Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 251. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 23. vasárnap Béketüntetések Közös akciót kezdtek az ame­rikai békemozgaunak a nét vé­gén: iaz Egyesült Államok több városában péntektől kezdve tö­megmegmozdulásokon tiltakoz­nak a közepes hatótávolságú ra­kéták nyugat-európai telepítése ellen. Szombaton Bécsban nagysza­bású béketüntetések kezdődtek, sok tízezer ember részvételével. A nagyszabású közös megmozdu­lásokat a legkülönbözőbb világ­nézeteket képviselő pártok, szer­vezetek, egyházak kezdeményez- • té'k. A tüntetők délélőttől „em­berlánccal” kötik össze a bécsi amerikai és szovjet nagykövetség épületét, a jelképpel sürgetve a tárgyalásokat, a leszerelési meg­állapodásokat. Kanada több városában szom­baton tízezres tömegek tiltakoz­tak az ellen, hogy az Egyesült Államok a kanadai légtérben ro- botrepülőgépéket próbáljon ki. Az NSZK-ban nem végleges adatok szerint több mint egymil- lióan tüntettek szombaton az amerikai rákéták tervezett tele­pítése és a fegyverkezési ver­seny ellen. A megmozdulások bé­késen, különösebb incidensek nélkül zajlottak le. KBBMMKNHR« ■BIBnnMHBHMBBRBHnaMHHHHnHMWMMWMH Szakmar, a kétszázhuszonnyolcad Vasárnapi riportunk a 3. oldalon A JÖVÖ NEMZEDÉKÉT NEVELIK Űttörovezetők megyei konferenciája Szakmáron húsz év alatt ezerrel csök­kent a lakosság száma, ám ez nem azt je­lenti, hogy a falu néptelenedik el: a szál­lásokat hagyták el lakóik a kényelme­sebb, villanyos, fürdőszobás élet kedvé­ért. Egy keddi napon munkatársaink arra keresték a választ, hogyan élnek ebben a kis Kalocsa környéki faluban. • Képünkön: Ütőn hazafelé — Bagó Krisztina. PN-magazin (4-0,da,) Mikor jósoltak világvégét egy ártalmatlan üstökös közeledése miatt? Miben mutatkozik meg a delfinek intelligenciája? Miféle furcsa­ságokat láthatunk egyes női divatokban? Vol­tak-e űrhajósok az ókorban? Mit mondott az újságírónak Bocft-ogi Gyula, aki hétfőn Kecske­méten szerepel? Ezekre a kérdésekre találhat választ összeállítású nkiba n az érdekességeket kedvelő olvasó. Művelődés, irodalom, művészet (5. oldal) SPORT Tegnap Kecskeméten, a Szal- vay Mihály Ü titörő és Ifjúsági Otthonban rendezték meg az út­törő-vezetők Bács-Kislkun megyei konferenciáját, amelyen a járási, városi 'konferenciákon megvá­lasztott 169 (küldött közül száz- hatvanan jelenitek meg. Ott vol­tak, meghívott vendégként, az út­törőmozgalmat támogató szervek képviselői is. A küldöttek — a Himnusz el- éneklése után — megválasztották a konferencia munkabizottságait, majd Szabó Sándor, az úttörő- szövetség megyei elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt négy év munkáját összegző, írás­ban előre kiadott beszámolóhoz, amelyet lapunk 3. oldalán ismer­tetünk, Az egész napos konferencia bő­velkedett eseményekben. Dél­előtt és délután plenáris ülése­ken vitatták meg a megyei út­törőelnökség beszámolóját, a VIII. országos úttörővezetői konferen­cia határozattervezetére, és a működési szabályzat módosítá­sára tett javasltaitokat, melye­ket a járási-városi konferenciák véleményezései alapján fogalmaz­tak meg és terjesztettek a megyei tanácskozás elé. A vita során felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára is. A pártbizottság nevében köszöntötte a konferencia részt­vevőit. majd