Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Befejeződött a külügyminiszterek ülése VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 244. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 15. szombat A népfrontmozgalom egyetért a választási törvénytervezet céljával Pénteken a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Ko­rom Mihály, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, s jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Kállai Gyula el­nöki megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezet közelmúltban befejeződött társadalmi vitáinak tapasztalatait. Elmondta: országszerte csaknem 1300 fó­rumot rendeztek, ahol állampolgárok so­kaságának nyílott módja arra, hogy ki­fejtse álláspontját, elmondja véleményét, észrevételeit. Az eszmecserék egyik legör- vendetesebb tanulsága, hogy népünk igény­li a demokrácia továbbfejlesztését, mind többen kívánnak 'beleszólni a közügyek ala­kításába, a döntések előkészítésébe, és a végrehajtás társadalmi ellenőrzésébe, — mondotta. Hozzáfűzte: a másik lényeges tapasztalat az, hogy e viták alkalmával erősödött a szocialista társadalmi rendszer iránti bizalom, tovább szilárdult a nemze­ti egység. Az észrevételek, megjegyzések sorából kímélte, hogy a kettős és a többes jelö­lésre vonatkozó javaslatot általános helyes­lés fogadta. S. Hegedűs László az országos lista bevezetésével kapcsolatosan kijelen­tette: ez a kezdeményezés mindenütt he­lyeslésre talált. Általános egyetértés kísérte a társköz­ségi elöljáróságok létrehozásának gondola­tát. A tanácsülésen a vitában felszólalók ki­emelték: az eszmecserék hozzájárultak az állampolgári közérzet javításához, s mó­dot nyújtottak arra is, hogy széles körben fejeződjék ki a szocialista rendszer iránti bizalom ás elkötelezettség. Igazolódott az a nézet is, amely azt hangoztatja, hogy a közéletiséget tanulni kell. Elhangzott az is, hogy sokakat foglalkoztat: az állampolgá­rok személyek, vagy programok között vá- lasztanak-e majd? Ez annál is inkább fontos kérdés, hiszen a bizalmat kapott jelöltnek írásban nyi­latkoznia kell arról, elfogadja-e megvá­lasztása előfeltételeként a Hazafias Nép­front programját. Ám nem alábecsülhető az egyén szerepe, s ennél jóval fontosabb, hogy miként látja megvalósíthatónak a feladatokat, milyen módszereket, , utakat javasol, hogy elérjük céljainkat — fejtet­ték k>. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára zárszavában kijelentette: a viták egyik legfontosabb ta­nulsága az volt, hogy társadalmunk poli­tikai egysége szilárd. Az eszmecserék azért is lehettek eredményesek, mert az állam- polgári igények találkoztak az ország po­litikai vezetésének igényével. Az MSZMP — bevált gyakorlatának megfelelően — épít az emberi felelősségtudatra, figyelem­be veszi a hasznos, a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezéseket — hangsú­lyozta. A népfrontmozgalom növekvő sze­repének, nagyobb befolyásának óhaja, amely vissza-visszatárő eleme volt az esz­mecseréknek, alapjában véve örvendetes (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Hackett felügyelő a Célpont című angol bűnügyi tévéfilmsorozatból. ^■ KÉP és HANG (5—6. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora SZÓFIA Szófiában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A miniszterek a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prágai politikai nyilatkozatban és a szocialista or­szágok párt- és állami vezetői jú­nius 28-i moszkvai közös nyilat­kozatában foglalt értékelések és következtetések alapján áttekin­tették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdése­ket, összefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával. Todor Zsivkov, a BKP KB fő-' titkára, a Bolgár Államtanács el­nöke pénteken fogadta a külügy­miniszteri bizottság ülésén részt vett minisztereket. Az ülésen közös közleményt fo­gadtak el, melyet a 2. oldalon közlünk. ANGÓRAGYAPJÜ-EXPORT FELSÖSZENTIVÁNRÓL Továbbfejlesztik a tenyésztést Ez év januárjában társaságot alakítottak az angóranyulat te­nyésztő mezőgazdasági nagyüze­mek. A Hungangóra 11 taggazda­ságát képviselő igazgatótanács legutóbbi ülésén — amelyen Bé­la Lajos, az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezet vezetője elnökölt — több időszerű tennivalót vi­tattak meg. Szó esett a tenyész­tés gazdaságosságáról, a ráfordí­tási költségek csökkentésének módozatairól. Egyes vélemények szerint változtatni lehetne a ta­karmányösszetételen is, ezzel a gyapjúhozam növelését segíthet­nék elő. Az energiatakarékossági (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Nyírják a gyapjút a nyuszikról. A Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett vendégek, termelőszövetkezeti, vezetők a felső- szentiváni tenyésztési módszereket tanulmányozzák. BŐVÜL A FALUSI „BANKOK” TEVÉKENYSÉGE Színvonalas munka a takarékszövetkezetekben Az utóbbi egy évben alig volt olyan MESZÖV-elnökségi ülés, amelyen valaki tréfásan ne je­gyezte volna meg, hogy a taka­rékszövetkezetek ne panaszkodja­nak. Ha valakik nyertek az új gazdasági szabályozókon, a be­vezetett üzemeltetési formákon, s egyáltalán a társadalmi-gazda­sági életünkben bekövetkezett változásokon, akkor azok a szö­vetkezeti pénzintézetek. A takarékszövetkezetek gond­jait picit lebecsülő megjegyzések­ben nyilvánvalóan igazság is van. Különösen megyénkben, ahol a mezőgazdaság eredményeitől és sikertelenségétől ma már úgy­szólván elválaszthatatlan a pénz­intézetek tevékenysége. És sze­rencsére, évről évre inkább a mezőgazdáság eredményeiről, mint sikertelenségéről beszélhe­tünk. Nem véletlen tehát, hogy a takarékszövetkezetek Bács-Kis­kun megyei választmányának teg­napi kecskeméti ülésén senkinek sem fájt a feje a tervteljesítés miatt. Már ami a betétállomány-nö­vekedést illeti. Holott a célkitű­zés nem kevés, évente 9—10 szá­zalék. A tervidőszakra előirány­zott betétnövekedésnek eddig 32 százaléka — 630 millió forint — valósult meg. Ez várakozáson fe­lüli eredmény. A takarékszövetkezeti dolgozók felkészültsége, ötletgazdaságba, az új formákhoz való rugalmas al­kalmazkodása méginkább érzé­kelhető a nyereség összegében. Míg a két esztendővel ezelőtti nyereség 11 millió forint volt, az idén már az első félévben elérte a 13 milliót. A jövedelem túlnyo­mó része pénzintézeti szolgálta­tásokból származik. A takarékszövetkezetek színvo­nalas munkájának elismerését tükrözi, hogy ez évtől, illetve a jövő esztendőtől kezdve tovább bővül tevékenységűk. Az idén a bankszámlák kezelésére kaptak jogot, 1984. január elsejétől pedig bekapcsolódhatnak — az OTP* hez hasonló feltételekkel — a családiház-építkezések finanszí­rozásába. A fejlődés, a megnövekedett hatáskör természetesen sajátos gondokkal is jár. Az ülés résztve­vői kifogásolták például, hogy sok a bürokrácia, és rengeteg időt, energiát vesz igénybe a tevé­kenységi kör bővülése után az alap-, a munkaügyi és egyéb sza­bályzatok kötelező módosítása. A tanácskozók felvetették azt is, hogy mind a falvakban, mind a városokban érezhető a lakosság jövedelmének differenciálódása. Á kistermelés, a kisipar és a ma­gánkereskedelem fellendülése a szövetkezeti pénzintézetek szá­mára is kedvező, hiszen ezzel ará­nyosan nő a betétállomány. Egyes rétegek a korábbiaknál maga­sabb és több személyi kölcsönre szorulnak, a szigorú keretgazdál­kodás azonban behatárolja a fo­lyósítást. Az ülés résztvevői — tudomásul véve. hogy az ilyen jellegű kölcsön korlátozása nem csupán pénzintézeti, hartém nép­gazdasági érdek is — kérték e probléma társadalmi szintű vizs­gálatát. Azt egyébként örömmel nyugtázták, hogy a termelési hi­telek folyósításának gyakorlati­lag nincs akadálya. K. K. * ■ Av ". O V/­v.V -U-.W a tét Immár hagyományosan, a Központi Bizottság időről idő­re — más fontos napirendi pontokkal együtt — áttekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklődés szempontjából szintén kiemel­kedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előteré­ben: a járások átszervezése, a szakszervezeti mozgalom to­vábblépése, de mindez össze­függ a gazdaság mindenkori helyzetével, amelyet külön ér­tékeltek. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk törté­netének egyik legsúlyosabb aszálya isújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mint­egy 250—300 millió dollár ér­tékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami to­vább terheli az aszálymérle­get: mintegy 200 mezőgazda- sági üzem, termelőszöx>etkezet, állami gazdaság válhat vesz­teségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyil­vánult meg az iparral szem­ben: képes lesz-e felülmúlni 1—2 százalékos termelési nö­vekedési ütemét: képes lesz-e jelentős többletmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ez még nem kö­vetkezett be. Az ipar termelé­se a tervezettszint alsó hatá­rán valósult meg, azaz mintegy 1 százalékkal növelte termé­keinek mennyiségét. Exportra is több került a megtermelt árukból, ám a külpiacokon még mind a szocialista, mind a tőkés orszqgokbán számot­tevő cserearány-romlást szen­vedtünk el. Másként fogal­mazva; olcsóbban adtunk el, mint ahogy vásároltunk, így az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gon­dok okairól legutóbb az or­szággyűlés ipari bizottságá­nak ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csökken a létszám, bizonyos import- problémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növelése csak nagy árcsökke­néssel lehetséges. A gazdaságot próbára tevő nehézségek miatt nem köny- nyűek tennivalóink. Mégis ilyen feltételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gazdaságpolitikai céljainkat — a fizetőképesség megőrzését, a szociális biztonság fenntartá­sát. Ez nemzeti méretű feladat, ennek valóraváltásáról a tár­sadalom nem mondhat le. Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevékeny­ség, töretlen áldozatkészség is megalapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott tenni- akarás, az alkotókedv. Meg­él tés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a kö­zös társadalmi, gazdasági fel­adványt megoldva folyamato­san megteremtsük a tovább­lépés, a fejlődés lehetőségét. Különösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten érhető az ex­port szempontjából fontos munkaterületeken, éppen ezért a zavartalan munkafeltételek megteremtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget ad majd gaz­daságirányító rendszerünk megújítása, a reform folytatá­sa. A Központi Bizottság áp­rilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meg­határozta fontossági sorrend­jét. Ennek megfelelően foly­nak a reform továbbfejleszté­sének teendői: a közgazdasági szabályozó rendszer töké léte­sítése, az új érdekeltségi, bé­rezési módszerek kialakítása. A gazdasági reform meggyor­sítása lényegében azt fogja je­lenteni, hogy a gazdálkodás­ban jobban érvényesülnek a világpiaci árviszonyok, az adottságokhoz igazodik az ér­és pénzügyi szabályozórend­szer, nagyobb teret kap a szükség szerinti tőke- és mun­kaerő-átcsoportosítás. a terme­lési tényezők mobilitásai A vállalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy, mint az egyszemélyi vezetés felelőssé­gé.' A Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei fel­adatok sikeres megoldáséiért, a jövő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűződik az or­szágnak, minden állampolgá­rának, aki egyszemélyben ter­melő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét. amellyel szemben senki nem lehet közömbös, s ame­lyért — ha kell — egyéni és közösségi áldozatokat egyaránt érdemes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a közös mun­kában. Matkó István JAVUL A TALAJ TERMŐKÉPESSÉGE .í • A szárazság ellenére kielégítő termést hozott a cukorrépa a Mar. gitta-szigeten. (Pásztor Zoltán felvétele) Melioráció a Margitta-szigeten A mezőgazdasági termelés fejlesztését közvetlenül szolgáló beru­házások közül az 1980-as évtizedben a margitta-szigeti nagytérségi melioráció a legjelentősebb. Nyolc év alatt készül el, de Baranya és Bács-Kiskun tíz gazdaságának válik hasznára. Közvetve az or­szágnak is, hiszen a talaj termőképességének javítása, a gazdálkodás biztonságát előmozdító melioráció népgazdasági program, amelynek megvalósításához az állam pénzügyi támogatást ad. A Margitta-sziget adottságai vi­szonylag kedvezőek. A napsütéses órák száma magas. Az évi közép­hőmérséklet megközelíti a 11 fo­kot;. Ha nincs aszály vagy belvíz, a csapadék eléri a 600 millimé­tert évente. Elemi csapás azonban gyakran sújtja ezt a tájat. Az em­lített kettőhöz a jégverés is társul. Az 1981-ben Dávodon, Herceg- szántón megkezdett teljes körű te­rei- és vízrendezés, amely az idén alagcsövezéssel, híd- és áteresz­építéssel is kiegészült, valamennyi érdekelt nagyüzemben a belvíz és az aszály káros következményeit igyekszik mérsékelni. Az 1988-ig tartó és 550 millió forintba kerülő beruházás a nagy­üzemi követelményeknek megfe­lelő földtáblák kialakítását, az ezeket szegélyező üzemi földutak létesítését is célul tűzte ki. Nagy kár, hogy tartósított burkolatú utak építésére ebből a költségből nem telik. Ha beköszönt az esős időszak, a termény-, a műtrágya- és anyagszállítás igen magas ener­giafelhasználással, magas költség­gel jár a mélyen felázott földuta- kon. A tartósított felületű utakra is kell majd pénz. A 26 ezer hektáros nagytérségi melioráció kivitelezése az első időszakban nem volt zökkenőmen­tes. Tavaly a beruházás tanul­mánytervében talált kifogásolni­valót a MÉM-szakbizottság. Jog­gal, mert abban a talajtani és fi­zikai követelményekre nem fordí­tottak kellő figyelmet. A vízkor­(Folytatás a 2. oldalon.) HELYENKÉNT ZSÚFOLTAK A TERMEK A napközis ellátásról A demográfiai hullám sokat emlegetett velejárója, hogy a kisdiá­kok osztályonkénti létszáma magasabb az átlagosnál. A zsúfoltság különösen az alsótagozatosok körében — olyan mérvű, hogy jócskán akadályozza a naponkénti eredményes tanítást, és nagyban kihat a csoportos nevelésre. A középiskolások általában a menzán, délutáni tanulószobában, valamint a szakköri foglalkozásokon vannak jelen, ami a tanórán kívüli elfoglaltságukat illeti. Az általános iskolások napközis ellátása okozza évek óta a nagyobb gondot. A megyeszékhelyen elérték, hogy az általános iskolai tanulóknak mintegy kétharmada kizárólag délelőtt jár iskolába, azonban a hely­zet évről évre egyre rosszabbá válik. Ügy tűnik, mondották az ille­tékes városi vezetők, hogy a napközis helyeknek legalább a duplá­jára lenne szükség. Ugyanakkor az ezen a területen dolgozó nevelők száma elegendő. Legfeljebb az tehető szóvá, hogy aránytalanul ma­gas a nyugdíjasok létszáma ebben a munkakörben. A megyei körkép azt mutatja, hogy meglehetősen eltérő, válto­zatos a helyzet Bács-Kiskunban. Baján például az általános isko­lásoknak negyvennégy, Kiskőrösön huszonöt százaléka kaphat helyet a napköziben. Viszont jobb a helyzet Halason, ahol a rendelkezésre álló helyeknek csupán kilencvenöt százalékát használják ki az igé­nyek alapján. Sőt, olyan is előfordul elsősorban egyes községekben — például Hercegszántón —, hogy keveseBb gyereket adnak be nap­közibe a szülők, mint ahánnyal foglalkozni lehetne ott. V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents