Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-25 / 227. szám
1983. szeptember 25. ® PETŐFI NÉPE © 3 Tevékeny nyugdíjasok ® Az izsáki Sártehér Tsz-ben évek óta bányászok és bányászfeleségek is segítenek a tavaszi és őszi munkákban. Képünkön: középen Frankó János, aki három éve mént nyugdíjba mint szőlőtermesztési brigádvezető. Most az ő szakmai irányításával szedik a vendégmunkások az almát. • A nagy pedagógushiányban egyre több szükség van a régi tanerőkre. Kecskeméten a Hoffmann János utcai Általános Iskolában dr. Szabó Elekné nyugdíjas magyar—történelem szakos tanárnő második éve napközis nevelő. Itt tanít biológiát a lánya is — Ágota. ti Lajosmizsén a Megyei Módszertani Szociális Gondozási Központban több mint 60-an bedolgozók a 160 lakóból. Legtöbben a Petőfi Nyomdának állítanak ösz- sze humánrekeszeket. 0 A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet cipészrészlegének volt vezetője, Városi János, 29 év után most nyugdíjasként 4 órát dolgozik régi helyén. Átvevő, munkakikészitő, anyagbeszerző és raktáros, a szövetkezel kérésére. • Romsics Sándorné, Treszka néni 86 éves. Szakmárról még ma is saját maga viszi be Kalocsára a háziipari szövetkezetbe a kész munkát. Büszke arra, hogy ezer forintnál is több összejön havonta azzal, hogy az öregek napközi otthonában varrogat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Beruházások itt és most Ki törődik a művészetekkel manapság, amikor a gazdaságban sokkal izgalmasabb folyamatok játszódnak le? — tette föl a költői kérdést egyik világjáró kritikusunk. Valóban, mintha egyre inkább a gazdálkodás művészetére lenne szükség a sokfelől szorító körülmények között. Mi és mennyi az, amit elfogyaszthatunk a megtermelt javakból? Mit és mennyit és milyen arányban és melyik ágazatban és hogyan, mi módon kell föltétlenül befektetni ahhoz, hogy holnap is legyenek — lehetőleg a mainál magasabb szinten újraképződő — értékforrásaink? Olyan kérdések ezek, amelyekkel a nálunk fejlettebb országokban is szembe kell nézni. Mindenütt, ahol nem akarják a véletlenek alakulására bízni a jövőt. Egyfajta, a sajátos adottságokat is figyelembe vevő válaszadásra vállalkozott szerdai ülésén az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Nagy fontosságú, a gazdasági, társadalmi fejlődést mindig meghatározó ügyet tűzött napirendre a beruházások helyzetének, a beruházási munka hatékonyságának vizsgálatával. A testület csak röviden foglalkozott a múlttal. Minek is a karcsú solti rádióadó létesítményére hivatkozni, ha nap mint nap újabb döntési helyzetek sürgetik a megoldást itt és most? Minden piacon Vajon mit mond nekünk ma a megyei pártértekezlet 1980-ban megfogalmazott határozata? „A beruházás hatékonyabb megvalósítása érdekében elsősorban a folyamatban lévő beruházások tervszerű befejezését kell biztosítani. Gondosan kell kiválasztani a fejlesztési célokat, szervezettebbé kell tenni a gazdasági, műszaki előkészítést rövidíteni a kivitelezési időt. Előnyben kell részesíteni a kisebb építési igénnyel járó fejlesztéseket.” Időszerű követelmények. Annál inkább, mert annak az időszaknak a kezdetén fogalmazódtak meg, amely egyebek között azzal jellemezhető, hogy a beruházások csakis a gazdaságpolitika szerves részeként képzelhetők el, azzal teljes összhangban. Sem a beruházások növelése, sem csökkentése nem Önmagáért való cél, hanem olyan eszköz, amelynek a mindenkori állapotnál jobb helyzetbe kell juttatnia az embert. Tehát annak, hogy valami megvalósuljon, alapvető föltétele: megfelelően növelje a népgazdaság jövedelemteremtő képességét vagy csökkentse az anyag- és energiafelhasználást, illetve más ráfordításokat. Mindezt szükségessé teszi az egyensúlyi helyzet oly gyakran emlegetett — mégsem mindenütt átérzett — javítása, az ország fizetőképességének — hitelfölvételi lehetőségeink — védelme, az életkörülményekről való gondoskodás. Ilyen megfontolások indokolják egyebek közt a minden piacon exportképes gyártmányok termelési feltételeinek megteremtését, az élelmiszeripari korszerűsítéseket és bővítéseket, a megyében például korszerű bortárolók építését. Vagy a további iskolákat, jobb víz- és csatornaellátottságot, környezetvédelmet eredményező fejlesztéseket. Vagy a távbeszélést viszonyok évtizedes elmaradottságának pótlását, amire — sajnos — továbbra sem képes a posta jó néhány településen. De, mint a pártbizottsági ülésről pénteki lapszámunkban megjelent közlemény is tartalmazza, megkezdődött a kecskeméti crossbar-központ bővítése, Kiskunfélegyházán konténer-telefonközpontok telepítését, Kiskőrösön és Baján pedig az úgynevezett góckörzet átfogó fejlesztését készítik elő. A keveset is jobban Tételes, minden részletre kiterjedő fölsorolásra nem vállalkozhat sem a politikai döntésre hivatott testület, sem egy utólagos újságcikk. Annál kevésbé, mivel múlt vasárnapi lapszámunkban — valóságfeltáró szándékkal — keresztmetszetet igyekeztünk adni a beruházásokról, kedden pedig a tenniakarás, leleményesség, a „semmiből vala- mit”-teremtés szép példájára hivatkoztunk. Véletlenül? Inkább egy fontos határozatnak szerettünk volna elébe menni a magunk módján. Kiderült, hogy a kép korántsem olyan sötét, mint amilyenre néhányan festik. A Bács-Kiskunra jellemző élelmiszer-gazdaságban egyaránt gyarapodtak a termesztés és feldolgozás feltételei mind a konzerv-, hús-, baromfi-, hűtő-, gabona- és a tejiparban Kecskeméttől Bácsbokodig. Korszerűsödött Baja és Kiskunfélegyháza gépipara, történelmi változásokat alapozott meg Kiskunhalason ás térségében a szénhidrogén-vagyon hasznosítása, gázszállító- ás elosztóvezetékek kötnek össze városokat és falvakat. Sok helyütt már a gondok sem a régiek, 'a fejlődés magasabb fokán keletkeznek újabb szükségletek. Ugyanakkor az is igaz. hogy lassúbb a haladás, mint a megyében nagyon sokan szeretnék. Néhol már a garancia is lejár, mire helyére állítják az új gépet. Másutt idő előtt selejteznek, „írnak le” állóeszközöket. Az egyik kitűnő, exportra dolgozó gyár vezetői mintha csakis bővülésben, újabb csarnok építésében tudnának gondolkodni. Nem lenne jobb, ha a második műszak indítását próbálnák szervezni? Túlzott nagyvonalúság a nem föltétlenül lebontásra ítélt lakóházak szanálása is. Nem elkényelmesedve, hanem a meglévőt, olykor a kevesebbet is jobban hasznosítva jut többhöz a lakosság. Kezünk ügyében lévő adottságot kínálnálak különböző társulások, a jó értelemben vett tulajdonosi érzésre építő gazdasági kezdeményezések — állattartásban, szőlőtelepítésben, művelésben és másban. Szellemi energiáink Mennyit lehetne beruházni Magyarországon? — adódik önkéntelenül is a kérdés Az ismert, de ki nem elégített igényeket nézve: rengeteget kellene. Ám a legsürgősebb dolgok is többszörösét teszik ki annak, amire az ország ma képes. Az egész gazdasági munkát át kell hatnia a jövedelemnövelésnek, mert ez és csakis ez teremti meg a felhasználható forrásokat. Ezért elsőbbséget élveznek azok a vállalkozások, amelyek a ráfordított anyagiakból és különféle anyagokból a lehető legtöbb eredményt mutatják fel — a szellemi energiák bekapcsolásával. A tartalékok alighanem sokkal nagyobbak annál, mint amit akár hamarjában el lehetne képzelni. Kamatozik a szellemi ráfordítás, az emberi tényezők mozgósítása a beruházások menetében is. Minél szűkösebbek a viszonyok, annál inkább bukásra ítélt az a terv, amelynek az előkészítése felületes. hiszen nincs mód az utólagos pénzügyi mentőakciókra. Japán, az NSZK ás más fejlett technikai szinten levő országok tapasztalatai intenek: inkább legyen az előkészítés ideje többszöröse a (gyors) megvalósításnak, mert gazdasági veszteség nélkül majdnem lehetetlen a kiigazítás. Ha nem is csodaszer, de mindenképp több — jó és jobb — megoldás között enged választani a tervézők,^ kiviteleztetek valódi versenyeztetése, ha mindenki fölismeri előnyeit, és sértetlenül maradnak az írott vagy íratlan etikai szabályok. Szinte előzetes biztosítékokkal szolgálhat a lakóhelyi demokratizmus kiteljesítése is. A közösség pénzéből valóban azt és úgy építsünk, ahogy a közösség kívánja, s természetesen az elképzelések alakulásánál, s nem a tervezés befejezését követően van értelme a véleménykérésnek. Értelmes, magáévá tett célokért áldozatoktól sem riad vissza senki, legyen városi vagy falusi állampolgár. Talán ez is közrejátszik abban, hogy korszerűsödik a döntési rendszer. Az eddiginél több jog várományosai a helyi tanácsok, hogy hatékonysági alapon a legkedvezőbb megoldások valósulhassanak meg. Nagyobb tér nyílik a fejlesztési alapok, befektetésre váró összegek áramlása előtt. Minden korábbinál fontosabb, hogy zöld utat kapjon a vállalkozó magatartás, s ez érdekeltségben is jusson kifejezésre. Miért vetett -föl, ébresztett ilyen és hasonló gondolatokat a pártbizottsági ülés? Mert a jelenlegi tervidőszak körülményei között számottevően megváltoztak a beruházások előkészítésének, megvalósításának és üzemeltetésének feltételei. Nőttek a fejlesztések ésszerűségi és jövedelmezőségi követelményei. Erősödik az igény a beruházási folyamatok javítására. S ennek eleget kell tenniük a tervezőknek, beruházóknak, kivitelezőknek és közreműködő hatóságoknak egyaránt a meghozott határozat szerint. Művészi fokon? Egyelőre elégedettek lehetnénk a gyorsabb, ugyanakkor pontos és alapos előkészítésekkel, a fogaskerék módjára kapcsolódó, korrekt együttműködésekkel, a felelősséghez méltó magatartással, az ésszerűen megválasztott határidők betartásával is. Mindenütt. Halász Ferenc Méhesi Éva felvételei KNEB-vizsgálat az energiagazdálkodási program végrehajtásáról FÉKHIBA: Mi is úgy járhattunk volna! A népi ellenőrök utoljára 1980- ban ellenőrizték átfogóan az energiagazdálkodás helyzetét és főbb tendenciáit. Az akkori tapasztal ato kát, k ö vetkeztet és eket a Minisztertanács hasznosította az energiagazdálkodási kormány- program kidolgozásánál, s a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság feladatává tette, hogy időről időre vizsgálja meg a program végrehajtását. A KNEB legutóbbi ülésén döntött arról, hogy ismét széles körű ' vizsgálatot indít, melynek során együttesen tűzi napirendre az elmúlt évek különböző jellegű ellenőrzési feladatait. A most kezdődő felmérés során átfogóan értékelik majd, hogy a VI. ötéves terv eddig eltelt éveiben mennyiben felelt meg a követelményeknek az energiagazdálkodási program végrehajtása, kiterjedt-e a termelés és a fogyasztás valamennyi területére. Az elmúlt években számos változás következett bé energiagazdálkodásunk feltételeiben, így a központi döntések elsősorban a hazai energiaforrások hatékonyabb fel- használását szorgalmazták. Ez új szempontot jelent az eddigi felmérésekhez iképest. A népi ellenőrök az energiagazdálkodási program ágazati és területi végrehajtását egyaránt vizsgálják, igyekeznek képet kapni a kormányprogram hatóköréről, eszközrendszerérői, az energiatakarékos gépek, építőipari termékek, szilárd tüzelési anyagok kínálatáról és keresletéről. Az elmúlt években a vállalatok jelentős összegeket fordítottak energiaracionalizálást szolgáló beruházásokra. Ezek eredményeiről most sok helyütt számot kell majd adni, miként a folyékony üzemanyag-felhasználás csökkentéséről hozott számos intézkedés végrehajtásáról is. A vizsgálat tapasztalatai nyomán a szakemberek előtt kirajzolódhat a kép: az elkövetkező időszakban milyen fejlesztési irányra, szervezési és gazdálkodási intézkedésekre van szükség. Az ellenőrzést irányító szakemberek hétfőtől háromnapos munkaértekezleten egyeztetik az egész országra kiterjedő vizsgálódás részleteit, majd a népi ellenőrök megkezdik a több hónapig tartó munkát. Mezőgazdasági pályázat * fiataloknak A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa a MÉM KISZ-bi- zottságával, a Magyar Agrártudományi Egyesülettel és más szervekkel közösen pályázatot hirdet a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság gazdaságos exportjának, illetve exportképességének növelésére, továbbá importanyagok — eszközök, — alkatrészek azonos értékű gazdaságos helyettesítésére. A pályamunkák foglalkozhatnak új, gazdaságos és színvonalas hazai csomagolóanyagok, technológiák kialakításával és alkalmazásával; a szerves- ás hígtrágya- kezelés, -felhasználás eredményes és racionális módszereinek kidolgozásával ; az élelmiszer-ellátás javítására, a választék bővítésére új technológiáik, új szervezeti és munkaformák kidolgozásával; az erdők üdülési funkcióinak bővíté_ sere a gazdaságos erdőgazdálkodás módszereinek fejlesztésével és máis, e témakörben a gazdaságosságot növelő megoldásokkal. A pályázatra — amely jeligés — minden 35 éven aluli fiatal jelentkezhet. Beküldési határidő: 1983. december 31. Cím: KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, 1133 Bp. Üjpest Rakpart 37—38. Eredményhirdetés az 1984. évi Forradalmi Ifjúsági Napok keretében lesz. 1983. augusztus 17-től 21-ig ötnapos jugoszláviai, tengerparti kirándulást szerveztünk Szánk községből az IBUSZ Utazási Irodán keresztül. Már induláskor nagy megnyugvás töltött el bennünket, mert egy nagyon ügyes, rátermett és barátságos „pilótával" indulhattunk útnak. Hiszen egy kirándulás élményeit és a jó hangulatot elsősorban is az ha- tározz,a meg, hogy a csoport jó vagy rossz emberi tulajdonságokkal rendelkező gépkocsivezetőt és idegenvezetőt kap-e. A mi túránk ilyen szempontból jónak ígérkezett, mégis fáradtan, zúgolódva érkezett meg csoportunk szálláshelyére, a rabaci Mediterrán Hotelba, este fél tízkor, tizenhat és fél órai utazás után. A hosszú utazásnak az volt az oka, hogy az IBUSZ budapesti szervizállomásáról — ahol indulás előtti nap javították ki és készítették elő a hosszú hegyi útra — az autóbuszt fékhibásan engedték ki. Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor Zágrábon túl egy kis hegyi vendéglőnél megálltunk és az autó buszvezető megkérte az utasokat, mindenki szálljon ki, mert egy kis hiba jelentkezik a kocsin és azt meg kell javítani. Nem keltett pánikot, nem mondta el az utasoknak, hogy milyen lélekjelenlétre volt szüksége, amikor észlelte, hogy a hátsó fékek egyáltalán nem fognak. Hófehér ingben bújt az autóbusz alá és mondani sem kell, hogy olajba fürdve mászott ki alóla, miután nagy lelkiismeretességgel megjavította a fékeket. Közel ketórai kényszerpihenő után folytattuk utunkat a tengerpart felé. Csak akkor mondta el a gépkocsivezető az idegenvezetőnek — az első ülésről én is hallottam —, hogy milyen veszélyben forgott mindannyiunk élete. Rijeka előtt, amikor az út már állandóan lejtős volt, nagyon komorrá vált a mi barátságos gépkocsivezetőnk arca. Oka: ismét nem fognak a fékek és mi lefelé megyünk. Rijekában újabb kényszerpihenő és fékjavítás. Sötétedés után indulás utunk végcéljához. Amikor megérkeztünk Ra- bacba, már nem élvezhettük Opa- tija és a tengerpart szépségét, mert utunk legszebb részét a kényszerpihenők miatt sötétben kellett megtennünk. Megérkezésünk után a gépkocsi vezetője azonnal telefonált Budapestre és szerelőket kért, mivel ilyen műszaki hibával nem vállalt tovább egyetlen kilométert sem. Másnap megérkeztek a szerelők Budapestről — mintegy 800 km — ketten, egy negyvennégy személyes autóbusszal. Megállapították, hogy a f ékekről teljesen le van kopva a ferrodol. Teljes fékjavítást, új ferrodolo- zást kellett végezniök, hogy utunkat biztonságosan folytathassuk. Felteszem a kérdést az IBUSZ budapesti szervizállomásának: Volt-e lelkiismeret abban a szervizmunkában, amikor közel 2000 kilométeres, éles kanyarokkal szerpentines hegyi útra kiadták az autóbuszt? Megérte-e az IBUSZ-nak egy negyvennégy személyes autóbuszt kiküldeni két szerelővel 1600 kilométerre? Mi történt volna akkor, ha minket is olyan tragédia ér, mint a debreceni MEDICOR Művek kirándulóautóbuszát? Meghalhatott volna 10—15 vagy 20 ember és akkor e kritika sem íródott volna meg a felelőtlen, lelkiismeretlen szervizdolgozókról. Együttérzünk a súlyos ausztriai tragédia áldozatainak hozzátartozóival, de remegő szívvel gondolunk vissza, hogy mi is úgy járhattunk volna. Bazsa Sándor főkönyvelő Szánk, Petőfi u. 32.