egyebek között hangsúlyozta: A megyei pártbi­zottság az elmúlt években is megkülönböztetett figyelemmel kísérte, segítő gondoskodással vet­te körül mindazt, ami a gyer- mekmozgalomban történik. így lesz ez a jövőben is hiszen az úttörőközösségek legféltettebb kin­csünket, a gyermekeket nevelik. KIKELT AZ ŐSZI ÁRPA ÉS A ROZS Több mint 70 ezer hektáron fejezték be a búzavetést Kedden este már csak 60 hektár búzamag várt elvetésre a kunfehértói Előre Tsz-ben az őszi kalászosoknak előkészí­tett szántón. Zsáki István, László János traktoros és munka­gépkezelő társai úgy szorgoskodtak egész héten, hogy a ga­bonamag a növény számára legalkalmasabb időben, október 20-ig vetőágyba kerüljön. A település határának különböző minőségű talaján jól bevált Martonvásári—8-ast, valamint a jugoszláv Baranjkát termesztik. O ÜUörő-fúvószenekar köszöntötte a konferencia résztvevőit. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a megye úttörőcsapatai, azok vezető testületjei a párt if­júságpolitikájának szellemében dolgoztak az úttörővezetők VII, országos (konferenciája határoza­tainak megvalósításáért. Ennek eredményeiként az úttörőközössé­gek Bács-Kiskunban is a gyere­kek kedvelt, a felnőttek által el­ismert, megbecsült, sokirányúan támogatott szervezetei lettek. Elé­gedetten állapíthatjuk meg, mon­dotta, hogy az elmúlt években számos jó törekvés, újszerű kez­deményezés, sikeres rendezvény tette színesebbé és elismertté a megye úttörőmozgalmát. Ezt követően részletesen szólt a mozgalom eredményeiről, majd felhívta a figyelmet arra, hogy most nemcsak számvetésre kerül sor, hanem az elkövetkező idő­szak legfőbb teendőinek a meg­jelölésére is. Befejezésül a gyer­meknevelésben kialakult össztár­sadalmi munkamegosztásról be­szélt. Az együttműködés, a gon­doskodás sok jó példája azt iga­zolja, hogy egyre többen értik meg: az úttörőszövetség munká­jának segítése nem szívesség kér­dése csupán, hanem közös cél­jaink megvalósításának egyik fel­tétele. Ezt a hitet kell erősíteni a jövőben is, mert mindig be­következik a nemzedékváltás. A megyei pártbizottság titkára sok erőt, töretlen hitet és sikereket kívánt a résztvevőknek további pedagógiai és mozgalmi munká­jukhoz. (Folytatás a 3. oldalon.) A vetőágy készitésének mun­káját úgy szervezték meg a közös gazdaságban, hogy a cse­kély nedvességből, pár milli­méter csapadékból minél töb­bet vissza tudjanak tartani a talajban a növényzet számára. Ennek eredménye egyebek kö­zött, hogy az előző hetekben vetett rozs és árpa kikelt, s napról napra erősödik. Számos gazdaság tett hason­lóképpen az elmúlt hetekben. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak ellenőrzési tapasztalatai szerint, a gabonatermesztő üze­mek a vetésre szánt területnek 25 százalékán szántás nélküli, tárcsás talajművelést végeztek. A cél ez esetben is a nedvesség megőrzése, nem utolsósorlban a kevesebb üzemanyag felhaszná­lása volt. Október 23-ig vala­mennyi őszi árpa és rozs vető­magja földbe került. Jórészlt ki is kelt, a búzát pedig 72 ezer hektáron vetették el. Ha az idő­járás a következő napokban sem hátráltatja a munkát, ok­tóber végére a kenyérnek, ta­karmánynak való búzáiméig mind a földtakaró alá kerülhet Bács- Kiskun megye szántóin. Az október elejei kisebb csa­padék javította a taüajmunka ■feltételeit. A vetőszántás 96, a mélyszántás a tervezett terület 70 százalékán lett készen, és az alapműtrágyát is kijuttatták az állami és a szövetkezeti nagy­üzemek. örvendetes, hogy a tápanyag-visszapótláshoz szük­séges műtrágyát az előző esz­tendeihez hasonló, vagy annál is nagyobb mennyiségben sze­rezték be. Ha késedelmes szál­lítás miatt esetleg egy-egy gaz­daságnak nem volt megfelelő készlete, a szomszédos nagy­üzem hajlandónak mutatkozott kölcsönt adni az új szállítmány érkezéséig. Különösen a kalo­csai járásban akadt erre szá­mos példa. K. A. ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTTAK A Kecskeméti Ügyvédi Kamara közgyűlése „Megtisztelő és szép feladat az ügyvédeké, hiszen a bizalom ve­zeti hozzájuk ügyes-bajos dol­gaikkal az embereket, s ennek a bizalomnak megfelelni egyszer­re nehéz és felemelő” — hang­zott el a gondolat dr. Juhász Ti­bor elnök megnyitójában tegnap délelőtt a Kecskeméti . Ügyvédi Kamara rendes és választói köz­gyűlésén. A (megjelentek között üdvözölte dr. Borics Gyula igaz­ságügyi államtitkárt, dr. Pál- völgyi Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatár­sát, dr. Röder Editet, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnökhelyet­tesét és dr. Gajdócsi Istvánt, Bács-Kiskun megye Tanácsának elnökét, valamint a megye párt- és állami Vezetésének más kép­viselőit, Dr. Juhász Tibor emlékeztetett arra, hogy alig két hónapja, szeptember 1-én lépett hatályba az ügyvédségről szóló törvény- erejű rendelet, amely a gazdál­kodási, működési, választási, fe­gyelmi szabályzatokkal együtt összességében megadja a kere­teit, s egyben biztosítékát az ügyvédek és ügyvédi szervek ha­tékonyabb működésének, vala­mint az ügyfelek jogainak ér­vényesítésében, kötelezettségei­nek teljesítése segítésében egy­aránt. Az elmúlt időszakról szóló el­nökségi beszámoló után hozzá­szólásokra került sor, amelyek többek között az ügyvédek szak­mai továbbképzésének fejleszté­séről, a fiatal jelöltek tudás- és tapasztalatanyagának gyarapítá­sáról, a pályához kapcsolódó si­kerek és kudarcok váltakozásáról szóltak. A felszólalók mindegyi­ke kiemelte azt a három ciklu­son át tartó, kiemelkedő színvo­nalú, lelkiismeretes munkát, ame­lyet dr. Jnhász Tibor kamarai elnök, országgyűlési képviselő végzett. Egyben jelképesen bú­csút is vettek tőle, hiszen — életkorára is tekintettel — mint leköszönő elnök, ebben a minő­ségében utoljára volt jelen. Ezt követően hallgatta meg a közgyűlés az ellenőrző bizottság jelentését az elmúlt időszak zár­számadásáról, majd a beszámo­lóval együtt egyhangúlag elfo­gadta azt. A kamarai elnök a továbbiak­ban bejelentette, hogy a hatályos szabályozás szerint az ügyvédi önikormányzati szervek tisztség- viselőit a tagok 5 évre választ­ják, így a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 1978. október 21. napján tartott választói közgyűlésén meg­választott elnökség megbízatása lejárt. Ezért felkérte dr. Szecskay Dezsőt, a választási bizottság el­nökét, hogy ismertesse a meg­előző eljárást és a választás sza­bályait. Ezután valamennyi je­lenlévő kamarai tag leadta sza­vazatát. A választás végeredménye ér­telmében az elkövetkezendő öt évben a Kecskeméti Üayvédi Kamara elnöki tisztét dr. Üj Zol­tán tölti be. az elnökhelyettesi székekben dr. Mihalovits István és dr. Endrényi Tibor foglalnak helyet, a kamara titkára tovább­ra is dr. Andrássy Jenő lesz. T. B. Bács-Kiskun mezőgazdasá­gi megye. Jól mutatja ezt az a tény, hogy az ipar termelé­séneik részaránya az egész or­szágéból mindössze 2,6 száza­lék. Ez azonban cseppett sem jelentheti — nem is jelenti — azt, hogy az itt élőket ne fog­lalkoztatná erősen az ipar helyzete, jelene és távlatai. Foglalkoztatja — több okból is. Egyrészt, mert a lakosság­ból sokan ipari üzemekben, vállalatoknál dolgoznak, más­részt valamennyien az ipari termékek fogyasztói, az ipartól kapják, veszik a nyersanya­got, a félkész vagy késztermé­ket, az energiát — s egyáltalán nem mindegy, milyen áron, milyen minőségben^ Az üzemek saßt és ezzel együtt az egész népgazdaság érdeke is azt kívánja, hogy gazdaságosan dolgozzék az ipar. Takarékoskodjon a fel­használt anyaggal, energiával, ugyanolyan jó hazaival helyet­tesítse az importot, s hatéko­nyan foglalkoztassa a mun­kaerőt. Amint az az ipari miniszter parlamenti beszámolójában is megfogalmazódott: a nehéz helyzet és a gondok ellenére is történt előrelépés. 1982-ben az egységnyi termék előállí­tásához két százalékkal ke­vesebb anyagra és hét száza- lékkal kevesebb energiára volt szükség, s ugyancsak hét szá­zalékkal csökkent az import­anyagok mennyisége. Persze a „tartalékokat” még koránt­sem merítettük ki, hiszen ide­haza húsz százalékkal több anyagot és egyharmaddal több energiát használunk — fogal­mazhatunk úgy is, hogy paza­roljuk el —, mint a külpia­con velünk versenyben lévő országok, s az iparnak jelen­leg még mindig nagyobb az importja, mint kivitelének értéke. Márpedig versenyben maradni, sőt a kankurrenciát megelőzni a szó szoros értel­mében létérdek, mert a jövő­ben a gazdaságtalan tevé­kenységet esetenként a vál­lalatok átszervezésével vagy felszámolásával is megszünte­tik — mondta Méhes Lajos. A hatékonyság növelését cé­lozzák a különböző szabályo­zóváltozások, de ezt kénysze­ríti ki az a nagyarányú lét­számcsökkenés is, aminek kö­vetkeztében évente mintegy negyvenezerrel fogy az iparban dolgozók száma. Ugyanakkor a termelés — az 1980-as visz- szaesés óta — minden évben emelkedik. Ez pedig a terme­lékenység növekedésével ér­hető el. A kép persze nem egységes, s ebből következően nem is mindenütt kedvező. Egyes szakmák elnéptelenednek — gondok vannak például a tex­tiliparban —, másutt felesleg mutatkozik a gyárkapun be­lül. Ez utóbbi helyeken a ve­zetők egyelőre tartalékolnak, s várják a gazdasági föllen­dülést. A létszámgondokkal küzdő vállalatokat kisegítik az egyre nagyobb, számban ala­kuló gazdasági munkakö­zösségeik, amelyek — ha okosan foglalkoztatják őket — kettős hasznot hoznak. Kevesebb dolgozóval is tel­jesíteni tudja a vállalat a tervét, s ugyanakkor mun­kásait jobban meg is fizethe­ti. A cégek kiléphetnek a szi­gorúbb feltételeket előíró vállalati bérszabályozásból, amire oly sokan panaszkodnak Igaz, ennek is megvan a maga furcsa ellentmondása: a leg­több helyen — s főként a si- ránkozók — a kötöttségek mel­let meglévő lehetőségeket sem érvényesítik, nem differen­ciálnak kellőképpen a jó és a rossz munkát végzők között, pedig ennek most sincs aka­dálya. A parlamenti ülésszak e na­pirendi pontjának súlyát jel­zi, hogy az ipar helyzetét, fel­adatait taglaló beszámoló­hoz huszonhatan szóltak hoz­zá. Kifejtették véleményüket egyebek között a külkereske­delmi tevékenységről, a ter­mékváltásról, a szükséges és az indokolatlan importról, az energiafelhasználás szerkeze­tének módosulásáról, a mér­nöki munka megbecsülésének javításáról, a vezetők kivá­lasztásának új rendszeréről, a • kooperációban rejlő lehető­ségekről. Olyan értékes anyag gyűlt így össze, amelyet hasz­nosítani az ipar valamennyi dolgozójának kötelessége. Váczi Tamás (7. oldal) Jugoszláv­magyar idegen­forgalmi találkozó Kilenc utazási iroda és a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség képviseleté­ben érkeztek pénteken idegenforgal­mi szakemberek Kecskemétre. Tizen­öt magyar utazási Iroda _képvlselölvel találkoztak azon a hagyományos, min­den évben sorra kerülő tárgyalásso­rozaton, amelynek ezúttal Bács-Kis- kum megye ad otthont. A találkozó célja, hogy megvitas­sák a tavalyi zombori megbeszélések óta eltelt Időszak eredményeit, gond­jait, elősegítsék a partnerkapcsolat­ban felmerült kérdések tisztázását, meghatározzák a továbbfejlesztés le­hetőségeit. A két ország idegenfor­galmának általános vizsgálatán túl kereskedelmi tárgyalásokra is sor ke­rül az egyes magyar és Jugoszláv Irodák között — mérleget vonnak előző évi munkájukról, és kölcsönö­sen tájékoztatják egymást következő évi ajánlataikról. A tárgyalássorozat pénteken délután az SZMT-székházban plenáris üléssel kezdődött. A ven­déglátók nevében Meszlényi Gé­za, a Magyar Utazási Irodák Szö­vetségének elnöke köszöntötte a találkozó résztvevőit. Elmondta, hogy a magyar idegenforgalom igen nehéz évet zár, bár a jelek szerint sikerül teljesíteni a ter­vet. A gyorsmérleg azt jelzi, hogy a turistaforgalom nőtt, ugyanakkor a vendégek itt-tar- tózkodásának ideje csökkent. A Jugoszláviából érkező turisták száma azonban jelentősen, negy­venhét százalékkal visszaesett. E csökkenés több okra vezethető vissza, a fizetőképes kereslet apadását, a beváltási kötelezett­séget említette többek , között Meszlényi Géza, s kifejezte re­ményét, hogy a mostani találko­zó jól segíti a gondok megoldá­sát, továbbfejleszti a hagyomá­nyosan jó magyar—jugoszláv ide­genforgalmi együttműködést. Dragomir Popov, a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség igaz­gatója válaszában kiemelte, hogy együttes erővel kall felkészülni a következő turisztikai évre. Na­gyon fontos a reklám megerősí­tése: érdekessé kell tenni egymás számára a kevéssé ismert, de látnivalóban, üdülési lehetősé­gekben bővelkedő országrészeket is. Elmondta, hogy az év első nyolc hónapjában Jugoszláviá­ban egy százalékkal csökkent a külföldi turizmus. Ezután Nedo Mahic, az olim­piai konzorcium elnöke ismer­tette az 1984. évi szarajevói téli olimpia rendezésének előkészüle­teit. Szombaton délelőtt a két szö­vetség vezetőinek megbeszélései mellett megkezdődtek az utazási irodák kétoldalú kereskedelmi tárgyalásai is. Délután kecskemé­ti városnézésen vettek részt a vendégek. Ma egész napos kirándulásra indulnak Bács-Kiskun megyébe az idegenforgalmi szakemberek. Az IBUSZ azzal a nem titkolt szándékkal szervezte a bugaci, kalocsai, hajósi programot, hogy bemutassák azokat az ajánlato­kat, amelyek vonzóak lehetnek a jugoszláv utazási irodák szá­mára. H. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents