Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
1#83. október 15. Q PETŐFI NÉPE , • 3 Székek exportra A Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni hajlítottbútor gyárában legfőbb exporttermékükből, az irodai, szállodai és bútorgarnitúrákhoz gyártott székekből a korábbinál 30 százalékkal többet szállítanak rubel- és dollárelszámolású piacokra. A 40 típusban gyártott bútorok vevője a Szovjetunió, Svédország, Hollandia, NSZK és Ausztria. A képen: modellválaszték a raktárban. MEGJEGYEZZÜK A FEHÉR BOT NAPJA Helyi vagy helyközi járat? A tavaly januárban Kecskeméttel egyesült Hetényegyháza lakói aligha nyugszanak bele valaha is abba, hogy helyi közlekedési tarifa helyett távolságit kell fizetniük az autóbuszon, ha a megyeszékhelyre vagy onnan visszautaznak. Az ugyancsak a múlt évben történt áremelkedés óta mégin- kább panaszkodunk, hiszen a helyi járatú díjnak naponta átlagosan a négvszeresét kénytelenek viselni, s például a he- tényi vendéglőtől a városba 640 forint, a havi bérlet. A kecskeméti Városi Tanács vezetői által ez ügyben többszörösen megkeresett központi szervek a rendeletre hivatkoznak, miszerint a kertváros és a megyeszékhely közötti több kilométer hosszú beépítetlen terület miatt alkalmazhatják a helyközi tarifát. Illetve, alkalmaznák a helyi díjszabást is, ha valamilyen módon megtérülne nekik a különbözet, a jelenlegi számítások szerint evente mintegy tizennégy millió forint. A, közbenjárások tehát nem hoztak eredményt. Addig, amíg a két városrész közötti szakasz beépül — beletörődnek a heté- nyiek vagy sem: a magasabb viteldíjat fizetik. Ez az alapsérelem. am** nap mint nap újraélez a reggeli és délutáni zsúfoltság, a csúcsforgalomban is — ezenkívül óránként — csak félóránként közlekedő buszok miatti bosszúság. S az amúgyis pattanásig feszített indulatok szinte robbannak, ha egy-egy járat késik, kimarad: Augusztus 21-től kezdve sorozatosan ezt tapasztalták a heténviek, szeptember 7-e és 25-e között pedig már az elvi- selhetetlenségig ismétlődtek a problémák. Négy alkalommal —, ha a kisebb pontatlanságokat nem számítjuk — 8, 10—15. illetve 25 percet késett égy-egy autóbusz. Kettő kocsihiány, egy műszaki hiba miatt maradt ki, és hatszor nem indult az úgynevezett rásegítő járat. A csúcsforgalom ellenére csuklós helyett kétajtós autóbuszok szállították be reggel a heté- nyieket — már, aki felfért. mert a jármű a második, harmadik megállónál megtelt. Nem csoda, hogy kritikán alulinak minősítették az ilyen közlekedési szolgáltatási. Igazuk van. Még akkor is, ha a Volán 9. számú Vállalat személyforgalmi üzemvezetője valamennyi problémára magyarázatot adott. Elmondta, hogy előreláthatóan üzembiztos kocsikkal felkészülve az őszi. téli nagyobb forgalomra három autóbuszt elküdtek Budapestre középjavításra. Ebböi kettő éppen Hetényegyháza és Kecskemét között közlekedik. Egyetértett velem abban, hogy a Volán beállíthatott volna erre a vonalra pót-autóbuszokat — főleg akkor, amikor kiderült. hogy a javítás a korábbi évekhez képest jó egy hónappal későbbre készül el —. de nem volt honnan elvenni. Két hónap miatt, még akkor is, ha az iskolások és a rossz, időjárás jelentősen megnöveli a forgalmat. lehetetlen új autóbuszokat vvásárolni. v ' Az elmondottakban nincs okunk kételkedni. Csakhogy ez. semmiképpen sem vigasz az. utasoknak, akik félórákat ácso- rognak a megállóban. Elkésnek a munkából, vqnatindulás- ról, es nem utolsósorban megtépázott idegekkel kezdik a termelést, a gyógyítást, fogadjak az. ügyfeleket. Örömmel hallottuk, hogy újabban már javult valamelyest a helyzet. Az. ügy végére azonban csak akkor lehetne pontot tenni, ha a zsúfoltság, a késés, a járatkimaradás időszakonként sem térne vissza. A hetényegyházi lakosok pesszimisták. De semmit sem tudnak tenni. Utazniuk kell. drágán, okkal úgy érezve, hogy ők kiszolgáltatottjai a szolgáltató vállalatnak. Kovács Klára Filmforgatások Befejeződött az István, a király című új magyar film forgatása. A nagyszabású produkció jeleneteinek zömét az augusztusi, nagy sikerű városligeti koncerteken rögzítették, s az utóbbi hetekre már csak néhány kiegészítő képsor elkészítése maradt. A napokban kezdődött meg a Dialóg filmstúdióban egy új, magyar—amerikai kor---^ukcios film forgatása. Makk Károly rendező Játszani kell címmel készíti a tilmvígjátékot, amelynek fő szerepeiben igazi világsztárok játszanak : Cristopher Plummer. Elke Sommer és Maggie Smith különböző filmekből a magyar közönség előtt is ismert. Elkészült, most már a bemutatóra vár Bacsó Péter Te, rongyos élet című filmje, amely az ötvenes években játszódik, s egy színésznő sorsán keresztül tár szatirikus korképet a nézők elé. A színésznő figuráját Udvaros Doroty- tya, a többi főbb szerepet Kern András, Szacsvay László, Bezeré- di Zoltán, Lukács Margit, Gellei Kornél játssza. Készen van Maár Gyula Felhőjáték című munkája is, amelyet Déry Tibor regénye alapján forgattak. Átlátszó sötétségben Leszállók a buszról, a Május 1. utcát keresem Pest egyik csendes kerületében. Arra! — mutat egy cek- kerrel ballagó hölgy az út túlsó oldala felé. Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége — tudatja a tábla a villaépület falán. Dr. Bródy István, a szövetség főtitkára a szobájába tessékel. (Ö maga gyermekkorában vesztette el látását, minden iskoláját vakon végezte, de ez sem gátolta abban, hogy jogi diplomát szerezzen.) — Nem régi keletű az UNESCO határozata, amelynek értelmében október 15. világszerte a fehér bot napja — tartja felém sötét szemüvegét. — Csaknem ötven esztendővel ezelőtt Franciaországban jelentek meg az első fehér botok az utcán, ami aztán az egész világon jelkép lett. A vakok jelképe. Magyarországon elsőként dr. Bánó Miklós kezdte a meghonosítását, aki egyébként a pontírásnak is nagy elméleti szakértője volt, s emellett jeles eszperantista. — ön tíz éve főtitkára a szövetségnek, amely nálunk 1918-ban alakult. Hány tagot számlálnak? — Mintegy húszezret, de hozzávetőlegesen harminckét ezren kapják a vakok járadékát. Többnyire az idősebb korosztály, arányuk mintegy hetven- hetvenöt százalék. — Miért éppen a fehér bot...? — Nekünk létszükséglet, érzékszerv a bot. A fehér szín pedig a figyelem felkeltését szolgálja. Manapság mind többen közlekednek vakvezető kutyákkal, de még nekik is úgy tanítják, hogy a fehér bot legyen a kézben. Az emberek már megszokták, és nekünk szükségünk van a segítségükre. — Milyen támogatást kapnak és milyent adnak a tagoknak? — Ami nálunk gondot okoz és amiben még sok a tennivalónk, az a segédeszközökkel való ellátottság hiánya. Külföldön elég sok készül a vakok számára. Ezek nagyban megkönnyítik az életet, a tanulást, a munkát, a háztartásvitelt... Mi sajnos elég szegényesen állunk, bár Van némi előrelépés. Az említett külföldi eszközök meglehetősen drágák és valu- táris gondok is nehezítik a beszerzésüket. Emiatt szinte alig hozzáférhetők. A másik nagy gondunk, amin szintén a szövetségnek kell majd valami módon segítenie, a munkaköri választék. Mert munkahelyek vannak ugyan, de meglehetősen csekély az olyan munkakör, amelyek közül a vak ember választhat. Vannak úgynevezett hagyományosan vakszakmák; kefekötés, kosárfonás, seprúkötás, gyógy- masszőrség, vagy telefonkezelés. A gyengénlátók számára lehetőség a könyvkötés, a kárpitosmunka. Néhány értelmiségi dolgozik tanári, jogászi pályán, vagy éppen programozóként. — Hogyan juthat el idáig mondjuk egy gyermekkorában látását vesztett ember? — Speciális általános iskolánk működik itt Pesten, az Ajtósi-Dürer sorban, kiegészítve óvodával is. Akik pedig közép- vagy felsőfokú iskolát akarnak elvégezni, azok már a látó emberekkel együtt közösen tanulnak. A középiskolák szerencsére általában túl vannak az idegenkedésen, talán vidéken fordul elő még egy kis tartózkodás. A vak tanulóknak érthetően nehezebb együtt haladni a társaikkal, de többségükben megállják a helyüket. Mi, lehetőségeinkhez mérten, korrepetálásokkal is segítjük őket. Elsősorban a matematika és a fizika az a terület, ahol nagyobb segítségre szorulnak. — Mennyi pénzből gazdálkodnak? — A tagdíjakból, ás abból a hatékony állami támogatásból, aminek évi összege 12 millió forint. Ne vegye szerénytelenségnek ha azt mondom, hogy több pénzre lenne szükségünk. Próbáljuk ezeket az összegeket magunk is gyarapítani, más egyéb forrásokból is növelni. Például az iskolások munkáiból árusítással egybekötött kiállításokat rendezünk. — Mik a legközelebbi terveik? — Tennivalónk folyamatosan akad. Jelenleg nem csupán a nemzetközi nap apropóján, hanem ehhez kapcsolódóan tartunk különböző programokat. Tizenhetedikén tudományos ülés lesz, amelyen a vakságról, a csökkentlátásról mint életvitelt nehezítő tényezőről lesz szó. Előtte pedig a látássérült gyermekeink kis munkáiból nyitunk meg egy kiállítást itt a szövetségben. Csöng a telefon, keresik. Elköszönünk, egyedül lépek ki a kapun, amelynek mind a két szárnya tárva-nyitva. Az. utcára, a városra, a világra .. . B. J. RÁPKMEGYZET A képhamisító Cannes-i nagydíjas alkotásáról, az Eltűntnek nyilvánítva című filmjéről beszélt Costa Gavras, a vele készített interjúban. Ezt követően egy érdekes portré hangzott el Werner Herzogról, a „zseniális őrültről”, amelyből megtudhattuk, milyen „kegyetlen” körülmények között forgatta Fitzcarraldo című filmjét. Azután a színházak vidékére látogattak mikrofonjukkal a Láttuk, látjuk, látni fogjuk ... címe kulturális műsor készítői, amelyet hétfőn este sugárzott a Kos- suth-adó. Az új zalaegerszegi színház Az ember tragédiájával kezdte a héten első évadját. Madách színművét ezúttal Rüszt József vitte színpadra, s Lucifer szerepére Gábor Miklós vállalkozott. Ellátogattak a műsor riporterei Kecskemétre is, s arról érdeklődtek a közönség soraiban, hogy mit várnak az új színházvezetéstől, az új évadtól. A vegyes érzelmeket mutató válaszok után, Osgyáni Csaba mikrofonja előtt Gyúr kő László, a színház vezető dramaturgja és Jancsó Miklós főrendező beszélt az évadnyitó öt űj bemutatóról (a Háry Jánosról, a Királyi vadászatról, a Don Cristobalról, a Jöjj délre, cimborámról és az Illyés Gyula-emlékestről). A hatvanperces kulturális ösz- szeállításban jutott idő a képzőművészetnek is. Pontosabban: a piktúra egyik „fekete foltjáról”, a képhamisításról esett szó, egy hallatlanul érdekes történetről, melynek főszereplője egy Amerikába kivándorolt magyar festő, Hoóry Elemér. Nyomorúságos körülmények között tengődött az „új világban”, míg egy véletlen folytán el nem indult hamisítói útján. Szinte a tökéletességig fejlesztette e nem éppen nemes tudományát, s ügynökei segítségével jókora vagyont gyűjtött. Egy alkalommal például, amikor megmutatták Picassónak egyik hamisítványát, a mester gondolkodás nélkül rámondta: „Ó, igen, ezt a képet én festettem, néhány esztendje ... ”. Megesett az is, hogy az eredeti festményt titulálták hamisnak a szákemberek, a Hoóry-utánzattal szemben. Amikor leleplezték, pánikszerűen elhagyta az USA-t. Végül Spanyolországban került rendőrkézre, a hetvenes évek közepén. Börtönbe zárták, ahol saját kezűleg vetett véget az életének. Bestsellereket írta róla, s még Orson Welles is filmet akart készíteni a zseniális hamisítóról. Sokszínű, információkban és érdekességekben egyaránt gazdag műsort szerkesztett Bölcs István, amelyet hallgatva, bizonyára egyetlen rádiótulajdonos sem unatkozott e „tévémentes” hétfő estén. Nemcsak az igényes válogatás, az aktualitás, nemcsak a hazai körkép és a világ kulturális életére történő kitekintés közötti helyes arány, és nemcsak a művészetek több ágát felölelő bőkezűség dicséri ezt az egyórás adást, hanem az a mód,, az a hangnem is, amellyel egy-egy témát kezeltek, megközelítettek a műsor munkatársai. „Hamisság" nélkül, profi módon. — koloh — Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki a felelős a vasúti karambolért? Súlyos baleset történt két évvel ezelőtt Kiskundorozsma vasúti állomáson. A Szeged és környéke Vízgazdálkodási Társulat munkagépe a felső villanyvezeték oszlopa és a biztosító berendezés műszerszekrénye közé került. Mielőtt a gép kezelője a veszélyhelyzetet megszüntethette volna, befutott egy személyvonat és összeütközött a géppel. A karambol következtében többen megsérültek, a szerelvény és a pálya, valamint a munkagép megrongálódott. A történtek miatt a gépkezelőt súlyos testi sértést okozó, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség és jelentős kárt okozó rongálásért elítélték. A karambol miatt a MÁV-nak 844 ezer 803 forint kára keletkezett, ezért' ennek az összegnek megfizetéséért a Szeged és környéke Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat ellen pert indított. Mint a bíróság megállapította: a társulat a salát gépével a vállalatnak földtoló munkát végzett. A gépkezelő, aki betanított szakmunkás volt és nehézgépkezelői képesítéssel nem rendelkezett, a társulat alkalmazottja volt. A szakképzettség hiányáról azonban a vállalat nem tudott. Az egyik munkaterületen végeztek, majd a vállalat főgépésze a kezelővel közölte: a munkát másutt kell folytatni, de a gép elszállítására járművel nem rendelkeznek. A kezelő kijelentette: a gép „lábon” történő elszállítását segítő személyzet nélkül is vállalja. El is indult és eközben történt a karambol. A Szegedi Járásibíróság, majd fellebbezésre a Szegedi Megyei Bíróság részítéletében — az ősz- szeg meghatározása nélkül — a társulat kártérítési! kötelezettségét .megállapította, míg a vállalattal szemben, a keresetet elutasította. A döntések indokolása szerint a társulat volt a gép üzemiben tartója, tehált a felelősség is őt terheli. A társulat álláspontja azonban más volt és az építő vállalat ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy az üzemben tartó nem ő. hanem a vállalat volt és ha annak irányító dolgozói a gép útnak indításakor nem járnak el gondatlanul, a karambol nem következik be. Ez a per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el amely a keresetet elutasította. Az ítélet megállapította: a földtoló gép kezelője üzemiben tartója a társulat volt/ mert a személyzetet, az üzemanyag-ellátást, a karbantartást és a rendeltetésszerű használatot neki kellett biztosítania. Alkalmazottja: a gépkezelő, utasítás nélkül és szabálytalanul szállította a gépet. Ezt megelőzően azonban a társulat dolgozóinak nem lett volna szabad engedéllyel nem rendelkező, betanított szakmunkást gépkezelésre utasítaniok, és erről a vállalatot nem tájékoztatni. Ezek olyan súlyos mulasztások, amelyek miatt a társulat a kár viselését még részben sem háríthatja át a vállalatra. Kétségtelen, a vállalat főgépészének meg kellett volna tiltania a gép „lábon” történő elszállítását. Az elindulásról azonban nem tudott, tehát felelősség sem terheli. A karambol — mint a büntetőiratok is tanúsítják — kizárólag a gép helytelen vezetésének következménye volt. Penészes lakások Az OTP egyik megyei igazgatósága megbízáséiból, tervező vállalat dokiumenitáicíója alapján, a megyei tanácsi építőipari vállalat egy városban két, egyenként huszonnyolc lakásos házat épített. Két évvel ezelőtt az egyik lakás szobájának falán penészes folt keletkezett. Az emiatt indított perben, a megyei bíróság a tervező vállalatot javítási terv adására, az építőipari vállalatot pedig kijavításra kötelezte. Az ezzel felmerülő költségeket megosztotta közöttük. A műit év elején kiderült, hogy mindkét ház tetőszerkezete több helyen beázik, négy lakásban1 pedig íalpenészesedés jelentkezett. Közöttük volt az a lakás is, ahol már a* megelőző évben, észleltek penészedést és emiatt az előbb említett per keletkezett. Az újabb hibák megszüntetéséért az OTP a két vállalat ellem ismét pert indított, amelyben a legfőbb ügyész is fellépett. A Legfelsőbb Bíróság — egyezően az első fokon eljárt megyei bírósággal — ítéletében kötelezte a tervező vállalatot, hogy harminc napon belül készítse el a javítási terveket, az építőipari vállalat pedig ennek alapján öt hónapon belül vggezze el a javítási munkálatokat Az ezzel felmerült .költségeik kilencven százalékát az építőipari, tíz százalékát a tervező vállalat köteles viselni. Ezen kívül, a rosszul végzett munka miatt, az építőipari vállalatnak még százezer forint kötbért is kell fizetnie. Rossz zongorák a zeneiskolában Az egyik vidéki zeneművészeti szakközépiskola három évvel azelőtt hirdetést adott fel hogy zongorát vásárolna. Két ajánlatot kaptak. Az egyiket az iskola megbízottja negyvenezer forintra becsülte, a másikról a tulajdonosa Írásos szakvéleményt mutatott be. amely szerint 55—80 ezer forintot ér, és ezt az iskola elfogadta. Egyébként mindkét zongorát több tanár is kipróbálta, Ezekuitán, felhívására, a Bizományi Áruház Vállalat a hangszereket megvásárolta és az iskolának százezer forintért eladta. Még három hét sem telt el, és kiderült: a zongorák használhatatlanok. Az iskola szakvéleményt szerzett be, amely szerint az egyik 15 ezer, a másik 5 ezer forintot ér. Ezekután bejelentette a Bizományi Áruháznak: az ügylettől eláll majd' a százezer forint vételár visszafizetéséért pert indított. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon. dőlt el, amely a Bizományi Áruházát 80 ezer forint visszatérítésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az iskola a zongorák hibáit részben megbízottai útján, részben kipróbálással felismerhette volna, ezért ezekre a hibákra utólag már nem hivatkozhat. Tehát igénye a hibás teljesítés szabályai szerint nem érvényesíthető. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a Bizományival kötött szerződést a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén megtámadja. Étitől a jogától nem esik el azért, mert a hangszerek megtekintésekor megbízottai nem jártak el kellő gondossággal. A Polgári Törvénykönyv kimondja: ha a szerződés megkötésekor a szolgál tatás és ellenszolgáltatás között nagy értékkülönbség van, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Az igényt a másik féllel egy éven belül közölni, eredménytelenség esetén pedig a bíróságnál haladéktalanul érvényesíteni kell — hangzik tovább az ítélet. Az iskola ezt megtette és így követelése megalapozott. Az eredeti állapotot már nem lehet helyreállítani, .mert a zongorákat az iskola használatba vette, és ez további romlásukkal járt. Nem maradt következmények nélkül a vevőtől való elszállításuk sem. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta azt a szakértői véleményt, hogy a két zongora húszezer forintot érv''és így a Bizományi a vételár eny- nyivel csökkentett összegét, azaz 80 ezer forintot Visszafizetni köteles. H. E.
