Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
( Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma A madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanácskozás záródokumentumát, amelyet * az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden résztvevő államban, így Magyarországon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a követekző: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindulópontra, az 1975. augusztus 1-én. Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következőik voltak: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh- i Szlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol-1 landia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta. Monaco, Nagy- ‘Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt yevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőiként kifejtették álláspontjukat a Földközi- tenger térségének olyan államai is, amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozónak: Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. A résztvevő államok ismét megerősítették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletbentartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum emlékeztet a következőkre: „A záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a résztvevő ál" lamok képviselői mélyreható véleménycserét folytattak mind a záróokmányban foglalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, miad pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőibeni fejlesztéséről. Megerősítést nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértőnek azzal, hogy e célok csak a záróokmány összes rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és többoldalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartásával érhetők el”. A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a résztvevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló tanácskozás, az 1077-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A résztvevőik agKádár János fogadta Olli Kivinent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Olli Kivinent, a Helsingin Sanomat szerkesztőjét és interjút adott a finn lapnak. (MTI) A drúzok hajlandók tűzszünetet kötni Amerikai és francia vadászgépek jelentek meg a Libanonban folyó harcok színterén péntek délelőtt. A katonai repülők mélyrepülésben haladtak el a Suf* begység fölött azzal a céllal, hogy felmérjék a drúz fegyveresek ottani állásait. Csütörtökön, azelőtt, hogy a bejrúti partok mentén cirkáló amerikai hadihajók tüzet nyitottak a fővárostól keletre godalmuknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is. A résztvevő^ mélyrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről, a gazdasági, műszáki-tudományos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezései végrehajtását. Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használták ki megfelelő mértékben. Ugyancsak megvitatták a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madri di megái lapodásoka t, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe ösz- szehívott földközi-ten.geri-térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézményék és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986 áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll: — az európai biztonságot érintő kérdések; — együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, i valamint a környezetvédelem területén; — a Földközi-tenger térségének biztonságát és' együttműködését érintő kérdések; ' — együttműködés a gazdaság, a rius és egyéb területeken;' — a konferencia Utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolatokat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom ás biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alfejeze- tében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „a résztvevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani”. Hangsúlyozzák, hogy ebben a vonatkozásban a záróokmány megeső körzetekre, amerikai vadászgépek ugyancsak mélyrepülésben térképezték fel a drúz állásokat. Valid Dzsumblatt, a nemzeti megmentés frontjához tartozó Haladó Szocialista Párt vezetője a hegyvidéki Bambun városában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a pártja által támogatott drúz fegyveresek készek tűzszünetet kötni, mihelyt a keresztény milieisták és a mellettük felsorakozott kormánycsapátok kiürítik a hagyományosan drúz területeket. Ellenkező esetben a nemzeti megmentés frontjában tömörülő nemzeti hazafias erők kénytelenek folytatni ~á fegyveres harcot — mondotta Dzsumblatt. A baloldali politikus ismételten rámutatott, hogy az országban tartózkodó négyhatalmi nyugati katonai erők az Egyesült Államok újgyarmatosítási törekvéseit hivatottak biztosítani felelő rendelkezései szerinti kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A záródokumentumban a résztvevő államok elismerik az emberi jogok és alapvétő szabadság- jogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Az elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg, és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban; Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanák;1- &V1 A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „a résztvevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén, Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket”. Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy — ezért távozniuk kell Libanonból. Amin Dzsemajel libanoni elnök csütörtök este telefonibeszélgetést folytatott Ronatld Reagan amerikai elnökkel a Suf-hegyvi- dék térségében kialakult helyzetről. Pénteken Charles Hernu francia hadügyminiszter telefonon ugyanerről a kérdésről tanácskozott a libanoni elnökkel. Reagan korábban a Libanonba küldött tengerészgyalogosok fő- parancsnokát hívta fel telefonon. Mint mondotta: az amerikai csapatok azért tartózkodnak Libanonban, mert az Egyesült Államoknak „létfontosságú érdekei fűződnek ehhez az országhoz”. Hozzátette, hogy Washington „minden lehetséges támogatást megad” a Libanonban állomásozó amerikai alakulatoknak. A TASZSZ hírügynökség a CBS amerikai tv-társaságra hivatkozva arról adott hírt, hogy tengeren és légi úton megkezdődött az amerikai katonai felszerelések és hadianyagok tömeges szállítása Libanonba. A CBS szerint az 1973-as arab—izraeli háEurópa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”. A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a résztvevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután témakörönként foglalkozik a szóbanforgó együttműködés egyes területeivel, hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározását, hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezet- nek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok .kulturális fórumot’ rendeznek Budapesten 1985. október 15- ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A .fórum’ olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotótevékenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét a .Fórummal’. A ^Fórumot’ szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően”. A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezései- n,eík megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között A harmadik ilyen találkozót Becsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécs- ben 1986. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak, A részt vevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyol- ország kormányát, hogy a záró- dokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszönetüket Spanyol- ország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette. ború óta ez a legnagyobb arányú katonai szállítás a közel-keleti térségbe. Újabb hondurasi akció Hondurasi repülőgépek és Hadihajók csütörtökön megtámadtak két nicaraguai járőrhajót Nicaragua part menti vizeinek térségében — jelentette be Managuában a külügyminisztérium. Az akcióra alig néhány órával azután került sor, hogy ellenforradalmárok bombatámadást intéztek a managuai repülőtér és egy lakónegyed ellen. Gromiko Párizsban A francia kormány meghívására pénteken munkalátogatásra Párizsba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának _ első helyettese, külügyminiszter. A repülőtéren a szovjet vendéget Claude Cheysson francia külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta. Ez történt a világban AZ SZMT ELNÖKSÉGE ELŐTT A lakosság áruellátása Bács-Kiskun lakosainak áruellátását az idén a szokásosnál nagyobb figyelem kíséri. Érthető, hiszen a kereskedelemtől, az elmúlt csaknem egy évtizeden végbement változások következtében, a szükségletek jobb kielégítését várják a fogyasztók. A meglevő 3021 üzlet, ezen belül kilenc általános, hét szakáruház, harmincöt ABC és 250 tanyai bolt-, a települések szerkezetéhez igazodva, a tárgyi adottságokat tekintve a kereskedelmi hálózat fejlődésére utal. A kecskeméti, ötezer négyzetméter alapterületű vásárcsarnok, a kunszentmiklósl és a tiszakécskei fedett piac, s az új városrészekben megjelent 36 kispiac szintén figyelemre méltó. A lakóhelyi ellátást segítik. A megye öt városában van baromfiipari szakbolt. Így, ezeknek köszönhetően is, az alapvető élelmiszerekből jó a kínálat. Most már csak az a kérdés: az arculatában sokat formálódott kereskedelem áruival -és szolgáltatásaival valójában mennyire képes ma eleget tenni feladatainak? — ezt vizsgálta pénteki ülésén az SZMT elnöksége dr. P. Kovács Istvánnak, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjének beszámolója alapján. Mint az osztályvezető ismertette, az egyik égető gond, hogy gázkonvektorokból és -szerelvényekből változatlanul kevés kapható. Noha a megyei vezetők kérték a gyártókat: megkülönböz- tetett figyelemmel kísérjék a gázprogram megvalósításából nagy részt vállaló Bács-Kiskun megye ellátását, a szükséges gázkészülékeknek csak egyötödét képesek szállítani. Valamit javít a helyzeten, hogy a BIK a Dunai Vasművel 50 ezer radiátortag 'vásárlására szerződött. Baj van a piaci információ- szerzéssel is. Különös, hogy míg 'budapestiek telefonon, kecskeméti intézményekhez fordulnak: segítsenek nekik fürdőkádvásárlásban, a Kecskeméti Zománc- és 'Kádgyár raktára tele van „eladhatatlan” készlettel. A felszólalók felhívták a figyelmet az egyenetlen áruterítésre. Említették azt az általános gondot, hogy — a krónikus hiánycikkek kivételével — a vásárló szinte mindenhez hozzájut, de a szükséges áruért végig kell barangolnia fél tucat üzletet. Hiányolták a 35—38-as méretű ka- maszciipőket, s elmondták sok szülő észrevételét: hetekbe telik, mire gyerekeik iskolai felkészítésével — tanszer-, ruha-, cipővásárlás stb. — végeznek. Javasolták, hogy az ipar gyártson több könnyű orkán iskolatáskát! Az ülés végén Borsódi György, az SZMT vezető titkára összegezte a hozzászólásokat, hangoztatva: a lakosság minden rétegének, de főképp a bérből és fizetésből élőknek, s a peremkerületek lakóinak az ellátására azreddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. Végül bejelentette, hogy a tanácskozás közhasznú észrevételeit és javaslatait az SZMT elnöksége továbbítja az érdekeltekhez. K—1 A SZOT elnökségének állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról.) lémáit, lehetőségeit — különös figyelemmel a minőségjavító, az ■anyagot és energiát megtakarító, az importot helyettesítő konkrét munkahelyi feladatokra. A dolgozók széles körű bekapcsolódásának ösztönzésére a vezetők segítsék a különböző egyéni és kollektív versenyformák kialakulását: a szocialista brigádokat, a komplex brigádokat, a minőségi körök, az újítási és más termelési pályázatok kiírását, az értékelemzési feladatokat. Biztosítsák a vállalások teljesítésének anyagi-műszaki feltételeit, gondoskodjanak folyamatosan a .verseny értékeléséről, és az eredmények erkölcsi, anyagi elismeréséről. A verseny szervezésének, értékelésének és elismerésének minden szakában erősödjenek a demokratikus módszerek, a szocialista brigádoknál pedig az ön- kormányzat elemei. A felszabadulási munkaverseny országos szintű értékelésére a hatodik ötéves terv befejezésekor kerüljön sor. A szakszervezeti szervek, tisztségviselők tekintsék alapvető- feladatuknak a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását, és minden munkahelyen a kibontakozását — hangzik a SZOT elnökségének állásfoglalása. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Szovjet kormánybizottság jelentése a dél-koreai gép ügyéről Megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy a dél-koreai légi- társaság repülőgépének behatolása a Szovjetunió légterébe szándékos, gondosan megtervezett felderítő művelet volt, amelyet az Egyesült Államok és Japán területéről irányítottak. így a történtekért minden felelősség az akció szervezőit terheli — jelentette ki pénteken Moszkvában Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a fegyveres erők vezérkari főnöke, aki nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a repülőgép ügyét kivizsgáló szovjet kormánybizottság jelentését. A bizottság jelentése alapján Ogarkov marsall a nemzetközi sajtó képviselőinek beszámolt arról, hogy a dél-koreai repülőgép röviddel az alaszkai Anchorage repülőterének elhagyása után letért kijelölt útvonaláról. Amikor a szovjet légelhárítás Petro paivlovszk-Kamcsatszkijtól 800 kilométerre északkeletre felfedezte, már 500 kilométerrel nyugatra tartózkodott a nemzetközi légifolyosótól, amelyet az adott körzetben az amerikai földi irányítószolgálat < el,leniőriz. Sem az Egyesült Államoktól, sem az útvonal déli szakaszát ellenőrző Japántól máig sem érkezett válasz arra, hogy miért nem „fújtak riadót”, amikor az állításuk szerint békés polgári gép letért a kijelölt útról, miért nem értesítették a Szovjetuniót, hogy utasszállító tévedhetett területe fölé. A tévedés, a repülőgép véletlen „elvesztésének” lehetősége eleve kizárt, hiszen az Anchorage—Tokió ilegi útvonalon speciális ellenőrzőpontok sora működik, amelyek fölött elhaladva minden repülőgépnek pontosan be kell számolnia helyzetéről, a földi szolgálatnak pedig rögzítenie kell az útvonalat. Az Egyesült Államok és Japán hallgatásának téhát csak egy magyarázata lehet: a repülőgép kémfeladatat hajtott végre. A dél-koreai gép egyenesen átrepült a Szovjetunió hadászati nukleáris erőinek egyik fontos támaszpontja fölött, s közben időről időre rövid, rejtjelezett, felderítő adatok továbbításánál használatos jelzéseket adott le. Kamcsatkát elhagyva, a tenger fölött folytatta útját, majd Szahalin déli részéhez érve élesen irányt változtatott és fontos hadászati objektumok fölött repült át. A szovjet légelhárítás a gép felfedezésének időpontjától kezdve órákon át mindent megtett azért, hogy a gépet leszállásra késztesse. Kamcsatka fölött négy, Szahalin fölött pedig hat SZU— 15. illetve MÍG—23 típusú vadászgép szegődött a nyomába. A légi helyzetjelző fények nélkül repülő géppel megpróbáltak rá- diökapcsolatot teremteni egy vészhelyzetre fenntartott, nemzetközileg elfogadott hullámsávon, majd mikor az nem válaszolt, minden polgári és katonai pilóta számára jól ismert manőverekkel szólították fel leszállásra, mivel ezekre sem érkezett válasz, utolsó próbálkozásként Szahalin déli része fölött az egyik szovjet repülőgép négy figyelmeztető sorozatot adott le nyomjelző lövedékekkel az idegen gép haladási irányában. A körzet légvédelmének parancsnoksága csak ezt követően, a leszállítási manőverek sikertelenségét látva helyi idő szerint szeptember 1-én reggel 6 óra 24 perckor adta ki a parancsét az egyik SZU—15-ös elfogó vadásznak. hogy rakétával akadályozza meg a felderítő gép továbbhaladásai A szovjet pilóta teljesítette a parancsot. A találatot kapott repülőgép még egy ideig tovább haladt, majd nyoma veszett. Ogarkov marsall kérdésekre válaszolva beszámolt arról is, hogy szovjet kutatóhajók nemzetközi vizeken, találtak roncsdarabokat, amelyekről feltételezhető, hogy a dél-koreai gép maradványai. Ebben a körzetben a Szovjetunión kívül az Egyesült Államok és Japán hajói is kutatást végeznek, de eddig nem bukkantak sem holttestekre, sem túlélőkre. ® Fogathajtás Kecelen az országos kettes-fogathajtó bajnokság első napján tíz megyéből harminckét fogat érkezett, valamennyi jó felkészültségről tett tanúbizonyságot. Különösen a fiatalok fejlődése volt szembetűnő Eredmények a fogatbírálat és a díjhajtás után: 1. Fehér István (Tolna) 20 pont, 2. Bozsik (Pest m.) 23 pont. 3. Berka (Tolna) 27 pont, 4. Kovács B. (Heves) 29 pont. 5. Br ros (Heves) 34 pont, 6. Toldi (Bács- Kiskun) 38 hibaponttal. A szombaton tíz órakor kezdődő maraton- hajtás a nehéz akadályszakaszüval és a 20 kilométeres óraátlag-tel- jesítményre kiírt ügetőszakas? ival nyilván alaposan megforgatja még ezt a sorrendet.
