Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-20 / 222. szám
4 9 PETŐFI NÉPE Q 1983. szeptember 20. I ÖSSZHANG A VEZETÉSBEN Tsz-üzemek Csávolyon KIHÍVÁS A GYÁRKAPUN BELÜL VGMK — viták, sikerek ® A vágóhídon darabolt húst készítenek elő exportra. A csávolyi Egyesülés Termelő- szövetkezet neve országosan ismert azokról az eredményes kísérletekről, amelyek célja a termények olcsó tárolása. A volt elnök, dr. Babies Antal irányításával —, aki az idén ment nyugdíjba — sikerült kidolgozni a nedves és a száraz szemtermések fóliával bélelt, gödrökben történő tárolását. A módszer olcsóbbá teszi a termény elhelyezését és jelentős energiamegtakarítással is jár. Érthető, hogy országosan is elterjedt az új eljárás. Az idei aszály a szövetkezet új vezetőségét — ugyanis nemcsak az elnök személye cserélődött, hanem felsőfokú végzettségű szakemberekkel bővült az irányító gárda — arra készteti, hogy a tagsággal egyetértésben további intézkedéseket tegyen. Nagy gondot fordítanak a költségek állandó ellenőrzésére minden ágazatban, s ahol szorít a cipő, azonnal keresik a lehetőséget a jövedelmezőség fokozására, a kiadások csökkentésére. Krascsenics József elnök: — A BÁCSHŰS-sal —, amelynek alapító tagja szövetkezetünk — megállapodást kötöttünk arra, hogy vágóhídunkon darabolt húst készítünk elő az exportigényeknek megfelelően, tehát gondosabb munkával növeljük feldolgozó üzemünk jövedelmét. Harminc asszony és lány végez kárpitos- munkát a Bajai Lakberendező Építő- és Vasipari Szövetkezetnek. Az idei tervükben 200 szobagarnitúra szerepel. Az ügyeskezű munkásnők, hasonlóképpen a hulladékválogató üzemünk, vasipari részlegünk dolgozói is segítenek a szőlőszüretelésben szükség esetén. Ezek a nemrég létesített melléküzemágaink. A beszélgetésbe bekapcsolódik Farkas Ferenc, a szövetkezet pártvezetőségének titkára, s elmondja: a gyors intézkedéseket elsősorban az segítette elő, hogy jó az együttműködés a vezetésben. Egy- egy elhatározást először mindig alaposan megvitatnak, és ha megegyeznek a részletkérdésekben is, úgy közös erővel igyekeznek mindent megtenni a megvalósítás érdekében. — így sikerült a szövetkezetnek mintegy két hónap alatt az új üzemágakat létrehozni. A tagság megértette, hogy alaptevékenységük kiegészítése biztonságot jelent és számottevő jövedelemtöbbletre tehetünk szert — mondja a pártvezetőség titkára. A felsorolt törekvések elősegítették a szövetkezet népesség- megtartó hatását is, melyet bizonyít az a tény: az idén 130 új belépővel gyarapodott a közös gazdaság létszáma. K. S. 9 A kárpitos üzemben szebbnél- szebb garnitúrákat gyártanak az asszonyok, lányok Az úgynevezett árnyékgazdaság a világ minden táján virágkorát éli. Ahogyan növekednek a látható, a legális gazdaság gondjai, a háttérben megbújva úgy izmosodik, gyarapszik az adózás, a társadalombiztosítás terheitől mentesülő, a szabott árakat mellőző illegális tevékenység, a ,,fu- si”, a kontárság stb. A világon mindenütt adminisztratív módszerekkel, nagy erőfeszítésekkel igyekeznek ezt a „föld alatti” tevékenységet fölszámolni. Tegyék hozzá, nem nagy sikerrel, hiszen objektív társadalmi, gazdasági feltételek az árnyékgazdaságot mindig újrateremtik. Mindkét félnek előnyös Magyarországon a tiltás helyett az ösztönzés eszközéhez folyamodtak. Tavaly az év elejétől jogszabályokkal, új szervezeti formák kezdeményezésével és gazdasági kedvezményekkel központilag támogatják a társadalmilag hasznos, vagyis a tényleges társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenységeket. Valamelyest szélesedett a magánkezdeményezés és vállalkozás szerepe. Gya. koriatilag korlátozás nélkül adnak ki működési engedélyeiket, kisiparosoknak és kiskereskedőiknek. (Az a cél. hogy ne a tanács, hanem a lakosság javát szolgáló piaci verseny döntse el: milyen tevékenységre és kiknek a tevékenységére van szükség.) Tavaly magánszemélyek összesen 2341 gazdasági munkaközösséget hoztak létre. A tárgyilagos összképhez tartó, zik, hogy az új szervezeti formák között nem a magánvállalkozás a domináns, nem is ez a legnagyobb konfliktusok és viták forrása. A múlt évben alakult 11 ezer szervezet nagyobb része a szocialista szektorhoz kapcsolódik. A 65 ezer résztvevő többsége kiegészítő jelleggel végzi tevékenységét, csaknem háromnegyede megtartotta főfoglalkozását. Az új szervezetek a munkaerőmozgásban sem okoztak zavarokat, hiszen 1982-ben mindössze 18 ezer Ilyen főállású új munkahely létesült, miközben az összes kilépések száma meghaladta az 1 milliót. A legtöbb feszültség és ellentmondás a szocialista jellegű szerezetek, ia 'vállalati gazdasági munkaközösségek, a VGMK. k körül alakult ki. Arányúik, súlyuk az iparban nem túl jelentős. Tavaly 2775 VGMK alakult 28 ezer dolgozóval. Ez az iparban foglalkoztatottak nem egészen másfél százalékát érinti. Az első esztendő, az indulás összességében sikeresnek mondható. A vállalatok számára azért előnyös a különimuniba, mert a VGMK-k tagjainak fizetése nem béralapot, hanem a termelési költségeket terheli. így lehetőség nyílik a bérszabályozás kötöttségeinek megkerülésével korábban megoldhatatlan feladatok elvégzésére. A dolgozóik számára a hatásos ösztönzés teszi vonzóvá az új formát. A VGMK tagjai átlagosan mintegy 3 ezer forint havi különjövedelemhez jutottak tavaly a második félévben, s egy óra alatt körülbelül kétszer any- nyit kerestek, mint a hivatalos munkaidőben. Ami az érdekelték körében előny, a kívülállók szemében gyakran hátrány. Kérdések és válaszok A VGMK-k kapcsán sokféle kérdés fogalmazódik meg. Hogyan lehet a munkát két különböző mércével mérni? Nem szenved-e csorbát a szocialista elosztás alapelve, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve? S a kérdéseket kijelentések követik: az üzemen belüli különmunka lazítja a munkafegyelmet, lohasztja a szocialista munkaverseny iránti lelkesedést, bomlasztja a bérszabályozás rendjét, legalizálja a feketetúlórázást ... Bizonyos ellentmondások létét felesleges volna tagadni. Az újítások. a kezdeményezések a kialakult rendszerben többnyire kétségkívül feszültségeket szülnek. A mérleg nyelve azonban, már a kezdeti tapasztalatok alapján is, az eredmények javára billen. A hátrányokat pedig a kívülállók eltúlozzák. A különmunkával elért magasabb órakeresetéket alapvetően indokolja a szervezettebben, intenzívebben végzett munka, s a munkaközösségek dolgozóiinaik átlagosnál jobb képessége, nagyobb fegyelme. Ezenkívül olyan munkaidőn túl végzett tevékenységről van szó, amélyet a bérrendszer is túlóradíjjal isimerne el. A VGMK-k tagjai többnyire a gazda-vállalat rendelésére dolgoznak (sajnos, kevés még a lakosság részére végzett szolgáltatás), bár gyakran nem ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a főmunkaidőben. Az új és rugalmas munkaszervezet segíti a szűk keresztmetszetek feloldását, ezáltal a termelés fokozását, a határidők betartását, a nyereség növelését. A VGMK-k bedolgozó vállalatokkal, szövetkezetekkel is képeseik versenyezni, kooperációs termékeket olcsóbban, rövidébb határidővel, jobb minőségben gyártani. Végül, a munkaközösségek a vállalat alaptevékenységét bővítik, új szolgáltatások nyújtására, a melléktermékek: a hulladékok hasznosítására, karbantartásra, felújításra szerveződnek. Segít, de nem csodaszer A VOMK-k működésének persze korlátái vannak. Nem lehet mindenki valamelyik vállalati munkaközösség tagja, s nem lehet minden feladatra új munkaszervezetet létrehívni. Az új szervezet nem alkalmas az általános létszám- és teljesítményhiány okozta goiijdok megszüntetésére. A vállalati alapfeladatokat a fő munkaidőben kell megoldani. Nincs szükség tehát semmiféle kampányra, a VGMK-k számának és létszámának látványos gyarapítására. Fontos viszont felismerni azt a kihívást, amelyet e rugalmas és hatékony munkaszervezetek munkája jelent az üzemben, a gyárban, a vállalatnál. A feladat az, hogy a munkaközösségek magas teljesítményszintje, szervezettsége és munkaerkölcse termékeny hatással járjon a főmunkaidős tevékenységre. Ehhez persze rugalmas szervezetek, önálló, kezdeményező vezetők, ösztönző módszerek kellenek mindenütt. Ne feledjük, hogy minden tartalék hasznosítása, így a kiegészítő tevékenységek fejlesztése is enyhíti az ország, a népgazdaság ismert gondjait. Ebben már az is bennfoglalta- tiik. hogy a kiegészítő tevékenység neon csodaszer. A nemzeti jövedelem termelésében ugyanis továbbra is a szocialista nagyüzemek munkája a meghatározó. Ezért elsősorban tőlük várjuk gondjaink orvoslását. Kovács József VETEKSZENEK A NYUGATI GYÁRTMÁNYOKKAL Űj turbókompresszorok A Moszkvától 500 kilométer_ re északra fekvő vologdai központi kompresszorállomáson megkezdődött az új 25 ezer kilowattos GTN—25 típusú gázátszivattyúzó aggregátok szerelése. Ez a rövidítés megérdemli, hogy jól megjegyezzük. Műszaki paramétereit tekintve a GTN—25 semmiben sem marad el a legjobb külföldi cégek (köztük a General Electric) gyártmányaitól, sőt működésük azoknál gazdaságosabb. A gyártóműhelyben a következő gépegység szerelésén feszített ütemben folyik a munka. A szovjet Kőolaj, és Földgázipari Beruházások Minisztériuma szakosított brigádot hozott létre az új turbókompresszorok összeszerelésére és üzembe helyezésére. A sorozatgyártást határidő előtt megkezdő szovjet vállalatok 1983-ban már tizennyolc ilyen típusú szivattyúberendezés gyártását tervezik. Az új turbókompresszorok gyártásába bekapcsolódott Csehszlovákia is, amely szovjet li- cenc alapján kooperációs szerződést vállalt. A GTN—25 a gázátszivaty- tyúzó aggregátok új családjának alapítója lehet. Az új turbókompresszor olyan műszaki és mérnöki megoldásokat tartalmaz, amelyeknek to. vábbfejlesztése 40—60 ezer kilowattos gépek létrehozásának alapjául szolgálhat. JEGYZŐKÖNYV HELYET!' Lesz-e fűtés háromezer lakásban? A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Ki akar itt verekedni? Jogi szaknyelven kisstílű bűnözőnek nevezik az olyan embereket, mint Bagi József (ideiglenes lakása: Csengőd, Tibold puszta 40.), aki noha eddig tizenkét alkalommal volt büntetve, de minden esetben kisebb súlyú cselekmény miatt. Már önmagában ez a tény is elgondolkodtatja az olvasót, de Bagi Józsefnek van egy másik fogyatékossága is: írni—olvasni nem tud. Huszonnégy évesen, 1954-ben került először ösz- szeütközésbe a törvényekkel. Akkor közokirathamisítás miatt négyhónapi javító-nevelő munkára ítélték bérének húszszázalékos csökkentése mellett. Alig érthető, hogy egy analfabéta ember miként tudott elkövetni olyan bűn- cselekményt, amelyhez feltétlenül ismerni kell az írást, tudni kell olvasni. Az első büntetést követték a többiek: lopás, tulajdon elleni bűntett, sikkasztás, további lopások, csalások, jogtalan behatolás, majd az 1981. június 5-én jogerőre emelkedett tartás elmulasztásának vétsége miatti bírói megrovás. Bagi József — amint már a fentiekből kiderült — iskolába nem járt. Amikor munkaképes lett, egyéni gazdálkodóknál nap- számoskodott, katonai idejének letöltése után építőipari vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél segédmunkásként dolgozott. Legutóbb, 1980-tól egy csengődi lakosnál, mint juhász állt alkalmazásban. Még 1954-ben kötött házasságot, hét gyermeke van, akik már nagykorúak, eltartásra nem szorulnak. Hat éve külön él feleségétől, időközben házasságukat a bíróság felbontotta. Bagi a mostani, 1983. augusztus 31-én jogerőre emelkedett ítéletben ismertetett bűncselekményt enyhe-közepes fokú alkoholos befolyásoltság határán levő, úgynevezett közönséges ittas állapotban követte el. Mi is volt ez a bűncselekmény? Bagi József a múlt év december 22-én éjszaka 11 óra körül Kiskunhalason a vasútállomáson tartózkodott. Tibold-pusztára akart utazni. A váróteremben természetesen nem egyedül volt, többek között vonatra várt Pozsár József, Fenyvesi Tibor és Pozsár Mária is. Bagi ekkor már néhány fröccsöt megivott, s az állomás peronján vitatkozni kezdett a takarítónővel, azt sértegette. Fenyvesi Tibor' látta és hallotta a jelenetet, kinyitotta tehát az ajtót és arra kérte Bagit, hagyja az asz- szonyt dolgozni, inkább jöjjön be a váróterembe, ahol meleg van. Bagi semmit nem válaszolt, Fenyvesi pedig az ajtót becsukta, s visszaült a padra. Tíz perc elteltével azonban Bagi mégis bement a váróterembe, ő is leült egv padra. Rövid idő múlva felállt és megkérdezte: „Ki akar itt verekedni?” — és odament Pozsár Józsefhez. Fenyvesi válaszolt a kérdésre, mondván, hogy senki nem akar verekedni. Ugyanakkor Pozsár József felállt a pádról, szembe fordult Bagival, aki jobb kezét a kabátja zsebében tartotta, egy kisméretű konyhakést szorongatott. Ezt Fenyvesi Tibor gyanította, ezért rászólt az ittas emberre, hogy ne nyúlkál- jon a zsebébe, vegye ki onnan a kezét. Bagi kirántotta a kezét a késsel együtt és azonnal Pozsár József felé csapott kaszáló mozdulattal. A megtámadott férfi reflexszeren maga elé tartotta a kezét, de a másik megszúrta. Pozsár ekkor ideges lett. megijedt és támadója felé rúgott, ki akarta rúgni a kezéből a kést. Ez nem sikerült, de többször eltalálta Bagi Józsefet, aki viszont — kihasználva, hogy a megtámadott ember kissé elvesztette egyensúlyát — egy közepes erejű lendülettel mellbe szúrta Pozsár Józsefet. A penge áthatolt a kordbársony ingen. az alsó ruhaneműkön és három centiméter hosszú szúrt csatornát nyitott a mellkas oldalán. A kés szerencsére nem hatolt be a mellüregbe. Ekkor Bagi József zsebre tette a kést. Pozsár neki akart rontani támadójának, de Fenyvesi Tibor ebben megakadályozta, így a verekedés abbamaradt. Egy vasutas szintén közbeavatkozott, intézkedni akart Bagival szemben, de az elszökött a helyszínről. A kiérkező rendőrség azonban egy órán belül elfogta a tettest, a sérült férfit pedig azonnal beszállították a kiskun- halasi kórházba, ahol a sebeit ellátták. A sérülés nyolc napon belül gyógyult, maradandó testi fogyatékosság hátrahagyása nélkül. A megyei bíróság meghozta Bagi József ellen a tizenharmadik büntetést: életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt kétévi börtönre ítélte, s további két esztendőre eltiltotta a közügyektől. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító tényezőként vette figyelembe a vádlott többszörösen büntetett előéletét, s azt, hogy a cselekményt különösen veszélyes eszközzel, minden indok nélkül, ital hatása alatt, garázda módon követte el. Így értékelte azt is, hogy a megye területén az élet és testi épség elléni bűntettek nagyon gyakoriak. Enyhítő körülmény volt viszont a vádlottnak a bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomása, megbánást tanúsító magatartása, továbbá, hogy a bűncselekmény a befejezéstől távoli kísérleti szakaszban maradt, valamint az es- hetőleges szándékkal való elkövetés. Amint említettük, az ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. A jegyzőkönyv így kezdődhetne: Jelen voltak a kivitelező, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat részéről Linnert István, a szegedi központ képviselőije, Futó Tibor, ia kecskeméti fűtőmű vezetője, a beruházó részéről Velényi Ágnes, az ÉPSZER termelési osztályvezetője. A megbeszélés témája : Lesz-e fűtés három, ezer lakásban ? A rádióban sorra nyilat - koznák a távfűtőművek, hogyan készülitek fél a fűtési szezonra, amely esetleg hamarabb megkezdődik. A kecskeméti fűtőmű vezetőjének szobájában épp ezért parázs a hanguLat. Április óta folyik a tetőcsere. Az ÉPSZER a szerződésben foglaltaknak eleget tett, a szerkezet kész a kazánok felett. Csak egy a baj, a szigetelés, üvegezés, bádogosmunfca ezután jön, és amíg az kész nincs, az eső bizony utat talál a kazánokhoz. — Ilyen körülmények között nem lehet indítani a kazánokat — mondja Futó Tibor. — Háromezer lakásnak megfelelő légiköbméter fűtése forog kockán. Az egész városközpont! — A szerződés szerint az átadás határideje 1984. december 15. — tereget ki levelekét az ÉP- SZER képviselője. — Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a kazánok felett e hó végéig, illetve október közepéig elhelyezzük a trapézlemezeket. Ez megtörtént. A beázásmentességet nem garantáltuk erre az időre, és a levele, zéssel bizonyítani tudom, hogy ilyen igény eddig fel sem merült. A DÉMASZ és az ÉPSZER szakemberei között fellángol a vita, ki a felelős? — Furcsállom — szól Velényi Ágnes —, hogy a DÉMÁSZ az ÉPSZER-re hárítja a felelősséget. A tetőcsere tervei teljes üzemszünetre készültek, az eredeti szerződést is e szerint kötöttük meg. Mikor menet közben kiderült, hogy ez nem oldható meg, beleegyeztünk, hogy működő kazánok felett kezdjük meg a mun. kát. és úgv ütemezzük, hogy a tél folyamán ismét fűténj lehesO A budapesti Erőműkarbantartó Vállalat dolgozói a kazánok technológiai szerelését fejezik be. (Tóth Sándor felvétele) sen. Emiatt nem szokványos állványozási munkát kellett végeznünk ... Nem a kivitelező feladata megvizsgálni, hogy az épít. kezés során a városrész energia- ellátása hogyan oldható meg. Hát igen. Formálisan valóiban igaza van az ÉPSZER-neik. Sőt, ezt a DÉMÁSZ jelenlevő képviselői is elismerik, miikor azt mondják: ők most kérnek. Kérik, gyorsítsák meg a tetőn folyó munkákat, amennyire csak tudják, hiszen ma még van rá esély, hogy be is fejezhetik a fűtési idény előtt. De csak ha folyamatosan dolgoznak rajta. A téma körbejárása után újra és újra egy kérdés merül fel: Lesz-e hát fűtés a lakásokban, hivatalokban ? Az ígéret elhangzott, és most — jegyzőkönyv helyett — itt rögzítjük: az ÉPSZER az ezen a napon éppen hulló eső elállta után felvonul, a szükséges anyagokat más beruházásokról átcsoportosítja, az üveget újra megsürgeti a gyártónál. Sőt, egy lépéssel még tovább is megy az osztályvezető- nő. Megígéri, ha valamilyen anyag hiánya miatt a szükséges munkákat nem tudják befejezni, segítenek az ideiglenes védőtető elkészítésében. Fűtés tehát lesz. Tanulsága az esetnek — hizonyára egyetértünk — a beruházó és kivitelező számára egyaránt van. A szerződés- kötés jó előkészítése és utána a fokozott figyelem mindkét részről megélőzheti hasonló ütközőpontok kialakulását. F. E.
