Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 216. szám Ára: 1,40 Ft 1983. szeptember 13. kedd PRAVDA-KOMMENTÄR Madrid tanulsága A madridi találkozón szerzett tapasztalatoknak nagy jelentősé­gük van. Azt bizonyítják, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok, bármennyire eltérő is legyen politikájuk, bármennyire különbözőképpen is értékeljék a nemzetközi helyzetet, képesek kölcsönösen elfogádható, realista megállapodásokra jutni még a je­lenlegi, Washington hibájából fe­szült nemzetközi légkörben is. A Madridban elfogadott záródoku­mentum jelentős mértékben a Szovjetunió és más szocialista or­szágok rugalmas álláspontjának eredménye. Olyan kompromisz- szum, amely elősegíti az enyhülés ügyét, a békés kapcsolatok fenn­tartását Európában és az egész világon. Bebizonyosodott, hogy lehető­ség van olyan megállapodások el­érésére, amelyek javára válnak minden népnek, s elősegítik az enyhülés folytatódását és fejlődé­sét. Madridnak ez a tanulsága minden bizonnyal befolyásolja majd a világpolitika közeli és tá­voli alakulását — állapítja meg a Pravda. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG Megkezdődött a választójogi törvényjavaslat vitája Nagy érdeklődést váltott ki az új választójogi törvényjavaslat, melynek lényegéről a sajtó, a rádió ás a televízió már tájé­koztatta az ország közvéleményét. A javaslatot országos vitára bo­csátották, melyre — köztudott — a Hazafias Népfront szervezésé­ben kerül sor a következő hetek­ben. Bács-Kiskunban a népfront megyei közjogi munkabizottsá­gának tegnap megtartott kibőví­tett ülésén kezdődött meg a vi­tasorozat. A fórumon több más szakemberrel együtt r'észt vett dr. Boza József, a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport vezetője, dr. Greiner József, a megyei bí­róság elnöke, továbbá a megye népifrontlbizottságainak vala­mennyi választott tisztségviselője. Dr. Virág István a közjogi munkabizottság elnöke vitaindí­tó előadásában egyebek között arról szólt, hogy a választójogi törvény továbbfejlesztését a tár­sadalmi fejlődés tette szükséges­sé. Erre politikai döntés szüle­tett, melynek célja a választási rendszer demokratizmusának a szélesítése. Az erre való törek­vést tükrözik egyebek között a javaslatnak a kettős vagy többes jelölést kötelezőivé tevő, vala­mint a pótképviselő, illetve a póttanácstag intézményét meg­honosító szakaszai. Űj a javaslat­ban az is, hogy az országgyűlési képviselőiket választókerületen­ként és országos listán kell meg­választani. Az előadó felhívta a figyelmet a javaslatnak egy alap­vető hiányosságára, nevezetesen arra, hogy nem fogalmazza meg: mikor tekinthető megválasztott­nak az országos listán szereplő képviselőjelölt Éhhez hozzáfűz­te: a kiegészíti javaslat már el­készült, mely szerint e képvise­lők megválasztásához a szavaza­tok több mint ötven százaléka szükséges. Nagyon lényeges, hangsúlyozta, hogy a következő hetekben a lakosság nyílt és nyilvános vitákon foglaljon állást a törvényjavaslat lényegét illető­en. Ezt követően élénk eszmecse­rére került sor. Csaknem har­mincán mondtak véleményt, tet­tek javaslatot a törvényjavaslat­tal kapcsolatban. Sok szó esett a kettős vagy többes jelöléssel ösz­szefüggő koncepcióról, a jelölés­sel és a jelölhetóséggel kapcso­latos kérdésekről. Kérték a je­lenlevők továbbá, hogy a tör­vényjavaslat pontosítsa: tanács­tagnak csak az jelölhető, akinek a tanács működési területén ál­landó lakása