Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
2 • PETŐFI NÉPE O 1983. szeptember 21. HOLLAI IMRE ELNÖKLETÉVEL Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka események sorokban hanoi __________________________ A thai fegyveres erők a szeptember 15-ével végződött héten 66 ízben támadták a szomszédos Kambodzsa határmenti területeit Battambang, Preah Vihear Pursat és Koh Kong tartományok egyes körzeteit, az északnyugat-kambodzsai romvárosok környékét — jelentette az SPK Phnom Penh-i katonai körökre hivatkozva. A khmer határvédelem 73 ellenforradalmárt tett harcképtelenné. Thai felderítőgépek, hajók több ízben megsértették a Kambodzsai Népköztársaság légterét, területi vizeit.___________________________ L UANDA________________________ A z UNITA angolai ellenforradalmi csoport fegyveres bandái megtámadtak egy tizennyolc teherautóból álló gépkocsioszlopot, amely Malanje tartományból utasokat és közszükségleti cikkeket szállított — közölte az ANGOP angolai hírügynökség. Az ellen- forradalmi akcióban több személy életét vesztette, harmincán megsérültek, tizenkét teherautó kiégett ____________________________ B ECS____________________________ George Bush, az Egyesült Államok alelnöke kedden délután — Budapestről jövet — Bécsbe érkezett. Az amerikai politikus á szocialista vezetésű osztrák kormány tagjai mellett találkozik az ellenzéki Polgári Néppárt, illetve a gazdasági körök vezető személyiségeivel is._______________________ G ENF___________________________ s Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai közepes ható- távolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Különleges tanácskozás BRÜSSZEL A genfi eurohadászati tárgyalások értékelésével foglalkozó NAT'O-testület, a különleges tanácskozó csoport újabb ülést tartott, Richard Burt amerikai külügyi államtitkár elnökletével. Kiszivárgott értesülések szerint Washington genfi tárgyalási álláspontja lényegtelen változtatását terjesztette elő szövetségeseinek: ennek értelmében a NATO kész lenne figyelmen kívül hagyni az Ázsiába telepített szovjet közép- hatótávolságú rakétákat, ' megelégednék • azok számának „befagyasztásával”. A NATO adatai szerint eddig 108 SS—20-as rakétát állítottak hadrendbe Ázsiában. A NATO változatlanul azt akarja azonban, hogy egyenlőséget hozzon létre az európai célpontokra irányuló szovjet rakéták robbanótöltetei és a NATO által decembertől telepítendő eszközök robbanótöltetei számában, figyelmen kívül hagyva az anfol és francia rakétákat és a már meglevő amerikai előretolt nukleáris rendszereket. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka — Hollai Imre elnökletével — hétfőn megtartotta záróülését. A 37. ülésszakot a múlt év végén nem zárták le, csak felfüggesztették, abban a reményben, hogy sikerül haladást elérni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok felülvizsgálásáról az ENSZ égisze alatt folytatandó tárgyalások létrehozása érdekében. Az el nem kötelezett országok márciusban Űj-Delhiben tartott csúcsértekezletükön viszont az egy helyben topogást látva azt javasolták hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a problémák regionális megközelítése. Hollai Imre, a 37. ülésszak elnöke a záróülésen elhangzott beszédében rámutatott, hogy az ülésszak elért bizonyos pozitív eredményeket, ugyanakkor számos fontos nemzetközi probléma, mindenekelőtt a leszerelés kérdése megoldatlan maradt. A nemzetek közössége előtt álló egyik legfontosabb feladat az ENSZ- határozatók teljesítésének elérése — rriondotta. A regionális országcsoportok képviselői felszólalásaikban elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról folytatandó, átfogó tárgyalások kérdésével foglalkoztak. A 77-ek csoportja nevében Banglades ENSZ-képvise- lője élesen bírálta a nyugat, elsősorban az Egyesült Államok ob- strukciós álláspontját, amely mindenféle módon akadályozza a tárgyalások megkezdését és új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend megteremtését. Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakát közép-európai idő szerint kedden este 10 órakor nyitotta meg Hollai Imre. A jövő hét elején a 38. ülésszak megkezdi a szokásos, három hétig tartó általános politikai vitát. Az ülésszak munkájában előreláthatólag 34 állam- és kormányfő vesz részt. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — mint ismeretes — nem lesz ott a közgyűlésen, mert az amerikai hatóságok nem voltak hajlandók leszállási engedélyt adni repülőgépének. Egy amerikai ENSZ-delegátus hétfőn, a világszervezet történetében példátlan módon „kitessékelte” New Yorkból mindazokat az ENSZ-tagországokat és velük együtt magát az ENSZ központját is, amelyek úgy vélik, hogy Washington megszegte kötelezettségét, amikor megakadályozta Andrej Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének részvételét az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Az amerikai megnyilatkozás annak ellenére hangzott el, hogy az ENSZ főtitkárának képviselője is figyelmeztette kötelezettségeire Washingtont. Charles Lichenstein, az amerikai ENSZ-delegáció helyettes vezetője a szovjet ENSZ-küldöttség- nek arra a kérdésére válaszolt, vajon „helyes-e az ENSZ központját olyan országban működtetni, amely nem tudja teljesíteni kötelezettségét és biztosítani a megfelelő feltételeket a tagországok képviselőinek részvételéhez”. Lichenstein előtt már az amerikai külügyminisztérium szóvivője is tudtul adta, hogy Washington ebben a kérdésben teljes mértékben Jeane Kirkpatrick ENSZ- fődelegátusnak, a szélsőjobboldal egyik vezető kormányzati képviselőjének pártjára állt. John Hughes, a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy ha a New York-i helyi hatóságok nem tiltják ki a szovjet külügyminiszter gépét a város repülőtereiről, ezt maga a kormányzat tette volna meg. Ezek után hangzott el New York-ban Lichenstein kihívó hangú nyilatkozata, amely szerint azokat az országokat, amelyek kifogásolják az amerikai korlátozó intézkedést, az Egyesült Államok „erőteljesen arra biztatja, hogy komolyan fontolják meg saját távozásukat és ennek a szervezetnek a kitelepítését az Egyesült Államok földjéről”. „Nem fogunk akadályt gördíteni az Önök útjába ... és az amerikai ENSZ-küldöttség tagjai szívélyesen fogják búcsúztatni önöket” — közölte Lichenstein gúnyosan a meghökkent ENSZ-kül- döttekkel. LIBANON Viszonylagos nyugalom Kedd reggelre alábbhagyott a harcok hevessége a Bejrút délkeleti kapujának tekintett Szűk El-Garb térségében, melynek birtoklásáért két hét óta elkeseredett harcot vív a várost védő libanoni hadsereg a támadó drúz- szocialistápárti erőkkel. Szűk El-Garbot eredetileg a jobboldali íalangista milíciák játszották át a kormánycsapatok kezére. A viszonylagos nyugalmat egyfelől azzal magyarázzák, hogy a szemben álló felek hallgatólagos tűzszüneti megállapodást kötöttek a vasárnap elhunyt drúz vezető, Madzsid Arszlan emír keddi temetése alkalmából. Más feltételezések szerint a város bevételét megakadályozó hétfői amerikai katonai beavatkozás (a libanoni hadsereget támogató amerikai hadihajók több mint 150 nagy kaliberű tüzérségi lövedéket zúdítottak a Szűk El- Garb körüli drúz állásokra) stratégiájuk felülvizsgálására késztette a Haladó Szocialista Párt vezette drúz erőket. Valid Dzsumblatt, a drúz-szo- cialistapárti tábor vezetője élesen elítélte a közvetlen amerikai beavatkozást, és figyelmeztetett: „ha folytatódik a közvetlen amerikai beavatkozás, amely megakadályoz bennünket Szűk El- Garb elfoglalásában, senki sem korlátozhatja azt a jogunkat, hogy palesztin vagy más szövetségeseinkhez forduljunk támogatásért”. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a szaúdi közvetítés sikere esetén tűzszünetet léptetnek életbe, majd a szaúd- arábiai Dzsiddában sokoldalú tárgyalások kezdődnek a libanoni nemzeti megbékélésről. NATO-hadgyakorlat az NSZK-ban ® Képünkön: tiltakozó fiatalok várják*a Rajnán átkelt egyik amerikai páncélosegységet — plakátjuk felirata: Az atomháború lesz az emberek utolsó tévedése. ORSZÁGOS MÉRETŰ TILTAKOZÁS Pinochet visszavonta a vádat SANTIAGO Pinochet tábornok-elnök hétfőn utasította a chilei belügyminisztériumot, hogy vonja vissza Rodolfo Seguel szakszervezeti vezető ellen emelt vádat. A rézbányászok szakszervezetének elnökét szeptember 9-én tartóztatták le Pinochet rágalmazása miatt. A szabadon bocsátását követelő mozgalom országos méretűvé vált, és nyilván a további tiltakozó akcióktól tartva kényszerült Pinochet erre a lépésre. A DPA hírügynökség szerint Seguel kedden valószínűleg vissza fogja nyerni szabadságát. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS A Dimitrov-per ötven esztendővel ezelőtt, 1933. szeptember 21-én Lipcsében, a hitleri Németország Legfelsőbb Birodalmi Törvényszéke előtt megkezdődött „van der Lubbe és cinkostársainak pere”, amely a Dimitrov- per néven vonult be a történelembe. A 235 gépelt oldalas vádiratot és a néhány vastag kötetnyi vizsgálati anyagot 105 tanú vallomása „támasztotta alá”. Az öt vádlottat, a holland van der Lubbet, továbbá Georgi Dimitrov, Blagoj Popov és Vaszil Tanév bolgár kommunista vezetőket, s Ernst Tog- ler német parjamenti kommunista képviselőt azzal vádolták, hogy külön-külön és közös erőfeszítéssel megkísérelték erőszakosan megváltoztatni Németország alkotmányát, és szándékosan felgyújtották a Birodalmi Gyűlés épületét azzal a céllal, hogy zavargásokra ösztönözzenek. A büntető törvény- könyv a vádlottaknak tulajdonított bűncselekményekért halálbüntetést helyezett kilátásba. A per azonban a nácik erkölcsi vereségével végződött. Már az első tárgyalási napon megdőlt a szakértőknek az az állítása, hogy a fővádlott, van der Lubber „értelmes, tiszta eszű és éles elméjű". A terembe vezetett holland ugyanis minden jelenlevőt meglepett félénk, tétova tekintetével. A párizsi Journal tudósítója így vélekedett: „bágyadt alakot képzeljenek maguk elé, aki ronggyal kitömött bábúhoz hasonlít”. A törvényszéki elnök, az ügyész és védő kérdéseire van der Lubbe nem reagált azonnal, vagy egyáltalán nem is felelt. Az a benyomás alakult ki róla, hogy meg sem érti, mit kérdeznek tőle. Georgi Dimitrov már van der Lubbe kihallgatásakor a per központi szereplőjévé lépett elő. Tucatnyi kérdést tett fel a hollandnak, aki képtelen volt válaszolni. íme egyik megválaszolatlan kérdése: „miért gyújtotta fel a Réichstagot, miért követte el ezt a szörnyű bűntettet a német munkás- osztály ellen, és kivel követte el?” Ezután az elnök megvonta Dimitrovtól a szót... Dimitrov 1932-től a Kommunista Internacionálé megbízottjaként, illegálisan tartózkodott Németországban. A lipcsei bíróság előtti kihallgatásakor először életútját ismertette. Részletesen szólt az 1923 szeptemberi bulgáriai felkelésről, s az abban játszott szerepéről. A teremben megértették, hogy ez az ember véletlenül került a vádlottak padjára. Kommunista meggyőződéstől áthatva beszélt (érezhető bolgár akcentussal, elfogadható német nyelven) — harcba szállt a bírósággal, szenvedélyes felháborodással utasította vissza a vádirat hazug állításait. Október 7-én lezárult a lipcsei per első szakasza, majd egy hónap múltán Berlinben következett a folytatás. Ekkor hallgatták ki tanúként Göring akkori porosz miniszterelnököt is. A Dimitrov— Göring szópárbaj a per tetőpontja volt. Feltárta a világ előtt az „új” Németország vezetőinek igazi szellemi képességeit, s leleplezte igazságszolgáltatásuk játékát. A bíróságnak a vádpontok egyikét sem sikerült bebizonyítania. Végül van der Lubbera — a magányos gyújtogatóra — hárított minden felelősséget, a másik négy vádlottat kénytelen volt felmenteni. Márkus Gyula LENGYELORSZÁG Ideiglenes vezetőség az írószövetségben VARSÓ Varsóban hétfőn létrejött az új lengyel írószövetség alapító bizottsága, megválasztotta a szövetség ideiglenes vezetőségét és programnyilatkozatot fogalmazott meg. Az ideiglenes vezetőség fogja irányítani az új szövetség létrehozásával kapcsolatos « szervező- munkát. Az alapító bizottság kidolgozta a leendő írószövetség alapszabályzatának tervezetét is, amelyet vitára bocsátanak. A hétfőn elfogadott program- nyilatkozat kimondja: az új író- szövetségnek politikai orientációra. világnézetre és alkotói gyakorlatra való tekintet nélkül minden író tagja lehet, aki tiszteletben tartja Lengyelország alkotmányát, rendszerét és törvényeit. A nyilatkozat egyben hangsúlyozza, hogy azoknak az íróknak is teljes joguk lesz az alkotásra, akik nem csatlakoznak az új szövetséghez. A szocialista országok ideológiai KB-titkárainak tanácskozása Moszkvában Szeptember 20-án Moszkvában került sor a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozására. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről Milko Balev, a BKP politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára és Sztojan Mihajlov, a BKP KB titkára. Csehszlovákia Komunista Pártja részéről Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP központi bizottságának titkára, Jan Fojtik, a CSKP KB elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára. A Kubai Kommunista Párt részéről Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt központi bizottsága politikai bizottságának póttagja, a központi bizottság titkárságának tagja. A Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről Sámán Vinaketh, a Laoszi Népi Forradalmi Párt központi bizottságának titkára. A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Józef Czyrek, a LEMP politikai bizottságának tagja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkára, Jan Glow- czyk, a LEMP politikai bizottságának póttagja, a LEMP központi bizottságának titkára, Marian Orzechowski, a LEMP központi bizottságának titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Damdingin Gom- bodzsav, az MNFP politikai bizottságának tagja, a KB titkára, és Gelegin Adja, a központi bizottság titkára, A Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, a KB titkára, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára és Joachim Herrmann, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára. A Román Kommunista Párt részéről Miu Dobrescu, a RKP KB politikai végrehajtó bizottságának póttagja, a KB titkára és Marin Enache, a RKP KB politikai végrehajtó bizottságának póttagja, a KB titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Kosztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. A Vietnami Kommunista Párt részéről Hoang Tung, a VKP KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvéri pártok Központi Bizottságainak osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és más felelős beosztású munkatársai. Az eszmecsere folyamán áttekintették a politikai, ideológiai és információs propagandamunka kérdéseit, összefüggésben az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, a meglévő közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséért, Európának a közép-hatótávolságú és taktikai nukleáris fegyverektől történő teljes megszabadításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a népek békéjéért és biztonságáért folyó küzdelemmel — a szocialista közösség országai által e célok érdekében tett kezdeményezések fényében. Megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé prágai ülésének dokumentumaiban és a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozóján született nyilatkozatban foglalt gondolatok és javaslatok megvalósítását szolgáló további lépéseket. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy az új amerikai rakéták telepítése a NATO egy sor nyugat-európai tagállamába minden nép számára jelentősen fokozná a nukleáris fenyegetést, az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabbodásához vezetne. Ebben az összefüggésben aláhúzták annak feltétlen szükségességét, hogy keményen fel kell lépni minden olyan lépéssel szemben, amely a katonai fölény megszerzésére irányul. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese nyíltan kimutatja, hogy ezt a célt követi. Rendkívül fontos a nukleáris háború „megengedhetősé- géről”, az első nukleáris csapásmérés „jogosságáról” szóló koncepcióik veszélyes voltának leleplezése. Mint a legutóbbi események megmutatták, az imperialista körök, mindenekelőtt az amerikaiak, nem rettennek vissza még a provokatív akcióktól sem annak érdekében, hogy még inkább megmérgezzék a nemzetközi légkört, és elérjék saját rakétaterveik megvalósítását. Ugyanakkor most minden eddiginél inkább szükség van olyan lépésekre, amelyek kedvező helyzet teremtését segítik elő, s arra, hogy ne történjenek olyan lépések, amelyek bonyolultabbá tehetnék a helyzetet. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy minden állam kötelessége a népek előtti felelőssége tudatában, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeitől vezérelve cselekedni. A tanácskozáson rámutattak a szocialista országok új kezdeményezéseinek hatalmas jelentőségére. Ezek a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza veszélyes eszkalációjának megakadályozását, a nukleáris fegyverek csökkentését és megsemmisítését szolgálják. Kiemelték azon javaslatok fontosságát, amelyeket a Szovjetunió tett az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokon, ideértve a leszerelendő középhatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló javaslatot. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették, hogy a genfi tárgyalásokon az együttműködés, a felelősség, az egyenlőség és egyenlő biztonság szellemében kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen, amely megfelel az európai népek vágyainak. Kedvezően értékelték a madridi találkozó pozitív eredményeit, amelyek megmutatták, hogy a fontos és kiélezett nemzetközi problémákat meg lehet oldani kölcsönösen elfogadható alapon. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették a szocialista államok békekezdeményezései értelmének és jelentőségének mély és sokoldalú megvilágítását és felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos az összes szocialista országok együttes vagy párhuzamos fellépése a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítása, a nukleáris konfliktus veszélyének realitását felmérő különböző politikai és társadalmi erők közötti párbeszéd kiszélesítése érdekében. A résztvevők újra kinyilvánították szolidaritásukat az imperialista agressziós politika ellen, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai tűzfészkek és válsághelyzetek felszámolásáért küzdő népekkel. Áttekintették a tanácskozáson résztvevő testvéri pártok között az ideológiai és információs-propaganda területén folytatott együttműködés aktuális kérdéseit. A tanácskozást az elvtársiasság és internacionalista szolidaritás légköre jellemezte. meghatározó taggyűlések, illetve küldöttgyűlések összehívását, valamint a vezető szervek teljes körű újraválasztását. A X. kongresszus határozatának megfelelően a KISZ Központi Bizottsága az elmúlt időszakban kísérletet folytatott a KISZ-szervezetek vezető testületéi megválasztásának demokratikusabbá tétele érdekében. A kétéves kísérlet során mintegy száz KlSZ-szerve- zet próbálta ki a KlSZ-bizottsá- gok küldöttek közbeiktatása nélkül történő megválasztását. A tapasztalatok igazolták e forma életképességét. A Központi Bizottsági, intéző bizottsági és tit- a KISZ-szervezeteket, hogy a jövőben a vezető testületeket és a tisztségviselőket a tagság — küldöttek közbeiktatása nélkül — közvetlenül válassza meg. Ezzel is erősíthető a választások demokratizmusa, növelhető az előkészítő munka nyíltsága, a tagság szerepe és felelőssége a személyi kérdések eldöntésében. A Központi Bizottság más fontos állami megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett felmentette Szabó Jánost a Magyar Ifjúság főszerkesztői tisztéből, valamint központi bizottsági, intéző bizottsági és titkári tagsága alól. (MTI) / A KISZ KB napirendjén (Folytatás az 1. oldalról.)
