor az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy mind na­gyobb méreteket ölt a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nukleáris háború veszé­lyének elhárításáért, a fegyver­kezési hajsza megállításáért, va­lamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biztonság feltételei között és következetesen megtartsák az eu­rópai ás a világhelyzet békás ala­kulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket. Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valamennyi állam között a függetlenség és a szuve­renitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erő­vel való fenyegetésről történő le­mondáson, a határok sérthetet­lenségén, a viták békés rendezé­sén, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen időszerűek ás fontosak azok a javaslatok és kezdeménye­zések, amelyeket a Varsói Szer­ződés tagállamai tettek a nukleá­ris háború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvi­telére és elmélyítésére, a fegy­verkezési, különösen a nukleáris fegvverkezési verseny beszünte­tésére és a leszerelésre való átté­résre, a biztonság méeszilárdítá- sára és az együttműködés bővíté­sére Európában és az egész vilá­gon. Kinyilvánították államaik eltökéltségét, hogy minden erőfe­szítést megtesznek e javaslatok és kezdeményezések megvalósítá­sáért. © Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új kö­zép-hatótávolságú nukleá­ris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-ható­távolságú' mind a harcászati nuk­leáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teen­dő további erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcso­latban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverke­zési verseny új fordulója, ha azt nem -ikerül megakadályozni, el­kerülhetetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabbodásához, a népekre ka­tasztrofális következményekkel iáró nuk'^ázis'- .háború veszélyé­nek növekedéséhez vezet Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azok­nak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövő­ben elkezdik az új amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéta-nuk­leáris rendszerek egyes nyugat­európai NATO-tagállamokba történő telepítését, aminek gya­korlati előkészítése már folyik. Ezzel összefüggésben növekvő aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az euró­pai nukleáris fegyverek korláto­zásáról folyó genfi tárgyaláso­kon. Az ülésen ismét kinyilvání­tották: a Varsói Szerződés tagál­lamai határozottan síkraszállnak azért, hogy ezeken a döntő sza­kaszba lépett tárgyalásokon mi­előbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lényegé­vel kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón elfoga­dott közös nyilatkozatban kifej­tett álláspontjukat, úgy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép- hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemon­dást ás a már meglevő közép-ha- tótávolsású nukleáris eszközök megfelelő mértékű csökkentését úgy, ahogy a Szovjetunió már ja­vasolta is: a csökkentés által érintett rakéták megsemmisítésre kerülnek. Az európai közép-ható­távolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katonai-stratégiai helyzet stabilitását és az erő­egyensúlyt. Ennek az egyensúly­nak nem a nukleáris fegyverek növelésén, hanem azok eevre alacsonyabb szintre történő csök­kentésén kell alapulnia. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek meg­felelő megállapodás elérésére. Ezzel kapcsolatban megállapí­tották. hogy ha az év végéig nem jön létre megállapodás a tár­gyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás el­érése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NA- TO-szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben felhívták a figyel­met arra, hogy a tárgyalások si­keres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez fontos hozzájá­rulást jelent a Szovjetupiónak az a készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített közép-hatótávolságú rakátaesz- közei egyoldalú befagyasztását ás folytatja azok egyoldalú csökken­tését, amelyet e befagyasztás be­vezetésével együtt kezdett meg. A Varsói Szerződés tagállamai, abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris ösz- szecsapás veszélyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordul­nak valamennyi NATO-tagál- lamhoz, hogy erőfeszítéseiket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozására és a konti­nensen rpár meglevő közép-ható­távolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is, hogy minden lehetsé­ges módon segítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az eu­rópai nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy valamennyi nép érdekeinek meg­felelő megállapodás jöjjön létre. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy az új közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták európai telepítése ellén, a nukleáris há­ború veszélyének elhárításáért és a leszerelésért bátran, határozot­tan ás következetesen fellépnek a tömeges bákemozgalmak. Ugyanakkor az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy valamennyi néppel szemben sú­lyos felelősséget vállalnának ma­gukra az Európa békéjét és nyu­galmát érintő következményekért azok az államok, amelyek enge­délyeznék az új közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták területü­kön történő telepítését, mivel ez új szakaszt nyitna az európai nukleáris fegyverkezési verseny­ben. Az ülésen képviselt államok meg vannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról ás csökkentéséről folyó, a népek bé­kéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásokon is van lehetőség az előrehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek. Az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvé­nek szigorú megtartásával eze­ken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el. A miniszterek ismételten meg­erősítették, hogy államaik soha­sem törekedtek és nem töreked­nek katonai fölény megszerzésé­re és emlékeztettek az 1983.*júni- iis 28-i moszkvai találkozón részt vett államok nvilatkozatára az­zal kapcsolatban, hogy semmi esetre sem engedik meg katonai fölény megszerzését ve'ük szem­ben. A NATO tagállamainak kor­mányai súlyos hibát követnének el, ha lebecsülnék a szocialista országok nyilatkozatának jelen­tőségét, s nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és a biztonság megszilárdítását a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén meg- „valósuló erőegyensúly alapján. O Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a prágai politi­kai nyilatkozatban, majd azt kö­vetően más közös és egyéni meg­nyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alternatívájaként nagyszámú, átfogó javaslatot tet­tek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegy­verkezési hajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést cé­lozzák, beleértve az európai bé­ke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO-tagországok- kal foytatandó közvetlen tárgya­lásokra vonatkozó javaslatokat is. A Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatai széles körű, ked­vező visszhangot váltottak ki sok ország politikai és társadalmi kö­reiben, különösen Európában. Ezzel együtt azonban, elemezve a NATO-tagországok kormányai­nak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett ja­vaslatokhoz, a miniszterek töb­bek között megállapították, hogy e kormányok részéről mindeddig nem érkezett válasz arra a konk­rét, már közeli időponttal káp- csolatos javaslatra, hogy 1984. ja­nuár 1-től ne növeljék a katonai kiadásokat, majd pedig térjenek át azok kölcsönös, gyakorlati csökkentésére, s ennek érdekében haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárevalásokat. Hanesúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak olyan halaszthatatlan jellegű javasla­taira. mint: — Mindem olyan nukleáris ha­talom. amely ezt eddie még nem tette meg. vállaljon kötelezettsé­get. hoev nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert: — Az összes nukleárjs hatalom, mindenkelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában le­vő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyiségi és minőségi befa­gyasztása: — A nukleáris fegyverkísérle­tek teljes és általános betiltása; — A viláeűr militarizálásónak, az erő világűrben és a világűrből a Föld ellen való alkalmazásának megtiltása: — Európa mentesítése a vegyi fegyverektől, ami lépés lenne e fegyverek világméretű, teljes be­tiltása és megsemmisítése irá­nyában; — A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése kérdésének megoldási htjai. Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hogy ezekre a javaslatok­ra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt ál­lamok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ. Ez teljes egészében vonatkozik arra a javaslatra is, hogy kösse­nek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a Var­sói Szerződés tagállamai és az Észak-Atlanti Szerződés tagálla­mai között a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös lemon­dásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott rea­gálások jellegét, az ülés résztve­vői megerősítik államaik készsé­gét, hogy folytassák a vélemény- cserét a NATO-tagállamokkal és az összes többi országgal a javas­lat különböző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak kö­zös, érdemi megvizsgálásához. Ki­fejezik meggyőződésüket, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagy je­lentőségű lenne az előrehaladás a szerződés megkötésével kapcso­latos kérdések pozitív megoldá­sában. O Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagálla­mainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzetközi helyzetben is megoldást lehet ta­lálni az államok közötti kapcso­latokban felmerülő minden prob­lémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szem­léletről és együttműködési kész­ségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek lét­érdekeit, a békében és a bizton­ságban való érdekeltségét. Az ülésen képviselt államok elé­gedettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek mad­ridi találkozója sikeresen befeje­ződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások ered­ményeként elért siker a Helsin­kiben megkezdett össz-európai folyamat életerejéről tanúskodik és a helsinki záróokmány szilárd alapján biztosítja annak folya­matosságát. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek hozzájárul­tak a adridi találkozó sikeré­hez, e folyamat továbbvitelének és elmélyítésének meggyőződéses hívei. Az ülésen megerősítették vala­mennyi képviselt állam azon elhatározását, hogy a madridi ta­lálkozón egyeztetett, s annak zá­ródokumentumában foglalt meg­állapodásokat — az enyhülés és az együttműködés fejlesztése ér­dekében — valóra váltják. E megállapodások megvalósítása — szigorú összhangban a záróok­mány, mint kerek egész elveivel és rendelkezéseivel — természe­tesen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet min­den résztvevőjétől erőfeszítése­ket követel. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fontos­ságú az a madridi megállapodás, amelynek értelmében 1984. janu­ár 17-én Stockholmban összeül az európai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel és a le­szereléssel foglalkozó konferen­cia. Abból indulnak ki, hogy ez a konferencia arra hivatott, hogy az európai kontinensen tapasztal­ható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai le­szerelés elérésének fontos ténye­zőiévé váljék. Hangsúlyozták an­nak fontosságát, hoev a konfe­rencia sikere érdekében vala­mennyi résztvevő maximális erő­feszítéseket tegyen. O Az ülés résztvevői úgy vé­lik, hogy az ENSZ-közgyű- lés mostani, 38. ülésszaká­nak a világhelyzet alapvető kér­déseiről folytatott vitája is amel­lett szól. hogy van lehetőség a nemzetközi kapcsolatok jelenle­gi veszélyes szakaszán való túl- jutásra. Ez a vita a népeknek a nemzetközi feszültség növekedé­se miatt érzett mélységes aggo­dalmát tükrözi. Az ENSZ-közgyűlásen elhang­zó felszólalásokban kifejezésre jut az az összes állammal szembe­ni követelés, hogy aktívan ás a legnagyobb felelősséggel járulja­nak hozzá a nukleáris háború ve­szélyének elhárítását, a fegyver­kezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny megféke­zését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való áttérést, az államok közötti konf­liktusok tárgyalásos rendezését, a kolonializmus, a neokclónializ- mus és a faji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjo­gú gazdasági kapcsolatolt fejlesz­tését és az igazságos Világgaida- sági rend megteremtését. Általános az a felismerés, hogy a nukleáris háború a civilizáció és a földi élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csökkentené, ha az ilyen fegyverrel rendekező álla­mok mennyiségileg ás minőségi­leg befagyasztanák nukleáris fegyverzeteiket. Ezzel kapcsolat­ban az ülés résztvevői kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonatkozó köte­lezettségek elsősorban a Szovjet­unió és az Egyesült Államok szá­mára lépjenek érvénybe kétolda­lú alapon, s ezzel^példát nyújthat­nának más nukleáris államok szá­mára, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyenek hasonló lé­péseket. A népeknek az erőpolitika és az erőszakkal való fenyegetés poli­tikája valamennyi megnyilvánu­lásának határozott elutasítására irányuló szilárd akaratát tükrö­zik az ENSZ-közgyűlésen több állam képviselője részéről el­hangzott felszólalások, amelyek­ben kifejezésre jutott, hogy ra­gaszkodnak a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásához és az újabbak kialakulásának megaka­dályozásához, valamint a hadüze­net nélküli háborúk imperialista politikájának beszüntetéséhez. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok megerősítették szolidaritásukat azokkal a népek­kel, amelyek — akár Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Ameriká- ban — szabadságukért és füg­getlenségükért, valamint azért a jogukért küzdenek, hogy önálló­an, békés feltételek között és kül­ső beavatkozástól mentesen ha­tározhassák meg fejlődésük irá­nyát. Az ülésen képviselt államok tá­mogatják a közgyűlés ülésszakán előterjesztett azon követeléseket is, amelyek az ENSZ határozatai­val összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmélyítésére, az összes nép fejlődése és előrehala­dása érdekében a bizalom légkö­rének az államok közötti gazda­sági kapcsolatokban való megte­remtésére irányuló, világméretű tárgyalások mielőbbi megkezdé­sét célozzák. Meggyőződésük, hogy a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gaz­dasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köz­tük a fejlődő országokra várnak. * A külügyminiszteri bizottság ülése a kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légköré­ben ment végbe. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1984 áprilisában Budapesten tartják meg. (Folytatás az 1. oldalról.) tanulság, de — mondotta, — egyúttal a fokozottabb felelősség- vállalást is feltételezi. A vitákban elhangzott összes javaslatot el­juttatják a törvény-előkészítők­höz. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok vál%sztá- sáról szóló. törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalását egy­(Folytatás az 1. oldalról.) program megvalósítása, vagyis a gáz bevezetése szintén olcsóbbá teszi ia tenyésztést. Beslity István, a felsőszentiváni termelőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy a szakosítással is foglalkoznak. Eszerint a törzsál­lomány nagyobb hányadát az ő gazdaságukban nevelik, ugyanis a társaság jogot kapott a törzsköny­vezésre, ez is elősegíti közremű­ködésüket a tenyésztés fejleszté­sében. Hatszázas törzsállományuk van, amelyet az NSZK-ból a Me­dina cégtől kaptak. Annak szál­lítják a gyapjút is. Egy-egy jó­szág évente — átlagosan — egy kilót „termel”. Melioráció a (Folytatás az 1. oldalról.) mányzásban nélkülözhetetlen alagcsövezés, drénezés arányát is kisebbre tervezték a szükségesnél. Az idén a dávodi szövetkezet területén végzett munka generál­kivitelezője a legjobb erőket moz­gósította az építési területre. Az 1983-ra előirányzott 12 millió fo­rintot úgy sikerül felhasználni, hogy a munka mennyiségében, minőségében sem találtak kifo­gást az októberi 10-i műszaki át­adás alkalmával a beruházók. Az Augusztus 20. Tsz-ben az alagcső- építéssel a víz kétirányú szabályo­zását tudják megvalósítani. A szö­vetkezetnek érdeke, hogy az így előkészített földterületek gyara­podjanak, mert annál használha­tóbbá válik a szántóföld. Év vé­géig 160 hektár lazatalajú terület alakul át a drénezéssel biztonsá­gosabban termővé. Ha ilyen Ütem­Pénteken a nemzetközi asztro­nautikai kongresszuson befeje­ződtek a szekcióülések. A tanálcs- kozás öt napja során hazai és külföldi szakemberek 60 szekció­ülésen mintegy 50 témakört te­kintettek át, megvitatták az űr­kutatással kapcsolatos valaimeny- nyi tudományterület legfonto­sabb eredményeit. A kongresszus Sajtótájékozta­tóján Gombosi Tamás, a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet tudo­mányos főmunkatársa elmondot­ta, hogy jelenleg a legnagyobb űrhatalmaik sem 'képesek egyedül lebonyolítani olyan nagyszabású programot, amely egy-egy távo­labbi bolygó megismerését céloz­za. A kongresszuson több részt­vevő is megfogalmazta! azt a fel­ismerést, hogy nemzeti kutatások mellett nemzetközi programokat kell kidolgozni. A szocialista országok 1984 de­cemberében két űrszondát indí­tanak útnak a Vénusz, felé — mondotta Szegő Károly, a Vega- proigraim egyik magyar technikai vezetőije. A két szonda 1985 nya­rán éri el a Vénuszt, amelyre egy gömbalaké megfigyelő egységet A szakmunkásokat előkészítő tanfolyamok egy évtizedes tapasz­talatait, az egyetemekre, főisko­lákra kerülő és az ott végző fia­talok helyzetét, újbóli munkába illeszkedésük körülményeit vitat­ta meg pénteki ülésén a Vasas Szakszervezet elnöksége. Az elnökség megállapította, hogy az előkészítő tanfolyam után felsőoktatási intézményben diplo­mát szerzettek 40 százaléka vasas vállalatokból került ki. A vasipar­ban végzettek egyharmada vezető beosztásban dolgozik, de a töb­biek is végzettségüknek és képes­ségüknek megfelelő munkakörbe kerültek. Az utóbbi időben azonban visz- szaesett a kiválasztás színvonala, vagyis nem mindig a legrátermet­tebbek és legszorgalmasabbak ke­rültek a továbbtanulók listájára. hangúlag elfogadta. A dokumen­tum — egyebek között — hang­súlyozza, hogy a népfrontmozga­lom egyetért a törvénytervezet céljával, s szükségesnek tartja a választási rendszer továbbfejlesz­tését. Támogatja a kettős, illetve a többes jelölés általánossá téte­lét. Vállalja, hogy — más társa­dalmi szervekkel egyeztetve — minden választókerületben lega­lább két jelöltre tesz javaslatot. A kisgazdaságokban is széles körű az érdeklődés és várhatóan növekszenek az igények, mind többen jelentkeznek törzsanya­gért, mivel ez az állattenyésztési ágazat igen jól jövedelmez. A ter­melőszövetkezet a nagy- és kis­üzemeknek egyaránt szállít — sa­ját műhelyében készített — ketre­cet és a tartáshoz szükséges egyéb tartozékokat. Az év végéig a 11 mezőgazda- sági nagyüzem mintegy 30 tonna angóragyapjút exportál. Szó van arról, hogy magyar—NSZK ve­gyes vállalatot létesítenének, eh­hez azonban jelentősen növelni kellene az állományt és a terme­lést. K. S. ben halad a melioráció, akkor 1983 végére 600, a jövő esztendő­ben pedig 900 hektár, együttesen 1500 hektár szántó és egyéb me­zőgazdasági terület tereprendezé­se, táblásítása, földút- és csator­naépítése, egyéb műtárgyainak ki­vitelezése fejeződik be a dávodi határban. Itt az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és alvállalko­zói az építők. Az alagcsövezést a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat lézervezérlésű drénező gépe végzi. A Margitta-szigeti Vízitársulat Hercegszántón végzett az idén eredményes munkát. Két gazda­ságban a bácskai vízitársulat szakmunkásai szorgoskodnak. A megyei meliorációs koordináló szakbizottság értékelése szerint a bácskaiak 2,2 millió forinttal na­gyobb értékű munkát végeztek el az előirányzottnál. K. A. juttatnák el. A szondák tovább­folytatják útjukat és 1986 már­ciusában találkoznak a Halley- üstükössel. A nemzetközi asztronautikai kongresszus péntek délutáni ülé­sén Szegő Károly, a Vénusz boly­gó és a Halley-üstökös megisme­résére kidolgozott Vega-program egyik vezetője, és Josette Rúná­val, a program francia műszaki vezetője tartott előadást a kilenc ország együttműködésével meg­valósuló kutatásról. Részletesen ismertették, hogy az 1984 decem­berében útnak indítandó két űr­szondát milyen berendezésekkel, műszerekkel szerelik fel, s be­számoltak a Vénusz, illetve a Halley-üstökös részletes megfi­gyelése során megoldandó tudo­mányos feladatokról. A nap folyamán a nemzetközi űrhajózási szövetség közgyűlése megválasztotta a szövetség új el­nökségét. Az elnök ismét Roger Chevalier. Almár Ivánt ismét megválasztották a szövetség al­elnökiévé. Úgy döntöttek, hogy jö­vőre a svájci Lausanne-ben ren­dezik meg a nemzetiközi asztro­nautikai kongresszust. Az okok között szerepelnek a je­lenlegi ösztöndíjrendszer kedve­zőtlen feltételei, a továbbtanulás­sal járó jövedelemcsökkenés, a műszaki pályák iránt is csökkenő érdeklődés és a pályázati rendszer néhány hiányossága. A Va$as Szakszervezet elnöksé­ge egyetértett az Ipari Miniszté­rium véleményével, miszerint szükséges a pályázati rendszer to­vábbfejlesztése, és hogy a munka­helyek vezetői a pályázatok elbí­rálásakor elsősorban a káderután­pótlási tervekkel összhangban jár­janak el. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a tanfolyam résztvevői­nek kiválasztására is. A szakszer­vezet mindezt kiegészítve közös kezdeményezést javasolt az ösz­töndíj-rendszer korszerűsítésére is. (MTI) A VASASSZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGI VITÁJA Diplomás szakmunkások Továbbfejlesztik a tenyésztést Margitta-szigeten Véget ért az asztronautikai kongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents