Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
4 * PETŐFI NÉPE 0 1983. szeptember 13. KÉT SÍNPÁR KÖZÖTT Osztrák munkások a MÁV-vonalakon Hatalmas sárga masináikkal találkozhat Kiskunmajsa és Har- kakötöny között a megyét járó ember. A vasúti síneken gördül előre lassan a gépsor. Azaz nem is a síneken, hiszen ha jobban megnézzük, látható: elöl még van sín, mögötte is, de a gépek alatt nem mindenhol. A „Plasser and Theurer” vasútépítő cég gépei és dolgozói a magyar segítőtársakkal együtt vágánycserét végeznek, most éppen az említett szakaszon. — Tajó és Majsa között dolgozunk ma mondja Vörös Gyula építésvezető. — Óránként 250— 300 méter sínt raknak le a géppel. A napi terv — amit mindig meg is csinálnak — 1134 méternyi sín fektetése. A szerelvény két egységre tagolható. A bontórész vasúti kocsira emeli a régi sínpárt, az építőrész felújítja a zúzottkő ágyazatot, és hézagmentesen ráfekteti az új síneket. Az automa- tikával vezérelt gépen és az előkészítő, befejező munkáknál ösz- szesen hatvanan dolgoznak. Az osztrák munkásokat naponta hozza egy mikrobusz Kiskunhalasról, a magyar munkások hazajárnak, ki Kecskemétre, ki Városföldre vagy Kiskunmajsára. Magyar mérnökök tűzik ki a pálya vonalát, a vez'érsodronyt, amelyről az okos gép letapogatja a sín szükséges magasságát. — Az osztrák gépsor azért jobb, mint magyarországi társai, d Indulás előtt a „stáb" tisztázza, cserére. mert ívet is tud fektetni — folytatja a szakszerű magyarázatot az építésvezető. — Az itt folyó felújítási munka költsége mintegy 7 millió forint lesz. Willi Rakwetz irányítja az osztrák munkásokat, akik ötödik éve járnak vissza Magyarországra. Ez idő alatt megfordultak többek között Hatvan, Cegléd, Székesfehérvár környékén is. — Szeretünk az Önök hazájában dolgozni — mondja Willi Rakwetz —, jó a kapcsolatunk a MÁV dolgozóival, akik közvetlen munkatársaink. Most másfél hónapja vagyunk itt, a munka befejezése után otthon, Ausztriában dolgozunk majd. melyik útszakasz vár ma sínArra a kérdésre, hogy melyik részét kedvelték meg leginkább hazánknak — mint mondják — nehéz válaszolni. Hegyvidéki emberek, Alsó-Ausztriában élnek, talán ezért van, hogy az Alföld, a Debrecen környéki puszta, a magyar síkságok hatottak rájuk a legjobban. Hosszú beszélgetésre nincs idő, együtt a „stáb”, hamarosan indul a szerelvény a mára kijelölt szakaszhoz. Ki-ki elfoglalja helyét a gépen, a gép körül, és utána már csak a mozdulatok egyforma ritmusa következik, míg ma is el nem készül újabb 1134 méteren a sínpálya. Fejszés Edit KGSTSEGÍTSÉGGEL Beruházások Afrikában A KGST-tagállaimok együttműködhek Angolával a halászat és a tengergazdaság területén. A Szovjetunió segít korszerűsíteni a halfeldolgozó kapacitásokat, kiképezni a halászhajókon dolgozó személyzetet. Négy hűtőhajót adott ajándékba Angolának, ezeken közös halászat folyik. A löbitói gyárban szovjet szakemberek is közreműködnek a hajók javításában. A KGST-tagállamok Afrika fiatal nemzeti államaiban 127 mezőgazdasági létesítményt hoztak létre. Ezek közé tartozik egy cukornádültetvény, két rizs- és kukoricatermesztéssel foglalkozó állami gazdaság Ghánában, két állattenyésztő gazdaság Guineában, két melegház Líbiában. A KGST-tagállamok segítségével az afrikai államokban 192 élelmiszeripari létesítmény épülit, köztük malomipari vállalatok Líbiában, Maliban és Kenyában. Algériában konzervgyár, kenyérgyár, Etiópiában két húskonzervgyártó vállalat. S ' ÚJ GYÁRTMÁNYOK KECELRŐL földön is ismert festékszórófülke —, mindig igyekszik új dolgokat is gyártani. Az elmúlt időszakban a bűvös- kocka és a kígyó gyártására 130 főnyi, zömmel nő dolgozót tanítottak be. Az igények csökkenésével, új munkát kellett keresni az asszonyoknak. Ügy gondolták, hogy érdemes a játékgyártásban szerzett tapasztalataikat hasznosítani. Megvásárolták Egri Jánostól, az ismert tévé-személyiségtől a RÉBUSZ keresztrejtvény társasjátékot. A TRIÁL örömmel fogadta és vállalta az új játék forgalmazását. Azóta már külföldi partnerek is érdeklődnek utána. Fejleszti a szövetkezet az elektromos részlegét is. A tolnai szövetkezettel kooperálva, NDK-beli megrendelőnek ipari centrifuga- motor-tartó lapokat szerelnek, az idén több mint 4 millió forint értékben. A Keceli Vegyesipari Szövetkezet hagyományos gyártmányain túl — mint például a költi Szilberhorn Gábor műszerész ellenőrzi az elkészült, bonyolult alkatrészeket. O Karácsonyra már az üzletekbe kerül az új társasjáték. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN Többet és jobbat termelni — kevesebb üzemanyaggal A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1983 elején tette közzé energiagazdálkodási akcióprogramját, amely — az ismert energiagazdálkodási (kormányhatározatra alapozva — azt részletezi, hogy milyen konkrét teendők várnak ránk ezen a téren a mezőgazdaság szférájában, Bár az azóta eltelt rövid idő még nem ad lehetőséget arra, hogy átfogóan értékeljük, hol tartunk e program végrehajtásában, italán nem lesz érdektelen felhívni a mezőgazdasági üzemeik figyelmét az ebben rejlő lehetőségekre. Az aszályos év egyébként is arra ösztönzi a tsz-eket, állami gazdaságokat, üzemeket, hogy gondosan számba vegyék: hol, milyen területen csökkenthetők a veszteségek, pótolhatók az elmaradt jövedelmek. Más szavakkal: a gazdálkodás hatékonyságának javításában még kiemelkedőbb szerepre tesznek szert az energiakímélő módszerek. A hibridkukoricák és a fűtőolaj Van mire alapozni. A mezőgazdaságban már eddig is egy sor életrevaló anyag- és energiakímélő módszer vizsgázott sikeresen a gyakorlatban. Vegyük például a mezőgazdaság legalapvetőbb termelési eszközét, a földet. A termőföld célszerűbb hasznosításával mintegy 1.2—1,3 millió hektárnyi terület termőképessége növelhető, a termelési ráfordítások egyidejű csökkentése mellett. Energiamegtakarítás érhető el a művelési ágak okszerű megválasztásával, mintegy 130—150 ezer hektár meredek lejtésű hegyvidéki területen. Az energiatakarékos talajművelő technológia alkalmazása — a program szerint — a szükséges eszközháttér megteremtése esetén — mintegy 3 millió hektáron irányozható elő. Nagy termelési rendszereink és élenjáró -nagyüzemeink bizonyították, hogy e módszerek alkalmazásával a talaj művelés költségei hektáronként akár 20 százalékkal is csökkenthetők. Szaporodnak a gyakorlati példák, amelyek azt igazolják, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták, hibridek termesztésével Ugyancsak csökkenthető az energiafogyasztás. Egyes számítások szerint a különböző tenyészidejű fajták arányának helyes megválasztásával, a gyors vízleadóiké- pességű hibridkukoricák vetés- területének növelésével évente mintegy 15 ezer .tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani. Maga is termel tüzelőt A szárítás óriási energiaigénye miatt világszerte a figyelem középpontjába kerültek a biokémiai tartósítási módszerek. Mezőgazdasági nagyüzemeink szakembereinek helyzetfelmérését dicséri, hogy tavaly már mintegy hatszázezer tonna gabonát tároltak nedvesen, légmentes állapotban. A lehetőségek megvannak arra, hogy később évente mintegy 2 m-rlíió tonna terményt tároljanak ily módon. Ennek jelentőségét mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a korábbi szárításos technológia alkalmazásával egy tonna gabona szárításához átlagban 35 kilogramm fűtőolajat használtak fel A nedves tárolás alkalmazásával ez teljes egészében megtakarítható. S akkor még nem is szóltunk arról, hogy a magas hőfokú, kíméletlen szárítás mintegy 10—15 százalékkal csökkentheti a betakarított szemes kukorica tápanyagtartalmát. Ez a veszteség is elmarad a helyesen alkalmazott biokémiai tartósítási módszernél. Köztudomású, hogy a mező- gazdaság maga is termel energiát. Ráadásul ezeknek az energiaforrásoknak nagy előnye, hogy évről évre megújulnak. Felhasználásuk növelésének csupán a technikai lehetőségek szabnak gátat. A növénytermesztésben évente mintegy 16—18 millió tonna magas rosttartalmú, száraz maradékanyag képződik. A betakarítás gépi feltételeinek megteremtésével — becslések szerint — évente mintegy 6—8 millió tonna növényi maradék válhatna fűtőenergiává. Ez azonban csak akkor járható út, ha a maradékok betakarításához és elégetéséhez szükséges berendezések nagy sorozatban és elfogadható áron készülnek, mert különben az ily módon nyert energia többe kerül, mint a hagyományos energiafajták. Az adottságok figyelembevételével Noha a MÉM energiagazdálkodási akcióprogramjának csak néhány részletére hívtuk fel a figyelmet, talán ez is meggyőzi a mezőgazdasági üzemeket arról: valóban nagyok a megtakarítási lehetőségek. Különösen akkor, ha a szóban forgó tsz — s persze állami gazdaság — ezt az általános jellegű akcióprogramot a saját adottságai, lehetőségei figyelembevételével hajtja végre, vagyis konkrétan kimunkálja, hogy náluk hol, milyen területeken érhetők el a legnagyobb eredmények. Vendégünk volt: dr. Tóth Tibor Eredmények, gondok a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatnál A Hírős Napokon Kecskeméten, a kertészeti főiskolán rendezett kiállításon isimerhették meg az érdeklődők azokat az eszközöket, gépéket amelyeket egyre több mezőgazdasági üzemben viszont, láthatnak. Ezek a berendezések néhány évtizede még utópisztikusnak tűntek. Vajon gondolt akikor arra, hogy komputerek, könyvelőautomatáik ellenőrzik majd a szövetkezeti és állami gazdaságok munkáját? A bemutató egyik rendezője a M ezőgazda ság i Ügy v ite Iszer vezé - si Iroda volt. Igazgatójával, dr. Tóth Tiborral a kiállításon találkoztunk, aki készségesen válaszolt kérdéseimre. — Az irodájukat sokan csak MÜSZI-nek emlegetik. Ügy is fogalmazhatnék, hogy népszerűek. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi időszakban egyre élesedik a verseny a hazai „ügyvitelszervezési szolgáltató piacon”. Hogyan tudnak lépést tartani a jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező társaikkal? — Irodánk szövetkezeti jellegű, jelenleg 174 alapítója van. Mivel a differenciált igényeknek megfelelően, szolgáltatunk, közvetlenül érdekeltek vagyunk a napi változásokban. Évente mintegy hatezer megbízásnak teszünk eleget, méghozzá határidőre. Fogalmazhatnék úgy is, erkölcsi veszteséget nem engedhetünk meg magunknak. Háromezer könyvelőautomatánk dolgozik a mezőgazdasági üzemekben, emellett a kiállításon is bemutatott kisebb, mikroszámítógépekhez készítünk programokat. Az elmúlt évtizedben két ugrásszerű változás is bekövetkezett a mezőgazdasági üzemek számviteli rendszerében, az első az ASCOTA-gépek megjelenése, a második pedig az optimalizálásra is képes mikroszámítógépek elterjedése volt. Ügy érzem a szolgáltatópiacon kétszáz matematikusunkkal, programozónkkal képesek vagyunk helytállni. — Ha megenged egy személyes kérdést: hogyan kötődik Bács- Kiskun megyéhez? — A szomszédos Csongrád megyében születtem, s diplomámat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem. Elég sűrűn, utazom keresztül a megyén, így láthatom, s értékelni tudom a fejlődését. — Egy-egy kiállítás amellett, hogy tetszetős, szemet gyönyörködtető, bizonyára mérhető haszonnal is jár. — Naponta több ezren látogattak a főiskolára. Szakembereinknek, üzletkötőinknek egész nap volt munkájuk. A kiállítás költségei sokszorosan megtérülnek, hiszen jó néhány megbízást, megrendelést kaptunk. Emel. lett nem elhanyagolható az sem, hogy a laikusok számára a boszorkányosnak tűnő könyvelői munkáról felliibbenthetjüik a fátylat. Czauner Péter A VI. ötéves tervben a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat azt a feladatot kapta, hogy a megyeszékhelyen az állami lakások állagának megóvását, felújítását és korszerűsítését emelje magasabb színvonalra. A lakások üzemeltetésénél érvényesüljön a szolgáltatás kompi e- x,itása, a távfűtés és a melegvízszolgáltatás folyamatos, panasz- mentes legyen, az ingatlanközvetítő munka pedig a minőségi cserékkel segítse elő a jobb lakásgazdálkodást. A kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban tűzte napirendre a vállalat tevékenységét, s a testület megfelelőnek értékelte a munkát. Gyorsabban, hatékonyabban A célkitűzések érdekében a múlt évben korszerűsítették a vállalat szervezetét, három ház- kezelőséget hoztak létre, szakmunkás-létszámmal és technikai felszereléssel megerősítették a gyorsszolgálatot, a távfűtő üzemnél önálló szerelőrészleget alakítottak ki. Bővítették felvonó- szerelő és -karbantartó, valamint an termaszerelő-kapaci tásukat. Műszaki, gazdasági fejlesztéssel elősegítették a gyorsabb és hatékonyabb munkát. Ezen belül az ügyvitel és üzemszervezés, épület- és lakásnyilvántartás ma- gasszintű ellátása érdekében számítógépet helyeztek üzembe, építőipari gépeket szereztek be, új technológiákat vásároltak. Még a múlt esztendőben 10,7 százalékkal emelték a bérszínvonalat, s ennek hatására jelentősen nőtt a vállalat létszáma, javult szakmai összetétele. Mindezeknek köszönhető, hogy a múlt évi célkitűzések eredményesen megvalósultak. A vállalat nettó árbevétele meghaladta a 221,5 milliót, amely majdnem 32 százalékkal magasabb az ezt megelőző évinél. Figyelmet érdemel az ingatlanközvetítés 31,3, a táv- hőellátás 29,1, a lakásfelújítás 28,4 százalékos növekedése. Lakóház-felújítás, karbantartás Az elmúlt tervidőszakban a vállalat 294 lakást újított fel 124 millió forintos költséggel. A VI. ötéves terv idején feladatúik 602 lakás felújítása, amelynek az előirányzott költsége meghaladja a 279 milliót. Az elmúlt két év teljesítményét vizsgálva megállapítható, hogy a tervezett 233 helyett csupán 186 lakás felújításával készültek el. Ennek oka, hogy elfogyott a rendelkezésre álló pénz, mert az árváltozások miatt a múlt évben többe került a karbantartás. Az idén várhatóan sikerül pótolniuk a lemaradást. A vállalat karbantartási tevékenységének értéke 1981-ben meghaladta a 17,6 millió forintot. Ebben az évben már majdnem 29 millió forint áll rendelkezésükre. Persze, a lakossági igények is növekedtek. A lakás- rendelet megjelenését követően különösen készülékcseréket kértek a lakók. A nagyobb követelményeknek csak úgy tudtak eleget tenni, hogy az építőipari, a szak- és szerelőipari részlegeket átmenetileg ezen a területen foglalkoztatták. Az új lakásügyi jogszabály bevezetése, alkalmazása során fontosnak tartották a lakbérrendezés tervszerű, gondos előkészítését, az új lakbérek differenciált megállapítását. A vállalat dolgozói 5730 lakás felmérését végezték el. A lakbér-megállapítással kapcsolatban csupán 71 fellebbezés, észrevétel érkezett, amelyből 56 esetben saját hatáskörben intézkedtek. Ezek fele jogos, a többi bérlő felszólamlása indokolatlan volt. A panaszok zöme a Halasi úti fluorgáz-szeny- nyezés miatt érkezett, s itt 20 százalékos lakbércsökkentést állapítottak meg. Miután az új jogszabályok lehetővé teszik az állami ingatlanok eladását, rövidesen 270 lakást értékesítenek. Az új jogszabályok lehetőséget kínálnak arra is, hogy bérlőközösségeket szervezzenek. Ez év júliusában egy már megalakult, s az üzemelési, kisebb karbantartási munkák elvégzése fejében, a lakbér 15 százalékát számukra átadják. A házkezelési tevékenység az elmúlt években javult. Kulturáltabb lett a lakóterület, a házfelügyelők nagyobb gondot fordítottak a tisztaságra és a közös helyiségek megóvására. A múlt évi hibaelhárítási munkákra mintegy 4 millió forintot költöttek, s jelentősen csökkent a lakásokban jelentkező hibák kijavításának ideje. Távbőel látás, felvonószerelés A múlt évben már 7511-re emelkedett a távfűtött lakások száma. A távfűtőrendszer és a hőközpontok jelentős része nem a jelenlegi energiatakarékossági követelményeknek megfelelően épült, ezért minden szabályozási lehetőséget kihasználtak az üzem- biztonság és az energiatakarékosság érdekében. A hőveszteségek csökkentése céljából 3000 lakásban szigetelték a nyílászárókat, utólagos hőszigetelést végeztek az Arany J. u. 12., a Zalka u. 13., és a Halasi u. 1—3. számú lakóépületeken. A hőszolgáltatás a téli időszakban folyamatos volt, a lakossági panaszok mérséklődtek. A vállalat a magas házak lift- gondjainak enyhítésére felvonórészleget hozott létre, amely valamennyi bérház, valamint 42 középület, társasház és szövetkezeti lakóépület felvonóját ellenőrzi, javítja. A szakemberek fel- készültsége lehetővé tette, hogy felvonók szerelésére is vállalkozzanak, s ma már nemcsak a megyében, de Budapesten és Pest megyében is dolgoznak, 18 új felvonót szereltek fel. Hasonlóan jól dolgozott a Lv-antennaszere- lő részleg, mert a múlt évben ezer leninvárosi lakásban javították a vételi lehetőséget központi antenna felszerelésével. Már megkezdődött a széchenyi- városi, mintegy 4300 lakást érintő kábel tv-rendszer tervezése, műszaki előkészítése. Gémes Gábor
