Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. október 26. SZOCIALISTA MÓDON A kiskunhalasi Fázis brigád A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyára Fázis szocialista brigádjának a fegyveres erők napján Munkásőr Emlékjelvényt adományozott a munkásőrség országos parancsnoka — adta hírül a szerkesztőségbe érkezett levél. Ügy gondoltuk, jó lenne többet is megtudni és közreadni azokról az emberekről, akik — sok társukhoz hasonlaón — ezúttal is önzetlenül segítettek. Az újságíró jobbkor talán nem Is jöhetett volna. Együtt a karbantartó üzem „vezértkara”, s a téma: a munkaverseny harmadik negyedévi értékelése. Az asztalfőn Nagypál Lajos üzemvezető. — Tudja, nálunk a karbantartóüzemben korábban csak egy szocialista brgiád volt. Ez vélt ketté 1980-ban: így jöttek létre a Generál és a Fázis brigádok. Hogy miért? Egyrészt a létszám növekedése miatt szorgalmaztuk a kettéválást, másrészt azért, mert azt akartuk, hogy alakuljon ki verseny, egészséges rivalizálás a két közösség között. Az asztal körül az értékelő bizottság tagjai ülnek. Ádám Ist- ván pártcsoportbizalmi és Hor- nytífc László alapszervi KISZ-tit- kár a Generál brigád tagjai. Illés Elekné főbizalmi viszont a Fázisé. A brgiádok „hivatalos” képviselői: Kovács Pál, a Generál vezetője és Lovászi Sándorné, a Fázis helyettes vezetője. — Van tehát verseny, egészséges rivalizálás? — Van — állítja Lovásziné. — Kezdetben a Generál jóval eredményesebb volt nálunk, hiszen 1981-ben bronz, 1982-ben pedig ezüst brigádérmet nyertek. Ám az idén már mi is versenyben vagyunk: az első negyedévben még csak ötödikek, de a másodikban már elsők lettünk gyári szinten. A Fázis brigád tavaly elnyerte a zászlót, az idén pedig a bronzérmet pályázták meg. Minden esélyük megvan rá, hogy el is érik. — Kikből szerveződött a brigád? Illés Elekné már sorolja is: — A brigádtagok nagyrészt szakmunkások. Kilenc villanyszerelőnk, egy asztalosunk és egy szerkezetlakatosunk van, továbbá két adminisztrátorunk, s egy raktárosunk. A brigádnaplót most éppen nem tudják megmutatni: Vácon van. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmesternél. A kiskunhalasi születésű művésszel egy kirándulás alkalmával ismerkedett meg a brigád. — Ez még a nyáron történt — magyarázza a b ri ggdvezető -helyettes —, de azóta ismét találkoztunk. Váci Györgynek szeptember 28-án kiállítása' nyílt Halason. természetesen elmentünk, beszélgettünk a művésszel és tiszteletbeli brigádtaggá fogadtuk. Erre ő elkérte és magával vitte naplónkat. így hát a Fázis brigád naplója nem akármilyen külsőt ölt hamarosan. Igaz, a tartalma sem lelhet éppen utolsó. Itt van például a munkásőrség elismerése. • — Az úgy volt — kezd bele Nagypál Lajos —, hogy a kiskunhalasi munkásőrparancsnokság kéréssel fordult gyárunkhoz. A kiképzést segítő, a vizsgáztatást pontosabbá, gyorsabbá tevő, tehát oktatási célokat szolgáló tesztelőberendezés elkészítéséhez kértek segítséget. A terveket Szabó Lajos üzemmérnök készítette el, a munkát pedig a Fázis brigád végezte, de besegített a Generál is. — Mi a lakatosmunkát vállaltuk — említi Kovács Pál, a Generál vezetője. — Ez nem volt sok, a tesztelőberendezés elkészítésében az asztalos- és a villanyszerelő munka részaránya többszörösen felülmúlta a mi tevékenységünket. Akik a legtöbbet dolgoztak: Makai István villanyszerelő és Nagy Ty. Sándor asztalos. No meg a főszervező: Heiszler István hri- gádvezetó. A tesztelőberendézés 600 társadalmi munkaóra alatt készült el. — A két brigád eaúttaL is példásan együttműködött — állítja Homyák László KlSZ-titlkár. Ádám István pártcsoportbizalmi pedig arról beszél, hogy a Fázis és a Generál kommunistái egy pártcsoportot alkotnak, mindennapos tehát az elvtársi segítség- nyújtás. Mit lehetne még elmondani a Fázis brigádról, erről a tizennégy tagú szocialista közösségről? Pél- déul azt, hogy kezdettől fogva patronálják a mozgássérült gyermekek intézetét. Télapó-ünnepet rendeznek a gyerekeknek, játékokat készítenek a számukra. Vagy azt, hogy a Nemzeti Színház felépítéséhez nem csupán egynapi keresetüket ajánlották föl, hanem felhívással is fordultak a gyár és a város szocialista brigádjaihoz: kövessék a példájukat. Sitkéi Béla 9 Az oklevél már a munkahely falát díszíti. A munkásőrséggel kialakított kapcsolatukat a jövőben is ápolják. ® Felgördül a függöny. A Fázis brigád bábszínházzal lepte meg a mozgássérült gyermekeket. A paraván mellett balról Lovászi Sándorné brigád- vezető-helyettes, jobbról Illés Elekné szakszervezeti főbizalmi. SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI KFP II. Hol tartunk ma? Előző cikkünkben már szóltunk arról, hogy 1971-ben a számítástechnikai központi fejlesztési program elfogadásának idején mindössze 120 komputer alkotta az ország számítógépparkját, s még e 120 között is harmincféle — nagyobbrészt nyugati — típust lehetett összeszámlálná. Ehhez képest igen nagy eredmény, hogy 1982. végén már 919 kis és nagy számítógép működött hazánkban (a mini- és mikroszámítógépekre majd külön kitérünk), s hazai gyártmányú a gépek fele. A tőkés országokból származó komputerek részaránya 27 százalékra csökkent, amit egyébként már nem akarunk tovább mérsékelni, hiszen szükségünk van e korszerű gépekre. Még mindig kevés a komputer A fenti számok azt igazolják, hogy a számítógépgyártásban nálunk sem volt gazdasági visszaesés. s — akárcsak a világ többi táján — ez az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Erre mutat egyébként az is, hogy komputereink 49 százaléka alig idősebb 3 évesnél. Bármilyen látványos is a 12 év alatti fejlődés, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy például a szomszédos Ausztriának már több mint 3600 kis- és nagy- számítógépe volt 1982-ben. Vagyis nem ok nélkül állapította meg a Számítástechnikai KFP teljesítését értékelő Állami Tervbizottság, hogy még mindig kevés a komputerünk, s lemaradásunk több szocialista országhoz mérten is jelentős. Világszerte külön kategóriának tekintik a mini- és mikroszámítógépek világát. így ezt tesszük mi is. Ebben a szférában jobban állunk, mint a kis- és nagyszámítógépeknél, hiszen 1750 mini- és mikroszámítógépünk volt a múlt év végén, s napjainkra már mintegy 2500-ra nőtt a számuk. De hogy itt se rugaszkodjunk el a valóságtól, nem árt tudni, hogy Ausztriáiban már csaknem húszezer gép üzemelt, Franciaországban pedig 1981 végén 68 ezer. Vagyis megállapíthatjuk: a mini- és mikroszámítógépünk is kevés még. NemcsaK Budapesten Visszatérve az eredményekre, nagyon lényeges fejleménynek kell tekintenünk, hogy a számítógépek elterjedésében csokiként a Budapest és az ország többi része közötti nyomasztó különbség. Jellemző, hogy 1975-ben még négy és félszer annyi komputer dolgozott a fővárosban, mint hazáink többi táján, 1982 végére már 1,9- szeresére csökkent ez az arány. Megjegyezzük, hogy aligha érjük be ezzel a változással, hiszen Budapest részesedése például a magyar ipar termeléséből már csak mintegy 33 százalék. Egyébként, különösen Borsod-Abaűj-Zemp- lén, Fejér, Hajdü-Bihar és Pest megyékben gyarapodott ugrásszerűen a számítógépek száma. Ezzel már a számítógépek alkalmazásának témájára tértünk. Erről szólva, nem árt arra emlékeztetni, hogy még 5—6 esztendeje is. nem egy vállalatnál feltették a kérdést: kell-e nekünk egyáltalán komputer? Akadtak, akik úgy vélekedtek, hogy egyes vállalatok csak státusz-szimbólumként vásárolnak ilyen gépet; sőt, volt aki megkérdezte: kell-e egy vidéki városban két számítógép? Ma már megmosolyognánk az ilyen kérdezőket, s ez nem kis eredmény. Mint ahogy az sem, hogy a hazai számítógéppark nagyobb része már a termelőszférában üzemel, hiszen 1975-ben még a szolgáltató, közigazgatási, egészségügyi ágazatokban foglalkoztatták a nagyobb részüket. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ez utóbbi területeken nincs szükség komputerekre (az élet minden területére benyomulnak, ez világjelenség), csupán arra kívánunk rámutatni, hogy mindenekelőtt az anyagi javak termelésében kell alkalmazni a komputert. Húszezer szakember A Számítástechnikai KFP egyik leglátványosabb eredményének könyvelik el országszerte, hogy napjainkban már több mint húszezer szakember dolgozik a gyártás és az alkalmazás szférájában. Visszavonhatatlanul a múlté lett az az idő, amikor még fizikusokból, villamosmérnökökből, sőt jogászokból, zenészekből átképzett szakemberek alkották e gárda többségét. Napjaink programozóinak, rendszerszervezőinek, gépkezelőinek, adatrögzítőinek többsége már fiatal korában választotta ezt a szakmát, s a hivatásának tekinti. E gárdának kiemelkedő része van abban, hogy a számítástechnikai beruházások mindinkább kezdenek megtérülni. Ma már milliárd forintos tételekben mérik, fejezik ki a komputerek alkalmazásának anyagi hasznát, kiemelve, hogy örvendetesen növekszik a számítógépek felhasználásával elért tőkés szellemi export. Stuka Károly az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője Következik: 3. Elektronizálási szint és versenyképesség. SJ1JTÓPOSTA ÜZENJÜK Kényszerutazás Filer Józsefmének, Kiskunhalasra: A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében, ha a tagsági viszony haláleset mi- aitt szűnt meg, a család (örökös) — kérelem alapján — legfeljebb a betakarításig birtokolhatja az elhunyt jogán kijelölt háztáji földet, amely helyett tenményjuttatást is engedélyezhet a vezetőség. Más az elbírálás, amennyiben a tag halálaikor a vele együtt élt 'házastársa elérte a nyugdíjkorhatárt, esetleg tartósan munkaképtelen, vagy kiskorú eltartásáról gondoskodik, mert ilyenkor jogosult a tsz-től a 3000 — szőlő és gyümölcsös esetén az 1500 — négyzet- métert meg nem haladó földhasználatra, illetve az annak megfelelő természetbeni juttatásra'. Egyetlen feltétel, hogy ne legyen tulajdonaiban, kezelésében hasonló méretű terület. Az ön ügyében is e szabályok alkalmazandók, s ha azok ibetartása körül nincs minden rendjén — effélére következtetünk a hozzánk érkezett leveléből —, kérje az illetékes tsz-szövetség közbenjárását. Majorosi Etelkának, Kunfehértóra: Felkérésünkre vizsgálatot végzett a Szegedi Postaigazgatóság, s megállapította, a kisközségben valóban voltak zavarok nemrégiben a lapkézbesítéssel. A helyi postahivatal utasítást kapott, hogy az újságokat a jövőben mindig a megjelenés napján kézbesítsék az előfizetőknek. Mészáros Jánosnak, Felsőszentivánra: A jogszabály világosan kimondja, hogy a jótállási időn belül ki kelL cserélni a nem működő készüléket, ha annak megjavítása a hiba bejelentésétől számított harminc — kölcsönkészülék esetén pedig hatvan — napon belül nem végezhető el. Ebiből következik, hogy az idén februárban vásárolt, s április közepe óta egyfolytában használhatatlan RA 4312 ASG típusú rádiója helyett már régesrégen újat kellett volna kapnia, ha az illetékes szerviz, a bajai elektromos karbantartó vállalat felelősségteljesebben foglalkozik az ön jogos reklamációjával. Amennyiben a cserére jogosító igazolás kiadását továbbra is megtagadja a szolgáltató cég, forduljon segítségért a megyei tanács ipari osztályához. Molnár Istvánnak, Bácsalmásra: Az a tény, hogy az önnel egy háztartásban élő idős édesapja — akivel eltartási szerződést kötött — állandó otthoni felügyeletet, gondozást igényel, sajátos helyzetnek felel meg. Mindezt messzemenően tiszteletben tartja a jog. sőt segíti az ebből adódó kötelezettségvállalása teljesítését. Hogyan? Például úgy, hogy meghatározott ideig igazoltan lehet távol a .munkahelyétől. Az ezzel kapcsolatos írásbeli kérelmet — melyhez szükséges csatolni a betegségről szóló orvosi ‘ papírokat, valamint az eltartás hivatalos bizonyítékát — juttassa el a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjéhez (Kecskemét, Kom- szomol tér 7.), aki méltányosságból engedélyezheti a keresőképtelen állományba' vételét, amely után természetesen jár a táppénz az ön részére. „Nagymama” jeligére: A .bérlő írásban lemondhat a lakásbérleti jogviszonyról az egyenesági rokona javára is, feltéve, ha vele legalább hat hónapja — állandó jelleggel — együtt lakik. Ennek érvényességéhez azonban szükség van a kedvezményezett személy elfogadó nyilatkozatára, állami lakás esetében pedig az illetékes hatóság jóváhagyásába. Nem mindennapi helyzetbe került röviddel ezelőtt az alsóménteleki Szabó Julianna. Azon- a keddi dél- előttön pontosan, vagyis 10 óra 40 perckor gördült ki a kecskeméti nagyállomásról a 2935-ös számú személyvonat. Utasai erről-anról beszélgetve ütötték agyon az időt. Olvasónk is így tett, majd — nem egészen fél óra elteltével — készülődött a leszálláshoz. A kis településen annak rendje-módja szerint fékezett a szerelvény, ám némi meglepetésre, nem az állomás felőli ajtó nyílt ki. Az emberek tehát az ellenkező oldalon lépdeltek le. Szabó Julianna is átnyújtotta nehéz csomagját a már földön várakozó útitársának, mikor azonban kilépett volna a lépcsőre, hirtelen bezaródott az automatikusan működő ajtó. Integetett, dörömbölt, kiáltozott, hiába, mert a vonat nyomban indult. A be nem tervezett utaizás szerencsére csak a következő állomásig tartott, ahonnan — több kilométeren át — visszaballagott. Szerencsére meglelte árván hagyott csomagját. Nem tudja azonban, mi a dolog vége, ha például egy vele levő beteg kisgyereket bíz rá az idegenre, a csomag helyett... Szerinte ezek a nyílászárók nem éppen' megbízhatóak, s máskor is okozhatnak kellemetlen meglepetést, már csak azért is, mert jó néhány hasonló gyártmányú, szerelvényt látni a megye vasútvonalain. Az esetről informáltuk a MÁV Szegedi Igazgatóságának illetékesét, aki elmondotta, hogy nem jellemzőek az efféle műszaki rendellenességek. (A kiinduló állomások vizsgáló szakembereinek ellenőrizniük kell a zárószenkezeteket is, mielőtt útjukra bocsátják a kocsikat.) A nem megfelelő oldalon való ajtónyitás persze lehet mozdonyvezetői mulasztás következménye is. Akár ilyen, akár olyan okból következik be a kínos körülmény, az utas jogosan húzhatja meg a vészféket, büntetést nem kell fizetnie. Kényszerből ugyanis senki sem maradhat fenn a vonaiton! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK fl ■ ■ Megszüntethető-e a telki szolgalom ? Hetényegyházán lakik Kulcsár Gizella, aki évekkel ezelőtt vásárolta meg házingatlanát. Ahhoz tartozik föld is, melynek egy részét az úgynevezett szolgalmi jog alapján használja ki-bejárásra a szomszéd. Olvasónk azonban úgy ítéli meg, hogy a helyi körülmények egyáltalán nem teszik indokolttá e terület igénybevételét, ezért szándékozik megszüntetni a szolgalmi jogi/;. Nem tudja azonban, hogy van-e erre törvényes lehetőség. Hadd kezdjük azzal, hogy az előírások leszögezik, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszéd köteles eltűrni az ottani átjárást a telki szolgalomra jogosult számára. A területet használó persze nem okozhat kárt a tulajdonosnak, ellenkező esetben felelősségre vonható. E szolgalom kétféle módon szüntethető meg. Egyfelől azáltal, hogy a jogosult legalább tíz éven át nem gyakorolta — jóllehet volt rá lehetősége —, másfelől akkor, ha az már nem szükséges a saját ingatlana rendeltetésszerű használatához Utóbbi esetben bíróság dönt, kérelem alapján. Az ilyen tartalmú beadványhoz való adatokhoz a földhivatalban lehet hozzájutni. A felmondási időről Kiskőrösön adta postára lapunkhoz címzett sorait a három- gyermekes édesanya, aki régóta beteg, minek következtében kimerítette a táppénzre való jogosultságát. Mivel dolgozni továbbra sem tudott, ezért kért fizetésnélküli szabadságot, összesen hat hónapra, mely idő rövidesen letelik. Viszont semmi kedvező váltó, zás az egészségi állapotában, így arra gondol, véglegesen eltávozik a munkahelyéről. Nincs azonban vele tisztában: le kell-e dolgoznia a felmondási időt. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, ha a dolgozó a fize- tetlen szabadsága idején kéri a foglalkoztatása megszüntetését, akkor a munkaadó nem köthet ki felmondási időként egyetlen napot sem. Amennyiben e szabadság letelte után mond fel az alkalmazott. a cég rendelkezésének megfelelően kell munkában töltenie a felmondás 15 naptól hat hónapig terjedhető idejét. Ez alól egyébként felmenthető az érdekelt személy. Ha azonban nem részesült e kedvezményben, s mégsem veszi fel a munkát, ügyét úgy kell elbírálni, mintha fegyélmileg bocsá- tanák el. Van azonban eset — például az öné is —, amikor gyakorlatilag semmi értelme megkövetelni a felmondási idő alatti munkavégzést, s ha mégis sor kerül ilyesmire, a dolgozó — minthogy egészsége van veszélyeztetve — azonnali hatállyal, s következmények nélkül szüntetheti meg a munkaviszonyát. Végezetül javasoljuk önnek, hogy a felmondólevele benyújtása előtt keresse fel a helyi szakszervezeti bizottságot, amely támogatólag léphet fel az érdekében. Miért gyakori az áramellátási zavar? A kiskunhalasi Dóra László arról számolt be, hogy a „szűkebb lakóhelyén”, a Paprika Antal utcában túlságosan gyakran megszűnik az áramszolgáltatás. Állítólag a szeles idő az oka mindennek, mert megrongálja a légvezetéket. Az is érthetetlen — közli olvasónk mások nevében —. hogy régóta nem gallyazzák az illetékesek az utcák dúslombú fáit, de az még kellemetlenebb, ha olykor napokig maradnak áram nélkül a fogyasztók. „Vajon miért van ez így, s várható-e javulás?” — zárul e kérdéssel a szerkesztőségünkhöz címzett levél. Felvilágosításért a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kiskunhalasi kirendeltségének vezetőjéhez fordultunk, akitől az alábbiakat tudtuk meg: A halasi belterületen igen sok a szépen fejlett fa, mely nemcsak kellemes látványt nyújt, de tisztává, üdévé teszt a városi levegőt is. Ebben az örömben viszont üröm, hogy ágaik sok helyütt nagyon rövid távolságra vannak az elektromos vezetékektől, s ha erősebben fúj a szél, hajladoznak, s hozzáérve a dróthoz, elszakítják. Az emiatti panasz valóban gyakori. A fák gondozására, pontosabban a rendszeres nyesésére van ugyan érvényes megállapodás a DÉMÁSZ és a helyi városgazdálkodási üzem között — utóbbi cég évente 80 ezer forintot kap ilyen célból a kirendeltségtől —, de a munka üteme sajnos kívánnivalót hagy maga után. Ezt bizonyítja, hogy még körülbelül 20 kilométerért az a hálózat, melyet veszélyeztetnek a fák. Mivel az üzemnek vannak létszám- és technikai gondjai, aligha kénes máról holnapra maradéktalanul elvégezni a hátralevő teendőt. Hasznos és fontos lenne tehát bevonni e tevékenységbe a lakosságot is. Feltehetően akadnának, akik szívesen vállalnak — szakirányítás mellett, esetleg a szükséges szerszámok biztosításával és természetesen valamiféle anyagi juttatás ellenében — a gallyazást. A DÉMÁSZ-kirendeltség szerelőinek van mit tenniük a fejlesztési, illetve karbantartási tervek végrehajtásáért, de a szóban forgó hibákat soronkívül, a legrövidebb időn belül kijavítják. Persze attól függően, mennyien tettek bejelentést a légkábelek elszakadása miatt. (?!) S végül annyit: az utcabizalmiak és tanácstagok közreműködésével talán mielőbb sor kerülhetne az említett lakossági segítségnyújtásra. A fák közterületi ültetése előtt pedig alighanem szükség lenne a DÉMÁSZ véleményére is, ha a közelben villanyvezeték húzódik. Tiszteletdíj és adó Kissé rendhagyó bejelentéssel keresett fel bennünket a Kecskemét, Lánchíd u. 3/a. szám alatt lakó Kosa Istvánná. Mint közölte, házuk közös képviselője sajátos módját választotta a tiszteletdíja utáni adófizetési kötelezettség teljesítésének, ugyanis a közös kasz- szából egyenlítette ki az eleddig már két és fél ezer forintot is meghaladó tartozását. A lakók már többször kifogásolták mindezt, de hiába, ök úgy tudják, az adó nem a közösség költségvetését terheli, hanem annak pénztárcáját, aki a megbízatása után részesül díjazásban. Vagy téves az álláspontunk? — kérdezi olvasónk a lakótársak nevében. A Minisztertanács 58/1981. (XI. 19.) számú rendelete szabályozza az adó megfizetéséért felelősök körét. E szerint adót annak kell fizetnie, akit valamilyen tevékenysége alapján arra kötelez a jogszabály. Például az úgynevezett eseti megbízásos jogviszonyban folytatott szellemi tevékenység — az említett közös képviselői elfoglaltság szintén ide tartozik — után is előírják a jövedelemadót, melyhez még hozzászámítandó a községfejlesztési hozzájárulás. Önök jól tájékozottak afelől, hogy a képviselőjüknek saját pénzéből kell fizetnie az adótartozását. S ha mégsem ezt teszi, szabályellenesen cselekszik, ráadásul a közösséget károsítja meg. (A történtekre ezúton hívjuk fel a törvényesség betartásáért felelős szervek figyelmét.) Végül annyit: célszerű lenne ez ügyben összehívni a lakóközösség rendkívüli gyűlését, ahol dönteni lehet a jogtalanul felvett összeg visszatérítésének a módjáról, szükség esetén pedig a hatósági eljárás kezdeményezéséről. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
