Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
1983. szeptember 13. O PETŐFI NÉPE • 5 KISISKOLA KONTRA KÖRZETESÍTÉS? Békésen és jól — együtt ÍS diákotthonban Elfoglalták helyüket az iskolai csengőszóra azok ás, akiknek hétközi diákotthonok teszik lehetővé, hogy városi vagy községi társaikhoz hasonlóan szakos képzésben részesülhessenek. Sőt, már előfordult, hogy valaki sírva tagadta meg hazautazását - a tanyára pénteken délután az igazgatói irodában: nem a komfortosabb élet idegenítette el otthonról, hanem az iszákos apától fél, retteg serdülő lánya. Ha nem épül meg a biztos városi menedék, föl sem lázad kiszolgáltatottsága ellen ez a fiatal élet. Ugyanitt az elmúlt tíz évben mindössze ketten maradtak ki a továbbtanulók névsorából: a nyolcadik osztály elvégzését követően. Korábban viszont hatvan százalékot is elért a mindenféle képzésnek végső búcsút mondó tanyai diákok aránya a közelben. A középiskolákban együtt haladhatnak idegen nyelvi órákon a többiekkel, míg korábban az ábécénél kellett kezdeni. Csupán érzékeltetésül: ezt hozta tizennyolc általános iskolai diákotthon a Tiszakécske, Soltvad- kert, Bocsa környékieknek, Bács- Kisikun tanyai gyerekeinek. Az egyenlő esély kézzelfogható lehetőségét. Veszteséggel járt Ennyi, de még több is föltétlenül hozzátartozik az érem egyik oldalához. A másik oldalt érzékelteti: a kiskőrösi járás jelenleg alig több mint ezer lelket számláló községében, Imreit egyen kétszázzal csökkent a népesség, miután megszüntették a felsőtago^atot. További kétszázzal fogyott >a lakosság az alsó- tagozait fölszámolása után. Hasonló esetekben érzékeny közéleti vérveszteséget okoz a pedagógusok elköltözése, hiánya is. Az iskolamegszüntetések túlhaj- tásai — amennyiben erről van szó — egyéb károktól sem mentesek. JóstZÍvvel veszi tudomásul az ember, hogy az idén újabb 63 általános iskolai tanterem föJHazánk legnagyobb tanyás megyéjében újra és újra összecsapnak a körzetesítés, illetve a kisiskolák létét föltétlenül igazolni akaró vélemények. Lapunkban sem először foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. Válaszcikkeknek is helyt adtunk, adunk. Néhány frissebb jelenség ismét arra késztet, hogy megnézzük az érem mindkét oldalát. építése járul hozzá az ötéves fejlesztési program megvalósításához a Duna—Tisza közének ezen a részén. Kecskeméten kívül Kaskantyú, Csólyospálos, Apositag és Ladánybene is töl- iratkozik a bővítések listájára. De Bács-Kisikunban van Orgo- vány-Kargala és Rekettye-puszta is. Léteznék olyan kis települések, ahol hagyományos tanyai kis iskolákban oktatnak és nevelnek. Méghozzá megújított módszerekkel. A tanyai kisdiákok — szerencsére! — nem estek ki a pedagógiai figyelemből. Mindig dolgoztak olyan tanítók, tanárok, akik megkísérelték, hogy tartalmassá tegyék az egyetlen tanteremben levők éppen üresjáratra ítélt csendes foglalkozásait. Feladatlapokat (készítettek, indigóval másoltak — ki saját kézzel, ki írógéppel. Magnószalagra mondták a másnapi órák anyagát, s a kettőt kombinálták munkáltató feladatokká. Mindent úgy kellett megszervezni, hogy egyéb tevékenység ne zavarja azit az osztályt, amelyikkel éppen közvetlenül foglalkoztak. A többieket a szolgálati lakásukban, valamelyik szabad teremben, vagy ha más nem akadt, a folyosó végében ültették le. A legtöbben — sajnos — belefáradtak a küszködésbe. Előbb- utóbb odaveszett a lelkesedés, kifulladt a kezdősebesség, hiszen egy-egy ilyen iskolai óra előkészítése a tanítási idő többszörösét követeli meg. A befektetett fáradságot központilag kellett átvállalni, hogy könnyíteni lehessen a nehézségeken, több helyütt hasznosuljon az energia. Ahol már hiányoznak Végeredményben — egy megváltozott helyzetben — néihol már szinte hiányoznak a tanyasi iskolák. A világ több pontján megpróbálják mesterségesen visszaállítani a létüket. Ezt teszik például Svédországban, vagy Norvégiában. De hollandiai községekben is tapasztalni, hogy nem vonnak össze föltétlenül szomszédos iskolákat a szakosodás kedvéért: mindössze a nevelői szoba és a tornaterem közös. Ügy látszik, hogy más felfogások alakultait ki a hátrányos helyzetről. ' Valóban nagyon lényeges, hegy a tanulók tudjanak a tanártól várható külső segítség nélkül is dolgozni. Minél önállóbban! A pedagógus megfogalmazásában: úgy vezesd az órát, hogy maradj háttérben. Szavahihető tapasztalatok szerint gyakran előfordulhat, hogy a tanyai gyerekek ismeretanyaga, tájékozottsága valóban elmarad a többiekétől — vezetnek viszont a hasonló évjáratú társaik előtt a korai önállóságban. Fejhallga- tós magnók közbeiktatásával ugyanakkor jórészt a tudást is sL kerül pótolni. Kecskeméten a Pedagógus Továbbképző Intézet országosan magára vállalta a kazettás pedagógia ügyét a tanyai gyerekek érdekében. A magnós tanító néniket, a magnetofonvezérlésű .oktatást nemcsak megszokták, de meg is kedvelték több száz iskolában. Bár a készülékek és a szalagok is mindig olyan jók lennének, amilyen például a 4. osztályos orosz nyelvi tanítás anyagfeldolgozása, módszere! Hovatovább elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor nincs szükség újabb általános iskolai diákotthonokra. Az idei szeptemberre meg sem telt mindegyikük tanyai gyerekekkel. Több helyütt nevelőotthonok lesznek belőlük. Ügy tűnik, hogy egyáltalán nem kell mindenáron ide körzetesíteni gyerekeket onnan, ahol versenyképesek tudnak maradni a kisiskolák. Halász Ferenc Helyreállított várak Litvániában Litvánia területén mintegy ezer építészeti műemléket nyilvánítottak védettnek. Ebből több százat már helyreállítottak, mintegy 300 restaurálása pedig folyamatban van. A szovjet állam a tizedik ötéves tervben 40 millió rubelt bocsátott a litván restaurátorok rendelkezésére, a jelenlegi öt évben ennél 10 millióval többet. A köztársaság számos helységében folynak a helyreállítási munkálatok. Egyik ilyen helyszín a XIV. században a Galve-tó partján épült trakai vár (képünkön), amely annak idején a Litván Nagyfejedelemség központja volt. A festői helyet évente rengeteg turista keresi fel. Sok sikert, Kornélia! A Kecskeméti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben az idén 236 tanuló kezdte meg az évet. Hússzal több, mint tavaly. Tiba István igazgató szerint Jövőre további létszámgyarapodás várható. A több mint íélévszázados tanintézmény új nevelője Adorjánná Kovács Kornélia. A rokonszenves barna fiatalasszony — aki az idén végezte Budapesten a Kertészeti Egyetemet — gyümölcstermesztésre oktatja a gyerekeket. A szakmunkásképzőben ugyanis szőlő-gyümölcs, zöldség, valamint dísznövénytagozaton történik az elméleti és gyakorlati tanítás. Adorjánná vállalta, hogy öt éven belül levelező tagozaton elvégzi a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének kétéves kiegészítő