Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
4 O PETŐFI NÉPE <* 1983. szeptember 8. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar élelmiszeripari gépek, technológiák TARTALÉKOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Fokozható a homok termőképessége A magyar élelmiszer-gazdaságban mind korszerűbb műszaki megoldásokat, technológiákat alkalmaznak a termelők, ezek egy részét a hazai fejlesztők alakították ki, másik részüket li- cenc és know-how-ok vásárlásával a mezőgazdasági és élelmiszeriipari gépgyárak honosították és a magyar mezőgazdasági termelés kelléktárába állították. Mindez a kedvezően alakuló terméshozamokból is lemérhető, ezek az eredmények külföldön is érdeklődést keltettek. Olyannyira, hogy számos megoldást a magyar vállalatok külföldön valósítanak meg, ezekre a szocialista partnerekkel szerződést kötnek és a helyszínen vezetik 'be a módszereket. Több esetben korszerű gépekkel szerelnek fel külföldi létesítményeket, egyebek között az NDK-ban láttak hozzá ilyen munkákhoz a magyar szakemberek. A berlini vágóhídon A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházó vállalat, az AGROBER néhány évvel AGROINW5ST néven külkereskedelmi irodát nyitott. Ez az iroda már jó nevet szerzett a fejlődő országokban, ahová nagy teljesítményű gépeket, berendezéseket és velük együtt technológiai rendszereket és rendszer-technológiákat szállított. A szocialista országokban is érdeklődnek az effajta lehetőségek iránt. Egyelőre mindenekelőtt az élelmiszergép-gyártás területein alakult ki jó kapcsolat az AGROIN VEST által szervezett magyar vállalatok, illetve a szocialista országok megrendelői között. A Német Demokratikus Köztársaságban a berlini vágóhíd korszerűsítésénél vállaltak munkát. A létesítményben húsbontót és raktárát szerelnek fel, ennek teljesítménye naponta 210 tonna lesz. Kubában. Mongóliában A távoli Kubában is elkötelezték magukat a magyar élelmiszer-termeléssel foglalkozó gépgyártó szakemberek az AGROINVEST fővállalkozásával. Kubában szintén egy vágóhíd felújításánál működnek közre. A rekonstrukció az egész létesítményt érinti és szintén nagy összegű fejlesztést valósítanak meg a magyar vállalatok úgy, hogy a gépek nagy részét már útnak indították Kubába és gyors, határ- , időre történő szerelésre készültek fel. A szerelési munkákat ma- , gyár szakemberek irányítják majd a helyszínen, és a rekonstruált üzem indítását is szaktanácsokkal segítik majd. A világ minden ötödik targoncája a „repülő madárka” emblémát, a Balkancar cégjelzését viseli. Az első platós villamostargoncát 30 évvel ezelőtt készítették el a szófiai villamoskocsi-javító műhelyben. 1956-ban a KGST határozata alapján Bulgária szakosodott a villamos meghajtású emelő-szállító gépek gyártására. Az első exportszállítmányok 1957-ben a Szovjetunióba és Csehszlovákiába indultak. Azóta Bulgária valamennyi szocialista ország részére szállít. Tavaly mintegy kilenc százalékkal nőtt a bolgár targoncatermelés, az idén pedig az előirányzatok szerint több mint 18 százalékkal többet fognak gyártani. A Mongóüában a darhani vágóhíd egy régebbi magyar vállalkozással felépített létesítmény, amelynek most felújítása került előtérbe. A kormányközi megállapodás alapján a magyar vállalatok egész sor berendezést szállítanak majd, egyebek között a szennyvízrendszer kialakításához és a szellőzőgépház működéséhez szükséges felszereléseket küldik majd Mongóliába. A vágóhíd a közepes méretű létesítmények közé tartozik, naponta 170 szarvasmarhát, 1300 birkát és 30 sertést vághatnak le — nyolc órás műszakot alapul véve. Az új műszaki felszerelés lényegében a teljesítmény növelését nem szolgálja, ellenben alkalmat ad arra, hogy korszerű körülmények között állítsák elő a mind keresettebb húsokat a mongol piacokra. Csehszlovákiában két vágóhíd egy-egy részegységét készítik majd a magyar szakemberek. A vágóhidak már régóta termelnek, egy fontos részlegük azonban mindeddig nem működött. Ez az úgynevezett átfúvató rendszer. Ez a készülékegyüttes távolítja el azokat a húsrészeket, húsdarabokat a vágóhíd gépeinek környékéről, amelyek továbbfeldol- gozásra nem alkalmasak. Termelési rendszer Terjed az érdeklődés a magyar mezőgazdasági termelési rendszerek iránt. Egyebek között Szlovákiában alakított ki az IKR egy nagyszabású vállalkozást, az úgynevezett sellyei kooperációt, amely már 34 ezer hektárra terjed ki. Tizenegy gazdaság, kilenc tsz, és két állami gazdaság alapította ezt a rendszeregyüttest, amely IKiR-tedhnológia szerint termeli a kukoricát. A nagyhírű bábolnai módszerek elterjesztéséről van szó. Éspedig igen jó eredménnyel, hiszen amíg a hagyományos módszerrel ezen a vidéken 5,53 tonna volt a hektáros átlag, a termelési rendszer keretében 7,5 tonnát realizáltak. Miután hagyományos kukoricatermő övezetről van szó, mindenképpen alkalmazkodni kell az ottani viszonyokhoz. Ezért az IKR specialistái messzemenően figyelembe vették a helyi táji adottságokat és ennek megfelelően alakították a magyar technológiát. A szervezésben nagy különbséggel jár ez, hiszen a tavaszi munkák helyett már ősszel el kell végezni több munkamenetet. Igazolódott azonban, hogy a magyar módszerrel nő az élőmunka 'hatékonysága is amellett, hogy sikerül fokozni a terméseredményeket. J. F. „Balkancar” termékek fejlesztése érdekében az utóbbi időben a Szófiai Villamos- és Motoros Targonca Intézetben egy egyetemes magasemelésű, „Druzsba” elnevezésű villamos targoncacsaládot és egy „Record” elnevezésű magasemelésű motoros targoncacsaládot dolgoztak ki. Ezek a műszaki fejlődés legújabb vívmányait egyesítik: a több száz változat a legigényesebb vevő követelményeit is képes kielégíteni. A „Balkancar” márka eddig különféle nemzetközi vásárokon és szalonokon 67 aranyérmet és más kitüntetéseket nyert. A repülő madárka márkával ellátott termékek a Föld 65 országában találnak jó piacra. N. H. A MAE Talajtani Társaságának a Hírős Napok alkalmával Kecskeméten tartott vándorgyűlésén dr. Láng István akadémikus mondott vitaindítót. Az alábbiakban e beszédből közlünk szemelvényeket. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági erőforrása az, hogy egy lakosra fél hektár mezőgazdasági termőterület jut. Ez a z érték a jövőben nem növelhető új területek művelésbe vonásával. Sőt, csökkenni fog a települések. az infrastrukturális beruházások további terjeszkedése miatt. Az exportbevételeik, valamint az egyes körzetek népességeltartó-képessége szempontjából le keil szögeznünk, hogy nem mondhatunk le a homokterületek gazdaságos hasznosításáról. Amit Westsik Vilmos ötven esztendeje, Egersaegi Sándor negyedszázada hangsúlyozott, hogy a homokterületek termő- képességét lehet és kell is fokozni, ez a következő negyedszázadra ugyancsak érvényes. Kulcskérdés a vízgazdálkodás A homoki növénytermesztés egyik kulcskérdése a talaj és a növény vízgazdálkodása. A laza mechanikai összetétel miatt, a víz nagyon hamar korlátozó tényezővé válik. Westsik Vilmos a talajművelés, a vetésidő, a vetésforgó és a fővetésű zöldtrágyázás egységes rendszerének helyes alkalmazásával találta meg az aszály elleni harc lehetséges eszközeit. Az Egerszegi Sándor által kidolgozott aljtrágyázási módszer termésnövelő hatásának Kézikönyv az építőknek Űj, kétkötetes könyv jelent meg a közelmúltban, a Magyar Szabványügyi Hivatal gondozásában, Szakipari munkák anyagai címmel. Az első kötet a Víz- és hőszigetelők, hideg- és műanyagburkoló anyagok, a második kötet pedig az Üveg-, lakk- és festékanyagok témakörében ismertet meg bennünket az új szabványokkal. Bár a cím az átlagember számára talán kissé száraznak tetszik, a könyv mégis kelendő, jelezve: a tervezők meg a kivitelezők tudatában vannak annak, hogy a szabványok ismerete, betartása meg az építkezés minősége között szoros az összefüggés. Vagyis az építők mindennapos kézikönyve lehet ez a kétkötetes mű, s nemcsak az ipari építkezéseknek, hanem a lakásépítés ügyének is a javára válik, ha állandóan lapozgatják. Tervpályázat Az igények változásával a toronyházak helyett mind többen költöznének néhány emeletes há- • zakból állő lakótelepekre. A néhány szintes, viszonylag sűrűbb beépítésű lakótelepi házak korszerű és gazdaságos közművesítése és energiaellátása a hagyományos lakótelepi megoldásoktól eltérő gyakorlatot kíván. Az új •módszerek keresésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — más intézményékikel közösen — tervpályázatot hirdetett. A pályázóknak e feladatokat mintalakótelepekre kell megoldaniuk, amihez kiírást a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél vehetik át. A pályaművek beküldésének határideje 1983. november 15., s elbírálásuk még az esztendő végéig megtörténik. (MTI) egyik fő tényezője az volt, hogy a gazdasági növények gyökerei mélyebb talajrétegeket hálóztak be, és így a vízkészlet nagyobb részét hasznosították. Az alj- trágya rétege egyúttal vízvissaa- tartó szerepet is betöltött. A csapadék és a kiadott öntözővíz megőrzése, tárólása, megfelelő hasznosítása minden talajtípuson elsőrendű kérdés, dé főként a homoktalajokon. Azzal kell gazdálkodnunk, ami van, ezért az agrotechnika döntő módon befolyásolja a növénytermesztési lehetőségeit. Különösen érvényes ez a Duna—Tisza közi homokra, ahol az aszálykár valószínűsége nagyobb, mint a Nyírségben és Somogybán. Az öntözés költséges, energiaigényes eljárás. Nem véletlen, A hosszú, forró, tavasz és nyár igen jelentős veszteségeket okozott a megye állami gazdaságainak, termelő* és szakszövetkezeteinek, egyéni gazdálkodóknak. Még az olyan közös gazdaságok is megérezték az esőben szegény nyarat, ahol volt lehetőség — víz és pénz — az öntözésre, ám a kisehb, gyengébb talaj- és anyagi adottságú szövetkezetek sokkal nehezebben viselik el ezt a természeti csapást. Két kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szakszövetkezet pártalapszerve- zet-fvezetőségének titkárával, vezetőségi tagjával beszélgettünk arról, mit tettek a kommunisták, a párta'lapszervezet vezetőségei az aszály okozta károk enyhítése, csökkentése érdekében? Péli László, a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet pártalapszerve* zetének titkára: — Több mint 4 ezer hektárnyi tagi és közös területen gazdálkodunk, olyan földön, amelynek értéke nem éri el a 9 és fél aranykoronát. Az aszály legjobban a gabonatermést csökkentette. Ezen belül is: búzából a 275 hektáron 288, ősziár- pálból a 173 hektáron 87, rozsból 323 hektáron 210 tonna volt a veszteség. A gyepgazdálkodásban hektáronként 2,5 tonnás fűtermésre számítottunk, s helyette 5 mázsa termett. Számításaink szerint, az összes veszteség eléri a 2,5 millió forintot. Mit tehet egy olyan szakszövetkezet pártszervezete, kommunista kollektívája, ahol sem adottság, sem lehetőség nincs mással pótolni, helyettesíteni a kiesett árbevételt és az ebből képezhető nyereséget? Megkeresték azt, amivel ha nem is egészen, de túlnyomórészt sikerült a veszteségeket csökkenteni. Ez a takarékosság! — A pártalapszervezet vezetőhogy az állami támogatás megszüntetése után, az érvényesülő vízdíjaik mellett jelentősen csökkent az öntözőkapacitás kihasználása. Ha a kiálaJkult helyzet, nem változik, akkor a jövőben is csák ott lesz érdemes önflöznd, ahol viszonylag kis területen nagyon értékes növényi produkció állítható elő. fcz elsősorban a kertészeti növényekre vonatkozik. Hosszú távon úgy kell számolnunk, hogy a szántóföldi növényeket zömében' öntözés nélkül termesztjük a homdktatajökon. Irreálisnak tűnne meghirdetni egy szélesebb körű, homoki szántóföldi öntözési programot, arra való hivatkozással, hogy az idei aszály ezekben a körzetekben igen jelentős károkat okozott. Az viszont ésszerűtlen, hogy az idén mennyire nem voltak érdekeltté téve az üzemek az öntözésben. Természetes csapadék A homoki termesztést a természetes csapadékra kell elsősorban alapozni. A területegységre jutó biológiai produkció növelése miatt azonban további megfontolások szükségesek a vetésszerkezet és a fajtaválaszték meghatározásánál. A korábban' érő növények és növényfajták fokozottabb előtérbe kerülése várható a jövőbeni. A korán lekerülő növény után egyes évjáratokban lehet rövid tenyészidejű, másodvetésű növényt termeszteni. A meteorológiai adatok szerint, a sikeres termesztés valószínűsége 60—70 százalék, vagyis tíz évből hat— hét alkalommal gazdaságos lehet ez az eljárás. Fél kell készülnünk sokkal rugalmasabb és gyorsabban reagáló másodvetési rendszerre, Ha több a csapadék a nyári Időszakban, akkor abból sége sokszor foglalkozott azzal, mit lehetne tenni. Minden elképzelést szívesen vettünk. A költségeink csökkentése érdekében úgy szerveztük meg a gépi munkát, hogy nem volt egy percnyi állásidő, s jobb volt a gépkihasználás is. A gépműhelyben is megértették a tennivalókat, csak felújított alkatrészeket építettek be a gépekbe és ez is 100 ezer forintot hozott a „konyhára”. A háztáji bizottság kiemelt feladatává tettük a sertéshizlalás bővítését. Ebben az évben kétezerrel több sertést értékesítünk a háztájiból, amely növeli az árbevételt, az állami támogatást. Egy héten belül megkezdi munkáját a 40 nőt foglalkoztató varrodánk, amely két műszakban női felsőruhákat készít szovjet exportra. A jövő évre is gondolunk, mert 30 hektár, volt gyepterületet vonunk be a szántóföldi növénytermesztésbe. Vannak természetesen gondjaink, de úgy ítéljük meg, hogy a tervezett 4,5 millió forintos nyereséget sikerül elérnünk . . . Apró Balázs, a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet pártvezetőségének tagja: — Gabonából hektáronként 7—8 mázsával kevesebb termett a tervezettnél, de kukoricából hektáronként 40 mázsával lesz kisebb a hozam. Sajnos, a szőlőnél is tapasztaltunk gyengébb fejlődést. Az előzetes számításaink szerint, 4,5 milliós veszteséget okozott ez a rendkívüli időjárás, jEs ezzel még, nem zárhatjuk le az aszály okozta károkat, hiszen veszélyben a jövő év anyagi megalapozása is, Ugyanis vetni kellene az olajrepcét, a gabonák alá is meg kellene kezdeni a talajelőkészítést. Ehhez — ilyen időjárási viszonyok között — nem merünk hozzákezdeni. Soltszentimrén — akárcsak Bó• Nagy értéket adó kertészeti növényt, fűszerpaprikát öntöztek egész idényben a kalocsai Iszkra Tsz földjén. feltétlenül olyan növényi biomasz- szát kell előállítani, amely az állatállomány takarmányozásánál hasznosul, vagy más iigényt elégít ki. A kutatási eredmények jó támpontot adnak a homoki másod- vetésű növények kiválasztásában. A leveles oüiajretek, a fehér- mustár, a facélia, a ciroikfélék és a napraforgó jöhet elsődlegesen számításba. A homoktalajok vízgazdálkodásának alapos ismerete a gyakorlat száméra egyre fontosabb termesztési tényezővé válik. A helyszíni, gyors vizsgálatra alkalmas könnyű, kis terjedelmű és .megbízható talajnedvesség-mérő nélkül — amely minden, agronó- mus és brigádvezető táskájában majd megtalálható — nem ltehet rugalmasan alkalmazkodó növénytermesztést folytatni. Sajátos viszonyok •Némely, homoktalajjal borított imdkrökörzettoen sajátos hidrológiai viszonyok vannak; a talajvíz szintje olyan magas, hogy a kapilláris zóna felső haltára eléri a szántóföldi növények által behálózott réteg alsó részét. Ilyenek találhatók Kecskemét, Helvécia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas környékén, illetve a Nyírség több helyén. Ez a sajátos hidrológiai adottság további lehetőséget jelent a homoki növénytermesztés számára. Ezekben a körzetekben lényegesen kisebb az aszálykár, sőt a nagy szárazságok idején esetileg rekordtermések vannak csán — összedugták a fejüket a gazdaság és a pártvezetőség tagjai. Egyre csak azt latolgatták, mit csináljanak, hogyan és milyen módon csökkentsék a veszteségeket? A tanácsadó és véleményező testület ülésein olykor parázs vita is kialakult. A pártszervezet javaslatai alapján született meg a döntés. — A szőlőt csak úgy tudtuk megmenteni, hogy vaskelátos permetezést alkalmaztunk. A kukoricából 40 hektárt — ahol nem volt csőképződés — silózásra eladtunk az Izsáki Állami Gazdaságnak. A bortároló jövőre tervezett megvalósítását előbbre hoztuk, s a 10 ezer helyett 20 ezer hektó befogadóképességű tartályt építünk. így a must felvásárlásával és tárolásával árbevételhez, s egyben nyereséghez jut a közös gazdaság. A kevesebb gabonatermés következtében felszabadult raktárainkat 100 ezer forintért bérbeadtuk. Májusban — alig kéthónapos munkával — a HU.NGARONEKTÁR-ral kötött szerződés alapján, mézátdolgozó üzem kezdte meg működését, s két hete újabb termék kiszerelésére kötöttünk szerződést. Ez 3 milliós árbevételt és félmilliós nyereséget jelent a szakszövetkezetnek. Bővítettük a teherautó-parkunkat, s 30 ezer hektoliter almaié fuvarozására vállalkoztunk, amely újabb másfél millióval csökkenti a veszteséget. Ezekkel az intézkedésekkel lehetővé válik, hogy ne veszteséggel zárjuk az évet. Józanul, alaposan átgondolt gazdasági döntések, amelyek ugyan nem teszik gazdaggá a szakszövetkezeteket, de mindenképpen léhetőséget teremtenek arra, hogy az időjárás okozta veszteségeket valamiképpen csökkentsék, s megalapozzák a jövő évet. Gémes Gábor A világ élmezőnyében a „repülő madárka” K • A csemegekukorica szárából, tarlómaradványából is értékes tömegtakarmány lesz a szabadszállási Lenin Tsz-ben. (Méhesi Éva felvételei) PÁRTALAPSZERVEZETEK, KOMMUNISTÁK Az aszálykárok csökkentéséért
