Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

4 2 0 PETŐFI NÉPE 9 1983. szeptember 2«. Elutazott az indiai külügyminiszter Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Hivatalos látogatását befejez­ve, vasárnap elutazott hazánkból P. V. Naraszimha Rao, az indiai köztársaság külügyminisztere. események sorokban MOSZKVA A Magyar Szocialista Munkás­párt képviseletében hétfőn Moszk­vába utazott Aczél György, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára. A küldöttség résztvesz a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsá­gai ideológiai és nemzetközi kér­désekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. (Folytatás az 1. oldalról.) A külügyminisztérium szóvi­vője szerint Washington „a (szov­jet) külügyminiszter útjával kap­csolatos elvárásoknak, s az ame­rikai nemzetközi kötelezettség­vállalások teljesítésének figye­lembevételével” akart eljárni. De hozzátette: az amerikai hatósá­gok eljárásában nem mellőzhető szempont volt a dél-koreai gép ügye is. Pérez de Cuellar főtitkár — mint jelentettük — már pénteken figyelmeztette az amerikai kor­mányzatot: a szovjet küldöttség New York-ba utazásának meg­akadályozása ellentétes az ENSZ székhelyére vonatkozó alapszer­ződéssel. A világszervezet szóvi­vője az amerikai lépés kapcsán arra emlékeztetett, hogy a szer­ződés értelmében sem a szövetsé­gi, sem a helyi hatóságok nem gördíthetnek akadályt a diploma­ták ENSZ-beli látogatása' útjába. Hírügynökségi jelentések szerint Pérez de Cuellar magyarázatot követelt az Egyesült Államok ENSZ-képviseletétől az amerikai intézkedések miatt. MOSZKVA Az ENSZ közgyűlésének szep­tember 20-án kezdődő XXXVIII. ülésszakának jelentőség« az alap­okmányban foglaltakból követ­kezik: el kell érni, hogy a mai és a következő nemzedékek hábo­rúk nélkül élhessenek — állapít­ja meg a közgyűlés ülésszaka elé írt terjedelmes cikkében a hétfői Pravda. Meglehetősen feszültnek ígér­kezik a nemzetközi légkör veszé­lyes fejlődése ellen ható konkrét eredményekért folytatott harc — írja a Pravda. Az ok az Egyesült Államok és közvetlen szövetsége­seinek politikája, amely a katonai fölény megszerzését tűzte ki cé­lul. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az ülésszak a Szovjetunió légterét megsértő dél-koreai re­pülőgép provokációja körül Wa­shington által szított szovjet-elle­nes hisztéria légkörében nyílik meg. Az ügy odáig jutott, hogy az amerikai hatóságok mindenféle akadályt gördítenek a közgyűlé­sen résztvevő szovjet küldöttség normális munkakörülményeinek megteremtése elé. A Pravda emlékeztet arra, hogy az ENSZ közgyűlésének határo­zatai nem kötelező érvényűek, az alapokmány szellemében fogant döntések azonban igen kedvező hatást gyakorolhatnak: nem csu­pán a politikai légkör meghatá­rozása szempontjából fontosak, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy a reakciós erők akadályokkal találják szemben magukat. A cikk ezt követően részletesen elemzi azokat a kérdéseket, ame­lyek a fegyverzetkorlátozással és a leszereléssel kapcsolatban a mostani közgyűlés napirendjén szerepelnek. Az előzetes napirend pontjai közül huszonkettő foglal­kozik ezekkel a kérdésekkel: a Szovjetunió valamennyivel kap­csolatban már korábban a lesze­relést, a tartós békét szolgáló ja­vaslatokat tett. A Pravda emlékeztet arra is, hogy a közgyűlés ismételten meg­vitatja majd a világ legveszélye­sebb tűzfészkeiben kialakult hely-' zeteket. Az írás röviden ismerteti a közel-keleti, a közép-amerikai, a távol-keleti, s az afrikai hely­zettel kapcsolatos szovjet állás­pontot. ÚJABB ADATOK A DÉL-KOREAI GÉP ÜGYÉBEN Kitervelt akció volt A TASZSZ szovjet hírügynök­ség hétfőn közzétette Pjotr Kir- szanov szovjet légimarsall cikkét a dél-koreai repülőgép ügyében lefolytatott vizsgálat újabb ada­tairól. A cikk, amely a Pravda mai számában jelent meg, tények­kel igazolja, hogy az incidens az amerikai hírszerző szervek előre kitervelt, tudatos akciója volt. A határsértő repülőgép incidensé­nek jellege, a kiválasztott eszkö­zök, a végrehajtás időpontja és az azonnal megindított, nyilván­valóan előre eltervelt szovjetelle­nes kampány nem hagy kétséget afelől, hogy gondosan megszerve­zett bűntettről van szó, amely a hadászati és a politikai célok egész komplexumát szolgálta. Kirszanov marsall több fontos körülifléflyt említ rriég. 'A dél-kö- reai repülőgép az: alaszkai Anc­horage repülőterén a'tervezettnél 40 perccel hosszabb időt töltött. A várakozást az indokolta, hogy a gép útját tökéletesen össze kí­vánták hangolni egy amerikai rá- dió-felderítő mesterséges hold, a Ferret---D útjával. Ez a hold a Szovjetunió rádióelektronikus eszközeinek működéséről szol­gáltat adatokat. A hold szeptem­ber 1-re virradó éjszaka Kam­csatka, a Kurili-szigetek, Szaha* lin és a Szovjetunió más területei felett többször is áthaladt. Moszk­vai idő szerint 18 óra 45 perckor a hold rögzítette a szovjet határ- védelmi erők rádióadásainak nor­mális működését. A következő fordulatban, moszkvai idő szerint 20 óra 24 perctől 20 óra 30 per­cig a hold azokat a jelzéseket rögzítette, amelyek a határsértő gép behatolásának idején kerültek adásra. Ez az időpont a gép szov­jet légtérbe történő belépésének idejével esett egybe. A kémhold rögzítette a szov­jet légvédelem Szahalin szigetén és a Kuril-szigeteken lévő erői­nek normális rádióadásait is. Mint a szovjet légimarsall meg­állapítja, ez a pontos összehango­lás egyáltalán nem véletlen, ha­nem gondosan megtervezett idő- egyeztetés eredménye. További tényként említi meg a szovjet repülésügyi szakértő, hogy a határsértő dél-koreai re­pülőgép, útja egész során, nem csupán a rendes repülésirányító rádiótechnikai szolgálatok által volt ellenőrizhető, hanem egy különleges amerikai rádiónavi­gációs rendszer hatósugarában mozgott. Ez a rendszer képes ar­ra, hogy bármely pillanatban a legnagyobb pontossággal hatá­rozza meg a repülőgép koordi­nátáit. Amerikai részről gondo­san elhallgatják ezt a tényt. Ah­hoz, hogy a gép „véletlenül” tar­tózkodjék a szovjet légtérben, legalább hét ellenőrzésnél kellett volna tévedni koordinátáinak megítélésében. Ez a hiba teljes­séggel elképzelhetetlen. A gép mozgása, pályaadatai, sebességé­nek és repülési magasságának ki­választása azt mutatják, hogy pontosan irányították. A gép sze­mélyzete látta a szovjet légvéde­lem repülőinek figyelmeztető manővereit, de megpróbált kitér­ni előlük, noha tudta, hogy ez esetben fennáll a fegyverhaszná­lat veszélye. Ez csak azzal ma­gyarázható, hogy a személyzet földi utasításokat teljesített, s azért nem akart leszállni szovjet repülőtéren, mert felderítő be­rendezést vitt magával. További bizonyítékként említi a szovjet légimarsall, hogy az akció térségében több amerikai felderítő repülőgép tartózkodott. A cikk felteszi a kérdést: ki­nek használt az incidens előidé­zése? Nyilvánvaló, hogy Wa­shington provokációjáról van szó. A tények teljességgel bizo­nyítják ezt — szögezi le a Prav­da mai számában megjelent cik­kében Pjotr Kirszanov légimar­sall. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben : iss3. szeptember 20-töl Devizán«!» Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre. (orintkas Angol font 6697,78 6704.48 6711,18 Ausztrál doillár 3956,03 3959,99 3963,95 Belg a frank 83,15 83,23 83,31 Dán korona 464,18 464,64 465,10 Finn márka 783,00 783,78 784,56 Francia frank f 554,70 555.26 555,82 Hollandi forint 1492,02 1493,51 1495,00 ­Japán yen (1000) 182,76 182,94 183,12 Kanadai dollár 3617,78 3621,40 3625,02 Kuwaiti dinár 15307,57 15322,89 15338,21 Norvég korona 601,83 602,43 603,03 NSZK márka 1669,63 ^ 1671,30 1672,97 Olasz líra (1000 ) 28,02 28,05 28,08 Osztrák schilling 237,59 237,83 238,07 Portugál escudo 36,02 36,06 36,10 Spanyol peseta 29,39 29,42 29,45 Svájci frank 2060,19 2062,25 2064,31 Svéd korona 566,31 566,88 567,45 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2802,60 USA dollár 4466,75 4471,22 4475,69 Államközi megallapodas^' alapuló hivatalos Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. SZEPTEMBER 20-TÖL Pénsnm Vételi Eladást árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán karon« Finn márka* Francia frank Görög drachma** Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár* KanacUi dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona* USA dollár 6503,35 3841,19 80,73 450.70 760,27 538,60 46,08 1448,70 177,45 42,22 3512,76 14663,20 584,36 1621,16 27,21 230.70 34,98 28,54 2000,38 549,87 4337,08 6995,61 4078,79 85,73 478,58 807,29 571,92 48,93 1538,32 1-98,43 44,43 3730,04 15782,58 620,50 1721,44 28,89 244,98 37,14 30.30 2124.12 583,89 4605,36 • Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as ••Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Telehíd Vannak idők, amikor a jó híreknek annyira szűkében van a világ, hogy már egy hétköz­napi esemény is szenzáció- számba megy. A szovjet és az amerikai televíziótársaságok hétvégi közös műsora, amelyet mind­két országban sugároznak, más körülmények között való­színűleg elsősorban szórakoz­tató programként keltene csu­pán érdeklődést, csak a tech­nika óriási lehetőségeit de­monstrálná. Ezúttal az a tény, hogy moszkvai és kaliforniai gyerekek találkoztak egymás­sal műholdas közvetítés révén egy órán át a „Telehíd" mű­sorban, az egész világon fel­tűnést keltett. A moszkvai úttörők és a kaliforniai kisiskolások olyan időpontban beszélgettek a moziról a szovjet és az ame­rikai filmesekkel, amikor a felnőttek párbeszéde ugyan­csak megritkult. A kaliforniai srácok akkor mondtak véle­ményt fiatalos őszinteséggel filmélményeikről a moszkvai televízióban, amikor New Yorkban egy idősebb ameri­kai korosztály néhány illeté­kese minden szabályt felrúg­va meg akarja akadályozni még azt is, hogy a Szovjetunió külügyminisztere kifejthesse véleményét a világ dolgairól az erre legilletékesebb nem­zetközi fórumon. Az adás ezúttal azt bizo­nyította számunkra, hogy a világűr nem csupán „csillag- háborúra” alkalmas, mint fantasztikus terveiben az ame­rikai elnök véli. Hidat is le­het építeni rajta keresztül földrészeken és politikai rend­szereken át — az egyetemes emberi gondok és élmények tartópillérein. A közös témát és nyelvet megtalálni pedig gyerekjáték volt — a gyere­keknek. Az adásról Moszkvából ér­kezett jelentés. Csak remélni lehet, hogy sok felnőtt nézte az óceán túlsó partján is. NAPI KOMMENTÁR Jogos aggodalom Az elmúlt hétvége véres fejle­ményei a libanoni tragédia újabb, veszélyes szakaszát sejtetik. Egy­felől a libanoni kormánycsapatok most már átfogó, szabályos had­műveleteket folytatnak a drúzok, s a baloldal osztagai ellen. Más­felől, de az előzővel szoros ösz- szefüggésben mind több jel mu­tat arra: nem zárható ki a kilen­cedik éve húzódó libanoni válság regionálisból nemzetközi konflik­tussá való mélyülése. Ami a belső helyzetet illeti, az ellentétek olyan szélsőségesnek, a fő libanoni csoportok és politikai mozgalmak olyan reménytelenül megosztottnak tűnnek, hogy pil­lanatnyilag egy tűzszünetre irá­nyuló közvetítő javaslatnak sincs létjogosultsága. Maga a libanoni mohamedánság vallási vezetője, Hasszán Khaled jelentette ki ke­serűen a hét végén: „Legyen bá­torságunk szembenézni az igaz­sággal, s elismerni, hogy igenis polgárháborúról van szó”. A mo­hamedán főpap egyidejűleg azon­ban kategorikusan visszautasítot­ta azokat a kísérleteket is, hogy bárki egyenlőségjelet tegyen a iz­raeli megszállók, illetve a szíriai és palesztin jelenlét között. A libanoni belpolitika veszé­lyes összekúszálódásával párhuza­mosan mind több hír azt a benyo­mást erősíti: az Egyesült Államok közel-keleti érdekeinek megszi­lárdítása végett nem riad v>«sza akár az aktív katonai szerepválla­lástól sem. A nyugati csapategységek hely­színre küldésének eredeti célja a válságos helyzetű ország belső stabilitásának megteremtése volt. Legalábbis szavakban. Az ellen­őrző erők jelenléte az elmúlt he­tekben és hónapokban ugyanis jottányival sem vitt közelebb azoknak az alaDvető problémák­nak a megoldásához, amelyek magát a libanoni válságot, s az egész közel-keleti feszültséget ki­robbantották. Jogos az aggoda­lom. hogy magatartásuk, nyílt be­avatkozásuk olaj lesz csak e vi- lágpolitikailag is fenyegető válság tüzére. Gy. S. Beteg galamb Kádár János Finnországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára Mauno Kőivlsto"nak, a Finn Köztársaság elnöké­nek meghívására ma szeptember 20-án hivatalos látogatásra Finnor­szágba utazik. ELŐSZÖR ÜLÉSEZIK SZOCIALISTA ORSZÁGBAN A Zeneművészek Nemzetközi Szövetségének kongresszusa Hétfőn Budapesten megkezdte munkáját a Zeneművészek Nem­zetközi Szövetségének (FIM) XI. kongresszusa. A zenei szakszer­vezeteket tömörítő nemzetközi szövetség — amely először ülése­zik szocialista országban — legma­gasabb fórumán 26 tagország kül­döttein, több nemzetközi partner- szervezet képviselőin kívül részt vesznek a nem tagországok meg­figyelői is. Az ötnapos tanácsko­zás megnyitó ünnepségén — a Szakszervezetek Országos Taná­csának Székhazában — Simó Ti­bor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára köszön­tötte a megjelenteket. Ezután Jakab Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkár-helyettese, valamint Köpeczi Béla művelődési mi­niszter mondott üdvözlő beszédet, majd John Morton, a FIM elnö­ke szólt a kongresszus központi témájáról, a muzsikusok jogainak védelméről. A kongresszus — az elnökség, valamint a bizottságok megvá­lasztása és a napirend elfogadása után — megkezdte munkáját: az elkövetkező napokban megvitat­ják az előző ülésszak óta eltelt időszakban végzett tevékenysé­get, áttekintik a különböző nem­zetközi szervezetekkel kialakított munkakapcsolatokat, a zenemű­vészek foglalkoztatási körülmé­nyeit is. Tanácskozás az építőiparról Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára veze­tő munkatársaikkal hétfőn átte­kintették együttműködésük ta­pasztalatait, az éoítő_ és építő­anyagipar gazdálkodásának főbb eredményeit, a közös munka to­vábbi feladatait. 'Kiemelten foglalkoztak az ága­zat 1983. évi várható eredményei­vel, a bér- és munkaerő-gazdál­kodás helyzetével, a lakossági épí­tőanyag-ellátás alakulásával, az 1984. évi tervezőmunka feladatai­val, valamint a szervezés-fejlesz­tés időszerű teendőivel. Ennek alapján meghatározták az együtt­működés főbb területeit. Az ÉVM és a szakszervezet ve­zetői megállapodtak az 1984. évi tervező- és irányítómunka közös teendőiben. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a vállalati tervezőmunkára, ezt irányelvek­kel, tájékoztatókkal segítik. Egyetértettek a kiemelt jelen­tőségű közös feladatokban, ame­lyek az énítési igények mind jobb kielégítését, a minőség és a haté­konyság további javítását szolgál­ják. Ehhez fejleszteni szükséges az építőipar szervezeti és belső irányítási-érdekeltségi rendszerét. Bővíteni szükséges az építőipar­ban már eddig is eredményes kí­sérleti szabályozásokban résztve­vő vállalatok körét és fejleszteni a szabályozórendszer egyes ele­meit. A minisztérium és a szakszer­vezet egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordít a munkaverseny és a munkahelyi demokrácia tar­talmi fejlesztésére, és az új lehe­tőségek kihasználására. (MTI) Hazánkba érkezett George Bush (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy János és Nagy Lajos, a kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője. Az amerikai tárgyalókül­döttség élén George Bush állt, a delegáció tagjai voltak: Daniel J. Murphy, az alelnök főtanács­adója, Donald P. Gregg, az alel­nök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja, Paula Dobriansky, a Nem­zetbiztonsági Tanács munkatár­sa, Mark Palmer, a külügyminisz­térium európai ügyekért felelős csoportfőnöke és Harry E. Bergold. Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a nyílt, őszinte lég­körű megbeszélést az álláspontok kölcsönös megismerésére való tö­rekvés jellemezte. A felek átte­kintették a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetét, megállapí­tották, hogy — különösen a ke­reskedelmi egyezmény megköté­se óta — fejlődött az együttmű­ködés, s a már meglevő keretek további lehetőséget adnak az előrelépésre, elsősorban a gazda­ság és a kereskedelem területén. Ugyanakor felvetődött: a magyar és az amerikai vállalatok együtt­működését hátráltatja, hogy a legnagyobb kedvezmény megújí­tásáról évenként dönt az ame­rikai törvényhozás. Mindkét fél egyetértett abban, hogy ez csök­kenti az üzleti biztonságot, s ne­hezíti a kapcsolatok továbbfej­lesztését, kiterjesztését. Szó esett a kulturális és a tu­dományos együttműködés ered­ményeiről, s a tárgyalópartnerek kölcsönös véleménye szerint kí­vánatos lenne, ha a kapcsolatok alakulásában az eddiginél jelen­tősebb szerepet kapna a turizmus. Á tárgyalások végeztével Geor­ge Bush és kísérete rövid kör­sétát tett az Országház épületé­ben. Marjai József mutatta be a Parlament díszes termeit, ame­lyekhez a magyar történelem szá­mos emléke fűződik. Az ameri­kai alelnök az országgyűlés ülés­termét megtekintve érdeklődött a magyar törvényhozó testület munkájáról is. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, hétfőn az országházban fogadta George BuSiht, az Amerikai Egyesült Államok alelnökét. Az őszinte, szívélyes légkörű találkozón véle­ménycserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—amerikai kapcsola­tok alakulásáról. A találkozón je­len volt Lázár György miniszter- elnök, és Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, valamint Dániel J. Murphy, az alelnök fő­tanácsadója, Donald P. Gregg, az alelnök nemzetbiztonsági tanács­adója és Harry E. Bergold, az Egyesült Államok budapesti nagy­követe. 0 Este a Parlament Vadász-ter­mében Lázár György és felesége díszvacsorát adott George Bush alelnök és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és George Bush pohárköszöntőt mondott. (MTI) A választási törvény vitája Hajóson és Baján (Folytatás az 1. oldalról.) gek új népképviseleti intézmé­nye. De magát a szót furának tar­tották. Egészén addig, amíg az elnöki asztal mellett ülő idősebb férfi el nem magyarázta azt, amit a legfeljebb 30 éves fiatalok ért­hetően nem tudhatnak: hogy a falvak legjobban gondolkodó pa­rasztjaiból válogatott, önkor­mányzati testületet hívták így hajdan. Ezt mérlegelve, gyorsan változott a hangulat: azzal min­denki egyetértett, hogy a demok­ratizmus hagyományaink ébreszt- getése, ápolása fontos dolog. Sor került természetesen vitá­ra is — így például akkor, ami­kor arról folyt a szó: vajon a la­kóhelyet képviselő tanácstag je­lölésében és megválasztásában milyen mértékig célszerű bele­szólást engedélyezni az olyan „kí­vülállóknak”, mint amilyenek a lakóterületeken működő munka­helyek dolgozói. Volt, aki úgy vé­lekedett: kívánatos a beleszólás. Hiszen senki sem ismerheti olyan jól az embert, mint éppen a mun­katársak. Abban viszont megint nagy volt az egyetértés, hogy egyszerre több képviselőt, több tanácstagot jelöljenek. Hangsúlyozták egy­ben, hogy választani csak akkor lehet, ha a választó polgárok is­merik a jelölteket, azok program­ját. Mindkét fórum azt bizonyítja: szükség van ez ügyben is a szé­les körű vitára, mely szeptember végig folytatódik a megyében, az országban. R. M.—K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents