Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
1983. október 7. • PETŐFI NÉPE • £ HOLNAP AVATJÁK AZ EGYIK LEGSZEBB, LEGGAZDAGABB VIDÉKI KÖZGYŰJTEMÉNYT Képtár-köszöntő • „Zöld az ablaka” és belül is gyönyörű, gyönyörű. • Munkában Varga Imre kiállításrerndezö. (Straszer András felvételei) 1983. október nyolcadika nagy nap Kecskemét művelődéstörténetében ! Féligazságot írnék, ha a kecskeméti Gallérját köszöntő cnik- kemiben a termés betakarításának. mondanám az új közművelődési iintéamény felavatását. Valóban: Lestár Péter polgármester hintette el azt a gondolatot, hogy egy magára1 valamit adó település nem képzelhető el korszerű oktatási és köaművelődési intézmények nélkül. A szépészeti szempontokat, mint a városfejlesztés fontos tényezőit elsőként érvényesítette a közigazgatás napi gyakorlatában. A kibontakozó, a meglévő értékeket meghaladó újat bátran védelmezte a mindig lonaha, a szokatlantól mindig viszolygó közvéleménnyel szemben. ö gyűrűzte Kecskeméthez Laehner Ödönt, ő vont be elsőként művészeket — méghozzá kitűnő érzékkel kiválasztott művészeket — a várostervezésibe. Az áltállá megnövelt bevételiek lehetővé tették utódjának, hogy többet fordítson a kulturális élet kereteinek megteremtésére. Fogékonyságának, tekintélyének és kapcsolatainak köszönhető a művésztelep megalapítása. Tudta: hosszú távon csak a helybéliek rokonérző támogatásával lesz életképes a műkerti kolónia. A telepieket bevonta az új magyar stílusú középületek díszítésébe, segítette általuk vezetett amatőr iskoláik szervezését. Korai nalála miatt nem érhette meg, hogy kezdeményezései rneggyö- keresedjenek a homokban, maguktól is virágozzanak a kultúra kényes_ hajtásai. A sivár, a kisembereket, a szó- lammatyiikat vezető pozíciókba toló ellenforradalmi kurzus elherdálta az elődöktől átvett örökség javát. Negyedszázadon át képtelenek voltak elhelyezni Nemes Marczél nagyértékű, a kecskeméti városvezetők művészet- pártolását 1911-ben elismerő adományát. Hivatali szobákban feszengtek, raktárakban porosodtak Iványi-Grünwald Béla, Rippl- Rónai József, Pór Bertalan, Munkácsy Mihály és mások festményei, rajzai. Népművelők, muzeológusok 1960-tól szorgalmazták a megmaradt gyűjtemény illő elhelyezését, az immár fővárosi irányítással működő művésztelep bevonását a város kulturális életébe, az egykori műtermes villák eredeti célú hasznosítását. A hirtelen megyeszékhellyé ramgosodott, elhanyagolt, a főterektől agy-két utcányira falusias Kecskeméten, résziben a sürgető kommunális tennivalók, részben az irányítás hibái miatt az indokoltnál is hátrább szorították a kulturális igényeket. Döntően a megyei irányító testületek energiájának, korszerű szemléletének köszönhető, hogy a hírős város is ráhangolódott a korszerű — azaz a település valamennyi értékét fölkaroló — városfejlesztésre. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ megépítésével, a Tudomány és Technika Háza létesítésével, a Kodály Intézet megszervezésével, a Kerámia Stúdió alapításával, a Naiv Múzeum kialakításával, az Űttörő- és Ifjúsági Házzal a kulturális ellátottság tekintetében a vidék legelső városai közé emelkedett Kecskemét, noha éppen az igényék növekedése miatt egyre sürgetőbb a könyvtár és .a múzeum alkalmasabb elhelyezése. Bármily nagyszerűek is az előbb felsorolt intézmények, aligha keltenének határainkon túl is csodálatot új épületben. A Kerámia Stúdió és a művelődési központ kivételével régi, eredeti funkciójukban fölöslegessé vált épületeket hasznosítottak a távlatos döntések, a lehetőségekre kitűnően ráérző tervezők. A holnaptól képtárként a város, a megye jóhírét növesztő Cifra-palota új gyöngyszem a felújított műemlék vagy műemlék- jellegű épületek sorában. Az eredeti állapotú helyreállítással önmagát és a tervező Márkus Gézát tisztéli meg az utókor. A népművészeti ihletésű díszítések a megrendelők és a tervező szándékát egyaránt tükrözik. Sajátosan magyar városkép egyik elemének tekintették a napsugaras házat. Simon Magdolna így írta le látványát a Forrás legutóbbi számában: „A homlokzat három egymás fölötti sávra oszlik, a földszint kevésbé díszített, vakolatból kialakított lábazata ellensúlyozza a felette levő két szint könnyedségét: a tetősik ösz- szefogja, lezárja, mintázatával mintegy megismétli az épületre oly jellemző hullámvonalat”. A Bácsépszer szakemberei, munkásad által kiváló színvonalon helyreállított épületben a már említett Nemes Marczel-féle gyűjteményből föltalálható művek java helyet kap a XIX—XX. századi magyar képzőművészet című állandó kiállításon. Itt gyönyörködhet a remélhetően sok-sok látogató a nagyon értékes Glücks Ferenc és felesége hagyaték már Keicslkemétire szállított remekeiben, Nagy István, Farkas István, Egry József, Szalag Lajos, Med- nyánszky László festményeiben. Illő nyilvánosságot kapnak Tóth Menyhért egész életművét bemutató .müvei. Külön termekben tekinthető meg a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep munkáiból összeállított válogatás. Visszautalva írásom elejére választ kell adnom hallgatólagos kérdésemre: mikor beszélhetünk joggal a több évtizedes erőfesizí- tések eredményeinek összegeződéséről, a „termés betakarításáról”. Akkor, ha e százezres város, e nagy megye maradéktalanul magáénak érzi, oly büszke lesz rá, mint személyes javaira, ha időnkénti meglátogatása ezrek számára lesz életszükséglet, a felüdülés, a benső gazdagodás ihlető forrása. „A legjobb az lenne, ha élettel teljesen működne" — kívánta Sümegi György művészettörténész — akinek BánBzky Pál mú- zeumiigazgatóval egyetemben nagy érdemei vannak e képtár létrehozásában. — „Például az iskolai órákra nyitottan, a művészet köré közösségeket szervezőén”. Ügy lépjünk be zöldre festett aijtaiján mindnyájan, mintha hazaimennénk. Heltai Nándor JEGYZET Gyermekfejjel sem könnyű eleget tenni a megnövekedett általános iskolai követelményeknek. Ám ekkor még maga az iskolába járás is ösztönzi a tanulást. De milyen indítékkal veszik megkérge- sedett kezükbe — sokszor már őszülő fejjel — a könyvet, füzetet azok, akik hajdan nem tették meg, vagy túl korán rakták félre? Elgondolkodtató, hogy van, aki előbb tesz szert autóra, mint nyolcadikos bizonyítványra, pedig a jogosítvány megszerzésének egyik feltétele az általános iskolai végzettség. Ez is egyik — de valljuk be, nem a legjellemzőbb — oka, hogy felnőttek ülnek az iskolapadba. A többségnek egész egyszerűen munkaköre betöltéséhez van szüksége a bizonyítványra. Elmúlóban vannak azok az idők, mikor a puszta kéz, a nyers erő elég volt a tisztességes megélhetéshez. Ma már néhány segédmunkát kivéve a legegyszerűbb termelési folyamatban is ott a bonyolult gép, amelynek működtetését — még ha csak gombok nyomogatásáról is van szó, nem bízhatják olyan emberekre, akik nyolc osztálynyi felelősségtudattal sem rendelkeznek. Ismét mások puszta kíváncsiságból, igazi tudásvágytól indíttatva — nem utolsósorban: önbecsülésből — folytatják a félbehagyott tanulást, vagy — uram, bocsá’! — kezdenek ismerkedni az ábécével... Egy ország fejlettségét érzékletesen jellemzi a lakosság műveltségi, szakképzettségi szintje is. Ha figyelembe vesz- szük, hogy száz felnőttből egy még írni, olvasni sem tud, további százezrek pedig nem szerezték meg az alapműveltKövetelmény és szükséglet a tanulás séget — s ezzel a továbbtanulás, a továbblépés lehetőségét —, még hatalmasabbnak tűnik az a gazdasági fejlődés, amelyet harmincnyolc év alatt megtettünk. De akkor hol tartanánk, ha már mindenkinek legalább egy szakmája lenne?! A japán „csoda” egyik titkát könnyen megfejthetjük: a felkelő nap országában az átlagmunkások átlagosan két és fél szakmához értenek. A tanulás olyan befektetés, amely felmérhetetlen értékeket tud létrehozni a népgazdaság számára. Szellemi tőkénk gyarapításához járul hozzá — ha apró lépésekkel is — a dolgozók általános iskolája. Igazán gazdagok azonban akkor leszünk, ha nem ezt, hanem a ráépülő felsőszintű tagozatokat kell már csak beindítani a felnőttoktatásban. Sz. K. fiatalokról - fiataloknak Döntő után — döntő előtt Elcsitultak az ifjú szakemberek megyei versenyei körül az első visszhangok. A szervezők megbeszélték a tapasztalatokat és elraktározták egy következő verseny rendezéséhez. A győztesek fogadták a megérdemelt gratulációt a munkatársaktól, családtagoktól. Aztán megkezdődött a hétköznapi munka — és a felkészülés az újabb, ezúttal országos versenyre. Sallai József, a kiskunfélegyházi Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál dolgozik, és a sertés- felvágásban jeleskedett. — Könnyebb, vagy nehezebb a sertéssel bánni? — Eleinte azt hittem, hogy könnyebb, hiszen nem kell olyan nagy súlyokat mozdítani, mint a marhafeldolgozásnál. Aztán kiderült, hogy tévedtem. Számomra nem könnyebb — bár a verseny jobban sikerült, mint az előző években, amikor a másik kategóriában indultam. — Mi volt a feladat? — Félbevágott bőrös sertések bontása, a darabok előkészítése pácolásra. A comb. a lapocka megformálása, úgy, hogy abból füstölt, főtt árut lehessen készíteni. — Mikor gyakorolsz? — Akár mindennap próbálhatom, mivel a feldolgozó üzemben az előkészítő brigád munkáiéért vaevok felelős. Mi végezzük a felvágottfélék előkészítését. a húsok osztályozását, szinte majdnem úgy, mint a versenyen. 9 Rékási Károly, a kiskunhalasi Ganz-MÁVAG esztergályosa. —■ Aki versenyez, általában nyerni akar. Mit remélsz az országos döntőtől? — Legalább az első tíz közé szeretnék bejutni. Váltsunk most szakmát, és nézzük meg, hogyan készül a döntőre egy nehezebben alakítható anyag formálója: Rékási Károly, a kiskunhalasi Ganz- MÁVAG esztergályosa. — Külön nem készülök, hiszen a szegedi gépipari szakközépiskolában felkészítenek az elméletre. Negyedikes vagyok, érettségi előtt. A politikai kérdésekkel kell külön foglalkoznom. Ehhez újságot olvasok, megnézem a tv politikai műsorait. — Sok fiatal között dolgozol a szer számműhelyben. Mit szóltak az első helyezéshez? — Ügy gondolom, örültek. Egyébként többször indultam vállalati versenyeken, és általában jól sikerültek azok is. A bátyám pedig már volt első helyezett megyei versenyen, négy-öt évvel ezelőtt, ö egyben munkatársam is. Négyen vagyunk testvérek, mindannyian a Ganz- MÁVAG-nál dolgozunk, ráadásul hárman itt, a szerszámműhelyben. — Van-e verseny a négy Rékási fiú között? — Főleg addig volt, míg egy- időben hárman jártunk szakmunkásképzőbe. Most már különböző helyekén tanulunk. A bátyám nyáron végzett a GAMF- on, levelezőként, én szakközépbe járok, a másik bátyám szintén, öcsém a dolgozók középiskolájában tanul. — A döntő és a biztosan jól sikerülő érettségi után vannak új terveid? — Már most is belefogtam egy új dologba. Nyelvet szeretnék tanulni, ezért beiratkoztam angol nyelvtanfolyamra. Aztán új lesz a katonaság, hiszen már elmúltam 20 éves, és eddig is csak az iskola miatt nem kellett bevonulnom. Fejszés Edit TALLÓZÁS DIÁKLAPOKBÓL 9 A régi gimnáziumi rendtartással valószínűleg ellenkezik az „ut- czai padokon való trétselés és jeges édesség nyalogatása”, de szerencsére a maival már nem (Karáth Imre felvétele) Az egyik kiforrott, rendszeresen megjelenő, a másik éppen vajúdik. Van amelyik házilag és van amelyik nyomdában készül. Ha az egyik irodalmi, akkor a másik híradó jellegű, s persze olyan is akad, amelyikben túlteng a diákhúmor. Ebben a pilanatban Bács-Kiskun megyében 11 iskolának jelenik meg újságja. Ízelítőül né- hányuk címe: Bélás, Tikszi, Monokli, Dekás, Móriczka, Csőgörény, Irka. A fiatalokról, fiataloknak szóló összeállítás számára két lapból, a Bélásból, a bajai III. Béla Gimnázium, a Móriczkából, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium diákújságjából válogattunk. Remélhetőleg az érintettek megbocsátják nekünk, hogy műveiket — hely hiányában — nem teljes terjedelmükben közöljük. BÉLÁS GYMNASIUMI RENDTARTÁS 1868/69. Fegyelmi szabályok: — A tanintézet épület, s a tanterem azon hely, ahol az Ifjú saját Jövő boldogságának alapját veti meg, ennélfogva mellőzendő benne minden, mi azon nagy cél méltóságával ellenkezik. Ilyen a lárma, llletlenkedés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés. — A tanintézetbe jövetel és abból való kimenetel mindenkor Hiedelemmel, csend és rendben történjék. — Szigorúan tilos a hazai vagy iskolai feladványokat mástól átcsempészni. — Szünetek alatt a folyosókon, az udvaron vagy az Iskolaépület előtt való ácsorgás, mely a Jó renddel meg nem fér és a tanuló szórakozottságát mozdítja elő — meg nem engedtetik. — Az utcákon és a tanodat épület, valamint vasár- és ünnepnapokon a templom előtti csoportozás, céltalan időzés, futkározás, fütyülés, lépcsőkön veszélyes ugrándozás vagy taszi- gálás oly tettek, melyek az Ifjúság irányában csak rossz Ítéletekre nyújthatnának alkalmat. — Az Iskolai padokon való faragás, rajzolás, írás a tanintézet vagy bármely épülethez tartozó falakon, azok bemocskolása vagy rongálása, — továbbá a taneszközök és bútorok megkárosítása tilop'; a kárt az illető megtéríteni köteles, s ha azt rossz akaratból szándékosan tette, fegyelmi büntetés alá vonatlk. — Kocsmai s kávéházi helyiségekben lakást vagy étkezést fogadni tilos! — Nemkülönben tilos a fegyverek és botok hordása, a helybeli hatóság által kitűzött helyeken kívüli csúszkálás, csónakázás vagy fürdés, mely utóbbinál az engedélyezett helyeken Is az illem szabályai mindenkor szem előtt tartandók. — Minden növendék tisztelettel viseltessék a felsöbbségi személyek, az érdemeik által kitűnő férfiak, s általában az öregebb korúak iránt, legyen udvarias mindenkivel, mert az a tanulónál kívánt miveltség elutasit- hatatlan követelménye. MÓRICZka egy Alom valóra vauk Ha velem egyidős fiúk, lányok, akikkel új ismeretséget kötöttem, megkérdezték tőlem: hol tanulok — kicsit szégyenkezve, pontosabban kicsit pirulva mondtam „cégünk" hosszú, de névnélküli nevét válaszként, míg ők büszkén mondták iskolájuk nevét. November 5-től másképp lesz, nevet kapunk, iskolánk Móricz Zsigmond Gimnázium lesz. Nem kell már pirulnunk, csendesen meghúzódnunk, ha egy bányais vagy damjanichos diákkal talál- kozunk Most, hogy Móricz Zsigmond Gimnázium leszünk, csináljunk egy kis körültekintést házunk táján. Egy jónevü középiskolában párhuzamos osztályok vannak. Ez, ha lassan is, de nálunk is meglesz. Egy jónevü iskolában kellő számú, jól felszerelt szaktanterem van. Hát?! Vagy ne akarjunk egyszerre sokat? Ez, azt hiszem még jóindulattal és finoman fogalmazva is égető probléma. Egy jónevü iskolának sport- csarnoka is van. Erre mi igazán nem panaszkodhatnánk, de.. . Itt is van egy „de", a terem világítása. Szintén meg kellene oldani. Egy jónevű iskolába jó és szorgalmas diákok járnak (többnyire). Ugye azért, ha magunkba nézünk, nemcsak büszkének kell lennünk a Móricz névre ... Rá is kell szolgálnunk, s ez már a mi dolgunk. Van tehát mit tennünk, van feladatunk, hogy egy „boldog falu” boldog gimnáziumává válhassunk. Gondi István — IV. o. összeállította: Tuza Béla Jászszentlászlőn ifjúnak lenni... Lehet, hogy ugyanolyan mint bármely rrtás, hasonló nagyságú községben. Az itt élő fiatalok szerencsére inkább azt érzik, helyzetük jobb másokénál. Legalább is ez tűnik ki a helyi ifjúságpolitikai intézkedési terv végrehajtásának elemzéséből. A jászszentlászlói általános iskolában hét, 30 éven aluli pedagógus tanít. Véleményezési joguk van a lakásépítési kölcsönök elbírálásában, az üdülőjegyek odaítélésében. Közülük ötnek saját otthona van, ketten szolgálati lakást kaptak. Bérüket saját maguk „elfogadhatónak” minősitik. A napköziotthonos óvodában nyolc fiatal segíti a nevelőmunkát. Közülük többen munka mellett tanulnak tovább. Kérésükre a közelmúltban tanácsi segítséggel nevelői szobát alakítottak ki, ahol nyu- godtabb körülmények között tudnak készülni. A jászszentlászlói termelőszövetkezetben 135 fiatal dolgozik, közülük öten középvezetői munkakörben. Lakáshelyzetük javítására 1982- ben lakásépítési alapot hoztak létre. Tíztől ötvenezer forintig nyújtanak támogatást az igénylőknek, sőt érvényes építési engedély esetén 30 százalék fuvardíj-kedvezmény is „jár”. A móricgáti Petőfi Tsz vezetősége 375 fiatal gondjaival törődik. A meglehetősen nagy létszám miatt Inkább a látványos megoldásokat szorgalmazzák. Évente több alkalommal kirándulnak kül- és belföldre egyaránt. Bérük ugyancsak az elfogadható jelzővel illethető. Lehetőségük van, hogy tanfolyamokon, vagy felsőbb iskolákban továbbképezzék magukat, s ehhez anyagi támogatást is kapnak. A kivonatos körkép azt mutatja, hogy nem is olyan rossz Jászszent- lászlón ifjúnak lenni.
