Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága illést tartott tegnap Kecskemé­ten. A testület megvitatta és elfogadta a beruházások helyzetével, a beruházási munka hatékonyságával foglalkozó jelentést, majd tájékoztatókat hallgatott meg és fogadott el. Az ülés­ről holnapi lapszámunkban közlemény jelenik meg. TISZTELJÜK, ÁPOLJUK A HAGYOMÁNYOKAT Napirenden: az úttörőélet XXXVIII. évf. 224. szám Ára: l,40Ft 1983. szeptember 22. csütörtök Vajdasági küldöttség Bács-Kiskunban Ö A vajdasági vendégek a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet baromfitelepén. A jugoszláviai Vajdaságból — Zsivan Mareljnek, a Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa elnökének vezetésével — testvérterületi küldöttség látoga­tott Bács-Kiskun megyébe. A de­legáció tagjai: Szvetozár Rakits, a Végrehajtó Tanács tagja, a nemzetközi kapcsolatok bizottsá­gának elnöke és Ivanics Tibor, a Szabadkai Községi Végrehajtó Tanács elnöke. Velük volt Milan Veres, Jugoszlávia magyarorszá­gi, valamint Simon Pál, Magyar- ország jugoszláviai nagykövete is. Kedden délután dr. Major Im­re, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte a vendégeket a megyehatáron. Kecskeméten dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta a küldöttséget, majd munkamegbeszélésre került sor. A tárgyaláson kölcsönösen' tájékoztatták egymást a megye, illetve a tartomány helyzetéről, az immár hagyományos gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok ered­ményeiről és további lehetőségei­ről. Megelégedéssel szóltak egyebek között a kishatármenti árucsere­forgalom . gyors fejlődéséről, melynek nagy hasznát látja mindkét terület lakossága. Egyet­len gond ezzel kapcsolatban, hogy a sok apró árutételle! rengeteg az adminisztráció. Kölcsönösen törekedni kell ennek csökkenté­sére. Méltatták továbbá az egyes üzemek, kulturális és egészség- ügyi intézmények között kiala­kult kapcsolatokat. Az újabbak közül jelentősnek ítélték a kecs­keméti megyei kórház és az új­vidéki orvostudományi egyetem együttműködését. Keresik a módját a turizmus további fej­lesztésének, a vízügyi kapcsola­tok bővítésének. Hasznos lenne egyebek között a közös csatorna- szakaszok hajózhatóvá á tétele, együttműködéses alapon. Elvi egyetértés Született az ipari kap­csolatok szélesítésének ügyében. A vajdasági küldöttség vezetője javasolta: állítsák össze a gazda­sági együttműködés lehetőségei­nek a leltárát, s dolgozzanak ki hosszú távú tervet annak meg­valósítására. A látogatás második napján, tegnap délelőtt körútra indultak a vendégek. Megismertették ve­lük Kecskemét néhány nevezetes kulturális intézményét. A játék­házban és -múzeumban dr. Ko­lozsvári Judit, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában Pálmai Rita muzeológus tartott tájékoz­tatót. Ezután a jakabszállási Nép­front Szakszövetkezetbe utaztak. Nagy Béla elnök mutatta be az ötezerötszáz hektáros, 1700 tagot számláló gazdaságot. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót, melyet üzemlátoga­tás követett. Megtekintették a szakszövetkezet legkorszerűbb technikával felszerelt baromfine­velő telepét és nagykapacitású szeszfőzdéjét. Délután Kecskeméten Bozsó János híres közgyűjteményét nézték meg a vajdasági vendé­gek. A testvérterület delegációját tegnap délután fogadta Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei párt­bizottság első titkára. A fogadá­son jelent volt dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke és Szakolczay Pál, a megyei pártbi­zottság titkára is. A küldöttség programja ma Budapesten folytatódik. R. M. Úttörőcsapataink programjaik­kal, sajátos eszközeikkel, hagyo­mányaikkal, módszereikkel, szer­vezeti erejükkel fontos szerepet vállalnak a nevelés össztársadal­mi feladatából, támogatva a csa­lád elsődleges felelősségét — hangzott el a KISZ megyei bi­zottságának tegnapi tanácskozá­sán. Szabó Sándor, megyei úttö­rőelnök beszámolója már a de­cember 10-én kezdődő úttörőveze­tői konferencia jegyében ké­szült. Az úttörőcsapatok tevékenysé­gét az elmúlt négy mozgalmi év­ben jelmondatok — például „Tet­tekkel a mi világunkért”, „Hass, alkoss, gyarapíts!” — szellemé­ben szervezték. Az idén lehető­séget biztosítottak az önálló csa­patszervezet megteremtésére, sa­játos tervezési- és munkastílus kialakítására is, amelyek bizo­nyos társadalmi, politikai gya­korlat megszerzését is jelenthet­ték a gyerekek számára. Sajnos, több helyen mechanikusan értel­mezték a tevékenységi területe­ket, és itt-ott tovább élt a helyte­len célmegjelölő nevelési gya­korlat. Az MSZMP politikai gyer­mekszervezetének követelmény- rendszerében fontos helye van a tanulókat a helyes erkölcsi, po­litikai és közösségi magatartásra ösztönző tevékenységeknek. Ezek­kel egyenrangú az a feladat, hogy" az úttörőmozgalom felkészítse, alkalmassá és méltóvá tegye tag­jait a KISZ-életre. A továbbiakban is hangsúlyt kell helyezni a hagyományok ki­alakítására, ápolására, a jelképek tiszteletére, a gyermekek és fel­nőttek egymáshoz való helyes vi­szonyának kialakítására. A haza szeretetének elmélyítésére az út­törőkorosztály a legalkalmasabb. Érzik és remélhetőleg értik a körülöttük lévő világot, annak gyors változásait, s értékelni tudják azt a földdarabot, ahol élnek — élünk —, s amelyet csak a mi népünk nevezhet hazának. A megyei KISZ-bizottság ez­után egyhangúlag elfogadta az úttörőelnök beszámolóját és vál­toztatás nélküli tartalommal, va­lamint saját állásfoglalásával együtt javasolta az októberi kon­ferencia elé terjesztésre. A ta­nácskozás befejező részében sze­mélyi ügyeket tárgyaltak meg. T. B LÁTOGATÓBAN A FINN—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁGNÁL Kádár János tárgyalása Kalevi Sorsával Hivatalos megbeszéléssel kezdődött Kádár János szerdai programja Helsinkiben: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára Kalevi Sorsa mi­niszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz az Államta­nács dísztermében. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese és Osmo Lipponen, a finn külügyminisztérium szakértője is — elsősorban az európai biztonság és együttműködés témakörét te­kintették át. Megállapították: a madridi zárónyilat­kozat nagy horderejű kötelezettségeket ró mindkét államra: a jövő hónapban Helsinki ad otthont az európai bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő értekezletének, s 1985-ben Budapesten rendezik meg az európai kul­turális fórumot. Mindent megteszünk azért — hang­zott el mindkét részről —, hogy ezeken az összejö­veteleken eredményes munkát végezzenek. Együtt, ugyanazokért a célokért kell dolgoznunk — húzták alá —, hiszen e találkozók jelentősége a jelenlegi nemzetközi helyzetben jószerivel felbecsülhetetlen. Természetesen szóba kerültek a két ország gazda­sági, államközi kapcsolatai és — lévén Kalevi Sorsa egyben a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke — a két párt szoros, konzultatív kapcsolatai is. A délelőtt hátralévő részében Kádár János és fe­lesége a Finn—Magyar Baráti Társaság vendége volt. A két nép barátságát ápoló társadalmi egye­sület — erről Heikki Koski elnök tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát— több mint há­rom évtizede'működik. Harminchat tagszervezeté­ben 5300 aktivistát tömörít, különösen büszkék 17 testvérvárosi kapcsolatukra Magyarországgal. A lá­togatók emelkedő száma bizonyítja, hogy igen von­zóak különböző rendezvényeik: nyelvtanfolyamaik, 9 Kalevi Sorsa (jobbra) üdvözli az MSZMP KB első titkárát az államtanács dísztermében tartott tanácskozás előtt. előadásaik, ismeretterjesztő és szórakoztató műso­raik. Kádár János megköszönte a szíves fogadtatást, majd kijelentette: — Országunk politikai vezetése, népünk nagyra értékeli a magyar—finn barátságot. Sokoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) Felépül az új Nemzeti Színház Díszelőadás Az ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján Szerdán a Nemzeti Színház, ban díszelőadással emlékez­tek Madách Imre: Az ember tragédiája című műve bemu­tatásának 100. évfordulójára. Az ünnepségen ott volt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Sarlós István minisz­terelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Megjelentek politikai, társadalmi, kulturális éle­tünk kiemelkedő képviselői. Malonyay Dezsőnek, a színház igazgatójának köszöntőjét kö­vetően Köpeczi Béla művelő­dési miniszter mondott ünne. pi beszédet. — A magyar drámairodalom, s egyszersmind a magyar kul­túra megy .ünnepét üljük — mondotta bevezetőül — 100 esztendővel ezelőtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban, Paulay Ede ren­dezőiében Madách Imre Az ember tragédiáját. Madách valami rendkívülire vál­lalkozott: emberiségpoémát akart írni, amely végig­kíséri az ember sorsát a történelemben. Nagy ihletője Goethe „.Faust”-ja, de hat rá a korabeli társadalomtudo­mány is, amely akár Hegel történetfilozófiája, akár a po­zitivizmus, akár az utópista szocializmus gondolatrend­szerében azt keresi, hogy mi az ember útja a földön. A nagy rendszerépítők idősza­ka ez, s imi csak büszkék le­hetünk arra, hogy egy magyar író a XIX. század közepén a kort meghatározó eszmei áram­latok szellemében megkísé­rel önálló álláspontot kiala­kítani az emberiség alapkér­désében. Nem elvont elméiké, désrőil van szó, Madách me­rít saját tapasztalataiból is, az 1848—49-es szabadságharc él­ményéből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbünte­tést szenvedett, és személyes élete drámájából. Hogy a Tragédia valóban hathasson, ahhoz a, színpadra volt szükség, amely a mű esz- tétitoaiilag is legértékesebb ré­szeit emelte ki, hol a lát­ványosság, hol az életszerűség, hol pedig a gondolatiság hang­súlyozásával. Minden korszak­nak és minden színháznak .megvolt a maga Tragédia-fel­fogása, s ez természetesen így kellett, hogy legyen, hiszen a, művek nemcsak ön­magukban, hanem a befogadá­si körülményektől függően is hatnak. A Tragédiát 1300-szor .mutatták be magyar színpa­don, mindig nagy érdeklődés mellett, s azt mondhatjuk, hogy ez a mű hatott gondo­latilag a legszélesebb körökre, s lett népünk valóságos filo­zófiai iskolája — mondotta Köpeczi Béla, majd így foly­tatta: — A Tragédia bemutatá­sának 100. évfordulóján ju­tott számomra az a megtiszte­lő megbízatás, hogy bejelent­sem: a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa — a 'közóhajnak is eleget téve — határozatot hozott az új Nem. zeti Színház építésére,,amelyet 1989-ben át kell adni rendelte­tésének. Reméljük, hogy a központi forrásokból és a köz­adakozásból felépülő új Nem. zeti Színház a magyar drá­mairodalomnak, a magyar színművészetnek méltó ott­hona lesz, s egyben kulturá­lis életünk egyik messzire su­gárzó központja. . A művelődésügyi minisz­ter beszéde után Kállai Fe­renc, a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség elnöke is­mertette a Hazafias Népfront a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Írók Szö­vetsége. a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége felhívását, amellyel hazánk népéhez és a külföldön élő magyarsághoz fordultak: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépítéséhez. A nagy tapssal fogadott ün_ népi beszéd és felhívás elhang­zása után felgördült a füg­göny: Az ember tragédiája 1983. szeptember 21-i előadá­sán — amelyet Vámos László rendezett — Ádámot Bubik István, Évát Tóth Éva, Luci­fert Balkay Géza alakította. Az új Nemzeti Színház épí­tésére csütörtökön védnökség és operatív bizottság alakul. Az állampolgárok, intézmé­nyek anyagi hozzájárulásának lehetőségeiről tájékoztató je­lenik meg. (MTI) TAKARÉKOSABB, OLCSÓBB, KÉNYELMESEBB Földgázzal fűtenek Jánoshalmán 1983-ig tíz településre ért el a föld­gáz Bács-Kiskun megyében. Az idei esztendő akár mérföldkőnek is tekint­hető, hiszen év végére eljut a vezeté­kes energiahordozó Lajosmizsére, La­kitelekre, s már átadták a rövidebb- hosszább szakaszon kiépült hálózatot Tiszaalpáron, Tiszakécskén, Bácsalmá­son és Jánoshalmán. A program természetesen tovább folytatódik, s még jónéhány település kapcsólódik be majd az országos veze­tékrendszerbe. A nagyüzemi fogyasz­tók igénylése alapján gyakorlatilag kezdődhet a munka Felsőszentivánon, Hajóson, Csólyospáloson, Tasson, Sza­badszálláson, Kunadacson, Nyárlőrin- cen, Pálmonostorán, s kedvező volt a döntés Kerekegyháza, Izsák és Fülöp-. háza esetében is. Másik 19 helység — köztük város is — pedig pályázik arra, hogy szintén bekapcsolódhasson a gáz­szolgáltatásba. Jánoshalmán tegnap érkezett el az ünnepi pillanat. Avató beszédében dr. Honig Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a nagyközségi párt- bizottság titkára emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 20 év milyen változá­sokat hozott Jánoshalma és lakói éle­tében. A két évtizeddel korábban tus- kóval, rőzsével fűtő faluból például korszerű, kényelmes, gazdaságos föld­gázzal rendelkező nagyközség lett. Az ötlet megszületésétől számítva a helyi tanács jó szervezése, a jánoshal­mi üzemek, gazdaságok támogatása és a lakosság összefogása nyomán a DÉGÁZ alig másfél év múltán üzembe helyez­hette a főző-, melegítőkészülékeket — az első ütemben 120 családnál, melyek egyenként tízezer forintot és saját mun­kát is vállaltak a 20 milliós beruhá­zásból. Ezt követően dr. Varga János, a DÉ­GÁZ igazgatója meggyújtotta a kis kandeláberben a gázfáklyát, majd az esemény megörökítésére leleplezték a Rákóczi utca és a Petőfi utca sarkán álló ház falára helyezett emléktáblát. Ezután a lakók is kipróbálták készü­lékeiket, melyekkel — becslések szerint — a fűtési idényben az eddigiekhez képest 30 százaléknyi költséget takarí­tanak meg saját maguknak, családon­ként átlagosan 700 liter olajat pedig a népgazdaságnak. V. T. Csatlakoztak a felszabadulási munkaversenyhez a kecskeméti Fémmunkás-gyár dolgozói Tegnap reggel Kecskeméten gyűlést tartottak a Fémmunkás Vállalat vasszer­kezeti gyárának szocialista brigádvezetői. A tanácskozást Váradi Mihály, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára nyi­totta meg. Többek között elmondta: a megbeszélést a brigádok vezetőinek javas­latára hívták össze, miután jelezték azt is, hogy kollektíváik csatlakozni kívánnak a vasasszakszervezet központi vezetőségi ülésén elhangzott munkaverseny-felhívás- hoz. Annak érdekében, hogy megalapozot­tabban tehessék meg hazánk felszabadu­lása 40. évfordulója tiszteletére és a VI. ötéves terv sikeres befejezésére vállalásai­kat, felkérte Laczi István termelési fő­mérnököt, ismertesse a gyár előtt álló idei és jövő évi termelési feladatokat. A főmérnök tájékoztatója elején hang­súlyozta, hogy nem gyakori, de mindig fontos esemény a gyárban a szocialista brigádvezetők tanácskozása. Nem véletlen »ugyanis, hogy az idei esztendő első nyolc hónapjában az előirányzott 438 millió fo­(Folytatás a 2. oldalon.) 9 Tanács­koznak Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának szocialista brigád, vezetői.

Next

/
Thumbnails
Contents