Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
4 • PETŐFI NÉ E ® 1983. október 7. HÁZUNK fÁJA A keceli kertészek Holnap: tanácskozás az adózásról A-z országban jó néhány kertbarátkor működik. Legtöbbjükben, hobbikertészek találnak egymásra. Többnyire gondjaikat, szakmai tudásuk hiányosságait tárgyalják összejöveteleiken. Az előadók pedig gyakorlati útmutatásokkal igyekeznek segíteni bajaikon. A tavaly megalakult keceli Virág- és Zöldségkertészek Egyesülete azonban más. Ebben az egyesületben valódi, ízig-vérig profikertészek a tagok. Természetesen megtalálhatók közöttük a kisebb területtel, kisebb lehetőségekkel rendelkezők is. Téglás Andrást, az egyesület elnökét keceli otthonában kerestük fel. Ottjártunkkor éppen a szövettenyésztésből származó gerbera-palántáit tápol- datozta. Kis türelmet kért, míg munkáját befejezi. De közben mesélt: — Ezzel a ládás módszerrel most próbálkozunk. Ha beválik, lényegesen könnyebb lesz így nevelni a palántákat. Egyszerűbb a mozgatás és kezelés is. A permetezés után az egyesületről beszélgetünk. — A virágkertészek, a maszekok termelik az ország vágottvirág-szükségletének legalább 60 százalékát. Mindenki a maga. ura. Vagyis úgy értékesít, ahogy tud. A legfőbb piac a pesti. Az ottani állapotokról elmondok egy példát. A termelő felmegy mondjuk ezer forint értékű — legalábbis ő annyit kap érte — szegfűvel. Megveszi tőle a viszonteladó, aki néhány óra múlva többszöröséért továbbadja a boltosnak. Be sem piszkította a kezét földdel, mégis ezreket vág zsebre. A boltos is ráteszi a maga hasznát, a vásárló pedig mit lát? A szegfű szálja: 16 forint. A termelő mennyit kapott érte? öt-hat forintot. Ugyanez tapasztalható a zöldségpiacon is. A megoldás a régen elfelejtett őstermelői igazolvány lenne. Mi például tagjainknak adunk ilyen igazolványt, amit sajnos még csak kevés helyen — Miskolcon és Debrecenben — kérnek a piac- felügyelők. Tehát ott csak az árulhat, aki termel is. — Védenünk kell a termelők érdekeit. Gondoskodunk azonban a szakmai továbbképzésről is. Rendeztünk már vitafórumot, hogy csak néhányat említsek, a Fitohorm hasznáról, a hazai kisgáp- vagy növényvédőszer-ellátásról. Ezekre az előadásokra nemcsak a környékbeliek jönnek el, hanem Jászberénytől Győrig szinte mindenki, akit érdekel. ® Valóságos csoda: egy gumóból 27 fejlődött. O A műanyag ládában lévő gerbéra-palántákkal könnyebb dolgozni — állítja Téglás András. Arról, hogy szakmailag hol tartanak a keceli kertészek, elég egyetlen példát megemlítenem. A szövettenyészetből származó, itt nevelt szegfűdugványokat, vagy gerbera-palántákat ide jön vásárolni az ország egyik legismertebb „virágos” tée- szének főkertésze is. Néhány fóliáját veszített sátorban most burgonya van. Nem is akármilyen. A régi magyar fajta, a Gülbaba, vírusmentesített változata. Szemünk láttára bontanak meg egy növényhez tartozó gyökérzetet. Huszonhét gumót számoltunk meg, és összesen 3 kilogrammot nyomott a mérlegen. Egyelőre vetőgumónak nevelik. — Ez a jövő útja — mondta mosolyogva vendéglátónk:. — Most kezdtünk a laskagombával is kísérleteket. A világon fellelhető módszereket „házasítjuk” össze. Így reméljük, mindenkinél olcsóbban és egyszerűbben tudunk majd termelni. A laskagomba ugyanis jól beépíthető a fóliás és üvegházas termelésbe, hiszen két hónap alatt leterem. Az itteni szaporítótelepen egy-egy alkalommal 15— 20 ezer négyzetméternyi termőterületet tudunk majd ellátni. Érdeklődésünkre megmutatta riasztó berendezését, amellyel távolról ellenőrizheti a fűtést, az üvegházak hőmérsékletét, a villánymotorok működését. A CB-rendszerű berendezés először a lakáson lévő központot riasztja, ha pedig a gazda úton van, akkor a gépkocsiban hallhatja a csipogó jelet, amelyből következtethet az otthoni baj okára. — A legfőbb gondunk, mint minden termelőnek, a könyvelés és a pénzügy. Sok a félreértés az adózáskor, gyakran későn derülnek ki a visszásságok. Ennek megelőzése érdekében holnap, a Keceli Nevelési Központban Temesi Imre, pénzügyminisztériumi? tanácsos válaszol majd 10 órától a sokakat érdeklő kérdésökre. Előtte fél 9-től a Császártöltési út 86-ban, az egyesület központjában rendezzük meg a szövettenyésztéssel szaporított szántóföldi burgonya bemutatóját. Természetesen mindkét rendezvényre szívesen látjuk az érdeklődőket — mondotta végezetül Téglás András. Ki főzhet pálinkát? A kertben megtermelt gyümölcs egy része, különösen a gyengéhb minőségű, csak szeszfőzdéi alapanyagként értékesíthető. Az állami és szövetkezeti szeszfőzdék száma azonban kevés, és hosszú határidőre vállalnak bérmunkát. Talán ezért is engedélyezte a felügyeleti §zenv „maszek” szeszfőzdék létesítését. Több olvasónk érdeklődött arról, hogy ki főzhet pálinkát? A 25,1982. (XII. 10.) MÉM számú rendelet 2. paragrafusa értelmében magánszemélyek részére a szeszfőzde-üzemben- tartási engedélyt a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok adnak ki, de csak a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által élismert szakképesítés vagy szervezett tanfolyama elvégzésének igazolása alaipján. A kérelmezőnek az engedély kiadása előtt vizsgát kell tennie. A vizsgáihoz szükséges szakmai ismereteket a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által szervezett tanfolyamon lehet megszerezni. A tanfolyam háromhetes elméleti és egyhetes gyakorlati oktatásból áll. A tanfolyamra a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők ötéves szakmai gyakorlattal jelentkezhetnek. A MÉM élelmiszeripari főosztálya az előzetes szakmai gyakorlat alól felmentést adhat. Ilyenkor azonban a szeszfőzdéi gyakorlat tananyagából szigorított vizsgát kell tenni. A jelentkezés — a tanfolyamra és a vizsgára egyaránt — írásban történik a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézeténél (cím: Budapest, XIV., Ida u. 2. 1142 Bf.: 92.). A tanfolyam és a vizsga költségei a jelentkezőket terhelik. Az elméleti oktatás alól a MÉM élelmiszeripari főosztálya felmentést adhat azoknak a 60 évesnél fiatalabb jelentkezőknek, akik vegyészmérnöki (üzemmérnöki), tartósítóipari mérnöki (üzemmérnöki), élelmiszeripari üzemmérnöki vagy erjedésipari technikusi oklevéllel rendelkeznek. Felmentést kaphatnak azok a 10 éves pálinkafőzési gyakorlattal rendelkező személyek is, a ki k nők legalább 8 általános iskolai végzettségük van. A 40 órás szakmai gyakorlat és a vizsga letétele azonban azok számára is kötelező, akik az elméleti oktatás alól felmentést kapták. IDŐSZERŰ ŐSZI MUNKÁK A kertészkedő embernek mindig van dolga, akkor is, amikor egész évi szorgalmas munkájának eredményét már betakarította. Szüret után a jó gazda gondosságával tisztítsuk meg azokat a gazdasági felszereléseket — prés, daráló, szűrők stb. — amelyekre csak a következő esztendőben lesz szükség. Mindenképpen célszerű átvizsgálni és ha kell, kijavítani a kerti szerszámokat — ásó, kapa gereblye stb. is, hiszen rövidesen sor kerül használatukra. Ugyancsak alkalmas az őszi idő a nyaraló, a víkendház legszükségesebb karbantartására is. Miire ezekkel a munkákkal elkészülünk, beköszönt az igazi ősz, lehuLlanak a falevélek, és megkezdhetjük a kert felásását vagy szántását. Kevesen tudják, hogy ez a talajművelő eljárás igen fontos része a jövő évi növényvédelemnek is, ezért agrotechnikai növényvédelemnek is nevezhet" jük. A fákat, a zöldségnövényeket pusztító kártevőik és betegségek nagy része ugyanis a tálaljban keres és talál menedéket a téli hideg elől. Sok betegség hordozói a lehullott levelek is. A levelek elégetése, s a talaj felásása után a kártevőik többsége elpusztul, ily módon kisebb lesz a következő évi fertőzési veszély. összeállította: Czavner Péter Az IKR tíz éve r Bács-Kiskun megyében A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat egyike a megyénkben tevékenykedő féltucatnyi termelési rendszernek. Ha a terület nagyságát nézzük, nálunk nem is a legjelentősebb. Míg az országban 245 partnergazdaságuk van, addig Bács-Kiskun megyében tizenhét. Ezek az üzemek csaknem húszezer hektáron vetnek az IKR technológiája alapján kalászost, és ugyanekkora területen kukoricát. A közös vállalat idén ünnepli tízesztendős fennállását. Az elmúlt évtizedről Metzinger Péterrel, az egyik alföldi — a Heves, Pest, Szolnok és Bács-Kiskun megyei — termelési körzet vezetőjével beszélgettünk. — Köztudott, hogy a közös vállalat termésátlagai kimagaslók. Ezek különösen a Bács-Kiskun megyei talajok „teljesítőképességének” felső határát súrolják. Milyen lehetőségekkel biztatják az itteni üzemeket? — Ismerve a távolabbi partnereik jobb adottságait, a kezdeti időszakban a jelentkezés a vártnál alacsonyabb volt. Az első évben csiak a városföldi Dózsia, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet, valamint az Állampusztai Célgazdaság csatlakozott a közös vállalatunkhoz. Azóta, hogy 1975-ben- az országban nyolc termelési alközpontot létesítettünk —, a megyéhez legközelebbiit Cegléden — ugrásszerűen megnőtt partnereink száma. Jelenleg tizenheten vannak. Az az év egyébként termelési forradalmat is hozott, hiszen a taggazdaságok földjein megjelenítek a nagy, univerzális traktorok és a CLAAS betafcariltógé- pék. Ha a kukoricát nézzük, a legtöbb helyen 1975 óta megduplázódott az átlagtermés. Szinte már történelem, -hogy 1978-tól az addigi egyetlen növényünket, a kukoricát a búzával, a napraforgóval, a cukorrépával és a szálas takarmányokkal kiegészítettük. Ezek te r-mesztésteoh no-ló giá j á t egészen az egyes üzemek tábláira adaptáljuk. — Napjainkban a legtöbb kritika nem a termelés egyoldalú növelését, hanem a gazdaságosságot éri. Az IKR képes-e a kor igényével lépést tartani? — A közös vállalat a gazdasági élet legdemokratikusabb intézményének számít, mivel mind a 245 parnarünk érdekét szolgáló elképzeléseiket' tekintjük csak életképesnek. A termelés egyre drágább. A költségek az elmúlt tíz esztendőiben 181 százalékkal emelkedtek, a kukorica tavalyi viLágpi.aici ára csak hatvan százaléka az 1973-asn-ak. Két éve megkezdtük gabonáié j lesztési programunkat. Az első szakaszhoz kapcsolódó városföldi Dózsa Tsz termelési költségei a három esztendeje tartó aszály ellenére csökkentek. Ö.k kétezer-négyszáz hektáron két erőgéppel és a hozzájuk tartozó eszközökkel végeznek el minden munkát. A program további megvalósítására hét megyei nagyüzem jelentkezett. Ezek a gazdaságok a precíz technológiát végrehajtó gépeket kaptak. Így 250 lóerős RÁBA erőgépet, IH—6200-as gabona, és IH— CYOLO kukoricavető gépet, valamint OLAAS-Domimator kombájnt. Emellett természetesen kiváló vetőmagot, amelynek a kukorica esetében hektáronkénti biológiai potenciálja eléri a -dzenöt tonnát, a búzánál pedig a 9.4 tonnát. Ezenkívül, ha a talaj és a növény adott, „bevetjük” a ilegiko.rszerűbbnek számító -hozamfokozó vegyszereket, melyeket a közös vállalat bábolnai üzemeiben gyártunk. — Az elkövetkező időszakban központi alapból fejleszteni vajmi keveset lehet. Hogyan tovább az IKR-nél? — A legelső és legfontosabb célunk az alaptevékenység költségeinek további csökkentése. Az ésszerű levéltrágyázássa-1 például még a homoktalajokon is hektáronként 400—600 kilogrammal növelhető a búza szemtermése. Véleményem szerint a -g-abonafej- lesztési program megvalósításában óriásiak a lehetőségek. Az IKR fejlesztési alapjának 30—40 százalékával segíti a taggazdaságok gépvásárlásait. A fennmaradó rész ötven százalékát hitelből támogatjuk, amelyet a közös vállalat vesz fel. Tehát egy-egy üzemre a költségek 10—20 százaléka jut. A harmadik szakasz befejezéséhez itt a megyében az idén nyolcvanmillió forintot költünk, főiéig gépvásárlásra. Bács- Kiskun megyében Városföld és Szallkszentimártion térségében a közeljövőiben folyékony műtrágyát előállító üzem épül. Ez 40—50 kilométeres körzetben ellátja majd tápanyaggal a környék üzemeit. A Városföldi- Állami Gazdaság területén lévőnél már elkészültek a betonozással és a iparvágány-építéssel. A gépek szerelése van hátra. Egyébként az ilyen üzemekben 12—18 százalékos nyereséggel dolgoznak. Mindezek és a hárommiliiár- dos termelési értékünk a záloga annak, hogy az elképzeléseinket a jövőben képesek leszünk megvalósítani — mondotta végezetül Metzinger Péter. ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A főállattenyésztő — Mióta Martus Pál irányítja termelőszövetkezetünkben az állattenyésztést, egyre nagyobb a fejlődés — mondta a napokban Hegedűs János, a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet elnöke. — öt évvel ezelőtt beszéltük rá, hogy jöjjön hozzánk, s abban az esztendőben ez az ágazat 30 millió forinttal növelte az árbevételünket. Tavaly már ez az összeg 52 millióra kerekedett, az idén pedig várhatóan elérjük a 64 milliót. Érthető, hogy mindnyájan örültünk, amikor augusztus 20-án megkapta a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést ... E rövid tájékoztató után indultam útnak, hogy az állattenyésztő telepek valamelyikén utolérjem a kitüntetett szakembert. Martus Pál ugyanis arról nevezetes, hogy kora hajnaltól kezdve járja a majorokat, s napközben elég nehéz megtalálni. Javasolták, nézzek körül a tóparton. Mióta megkezdődött az őszi lehalászás, naponta többször is arra veszi az útját. Szerencsém volt, Martus Pál ott szemlélte a szorgalmas halászok tevékenységét, s elégedetten állapította meg: az idén több lesz, mint tavaly! — Miért választotta ezt a pályát? — kérdeztem, amikor a halászoktól elköszöntünk. — El sem tudnék képzelni magamnak más munkakört — válaszolja meggyőződéssel. — Falusi vagyok, Tiszaalpáron nevelkedtem, s szüleim háztáji gazdaságában már kicsi gyermekkoromban az állatok között forgolódtam. Természetes volt, hogy érettségi után a hódmezővásárhelyi felsőfokú technikumban szereztem állattenyésztői végzettséget. Az is magától értetődő volt, hogy hazamentem, és az akkori Tisza Tsz-ben kezdtem a felnőtt életet, mint gyakornok. Alig két hónap múlva telepvezetővé neveztek ki, majd egy év múlva Zoboki Mihály — tanítómesterem — maga mpllé vett főál- lattenyésztő-helyettesnek. Szóval, hamar a „mélyvízbe” kerültem. Miután szerettem a munkát, szót tudtam érteni az emberekkel, boldogultam. Két év múlva, 1971-ben elkészült az új szakosított tehenészeti telep, s én lettem a vezetője. — Hogyan és mikor került Pálmonostorára? — Az évek során többször hívtak, de húzódoztam a munkahely-változtatástól. Végül 1975-ben mégis elvállaltam a főállattenyésztő-helyettesi beosztást. Három év múlva az egész állattenyésztés gondja az „én nyakamba szakadt”. — Beszélne arról is, hogy mire a legbüszkébb? — Arra, hogy itt is jól megértjük egymást az ágazat dolgozóival, és összefogással eredményesen fejlesztjük az állattenyésztést. A szarvasmarhaO Martus Pál főállattenyésztő (balról) segít a kifogott halak súlyának megmérésében. állomány tbc-mentesítése 1978-ban kezdődött, s 1980-ra sikeresen be is fejeztük. A gondos munka eredményeként az 1978-as tehenenkénti 3800 literes fejési átlagot napjainkra sikerült 4500 literre növelni, öt évvel ezelőtt 2300 anyajuhot gondoztak a juhászok, most 5200-as állománnyal rendelkezünk. Jól fejlődött a halgazdaság is. Míg öt évvel ezelőtt 18 vagon halat értékesítettük, tavaly már 23 vagonnal számoltunk, az idén pedig szinte biztos, hogy elérjük a 25 vagonos teljesítményt. — Mit csinál a főállattenyésztö szabad idejében? — Hát, ez az, amiből a legkevesebb van. Az állattenyésztésben nincs szabad szombat, hétvége. Ezeken a napokon is a legtöbb esetben körbeszaladok, ha éppen nem hívnak, hogy valami baj van. Három kislányom van, akik nagyon szeretnek kirándulni, de sajnos erre ritkán nyílik alkalom. — Társadalmi munka? — Az is akad és szívesen végzem. Büszke voltam, amikor 1971-ben felvettek a párt tagjai sorába, itt pedig amikor beválasztottak a pártvezetőségbe. A gazdasági vezetőségnek is tagja vagyok, s mindig szívesen elvégzem, amivel megbíznak... O. L. Termel a vajszlói burgonyafeldolgozó Megkezdte első teljes termelő évét az ormánsági Vajszlón épült burgonyafeldolgozó üzem, amelyet az idei tavaszon avattak fel. Gazdája a „Solanum” burgonvater- melési rendszer vezető gazdasága: a Szentlőrinci Állami Gazdaság. A jövő nyárig folyamatosan, azaz éjjel-nappal és szombaton meg vasárnap is működő üzem kétezer tonna kiváló minőségű burgonya- pelyhet állít elő. A dél-baranyai Ormánság nem tartozik hazánk hagyományos burgonyatermő tájai közé. A feldolgozóüzem Vajszlóra telepítését az indokolta, hogy a Szentlőrinci Állami Gazdaság az általa alkalmazott korszerű termelési technológia eredményeként az országos átlagot többszörösen meghaladó burgonyahozamot ér el a földjein immár évek óta. A feldolgozó üzem szomszédságában elkészült a 25 ezer tonna befogadóképességű hűtőtároió, amelyben károsodás nélkül eltartható az alapanyag a melegebb hónapokban is. A feldolgozásra kerülő burgonyát a Szentlőrinci Állami Gazdaság termelte meg félezer hektárnyi vetésterületén. A saját termésű, kitűnő minőségű alapanyagnak köszönhető, hogy a vajszlói burgonyapeheiy felveszi a versenvt ízletességben bármelyik hasonló külföldi termékkel. Naponta 7,3 tonna készül belőle. A sütőipar a krumplis kenyérhez, a hűtőipar fjedig a krumplis tésztákhoz vásárolja a burgonvapely- het, míg a Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat 250 grammos adagokat csomagol a lakossági fogyasztás számára. A burgonyapehelyből mindenféle krumplis étel készíthető, s a diétások és a lisztérzékenvek is nyugodtan fogyaszthatják, ezért állandóan keresik a termék fel- használásának újabb módozatait. Evégett együttműködés is jött létre a Szentlőrinci Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat között egy új burgonyás termékcsa-- lád kialakítására.
