Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

1983. szeptember 10. (* PETŐFI NÉPE • 3 Egy nap a mozgássérültek táborában Amikor elindultunk Kecske­métről, még felhős volt az ég­bolt. Mire befutottunk Parádsas- várra ragyogott a napkorong. Ennek velünk együtt örültek azok a mozgássérült gyerekek — hatvanhatan. Bács-Kiskunból —, akik augusztus 30-tól itt nyaral­tak a SZOT-üdülőben. A magya­rázat is egyszerű: — Ha az időjárás megengedi, akkor a foglalkozásokat mindig kint tartjuk a fák alatt — muta­tott Petróczi Éva táborvezető a faházak előtti tisztásra. Délelőtt _________________ A kiadós reggeli után tíz óráig ki-ki kedvére tevékenykedhetett. Akiik bátrabban mozoghattak, azok igyekeztek minél többet ugrálni a mintegy másfél órás szabad idő alatt. Agócs Péter Csikériáról és Posta Kati Kecs­kemétről a (pingpongasztalnál pötyögtettek. Odébb a medencé­ben, víz híján szárazon játszott egy csapatra való gyerek: egy futballkedvelő lány vezetésével kergették a piros gumilabdát. Azok sem búslakodtak, akiket helyhez kötött a betegségük. Molnár Szilvia például a tolóko­csiban ülve készített ajándékokat. Ö Kiskunhalasról érkezett és nemrég .múlt kilencéves. — Szeret festeni és rajzolni — fordult hozzám a csoportvezető­je, Moravcsik Ferencné —, de verseket is szokott szavalni. A kecskeméti Kocsis Péter pedig versenyt mankózott az egyik kis­lánnyal — gondozói felügyelet mellett. Tíz órától megkezdődtek a dél­utáni tábori Ki mit tud? előké­születei. Az ;öt „társulat” komoly elszántsággal fogott a munkához, és mindenki titkolózott. Akadtak ugyan elmaradhatatlan „kémek” RÁDIÓJEGYZET W A tábori Miki egér színház bemutatója. is, de ez amolyan ijesztgetés volt a konkurrencia számára, hiszen a gyerekek élénk fantáziája szin­te termelte a jobbnál jobb ötle­teket. A vetélkedő Ügy látszott, hogy a táborla­kók nagyon kíváncsiak egymás műsorára, mert a rövidített csen­des pihenőt is túl hosszúnak ta­lálva, már két óra utón elkezd­ték a Ki mit tud? „csatározá­sait”. Az első szám Soós Márk kalo­csai kisfiú Moncsicsi-dala volt, ezt tapssal jutalmazta a közön­ség. Aztán Petőfi Sándor Füstbe­ment terv című versét mondta el Dugolity Laci, aki Jánoshal­máról jött. A Törpék (minden csoportnak külön elnevezése volt) egy vietnami dalt adtak elő dob, illetve combveregetős kísérettel. A sportolók lelke Huszonegy öklöző fekszik hanyatt a ringben. Szó sincs tömeges KO-ról! Egy pszichológus szuggesztív szavait hallgatják lehunyt szemmel, miközben halk zene csordogál körülöttük .. . Palugyai István csütörtök esti riportja a sportolók lelki tréning- jéről közölt érdekes, elgondolkodtató véleményeket. A viadalok vilá­gában egyre következetesebben törekednek arra, hogy ne csak fizi­kailag, lélektanilag is „jó formában” legyen a sportoló. Az ökölvívóknál általában az interakciós (kölcsönös ráhatásos) módszert alkalmazzák, amikor az eredményeket, a teljesítményt köz­vetlenül befolyásoló személyes dilemmákra, problémákra keres meg­oldást a pszichológus. A másik a tematikus módszer, melynek során a versenyző különböző taktikai elképzelései,' a küzdelmekhez járuló lélektani hatások kerülnek „nagyitó alá”. A Kossuth-adón elhangzott húszperces műsorból megtudtuk, hogy csoportos formában hipnózist is alkalmaznak — közvetlenül a ringbelépés előtt —, amely a sporto­lók szorongását, versenydrukkját hivatott csökkenteni, hogy csak egyetlen dologra koncentráljanak: az előttük álló küzdelemre. Nemcsak a boksz; az evezés, az öttusa, az atlétika szintén haszno­sítani igyekszik a tudomány — ezen belül a pszichológia — ered­ményeit. Edzők, versenyzők, orvosok véleménye szerint — akiket a riporter megszólaltatott —, azon kívül, hogy jelentősen hozzájárulnak a jobb eredmények eléréséhez, több más jellegű segítséget is adnak (adhatnak) a pszichológusok az élsportolóknak, semlegesítve a túlzott megterhelés káros hatásait. A versenyzők nagy része, amikor befejezi pályafutását és kikerül az edzések zárt, hermetikus világából, hirte­len nem találja a helyét a mindennapi emberek között. Sokan bele­betegednek ebbe, vagy alkoholizmusba menekülnek. Az új életformá­ban nehéz ugyanis világraszóló sikereket elérni, s a hajdani népsze­rűség egyre olvad, a rivaldafény kihuny körülöttük. — Nos a? ebből eredő problémák megelőzésére is hivatott a sportpszichológus: fel­készítve a pályafutásának végéhez közeledő versenyzőket lelkileg az ,,új életre”. Olyan megjegyzés is elhangzott a csütörtöki műsorban, hogy van­nak edzők, szakvezetők, akik nem veszik komolyan — sőt tiltják — a lélektani segítséget. Hogy miért? A magyarázat minden bizonnyal az, hogy sértve érzik a tekintélyüket, ha egy másik emberhez is kö­tődnek a csapattagok. Különösen, ha azt látják, hogy a pszicholó­gushoz sokkal őszintébbek a versenyzők, ami egyébként gyakori ta­pasztalat. Nem véletlenül, hiszen ezen múlik munkájuk sikere. S ez a siker — ahogy az Palugyai István riportjából kiderül — a ver­senyzők, ezáltal pedig az edzők, szakvezetők eredményességét is je­lentősen befolyásolja. — koloh — A végén már a nagyobbak szere­peltek. A Miki egér színház „mű­vészei” jelenetet adtak elő, amelynek címé: Szása és a far­kasok. (Szása ugyan hiányzott a színpadról, de valószínűleg nem ő ette meg a ragadozókat.) A legnagyobb sikert talán Ádám Andrea bemondásai aratták. A jánoshalmi kislány a tábori éle­tet mesélte el filmcímekben. Este a tábortűznél Vacsora előtt még 'beállított Juló néni, a-gyerekek kedvence, Kovács Jánosné Kiss Juló, a nép­művészet mestere, ö naponta lá­togatta a tábort, és mindig hozott valami újdonságot. Előbb szőni- fonni tanította a lányokat és a fiúkat, aztán palóc ruhába öl­tözve táncolt a nézősereg előtt. Ezúttal azonban ünnepélyes volt a 'hangulat. Nem csoda, hi­szen Juló néni egy születésnapi tortával leipte meg a kiskunhala­si Nagy Tibit. A szőke kisfiú gyorsan elfújta a hét gyertyát, és már szerette volna megkóstol­ni a finomságot, de a vacsora következett. A sütemény tehát időt nyert. Nem sokáig, mert a csirkepörkölt után egykettőre be­kebelezték. Hamarosan meggyújtották a tábortüzet, és még egy mulatság jutott a gyerekeknek: Szokolai Péter, kecskeméti mesemondó adott elő négy történetet a nép­mesék világálból. A táborlakók hálás közönségnek bizonyultak, sőt Péter csak a takaródéra való felkészülésnél tudott kiszabadulni az autogramkérők gyűrűjéből. Takarodó után __________ — A gondozók többsége is el­ment aludni — fogta halkra a hangját Bácskai Andrásné veze­tő védőnő. — Néhányan még éj­félig fönnmaradunk a másnapi teendőik megbeszélése, vagy az ajándékok, játékok készítése miatt. — A tíz nap alatt a progra­mokból mindenki kiválaszthatta a kedvére valót — foglalta össze az eseményeket Petróczi Éva. — Voltak itt bábosok, bűvésszel is találkozhattunk. Az Egri Nép­táncegyüttes táncai éppúgy ér­dekelték a gyerekeket, mint az üvegfúvás művészete, a csillagá­szat vagy a kecskeméti MHSZ- klub repülőgépes modellezőinek bemutatója. S noha nem keveset vállaltak a csoportvezetők és a gondozók — akik társadalmi munkában dolgoztak itt —, mind­annyian vallják: megérte. Minde­nekelőtt azért az örömért, amit a gyerekeknek szereztek. Jasusa Gábor A nemzetiségiek kongresszusa előtt A Házi Jogtanácsadó az újításokról Az újításoknak, az újításokkal kapcsolatos jogi szabályozásnak -szenteli most megjelent augusz­tusi számát a Házi Jogtanáosadó. A lap, az Országos Találmá­nyi Hivatal közreműködésével, ismerteti az újításokkal kapcso­latos szabályok fő vonásait, el­igazítást ad arról, hogy mi az újítás, ki az újító, tanácsot ad az újítási javaslatok benyújtásá­hoz, foglalkozik az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülésével, az \ BŐVÜLŐ KÁLYHAVÁLASZTÉK Bővíti szilárdtüzelésű kályhái­nak, tűzhelyeinek választékát a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. Elkészült a család Fény elnevezésű tagja, amely az idén Pécsett vásárdíjat nyert. Kisebb szobák, hétvégi házak fűtésére ajánlják. A Láng elnevezésű „folytonégő” kályhával ismét megjelent a kétaknás konstrukció is. Teljesítménye tekintélyes, akár egy másfél-kétszobás lakás átfűtésére is alkalmas. Készen van egy „mindenevő” típus is, amely fával, rönkkel és fahulla­dékkal egyaránt táplálható, így igen gazdaságos a kerttulajdono­sok számára. Tervezőállványra került egy olyan konyhai asztal­tűzhely, amely a sütés-főzésen kí­vül kétszobás lakás fűtésére is alkalmas lesz, .mégpedig a tűz­hely vízmelegítő tartályához kap­csolható keringetőszivattyú és szobai radiátorok révén. Ez utóbbi 19’85-ben kerülhet forga­lomba. (MTI) A magyarországi nemzetisé­giek a novemberre, decemberre összhívott (kongresszusaikra ké­szülve, számos településen ezek­ben a hetekben tartják a kül­döttválasztó gyűléseket. A hely­beli miagyar dalkosok és társa­dalmi szervek képviselőivel együtt áttekintik: miiként vesz­nek részt a gazdasági, kulturá­lis, társadalmi életben, s szám- ba vés zik az utóbbi kongresszus óta eltelt öt évben elért ered­ményeiket. Találkozóikat színe­sítő programjaikkal, akárcsak más rendezvényeikkel bizonyít­ják: méltóan ápolják anyanyel­vűket, nemzetiségi kultúrájukat, néprajzi hagyományaikat. A német nemzetiségiek több mint 40 községben a következő Ihetekben-hónapokban választ­ják meg kongresszusi küldöttei­ket a műsorral egybekötött gyű­léseken. Csolnokon például a vecsési, Kőszegfalván, Szant- gotthárdon, Vaskeresztesen pe­dig a soproni német tánccsoport lép fel. E rendezvények, miként kilenc német fúvószenekar szep­temberi bonyhádi találkozója, vagy a nagymányokd ének-, ze­ne- és táncegyüttes októberi, NDK-beli szereplése demonstrál­ja: Magyarországon él a német népművészet és néphagyomány. A szlovák nemzetiségiek lakta települések zömében már szám­ba vették ötévi munkájuk ered­ményeit, szeptember végéig csak néhány helyen tartanak gyűlést, ugyancsak népművészeti csopor­tok előadásaival. A békéscsabai küldöttgyűlésen szeptember 23-án a szlovákiai breznói színjátszó együttes lép fel. A szlovák anyanyelvű lakosok persze máa alkalmakkor is találkoznak, e hét végén például a vanyarci és a dabasi szlovák nemzetiségi na­pokon. A délszláv nemzetiségiek is megválasztották kongresszusi küldötteik legtöbbjét, a követ­kező napokban csiak a főváros­ban, továbbá Vas megye szlo­vének lakta települései, vala­mint Somogy, Zala, Csongrád, Békés megye egy-egy községé­ben tartanak gyűlést. Rábatót- falun, Felsőszölnökön, Szakony- falun szlovéniai szín játszócso­port lép fel. Ebben az időszak­ban a pécsi délszláv klubban hazai és jugoszláv kiadású szerb- horvát könyveket mutat be a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat. Az itt kiállított könyve­ket meg is vásárolhatják a lá­togatók. VENDÉGÜNK VOLT újításokkal kapcsolatos fonto­sabb pénzügyi és munkaügyi ren­delkezésekkel, valamint az újítá­si vitákkal. Ezen kívül elolvasható a lap­ban a tévé Jogi esetek gyerme­kekkel foglalkozó júniusi adásá­nak teljes szövege. Ismerteti a laip egyebek között a gyümölcs- pálinka előállításának és a do­hány termesztésének feltételeit is. Dr. Szentkláray Ferenc , Mint szerdai lapunkban hírül adtuk, Kecskeméten rendezték meg a Nemzetközi Közúti Fuva­rozó Szervezet (IRU) szocialista tagországát főtitkárainak 33. ta­nácskozását. A háromnapos meg­beszélésen sok fontos témát vi­tattak meg, s alakítottak ki kö­zös álláspontot egyes nemzetközi fuvarozási-szállítmányozási kér­désekben. A tanácskozás befeje­zése, a jegyzőkönyv aláírása után kértük meg dr. Szentkláray Fe­rencet, az IRU magyarországi fő­titkárát, foglalja össze a tárgya­lás eredményeit. — Ősszel nyílik meg Genfben az IRU ülésszaka, ahol a szocia­lista országok tagszervezetei — éppen e befejezett tárgyalások alapján — közösen lépnek fel a TíIR carnet árának emelése el­len. Emellett összeállítottunk egy információt, amelyet a KGST Autóközlekedési*’ Szekciójának küldünk meg. Elkészítettük a szocialista országok fuvarozó és szállítmányozó vállalatai közöt­ti együttműködés elmélyítését szolgáló javaslatunkat. Kölcsönös tapasztalatcsere alakult ki a nem­zetközi forgalomban részt vevő gépkocsivezetők képzéséről, a közúti fuvarozást érintő egyez­mények és megállapodások gya­korlati értelmezéséről. — Számunkra milyen hasznot hozott a tanácskozás? — Nagyon sok hasznos infor­mációt kaptunk arról, hogy a ba­ráti országokban milyen követel­mények alapján történik a gép- járművezetők képzése. Ezek egy részét felhasználjuk. Ezenkívül tájékoztatást kaptunk arról is, máshol hogyan hasznosítják a nemzetközi egyezmények kínál­ta lehetőségeket. Külön téma volt a műszaki segítségnyújtás­hoz szükséges teendők megbeszé­lése. — A baráti országok küldöttei miképpen vélekedtek Magyaror­szág részvételéről a nemzetközi közúti szállításban, s hogyan érezték magukat szabad idejük­ben? — A szocialista országok kül­döttségeinek vezetői jól ismerik a magyar fuvarozást. Vélemé­nyük szerint vannak még tarta­lékaink, nem használunk ki min­den lehetőséget. Megismerkedtek egyébként a VOLÁN 9. számú Vállalat munkájával is, s elisme­réssel nyilatkoztak róla. Ami a szabad időt illeti: alkalom kínál­kozott megismerni a megye me­zőgazdasági, ipari és természete­sen szállítási eredményeit, de Kecskemét kulturális és idegen- forgalmi nevezetességeit is. El­ragadtatással szóltak a Kodály- iskoláról, a rögtönzött orgona- hangversenyről és a város gyors fejlődéséről. Mondanom sem kell, kellemes volt a bugaci program is. Végezetül, szeretném elmon­dani: nagyon örülök, hogy éppen Kecskemétre esett a választá­sunk, amikor a tanácskozást szer­veztük. Gémes Gábor TIZENHÉTMILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ SZOLGÁLTATÁS IKR-részközgyűlés Ajánlások kisiparosoknak A KIOSZ országos választmányának ülése A bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat 5000-es termelésszervezési egysége a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet köz­pontjában rendezte részközgyűlé­sét. A harmincnégy Pest, Szolnok és tizenhat Bács-Kiskun megyei partnerüket a gazdaságok veze­tői képviselték. Téglás Zoltán, a közös vállalat közgazdasági igazgatója szóban egészítette ki azt az írásos anya­got, amelyből a taggazdaságok már megismerhették a rendszer jövő évi tervjavaslatát. A bioló­giai alapok további javításán túl új vonás lesz, hogy azok a gaz­daságok, amelyek rendelkeznek szabad fejlesztési alappal, azt átadhatják a közös vállalatnak — természetesen számukra ked­vező feltételek mellett —, ezt a forrást pedig a fejlesztési lehe­tőség hiányával küzdő üzemek felhasználhatják a termeléshez fontos gépek beszerzésére. A tájegység gondjairól az 5000-es körzet vezetője, Betzin- ger István beszélt. Mintegy 31 és fél ezer hektárról takarítottak be őszi búzát, a hektáronkénti ter­mésátlag — 4,5 tonna — az aszály ellenére elfogadható. A legtöbbet a kukorica szenvedte, hiszen a május elején rekordtermést ígé­rő növény nagyon megsínylette a szárazságot. A veszteség pótlásá­ra próbálkoztak más vidéken még lábon megvásárolni a kuko­ricát. Ezt azonban — főleg az áregyeztetés után — nem mindig kísérte mindkét fél számára si­ker. A közös vállalat igazgatója, dr. Tóth János beszámolt az idei várható eredményekről. A leg­fontosabb célként a költségek to­vábbi csökkentését jelölte meg. lA tanácskozáson a szakembe­rek az IKR jelenlevő vezetőitől választ kaphattak a számukra legégetőbb kérdésekre is. Cz. P. Pénteken, a MEDOSZ-székiház- ban ülést tartott a KIOSZ orszá. gos választmánya. Molnár József elnök beszámo­lójában hangsúlyozta, hogy a csaknem 120 ezer tagot számláló szervezet jelentős mértékben hoz­zájárul a szolgáltatások fejlődé­séhez. Az igényekhez igazodva növekedett például az autó­szerelő. -fényező, karosszéria- lakatos kisiparos műhelyek száma. Mind többen vált- ' ják ki a műszerész kisiparos engedélyt, mert az elektronika terjedése egyre inkább igényli ezt a munkát. A kisipari tevékenység folya­matos bővülését mutatja, hogy míg korábban 140, ma már csaknem 300-féle foglalkozást gyakorol­nak a kisipariban. Munkájuk, csaknem fele a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatás, értéke az el­múlt évben elérte a 17 milliárd forintot. Különösen az aprófal­vakban fontos a szolgáltató kis­iparosok munkája, hiszen itt egyedül ők elégítik ki a lakosság keresletét. Ebből adódik, hogy az ország összes szolgáltató-fel­vevőhelyeinek 85 százalékát a kisipar működteti. A KIOSZ el­nöke külön szólt a kisiparosok lakásépítő tevékenységéről. Mint mondotta a kisiparosok a laká­sok egyharmadát építik, és az összes magánlakás 60 százaléké­iban teljes, vagy részleges kivi­telezőként dolgoznak. Bekapcso­lódtak a fiatalok számára indí­tott félfcészlakás-akcióba is s számosain részt vettek legutóbb a mozgássérült fiatalok számára készült lakótelep felépítésében. Egyre inkább számít a kis­iparosság munkájára a háttér­ipar. Ma még jórészt azért hiá­nyoznak az alkatrészek, részegy­ségek, kellékek, mert még a ki­sebb termelő szervezetek sem elég rugalmasak, noha adottsá­gaiknál fogva lehetnének azok. Ezért fontos, hogy a kisipar fej­lessze együttműködését a szocia­lista vállalatokkal, s az itt elfek­vő készleteket, kihasználatlanul álló gépeket és helyiségeket át­vegye, s termelje a nagyüzemi szinten gazdaságtalannak bizo­nyult cikkeket. Jók a kisipar lehetőségei az úgynevezett közvetett export­ban, a nagyüzemi exporttermé­kekhez való alkatrész- és rész­egységgyártásban. A tartalékok feltárása érdekében a KIOSZ fo­kozottan támogatja a kisipari találmányok, műszaki-szellemi alkotások megvalósítását. A megnövekedett feladatok el­látásához — mutatott rá az elnök — a kisipar nem rendelkezik megfelelő korszerű eszközökkel, berendezésekkel, technológiával. A főfoglalkozású kisiparosok műhelyeinek alig 10 százaléka számít korszerűnek, bár a gaz­dasági szabályozás ma már lehe­tővé teszi a korszerű kisüzemek létesítését, amelyekkel a kisipar a lakosság ellátásában, a szolgál­tatások nyújtásában, illetve a nagyipar háttériparaként egy­aránt kielégítheti a követelmé­nyeket. Az országos választmány el­fogadta az elnöki beszámolót, s a szervezet tagjai részére ajánlás­ban fogalmazta meg a követke­ző időszak legfontosabb felada­tait. A választmány javasolja, hogy a tagság jobban használja ki a megváltozott jogi-gazdasági szabályok adta lehetőségeket, ugyanakkor a szabályokat még- inikább tartsa meg, különösen a valóságnak megfelelő költség­elszámolásban és jövedelembe­vallásban. Főként gyors és pon­tos munkája révén javítsa a meg­rendelőkkel való kapcsolatokat. Az ajánlás felhívja a figyelmet, hogy a tagság fokozottan segítse a szakmai utánpótlást, különö­sen a kihalófélben lévő szakmák megmentését. A választmány in­dokoltnak tartja, hogy az anyag-, alkatrész- és gépellátás javítása, valamint a termelési költségek csökkentése végett a kisipar mi­nél nagyobb számban kezdemé­nyezzen anyag-, alkatrészgyár­tó, felújító- és beszerzőtársuláso­kat, kooperációkat. Időszerű fel­adatként tűzte ki, hogy mozdít­sák elő a termelési szerkezet át­alakítását. a közép- és nagyüze­mekben gazdaságtalan, de kis­üzemi méretekben még gazdasá­gos termelés átvállalásával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents