Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

1983. szeptember 20. • PETŐFI NÉPE • 3 KERESKEDELMI ELLÁTÁS A TANÁCS NAPIRENDJÉN Dusnokon kevés a bolti eladó Dusnok község Tanácsa a kö­zelmúltban értékelte a helység áruellátását. A testületet nem annyira a számszerűség, mint in­kább a kereskedelem jelenlegi helyzete, napi gyakorlata érde­kelte. Pontosabban, hogy a tele­pülés lakóit túlnyomó részben kiszolgáló áfész, tizenegy üzleté­vel, a fogyasztók elégedettségét kiváltva látja-e el feladatát. Az ABC, amely a legnagyobb vásárlóhely, évente 22 millió fo­rint értékű élelmiszert, iparcik­ket, ruhát és papírárut ad el. Hátráltatja azonban az ellátást, hogy az iparcikk-kínálat hiányos, szűkös a raktárterület, emiatt ke­vés élelmiszert tárolhatnak, s alapvető ruhafélékből sincs elég választék. Az ABC — kívül és beiül — gondozatlan, ami rész­ben azzal is összefügg, hogy a dolgozói létszám nem teljes. Az alacsony kereset miatt főként ke­vés a férfi eladója. Ilyen körül­mények közt az üzlet — töbségé- ben női — dolgozóit dicséret il­leti helytállásukért a kereskedel­mi munkában! A Bartók utcai, egyszemélyes élelmiszerbolt kedvelt vásárló­hely. Bevétele alapvető napi (ap­ró) cikkek eladásából származik. Az épület azonban elavult. Hűtő­tere csekély. S a fogyasztók öröm­mel fogadnák, ha az üzletben, végre, lenne kávédaráló. Nagyobb gondja ellenben a községnek, Jól vizsgázott a hibrid-kender Országszerte befejezték a ken­der aratását; az idén együttesen 5600 hektáron termelt fontos ipa­ri nyersanyagot jó ütemben szál­lítják az átvevő telepekre és a feldolgozó üzemekbe. A termés kevesebb ugyan a tavalyinál, de fedezi az ipar nyersanyagszükség­letét. Az idén állami elismerést nyert új hibrid-kender mutatkozott be: négy gazdaságban termelték 50 hektáron. Az új fajta jól vizs­gázott: kevésbé sínylette meg a rendkívüli aszályt, magasabbra nőtt a köztermesztésben lévők­nél. Nemcsak terméshozamban múlta felül azokat, hanem bel- tartalmi értékben is. Az új kenderfajtát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kom- polti Kutató Intézetében állítot­ták elő. A vetőmag felszaporítá­sát is megkezdték. Az átlagosnál jobb áruért mázsánként 10—25 forint felárat kapnak. hogy a Tulipán utcai húsbolt hiányos árukészletével a reggeli órákban a vevőket csak hosszabb várakozás után képes ellátni. Je­lenleg azonban ez a lehetőség sincs meg. Az eladó felmondott. Nincs, aki kiszolgáljon. Ezért a tanácsülés sürgette az áfészt, hogy keressen megoldást a Tulipán utcai boltban a folyamatos áru­sításra. Jó példaként említették a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság köz­ségi élelmiszerüzletét, amely há­rom év óta látja el a lakosságot hússal és húsipari termékekkel. A bő áruválasztékért, a jó vásár­lási körülményekért, s nem utol­sósorban a tisztaságért népszerű a gazdaság boltja, amely a jövő­ben takarmánytápot is forgalmaz. A kenyér-, a péksütemény-, a tej-, a tejtermék- és az üdítőital­eladással foglalkozó Zalka Máté utcai üzlet területe, a vásárlók számához mérten, kicsi. Regge­lente mindennapos a sorban ál­lás, és emiatt türelmetlenek a vevők. Kár, hogy a községben mindeddig csak két kiskereskedő váltott működési engedélyt. Az egyik lángost süt az iskolásoknak, a másik pedig tüzelőolaj-eladó. Nagyobb konkurrenciával viszont lehetőség volna egy — a tanács­ülés által is szorgalmazott — cukrászda létesítésére, s ezenfe­lül a kereskedelmi egységek hosszabb nyitva tartására. Végül a vendéglátást és a tü­zelőkereskedelmet vizsgálta meg a dusnoki tanács. Megállapítot­ta: a község négy vendéglátó üz­lete, bár egyik-másik épülete el­használódott, szolgáltatását bőví­teni igyekszik. A Bem utcai ven­déglő lakodalmakhoz helyiséget és felszerelést ad. A most folyó felújítás után a lakosokat meleg étellel is ellátják. A Lenin téri vendéglő, mióta szerződéses rendszerben működik, napköz­ben a korábbi időhöz képest to­vább tart nyitva. A reggel mun­kába indulók vásárolhatnak napi cikket is. A bérlőtől azonban azt várják a fogyasztók, hogy ne csupán az áfésztől szerezzen be árut, hanem használja ki a be­szerzésre kapott egyéb lehetősé­geket is. A tanácsülés javasolta: a művelődési házban szüntessék meg a szeszesital-árusítást, mi­vel ez ellenkezik a jogszabályok­kal! Gondja Dusnoknak, hogy a tü­zelőkínálat nem kielégítő. A tü­zelőanyag-telep, 160 négyzetmé­ternyi területével nem teszi le­hetővé a jobb ellátást, cementen kívül, más fontos építőanyag tá­rolására sincs hely. „Ezért igen fontos, — hangoztatta a tanács­tagság —, hogy az évek óta ter­vezett, nagyobb TÜZÉP-telepet építsék meg a lakosság ellátásá­nak javítására!” K—1 Energiatakarékos tűzhelyek 9 AzELEKT- HERMAX pápai villamos­készülék gyárában készítik a leg­újabb típusú, energiatakar é. kos tűzhelye, két. A vil­lanytűzhely érdekessége, hogy ven­tillátor segíti az egyenletes hőmérséklet kialakítását a sütőtérben. Ez az úgyne­vezett légkava- rásos megoldás ma a leg­divatosabb egész Európá­ban. Az új termékből jelentős mennyiséget szállítanak exportra is. SZEGEDEN SZERKESZTIK Szlovák nyelvű tv-adás ' Szeptember 22-től szlovák nyelvű tv-adások kezdődnek hazánkban. Ezzel teljessé vá­lik az országunkban élő nem­zetiségiek nyelvén sugár­zott tv-műsorok köre. Eddig a szerb-horvát és német nyelvű műsorok a pécsi, a ro­mán nyelvű műsorok a szegedi stúdió szerkesztésében kerültek képernyőre. A hazánk 10 me­gyéjében élő töblb tízezer szlovák anyanyelvű lakosnak szóló most induló műsort a szegedi stúdióban szerkesztik. A szlovák nyelvű adások a 2-es programon minden hónap utolsó előtti hetén csütörtökön lesznek, s a műsorokat két nap múlva szombatonként az 1-es programon délelőtt megismétlik. A Magyar Televízió szegedi kör­zeti stúdiója által szerkesztett el­ső szlovák nyelvű adást tehát a 2-es csatornán szeptember 22-én, csütörtökön 18 óra 30 perckor lát­hatják majd a nézők. A 15 perces programban Such János, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára mond köszöntőt. Lami István, a szövetség osztályvezetője a szlo­vák lakosság kulturális tevékeny­ségéről ad tájékoztatást. A mű­sorban bemutatják a nyári bánki nemzetiségi fesztiválon készített filmet és egy kis ízelítőt a tótkom- lósi szlovák nemzetiségi együttes műsorából. Az év végéig már elkészített program szerint ebben a tv-mű- sorban többek között tudósítanak majd a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusáról, valamint a Bé­kés, Komárom és Veszprém me­gyében élő szlovák lakosok, életé­ről, munkájáról, népszokásairól. A szerkesztők figyelemmel kí­sérik majd a magyarországi szlo­vák anyanyelvű oktatás helyzetét. Népszerűsíteni kívánják a hazánk­ban kibontakozó szlovák nyelvű irodalmat, valamint a szlovák nemzetiségű képzőművészek mun­kásságát. Nyomon követik a magyar és csehszlovák testvérvá­rosok kapcsolatának alakulását és mindazokat a szálakat, amelyek erősítik Magyarország és Cseh­szlovákia testvéri barátságát. ÖTLETEK, TAPASZTALATOK KISKUNHALASON Üzletvezető és KISZ-titkár „Furcsa egy fazon, érdekes öt­letei vannak, szerintem megérne egy újságcikket a srác, már csak azért is, mert nem sok gebines KISZ-titkár futkározik a mozga­lomban” — ajánlotta figyelmem­be Gulyás Józsefit nemrég egy fiatal politikus. — „Pontosabban nem is gebines, hanem egy szer­ződéses üzlet vezetője Kiskunha­lason. A Tavasz presszóé. Köny- nyen megtalálod a Tavasz utcá­ban. Egy kis faház ...” ... Félkör alakú bárpult, ma­gas bárszékek. Tíz apró asztalka, három szál szekfű mosolyog mind­egyiken. Meglepő — presszókban nem megszokott — előzékenység és tisztaság. Ninas hangoskodás, kiabálás, tántorgó vendég. A jel­legzetes „kocsmazajok” helyett halk, kellemes zene csordogál egy rejtett hangszóróból. — Alig egy esztendeje állította fel a mélykúti szövetkezet ezt a faházat — meséli Gulyás József. — Eleve szerződéses üzletnek építtette a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat halasi kirendeltsége, s végül én írtam alá a megállapodást. — Eddig tartott az „én”, azóta csak a „mi” névmás létezi k, ha az üzletről van szó. Vagyis: mi heten, akik itt dolgozunk. — Hány éves? — Huszonhat. A munkatársaim is harminc éven aluliak, s a törzs­vendégeink kilencven százaléka ugyancsak a fiatal korosztályhoz tartozik. Fiatalok, akik hasonlóan gondolkodnak mint mi, ezért van lehetőség arra, hogy a presszók­ban egyébként nem honos rendez­vényeket is lebonyolítsunk. A du­hajkodó, részeges alakok elkerül­nek bennünket, mert tudják, hogy itt nem szolgálja ki őket senki. Így a vendégeink kulturáltabb körülmények között szórakozhat­nak, mi pedig kulturáltabb körül­mények között dolgozhatunk, s ez a lényeg. — Sok pincér szerint a részeg vendég a jó vendég ... — Tudom, ismerem ezt a menta­litást, hiszen csaknem tíz éve va­gyok a szakmában. Ezt vallják azok, akik azért vállalnak el egy szerződéses üzletet, mert szeret­nének gyorsan meggazdagodni. Vagyis semmi más nem inspirál­ja őket, csak a pénz. Meg is lát­szik az üzletükön .. . Nekem ez a szakmám, minden bizonnyal ez­zel keresem a kenyerem egy éle­ten át. Éppen ezért nem vagyok hajlandó ilyesmivel elcsúfítani az egész életemet, csak azért, hogy nagyobb darab legyen az a ke­nyér. Számtalan tartalmas, nagy­szerű dolgot lehet csinálni egy ilyen üzletben, ha vés fi az em­ber a fáradságot... — Mióta KISZ-titkára a ki- rendeltség alapszervezetének? — Az idén választottak meg. Előtte öt évig vezetőségi tagként igyekeztem hasznossá tenni ma­gam. Huszonhét tagot számlál az alapszervezetünk jelenleg. Ám e huszonhét fiatal tizennyolc he­lyen dolgozik, különböző műszak­ban, vagyis elég sok nehézségbe ütközik egy-egy összejövetel, tag­gyűlés megszervezése. Ennek el­lenére lelkes, összetartó társaság a miénk, büszkén állíthatom ... — Ügy hallottam, vaskos az alapszervezet pénztárcája. — Igen, ez így van. Elvállaltuk ugyanis, hogy csütörtökönként diszkót szervezünk a város fiatal­jainak a helyi Alföld étteremben, s garantáljuk a színvonalas, za­vartalan lebonyolítást. Így a vál­lalatnak nő a bevétele, a fiatalok kedvükre szórakozhatnak, a mi KISZ-alapszervezetünk pedig bi­zonyos százalékban részesedik a bevételből. Az így összegyűlt pénzt azután közös rendezvényekre, ki­rándulásokra fordíthatjuk. Most készülődünk például egy balatoni. nyárvégi túrára, ha pedig eljön a a tél, sítáborba megyünk az NDK- ba... — Mondana néhány szót a ren­dezvényeikről ? — Népszerűek voltak például a kirendeltséggel közösen szerve­zett nemzetiségi estjeink, ame­lyeken egy-egy népcsoport sajá­tos ételedből, kultúrájából adtunk ízelítőt. Alapszervezetünk kez­deményezte, s a szakszervezettel karöltve bonyolítjuk le a nyugdí­jastalálkozókat. Minden eszten­dőben összehívjuk, megvendégel­jük idős kollégáinkat, azzal a re­ménnyel, hogy ezek az összejöve­telek megszépítik nyugdíjasnap­jaikat. Szép eredményeket tud­nak felmutatni KISZ-eseink a különféle sportrendezvényeket il­letően is. Soroljam? — Inkább arra lennék kíváncsi, milyen tervei vannak, mint üz­letvezetőnek. — Gyakran egybeesik á ket­tő... Ez a kicsiny presszó nem egyszer volt színhelye KtSZ-tag- gyűlésnek. Most, még az őszön. tartunk egy nyilvános politikát vitakört, amelyen bárki részt ve­het vendégeink közül. Ezt egy filmvetítéssel egybekötött indiai útibeszámoló követi majd. Ismét rendezünk szakmai és helytörté­neti vetélkedőt e falak között, és szeretnénk hagyományossá tenni presszónkban a nyilvános író— olvasó találkozókat is. Egyetlen problémánk, hogy eléggé szűkös ez a helyiség, mindössze hatvan vendéget tudunk leültetni. Ha legalább száz helyünk lenne, még nagyobb „horderejű” kulturális, szórakoztató, illetve politikai jel­legű programokra is vállalkoz­nánk. Mert igenis van igényük er­re az embereknek! Akkor pedig miért ne biztosítsunk hozzá lehe­tőséget? Természetesen megtart­va a presszó eredeti funkcióját. I Vagyis ehet, ihat, aki hozzánk be­tér, de megpróbáljuk némi szel­lemi táplálékkal is bővíteni a kí­nálatunkat. Mert nem törvénysze­rű, hogy kizárólag csak a része­geskedés, a randevú, a fagylalto­zás, a haveri sörözgetés vagy a futtában „legurított” féldeci szín­helye egy presszó. A mi üzletünk például elég távol esik a város központjától. A környéken lakók ezért is szívesen fogadják az egyéb kínálatot.. . — Valamennyi rendezvény, program saját ötlete? — Nem teljesen. Minél többfé­le dologba vág bele az ember, an­nál több és többféle emberrel ta­lálkozik, s minél több emberrel teremt kapcsolatot, annál többet tanul, annál több ötlettel, tapasz­talattal gazdagodik, legalábbis én így látom. De a legfontosabb — s ez nemcsak az üzletre hanem a mozgalmi munkára és, minden másra érvényes — hogy az ötle­tekhez legyen elég kezdeménye­zőkedv és kitartás. Koloh Elek SEMMIBŐL VALAMIT? Hasznos is lehet Kellene ez meg az, de nincs rá pénz. Gyorsabban, olcsóbban gyárthatnánk ter­mékeinket, ha megvásárol­hatnánk néhány külföldi gépsort. Lenne elég raktá­runk, ha akkor dobnánk piacra termékeinket, ami­kor a legtöbbet kapnánk ezekért. Kétszerennyit is el­adhatnánk, ha volna miből megépítenünk az új üzem­részt. Szinte naponta hal­lunk efféle panaszokat. A felhalmozás arányának kényszerű csökkentése, az állóalapok növelésének erő­teljes korlátozása, új gyá­rak létesítésének megnehe­zítése, a géppark felújításá­nak megszorítása kétségte­lenül rontja népgazdasá­gunk versenypozícióit. Meg­történhet, hogy bizonyos te­rületeken alig-alig behozha­tó hátrányba kerülünk, hi­szen az elmúlt évtizedekben nem fejeztük be iparunk, részben mezőgazdaságunk korábbi tőkehiány miatti technológiai felzárkóztatá­sát. Túl vagyunk azokon az időkön, szerencsére, amikor minden kényszerintézkedést egyedül üdvözítőként, si­kerként, előrehaladásunk bizonyítékaként tüntettünk fel. A fizetőképességünket, pénzügyi biztonságunkat óvó rendelkezések veszé­lyeit balgaság lenne tagad­nunk. Eszünk ágában sincs a gondok lekicsinylése. A szűkösebb évek eddigi ta­pasztalatai, tanulságai sze­rint azonban a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők, jó esetben kiegyenlíthetők. Nincs más választásunk, keresnünk kell a termelési színvonalat megtartó — ahol lehetséges emelő — módszereket. Fontos tanul­ság: akkor is érdemes, pa- rancsolóan sürgető, ésszerű, viszonylag gyorsan megté­rülő beruházásokat kezde­ményezni, ha ehhez nincs vagy kevés a központi tá­mogatás. Semmiből valamit? — hallom a sültgalambvárók ellenvetését. (Az indulato­sabbak talán fogaik közt a tojásfestéssel kapcsolatos nyers, népi bölcsességet mormolják.) Már kényelmességüket menteeető okoskodásuk ki­indulópontja is hamis! Ép­pen a homokvilág népének köszönte Móricz Zsigmond a semmiből valamit terem­tés biztató példáját. A lele­ményes emberi munka, a tenniakarás, a szövetkezés megsokszorozta a mihaszna föld értékét. A már Széchenyi által szorgalmazott érdekegyesí­tést példázza megyénkben a társadalmi munkának, a he­lyi kezdeményezőkészség­nek országosan kiemelkedő megbecsülése, a bátor kez­deményezés. Napjainkban is! Az úgy­nevezett megnehezült gaz­dasági körülmények között hozta létre a Kalocsa kör­nyéki Agráripari Egyesülés az avatásra váró, nagy tel­jesítményű új tejüzemet. Hasonló összefogásra sorol­hatnánk a példákat. Az sem véletlen, hogy az energia­megtakarítást szorgalmazó országos pályázatra Bács- Kiskunból küldték a leg­több pályamunkát. Jó né­hány megvalósítható, támo­gatást érdemlő akadt ezek között! Kecel, Soltvadkert térségében tervezők a helyi gázvagyon hasznosítását. A környéken feltárt földgázt tartalmazó kisebb „szem­cséket” nem érdemes az or­szágos hálózatba bekötni, de 10—20 esztendeig fűt- hetnek a közeli gazdaságok a helyileg hasznosított ener­giával. Rengeteget beszél­tünk a föld mélyében rej­tőző hévízkincs értékesíté­séről. Mégis, a kívánatosnál lassabban halad hasznosítá­sa. Több célú felhasználás révén többeket bevonhat­nának a költségek előterem­tésébe. A feltárt hévíz nem­csak a kertészeti hozamokat növelheti. Kiskunmajsán például a Jonathán Terme­lőszövetkezetben gyógyfür­dő létesítésével is számol­nak a gazdaságosság mérle­gelésekor. Különböző eszmecserék gyakori témája a lakossági pénzeszközök szövetkezeti, vállalati felhasználása. (A betétkönyvekben növekvő pénz így nem növeli szük­ségtelenül a fogyasztást, ha­nem önkéntes, az egyéni ér­dekeket is szolgáló döntés­sel közhasznú építkezése­ket, eszközvásárlásokat tesz lehetővé.) Ilyen felismerés vezette a hartai Erdei Fe­renc Termelőszövetkezet vezetőit, amikor a nagyüze­mi állattenyésztést mintegy kihelyezték a tagokhoz. Űj férőhelyek építése nélkül növelte sertésállományát a Kiskőrösi Állami Gazdaság. A szakszövetkezetéről híres nagyközségben részben a tagok hitelezik az új bor­pincék építésének költsé­geit. Talán az „elfekvő” pén­zek működtetésénél is fon­tosabb a parlagon maradt szellemi energiák mozgósí­tása. Jeles közgazdászaink szerint nemzeti vagyonunk mintegy 45 százaléka az agyvagyon, Gondoljuk csak el, 10—100 milliókat jelent­het, ha csupán néhány szá­zalékkal sikerül jobban ki­használni a rátermett em­berekben rejlő ambíciót, szervezői készséget, tudást, szakmai tapasztalatot. A munka célszerű megszerve­zésével megtakarított össze­gekből több juthat értelmes beruházásokra, mint ezt pillanatnyi gondjaink köze­pette véljük. írtuk már: csak nagy erő­feszítésekkel érhetjük el, hogy iparunk és mezőgaz­daságunk az elkövetkezen­dő években tovább korsze­rűsödjön, fejlődjön. Beru­házási megszorítások nélkül sokkal könnyebb, hatéko­nyabb lenne a minden té­ren elengedhetetlen moder­nizálás. de hosszú távon a szemlélet korszerűsítése, a meglevő javak átgondoltabb felhasználása, tartós vállal­kozási kapcsolatok kiépülé­se révén nemcsak kiegyenlí­tődhetnek a mostani hátrá­nyok, hanem megteremthe­tik népgazdaságunk még dinamikusabb fejlődésének feltételeit is. Heltai Nándor ■ HÁZTÁJI GAZDASAGOK! ÁLLATTARTÓK! A Gabonaforgalmi és Malomipari V. Gyáregysége, Kecskemét, Halasi u. 25. sz. alatti takarmány­boltjában friss készítésű KUKORICADARA ' és búzadara állandóan kapható, a vevő zsákjába is kiszolgáljuk! Udvarias kiszolgálással várjuk kedves vevőinket! 1733

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents