Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: általá­ban kevés felhő várható, eső való­színűleg nem lesz. Napközben meg­élénkül az északi, északkeleti szél. Hajnalban sokfelé erősen párás lesz a levegő, és átmenetileg ködfoltok is kialakulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 223. szám Ára:l,40Ft 1983. szeptember 21.-szerda Ma ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ma ülést tart Kecskeméten. A végrehajtó bizottság javasolja a testületnek, hogy vitassa meg a be­ruházások helyzetével, a beruházási munka haté­konyságával, valamint a megye kereskedelmi el­látásával foglalkozó elő­terjesztéseket. Romány Pál látogatása kecskeméti üzemekben Földgáz Bácsalmáson Hamarosan a lakásokba is eljut ® A száritótornyot üzemeltető helyiségében az utolsó simításokat vég­zik a gázégők beindítása előtt. Romány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára teg­nap kecskeméti üzemekbe láto­gatott. A Kéziszerszámgyár re- szelőgyáregységébe, valamint a Parkettagyártó Vállalathoz el­kísérte dr. Körös Gáspár, a kecs­keméti városi pártbizottság első titkára. Romány Pál először a reszelő­gyár közösségének munkájával ismerkedett. A látogatás során megtekintette a melegüzemet és a forgácsoló, megmunkáló mű­helyeket. Ezt követően szocialista brigádvezetőkkel találkozott, s szót váltott velük a gyáregység célkitűzéseiről, arról, hogy az üzem vállalkozott exporttervé­nek túlteljesítésére. Érdeklődött a pártszervezet és a tömegszer­vezetek munkájáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A Parkettagyártó Vállalatnál a korszerű, automatizált szalag­parkettagyártó üzemet tekintette meg a megyei pártbizottság első titkára. A dolgozókat képviselő , brigádvezetőkkel, gazdasági és | tömegszervezeti vezetőkkel ezután ! az 1981. január 1-től önállóvá vált vállalat évről évre javuló termelési és kereskedelmi tevé­kenységéről, valamint a mozgalmi munkáról beszélgetett. Üdvözölte a vállalkozókedvet és a hazai igények mind teljesebb kielégíté­sére, a termékválaszték bővíté­sére, a kivitel fokozására buzdí­tott. Napjainkban az egyik legol­csóbb energiahordozónak a gáz számít. Éppen ezért azok a me­gyei mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek tehetik, igyekeznek mi­nél előbb az áhított „nyersanyag­hoz” hozzájutni. A Kiskunhalast Bajával összekötő magas nyomású vezeték Mélykutat érintő gerinc­vezetékét ezért hosszabbították meg 17,4 kilométer hosszúságban. A beruházás első ütemében el­készülő gerincvezeték építésére négyen fogtak össze: a Bácsal­mási Nagyközségi Tanács, a helyi állami gazdaság, a Petőfi, vala­mint a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet. Az úgynevezett energiaracionalizálási programra benyújtott pályázatukat elfogad­ták, így sikerült állami támoga­tással növelni saját forrásaikat. Az építkezést, mint kivitelező a szanki Haladás Termelőszövetke­zet végezte el, határidőre. A vezeték építése az elmúlt hé­ten befejeződött és a gáz megér­kezett az állami gazdaság szárító­üzeméhez. A négy DSZP típusú toronyban ezután a gáz segítségé­vel szárítják a kukoricát, s ezzel évente mintegy 7 millió forintot tudnak megtakarítani. Ennyivel lenne drágább ugyanis a szárítás­hoz szükséges fűtőolaj. A nagy­üzem közgazdászai úgy számol­nak, hogy a jelenlegi árak mel­lett 3 esztendő alatt megtérül a beruházás. Az építés második szakaszában az évente 6 ezer tonna húst ter­melő sertéstelepet is „rákötik” majd a gázvezetékre. Hasonló jel­legű fejlesztés folyik mostanában a két mezőgazdasági szövetkezet­ben is. A nagyközségi tanács pe­dig hozzákezdett a szervezéshez, s várhatóan, egy-két éven belül el­tűnnek a bácsalmási házakból az olajkályhák, -kazánok. Helyettük gázkonvektorok adják majd a me­leget. A KÁD GYÁR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A BNV-N Közelebb a vevőhöz ® A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár újdonsága — a minimáltál — bemutatója a BNV-n. (Méhesi Éva felvétele) A BNV első eredménye a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár számára „kézzelfogható”. A kedden délelőtt tartott sajtótájékoztatón Sohajda Ferenc, a gyár kereskedelmi osztályvezetője elmondta, hogy az első tárgyalássorozaton 26 ezer kádra kaptak megrendelést. Az új kereskedelempolitika első lépéseként a gyáriak szeretnék megszüntetni a nagykereskedel­mi vállalatok monopolhelyzetét. „Közelebb a ve­vőhöz” — ez a jelszó. A TÜZÉP-ek, a kereskedel­mi vállalatok, a nagyobb áfészek és áruházak ezentúl közvetlenül a gyártótól rendelhetik meg a termékeket. A kiállításon nagy sikert aratott egy mohazöld alapszínű komplett fürdőszoba. Mint megtudtuk, a Zománc- és Kádgyár, az Alföldi Porcelángyár, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár termékéből összeállított fürdőszobából a vásár ideje alatt 560 darabot a szerelvényértékesítő vállalat két üzleté­ben meg is vásárolhattak a látogatók. A következő lépés a komplett garnitúra tovább­fejlesztése — hangzott el a sajtótájékoztatón. Sze­retnék hasonló összeállításban forgalmazni tovább­ra is a garnitúrákat, ennek azonban alapfeltétele a gyártók exporttevékenységének összehangolása. Az Alföldi Porcelángyárral öt hónappal ezelőtt kezd­ték meg az együttműködést a kecskemétiek. Az első eredmény talán hamarosan várható: a porce­lángyár üzletkötői például Egyiptomban — saját termékeik mellett — a kecskemétiek kádjait is kí­nálják majd. A már ismert, hagyományosnak számító gyárt­mányok mellett újdonsággal is jelentkezett a gyár. A minimáltál iránt elsősorban a gyermekintézmé­nyek, valamint a hétvégi házat, kislakást építők érdeklődnek. A formatervezett kád, amelyet több méretben kínálnak és a Góliát ipari mosogató, amely importkiváltó áru, szintén sikeres termék­nek ígérkezik. F. E. Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások KÁDÁR JÁNOS HELSINKIBE ÉRKEZETT Helyi idő szerint délután ne­gyed háromkor, mintegy két és fél órás repülőút után tegnap Helsinki központi repülőterén, Vantaan landolt a TU—,134-es kü- löngép, fedélzetén Kádár János­sal, feleségével és kíséretének tag­jaival. A magyar és finn lobogók­kal ékesített repülőtéren több szá­zan várták a magyar párt első titkárát, akit elsőként vendéglátó­ja, Mauno Koivisto köztársasági elnök üdvözölt. Ott volt Erkki Pystynen, a parlament elnöke, Ka- levi Sorsa, miniszterelnök, Paavo Väyrynen külügyminiszter, to­vábbá a kormány számos más tagja. Jelen volt Osmo Väinöläv a Finn Köztársaság budapesti és Matw$ek Tivadar, hazánk helsin­ki nagykövete, aki itt csatlakozott az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának kíséretéhez. Meg­jelent számos finn közéleti sze­mélyiség, köztük a Finn—Magyar Baráti Társaság több vezető tiszt­ségviselője. Ott voltak a helsin­ki magyar kolónia tagjai is. Fel­csendült a magyar és a finn him­nusz, majd Kádár János köszön­tötte a fogadtatására megjelente­ket. A magas rangú személyiség­nek kijáró, Kádár János szemé­lyében a szívesen látott jóbarátot tisztelő ünnepi külsőségek záró­aktusaként Központi Bizottságunk első titkára Mauno Koivisto tár­saságában éllépett a tiszteletére felsorakozott díszegység előtt, s üdvözölte a katonákat. Ezután a magyar vendégek a finn vezetők társaságában gépkocsiba szálltak, s szállásukra, a Hotel Kalastaja- torppa-ba indultak. Kádár János helsinki hivatalos programja kegyeletes megemléke­zéssel kezdődött: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára a Hietaniemi temetőben megko­® Kádár János Helsinkiben. A repülőtéren az ünnepélyes fogad­tatáson Kádár János és Mauno Koivisto a magyar és a finn himnuszt hallgatja. szorúzta a második világháborút követően legtartósabb politikai befolyásra szert tett finn politi­kus, az 1946-ban köztársasági el­nökké választott Juno Kusti Paasikivi síremlékét. Az állam­férfit Finnországban úgy tartják számon, mint aki kimunkálta „a reális tények megértésének és elismerésének politikáját”. Ezt követően a Presidentinlin- na-ban, az elnöki palotában, a Finn Köztársaság elnökének mun­kahelyén megkezdődtek a hiva­talos tárgyalások Kádár János és Mauno Koivisto között. A meg­beszéléseken részt vett Nagy Já­nos külügyi államtitkár, Matti Tuovinen, finn külügyminisztériu- mi államtitkár, továbbá Matusek Tivadar és Osmo Vaynöla. Megbeszéléseikről hivatalos kommünikét még nem adtak ki, tartalmára azonban világosan utal az a már több ízben leszögezett 'tény, hogy a Ifét állam a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos, vagy egymáshoz közelálló nézete­ket vall. Az elmúlt esztendők azt is bebizonyították, hogy a ma­gyar és finn vezetőik személyes találkozói nagymértékben járul­nak hozzá kapcsolataink kedvező fejlődéséhez — ahogyan a finn külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatában mondotta: „Koi­visto köztársasági elnök tavalyi magyarországi látogatása jelen­tős gondolatcsere kezdetét jelen­tette az MSZMP KB első titkára és elnökünk között”. A finn külügyminisztérium megítélése szerint egyébként kü­lönleges hangsúlyt ad a látogatás­nak, hogy a megbeszélésekre nem­zetközi értelemben politikailag igen bizonytalan időpontban ke­rül sor. Ezért itt Helsinkiben ar­ra számítanak, hogy az Európa biztonságára, a leszerelésre és a nemzetek közötti együttműkö­désre vonatkozó kérdések Kádár János és Mauno Koivisto meg­beszéléseinek fő témái közé ke­rülnek. Este az elnöki palotában Mauno Koivisto és felesége díszvacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. A vacsorán a Finn Köztársaság elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára pohárköszöntőt mondott. Elutazott hazánkból az amerikai alelnök George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke, aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodott hazánkban, kedden reggel a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét! A tiszteletadást követően Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke az Or­szágházban fogadta George Bush-t. A megbeszélésen részt vett Go­rái Róbert külügyminiszter-helyet­tes, Nagy Lajos, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, vala­mint az amerikai alelnök kísére­tében érkezett személyiségek kö­zül Daniel J. Murphy, az alelnök főtanácsadója, Donald P. Gregg, az alelnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Paula Dobriansky, a nemzetbiztonsági tanács munka­társa, Mark Palmer, a külügymi­nisztérium európai ügyekért fe­lelős csoportfőnöke és Harry E. Bergold, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete. A találkozón áttekintették a magyar—amerikai kapcsolatok fohtoisabb kérdéseit, az együttmű­ködés fejlesztésének további le­hetőségeit. Mindkét fél hangsú­lyozta a leszerelési tárgyalások je­lentőségét, kiemelkedő fontossá­got tulajdonítva a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez hozzájá­ruló találkozóknak. George Bush az eszmecsere so­rán átadta Losonczi Pálnak Ro­nald Reagan elnök levelét. George Bush és kísérete ezután a főváros nevezetességeivel is­merkedett. A városnéző körútra velük tartott Marjai József mi­niszterelnök-helyettes is. George Bush ezt követően a Fórum szállóban sajtókonferen­cián találkozott a magyar és a külföldi újságírókkal. A sajtóér­tekezletet Bajnok Zsolt államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke nyi­totta meg. Hivatalos magyarországi lá­togatását befejezve délután el­utazott hazánkból az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Ge­orge Bush-t és kíséretét katonai tiszteletadással búcsúztatták a magyar és amerikai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A repülőgép lépcsőjénél Lázár György és felesége szívélyes bú­csút vett George Bush-tól és fe­leségétől, s néhány perccel ké­sőbb az alelnök különgépe a ma­gasba emelkedett. (MTI) A KISZ KB NAPIRENDJÉN Agrártermelés, műszaki fejlesztés, szervezeti kérdések Tegnap — Fejti György első titkár elnök­letével — ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szekér Gyula, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A Központi Bizottság • Juhász Andrásnak, a KB titkárának előterjesztésében megtár­gyalta és meghatározta a KISZ feladatait a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A Központi Bizottság a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok fontos feladataként jelölte meg az agrártermékeink világpiaci verseny- képességének fokozásához való hozzájárulást. A testület a továbbiakban megtárgyalta a KISZ-nek a műszaki fejlesztésben, valamint a fiatal műszaki-gazdasági értelmiség köré­ben végzett munkája tapasztalatait, és meg­határozta a további feladatokat. A KISZ a 70-es években termelési mozgalmaival, ak­cióival a lehetőséghez mérten segítette a műszaki fejlesztést. A fiatal kutatóknak, műszakiaknak és köz­gazdászoknak csaknem fele tagja a KISZ- nek. A Központi Bizottság — abból kiindul­va, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsítása egyik alapvető feltétele társadalmi céljaink megvalósításának — kötelességének tartja szervezésüket és mozgósításukat az e téren jelentkező feladatok megoldására. A KISZ kiemelt figyelmet fordít a műszaki haladás szempontjából meghatározó elektronikai, szá­mítástechnikai, valamint a komplex anyag- és energiagazdálkodási program megvalósí­tására. E három témakörben a KISZ Köz­ponti Bizottsága pályázatot is hirdet a VI. ötéves terv hátralévő időszakára. A Központi Bizottság Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében időszerű szervezeti kérdésekkel foglalkozott. A Köz­ponti Bizottság a KISZ szervezeti szabály­zata értelmében 1984 tavaszára előírta a mun­kahelyi, tanintézeti KISZ-szervezetekben és a területi szerveknél az értékelő feladat- (Folytatás a 2. oldalon.) MEZŐGAZDASÁGUNK 2000-BEN A fejlesztés lehetőségei adottak A Bács-Kiskun megyei Tanács felkérésére az Agrárgazdasági Kutató Intézet 1981-ben kezdte A megye mezőgazdasága az ezredforduló körül cí­mű tanulmány kidolgozását, azzal a céllal, hogy mintegy két évtizeddel előretekintve bemutassa a várható fejlődés irányait és arányait, az eseten­kénti kérdőjeleket, illetve újabb vonásokat. A hat­van tagú kollektívát dr. Csete László irányította, és ezer oldalt tesz ki az a munka, amelynek szá­mításait az Országos Tervhivatal Számítástechni­kai Központja végezte el. Tegnap délelőtt a megyei tanács épületében ta­lálkoztak az agrárközgazdászok a megyei mezőgaz­dasági tudományos élet, a szövetkezetek, valamint a TESZÖV-ök vezetőivel. A megjelenteket' dr. Ma­tos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszön­tötte, majd át is adta a szót dr. Csete Lászlónak, az agrárközgazdász csoport vezetőjének, aki rövi­den ismertette a tanulmányt. A prognózis természetesen semmiképpen sem helyettesíti a közép- és a hosszabb távú fejlesz­tési terveket, de reméljük, hogy jó alapul szolgál majd az előzetes döntések megalapozásához, a to­vábbi részletek kidolgozásához. A 70-es évgkben elméletek, hipotézisek váltak semmissé. Kérdője­lek sokasága merült fel a jövő íejlődését illetően. Bács-Kiskun megye erőforrásait elsősorban a napfény, a víz-, a kisebb gázkészletek, a meglévő beruházások és kiváltképp az ezeket hasznosító emberek alkotják, összegezve megállapítható, hogy a kedvező napsugárzási, hőmérsékleti és párolog- tatási viszonyok, mint kimeríthetetlen és megújuló természeti erőforrások — megfelelő víz- és táp­anyag-ellátás mellett — rendkívüli lehetőségeket rejtenek magukban. A tanulmány teljes részletességgel foglalkozik egyes ágazatok, illetve növények hozamának ala­kulásával. A megyét 16 termelési körzetre osztot­ták, és ezeket vizsgálva tervet készítettek, hogy hol, mit érdemes majd termelni. Ezt követően a meghívottak a kézhez kapott ta­nulmány 160 oldalas kivonatához szóltak hozzá. A vita során elhangzottakkal kiegészítve az agrárköz­gazdászok tovább folytatják a prognózis készítését, pontosítását. Elkészülte után a szakemberek ezzel olyan „segítséget” vehetnek kezükbe, amellyel bízvást állítható: megalapozhatják a jövő sikereit. Cz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents