Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
2 • PETŐFI NÉPE 1983. október S3. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Gromiko Bécsből jövet látogatást tett az NDK-ban — Robert McFarlane,t nevezte ki Reagan nemzetbiztonsági tanácsadónak. KEDD: Berlinben összeült a KGST kormányfői szintű értekezlete, amelyen felszólalt Lázár György miniszterelnök is. — Losonczi Pál Ciprusra utazott és megkezdte tárgyalásait Kiprianu elnökkel. SZERDA: Gromiko Moszkvában fogadta az amerikai nagykövetet. — Az ellenzéki front lemondta részvételét a libanoni nemzeti megbékélést célzó konferencián. — Grenadában tűzharcban életét vesztette Bishop miniszterelnök és kormányának több tagja. CSÜTÖRTÖK: Befejeződött a KGST XXXVII. ülésszaka, a kiadott közlemény hangsúlyozza a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésének szándékát. — Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. — Reagan sajtóértekezletén megerősítette az USA rakétatelepítési szándékát. PÉNTEK: Hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál. — Sajtóértekezlettel ért véget Londonban a brit—francia csúcstalálkozó, Thatcher asszony és Mitterrand kitartott a nyugati rakétatelepítés mellett. — Nicaraguái javaslatok az USA-nak a kapcsolatok rendezésére. SZOMBAT: Minden eddiginél nagyobb szabású béketüntetések az NSZK-ban. — Ceausescu elnök befejezte egyiptomi látogatását. — Az USA elutasította Nicaragua javaslatait. A hét három kérdése: 9 A kelet—nyugati kapcsolatokról és az eurorakéták kérdéséről tárgyalt az osztrák fővárosban a szovjet és a nyugatnémet külügyminiszter. Képünkön: Andrej Gromiko és Hans-Dietrich Genscher az egyik megbeszélés előtt. miszeripar korszerűsítése legalább annyi, vagy még több tőkeigénnyel jár, mint a kitermelő iparágak fejlesztése. Lázár György hangsúlyozta, mielőbb reális alapokra kell helyezni a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek termelésének és forgalmazásának közgazdasági feltételeit. Néhány konkrét, nagy jelentőségű megállapodás született a KGST ülésszakán, így például Krivoj Rog közelében új ércdúsító épül, amely 1990-ben, amikorra megépül, a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A közös felépítés munkájában részt vesz Magyarország is. Várható-e most már a KGST csúcsértekezlete? A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakát a héten rendezték meg az NDK fővárosában, Berlinben. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök vezették. Ügy is lehetne mondani: „kormányfői csúcsértekezletet” tartottak, de a szocialista országok közvéleménye már régóta várja egy még magasabb szintű KGST-értekezlet összehívását, s attól az értekezlettől a gazdasági együttműködés kibővítését, hatékonyabbá tételét. Nos, a mostani berlini értekezletükön a kormányfők befejezték a legfelső szintű gazdasági konferencia előkészítését. Az értekezlet időpontját még nem tűzték ki, de a megfigyelők valószínűnek tartják, hogy éppen a gazdasági problémák sürgető megoldása indokolja a mielőbbi megrendezést. A berlini tanácskozás során az energia, a fűtőanyagok és a nyersanyagok gazdaságos, észszerű felhasználását tárgyalták meg. Üj berendezések, gépek megszerkésztésében éppúgy megállapodtak, mint az energiatakarékoskodás új módszereiben. A KGST ülésszakán a lakosság élelmiszer-ellátásának megjavításáról, a mezőgazdasági termelés fokozásáról és az exportőr országoknak adandó újabb ösztönzésről is szó esett. Érdemes emlékeztetni Lázár György felszólalására: a magyar miniszter- elnök a mezőgazdasági programban is a kölcsönös érdekek következetes figyelembevételét sürgette. El kell ismerni a mezőgazdasági termékek stratégiai fontosságát. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaság és az élel9 Libanonban a hivatalos tűzszünet ellenére a héten is számos incidens és fegyveres összecsapás történt. Képünkön: Nabatiyeh városában izraeli katonai konvoj zavarta meg a helyi muzulmán ünnepet. 9 Akcióhetet rendeztek a nyugatnémet békemozgalmi csoportok, tervezett telepítése ellen tiltakozó fiatalok Bremenhaven városában. 9 Nicaraguái értékelés szerint fokozódott a közép-amerikai ország fenyegetettsége. Képünkön: Humberto Ortega hadügyminiszter nyilatkozik újságíróknak. hágai kormány is megoszlik, a koalíciós pártok közül csak a liberálisok sürgetik a rakéták hadrendbe állítását. A parlament majdani állásfoglalását a mostani békeakciók is nyilván befolyásolni fogják. Hogyan próbál Nicaragua kimenekülni az amerikai szorításból? Nicaragua a héten páratlan diplomáciai akcióba kezdett. Külügyminisztere, Miguel d’Esco- to az amerikai külügyi államtitkárnak Washingtonban négy javaslatot tett: 1. Kössön meg nem támadási egyezményt az USA és Nicaragua.; illetve 2. Honduras és Nicaragua; 3. Jöjjön létre még átfogóbb jellegű meg nem támadási egyezmény a közép-amerikai térség valameny- nyi államának részvételével; és 4. Rendezzék békésen a Salvado- ri Köztársaságban folyó fegyveres konfliktust. A szerződések megtiltanák a más országok kormányainak megdöntésére irányuló akciókat. Nem lenne szabad például kormány- éllenes erőket kiképezni más országok területén, más országok segítségével... A kérdés időszerű voltát jól bizonyította, hogy az USA kongresszusa maga is foglalkozott azzal a „segítséggel”, amelyet a CIA nyújt nicaraguai ellenforradalmároknak: a képviselőház heves vita után 227:194 arányban úgy döntött, hogy abba kell hagyni a nicaraguai ellen- forradalmárok burkolt támogatását. De hátra van még a szenátus ... Reagan elnök pedig még a hét közepén is kijelentette: az amerikai kormánynak joga van ahhoz, hogy titkos akciókat támogasson más országok ellen. A nicaraguai diplomáciai kezdeményezésbe az is bennefog- laltatik. hogy az USA fejezze be hadgyakorlatait a térségben, és rövid időn belül számolja fel hondurasi és salvadori katonai kiképzőtáborait is. Mit nyújtana cserébe Nicaragua? A meg nem támadási egyezményben kötelezettséget vállalna arra, hogy nem engedi meg területének felhasználását az USA biztonsága elleni fenyegetésre vagy bármely más közép- amerikai ország elleni támadásra. A nicaraguai katonáknak a napokban sikerült lelőniük az ellenforradalmárok egy betolakodó repülőgépét, s annak két pilótáját elfogniok. Managuában sajtóértekezleten bizonyították a két ellenforradalmár vallomásával: kik pénzelik, szervezik, irányítják a Nicaragua elleni támadásokat, az új úton elindult ország ügyeibe való beavatkozást. A washingtoni kormány elutasította a nicaraguai iavaslatokat. Tudta, miért. Pálfy József Milyen új fejlemények adódnak a rakétatelepítés szorgalmazóinak és ellenzőinek harcában ? Nem telik el nap, hogy Európából és Amerikából ne érkeznének hírek újabb és újabb állásfoglalásokról, tárgyalásokról, ugyanakkor pedig tüntetésekről, tiltakozó gyűlésekről, amelyeknek a témája ugyanaz: a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek rövidesen esedékes megjelenése Nyugat-Európában. A hét elején sok szó esett a bécsi Gromiko—Genscher-talál- kozóróirájnely — ha nem is mozdította el a holtpontról az eurorakéták ügyét — az álláspontok tisztázását tette lehetővé. Gromiko Bécsből Berlinbe utazott, Ho- neckerrel volt megbeszélésén megerősítette, hogy még van lehetőség Géniben a megállapodásra, ha az USA kormánya felhagy destruktív magatartásával. Sajnos, Washingtonból e héten sem érkezett más hír, mint az, hogy Reagan és külügyminisztere is, valamint új nemzetbiztonsági tanácsadója is kitart a hírhedt „nulla-megoldás” mellett. Craxi olasz kormányfővel szintén erről tárgyalt az elnök a Fehér Házban. Legfeljebb annyi „engedmény” észlelhető, hogy a rakétatelepítés megkezdése — után is „hajlandó” az USA folytatni a tárgyalásokat. (Már csak szövetségeseinek megnyugtatása végett is.) Egyébként a NATO-szövetse- gesek nem mindegyike lelkesedik a rakétatelepítésért. Az NSZK-ban a héten valóban nagyarányú béketüntetések zajlottak le, megfelelően annak, hogy a közvélemény többsége ellenzi a Pershing—2-k és a robotrepülőgépek nyugatnémet földön való elhelyezését. A jövő héten Hollandiában kezdődnek hasonló tüntetések, tiltakozóakciók. A Képünkön: az amerikai rakéták Üj jogszabályok a lakosság telekellátásáról Az utóbbi években az állami lakásépítésen belül növekedett a magánerős építés aránya és az idén már eléri a 80 százalékot. A magánerős lakásépítés térhódítása az állami telekkínálat bővítését, a iteleikgazdállkiodás szabályainak, gyakorlatának korszerűsítését, a lakásépítési területek előkészítésének javítását igényli. Ezeket a fontos célokat szolgálják a Magyar Közlöny 47. számában most megjelent új jogszabályok: az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a tartós föld- használat szabályainak módosításáról1, továbbá a Minisztertanács határozata a lakosság építési telekellátásának rendjéről. Megjelenítek a végrehajtást részletesebben szabályozó miniszteri rendeletek az állami építési telkek tartós használatba adásáról, az állami telekvásárlásról és telekórté- kesítésirőil, az út- és közműfej- Lesztési hozzájárulásiról, valamint a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adását és a telekadót szabályozó rendelet módosításáról. A Minisztertanács határozata kimondja: a tanácsoknak gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniük, hogy az állami telekkínálat a személyi és a szövetkezeti tulajdonban levő telkek kínálatával együtt, . elégítse ki a lakásépítési telekigényeket. A múllt év végén 117 ezer állami és személyi tulajdonú építési telket tartottak nyilván, s a tanácsok az 1983 és 1985 közötti időszakra további 60 ezer telek kialakítását tervezik. A kínálat növelését, az építési terület-előkészítést könnyíti meg az az új intézkedés, amely szerint a tanácsok nemcsak saját erőből vagy az OTP segítségével alakíthatnak ki új telkeket. Közös megállapodás aliapán a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult vállalatok, intézmények, a lakásépítő szövetkezetek is kialakíthatnak maguknak telkeket, s a munkák önköltsége alapján meghatározhatják a telkek tartós használatbavételének díját. Ezenkívül a tanács megállapodást köthet olyan vállalatokkal, szövetkezetekkel, amelyek méltányos haszon mellett és a megfelelő kockázatot is vállalva közművesített építési területet készítenek elő. A tartós használatba adás ezután is a helyi tanács feladata marad, de a vállalkozó szervezet határozhatja meg — a tanáccsal kötött megállapodás keretei között — a telek használatbavételi díjának összegét és a leendő használók személyét. A telekgazdálkodás és az építési terület-előkészítés alapvető forrása továbbra is a tanácsok fejlesztési alapja. Az új jogszabály azonban kimondja, hogy a tanács anyagi eszlközeivel, vagy azok felhasználásával végzett közművesítési, út- és járdaépítési munkák költségeinek egy részét az érintett telkek tulajdonosai, használói térítsék meg egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulással. Szilárd burkolatú közút, vagy vízvezeték építése esetén például az érintett lakótelek tulajdonosára, használójára kivethető legmagasabb hozzájárulás 8600 forint, szilárd burkolatú járda létesítése utáni»' pedig 3 ezer forint. A lakótelkeknél a hozzájárulás kevesebb a teljes ráfordításnál, de üdülő- és egyéb telkek esetében a teljes költséget hárítják át a telektulajdonosokra és használókra. Természetesen nem kell hozzájárulást fizetni, ha a közművek építési költségét már beszámították a telkek árába, használatbavételi díjába, vagy ha ezek a létesítmények társadalmi munkával épültek meg. A Minisztertanács határozata előíra, hogy a tanácsok segítsék elő a lakosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést a terület-előkészítést és a közműépítést szolgáló társadalmi munkát és ilyen célokra bocsássanak ki tanácsi kötvényeket. Állami telket magánszemély továbbra is csak tartós használatba adás útján kaphat, de kivételes esetekben —, amikor nem összefüggő építési területen csak egy-két telekről van szó — a helyi tanács eladásra kínálhatja a telkeit a megyei vagy a fővárosi tanács hozzájárulásával. Fontos előírás, hogy a lakótelkek használatbavételi díja fejezze ki a valós kereslet—kínálati viszonyokat, és legyen alkalmas a telkek forgalmának és árainak befolyásolására is. Korábban ugyanis előfordult, hogy a használatbavételi díj meghaladta a telkek, forgalmi árát. A díj kiszámításának új előírásai szerint ezután nem kerülhet sor ilyen magas összegek megállapítására. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a családok telekszerzési terheik mérséklésére a használatbavételi díj 70 százalékáig 10 éves lejáratú, és 6 százalékos kamatozású OTP-kölcsönt kaphassanak. A terület-előkészítési erőforrások növelésére pedig a tanácsok megtehetik hogy egyes előkészítendő építési területen a telek leendő használójától használatbavételi díjelőleget Ikernek, amely azonban nem haladhatja meg a teljes díj 30 százalékát. Ugyanakkor a tanács kötelezettséget vállal, hogy az előleg fizetésétől számított meghatározott időn — de legfeljebb 3 éven — belül a megállapodás szerinti építési telket használatba adja. Ha ezt elmulasztaná, akkor az előleg visszafizetésén túl kötbért is kell fizetnie. A használatba adott lakótelekre előírt beépítési kötelezettség határideje három évnél nem lehetett rövidebb, de indokolt esetben egy alkalommal két évvel meghosszabbítható. A minisztertanácsi határozat szerint a helyi tanácsoknak fokozottabban kell ellenőrizniük a beépítési kötelezettség teljesítését. Az építési telkek rendeltetésszerű felhasználáséinak ösztönzésére fenntartották, illetve módosították a telekadó szabályait. Eszerint a telek fekvése, közmű-ellátottsága stb. szerint differenciálják —, négyzetméterenként 1—6 forint között határozzák meg a lakótelek alapadóját. Az erről szóló rendelet 1984. január 1-ével, a többi új jogszabály pedig a kihirdetéssel lép hatályba. „KECSKEMÉT RÉGI NÉPÉLETÉBŐL” Történeti-néprajzi kiállítás Jogos igénye mind a kecskemétieknek, mind az idelátogatóknak, hogy a több mint hatszáz éves város történetével állandó kiállításon ismerkedhessenek meg. Közismert azonban, hogy a Katona. József Múzeumban erre helyszűke miatt nincs mód, ezért is dolgoztak ki új szisztémát az igények átmeneti kielégítésére. A múzeumi hónap keretében szombaton megnyílt történeti-néprajzi tárlat mintegy kezdete annak a sorozatnak, amely több muzeológiai szakág együttes tevékenységével bemutatja majd a várostörténet egy-egy korszakát. A „Kecskemét régi népéletéből” című kiállítást dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke nyitotta meg. Kecskemét történetében igen jelentős korszakkal, a XVIII. század második, és a XIX, század első felével ismerkedhetnek meg a látogatók a múzeum három termében. Ekkor aáakult ki a város hatalmas tanyavilága, vele együtt fejlődött ia földművelés, s ekkor kezdték meg a küzdelmet a futóhomokkal is; erdőt telepítettek, szőlőt, gyümölcsfát ültettek. A fejlődést, a küzdelmet és a hétköznapi életet dokumentumok és tárgyak segítségével mutatják be a kiállítás rendezői, Sztrínkó István, Sz. Körösi Ilona, Szabó Zoltán és Székely György. Az első teremben „A táj és haszonvételei” címmel a puszták a vizek, rétek világába, Kecskemét pénzforgalmába nyújtanak betekintést. Rajzók, leírások, szerszámok, a mindennapi élethez való eszközök elevenítik meg a pásztoréletet, a szikes tavakon és a Tiszán űzött halászmesterséget, az itt található növények feldolgozását, például a nádét, amelynek meghatározó szerepe volt az építkezésben. Az állattenyésztésből származó hasznot mutatja az az éremlelet, amelyet 1683-bain rejtették el, s 1897-ben találtak meg. A 423 darabos lelet érméit 47 (!) helyen bocsátották ki, ami is arra utal hogy Kecskemét jelentős kereskedelmet folytatott. Ma is használt helynevek — Budaiihegy, Máriahegy, Vacsi- hegy stb. — kapnak magyarázatot a másodük teremben, aihol a szőlő- és gyümölcstermesztés kialakulásával, a futóhomok hasznosításával lehet megismerkedni, nemcsak eszközökkel, de például a termelés költségeivel, vagy a kapások bérével is. A harmadik terem a városi életet mutatja be: a jellegzetes lakóházakat, a háztartást és a lakókultúrát, a szobaberendezést, a tárolóhelyeket és az otít tartott terményeket, szerszámokat. Nyomon követhető, hogyan alakult az iparosok helyzete, mik voltak a keresett szakmák. Kellett az ács, a kőműves, az asztalos, még inkább a csizmadia, a szűrszabó és a takács. 1840-ben még orgona- csinálója is akadt a városnak. Az egy évszázadnyi korszakot bemutató tárlat két évig látható a kecskeméti Katona József Múzeumban. h. A,
