Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

t 2 9 PETŐFI NÉPE • 1983. szeptember 24. események sorokban BONN ______________________________ H ans Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnöke sze­rint ha a Szovjetunió a francia és a brit rakéták mennyiségére, vagyis 162-re csökkentené SS­20-as rakétáinak számát, akkor a NATO teljesen lemondana az amerikai középhatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepí­téséről. A nyugatnémet kor­mánypártok azonnal hevesen tá­madták Vogel elképzelését. PALERMO ~ A palermói rendőrség csütör­tökön helikopterek bevetésével razziát tartott Palermó környé- ■ kén és elfogott egy körözött maf­fiavezért. A 46 esztendős Anto­nio Vernengo kábítószer-csem­pészés és gyilkosságok elköveté­sének gyanúja miatt volt a kö­rözöttek listáján. A maffiavezér megpróbált autón elmenekülni, de mintegy 200 rendőr bekerí­tette és rövid tűzharc után meg­adásra kényszerítette. AZ OSZTRÁK SZOCIALISTÁK FELHÍVÁSA A genfi tárgyalásokat folytatni kell Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti; BÉCS A genfi tárgyalásokat tovább kell folytatni, azok nem hiúsul­hatnak meg egy határidő miatt. Építő megoldásra van szükség a bécsi csapatcsökkentési tárgya­lásokon is. Az Osztrák Szocialis­ta Párt pénteken kiadott felhívá­sa elsősorban az amerikai kor­mányt szólítja fel, hogy a Wa­shington szabta' határidőn túl is tárgyaljon Genfben. A dokumen­tum, amelyet Bruno Kreisky, a párt elnöke hozott nyilvánosságra, egyúttal leszögezi: globális tekin­tetben katonai egyensúly áll fenn a két nagyhatalom között. Az Osztrák Szocialista Párt realista, a béke fenntartását szol­gáló leszerelési politikáért száll síkra. Ennek keretében meg kell vitatni a lehetséges bizalomépí­tő intézkedéseket, így az atom­fegyvermentes övezetek kérdését is, hangoztatja a felhívás, amely rámutat: a két nagyhatalom ve­zetőinek akkor is találkozniuk kell, ha tudjuk, hogy egy csúcs- találkozó maga nem adhat vá­laszt minden súlyos kérdésre. A csúcson azonban megállapodhat­nának abban, melynek a legsür­getőbb megoldandó kérdések, s megbízhatnák a kormányokat: be­látható időn belül teremtsék meg a feltételeket érdemi tárgyalási eredményekhez. Amennyiben a genfi és a bécsi tárgyalásokon nem születik leg­alább valamelyes siker. Európa végképp egyetlen fegyvertárrá válik, jóllehet Ausztriát nem érin­ti közvetlenül a fegyveríkezés, új nukleáris fegyverek telepítése, tudatában vagyunk a bennünket is fenyegető veszélynek, amely előáll, ha a jelenlegi irányzatot nem fékezik meg, hangzik az osztrák kormánypárt felhívása. Bruno Kreisky, az SPÖ elnöke határozottan leszögezte: világ- viszonylatban katonai egyensúly áll fenn a két nagyhatalom kö­zött, míg európai Viszonylatban (a fegyverkezési verseny állandó változásai következtében) bár­mifajta egyensúlyt rögzíteni va­lójában nem is lehet. A legfonto­sabbnak-azt tartja, hangoztatta, hogy az Egyesült Államok adja fel az (év végi) határidőt és ak­kor is tárgyaljon tovább a Szov­jetunióval a közepes hatósugarú nukleáris fegyverek korlátozásá­ról, ha a Washington kijelölte határidőig nem sikerült megál­lapodni. Ezt senki nem tekintené az engedékenység jelének, sőt: Washingtonnak éppen azt kell bizonyítania a közvélemény előtt, hogy mindezt megteszi a tárgya­lások sikeréért, mondotta Kreisky. Kreisky leszögezte: a nyugati békemozgalom azóta igazán erős és mozgat meg tömegeket, amióta az amerikai kormány „korlátozott nukleáris háborúról”, „első csa­pásról” és hasonlókról kezdett beszélni. Míg korábban igaz lehe­tett, hogy csak a kommunisták és a velük rokonszenvezők vol­tak a békemozgalomban, most az . egyházak, a szocialisták tömegei is benne vannak, és közismert például, hogy az NSZK lakossá­gának többsége ellenzi a rakéta­telepítést — ha nem is mindenki megy az utcára tüntetni ellene — mondotta többek között Kreisky. Belgrádban tárgyalt Szűrös Mátyás BELGRAD Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságának meghívására szeptember 22—23- án látogatást tett Jugoszláviában. Megbeszélést folytatott Vlado Janzsiccsal, a JKSZ KB Elnök­ségének végrehajtó titkárával. Szűrös Mátyást fogadta Nikola Sztojanovics, a JKSZ Központi Bizottsága Elnökségének titkára. Az őszinte, baráti szellemű tár­gyalások során véleményt cse­réltek a nemzetközi élet fejle­ményeiről. Megállapították, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a béke megóvása, a nem­zetközi feszültség enyhítése, a fegyverkezési verseny csökkenté­se, az enyhülési folyamat ered­ményeinek megóvása érdekében. Áttekintették a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalomnak a világbékéért, a társadalmi ha­ladásért és a szocializmusért folytatott küzdelmét. Megelégedéssel szóltak arról, hogy a magyar—jugoszláv együtt­működés valamennyi területen az együttesen kialakított elvi alapokon, a két ország javára eredményesen fejlődik. Hangsú­lyozták, hogy támogatják a jó­szomszédi kapcsolatok további elmélyítését az élet minden te­rületén. A megbeszéléseken részt vett dr. Simon Pál, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagyköve­te. Weinberger Kínába készül PEKING Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kínai tartózko­dása során a kínai katonai gépe­zet korszerűsítését és amerikai technológia átadását fogja meg­vitatni, jelentette pénteken a kí­nai hírügynökség washingtoni tudósítója, idézve magát Wein- bergert, aki elutazott az amerikai fővárosból ázsiai kőrútjára. A miniszter rövid japáni látogatás után vasárnap érkezik Péking­be Csang Aj-ping kínai honvé­delmi miniszter meghívására és öt napig lesz Kínába. Amerikai hadügyminiszter, Harold Brown személyében, utoljára 1930-ban járt az országban. Weinberger a washingtoni re­pülőtéren újságíróknak úgy nyi­latkozott továbbá, hogy nagy vá­rakozásokkal tekint a kínai—ame­rikai kapcsolatok további építé­se és erősítése elé. Egy másik nyilatkozatában, amiből a kínai hírügynökség szintén idézett, a hadügyminiszter hangsúlyozta: az Egyesült Álla­mok reméli, 'hogy viszonya javul Kínával, de csak annyit tehet a katonai együttműködés terén, mint amennyi arányos a két or­szág viszonyának jelenlegi foká­val. Kínának szüksége van kato­nai felszerelésének modernizálá­sára, s „mi esetenkénti elbírálás alapján készék vagyunk megvizs­gálni bármilyen Kína részéről érkező kérést”. Az Egyesült Ál­lamok és Kína baráti országok, de nem szövetségesek — nyilat­kozta Weinberger a japán Jomiuri Simbunban megjelent interjúban. A Kínai Népköztársaság 1981 óta vásárolhatna hadifelszerelést az Egyesült Államoktól, de pe­kingi megfigyelők úgy tudják, hogy nem élt az amerikai felaján­lással. Tyihonov-interjú az Arbeiter Zeitungban BECS Még van idő, hogy Genfben tisztességes, valamennyi fél ér­dekeit figyelembe vevő megálla­podás szülessék. Amennyiben azonban a kedvező lehetőség ki­használatlanul marad és Nyugat- Európában megkezdik az új amerikai nukleáris rakétafegyve­rek felállítását, a Szovjetuniónak haladéktalanul ellenintézkedé­seket kell majd tennie, hogy fenntartsa az erőegyensúlyt re­gionális, európai és globális vo­natkozásban. Az intézkedésekkel magasabb — és a béke szem­pontjából veszélyesebb — szín­vonalon állna helyre az egyen­súly. A fentiekben fogalmazta meg a Szovjetunió álláspontját Nyi- kolaj Tyihonov, a miniszterta­nács elnöke, akinek nyilatkoza­tát pénteken közölte az osztrák szocialista pért lapja. Az Arbei­ter Zeitung főszerkesztőjének Moszkvában adott nyilatkozatá­ban Tyihonov hangoztatta: a Szovjetunió létfontosságú cél­pontjaira irányítandó új ameri­kai közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverek nemcsak a Szov­jetuniót és szövetségeseit, hanem — a háborús veszély megnöveke­dése miatt — egész Európát fe­nyegetik. Nyikolaj Tyihonov a Szovjetunió belső helyzetére vo­natkozó kérdésekre elmondta: dolgoznak a gazdasági mecha­nizmus tökéletesítését, azon, hogy a gazdaság irányítását össz­hangba hozzák a fejlett szocia­lista társadalom követelményei­vel. Ebben az évben már gyorsab­ban növekedett az ipari termelés, mint 1982-ben és javult a hely­zet a szállításban, a beruházá­soknál és a mezőgazdaságban is. A legfontosabb eredménynek a termelékenység emelkedését ne­vezte a kormány elnöke. Tyihonov hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Ausztria kapcso­latai változatlanul minden terü­leten dinamikusan fejlődnek, a politikában csakúgy, mint a gaz­daságban vagy kulturális vonat­kozásban. „A jelenlegi, bonyo­lultabbá vált nemzetközi hely­zetben a szovjet—osztrák együtt­működés stabilizáló tényezőt je­lent. Példát adunk a valóban az egyenlőségen alapuló kapcsola­tokra. Értékeljük Ausztria és más semleges és el nem kötele­zett országok fontos hozzájáru­lását a madridi találkozó munká­jához, sikeres lezárásához” — mondotta a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke. Mint ismeretes, Fred Sinowatz osztrák kancellár a tervek szerint a következő hónapokban hivata­los látogatást tesz a Szovjetunió­ban. Craxi—Kohl találkozó • A képen Helmut Kohl nyugatnémet kancellár (jobbra) és Bettino Craxi olasz miniszterelnök a megbeszélések előtt. Az NSZK és Olaszország kor­mánya támogatja az Egyesült Államok elképzeléseit az európai közép-hatótávolságú fegyverek­kel kapcsolatban. Amennyiben a genfi tárgyalások nem vezet­nek eredményre, mindkét ország végrehajtja területén az ameri­kai rakéták telepítését — ez volt a pénteki bonni nyugatnémet— olasz csúcstalálkozó lényege. Helmut Kohl kancellár és Bet­tino Craxi miniszterelnök meg­beszélésén messzemenő egyet­értés uralkodott abban is, hogy a Szovjetuniótól követeltek to­vábbi egyoldalú engedményeket. Sajtóértekezletén az olasz mi­niszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy a NATO-tag- államok olyan közbülső megol­dásra törekszenek, amelynek ke­retében mindkét fél lehetőleg alacsony számú rakétával ren­delkezne. Craxi a kíséretében lévő Giulió Andreotti külügyminiszterrel együtt azt szorgalmazta, hogy minél hamarabb rendezzék a közös piaci költségvetési hozzá­járulás felemelését. Az olasz kül­döttség sürgette, hogy az NSZK hatóságai javitsák az olasz ven­dégmunkások és családjaik hely­zetét. LIBANON Folytatódtak a tüzérségi harcok BEJRÜT A viszonylagos éjszakai nyugalom után péntek reggel mind Bej­rútban, mind a fővárostól délke­letre fekvő hegyvidéken kiújul­tak a tüzérségi összecsapások. Az F—14-es amerikai vadászgépek pénteken felderítést végeztek a harcok térségében. A Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozat­ban ítélte el a libanoni polgár­háborúba való amerikai beavat­kozást, a washingtoni kormány­ra hárítva a felelősséget a há­ború folytatódásáért, a belső vál­ság demokratikus, politikai meg­oldásának megakadályozásáért. Az LKP felszólította a libanoni népet, hogy űzze ki országából az amerikai csapatokat, és egy­ben felhívta a világ népeit: tá­mogassák a libanoni nép, a nem­zeti-hazafias erők igazságos har­cát. A FEJLETT TŐKÉS ORSZÁGOKBAN Húszmillió munkahely hiányzik Az iparilag fejlett tőkés or­szágok kormányainak a nyolc­vanas évek végéig összesen 18—20 millió új munkahelyet kell teremteniük, hogy megáll­jon a foglalkoztatási hélyzet romlása, és további 15 miljió munkahely szükséges ahhoz, hogy a munkanélküliek száma az 1979-es szintre szoruljon vissza — egyebek között ezt tartalmazza a 24 fejlett tőkés országot tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) párizsi tit­kársága által közzétett tanul­mány a tőkés világ munkaerő­piaci kilátásairól. A tőkés világot ötven éve nem tapasztalt gazdasági vál­ságba döntő második olajár­robbanás idején, 1979-ben az OECD tagországaiban össze­sen 19 millió munkanélkülit számláltak. A legfrisebb ada­tok szerint ez a szám 1984-re 34,75 millió főnél fog stabili­zálódni, föltéve, ha az Egye­sült Államokban kibontakozó gazdasági megélénkülés nem­zetközi méretűvé válik. A mun­kanélküliek aránya a munka­képes lakosságon belül 1973- ban az OECD-országokban 5,1 százalék volt, 1973-ban még csak 3,2 százalék. A jelentés szerint 1983 végére az arány eléri a 9,5 százalékot. A munkanélküliségnek csú­fján az 1979-es szinte való visszaszorításához arra lenne szükség, hogy 1984 és 1989 kö­zött napi 20 ezer új állást te­remtsenek az OECD-tagorszá- gokban, ez csaknem kétszerte meghaladja az első olajsokk után, 1975 és 1980 között napi átlagban létrehozott új állá­sok számát — olvasható a ta­nulmányban. Ülést tartott a KBT elnöksége Pénteken délelőtt Kecskemé­ten tartotta ülését a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács elnök­sége. Elsőként dr. Szalai Imre rendőr alezredes és Fekete József rendőr őrnagy számolt be Kecs­kemét és Kiskunhalas CB-rádiós tapasztalatairól. Mint megállapí­tották, ezek a magángépkocsikba épített rádiók és tulajdonosaik igen jelentős segítséget nyújtot­tak bűncselekmények megelőzé­sében, megakadályozásában, il­letve közlekedési balesetek ese­tében a mentők, a rendőrség ér­tesítésében. Gyenes Bertalan a Kecskemét, széchenyivárosi KRESZ-park építéséről tájéköz- tatta a testületet. Bútora Károly, a kecskeméti KÉV igazgatója e témával kapcsolatban hangsú­lyozta: a KRESZ-parkot október 31-én átadják rendeltetésének. Provaznik Endre a megyében lévő közút—vasút kereszteződé­sek forgalombiztonsága érdeké­ben tett intézkedésekről és ta­pasztalatokról tartott vetítettké­pes előadást. Ebből kitűnt, még igen sok tennivalójuk van az útügyi szerveknek, az illetékes hatóságoknak a biztonság meg­teremtése érdekében. Az elnök­ség elhatározta: bizottságot ala­kít, amelynek feladata a megyei útbaigazító táblák felmérése. A közúti balesetek alakulásáról Nagy László adott rövid össze­foglalót. Megállapította, hogy az elmúlt év első félévéhez viszo­nyítva nőtt a balesetek abszolút száma, ezen belül a súlyosaké 2, a könnyűeké 13 százalékkal emelkedett. Sajnálatos, hogy az 50 halálos kimenetelű szerencsét­lenség következtében 53-an vesz­tették életüket, s a balesetek okozóinak 34 százaléka ittas ál­lapotban volt. A gyalogos bal­esetek — s ez megint elgondol­kodtató — 34 százalékát gyerme­kek okozták. G. G. Művészet és környezet A környezetnél nincs nagyobb személyiségformáló erő, — egy­re gyakrabban lehet hallani, ol­vasni ezt a megállapítást, és tük­rében csak dicsérni lehet min­den olyan kezdeményezést, amelynek célja: a környezet szé­pítése. Pedagógiai szempontból is fi­gyelemre méltó esemény tehát, hogy tegnap délután felavatták Gerzson Pál festőművész színes ablakait a bajai úttörőházban. Szurcsik János Munkácsy-díjas festőművész avatóbeszédét igen sokan — köztük a város vezető személyiségei — hallgatták, s mélyen egyetértettek annak lé­nyegével, miszerint a képzőmű­vészeti alkotások tisztelete egy­ben a városszeretet, a lokálpat­rióta érzés megnyilvánulása is lehet, illetve: azzá kell válnia. Újítások javítják a gazdaságok eredményeit (Folytatás az 1. oldalról.) amelyet még 1978-ban — a terü­leti szövetség kezdeményezésére — szerződésben rögzítettek. Ta­valy a megyében is megalakult az Iparjogvédelmi Egyesület Mező- gazdasági Bizottsága. A szövetség a szervezési koordinációs műsza­ki alapjából anyagilag is segíti a szövetkezeti újításokat. Az Or­szágos Találmányi Hivataltól kapott útmutatás alapján felada­tának tekinti az újítási előadók képzését. Az elmúlt évben alap­fokú iparjogvédelmi tanfolyamot szerveztek, amelyen húszán sze­reztek képesítést. Az érdekképvi­selet egyéb segítséget is ad, egy alkalommal katalógust jelentetett meg, amelyben 9 szövetkezet 34 legjobb újítását ismertették. A központi intézkedések előse­gítik a mozgalom további fejlő­dését. A Hírős Napok alkalmával rendezett újítási ankéton szó volt arról, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek vezetői igyekezzenek gördülékenyebbé tenni az okos ötletek megvalósítását, a gyakor­latban történő alkalmazását. Kü­lönösen fontos a központi energia­program végrehajtásának segí­tése, az aszály okozta kiesések pótlásának előmozdítása. K. S. Szállítják a boltokba a zöldség- és virágmagvakat (Folytatás az 1. oldalról.) A kormányzati szervek, a kö­zelmúltban állapították meg azt a devizakeretet, amelynek a fel- használásával a különleges mi­nőségű és választékú zöldség-, virágmagvakat a kereskedelem külföldről szerezheti be. A beho­zataluk után következik előké­szítésük a hazai forgalmazásra, ezért a megye boltjaiban csak 1984. januártól kezdve vásárol­hatók meg. BácS-Kiskun burgonyatermé­sére is hatása van az aszálynak. Bizonyos, hogy jövőre sokkal többen szándékoznak burgonyát ültetni a háztájiban, a kisker­tekben. A legkeresettebb fajták, a holland Desire, valamint a Gracia, a Cleopatra vetőgumói már most megrendelhetők a ki­jelölt szaküzletekben, az áfészek boltjaiban. Közvetítésükkel a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat szállítja a vetőburgo­nyát a termelőknek a megren­delő helyekre. K. A. V. AZ INTERPOL SEGÍTSÉGÉVEL Rómában fogták el egy budapesti gyilkosság gyanúsítottjait Az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának munkatársai pénte­ken az olasz társszervezetüktől átvették és a MALÉV római já­ratával Budapestre hozták azt a két magyar állampolgárt, akiket gyilkosság elkövetésével vádol­nak, s ellenük nemzetközi körö­zés volt kiadva. Bíró Sándor rendőr ezredes, az Interpol Magyar Nemzeti Irodá­jának vezetője az ügyről Illés Istvánnak, az MTI munkatársá­nak elmondotta: 1982. augusztus 15-én Pest megyében az Apaj- puszta térségében levő 30. számú öntözőcsatornában női holttestet ' találtak. A Pest megyei Rendőr- főkapitányság munkatársai meg­állapították a halál beálltának feltételezhető időpontját — amely a megtalálást megelőzően 48—72 órával korábban következhetett be — valamint kiderítették az ál­dozat személyazonosságát. Kreisz Antalné, 56 éves, Budapest, XVIII. kerület Nagykőrösi út L szám alatti lakost — a nyomozás eddi­gi adatai szerint — lakásán öl­ték meg egy éles tárggyal, majd kirabolták és saját ZV 82—03*as rendszámú Lada személygépko­csijával szállították 1982. augusz­tus 13-án Apajpusztára. A vizs­gálat során kiderült, hogy a gyík kossággal alaposan gyanúsítható Varga László MÁV alkalmazott, Budapest, XVIII. kerület Hu­nyadi János u. 2/a., és Simon Ist­ván BKV alkalmazott Budapest XVIII. kerület, Juhász utca 33. szám alatti lakos az áldozat sze­mélygépkocsijával — érvényes útlevéllel — 1982. augusztus 14- én reggel Hercegszántó határállo­máson át Jugoszláviába távozott. Az Interpol Magyar Nemzeti Irodája ezen a ponton kapcsoló­dott be a gyilkossággal alaposan gyanúsítható két személy felku­tatásába. Varga László és Simon István ellen nemzetközi elfogató­parancsot adtak ki és ügyükről tájékoztatták az Interpol nemzeti irodáit. Az Interpol Róma mun­katársai 1983. március 15-én ér­tesítették magyar kollégáikat, hogy az olasz rendőrség elfogta a két körözöttet. Varga és Simon politikai menedékjogot kért az olasz hatóságoktól, amelyet nem kaptak meg. Az 1977-ben aláírt magyar—olasz kiadatási egyez­mény alapján a magyar fél kér­te a bűnözők kiadatását. Az In­terpol Róma 1933. szeptember 9- én értesítette a magyar hatóságo­kat, hogy az olasz igazságügyi szervek engedélyezik a két sze­mély kiadását. Így került sor Varga László és Simon István ha­zahozatalára, akik vizsgálati fog­ságban várják, hogy magyar bí­róság előtt feleljenek tettükért. Ügyükben a Budapesti Rendőr­főkapitányság tovább folytatja a nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents