Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

1983. október 29. © PETŐFI NÉPE 0 3 KISKUNHALASI ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉSI TAPASZTALATOK Környezet- és természetvédelem Urológusok országos tanácskozása Pénteken Kecskeméten nép­front-munkabizottsági ülésen ér­tékelték Kiskunhalas és Császár- töltés környezet- és természetvé­delmi helyzetét. Tóth Ferenc, kiskunhalasi vá­rosi és járási népfronttitkár el­mondta, hogy a felszabaduláskori 2,65 százalékról napjainkra 31 százalékra nőtt a város erdőterü­lete. Példaként említette a sós­tói platánokat, a 300—400 éves tölgy- és a Topolyai úti ciprus­fákat, amelyek értékes részét al­kotják a környezetnek, éppen ezért védelemre szorulnak. Java­solta: ideje volna ezeket védett fákká nyilvánítani! Felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a kertészek a füvön kívül törődjenek többet a fák gondozásával. Az előadó ezután a környezet- védelemért tett helyes intézkedé­sekre és az ezek ellen ható káros jelenségekről szólt. Míg egyfelől fásítanak és óvják a természe­tet, másfelől kivágják, vagy cson­kítják a fák egy részét, ötven feljelentés után, végre a közel­múltban hozott a tanács olyan bírságolási határozatot, amelyben egy farongálót megbüntetett. Ar­ra viszont nem kötelezte, hogy az általa tönkretett fa helyett ültes­sen másikat. Gond az is, hogy há­ziállataikat többen kiengedik a közterületekre, például a Béke térre. Emiatt a parkok rongálód­nak. A tanácskozás második részé­iben dr. Márin István, Császártöl­tés népfrontbizottságának tagja adott tájékoztatást a település környezetvédelméről. A legfonto­sabbnak az összefogást, a család és az iskola szerepét említette a természet értékeinek megóvásá­ban. A tanács, a Kossuth Tsz, a horgászegyesület, a vadásztársa­ság és más intézmények szocialis­ta szerződésben vállaltak felada­tokat. A mezőőr napi munkájá­hoz hozzátartozik a környezetvé­delem. A „Tiszta iskola" címmel kitüntetett általános iskola tanu­lói pedig állandó, gyümölcsöző kapcsolatban állnak a lakóhely élővilágával. A parkerdei út men­tén kis diófákat ültettek; madár- odúkat látogatnak, erdei utakat készítenek és szarvasbőgést ta­nulmányoznak. Az iskolások munkáját és a település környe­zetvédelmét nagymértékben se­gíti a kiskunhalasi erdőfelügye­lőség. A munkabizottsági ülés végén a meghívottak mondták el ta­pasztalataikat és javaslataikat a tárgyalt témában. K—1 GYÜMÖLCSSÜRÍTMÉNY A KÖZEL-KELETRE Igazodva a külpiachoz Beváltak a vegyes vállalatok az állami gazdaságoknál Eredményesen működnek a mezőgazdasági nagyüzemek és a külföldi cégek által alapított vegyesvállalatok. Az állami gazda­ságok központjának értékelése szerint az ilyen együttműködés­sel a szűkös beruházási lehetőségek között is — részben kül­földi tőkével — megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyekkel bővíthetik az exportáru-alapokat, s növelhetik a kivitelt. Eddig három külföldi érdekeltségű vegyesvállalat alakult már a me­zőgazdaságban, s szó van újabbak életre hívásáról is. Hazai szakemberek dolgoztak ki eljárásit a silózásra szánt szé­na, kukoricaszilázs tartósítására, ám a vegyszer nagyüzemi gyár­tásához hiányoztak a pénzügyi feltételek. A Monori Állami Gaz­daság és a MEDIMPEX svéd vál­lalattal fogott össze, s megalapí­tották a Monofarm Kft közös vál­lalatot. A tartósítószer gyártására üzemet rendeztek be, amelyhez a svédek szállították a gépeket, s a beruházási költségek egy részét is fedezték. Nemcsak a gyártást indíthatták meg, hanem köny- nyeb'bé vált a külföldi értékesí­tés is; a svéd társpartner ugyan­is érdekelt a mind nagyobb ex- portforgalmazásban. Hasonló megfontolásból hozta létre a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombinát egyesült államokbeli partnerével a DOR-művet különféle takar­mányadalékok, premixek gyártá­sára. E nyomelemek az állat bio­lógiai adottságainak figyelembe­vételével a termelés fokozását, s a gazdaságosabb állattartást segítik elő. Az adalékokhoz azonban im­portálni kellett az alapanyagot. A vegyesvállalat amerikai tagja — lévén hogy takarmány-vegyszer­gyártás a profilja — a közös gyár­táshoz biztosítja az alapanyagot, és a külföldi értékesítésben is részt vállal. A közelmúltban alakult meg a Kecskemét-Szikrai Állami Gazda­ság, az ÁGKER Kft, továbbá há­rom magyar és a görög Arvanitis S. A. cég közreműködésével az Olympos Kft. nevű közös vállalat. A tagok közös anyagi ráfordítás­sal bővítik a kecskeméti gyümölcs- sörítmény-gyártó üzemet, ezáltal fokozhatják a termelést. E ké­szítményeket a görög cég közel- keleti országokba exportálja, ami évente 4—5 millió dollár többlet- bevételt jelent a magyar félnek. A gyümölcsmennyiség fejében a -*5- rög vállalat fokozza a citrom- és a narancssűrítmény szállításait Magyarországra, amelynek nyo­mán javul a hazai ellátás e ké­szítményekből. A közös vállalatok előnye az is, hogy a külföldi partnerek révén felgyorsul a piaci információ is. Rugalmasabban alkalmazkodhat­nak a pillanatnyi kereslet—kíná­lat változásaihoz, s a külföldön leginkább eladható termékek elő­állítására rendezkedhetnek be. Az előnyök kiaknázására újabb meg­állapodásokhoz keresnek partnere­ket az állami gazdaságok. Egye­bek között osztrák céggel tárgyal­nak arról, hogy Zalaegerszeg kör­nyékén vegyesvállalati formában almasűrítmény-gyártó üzemet lé­tesítenek. (MTI) Másodízben rendezi meg a Ma­gyar Urológusok Társasága, a Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztálya és a me­gyei kórház-rendelőintézet az or­szágos urológus napokat Kecske­méten. Tegnap délután egy óra­kor a Tudomány és Technika Há­zában ünnepélyes megnyitón dr. Boán László megyei urológus szakfelügyelő főorvos köszöntötte a tudományos tanácskozás részt­vevőit, köztük az NDK-ból, az NSZK-iból érkezett kollégákat, majd dr. Magasi Péter, a társaság alelnöke, az OTKI professzora mondott beszédet. A tanácskozás célja, hogy az orvostudomány e szakterületén tevékenykedők rendszeresen al­kalmat teremtsenek a betegek ke­zelésében új és aktuális kérdések megvitatására. A mostani tanács­kozás két téma köré csoportosul: a daganatos betegségek gyógyítá­sának módszereit, valamint a bal­eseti sérülések urológiai' szövőd­ményeinek hatékony ellátását cé­lozzák meg. A három főreferátum mellett fél száz előadás hangzik el a két napon, s a mintegy kétszáz részt­vevő alkalmat kap arra is, hogy megvitassa az elhangzottakat. A tudományos tanácskozásra az ország minden területéről idese- reglett szakorvosok emellett időt szentelnek szűkebb pátriánk, Bács-Kiskun megye megismeré­sére is. KISZ-esek a Nemzeti Színház felépítéséért A KISZ Központi Bizottságá­nak titkársága a közelmúltban állást foglalt: a KISZ szervezetei és tagjai vegyenek részt az új Nemzeti Színház felépítéséért in­dított ákcióban, népszerűsítsék a fiatalok körében e mozgalmat, és — anyagi erejükhöz mérten — járuljanak hozzá a színház fel­építéséhez. A testület szorgalmazta, hogy a KISZ-szervezetek, ifjúsági kö­zösségek szervezzenek, végezze­nek társadalmi munkát, melynek ellenértékét fizessék be az ismert OTP-számlaszámra; a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények­ben működő KISZ-szervezetek vállalják a 20, az 50 és a 100 fo­rintos emlékbélyegek vásárlását és terjesztését. A KISZ KB kez­deményezi, hogy a fiatal művé­szek alkotóközösségei, a kulturá­lis élet területén dolgozó KISZ- szervezetek az alkotásaik bemu­tatásából, értékesítéséből szárma­zó bevételekkel járuljanak hozzá a Nemzeti Színház felépítéséhez. RÁDIÓJEGYZET Munka nélkül az üzem — Néha csak tengünk-Iengünk a műhelyben, egy hónapból más­fél hetet legfeljebb félgőzzel dol­gozunk — nyilatkozta a Lampart Vegyipari Gépgyár csoportveze­tője. — Van úgy, hogy 25 millió forint termelési értéket produkál egy hónapban a műhelyünk, de az is előfordul, hogy csak tizen­kettőt ... Az igazgató, Hajnal János el­ismerte é „hullámzást”, ami vé­leménye szerint az elavult be­rendezéseknek, a rossz munkakö­rülményeknek, a sorozatos anyag­hiányoknak és géphibáknak „kö­szönhető”. S valójában egy ör­dögi kör ez, hiszen változtatni csak korszerűsítéssel lehetne, ami köztudottan pénzigényes megol­dás, nyereség viszont nincs, az említett problémák, hiányossá­gok miatt. Számszerűen: az alap­anyag-ellátás akadozásai, az el­avult berendezések évente körül­belül hatmillió forint nyereségki­esést okoznak a gyárnak. Vicsek Ferenc riporter felkere­sett egy másik céget is — állítá­sa szerint csak úgy, találomra —, a Láng Gépgyárat. A megkérde­zettek mintha összebeszéltek vol­na a lám partosokkal, vagyis a helyzet és a megokolás szinte pontról pontra ugyanaz. De mit mond a statisztika? Dr. Lavik János, a Központi Statisz­tikai Hivatal munkatársa az aláb­biakat nyilatkozta: — Ez év első felében tovább csökkent az ipar gépeinek, beren­dezéseinek időalap-kihasználása. Ez magyarul azt jelenti, hogy or­szágos átlagban, csak a munkaidő alig háromnegyed részében — egészen pontosan: 74 százaléká­ban — üzemelnek, termelnek... Leggyakrabban az anyaghiány okoz fennakadásokat az egyes ágazatokban. Például a gyógy­szeripar, a növényvédőszer- és műtrágyagyártás vagy a kozme­tikai vegyipar esetében a kiesett munkaidő csaknem 40 százalékát az akadozó anyagellátás idézi elő, rendszeresen. Az országos statisztikát nézve tehát, sem a Lampart, sem a Láng Gépgyár nem lóg ki a sorból. Mi­ért idegeskednének hát? — kér­dezte kesernyés gúnnyal a ripor­ter. — Nem lógnak ki a sorból, ez igaz, de végre rá kellene már döbbeniük, hogy a sor áll rossz helyen. Mert amíg az ipari üze­mekben a munkaidőnek több mint egynegyede munka nélkül telik el, a ludasmatyis következ­mények elkerülhetetlenek: Há­romszor fizetjük vissza, amit egy­szer nem termeltünk meg. Keve­sebb lesz a jövedelem, emelked­nek az árak, s az emberek több­ségéről ki sem derülhet, hogy kedvezőbb feltételek mellett mi­re lennének képesek ... A Munka nélkül az üzem cí­mű műsorhoz, melyet szerdán délután sugárzott a Kossuth-adó, felesleges minden kommentár. Az adatok, a tények magukért beszélnek. A következményeket pedig a saját bőrünkön érezhet­jük . . . — koloh — Tűzvédelmi vetélkedő • Kovács László őrnagy, a megyei tűzmegelőzési csoport vezetője nyújtja át az első helyezett csa­pat képviselőjének a vásárlási utalványt és okle­velet. (Karáth Imre felvétele) Országos és egyben megyei gond, hogy az elmúlt évek­beli esetekhez képest egyre magasabb a tűzkár értéke. Magyarázható ez részben az­zal, hogy jóval drágább gépe­ket, berende­zéseket vásá­rolnak az ipari üzemek, ter­mékeik egyre többet érnek a piacokon. De az a tény sem mellőzhető, hogy ezt a fejlődést nem minde­nütt követték kellő figyelemmel a vállalatok tűzvédelmi felada­tokkal megbízott illetékesei. Ezért szervezett a megyei tűzoltópa­rancsnokság Bács-Kiskun válla­latai részére tűzvédelmi vetélke­dőt, hogy ezzel is ösztönözze őket a hatékonyabb tűzmegelőzésre,. A megyei vállalatok 14 csapata mérte össze tudását október 27- én. Feladatul kapták többek kö­zött, hogy tűzrendészeti jellegű szövegben keressék meg a hibá­kat, ismerjék fel a tűzveszélyes- séget jelző táblákat és helyzete­ket, valamint tűzvédelmi totót töltsenek ki. A szoros versenyben végül a MEZŐGÉP Vállalat I. csapata szerezte meg az első he­lyet, a Vízgépészeti Vállalat és a Volán 9. számú Vállalat verseny­zői előtt. www»K*»;,»sw!w:'5,w SSM*!*# JUTALMUK A JELEN ÉS JÖVŐ HÁLÁJA Az első forradalom Kecskeméten Hatvanöt éve a Népszava, * * 1918. november 3-án Kecs­kemétről ezt jelentette: „Csütör­tökön (nov. 1.) a városban na­gyobb zavargások voltak, és bár a szervezett munkásság, a rendőr­ség mindent elkövet, hogy a ren­det helyreállítsa, a zavargókat na­gyon nehéz megakadályozni a fosztogatások elkövetésében. A fé­kevesztett tömee behatolt a tör­vényszék épületébe, szétdobálta az iratokat, fölborította az íróaszta­lokat, majd Gyalókai Sándor ki­rályi ügyésztől azt követelték, hogy az összes rabokat azonnal bocsássa szabadon. Az ügyész ipar­kodott a tömegnek megmagyaráz­ni, hogv nem politikai foglyok vannak itt, hanem olyan egyének, akik ártalmasak a közrendre... A tömeg azonban nem hallgatott az ügyész szavaira és amikor az to­vábbra is vonakodott a foglyokat szabadon bocsátani, valaki a tö­megből az ügyész felé lőtt. A szer­vezett munkásságnak és a rendőr­ségnek végre is sikerült a rendet teljesen helyreállítani. A zavargá­sokat idegen, részeg katonaság rendezte, amely leszállóit Kecske­méten a vonatról és berontott a városba,.., Megszervezték a pol­gárőrséget úgy, hogy ennek eré­lyes és hatásos működése révén már a teljes nyugalom és rend helyreállott.” * Szép őszi nap virradt október 31-én. Kinyíltak a fehér ősziró­zsák, amelyek a győztes szabadság jelképei lettek. A jelszavak közül egy: Béke már! Legyen vége már! Nemzeti Tanács, Budapest: „Ne­héz küzdelmünk nem volt haszon­talan, mert meghozta az ember legszebb diadalát. Meghoztátok az áhítozó emberiség legszebb ál­mát, a világbékét. A jelen és jö­vő emberiség hálája lesz kiérde­melt jutalmatok!” A szovjet kormány — Lenin és Szverdlov aláírásával — novem­ber 3-án szikratáviratban üdvö- zölt^ a Monarchia népeit. „Éljen Magyarország, Csehország, Német- Ausztria, a szlovákok, Románia és a délszlávok népe, éljenek Auszt­ria és Magyarország munkás-, pa­raszt- és katonatanácsai. Szövet­kezve egymással, szövetkezve az orosz szovjetekkel, szövetkezve a harcra, halálra és életre.” * Az évek óta tartó háború sok emberi szenvedést és gazdasági kínokat okozott. Egyfelől a hábo­rú milliós vagyonokat összehará­csolt vámszedői, s velük szemben az éhező és lerongyolódott ember­milliók. A kecskeméti szociálde­mokrata párt 1917. augusztus 15-én kiáltványt tett közzé, melyben til­takozó gyűlésre hívja a város pol­gárait. „Legyetek ott mindany- nyian, hogy sokaságotokkal kife­jezést adjatok a mai állapotok tűrhetetlenségének...” Sorozatos fellépésével a városban a szociál­demokrata mozgalom tekintélyt harcolt kj magának. Erre minden bizonnyal nagy hatással voltak azok az események is, amelyek azt láttatták előre, hogy országo­san a munkásosztály hatalma nem soká várat magára. Közeli már az az idő, amikor az elégedetlenek leszámolnak a rájuk terpeszkedő diktatúrával. A város közgyűlése 1918. októ­ber 30-án egy jelentést tárgyal a békére való átmenet előkészítésé­re hivatott bizottság létrehozatala ügyében. A polgármester a javas­lat megvitatására egy nagyobb bi­zottság alakítását javasolja, hogy abban a különböző társadalmi osztályok képviselve legyenek ... s kéri a helybeli szociáldemokrata pártvezetőséget felszólítani, hogy a bizottságba 2—3 tagot küldjön ki. De másnap, október 31-én győ­zött a polgári demokratikus for­radalom és a kecskeméti munká­sok felhívásukban a világköztár­saságot és az önálló demokrata Magyarországot éltették. Még Tormássy István rendőrta­nácsos a forradalmak utáni — a belügyminiszterhez küldött — ösz- szesítő jelentésében is kénytelen elismerni, hogy „ ... városunk­ban ... a kommunizmus útját egyengető szociáldemokrácia hi­hetetlen termékeny talajra talált”. Amíg a béke időszakában a párt Kecskeméten a maga nemzetközi­ségével csírába hajtani is alig volt képes, csodálatos, a nemzetközi forradalom idejétől szokatlan és aránytalan terjeszkedéshez kapott erőt. A kecskeméti Nemzeti Tanács iratanyaga sok mindent megörö­kített. A Tanács november 2-án megválasztotta a tisztikart, amely­nek elnöke dr. Horváth Mihály (orvos) közismert függetlenségi politikus, alelnöke dr. Garzó Bé­la, dr. Hajnóczy István, dr. Joó Gyula, Eötvös Nagy Imre, Sándor István, Szegedi Lajos, jegyzője Tóth László, pénztárnoka Dániel József és ellenőre Bódi János lett. A november 3-i ülésen már be­számoló hangzott el a nemzetőr­ség szervezéséről, amelynek kato­nai kiképzését Hunyetz Károly csendőr alezredes irányította. De­cember 20-án Sándor István beje- . lentette, hogy a nemzetőrség —, amely 240 főt számlált — új pa­rancsnoka Rada százados. A bizottságban már a kezdet kezdetén felmerültek olyan értel­mű viták, amelyek a hatáskörrel és a hatalom gyakorlásának kér­désével kapcsolatosak. Dr. Joó Gyula a belügyminiszterhez for­dult döntés végett, miről a bizott­ság november 4-i ülésén így szá­mol be. „A szerzett értesülés sze­rint a Nemzeti Tanács a városnak ellenőrző szerve, amely direktívá­kat ad, szükség esetén minden ha­talmat gyakorolhat.” Lőwy Ödön a vitában kijelentette: felesleges­nek tartja, „hogy hatásköri kérdé­sekben a minisztériumokhoz for­duljunk. Nekünk az átalakítást kell siettetnünk, saját belátásunk szerint kell eljárnunk...” A ta­nács még ugyanezen az ülésen a tömegek megnyerésére és felvilá­gosítására Propaganda Bizottságot választott, amelynek tagjai lettek: Muraközy Gyula, dr. Budav De­zső, dr. Szántó Kálmán, dr. Réthy Gyula, Lőwy Ödön, Bódy János, Bodócs Gyula, Dániel József és Tóth László. December 20-án ja­vaslat hangzik el arra vonatko­zóan. hogy a bizottság ideiglenes elnöke Buday Dezső legyen. A kö­vetkező napi ülésen Garzó Béla bejelentette, hogy a tanács tárgya­lásain a szociáldemokrata párt ré­széről Puliusz István és Tóth Pál vesznek részt. Lugosi István pedig arról tett bejelentést, hogy a Mun­kástanács Kovács Ferencet és Vil­lám Istvánt delegálja a tanácsba. Néhány nappal később a Nem­zeti Tanács ülése hangsúlyozta, hogy e sorsdöntő időkben létfelté­tel az ország számára a köztársa­ság kikiáltása. Éppen ezért, mint az ülésről a hivatalos jelentés szól: „A Kecskeméti Nemzeti Ta­nács egyhangú lelkesedéssel a köz­társaság államforma mellett fog­lal állást.” A köztársaság kikiál­tásának országos ünnepségeire — november 16. — a Nemzeti Ta­nács dr. Garzó Bélát, dr. Lőwy Ödönt, Eördögh Ferencet, Szántó Kálmánt, Lugosi Istvánt, Bódi Já­nost, Perényi Pált. ifj. Szappanos Eleket, dr. Hajnóczy Ivánt és Eöt­vös Nagy Imrét küldte ki. A munkástanács a munkaszü­nettel kapcsolatban a következő felhívást bocsátotta ki: „Szomba­ton délelőtt megállnak a dolgos kezek az egész országban, hogy demonstráljanak a köztársaság mellett. Szombaton tartja utolsó ülését a magyar parlament és a mágnások tanácsa, a főrendiház, hogy elvégezze magán a harakirit (meghívják a volt képviselőket és a felsőház tagjait). Ezeknek az el­avult intézményeknek a sírján fa­kad a demokrata köztársaság, amely jogot ad, nép jólétet, mun­kásvédelmet, sajtószabadságot, egyesületi és gyülekezési szabad­ságot; a régi korrupt-rendszer megszüntetését hozza magával.” November közepén érdekes hír látott napvilágot: az orosz-szovjet kormány értesítette a magyar kor­mányt, hogy Budapestre követévé Racovski elvtársat, a román szo­ciáldemokrata párt volt vezetőjét nevezte ki, és kérte annak akk­reditálását. (Népszava, 1918. nov. 13.) Több éves kényszerű szünet után 1918. november 16-án meg­jelenik a munkások elkötelezett lapja, a Magyar Alföld. A lap, amely Hajnal József szerkesztésé­ben látott napvilágot, az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: „A Magyar Alföld a kecskeméti szociáldemokrata párt lapja négy esztendei szünetelés, az igazság­nak és az emberi jogok követelé­sének négy év) vérbefojtása után a mai napon újból megjelenik.” 1918. november 24-én megala­kult a Kommunisták Magyaror­szági Pártja (Kecskeméten ké­sőbbi megalakulásával külön cikkben foglalkozunk). A párt lét­rejöttének nagy jelentősége volt Kecskemét munkásmozgalma szempontjából is, hiszen célkitű­zései nagy visszhangra találtak a most már csaknem kétévtizedes múlttal rendelkező kecskeméti mozgalomban. Nyilván pártszer­vezet még nem dolgozott, inkább annak jeleit lehet felfedezni, hogy a szociáldemokrata párt tevékeny­sége balra tolódott és olyan köve­telések élére állt, amelyek közvet­lenül kifejezték a munkásosztály és a földmunkások érdekeit. A párt tevékenysége kétségtelen bi­zonyíték arra, hogy helyes irány­ba haladtak és élére álltak a he­lyi munkásmozgalom forradalma- sodásának. W. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents