Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
1983. szeptember 13. 0 PETŐFI NÉPE 9 3 AGGÓDÓ KÖZVÉLEMÉNY — VIRÁGZÓ BÖGRECSÁRDÁK Munka és italozás 1. Feltűnő esemény történt az egyik hídfőnél, egy budapesti járdaszigeten. A villamos megtorpant. Nem indult tovább. Az utaisok türelmetlenkedtek, „Na, mi lesz már?” A kocsi belsejéből, persze, nem láthatták, hogy a járdáról egy fiatalember keresztbe tette a lábát a síneken. — Menjen már onnét!... A villamosvezető, érthetően, nem kezes bárányhoz illő figyelmességgel ikezelte az élő úrt- akadályt. Ám hiába próbálkozott észheztéríteni, amaz (továbbra is vizenyős szemmel bámult a sínpárra. Emberünk a sárga földig leiitta magát. Annyira nem tudott magáról, hogy a villamos vezetőjének és néhány utasnak kellett őt odébb cipelnie, egy lép. csőlejáróhoz. Az idő: reggel, 8 óra 15 perc. „Nem értem: honnét van annyi pénzük és idejük?” „Pálinkás jó reggelt”-tel kőszöntgetnék a következő nap kezdetén is. És nemcsak Budapesten. Az országban sok helyen. A bögrecsárdákban és az élelmiszerüzletekben sorra, egymásnak adják a kilincset borért és pálinkáért, mivel ezeken a helyeken, 9 óra előtt, már szabad a vásár. Ennélfogva élénk az üzleti forgalom. — Segítsen! — kéri Kecskeméten a gyógyszertári központ telefonkezelője. — Ahol mi lakunk, a Székely telepen, az egyik utcában, minden reggel, esztendők óta mérnek bort egy szóda- vízleralkatnál. Odahordják a férjek a keresetüket. Koncz Istvánná, a Szárny utcából: — A mi környékünkön százával lehet látni, délelőtt és délután, részegeket. Nem értem: honnét van annyi pénzük és idejük, hogy akkor igyanak, amikor kedvük rtantja? Ők a munkahelyükön nem hiányoznak? A közvélemény, lám, érzékeny a mértéktelen italozásra, és érett felfogással ítéli meg annak következményeit! Makra Gézáné sem tesz lakatot a szájára, amikor egyes közterületi munkák' lassúságáért részben az italozást okolja. — Szép házakban lakunk, itt, a Lóverseny utcában — mutatja a fiatalasszony a 11. számú, egyik tízemeletes épületnél — de a környékünk nagyon elhanyagolt. Mi, kismamáik, igyekeztünk (volna) rendbe hozni. Kupacba hordtuk a vas- és az üvegdarabokat, amiket más építési törmelékkel idehordtak. Jörtt egy munkagép, s az egészet szétdúr- ta. Nézze meg, milyen borzalmasan néz ki most is ez a terep! ldeköltözésüruk után a második évben lkát hete húztak járdát a háziunk elé. Amilyen gyorsan hozzáfogták, olyan gyorsain le is álltak ezután. BeszéMk. hogy az útépítők napközben eljárnak egy garázsba, iinná. Harmadik hónapja igazolatlanul Valami van a dologban, mert a városi tanács építési-költség- vetési üzemében Róza Imréné helyettes részlegvezetőnek ugyanattól a gondtól fő a feje, mint Makránénak. — Nehéz helyzetben vagyunk — mondja a részlegvezető. — Üzemünk 250 dolgozójából százötven nyílt területen: utcákban, tereken, a város legkülönbözőbb részein dolgozik. Munkahelyük Katonatelep, a városköz- panti új Centrum Áruház környéke, a Tatár sor és a hunyadivárosi új iskola rendezetlen területe. A legnagyobb baj az, hogy az útón-útfélen árusító zugbor mérőket igen hamar megtalálják. Felöntanek a garatra. S máris lassan vagy sehogy se haladnak a munkával. — Ez ellen a munkavezető tehetetlen ? — Igen. Hiszen neki háromnégy építési területen kell felügyelnie. Nem tud egyszerre mindenhol ott lenni. A bögirecsár- dásak meg szinte csábítják az úton levő dolgozókat, jöjjenek, igyanak náluk! Két ágasegyházi testvér már odáig jutott, hogy harmadik hónapja igazolatlanul hiányzik. Könnyű Katót táncba vinni Nem éppen rózsás helyzet. Némileg bepillantást enged abba is: miért olyan csigalassúságúak helyenként a közterületi munkák? Miért tátong heteiken, hónapokon keresztül némely utcai árok? S miiért ül el a Lada a homokos, hepehupás lakótelepi udvaron ? Ám menjünk tovább! Ne hullajtsunik, meggondolatlanul, könnyeket az ABC-tk ital- pultjai és a bögrecsárdások csábítása között őrlődő italozókért, Kár lenne. Már csak azért is mert mindig kettőn áll a vásár. Az egyik adja. A másik veszi. S könnyű Katót táncba vinni, ha maga is akarja .. . Kohl Antal (Folytatjuk.) KUTYAKIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN Több mint hatszáz bel- és külföldi kutya vonult fel vasárnap a kecskeméti Műkertvárosban rendezett országos CAC-kiállításon. Az eb-tárlat — szokás szerint —óriási sikert aratott: sok ezren voltak kíváncsiak a hűséges négvlábúakra. • ügye szép? • Versenyző kutyák (és gazdik), avagy nyilvános mustra. • Kutya meleg van! » Figyelő tekintetek ... Tóth Sándor felvételei A HATÉKONYSÁG álljon a középpontban Ülést tartott a MEDOSZ Központi Vezetősége Az elmúlt két évben javultak a mező- és erdő- gazdasági, valamint a vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményei, tovább gépesítették a nehéz fizikai munkát, kedvezőbb az üzemegészségügy helyzete — állapította meg hétfői ülésén a MEDOSZ Központi Vezetősége, amely a szakszervezet legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát vitatta meg, s vázolta a feladatokat. A testület nagyra értékeli, hogy az utóbbi években több ezer dolgozó jutott kedvezőbb lakáskörülmények közé. Az egykori cselédlakások többségét felszámolták, a korszerűsítésre érdemes lakásokat átalakították. A tervek szerint 1985 végéig további 1700 cselédla1- kást számolnak fel, és 8700 komfort nélküli otthont modernizálnak. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondta, hogy a nyári aszály okozta károk ellenére a lakosság színvonalas ellátása élelmiszerekből továbbra is biztosított, a terméskiesések miatt azonban a tervezettnél kevesebb export- árualap áll rendelkezésre. A mezőgazdasági üzemek szervezett munkával, helytállással törekszenek — a lehetőségek szerint — a károk mértékét csökkenteni. A központi vezetőség felhívja a szakszervezeti szerveket, hogy minden szinten legyenek kezdeményezői a munkaverseny és az újítómozgalom továbbfejlesztésének. A verseny központjába a gaz- dálkodó egységeknél a hatékonyság fokozását, a minőségi követelmények növelését, a költségek csökkentését, az anyaggal, energiával és élő munkával való ésszerű takarékosságot állítsák. OKTÓBER l-ÉN LÉP ÉLETBE Rendelet a műszakpótlékról A Minisztertanács módosította az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló 15 1977. (V. 22.) Mt. számú rendeletet. A jogszabály módosítása lehetővé teszi, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a szükséges eszközökkel rendelkeznek, a rendeletben meghatározott mértéket (délutáni műszaknál a törzsbér 20 százalékát, éjszakainál 40 százalékát, folytonos munkarendnél 10 százalékát) meghaladó műszakpótlékot fizessenek engedély nélkül. A pótlék felemeléséről a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell rendelkezni. Az alaprendeletben meghatározott műszakpótlékot akkor is ki kell fizetni, ha arról a kollektív szerződésben nem intézkednek. A rendelkezés arra ösztönzi a gazdálkodó szerveket, hogy ahol ez szükséges, több műszakos munkarend bevezetésével, fenntartásával, illetve kiterjesztésével jobban használják ki a korszerű berendezéseket. A jogszabály-módosítás október 1-én lép hatály- • ba, szövegét a Magyar Közlöny szeptember 8-i. száma közli. Forgalmirend- változás a BNV idején A BRFK közlekedésrendészete és a Fővárosi Tanáos V. B. Közlekedési Főigazgatósága értesíti a gépjármű-tulajdonosokat és -üzemeltetőket, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából 1983. szeptember 14-én 10 órától szeptember 28-án 10 óráig a kőbányai vásárterületet övező útvonalakon és közterületeken a következő forgalmi rend lép életbe: — a Dobi István úton a Fehér úttól a Kerepesi útig, teljes hosszban,, egyirányú forgalom lesz. — A vásár gépjárművel a Kerepesi út—Örs vezér tér—Fehér út—Dobi István út útvonalon közelíthető meg. A Kerepesi és Mexikói útról tilos közvetlenül a Dobi István útra behajtani. — A Dobi István útról az el- hajtás csak a Kerepesi úton át történhet. — Gépjárművel csak a kijelölt helyeken szabad várakozni. — Gépjárművel tilos megállni a Kerepesi út mindkét oldalán és az elválasztó szigeten, valamint a Dóbi István úton a Fehér út és Kerepesi út között. — Tilos várakozni az I. kapuval szembeni parkolóhelyen és a Il-es kaputól a Fehér út irányában kb. 100 méterre. A megváltozott forgalmi rendet közúti jelzések is mutatják. A közlekedési hatóságok a parkolási lehetségek korlátozottsága miatt kérik az autótulajdonosokat, hogy a vásárt lehetőleg tömegközlekedési járművel közelítsék meg. A vásár ideje alatt a használtautó-piac szünetel. (MTI) Jövőre Sopronban találkoznak Vasárnap befejeződött Debrecenben az ősi diákvárosok képviselőinek első hazai találkozója. A háromnapos eseménysorozat keretében mintegy kétezer sárospataki, kecskeméti, pápai, esztergomi, pécsi, soproni és debreceni diák elevenítette fel alma matere ősi szokásait, régi szép hagyományait. Az ősi tanintézetek mai diákjai szorgos kutatómunkával igyekeztek minél több régi diák- szokást és tárgyi emléket felkutatni, hogy azokat a debreceni találkozón egymással és az érdeklődőkkel is megismertessék. A vendéglátó debreceniek például a nagyhírű, immár 446. tanévét megkezdett református kollégium önképző köreinek munkáját, a soproniak az erdészeti és faipari egyetem hagyományait, a sárospatakiak pedig a „pataki diákok” szokásait mutatták be a hajdúbihari megyeszékhelyen. Az első hazai diákvárosi találkozó résztvevői vasárnap délelőtt Debrecenben városnézésen vettek részt, majd a programsorozat befejezéseként a Hortobágyra látogattak. A hagyományteremtőnek szánt rendezvény jövőre megismétlődik: a tervek szerint egy év múlva Sopronban találkoznak a nagy hagyományokkal rendelkező diákvárosok küldöttei. Tudatosabb községfejlesztés A változott gazdasági körülmények hatására megnövekedett a községi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző munkájának a szerepe, jelentősége. Tevékenységükben egyre nagyobb teret kap a községfejlesztési munka. A lakosság fokozott igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártszervek érdemben foglalkozzanak e kérdésekkel. Ezek azért is előtérbe kerülnek, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újratermelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség a lakóhelyek fejlesztése, szépítése érdekében. A községi pártbizottságok az 1980-ban tartott pártértekezletükön fogadták el azokat az alapelveket, amelyeknek figyelembevételével kell alakítani a településfejlesztés irányait. A VI. ötéves terv időszakában is főként azokra a problémákra összpontosították a figyelmet, amelyekre nincs állami erőforrás, a közhangulatot azonban jelentősen befolyásoló tényezők. A siker mindenütt attól függ, hogy milyen szoros az együttműködés a tanáccsal, a községben működő gazdasági szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Feltétlenül jó együttműködésre és a testületek összehangolt jó munkájára van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás, a fejlesztési feladatok meghatározott időközönkénti egyeztetése, az elhatározott feladatok csomópontjainak kiválasztása, a közeli és a távolabbi célok megjelölése. Mindezeknek megfelelően természetesen elengedhetetlen a lakosság egyetértésének megnyerése. Nem maradhat el a rendszeres ellenőrzés és segítés. Helyes, ha az adott létesítmény befejezésekor részletesen értékelik a munkát és ez léhet egyben az új feladatok meghatározásának forrása is. A középtávú és éves fejlesztési tervek kimunkálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában is részt vesznek a pártbizottságok. Közreműködnek abban, hogy a tanácsok es tömegszervezetek útján a lakosság széles körben megismerje a fejlesztési célkitűzéseket, azonosuljon velük és egyre többen vegyenek részt a kivitelezésben. A településfejlesztési feladat megoldásában a pártszervek körültekintő politikai munkájára igen nagy szükség van, hasonlóképpen a helyi lehetőségek felismerésében, a kezdeményezésben, a jó irányú elhatározás politikai támogatásában. Jó gyakorlat, hogy miután a község- fejlesztési terveket tanácsülésen jóváhagyták, a pártbizottságok, a pártvezetőségek egyes konkrét feladatok megoldásához kérik a gazdasági egységek, a tömegszervezetek, a helyi lakosság segítségét. Sokat tesznek a községi pártbizottságok településük fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért. Támogatásukkal a községi tanácsok a közigazgatási területükön gazdálkodó szervekkel együttműködési szerződésekben rögzítik a fejlesztésben vállalt teendőket. Kialakult helyes módszer, hogy — a községi pártbizottságok titkárai a területen működő gazdasági egységek vezetőivel, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáival egyeztető tárgyaláson is ismertetik, — természetesen a tanács közreműködésével — az év során megoldásra váró községfejlesztési feladatokat. Így már célirányosan tudják rögzíteni a nem tanácsi szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokban, hogy a gazdasági egységek milyen pénzbeli vagy munka formájában nyújtott segítséget vállalnak. A lakosság körében a helyi néptfrontbizottság — a tanács koordinálásával • — szervezi a társadalmi hozzájárulást, az effektiv társadalmi munkát. Az üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek — mint meghatározó gazdasági erők — egy-egy településen állandó részesei lettek a községfejlesztési alapok bővítésének. Ennek a tudatos munkának az eredménye, hogy a kommunista kollektívák, szocialista és munkabrigádok kezdeményezők és kiemelkedő munkát vállalnak. Sajnálatos azonban, hogy néhány gazdaság elsősorban a székhelyén szorgalmazza a községfej leszitést, így a működési területükön levő kisebb községek háttérbe szorulnak. Á területfejlesztési elképzelések megvalósításának az utóbbi években igen sokszínű formája alakult ki a megyékben, főként a községi pártbizottságok kezdeményezésére és irányításával. Növekedett a lakásépítés, széles társadalmi összefogással iskolák, óvodák és rendelőintézetek épültek, kedvezően változott az egészségügyi ellátás, terebélyesedett a gyermekorvosi hálózat. A lakossági tettrekészséget az is bizonyítja, hogy a megyékben a falugyűléseken évente több százezer állampolgár vesz részt. Többségükben nem követelőznek, hanem a megoldás lehetőségeit vetik fel és a legtöbb felszólaló nyomban megteszi társadalmi felajánlását is. Tovább fejlődött a lakossági szolgáltatás, az ellátás színvonala, a hagyományos szolgáltatás területén a vegytisztítás és a háztartási gépek javítása. Ki- szélesedett az üzlethálózat, a kereskedelmi ellátásban jelentékenyebb az áfészek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerepe. Napjainkban már a falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a különféle szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot jelent az igények kielégítése, de segítenek abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiipa- rosak szélesítsék szolgáltatásaikat, s ezt bővítsék a szövetkezetek is az árutermelés mellett. Különösen azt igyekeznek biztosítani, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sokrétű igényeihez igazodjék. Igen jó gyakorlatot jelent a rendszeres koordináció, mely a községekben kétirányú. Egyrészt a pártbizottságok egybehangolják a helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt elősegítik az üzemek, szövetkezetek és a községek együttműködését a közösségi feladatok megoldásában. Általános, hogy a községi pártbizottságok évenként egy-két alkalommal koordinációs megbeszélést hívnak össze a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. Ezeken kiemelt hangsúlyt kap, hogy a gazdálkodó szervek részt vegyenek a köz- ségfejlesztésiben. A következetes munkát jelzi, hogy egyre több üzem, ipari és mező- gazdasági szövetkezet vesz részt a községek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások zavartalan működésében. dr. Arató András JOGI TANÁCSOK Gyesen levő asszonyok kereseti lehetősége A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet szerint a gyermekgondozási segélyben részesülők — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhatnak. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés havi átlagban a napi négy órát nem haladhatja meg. A kedvező rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen levők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll vagy sem — bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek: munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, például gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt, megbízást stb. A munkavállalás lehetséges akár az eredeti állásuk szerinti, akár új munkáltatónál. Gyakran kérdezik meg a munkát vállaló anyáik, milyen kötelezettségük van a törzsvállalatük- kal szemben. Kell-e onnan engedélyt kérniük, vagy valami más formában a vállalat hozzájárulását kérniük a munkavállaláshoz. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, munkavégzési kötelezettsége szünetel, így ez alatt történő munkavállalására a főállás melletti foglalkoztatás 22/1979. (XII. 28.) MüM számú, valamint az 1981. (IX. 29.) MüM számú rendeletekkel módosított 1/1976. (I. 31.) MŰM. számú rendeletbe foglalt korlátái) engedélyezés,, előzetes bejelentés, időkeret) nem vonatkoznak — mondja ki a jogszabály. Az előzőekhez még annyit hozzá kell fűzni, hogy bár a munkavállalás keretei viszonylag kötetlenek, az alkalmaztatási összeférhetetlenségtől nem lehet eltekinteni. Azt ismételten le kell szögeznünk, hogy munkaviszony (tagsági viszony) keretében a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt havi átlagban napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek. Ez viszont a segély megvonásának következményével járhat. dr. Kertész Éva
