Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

198.1. szeptember 18. # PETŐFI NÉPE ® A beruházások hatékonysága Megyei gazdálkodási tapasztalatok a VI. ötéves terv első felében A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában a megyei székhelyű gazdálkodó szervek több mint 3,5 milliárd forint értékű beruhá­zást helyeztek üzembe. Ezek többsége a termelő ágazatokban valósult meg, jórészt a már ko­rábban kialakult termékszerke­zet bővítését mozdította elő. Az iparra és az építőiparra jutott az összes ágazat beruházásának 70 százaléka. A legjelentősebbek kö­zül is kiemelkedik az Április 4. Gépipari Művek gépgyártás-fej­lesztése, továbbá a mezőgazdasá­gi és az élelmiszeripari gépgyár­tás fejlesztésére fordított több százmillió forint. Jelentős részarányt képvisel az élelmiszeripar szerkezetét átala­kító fejlesztés. Baján például 1982. végén fejeződött be az évente 250 ezer sertés feldolgozására képes húsüzem létrehozása. Kiskunha­lason 25 ezer tonna kapacitású modern baromfifeldolgozó re­konstrukciója készült el. Kecske­méten 234 millió forintos költ­séggel bébiételüzemet hoztak létre. A gabonaiparban 217 mil­lió forintos beruházással üzembe helyezték az egész megyét tatoar- mánytáppal ellátni képes kon- centrátumgyárat. Megvalósult a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat fagyasztó- és tollüzemé- nek rekonstrukciója. Az állami gazdaságok beruházásai elsősor­ban az exportképes árualapok előállítását szolgálták. Csaknem fél milliárd forint értékű élelmi- szeripari ás egyéb beruházást va­lósítottak meg ezen a területen. A belkereskedelem 7839 négyzet- méter alapterületű üzlethálózat­tal bővült. Több lett-e a nyereség? Az üzembe helyezett 33 új lé­tesítmény több mint fele 2—27 hónapos késedelemmel készült el. A legkirívóbb közülük is a kalo­csai Duna Áruház, a BÁCSHŰS és a bajai ÁFÉSZ Áruház csak­nem kétéves határidő-eltolódása. A késedelmek oka általában a ros.sz pénzügyi előkészítés, az el­hamarkodott tervezés, valamint a szűkös kivitelezői kapacitás volt. A beruházások többségénél a fej­lesztés olyan jövedelemtöbbletet ígért, amely az adott vállalat egész gazdálkodásának eredmé­nyességét javítja. A valóságban a beruházások egy részénél nem­csak az eredményesség, hanem a produktivitás sem nőtt a kívánt mértékben.-Találkoztunk olyan beruházá­sokkal is, ahol viszont több nye­reséget realizáltak. így például a MEZŐGÉP Vállalat a gyártmány, fejlesztést szolgáló beruházás el­lenében ígért 29 forintos eszköz­arányos nyereséggel szemben 41 forintot, a BÁ'CSHÚS Vállalat az 1.7 forintos eredménnyel szemben 6.7 forintos nyereséget ért el. Ez utóbbi azonban még mindig el­marad az élelmiszeripar eszköz- arányos nyereség-követelményé­től. A jelenlegi ötéves tervben a folyamatban levő, hitellel támo­gatott jelentősebb beruházások teljes költsége meghaladja a 2,5 milliárd forintot. Míg az üzembe helyezett létesítmények 70 száza­léka ipari beruházás, addig a fo­lyamatban 'levőik mintegy 70 szá­zaléka a mezőgazdaság fejlesz­tését szolgálja. Az iparban _a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár rekonstrukciójának ez évi befe­jezése az egyetlen jelentős álló­eszköz-fejlesztés. Csaknem 800 millió forintot költöttek ,az állami gazdaságok ültetvény-telepítésre, isertéstelep- rekonstrukcióra és élelmiszer- feldolgozó üzemek létesítésére. A beruházások többsége a tervezett előirányzaton belül valósult meg. számottevő kapacitásbővülést eredményezett. (Ilyen például a Kalocsai Agráripari Egyesülés tejfeldolgozója, vagy az 1299 hek­tár szőlőtelepítés és a csaknem 20 ezer hektárnyi melioráció.) A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását előmozdítja az úgynevezett preferált hitelek nyújtása. A tervidőszak első fe­lében több mint 209 fejlesztésre kértek kölcsönt a.megye gazdál­kodó szervei, s e beruházások öSiSzege meghaladta a 3 milliárd forintot. A szűkös beruházási le­hetőségek miatt a szigorúbb kö­vetelményeknek nem megfelelő ajánlatokat elutasították. Kívül a körön Az előnyben részesített célok között első helyen a konvertál­ható (a minden piacon jól értéke­síthető) árualapok bővítésére irá­nyuló fejlesztéseket érdemes meg­említenünk. Ezek közül a legked­vezőbb mutatókat a mezőgazda- sági nagyüzemek növénytermelé­sének gépesítésére tett ajánla­tokban találjuk. E beruházások hatására 15—25 forint közötti ön. költséggel tudnak előállítani egy dollár értékű terméket. Ez első­sorban a kenyérgabonánál ígér jó lehetőséget. Ugyanakkor a feldolgozott élel­miszeripari termékek többségénél a költségek növekedése a terve­zettnél nagyobb, és nemegyszer az árfolyamot meghaladó deviza­kitermelési mutatóval találko­zunk. Ennek okát elsősorban ab­ban látjuk, hogy a tőkés gépbe­szerzés 18—30 százalékos vám- terhe jelentősen megemeli a ter­mék önköltségét, ás ebből faka­dóan rontja a kitermelési muta­tót is. Az állattenyésztés termé­kei a nettó devizahozamból csak lassú megtérülést tesznek lehe­tővé. További hátrányt jelent az a kamatszankció is, amit a gaz­dálkodó. szerv elszenved, és így tovább romlik a termelési muta­tója. Fokozódott az érdeklődés az el­múlt évben az energiaracionali­zálási beruházások iránt. Ezek többségét engedélyeztük. Sajnos, alig volt érdeklődés a hulladék­anyagok hasznosítása iránt. Ta­pasztalataink szerint a vállalatok és szövetkezetek nagy része a hi. telpolitika előnyben részesített területeit sajátos módon értelme­zi. Fejlesztési forrásaikat általá­ban e körön kívül eső célokra használják, ugyanakkor a prefe­rált beruházásokhoz saját, erőt nem, vagy a.lig ajánlanák fel. Ügy tűnik, hogy a vállalati és népgazdasági érdek e téren nem mindig találkozik. A beruházási elgondolásokat, a vállalati stratégiák kialakítá­sát általában nem előzi Imeg sok - rétű, több alternatives előkészí­tés, tervajánlat kidolgozása. Az esetek többségében azért készítik csak egy változatban a progra­mot, mert valamely engedélyező szerv, vagy felügyeleti hatóság így követeli meg, illetve mert a rendelet ezt írja elő. A tervdoku­mentáció készíttetése csak kivé­teles esetben előzi meg a pénz­ügyi források biztosítását. Emiatt a beruházások túlnyomó többsé­génél csak durva 1becslésen 'alap­szik a fejlesztési elképzelés jó­váhagyása és forrásainak meg­szerzése. Miért nincs versenytárgyalás? A források előteremtését köve. tőén a tervezés is sok kívánniva­lót hagy maga után. Számos eset­ben találkoztunk kivitelezés köz­beni tervmódosítással, ami hát­ráltatta a beruházás határidőre való megvalósítását,. A létesítmé­nyek építésének rossz és kapko­dó előkészítése, az amúgy is mo. nopclhelyzetben levő kivitelező vállalatoknak okot szolgáltatott a határidők módosítására, a befe­jezési munkákkal kapcsolatos akadályközlésekre. ■ Ugyanakkor ritkán tapasztaltuk, hogy a be. ruházok kötbérezték volna a ki­vitelezőket a szerződésben, rögzí­tett határidők be nem tartásáért. Korszerűtlen az árképzés je­lenlegi módszere is. A kötött ár­formák állandó vitára adnak ala­pot. Az idegen kivitelezőknek ér­dekük, hogy minél magasabb ára­kat érvényesítsenek és minél ma­gasabb teljesítményeket ismertes­senek el. A gyakorlatban nem létezik a kivitelezőik versenytér, gyalásos kiválasztása. Tapasztalataink szerint a terv­időszak ’első felében az üzembe helyzeti és folyamatban levő be­ruházások nem ígérnek olyan di­namikus állóeszköz-fejlesztést, mint amire a megyében gazda, ságföldrajzilag szükség lenne. Gazdálkodó egységeink nem hasz­nálják ki eléggé a gazdaságpoli­tika által preferált, előnyben ré^ szesíithető beruházási lehetősége­ket sem. Az V. ötéves tervidőszakban megvalósított vállalati beruházá­sok értéke meghaladta a 18 mil­liárd forintot. Ennek felét saját forrásból teremtették elő. A hiteL részaránya akkor 22 százalékos volt. A mostani tervidőszak első fe­lében az időarányosnál négy szá­zalékkal több pénzt használtak fel a gazdálkodó szervék beruhá­zásokra. A számítások szerint a jelenlegi ötéves tervben a bázis­szinten képződnek a fejlesztési források. Ily módon elérhető, hogy a beruházások értéke folyó­áron ne maradjon miatta az előző ötéves tervben megvalósítottnak. Bán Ferenc az MNB megyei igazgatóságának osztá ly vezető-helyettese TOVÁBBRA SEM ENYHÜL AZ ASZÁLY Törekvések a veszteségek pótlására (Folytatás az 1. oldalról.) májusban. Tasson, Szalks-zent- mártonban 4—12 milliméter, a bajai járásban 9—12, Tompán, Kelebián pedig 9 milliméter eső hullott. A szövetkezetek a korábban learatott kalászosok helyére ve­tett másodnövényből sem igen láttak termést a folytatólagos aszály következtében. M^t tettek ezek után? Próbálkoztak barom- fitartással, de értékesítési gondok miatt ez sem hozott kellő ered­ményt. Szigorú takarmánygazdál­kodást vezettek be. Például min­den tarlóról begyűjtötték a szal­mát. A lucerna első növedéké- ből nagy mennyiségű és jó minő­ségű szénát takarítottak tje, ame­lyet gondosan kazlaztak. Az éve­lő pillangós második, harmadik kaszálása már kevés sikerrel járt, addigra kisült a növényzet. A melléktermékek silózására fordítják az erőt. Hétfőn a bajai és a kalocsai járásban kilenc szövetkezet megkezdte a cukor­répa betakarítását. A répakoronát minden érdekelt szövetkezet igyekszik összegyűjteni, s kuikori. caszárral, később a cukorgyári nedves répaszelettel és egyéb melléktermékkel keverve tartó­sítják a kérődző'k takarmányozá­sára. A lászlófalvi Egyetértés Tsz- ben hatezer tonna búzára számí­tottak, de a szárazság miatt en­nek csupán a fele termett. Ezer tonna zöldborsót szándékoztak értékesíteni ,a, tartósítóiparnál, de a várt termésnek a húsz százalé­kát lehetett betakarítani. Az elő­irányzott négymilliós nyereség helyett ez az ágazat veszteséget hozott. A szövetkezet pártalap- szervezete a gazdasági vezetőik­kel közösen szigorú takarékossá­gi intézkedéseiket foganatosított. A termelés érdekében szükséges eszközökön, anyagokon kívül minden vásárlást leállítottak. A korán lekerült borsó helyére 409 hektár kölest vetetitek másodnö­vényként, de az a szárazságban jóformán ki sem kelt. Az idén ezer hektár kukorica termesztésére vállalkoztak a köz­ség szövetkezetében, napjaink­ban legfeljebb ennek a feléről várható szemtermés. A többi ku­koricát lesiilózták. így a szarvas- marhák, juhok téli takarmányo­zására megmenthették' egy részét. Juhlegelőnek a napokban rozsot vetettek, hogy az esetleges csapa­dék földben találja és minél előbb kikeljen, majd a hideg napok be­álltával megerősödjön a növény. A szőlő főnövénynek számít Lászlófalván is. Az Egyetértés Tsz tagsága az 1985-ig tervezett 390 hektár üzemi ültetvényből 280 hektárt az utóbbi években el is telepített.,, A régi és az új ültet­vény korán érő szőlőifajtáinak szürete megkezdődött. A javát azonban a következő hetekben szedik a szövetkezet tagjai, hoz­zátartozók, valamint a község és a megyeszékhely egyikét tanin­tézetének diákjai, a laszlófalviak bíznak a szőlőben, amely a nagy szárazság ellenére, a tervezett termést várhatóan meghozza. Nemrég megalakult a szőlőter, mesztő, -telepítő szakcsoport is. Háztáji ültetvénynek már kije­lölték és harminc éves haszná­latra átadják a közös gazdaság egy 39 hektáros területét. A szak­csoport a nagyüzem segítségével, saját erőből és ÖTP-hitellel a leg­keresettebb szőlőfajtáikat telepíti. A városföldi Dózsa {Termelő­szövetkezetet hosszú évek óta ki­váló kukoricatermesztő gazda­ságnak ismerték. A helybeli szak­emberek bizakodtak is májusig, hiszen szépen sorolt az 1899 hék_ tárra vetett kukorica. Szeptember elejéig azonban megváltozott a kép. Jelenleg alig 259—399 hektá­ron várnak némi szemtermést. A hektáronkénti átlagot mintegy két tonnára becsülik. Természe­tes ezek után, hogy a gazdaság irányítóinak legfőbb törekvése vásárlással gondoskodni a kiesé­sek pótlásáról. Emellett fokozott gonddal igyekeznek a silózást el­végezni. # BNV-vásárdijat kapott az Alföldi Cipőgyár ALFLEX fantázianevű cipöcsaládjáért. A termék iránt külföldi vevők részéről is növekszik az ér­deklődés. Bács-Kiskun megyei termékek a BNV-n <i • A Hebselyem Kötöttárugyár „Opál” hálóruha, valamint pamut fehérnemű családjáért kapott vá­sárdíjat. Ha a kereskedelem rendel a termékből, lehet hogy Kecskeméten fogják gyártani. <9 Újítani tudott a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár is. Korszerű formatervezett fürdőkádakkal, zuhanytálcákkal és egyéb termékeivel arat sikert a BNV-n. • A bajai Finomposztó Vállalat Kőris nevű gyapjú takaróért ka­pott BNV-dijat. Nagy az érdek­lődés tv takaró-ruha iránt is, amelybe a hűvösebb távfűtéses lakásokban jól be lehet burko­lózni a tv-nézéshez. • A megye borai is sikerrel szerepelnek a kőbá­nyai vásárvárosban. A Középmagyarországi Pince- gazdaság az állampuszati Rajnai Rizlinggel nyert BNV-dijat. # Tetszik a vásár látogatóinak a bajai Lakberen­dező- és Építő Vasipari Szövetkezet skandináv bú­torgarnitúrája. O A Tsz tej-kiállításán jó néhány megyei mező. gazdasági nagyüzem tejtermékeit is láthatjuk. • A studitorm azt jelenti, hogy a FÉKON Ruházati Vállalat az első osztályosoktól az egyetemistákig kifejlesztett egy iskolaruha-családot. Ezért BNV-nagydíjat kapott. Ha a kereskedelem rendel a ru hakbol, a vallalat kalocsai és bajai üzeme is valószínűleg bekapcsolódik a gyártásba íMéhesi Év felvételei.) v c'v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents