Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
KALOCSAI RUHÁBAN AZ „ÖTÖDIK HADOSZLOP” MAGAZIN Magyar invázió Nyugat-Berlinben Hadi András generális vakmerő portyája óta aligha volt példa itt ekkora magyar invázióra. Több mint kétszáz esztendeje a magyar huszárok kardjukkal vágtak utat maguknak a városba, ma más, kifinomultabb fegyverekkel igyekeznek hódítani. Az ostromállapot akkor köszöntött be, amikor múlt pénteken a Budapest Buda Penta Hotel rohamosztaga rajtaütött a nyugatberlini Penta-szállón; magyar szakács vette át a parancsnokságot a konyhán, a híres Globetrotter étteremben magyar pincérek sürög- nek-forognak, és Lakatos Sándor cigányzenekara tüzes muzsikával hódítja meg estéről estére a nyugat-berliniek szívét. A budapesti Buda Penta Hotel az idén másodszor rendez magyar napokat a testvérszállóban. A tavalyi bemutatkozás olyan jól sikerült. hogy az idén már napokra előre minden asztalt lefoglalnak a nyugat-berlini „hungarológüsok”. Tegnap például a nyugat-berlini üzletemberek egyesülete ütötte itt fel tanyáját. A rajtaütés kétségtelenül nem lett volna ennyire sikeres az „ötödik hadoszlop” nélkül. A nyugatberlini Penta Hotel vezérigazgatója, Jürgen Ráchfahl már évtizedek óta lelkes híve a magyar konyhának. Egykor az Ambassa- dor-szálló igazgatójaként szervezett évről évre magyar heteket, ma pedig — sokkal nagyobb méretekben és hihetetlen energiával — buzgólkodik azon, hogy a Pen- ta-szálló legyen a magyar főhadiszállás. A másik „ütközet” színhelye a nyugat-berlini magyar kolónia hagyományos őszi bálja volt. A városban működik a legrégibb magyar egyesület: a múlt század első felében, még a magyar szabadságharc előtt alakult. A rendezvényen nagy sikert aratott a „Piroska népitánc-együttes”: tűzrőlpattant menyecskék és deli szál legények (köztük néhányan helybeli németek) ropták a csárdást, kalocsai népviseletben, amelyet a Magyarok Világszövetsége adományozott az egyesületnek. A küzdelem folytatódik: a Kars- tadt-konszem áruházaiban kedden nyílt magyar hét. Zamatos borok, finom ételek, csemegék és konzer- vek garmadájával készül a magyar élelmiszeripar a nyugat-berlini gyomrok meghódítására. AMERIKAI KAMPA JeZDET Változatok egy témára «^»ZIMBABWE ^:\«(Rh°oc8ia) 5«^o BuUwayot Tsumob • ••© Pretoria ATLANTI INDIAI ^-----------1 LESOTHO— B5SEmK=S SZVAZlfötD Town Mismkasiélkiiliség okozta depresszió Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a munkanélküliség akkor is gyakran depresz- szióra vezet, ha nincsenek anyagi problémák. Mint Lennart Leiöi .stockholmi pszichiáter közölte, a növekvő munkanélküliség miatt nő a munkapszichiátria jelentősége. Skandináviában éjszaka dolgozó mozdonyvezetők körében végzett vizsgálatok során megállapította például, hogy megzavart napi ritmusuk következtében gyakran olyan állapotban dolgoznak, amely az alkoholmámorhoz hasonlít. A felelős beosztásban, az éjszakai műszakban dolgozóiknak tehát hosszabb pihenőidőire van szükségük. ~ Egy ugyancsak ismertetett holland tanulmány bűncselekmények elkövetőinek pszichoterápiái kezelésével foglalkozott. Hangsúlyozták, hogy az ilyen kezelés a hosszú büntetésre ítéltek esetében tartósan olcsóbb, mint a bűnözők büntetőintézetben való elhelyezése. így még a „nehéz fiúk” körében is sikerült ajkezalés révén 40 százalékkal csökkenteni a visszaesés arányát. A Fehér Ház kiadó? A Dél-afrikai Köztársaság a fekete kontinens közismerten leggazdagabb országa. Itt található a tőkés világ aranykészletének 60, ismert platina-, ikrám- és man- gántartalékainak 80—90 százaléka. Nagy mennyiségben rejt a föld mélye vasércet, nikkelt, titánt, s a fajüldöző rezsim által megszállt Namíbia uránlelőhelyei is felbecsülhetetlen értékűek. Mindezt a dél-afrikai és az amerikai, angol, nyugatnémet, francia monopóliumok aknázzák ki, nagy haszonnal. A profitot csak növeli a rendkívül olcsó és tömegesen rendelkezésre álló fekete munkaerő. Az ország földrajzi fekvése is értékessé teszi a Dél-afrikai Köztársaságot és az általa megszállt Namíbiát. Pretoria fontos tengeri útvonalak csomópontjait tartja kezében, például Fokvárost és Waflivis Bayt. A fejlett tőkés országokba irányuló kőolaj- és egyéb nyersanyagszállítmányok jó része a Jóreménység fokát megkerülve jut el a megrendelőkhöz. Ha a Dél-afrikai Köztársaságban és Namíbiában egyszer hasonló fordulat zajlana le, mint Angolában, Mozaimbifcban, vagy épp a legutóbb Ziimbabwéban, az komoly károkat okozna a vezető tőkés országoknak. Ennek tudatában a Reaga n - kormányzat egyre elnézőbb a fajüldöző rezsimmel szemben, sőt egyenesen bátorítja Pretoriát az apartheid-rendszer megszilárdítására. Elnézően kezelik a dél-afrikai csapatok sorozatos támadásait is északi szomszédai ellen. Az új alkotmány sem változtat valójában a lényegen, a fajüldöző rendszeren, csak a háborgó nemzetközi közvélemény megtévesztését szolgálja. Dél-Afrika — fekete lakosai számára — a jelek szerint még sokáig a félelem országa marad. Kocsi Margit A félelem országa O A dél-afrikai rendőrök könnygázzal oszlatnak szét egy tüntetést Sowetóban. Á washingtoni Capitoliumon októberben nagy .munkába kezdtek a lakberendezők: a Kongresszus közelében ütött tanyát a „Reagan—Bush ’84” elnevezésű választási kampányiroda. S miközben az íróasztalokat tologatták, s felakasztgatták a falra az elnök és az alelnök arcképét, a Pennsylvaniai sugárút túlsó végén, a Fehér Házban végre yalahára Reagan is aláírta a szükséges okmányt, vagyis hivatalosan is jelöltté vált. Igaz, hagyott még magának egy kiskaput a visszakozásra, hisz az államfői újraválasztási nyilatkozatra talán januárig is várni kell. Egy biztos: jóformán nincs olyan húzása a Fehér Háznak, amely ne volna kampányszagú. Reagan immár jó ideje tudatosan a választási szempontból perdöntő lakosságrétegeknek udvarol. Vagyis semmi jelét nem adja, hogy a Fehér Ház kiadó lenne, akárcsak az „albérlő” George Bushnak is. Amiből azonban korántsem következik, hogy kényszerkiköltöztetés jövő ősszel ne volna elképzelhető. A javában zajló demokrata jélöltségi verseny résztvevői épp erre készülnek, nem törődve az elnök változatlan személyes népszerűségével. Szerintük visszanyerhetőek azok a rétegek, amelyeket 1980-ban Reaganék sikerrel csábítottak el a demokratáktól. Számítanak a gazdasági fellendülés gyors lefékeződésére, s tudják, hogy a fegyverkezés túl- erőltetése fokozta a háborús félelmeket. Nos, Reaganról valóban szinte lemoshatatlanná vált a bélyeg, hogy a „gazdagok elnöke”, s a Fehér Ház nem is állítja, hogy sima újraválasztásra számítana. Kétségtelen a hivataliban levő elnök nagy előnye ve- télytársai fölött, ám az elnök csapata nagyon szoros választási küzdelemmel számol. így érhető, hogy Reagan kampánybizottsága hatalmas összeget készül tévéhirdetésekre költeni a tavasszal, tehát a demokrata előválasztás i harc kellős közepén. Az ellentáborban ugyanis kezd valóban kíméletlenné válni a küzdelem. A legjobb helyzetben jelenleg kétségtelenül Walter Mondale volt alelnök van, akit támogatásáról biztosított a befolyásos szakszervezeti vezérkar, és egy sor fontos kormányzó, polgármester, szenátor. Némelyek egyenesen • Demokrata jelöltek sora: McGovern, Crauston, Hollings, Mondale, Askew és Glenn. „lefutottnak” minősítik a vetélkedést, biztosra véve, hogy Mondale máris megszerezte a jelöléshez szükséges többséget a jövő nyári San Francisco-i demokrata konvencióra. Csakhogy ott a küldötteket az előválasztások eredményei alapján állítják az egyes államok, azokon pedig még minden megváltozhat. Mondale fő vetélytársa John Glenn szenátor. A közvéleménykutatások. szerint mindketten fej-fej mellett haladnak Reagannel, a szenátor hívei azonban állítják, hogy valójában „egyedül a volt űrihajós esélyes a népszerű elnökkel szemben”. Glenn mindenesetre kockázatos játszmába kezdett: nyíltan támadja a Carter-korszakot, amelyben Mondale alelnök volt. Vádjai szinte az 1980-as Reagant idézik, gazdasági és katonai ügyökben egyaránt. Félő azonban, hogy a szenátor ezzel elidegeníti pártja vezető rétegét, s épp az élnököt segíti. Hiszen Reagan bérlői jogának meghosszabbítását a Fehér Házra egykönnyen biztosíthatná, ha a demokratáknak — csakúgy, mint a Carter—Kennedy párharcban — megint „sikerülne” szétzilálni saját pártjukat. Avar János Pieter Botha, a déli-afrikai fajüldöző rendszer vezetője a közelmúltban bejelentette: november 2-án népszavazást tartanak aiz új alkotmányról. Ország-világ előtt azt akarta bizonyítani ezzel, hogy lám-lám, a sokat bírált Dél- afrtkai Köztársaságiban is változnak az idők, ott is történik valami az emberi jogok védelmében. Válóban így volna ez? Hiszen ha a Dél-afrikai Köztársaság nevét hallj ük-olvass uk, óhatatlanul a fajüldözés fellegvárára asszociálunk. És hogy nem tévedünk, bizonyítja ez az alkotmánytervezet is. Mintha a lakosság 70 százalékát kitevő feketék, hozzávetőleg 21 millió ember nem is létezne, az ő jogaikról egy szó sem esik a dokumentumban. A hatalom a népszavazás után is a 4,7 milliós fehér kiséhbség kezében marad, s kizárólag őkét illeti meg a jog, hogy voksoljanak. A többség, a feketék sorsa semmit nem változik. Továbbra is bantusztánokba, törzsi rezervátumokba szorítva tengetik mindennapjaikat. A „Csák fehéreknek” táblák változatlanul kirekesztik őket az éttermekből!, a mozikból, a ’lakótelepekről, képzésükre alig tizedét költi a rezsim a fehérekének, bérük sokszor még a napi élelemre sem elég. Mogásszabadságukat korlátozzák: aki engedély nélkül hagyja el lakóhelyét, azt letartóztathatják. Tavaly mintegy 200 ezer ember került így a fajüldözők rendőrségének kezébe. Butít a radioaktivitást 1964 óta romlanak a Scholastic Aptitude Test-nek, annak a szabvány intelligenciatesztnek az átlagos eredményei, amelyen évente több mint 1 millió 17—18 éves, egyetemre jelentkező amerikai fiatal vesz részt. A televíziónézés növekvő ártalmaitól egészen a vitatott oktatási reformokig terjednek az eddig ismert magyarázat-kísérletek. Ernest Sternglass fizikaprofesszor és Steven Bell pedagógus most egy új magyarázatot talált, és ezt érdekes statisztikai adatokkal támasztotta alá: az egyes amerikai államokban évről évre aszerint változtak az átlagos eredmények, hogy az államot mennyi radioaktív sugárzás érte — körülbelül 18 évi időbeli eltolódással. A mért intelligenciaérték a legsúlyosabban 1975-ben, Nevada államban csökkent — ahol 1957-ben, egy nagy atomkísérlet-sorozat után a tejben radioaktív fertőzést mutattak ki. 1982-ben hosszú idő után először, ismét emelkedett az átlagos eredmény — de csak ott, ahol 1964-ben nem hajtottak végre föld alatti atomkísérleteket és a szél nem terjesztett radioaktív anyagot az első kínai atombomba felrobbantása után. Tűzszünet vagy vadnyugat Az amerikai legfelsőbb bíróság némi reményt adott azoknak, akik a lőfegyverek szabad használatát ellenzik az Egyesült Államokban. A bíróság ugyanis jóváhagyta az Illinois állambeli kis* város Morton Grove döntését, mely szerint a város polgárai, természetesen a rendőröket és a ibörtönőröket leszámítva, nem viselhetnek lőfegyvereket. A város a döntést 1981-ben hozta, azóta az ország két részre szakadt. A fegyverviselés hívei azzal érvelnek, hogy fez az egyik legősibb amerikai jog (ezt maga Reagan elnök is többször hangoztatta), míg a másik tábor a „tűzszünet"-ben látja a bűnözés megfékezésének lehetőségét. Az országos szintű vitát mégis az váltotta ki, hogy a város nyolc polgára feljelentette saját törvény- hatóságukat, mondván, hogy lábbal tiporták alkotmányos jogaikat. De hiába mentek el egészen a legfelső szövetségi bíróságig, sérelmüket item orvosolták. Pontosabban: a legfőbb bírák nem voltak hajlandók állást foglalni. A „tűzszünet” harcosai nagy győzelemként ünnepelték a döntést, és bíznak benne, hogy Morton Grove példája követőkre talál. Ugyanakkor az országos fegyveregyesület, az NRA „kimutatta”, hogy azokban a városokban, ahol létezik fegyverellenőrzés, mint New York és Washington, a kontroll 'csupán arra jó, hogy „a becsületes honpolgárt megakadályozza a bűnözőkkel szembeni védelemben”. Becslések szerint mintegy 200 millió tűzfegyver van az amerikai otthonokban, ebből 50 millió egyszerű pisztoly. A vadnyugati tempó megfékezésének kérdése rendszerint egy- egy országos visszhangú gyilkosság után tör fel nagy terővel. Ez történt 1963-ban John Kennedy elnök, majd 1968-ban Robert Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásakor, vagy legújabban John Lennon halálakor, majd a Reagan elnök elleni merénylet kapcsán. De mint minden csoda, ez sem tart tovább néhány napnál. Szövetségi törvény egyelőre nem várható, Ronald Reagan a merénylet ellenére is a szabad fegyverviselés élharcosa maradt. Ennek az álláspontnak vannak meghökkentő szélsőségei is: tavasszal a Colorado állambeli Oak Greekben helyi törvényt fogadtak el, amely 90 napi börtönt és 300 dollár bírságot helyez kilátásba mindenkinek, akinek nincsen birtokában lőfegyver. Diplomát vegyenek! Ofcho A. Ezell jr. — foglalkozását tekintve FBI-ügymöik — befordult a postára és feladott 1595 dollárt az Arizona állambeli Phoenix amerikai nemzeti egyetemének címére. A pénzhez mellékelt kísérőlevélben megírta', hogy szeretne felsőfokú végzettséget — és természetesen az ezt igazoló diplomát — szerezni, de legnagyobb sajnálatára túl sok a restanciája, különben is elfoglalt, nincs ideje a kurzusokat látogatni. Legyenek szívesek hát — írta a levélben — megküldeni postafordultával a diplomát. Hogy milyet? hát... mondjuk közgazdaságit. A diploma rendben megérkezett — mint annak a töíbb száz embernek, aid ugyancsak a „postafiók egyetemen” végzett az Egyesült Államokban, és most mindenféle képzettség nélkül pszichológusként, orvosként, sőt rákkutató intézet igazgatójaként dolgozik. Ezeknek az embereknek nem kellett egyebet tenniük, mint feladni a pénzt és megjelölni, hogy ezentúl a tudományok mely ágazatát kívánják szerencséltetni — és milyen tisztes pályán szeretnének meggazdagodni. Az FBI azonban 'megszimatolta az ügyet és a fentebb említett ügynök csák egy volt a sok közül, aki diploimaéhséget imitálva bizonyítékot próbált szerezni a ,.diplomagyárak’’ ellen. Szereztek is — ezzel a módszerrel összesen 23 „diplomát”. Harmincnyolc ilyen „egyetemről” van szó. Egyik intézményben sem volt annyi hely sem, ahol akár kiscsoportos foglalkozást lehetett volna tartani. E tetszés szerinti diplomát osztogató intézmények többsége leginkább mindössze egy postaitokból állt és egy telefonos ügyeleti szolgálatiból. Az FBI tisztségviselője úgy véli, hogy az ügy „az ország egész oktatási rendszerét érinti”. Minden elképzelhető pályán lehetnek önjelölt szakemberek. Állítólag még a NASA-nál, az amerikai űrkutatási hivatalnál is felfedeztek egy-;kéttőt... összeállította: Hámori Zoltán