tanfolyamát, amely tanári diplomát ad. A továbbtanulás feltétele azonban kétéves pedagógiai gyakorlat. Arra a kérdésre, hogy miért nem választotta valamelyik mezőgazdasági nagyüzemet munkahelyéül — képesítésének megfelelően — ezt válaszolja: — Mindig vonzott a pedagóguspálya. Amikor elkezdtem egyetemi tanulmányaimat, még nem döntölttem, a végleges elhatározás az egyetem után fogalmazódott meg bennem. Szeretem a gyerekeket és remélem, hogy megfelelek e szép hivatás követelményeinek. Lehet, hogy ez közhelyként hangzik, de mint újdonsült pedagógus, nem tudok mást mondani. A szakmunkásképző tanulóinak háromnegyed része leány. Főként vidékiek, akiket a Bányai Júlia leánykollégiumban helyeztek el, a fiúk az ÉPSZER kollégiumában laknak. — A lányok magas aránya a szakma elnőiesedését bizonyítja — magyarázza Adorjánná. — Külön érdekesség, hogy a dísznovénytermesztési tagozatra két és félszeres túljelentkezés volt az idén. Á gyakorlati foglalkozásokhoz a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet adott 4 hektárnyi területet. A gyerekek egyébként egyik héten elméleti tanításon, a másik héten gyakorlaton vesznek részt. Az osztályok természetesen váltják egymást. Kicsit izgul, hiszen meg kell ismernie még a tanítványait és azoknak is őt, — Remélem megbarátkozunk egymással — bizakodik. Sok sikert kívánunk ehhez a szép hivatáshoz, Kornélia! K. S. Egy régi diáklap Petőfiről A véletlen folytán kezembe került egy meglehetősen elsárgult lapokat, tartalmazó régi újság. Ez áll a címlapján: Szárnypróbálgatások. Az aszódi Petőfi Önképzőkör ifjúsági topja. IV. évfolyam 5. (tanévzáró) szám. És a keltezés: 1938. június 11. Alatta: főszerkesztő: Kemény Kon- rád. Leplezetlen érdeklődéssel kezdtem lapozni a ritkaságszámba menő kiadványt:. Kíváncsi voltam, hogy az aszódi gimnáziumban — ahol Petőfi Sándor tanult ifjúsága idején — milyenek voltak a diákok száz esztendővel halhatatlan költőnk ottani évei után ? Kellemes volt a felismerés, érdekes az élmény: 45 évvel a lapszám megjelenése után elragadtatással olvastam a 17—18 esztendős diákok szellemi produktumait. Már a főszerkesztő vezércikke megfogott, amikor azt olvastam tőle, hogy nagy költőnk, az „örök magyar útmutató" a „magyarság fényes napja volt", akit követnünk kell. A továbbiakban a kis tanulmányok egész sora következik, írnak a diákok lelkesen és hozzáértéssel a költő eszmei világáról, elhivatott forradalmiságá- ról, a magyar tájakhoz fűződő kapcsolatáról stb. Külön érdekessége a lapnak, hogy taglalják benine Petőfi és Aszód kapcsolatát, idézve a költőt, miszerint iitt írt először verset, és ami ezzel összefügg, itt volt először szerelmes. Petőfi három éven át élt, tanult Aszódon. Ott szerzett élményedről utólag olvashatunk verseiben. Ezért is érdekes lehet a mai érdeklődő számára az a tény, ‘hogy száz esztendővel a lírikus ottléte után, ennyire lelkesen, s mily nagy szeretettel idézik az emlékét a diákok. Ugyanakkor megható a mai olvasó számára az is, ahogyan — a lap tanúsága szerint — szorgalmazták a fiatalok a Petőfi- szobor felállítását Aszódon. E nemes ügy érdekében gyűjtést szerveztek, agitáltak. V. M. I t 1 í Új operafelvételek a rádióban Üjabb operalemezekkel, érdekes felvételekkel gazdagodott a Magyar Rádió gyűjtménye. A közeljövőben Verdi ritkán színpadra kerülő operáját, az Alzi- rát hallhatják a komolyzene barátai — Franco Capuana dirigálásával. A következő hónapok programjában szerepel két olyan dalmű bemutatása, amelyek témája más komponista megzenésítésében lett világhírűvé. Közülük az egyik Rossini Otellója, amelynek új lemezfelvétele olyan világhírű művészek közreműködésével készült, mint a címszerepet éneklő Jósé Carreras, vagy a Jágót alakító Gianfranco Paatini. Desdemonát Frederica von Stade szólaltatja meg. A másik érdekesség Leoncavallo: Bohémek című operája, amely — akárcsak Puccinié — Murger regénye nyomán született. A főleg kamara- és zenekari művek komponistájaként ismert Gabriel Fauré ezúttal operájával mutatkozik be a hazai rádióhallgatóknak. 1913-ban írt Pénelopé című dalművének új lemeze nemrégiben ugyancsak a rádió gyűjteményébe került. A főszerepekben Jessye Norman és Alain Vanzo haliiható. Üj operával gazdagodott nemrégiben az orosz-szovjet zene- irodalom: Gogol Holt lelkek című művéhez Rogyion Scsedrin írt zenét. Az operát a MELO- DIA-cég lemezen jelentette meg. s a Magyar Rádióhoz is eljuttatta. A TŰITŐL A TEMZÉIG A Korda-legenda Lelkendező sorokkal kezdi kötetét a nagy filmes egyik életrajzírója: „Jóval azelőtt, hogy találkoztam vele, legenda és jelkép volt számomra Korda Sándor. A pusztai fiú, a fiatal újságíró, aki filmeket csinált Bécsiben, Berlinben, Rámában, Párizsban és Hollywoodiban...” A motívum Ady- versre emlékeztet. Az Értől az Óceánig, a vidéki bölcsőihelytől — de egyúttal a provinciális elmaradottságból is — az emberi kultúra egyetemességéig és a tehetség kibontakoztatásáig eljutni sokak vágya volt a változásokat érlelő századelőn. VOLT EGYSZER HÁROM TESTVÉR Az Ér Korda esetében a Berettyó, amelynek alsó folyását hajdan Túrnak nevezték. E tájon, a Túr- kevéhez tartozó Pásztó-pusztán született kilencven éve. Kellner Henriknek, a Somló-birtok intézőjének és Weiss Ernesztinán&k az első fia a Sándor László nevet kapta. Születését — a lexikonoktól eltérően, újabb közlés szerint — 1893. szeptember 13- án jegyezték be a túrkevei hitközségnél. Két év múlva Zoltán — majdani egzotikus filmek rendezője — s újabb két év után Vince öccse követte — a leendő festőművész és díszlettervező. A három testvér együtt hódította meg a világhírnevet, csak éppen fordítva, mint a mesékben: a legidősebb fiú tört utat, s vitte magával — hogy megtartsa magának — a családot. Sándor majdnem tizenhárom éves, amikor apja meghal. Rokonok támogatására szorulnak, ö így » A három Korda testvér (középen Sándor, a filmrendező). folytatja Pesten az iskolát — Kisújszállás és Mezőtúr után — a Mester utcai kereskedelmiben. Szenvedélye az irodalom; könyvekről, színdarabokról ír az iskolai faliújságra, de nemsokára a Független Magyarországnak is. Egy latin egyházi kifejezés — sursum corda: fel a szíveket! — sugallja néki az önmagát buzdító Sursum álnevet, amivel megannyi írását jegyzi, s a később világhírűvé tett Korda nevet is. A filmmel a Velence kávéházban ismerkedik meg. Üj, sókat ígérő lehetőség — ez az 5 műfajta! Tizennyolc évesen már Párizsiból tudósítja lapját — nem utolsósorban erről. Hazatérve film- lapokat szerkeszt, szervez, alapít. S 1914-ben maga is belevág a filmesinálásiba — sikerrel. Két évvel később már egy esztendő alatt kilenc filmet forgat. AZ ÁLLAMOSÍTÓ ÉS A VÁLLALKOZÓ 1918: őszirózsás forradalom. Korda a polgári átalakulás híve — ez ígér szabadságot a művészetnek is. Károlyi a haladó polgári filmgyártás megszervezésével bízza meg. A Tanácsköztársaság alatt a Művészeti Direktórium tagjaként a filmgyártás művészeti vezetője, s a filmgyártás államosítását indítványozza Kun Bélának. Erre 1919 áprilisában kerül sor (néhány hónap múlva a Szovjetunióiban is). Ebben szintén művészi meggondolások vezetik — nem politikus —, s ez idő alatt is filmeket készít. (Az egyik színes bőrű rabszolgák lázadásáról, a másik egy elvetemült Habsburg hercegről szól.) Munkáját Horthy fogdmegjei szakítják félbe — a Gellért-szállóbeli hadiszállásukra hurcolják. Kiszabadulása tisztázatlan; alapos monográfusa, K. Kulik a londoni Observer egy későbbi közleményére hivatkozik, amely diplomáciai közbenjárást sejtet. Korda nem beszélt erről; mindenesetre levonta a tanulságokat, s amilyen gyorsan csak befejezhette félbehagyott dolgait, örökre elhagyta a az országot. Bécsben már várják a jó hírű filmszakembert. Ott, majd Berlinben, aztán az Egyesült Államokban forgat; Angliába költözik, de közben az amerikai s a francia filméletben is fel-íeltűnik. Filmez, szervez, fUmvállalatokat alapít. Az üzletben is tehetség, mindig mer újba fogni, kockáztat, veszít is, de még többet nyer. A buktatókból előre tör ki, még nagyobb vállalkozásokkal, amelyekhez meg tudja nyerni a társakat és támogatókat, s mint a népszerűt érző és értő szakember, a közönséget. Nem a film szolgálja az üzletembert, hanem az üzlet is a filmest. Kedveli a nagy történelmi és irodalmi témákat, a hétköznapi, a magánélet felől való megközelítést, s a monumentális megjelenítést. Az utóbbit jól jellemzi egy anekdota. Nagy izgalomban vár A bagdadi tolvaj stábja: sok nénz elfogyott, még sehol se tartanak, s megjött Korda. Ö elégedetlenül jár a díszletek közt, s az egyik előtt megáll. — Vince, te bolond vagy! — fakad ki becsére. — Siess. keríts sok embert, csináld négyszer ekkorára, s fesd bíborra az egészet. .. EGY MŰVÉSZ ANTIFASIZMUSA Ez a film a háború alatt készült Angliában. Korda szerepét a második világháború alatt — legendák köde fedi. Előbb Amerikába megy — emiatt ■szinte szökevénynek bélyegzi a sajtó —, de ott olyan filmeket csinál, amelyek a közvéleményt a fasizmussal szembeni harcra hangolják: A legmaradandóbb a Lady Hamilton. Ennek Nelson' admirálisa Napóleonról szólva Hitlerre figyelmeztet: „Diktátorokkal nem lehet békét kötni. Le kell győzni őket”. Nem véletlen, hogy Korda neve ott .szerepel az Anglia elfoglalása utón kihallgatandó személyeknek a Gestapo készítette listáján. Másfelől az Egyesült Államokban e film — s éppen a Nelson-beszéd — miaft háborús izgatással vádolva szenátusi vizsgálóbizottság elé idézik. Közben azonban a japánok Pearl Harbournál hadüzenet nélkül megsemmisítették az amerikai flottát — a történelem igazolja az „izgatás” igazságát. A filmnek tömegsikere van. Számtalanszor végignézi Churchill is, s a brit miniszterelnök értékelni tudja közvéleményformáló hatását. Ennek Is szerepe lehet abban, hogy 1942 őszén „a brit filmiparhoz való hozzájárulásért” először ütnek lovaggá filmrendezőt — így lett Sir Alexander Korda. ■Közel hatvan filmet rendezett — az utolsó az ■Eszményi férj volt 1947-ben —, és több mint száz film született a közreműködésével 1956-ban bekövetkezett haláláig. Akkor már főleg a televízió foglalkoztatta — de fölösleges azon tűnődni, mit produkálhatott volna még. Bőveh kifejtette tehetségét, eljutott az Óceánig ... (németh)