van. Felmerült an­nak az igénye is, hogy a törvény rendezze annak szükségességét, hogy az országos listán megvá­lasztott képviselők milyen mó­don kötelezettek a választóik előtti beszámolásra. Javasolták: a megyei tanácstagokat is kettős vagy többes alapon jelöljék. A vitában természetesen szó esett a törvényjavaslattal kapcsolatos egyéb észrevételekről, javasla­tokról is, melyeket eljuttatnak a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsához. Bejelentették: a következő he­tekben mintegy negyven — .a népfront által szervezett — fó­rumon vitatják meg a törvényja­vaslatot Bács-Kiskunban. A me­gye valamennyi városában és nagyközségében megszervezik a vitafórumokat, s ezekre meghív­ják a környező települések veze­tőit is. R. M. Ifjúságvédelmi kiállítás a megyeszékhelyen ÚJ TERMÉK — SZABADALOM HASZNOSÍTÁSÁVAL A fiatalok bűnözésének hátteré­ben személyiségük torzulása, az értékek, erkölcsi normák és ideá­lok teljes elvetése, sőt tagadása húzódik meg. A fiatalok személyi­sége nem alakult ki teljesen, így fejlődésük irányát nagyrészt a közvetlen környezeti hatások ha­tározzák meg. Ebből következik, hogy a bűncselekmények elköve­tésének okai leggyakrabban a ren­dezetlen vagy rossz családi kö­rülményekkel, a meg nem váloga­tott barátokkal, az alacsony mű­veltségi színvonallal, az alkoholis­ta életmóddal, a nevelőmunka hiányosságaival függenek össze — állapította meg Bitó István rend­őr alezredes, a kecskeméti váro­si-járási kapitányság vezetője a Belügyminisztérium ifjúságvédel­mi kiállításának hétfői megnyitó­ján. A kecskeméti Helyőrségi Mű­velődési Központ földszinti ter­mében tablók sora tájékoztatja az érdeklődőket a fiatalkori bűnözés helyzetéről, a veszélyeztetettség súlyosságáról, a megelőzés szüksé­gességéről. A bűncselekményt elkövető fia­talok aránya évenként eléri az or­szág fiatalkorú népességének 1,4 százalékát. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy számuk emelke­dik. Sőt, ugyanez a helyzet a bün­tetőjogilag felelősségre nem von­ható 14 éven aluli, gyermekkorú ,,elkövetőkkel” is. Az elmúlt években új jelenség­ként tűntek fel a csövezők és csö- veztetők. A fiatalok jelentős része szabadulni akar a kötöttségek alól, nem akar alkalmazkodni a tanulással, a munkával járó fe­gyelemhez, a normális életrend­hez. Sajnálatos tény, hogy közü­lük kerül ki a rock-zenekarok kí­sérő társasága, amely követi együttesét, bárhová is megy az az országban. Pénz nélkül utazni nem egyszerű dolog, mégis meg­próbálják. Elhanyagolt külsejük­kel, ápolatlanságukkal, s persze minden kritikát nélkülöző maga­tartásukkal hívják fel magukra a figyelmet, s botránkoztatják meg a közvéleményt. A pénzszűke előbb-utóbb bűncselekményhez vezet. Az ilyen fiatalok veszélyez­tetettségét fokozzák azok a fel­nőttek, akik alkalmanként, vagy rendszeresen szállást biztosítanak nekik. Megnyitó beszédének további részében a fiatalok körében ha­mis népszerűségnek örvendő ra­gasztózásról beszélt Bitó István. A fejlődő szervezetre rendkívül károsan hatnak az ilyen anyagok. Az emlékezetvesztéssel járó ká­bulatban a garázdaságon túl a legsúlyosabb bűncselekmények el­követése elől is elhárul minden józan akadály. A kiállítás jelmon­data: Mindenki ártatlannak szüle­tik, egyértelműen figyelmeztet mindannyiunk felelősségére. A lá­togatók majd mindegyike — a tablók és a rajtuk szereplő vallo­mástöredékek, bírósági ítélet­kivonatok alapján — félhangosan mondta ki, hogy: borzasztó, elké­pesztő, felháborító, rettenetes! Va­lóban az. Csakhogy, amikor köz­vetlenül tenni kellene, mert a családban, ismerősök között, ne­talán iskolában, utcán, nyaralóhe­lyen a tablókon levőkhöz hason­lót tapasztal, megáll a szemlélődő ugyanezeknél a kifejezéseknél. Igaz, hogy a jól kiépített állami ifjúságvédő hálózat hatékony munkát végez a fiatalok érdeké­ben, mégis, mindezeken túl szük­séges a legszélesebb körű társa­dalmi összefogás — az egyedüli megoldás, a megelőzés érdekében. T. B. A hétvége sportmérlege Megyénk mindkét NB Il-es labdarúgó-csapata idegenben játszott vasárnap. A KSC győzött a MAVAG ellen, a BSK pedig nagy küzdelemben és némi balszerencsével maradt alul Hódmezővásár­helyen. A legnagyobb érdeklődés a Kecelen ren­dezett kettesfogathajtó országos bajnokság felé irányult. A vasárnapi zárónapon 15 ezer néző előtt folyt az izgalmas akadályhajtás, amelyet Toldi Sándor, a KTE hajtója nyert meg, s bár a szom­bati maratonhajtásban is Toldi győzött, az össze­tettben meg kellett elégednie a második helyezés­sel. A területi labdarúgó-bajnokságban a KTE ott­honában vesztett, a Honvéd Kun Béla SE—Lajos- mizse megyei rangadót a Honvéd együttes nyerte meg. A megyei bajnokság legnagyobb meglepetése a Sükösd hazai veresége. Részletes tudósításainkat a 7. oldalon találhat­ják meg olvasóink. » A Hódmezővásárhely—Bajai SK mérkőzé­sen a jól védő Farkas kapus magasra ugor­va szerzi meg a labdát Stark és Fehér elől. SZAKMAI NAP A FŰSZERPAPRIKÁRÓL KALOCSÁN Alacsony az ágazat jövedelmezősége Színesedik a fűszerpaprika a Duna—Tisza kö­zén és hazánk többi termelési körzetében. Szep­tember tizediké táján legutoljára tizenkét eszten­dővel ezelőtt lehetett a határban annyi piros csö­ves paprikát látni, mint a? idén. Sajnos, ez nem a fűszernövény vetésterületének azonos nagyságá­val függ össze, hanem a termés egyszerre érésével. Meg is kezdődött a szedése, a néhány évvel ko­rábbinál sokkal kisebb vetésterületen. Hasznos lenne ezt a szép paprikát mind megszá­rítani, feldolgozni, mert nemcsak a színe, hanem egyéb tulajdonságai is átlagon felüliek. Részük van ebben a növénynemesítőknek, akik a nagyüzemi gépesített és a Iháztáji kisüzemi művelésre egyaránt alkalmas fűszerpaprika-fajtákat állítottak elő. Teg­nap a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés, va­lamint a Zöldségtermesztési Kutató Intézet és an­nak kalocsai, szegedi kutatóállomásai szakmai na­pot rendeztek Kalocsán. Eladható a magyar paprika, de a vevő, akár Európában, akár más kontinensen él, kifogástalan minőségű, jobb ízt, kevesebb idegen anyagot tar­talmazó áruért ad többet. Vajon, milyen lesz az ősz hátralevő fele? Sikerül-e biztonságba helyezni a nem nagy, de jó minőségűnek ígérkező fűszer­paprika-termést, és azt a lehetőség szerint olcsón feldolgozni, megfelelően értékesíteni? Ez a kérdés foglalkoztatta többek között a dél­előtti tanácskozáson, majd az esőzés miatt szeré­nyebb programú bemutatón részt vett szakembere­ket. Dr. Berta Jenőnek, az agráripari egyesülés el­nökének megnyitója után, dr. Lakatos Lajos, a KAGE Paprika- és Konzervgyárának igazgatója beszélt a fűszerpaprika-termelés gazdaságosságá­nak alakulásáról, az ágazat jelenlegi helyzetéről. Kun László, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vál­lalat főosztályvezetője a fűszerpaprika-export ki­látásairól adott tájékoztatást. A vitában dr. Márkus Ferenc, a ZKI kalocsai kutatóállomásának tudományos igazgatóhelyettese a (Folytatás a 2. oldalon.) Több export Kiskőrösről 0 Szerelik a tehergépkocsikon, autóbuszokon alkalmazott kuplung­szelepeket. Az idén 1500 darabot szállítanak a Csepel Autógyárnak belőle. (Opauszky László felvétele) A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet árutermeléssel és lakossági szol­gáltatással egyaránt foglalkozik. Az előbbit a korszerűségre, piac- képességre való törekvés, s ennek megfelelően a termékösszetétel szüntelen változtatása, fejlesztése, az utóbbit az igények mind telje­sebb kielégítésének célul tűzése, s a gazdaságosság fokozása jellem­zi. Szivák Gyula elnök az idei év eddig eltelt szakaszáról szólva úgy fogalmazott, hogy a szövetke­zet összességében eredményesen dolgozott. Hét hónap alatt 144 milliós árbevételt értek el, ami azt jelenti: teljesítették az 1983-as célkitűzések időarányos részét. — A nyereségünk még valami­vel több is, mint azt vártuk, s az árutermelés is a tervezettnél ered­ményesebbnek bizonyult. Az üzemegységek között azonban már lényeges eltérések mutatkoz­nak. Megtudtuk, hogy a légfékszelep- üzem, ahol a névadó terméken kí­vül tehergépkocsi és autóbusz kuplungszelepeket, s legújabban hűtő-thermosztát szelepeket is gyártanak, túlteljesítette tervét. A várakozásnak megfelelően dolgo­zott a textil-bukósisak üzem, a gépgyártó- és az asztalosüzem. El­maradt az előirányzattól a galva­nizáló-festékgyártó részleg, noha önhibáján kívül, minthogy csök­kent termékeik iránt a kereslet, ugyanakkor egyes importanyagok beszerzése gondot okozott. Az épí­tőipari ágazat sikeres első félévet zárt; határidőre végeztek a hely­beli középiskolai diákotthon fel­újításával és átadták a szövetke­zet saját központi kazánházát is, amely a számítások szerint 15 százalékos energia-megtakarítást fog eredményezni. — Ami a szolgáltatást illeti, az a tervezettnél magasabb szinten valósult meg. A gebines — áta­lánydíjas — rendszerben dolgozók száma növekedett: immár 80 fod­rász, kozmetikus, lakáskarbantar­(Folytatás a 2. oldalon.)------------------------------------------------------------------------­-------;----------------------------­S zámítógépek nyelvén VEGYES VÁLLALAT LÉTREHOZÁSÁVAL T árgyalás hűtőház építéséről A Foodimpex és a Scanfood svéd cégek .képviseletében Helge Andersson és Bertil Andersson, valamint dr. Gulyás Béla, a Ma­gyar Hűtőipar vezérigazgatója is részt vett azon a megbeszélésen, amelyet tegnap tartottak Kecs­keméten, a megyei tanácsnál több mezőgazdasági, üzem vezetőjének jelenlétében. A téma: milyen fel­tételek mellett lehetne a megye- székhelyen hűtőházat építeni. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője vázolta a lehetőségeket, majd a hűtőipar vezérigazgatója ismertette az el­készített tanulmánytervet. A kül­földi partnerek részvételével, ve­gyes vállalat létrehozásával, a svéd cégek, a hűtőipar és a me­zőgazdasági üzemek anyagi hoz­zájárulásával Kecskeméten lehe­tőség kínálkozik egy 15 ezer ton­na kapacitású hűtőház megépíté­sére. Ehhez nemcsak jelentős anyagi erő szükséges, hanem a már kialakult termelési szerke­zet fnódosítása is. A mezőgazda- sági üzemeknek pedig még újabb ültetvény, gép- és eszközberuhá­zásra is gondolniok kell. Bács-Kiskun évek óta hűtőház- hiánnyal küszködik. A zöldség- gyiimölcságazat érdekében, va­lamint egyéb áruk tárolására szükség volna erre a beruházás­ra. Az első megbeszélésen ennek figyelembevételével mondták el véleményüket a résztvevők. Ki­fejezték készségüket a beruhá­zásban való részvételre, ameny- nyiben jövedelmezőségi és alap­anyag-termelési szempontból a gazdaságoknak előnyt és újabb lehetőségeket hoz. Szombati lapszámunkban számítástechnikai vetélkedőt kezdtünk a megye fiataljai részére. Nincs szándékunkban eltúlozni ennek jelentőségét, hiba ilenne azonban alábecsül­ni is ,e verseny fontosságát. Szerte a világban a fejlett ipari országok között éles küz­delem alakult ki a számító- gépgyártás területén. Különö­sen Japán és az Egyesült Ál­lamok nagy iparvállalatai kö­zött nagy a küzdelem az első­ségért, a piacokért. Eközben sok szó esik az újabb ipari forradalomról is, amelyben döntő szerepük lesz a gondol­kodó gépeknek. Hazánk anyagi erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy — elsősorban a kutatás-fejlesztés területén — egymaga lépést tartson a vezető ipari nagyha­talmakkal. Súlyos hiba lenne azonban — mit sem törődve a számítástechnikával — telje­sen kikapcsolódni a kompute­rizálás ifejlesztéséből. Gazdasá­gunkat egy ilyen lépéssel ver­senyképtelenségre kárhoz­tatnánk. S hogy szó sincs er­ről, azt igazolja a több éve folyó számítástechnikai kor­mányprogram, valamint a szocialista országok egységes számítógéprendszerének lét­rehozása. Ahhoz azonban, hogy akár a legfejlettebb technika is hasznossá váljon, érteni is kell fiozzá. A számítógép pél­dául csak akkor válaszol, ha tudjuk, hogyan kell kérdezni tőle, s megfelelően van prog­ramozva. A Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság, a megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács vb művelő­dési osztálya és szerkesztősé­günk azért rendezi meg im­már másodízben a vetélkedőt, hogy Bács-Kiskun jövő nem­zedékében minél szélesebb körben elhintse a számítás- technikai kultúra magvait. A megyei szervek érdeme, hogy más lehetőségeket is ke­restek az ifjúság számítógépes oktatására. Az NJSZT megyei szervezete és a megyei KISZ- bizottság például az idén már negyedszer rendezte meg kö­zépiskolásoknak Baján a szá­mítástechnikai nyári tábort. Az első kettőn csak Bács-Kis- kun-beli fiatalok vettek részt. A harmadikra Békésből és Tolnából, az ideire pedig már hat megyéből és Budapestről is jöttek középiskolások. A rendezvény olyannyira kedvelt- té vált és sikeres volt, hogy a megye vezetői ai nyári tábor létszámának növelését hatá­rozták el. Rövidesen — még az ősz fo­lyamán — létrejön Bács-Kis­kunban a számítástechnikai alapfogalmak elsajátításának újabb bázisa. Kecskeméten, az úttörő- és ifjúsági otthonban megnyílik a Logiklub. Itt az általános iskola első osztályo­saitól a főiskolát végzettekig, de még a felnőttek is megis­merkedhetnek a számítógépek világával. A legifjabbakat lo­gikai játékok fogadják, a na­gyobbak pedig már HT 2080- as komputereken játszhatnak le különböző programokat, sőt azokat — az ügyesebbek — to­vább is fejleszthetik. Sokan kérdezhetik: mi szük­ség van erre, vagy miért ilyen sürgős mindez? Azért, mert napjainkban a számítógépesí­tés igen változatos formában vonul be munkahelyeinkre. Éppen ezért a számítástechni­ka elsajátításának játékos for­máin is mielőbb túl kell lép­nünk. Az élet azt követeli — ha a világban helyt akarunk állni —, hogy már az általá­nos és középiskolákban is vál­jon teljesen általánossá a szá­mítástechnikai oktatás. Lehe­tőleg ne holnap, hanem még ma! Nagy Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents