Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

1883. október 26. • PETŐFI NÉPE • 3

PÉLDA AZ ÖNZETLEN SEGÍTÉSRE

Nemcsak aggódni kell...

Az utóbbi időben sokat írunk, olvasunk, beszélünk az aszályról. Legfőképpen arról, hogy a mezőgazdasági üzemek és az egész ország miként tud úrrá lenni a helyzeten. Nem csekély azoknak az üzemeknek a száma, amelyek bajba jutottak. A száraz időjárás miatt kisült a gabona, a kukorica, kárbaveszett a sok munka, energia, amit egy év alatt befektettek a jó termés érdekében. Az állami segítséggel párhuzamosan a mezőgazdasági üzemek mindent elkövettek, hogy csökkentsék a károkat. — és segítették egymást. Arra viszont már elenyésző a példa, hogy nem mezőgazdasági üzemek is segítőkezet nyújtsanak a bajbajutottaknak ...

• A Rába-brigád vezetője: Bartl László.

Kétkedő gazdák

A veszteség csökkentését mindenütt megkezdték, de ez csak pénzügyi szempontból vigasztaló, ugyanis a legtöbb esetben nem jelent több takarmányt, mert különösen nehéz ipótolni azt a sze- mestermény-mennyiséget, amit elvitt az aszály.

Szerencsére nem az egész országot sújtotta a szárazság. A parasztemberek viszont úgy vannak ezzel, ha a saját földjeiken nincs termés, akkor semmi jóra nem lehet számítani. A városföldi Dózsa Tsz elnöke, Fenyvesi Jenő győzködését is kevesen hitték, hiába biztatta a tagokat: beszerzik a szükséges abraktakarmányt. „Hisszük, ha látjuk”, gondolták a tsz-.gazdák. Ezekben a napokban már megcsappant a kételkedők száma, sőt bíznak benne, hogy amit az elnök mondott, beteljesedik.

— Csaknem kilencezer tonna gabonát vitt el tőlünk az aszály, a kárunk 31,2 millió forint — mondta az elnök. — A tervezett tizenhat millió forintos nyereségünk elúszott, s még tizenöt milliót „össze kell hozni”, amit teljesíteni is tudunk, hogy ne legyünk veszteségesek. A takarmányt megvásároltuk. *Tolna megyében tapasztaltam, hogy a társgazdaságok készségesek. Nem csapták fel a kukorica árát, és így hozzájutunk a szükséges mennyiséghez.

Kérésre — becsületből

Százegynéhány kilométerről szállítani a takarmányt, nem éppen olcsó mulatság. És nem is könnyű megszervezni, ugyanis

egyetlen szövetkezetben; a városföldiben sincs annyi teherautó, hogy az egyéb őszi munkák idején mindet nélkülözni lehessen. A szövetkezet vezetője a kialakult kapcsolat révén az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójához fordult segítségért. Gyors belső egyeztetés és Nagy Imre, a vízmű osztályvezetője a két szállítóbrigáddal megbeszélte a tennivalókat. Az Ifjúság és a Rába brigád huszonhárom tagja az első szóra Igent mondott. Péntek hajnaltól vasárnap délig 663 tonna kukoricát szállítottak a bonyhádi Pannónia Tsz-ből Városföldre. A munka végén a szövetkezeieiek megvendégelték a jobbára fiatalokból álló brigádokat, s ekkor volt alkalmam velük beszélgetni.

— Tavaly is segítettünk, amikor három nap alatt kellett bevinni a gabonát a felvásárlóhoz

— mondta Bartl László, a Rába brigád vezetője. — Most is szívesen jöttünk, mégpedig társadalmi munkában dolgoztunk. Mi nem kapunk ezért pénzt, a tsz- nek önköltségi áron számol a vállalatunk.

— Már csak becsületből is vállaltuk — tette hozzá Németh István, az Ifjúsági brigád vezetője

— mert halljuk, hogy milyen bajban van most a mezőgazdaság.

— Kirándulásnak fogtuk fel — szólalt meg Mócza Sándor — kicsit kiruccantunk megyén túlra is. Egyébként összetartó, jó kollektíva a mi csapatunk. A korábbi hétvégeken ugyancsak végeztünk társadalmi munkát. A szállítási részlegünk új helyet kap, azt hoztuk rendbe.

— Társadalmi munkában hord- tunk földet, planíroztunk Kiskecskeméten, az általános iskola udvarán. A vízmű többi brigádja a füvesített — folytatta Czirkos János. — Nekünk is érdekünk volt. De az is, hogy legyen kukorica a sertéseknek.

Háromnegyedmilliós

megtakarítás

Hogy mit jelent a gazdaságnak a vízmű két brigádjának segítsége, azt Madari Jenő, a tsz termelésirányítója részletezte:

— A gyorsaságot azért említem elsőként, mert az a biztos, ami a magtárban van és az a megnyugtató a tagságnak is. Ami pedig a költségeket illeti.. ■ Ha a Volánnal szállíttatjuk a kukoricát, úgy egymillió forintot fizettünk volna, de a vízmű segítségével még a negyedébe sem került a szállítás. A tsz anyagi helyzetét nézve, ez nagyon jól jött...

A szövetkezet elnöke a gépko- csizóknak is elmondta, mit ér munkájuk:

— ötvenezer sertés takarmányát tíz boltunkba forgalmazzuk. Most már biztos, hogy nem •lesz hiány, tudunk szemesterményt adni az állattartóknak és tápot is. Segítségükkel a további biztonságos sertéshizlaláshoz járultak hozzá.

Fenyvesi Jenő még arról is szólt, hogyan akarja viszonozni a szövetkezet a szállítás dolgozóinak tettrekészségét. Autójavítójukban soron kívül — amiben csak tudnak — segítenek, egyebek között még alkatrészt is kölcsönöznek szükség esetén.

Vasárnap délután, amikor a bücsúkézfogáskor még egyszer megköszönték a tsz vezetői a szállításban dolgozóknak a 'társadalmi munkát, Benkó Zoltán, a vizmű igazgatója megjegyezte:

— Nemcsak aggódni kell az aszály miatt... ezek a fiatalok azt is átérezték: a szavaknál a tettek többet érnek. — Nagy Imre még hozzátette:

— Jó érzés, hogy segíteni tudtunk. — Már nem is emlékszem, hogy Bondor Károly vagy Lakatos Sándor mondta: „Bármikor számíthatnak ránk ...”, annyi azonban bizonyos, a fiatalok erre egyetértőén bólogattak, vidáman mosolyogva, mintha egy jó kis „móka” után lennének. A feleségüknek, gyermekeiknek otthon talán elmesélik, miért jutott a családra csupán fél vasárnap ... Bizonyára megértik, hogy munkájukra milyen nagy szüksége volt a tsz-nek és büszkék is lesznek rájuk.

Csabai István

• Gyűlik a kincset érő kukorica a tsz magtárában. (Straszer András felvételei)

Bács-Kiskun a Margitszigeten

A polcokon befőtt, savanyúság, a rudakon házi sonka, kolbász függeszkedik — minden olyan, akárcsak egy fehérre meszelt falusi éléskamrában^ Azaz, ez még csupán a terv, amit „eredetiben” október 26.“és 30. között láthatnak majd az érdeklődők a budapesti Nagy-szállóban. Ez a hely lesz ugyanis a centruma a Margitszigeten tartandó, a Puszta- tourist által szervezett ötnapos rendezvénysorozatnak. A bevezetőben leírt elképzelés pedig jelképe annak, hogy megyénk az ország éléskamrája.

Mindezt nemcsak szimbóliku- san, hanem „meggyőzőbb” bizonyítékokkal is érzékelhetik a fővárosiak, a rendezvényekre meghívott bel- és külföldi utazási irodák megbízottai, valamint a szálloda vendégei. A kiállításokon, prospektusokon kívül ugyanis megyénk öt jellegzetes idegenforgalmi tájkörzete — Bugac. Szabadszállás, Kalocsa, Hajós, Helvécia — ételspecialitásaival, italaival is bemutatkozik. Am nemcsak a vacsorázó vendégek kóstolhatják meg a bács-kiskunbeli ízeket, hanem a járókelők, kíváncsiskodók is. Hiszen nyolc állami gazdaság. négy termelőszövetkezet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a kalocsai paprikafeldolgozó gyár,

az Állami Gazdaságok Országos Társulatának kecskeméti szolgálati állomása, az UNIVER ÁFÉSZ, valamint a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat közreműködése révén bolti áron vehetik meg az arra sétálók megyénk termékeit. A palackos italok, fűszerek, konzervek, élelmiszerkészítmények mellet» például a nevezetessé vált kun-kalapot, illetve iparés népművészeti tárgyakat is.

A felsorolt közreműködő gazdaságok, vállalatok száma, valamint a bemutatásra és értékesítésre szánt termékek köre önmagában bizonyság arra, hogy nagyszabású akcióval készült Bács-Kiskun a fővárosi „szereplésre”. Gazdag programjában valódi szereplésre

— a kiskunfélegyházi asszonykórus és citerazenekar, a Szeleczki- testvérek, a Kiskun valamint a kalocsai és hajósi népitáncegyüttesek, Leskovszky Albert népi hangszeren játszó együttesének fellépésére — is sor kerül. Bemutatják tudásukat a kalocsai pingá- ló és a kiskunhalasi csipkeverő asszonyok, s margit-szigeti sétára indul utasaival a Kecskemétről ez alkalomra felszállított omnibusz. Lesz ieaz1 szüretelő hangulat — bárki megkóstolhatja a saját kezével darált, préselt mustot.

És bizonyára lesz sok, megyénket megismerő, hírünket, érdekességeinket prospektusoknál, szórólapoknál hívebben újságoló bélés külföldi vendég, itt Bács-Kis- kunban, ahol az idegenforgalmi mérleg évek óta az országosnál kedvezőbb. Míg máshol általában csökkent, nálunk emelkedett az ebből származó valutabevétel. Nem utolsósorban az ehhez hasonló, új utakat kereső, alkalmazó módszerek miatt. Amelyekben

— hangsúlyozzuk! *— tükröződik az összefogás, az a szemlélet, hogy az idegenforgalom nem egyetlen hivatal ügye.

K. K.

Tanácsadó testület

A

z elhatározó testületekben is gyakorta felmerül a szkepszis: vajon helyesen, minden tényezőt figyelembe véve, közhasznúan és a címzettek egyetértését kiváltban döntöttek-e? Ez az önkritikával mindig 'társuló, kényszerűen nyugtalanító bizonytalanság arra készteti a társadalom irányító szeriveit, hogy széles körből keressék és találják meg az információkat, kérjenek és hallgassanak meg elfogulatlan és autentikus véleményeket, a formálódó álláspontot jótékonyan befolyásoló écákalt. Sem a dörrtnök testület, méginkább az egyes ember feje nem lehet mindentudó. Ezért keresik sok helyütt és különböző szinten a tévedés csupán minimumát tűrő szervezeti megoldásokat.

Közülük leggyakoribb a személyes tanácsadás, amely alkalomszerűen — egy-egy kérdésben, amelyikben otthonos — eligazító jellegű, összefüggéseket feltáró, több aspektusé útmutatással segít. Ez az elterjedtebb. Ennél sokkal „telítettebb” és megbízhatóbb az azonos törekvésű emberekből álló. közös cél elérésére létrehozott tanácsadó testület, amely rendszeresen áll egy-egy elhatározásokra hivatott szerv rendelkezésére.

H

asonló megfontolásból az év elején úgy döntött a pánt megyei végrehajtó bizottsága, hogy létre hozza a pártbizottság mellett működő, tizenöt tagú tanácsadó testületéit.

Az e munkáiban részvételre való felkérés egyik passzusa így hangzik: „A tanácsadó testület kialakításával az a célunk, hogy a megyei párt- bizottság tagjaitól, nyugállományban levő, nagy tapasztalattal rendelkező, a közéleti munkáiban aktív tevékenységet folytató elv társaktól segítséget kérjünk a döntések megalapozottabb és körültekintőbb kialakításához és végrehajtásához. Véleményüket és kezdeményezésüket kérjük a megyét közvetlenül érintő politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben a megyei pártszervek elé kerülő jelentésekhez, javaslatokhoz.”

Az elhatározás összhangban van — illetve aib- , bál következik — a megyei pártbizottságnak a -munkamódszer, a munkarend fejlesztésére vonatkozó döntésével. Nem különben összefügg a gazdasági, fcül- és .belpolitikai jellegű, meggyorsult változásokkal, világnézeti gondokkal, amely a párttól és a .társadalomtól a helyzethez állandóan igazodó, azonos sebességű gondolkodást és cselekvést igényel.

A testület összetétele szavatolni látszik azt a kívánalmat, amely a megye gazdasági, társadalmi és művelődéspolitikai adottságaiból következik ma, a közel- vagy a későbbi jövőben. A testületben találhatók a pártirányítás (a megyei pártbizottság három tagja) nagy tapasztaiatú politikai munkásai, agrár- és ipari szakemberek, a. tanácsi közigazgatás közismert tekintélyei, ifjúsági mozgalmi és újságíró múlttal rendelkező képviselőd. Van közöttük tudományos minősítéssel bíró (az agrártudományok doktora, a közgazdaságtudományók kandidátusa), állami díjas köz- művelődési szakember, a jogi élet tudora. A havonkénti üléseket e témában illetékes megyei titkár'vezeti és a testület munkájáról a -megyei pártbizottság évenként tájékoztatást kap.

A tavasszal megtartott első ülésen — amelyen a megyei első titkár elnökölt — valamennyi résztvevő felszólalása alapján, keresve a testület munkásságának lehetőségeit. már kirajzolódott a működés hasznossága. A* testület tagjai hangsúlyozták a felkérés megtisztelő és alkotókedvet kiváltó, önérzetet erősítő jellegét. Sokoldalú latolgatás után olyan állásfoglalás született, hogy elsőként az ifjúság és a társadalom kölcsönösségének megvitatására van szükség.

Az áprilisi első tanácskozás tehát az ifjúság, a megye fiatal állampolgárai társadalmi magatartásával, művelődési készségével és lehetőségeivel, szociális helyzetével és ezekkel kapcsolatos megannyi gondjával foglalkozott. A vélemények hatalmas csokorba, kötődtek. A kiindulási alap a megyei pártértekezlét megállapítása volt. „Az ifjúság társadalmi szerepe megyénkben is tovább nőtt. A megye fiatalsága megállja helyét a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, a közélet minden területén, a vezetésben is. Nem lebecsülendő hányadánál azonban tapasztalható közömbösség, felelőtlenség.” Megítélő vélemények hangzottak el a KISZ munkájáról a megértés és a segítés szándékával. Nem kerülte el a figyelmet azt sem, hogy a fiatalok pártba való felvétele elmarad a követelményektől A 18—29 éves korosztály aránya a pártban mindössze 9,2 százalék, az új felvételeknél nem éri el a- meghatározott kétharmados többségét. Egyik vélemény: vitathatatlanul az egész társadalmat folyamatosan érdeklő és érintő kérdésről van szó, ami egy pillanatra sem kerülhet le a napirendről. Ez az általános igény számtalan konkrét jelenséggel függ össze. A tájékoztatás minősége, közelmúlt történelmünk „kényes'’ témáinak értelmes magyarázata, a szocializmus ügyéért való odaadás, ténykedés és lelkesedés, a manapság fiatalos magatartás társadalmi akceptálása, a .vitatkozókészség fejlesztése, a szocialistabrigád- mozgalomhoz váló kötődés, hazafias nevelés, hazafiéi magatartás.

A következő alkalommal jelentést vitatott meg a tanácsadó testület a szocialista közgondolkodás és az életmód helyzetéről és a továbbfejlesztés tennivalóiról. A helyzetképből adódó főbb megállapítások a megyei pártbizottság üléséről kiadott közleményből ismeretessé váltak. Ez a téma is az előzőhöz hasonló körültekintéssel1 vitat tatott meg. Jól érzékelhető, hogy — elsősorban az utóbbi negyedszázadban — a lakosság minden rétegében életmódváltozás következett be. Ez törvényszerű, hiszen kedvezőbb az anyagi helyzet, gyökeresen más a kulturális, szociális és az egészségügyi ellátás, Idailakult ai szolgáltatás hálózatta.

M

indezek végeredményeként kimondható: a megyében is mindenki számára megadott a létbiztonság. A legfőbb politikai fundamentumra, a nemzeti egységre épül a szocialista közgondolkodás, amely az egyéni boldogulás összességének tekinti, a nemzet mindig a jövőbe tekintő boldogulását."Ennek nélkülözhetetlen instrumentuma a szakadatlan alkotókedv, a jövő szüntelen formálása, odaadás a közügyekért a ma és a holnap érdekében. Nem véletlen, hanem éppen nemzeti buzgóságból, helyi politikai érdekből fakad az a tény, hogy Bács-Kiskun a társadalmi munkáiban az országosan elsők között van. (1982-ben egy milliárd forint.) A konszolidált életmód a bizalomra ^pül. amelynek egyik jele .például az OTP-nél elhelyezett lakossági betétállomány alakulása (1983. június 30-án 10,4 milliárd forint).

De vannak még a gondolkodást deformáló tényezők: alacsony nyugdíjak, a pályakezdők aggályai, egyenlősdi a bérezésben, a békéért való aggodalom, az áremelkedések minősítése, a rend és a fegyelem fogyatékosságai, a munka becsületének többoldalú elismerése, a hivatalok pac- kázásai, a döntések és a cselekvés közötti időbeli távolság, nem szólva az égető és sok mindent meghatározó lakásgondokról és a csökkenő születésszámról. Ha úgy tetszik, ezek hazánk mai sorskérdései.

A nyári ülés mindenkor elgondolkodtató, módszereiben csiszolandó és korrigálandó tárgya a gazdasági munka párt- irányításának időszerű kérdései voltak, lehetőséget kapva a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága munkájának megismerésére. A gazdasági élet pártirányítása „örökzöld” vitatéma általában, de mostanság — amikor az anyagi termelésben dolgozó kommunisták munkája különösen hangsúlyos — vitathatatlan, primátusa, van. A termelgs mérete, a fejlődés aránya, az inten- zifikáció javulása, a nyereségesség, a termékek piaci kelendősége (bel- és külföldön egyaránt), a gépek kihasználtsága, a termelőmunka fegyelmezettsége, és a mindezekből összegeződő üzemi légkör — kivétel nélkül — számokkal demonstrálható. De arra is lehet következtetni, hogy az eredményességnek, a lelkes munkának, a brigádmozgalom célkitűzéseinek és az egy-egy helyen dolgozó politikai „áttételeknek” milyen mértékben kovásza a pártszervezet, vagy éppen a pártcsoport.

Mindehhez alapvető „kellék" a szervezeti mozgás, azok előkészített ismétlődése, a taggyűlések fórummá alakulása a párttagok véleményének (egyetértő vagy ellenző) kifejtésére a határozatok kialakításához. Halten! olyasmit: minek olyan gyakran taggyűlés, vagy pártcsoport-érte- kezlet, hiszen ott is a mindennapi gondjaink kerülnek terítékre. A vélemények munkapad melletti elhangzása természetes, de ez nem helyettesítheti a pártszervezet .helyi konkrét kérdésekben való állásfoglalást. Az anyagi termelésben ténykedő pártszervezetek milyen rendszerességgel tesznek eleget a párt szervezeti szabályzatának „alkotmányszerűen” megszabott igényeinek, nehéz kiszűrni. Az adatokból úgy tűnik, hogy taggyűlést általában kéthavonkénf tartanak, nyolcvan, százalék körüli (ez kielégítő) részvétellel.

A taggyűlések nagyon is figyelemre méltó vonása az aktivitás. Hiszen a résztvevők átlagosan 10—IS százaléka él felszólalási jogával, ami annyit jelent, hogy ez év közepéig csaknem tízezer volt a felszólalók száma. Ez megannyi vélemény és javaslat is. Tehát jól buzgó információs forrás áll a különböző szinten dolgozó pártszervek rendelkezésére. A felmerült .témák spektruma szinte a végtelenbe nyúlik. A magyar népgazdaság evidens érdeke az egyensúly biztosítása. Éppen ezért egyetlen javaslat erejéig sem hanyagolható el azok sorsa, az irányitó szerveknél (ha oda tartozik.) való jelzése, a kielégítő válaszadás. Az ilyen magatartás serkenti a buz- góságot, öntudaterősítő. Ilyen módon is észrevehető. hogy a párt nem csupán általában biztosítja vezető szerepét, hanem abban egyénileg is részt kap minden kommunista. ' Mindezt jól bizonyította a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának ténykedése is, ahol nagy gondot fordítanak arra, 'hogy az öt alapszervezetben és 29 pártcsoportban dolgozó kommunisták (a nők aránya 65 százalék) alapszervezeti munkaprogram alapján szolgálják az üzem sokszempontú terveinek teljesítését.

A testület mai ülése a Duna—Tisza köze Ipar- fejlesztésének tehetőségeiről tárgyal. íme a „leltár” annak igazolásául, hogy milyen szempontok alapján dolgozik a‘ tanácsadó testület annak érdekében, hogy a megyei pártbizottság még eredményesebben tegyen eleget mindannak a sokrétű és állandóan fejlődő, változó igénynek, amely nagy felelősséggel szolgálja a szocializmus felépítésének ügyét. W. D.

Kiskunfélegyháza felszabadulására emlékeztek

„Harminckilenc évvel ezelőtt, 1944. október 25-én. amikor a Vörös Hadsereg megtisztította városunkat az ellenségtől, mindenki érezte, tudta, hogy e történelmi pillanatban valami örökre eltűnt, s valami más, valami új kezdődik az ország életében, városunk sorsában ... 1944 októbere a reményt hozta el. Ezért jelkép azóta október 23-a, ezért kitörölhetetlen, maradandó élmény a kortársaknak, akik átélték azt a napot, és tudatos, cselekvő részesei mindannak, mai azóta történt hazánkban, városunkban.” így kezdte beszédét dr. Kardos András tanácselnökhelyettes, Kiskunfélegyháza város Tanácsának hétfőn megtartott ünnepi ülésén, melyen a kiskun város felszavadulására emlékeztek.

Ünnepi beszédének további részében szólt a fel- szabadulást követő évek politikai haroairól, majd vázolta azokat a nagyszerű eredményeket, melyeket az eltelt csaknem négy évtized alatt elért Kiskunfélegyháza város.

Ezt követően dr. Dobos Ferenc tanácselnök kitüntetéseket adott át. A „Pro űrbe Kiskunfélegyháza” kitüntetésben részesült: dr. Fazeikas István, a Kiskun Múzeum igazgatója, kiemelkedő közművelődési és társadalmi tevékenységéért, Fricska Nagy János, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, példamutató gazdasági és társadalmi tevékenységéért, a 608. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet építőipari szak- oktatási munkaközössége, oktató-nevelő munkájáért. Bács-Kiskun megye Tanácsa és a megyei népfrontbizottság — a város érdekében végzett kiemelkedő munkájáért — „Településfejlesztésért” emlékérmet adományozott az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat kiskunfélegyházi üzem« „Tanácsköztársaság” szocialista brgiádjának, a DÉMÁSZ kiskunfélegyházi kirendeltsége „Déry Miksa” szocialista brigádjának.

A tanácsülés a helyi ifjúsági vegyeskórus ünnepi műsorával ért véglet. R. M.