Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
rdf 2 O PETŐFI NÉPE • 1983. szeptember 18. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐI Budapestre érkezett a brit ^külügyminiszter. — Ellentétek a Közös Piac országainak athéni külügyminiszteri értekezletén. — Tovább tartanak Chilében a fasiszta puccs tizedik évfordulóján kirobbant tüntetések Pinochet rendszere ellen. KEDD: A Biztonsági Tanács Nicaragua kérésére hozzákezdett az ellenforradalmi légitámadások ügyének vizsgálatához. — A Biztonsági Tanácsnak a dál-tkoreai repülőgép ügyében tartott ülésén a Szovjetunió vétójogával élt. — II. János Pál pápa befejezte ausztriai látogatását. SZERDA: George Bush amerikai alelnök Marokkó után Algériában tárgyal. — Sajtóértekezlet Moszkvában a genfi tárgyalások állásáról. — Reagan amerikai elnök üzenetet intézett az eurorakétá'k ügyében a nyugat-európai vezetőkhöz. CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezett az indiai külügyminiszter. — Az Arab Liga felhívást bocsátott ki a libanoni tűzszünet érdekében. — Pekingben Vu Hszüe-csien külügyminiszter fogadta Kapica szovjet külügyminiszter-helyettest. PÉNTEK: Párizsi villámlátogatása után Londonba utazott Craxi olasz miniszterelnök. — Eeanes portugál köztársasági elnök Washingtonban tárgyalt. — Papandreu görög miniszterelnök lemondta amerikai hivatalos útját. SZOMBAT: Bush amerikai alelnök Jugoszláviában tárgyalt és továbbutazott Romániába. — Űjabb harcok Libanonban, új értesülések amerikai beavatkozási szándékról. — Takarékossági és adóemelési program Ausztriában és Franciaországban. A hét három kérdése: Tisztázódnak-e a szándékok a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon? A genfi tárgyalóteremben szigorú titoktartás jegyében folynak az alkudozások, de a világ egyet- mást mégis megtudhat az ott történtekről a különböző nyilatkozatokból, tájékoztatóikból, sajtóértekezletek nyomán. Különösen jelentős volt ebből a szempontból az a moszkvai sajtókonferencia, amelyen Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese és Ahromejev marsall, a vezérkari főnök első helyettese szólt a tárgyalásokról, illetve a szovjet— amerikai erőegyensúlyról. Szó sem lehet arról, hogy akár a „nul" la-megoldást”, akár az úgynevezett közbülső megoldást elfogad, ja a Szovjetunió, hiszen mindkettő azt célozza, hogy a szovjet félre rá kényszerí tsék Európa nukleáris fegyverzetének csökkentését — jelentették ki. Érdekes szá. mókát közölt Ahromejev marsall: a NATO-nak Európában 857 közép-hatótávolságú nukleáris töltetet hordozó eszköze van. 162 tengeri és földi telepítésű ráké. tája, továbbá 700 közép-hatósugarú harci repülőgépe. A NATO- erőkkel a Szovjetunió 938 hordozóeszközt állít szembe, SS—20 és SS—4 rakétákat, valamint közép-hatótávolságú bombázókat. A vezérkari főnök első helyettese megismételte a szovjet javaslatot: Moszkva kész SS—20-as rakéták megsemmisítésére is, ha az USA nem telepít Pershing—2 rakétákat oda, ahonnan azokkal elérhető a Szovjetunió területe. Továbbra is vitakérdés a - brit és a francia atomfegyverzet beszámítása. Paul Nitze, a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője a hét közepén Brüsszelbe utazott és ott tájékoztatta a NATO-államok képviselőit. Utána úgy hírlett, csak megerősítették az atlanti politikusok azt a véleményüket, hogy Genfben csak az amerikai és a szovjet fegyverekről kell tárgyalni. A hét végén a bonni parlamentben vita voLt a rakétakérdésről, s a felszólalások egy része jelzéssel szolgált arra, hogy mit vár a nyugatnémet kormány Génitől: Genscher külügyminiszter szerint egyre valószínűbb, hogy az év végén mindenképp hozzákezde_ nek a telepítéshez. De hozzátette, hogy a NATO-országok még áz első rakéták megjelenése után is hajlandók tárgyalni... Lehet-e békés megoldás a libanoni válságban? Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy a közel-keleti országban egyelőre inkább a harcok kiterjedésére lehgt számítani. A libanoni hadsereg megpróbálja felszámolni a drúzok ellenállását az izraeliek által félig-meddig kiürített Suf-hegység körzetében. A drúz tüzérség hegyi állásaiból azonban még Bejrútot is lőni tudja, s ez az egyik ütőkártyája Dzsumiblattnák: ha Dzsemajel nem tesz engedményeket, akkor akár a bejrúti repülőtérre is hullhatnak ismét lövedékek. Nem beszélve a környéken állomásozó amerikai csapatokról, amelyeknek soraiban szinte minden nap szed sebesült, vagy halálos áldozatokat a tüzérségi párbaj. Ezzel persze egyre inkább nemzetközivé válik a libanoni válság. Az amerikai törvényhozásban már vita folyt a Reagan elnöknek adható felhatalmazásról: a washingtoni álláspont szerint Reagan engedélyezheti — ha ezt a libanoni kormány kéri — a parti vizek előtt felsorakozott hadihajókról és repülőgép-anyahajáról a tüzérségi és a légi támogatást Dzsemajel katonáinak. Az ellenőrző erők amerikai és francia egy ségei a héten már be is avat(6 Chilén kívül is tüntetések során tiltakoztak az 1973-as katonai puccs tizedik évfordulóján. Képünkön: Alfonso Guerra spanyol hadügyminiszter (középen) és Isabel Allende, a meggyilkolt chilei elnök lánya (jobbról a második) a madridi felvonulók között. O Libanonban tovább folytatódtak a harcok. Képünkön: keresztény milicisták ágyúval lövik a drúzok állásait Mechref közelében. koztak a harcokba — a drúzok állásai eLlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a libanoni kérdésről kezdett konzultációk zsákutcába jutottak. A Szovjetunió ellenzi, hogy az ENSZ valamilyen közvetlen szerepet játsszék a válságban, azt ugyanis Moszkvában teljességgel libanoni belügynek tekintik. A tűzszüneti felhívással, amelyet Dzsumblat Szíriával és Szaúd- Arábiával egyetértésben bocsa,tott ki, természetesen egyetért a Szovjetunió. Fegyvernyiugvásra szólította fel a szembenálló feleket az Arab Liga, Ríjad pedig egyfajta rendezési tervet is kidolgozott. Egyelőre azonban a józanságra intő szavaknak nincs foganatjuk. A harc folytatódik, növelve annak a veszélyét, hogy Libanon végleg több részre szaltad, vagy hogy a válság további országokra gyűrűzik át. Miért alakul ki amerikai— japán katonai együttműködés? Két hete sincs, hogy Japánban a hirosimai és nagaszakí atomtámadás száz. és százezer áldoza. tára emlékeztek, de azóta úgyszólván egy hét sem telik el anélkül, hogy ne érkeznék hír Tokióból vagy Washingtonból a két egykori ellenséges hatalom kato_ nai együttműködéséről, fegyverkezési programjairól és közös hadgyakorlatairól. Az Egyesült Államok lázas igyekezettel próbálja bevonni Japánt a fegyverkezési versenybe, ugyanakkor pedig, felsorakoztatni a szigetországot NATO-Szövetségesei mellé. Washingtonban nem felejtik, hogy a japán—amerikai gazdasági versenyben a távol-keleti szigetország azért is tudott számos területen (robotok, gépkocsigyártás s-tb.) élre törni, mert jó néhány iparág állami támogatást kaphatott abból a költségvetésből, amelyet nem terheltek magas fegyverkezési kiadások. Japánnak ugyanis a békeszerződés értelmébe^ tilos lenne hadsereget fenntartania! Szó szerint ezt persze nem tartják be, ám tény: nemzetközi összehasonlításiban, hosszú ideig minimális maradt a katonai kiadások részaránya az állami költségvetésben, s ma sem éri el az egy százalékot! Az amerikai hadiipar számára így új, hatalmas és fizetőképes piacot jelent, ha sikerült Japánt fokozottabb fegyverkezésre ösztönözni. Ehhez persze mindig kell valamilyen érv és igazolás, amit asz imperialista propa,gánda- gépezet a szovjetellenes hisztériában talál meg. Most például a dél-koreai repülőgép ügye a jó alkalom, hiszen ott 28 japán állampolgár is halálát lelte. Mintha az incidensnek lenne valami köze a múlt heti, vagy a jövő vasárnap kezdődő japán—amerikai tengerészeti hadgyakorlatokhoz . . . Pálfy József HETVEN ÓRA HELSINKIBEN II. Erőműtől a Vükig Helsinkiben egyetlen beszélgető- partnerem sem mulasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követnek. Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. És mindjárt soroliák a magas szintű találkozókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogv Urho Kaleva Kek- konen volt elnök háromszor járt Magyarországon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szovjetunió után először hazánkba Iá-- togatott el. Gondok és remények A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották, s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-tanácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen kívánnak megemlékezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetőjével először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem. — A világgazdaság állapotától mi is nagyon függünk — mondotta. — Nemzeti termékünk 34 százalékát a külkereskedelem útján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság, s még az idei év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugat-európai átlagnál nem rosz- szabb, reméljük, az idén kilenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munkanélküliség. Noha a nyugat-európai tízszázalékos átlagnál jőval alacsonyabb, mégis a munkaképes lakosság hat százalékát érinti, ezért jelentős probléma. Megduplázott forgalom Csupán egy adat arra, hogy milyen imponálóan fejlődtek gazdasági kapcsolataink: a világgazdasági mélypont idején, 1978—80 között megdupláztuk kereskedelmi forgalmunkat. A finnek elsősorban az erdőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cikkeket szállítanak hozzánk, mi főleg kohászati, vegyipari és energetikai berendezéseket adunk el náluk. Alkalmam volt ellátogatni'Helsinki épülő 150 megawattos erő-í művébe, ahol 29 magyar dolgozik! Ez a közepes nagyságú távfűtő erőmű finn—magyar—svájci kooperációban készül. A magyarok a turbinát szállítják hozzá. Ezt, és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hiszen még any- nyi mondanivalónk lett volna egymásnak. Ugye, tudják Magyarországon, hogy azok. közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz- harmincan résztvesznek a debreceni nyári egyetem munkájában? Hogy az espoój erőmű milyen jól bevált? Hogy a finnek rajonganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-kon. ferencián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javaslatot fogadtak el a kis nyelveken született értékek népszerűsítésére? Hogy a finn rádióban magyar nyelvtanfolyam volt Jó napot! címmel, s a televízió jóvoltából a finnek is ismerik Vukot, a kedves kis rókát? Már indul a repülőgép? Viszontlátásra! Viszontlátásra Magyarországon és Suomiban! (Vége) Kocsi Margit George Bush életrajza George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke 1924- ben született Miltonban, Massachusetts államban. A második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált, 1945-ben leszerelt, s 1948-ig közgazdasági tanulmányokat folytatott. Ezután két éven át kereskedelmi ügynök volt, majd 1951—53 között a sikeres Bush-Overby fejlesztési társaság alelnöki, 1953-tól 1966-ig a Zapata partmenti olajfúró vállalat igazgatóságának elnöki teendőit látta el. 1966-tól négy éven át szövetségi képviselő, 1971-től 1973-ig az USA ENSZ-nagykövete volt. 1973—74-ben a Köztársasági Párt országos bizottsága elnökének tisztét töltötte be, majd hazája pekingi összekötő irodájának (nagykövetségének) vezetésével bízták meg. 1975-ben tért haza, s 1976—77-ben a C1A igazgatójaként tevékenykedett. 1980-ban választották alelnök- ké, miután Ronald Reagannel szemben alulmaradt a pártja elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben. A Köztársasági Párt mérsékeltebb szárnyához tartozó George Bush nős, öt gyermeke van. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes élelmiszerek fogyasztói árának emeléséről Az Országos .Anyag- és Árhivatal — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — közli: Az idei népgazdasági terv — feltételezve, hogy a gazdasági, teljesítmények az előirányzatok szerint alakulnak és a gazdálkodás körülményei nem romlanak — nem számolt az alapvető fogyasztási javakat érintő központi áremeléseikkel. A terv teljesítéséért az év folyamán nagy erőfeszítések történtek. Mindezek ellenére a gazdálkodás haté kon ysá_ ga nem javult a követelményeiknek megfelelően. Az ipar teljesítménye valamelyest elmarad az előirányzattól, s a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést okozott az aszály. Ezért elkerülhetetlenné vált néhány fogyasztási cikk árának korábban nem tervezett emelése. 1983. szeptember 19-től emelkedik .a cukor, az étolaj, a margarin, a kenyérfélék, a péksütemények és egyéb sütőipari termékek egy részének fogyasztói ára. A cukor átlagosan 23 százalékkal drágul. A normál kristálycukor kilogrammonkénti ára 17,50 forintról 21,50 forintra emelkedik. Az állami és szövetkezeti ipar által gyártott édesipari termékek, szörpök fogyasztói ára változatlan marad. Az étolaj fogyasztói ára 20, a margariné átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A napraforgó-étolaj ára 28,50 forintról 34,20 forintra, a negyed kilogrammos Ráma margariné 12,50 forintról 13,80 forintra változik. A kenyérfélék ára átlagosan 16 százalékkal, a péksüteményeké és egyéb sütőipari termékeké átlagosan 12 százalékkal növekszik. A fehér kenyéré kilogrammonként 6,40 forintról 7,60 forintra, a féLbarna-kenyéré 6 forintról 7,20 forintra emelkedik. Kisebb mértékű az áremelés az egyéb kenyérféleségeknél. A vizes zsemle és a kifli darabonkénti ára 10 fillérrel drágul. A töltelékes péksütemények ára nem változik. Az áremelések érvényesülnek a vendéglátóipari és cukrászati • árakban is. A szociális, a diák- és a gyermekintézményekben a lakosság által kifizetett étkezési térítési díjak nem változnak. A Pénzügyminisztérium közleménye A szeptember 19-i élelmiszer- ár-emeléssel egyidejűleg az el. látást nyújtó intézmények az élelmezés nyersanyagnormáját saját hatáskörben felemelhetik. A csak menzai, valamint a félnapos étkezést biztosító intézményeknél (bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközik) napi 0,50 forinttal, az egésznapos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális otthonok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emelni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM. számú együttes rendelet módosítására később kerül sor. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Gromiko nem vesz részt az ENSZ-közgyűlésén A TASZSZ szombaton délután hivatalosan közölte, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nem utazik New Yorkba az ENSZ közgyűlésének ülésszakára. Alább ismertetjük a szovjet hírügynökség közleményét: Az amerikai hatóságok, az általánosan elfogadott nemzetközi normákat megsértve, nem adnak biztosítékokat arra nézve, hogy szavatolják az ENSZ közgyűlésének ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjének biztonságát és megteremtik az ezzel kapcsolatos normális feltételeket. Nem biztosítják azt sem, hogy a szovjet különreoülőgép megfelelő körülmények között leszálljon és azt kiszolgálják. Emiatt döntés született arról, hogy lehetetlen Andrej Gromikó- nak, az SZKP KB PB tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első helyettesének, külügyminiszternek, az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjének New York-i utazása. Általában is felvetődik a kérdés, megfelelő hely-e az ENSZ székhelye számára egy olyan ország, amelyik nem teljesíti kötelezettségeit és nem biztosítja a szükséges feltételeket a külföldi képviselőknek ahhoz, hogy részt vegyenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában. * Mint Bokor Pál, az MTI washingtoni tudósítója jelentette, New York és New Jersey hatóságai korábban közölték: „nem tartják biztonságosnak” a szovjet gép leszállását New York nemzetközi repülőterén. Döntésüket a dél-koreai gép ügyével indokolták. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: a Reagan-kormány nem tud mit tenni a szovjet külügyminiszter repülőgépének fogadása érdekében. Sajtóértesülés szerint egy katonai repülőteret akartak kijelölni a szovjet gép fogadására, ha a Szovjetunió hajlandó lett volna katonai gépet adni küldöttségének New Yorkba juttatására. Aeroflot- gép leszállását a Reagan-kormány katonai repülőtéren sem engedélyezi. ® Washingtonba utazik dr. Várkonyi Péter George P. Shultz-nak, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének meghívására dr. Várkonvi Péter külügyminiszter szeptember 19-én hivatalos látogatásra Washingtonba utazik. (MTI) * A labdarúgó NB I. szombati eredményei: Csepel—Haladás 2:0; Nyíregyháza—Ü. Dózsa 1:3; Diósgyőr—MTK VM 2:0; Pécsi MSC—Volán 1:0; Műszerszekrény modulméretben (Folytatás az 1. oldalról.) munka. A tanulók — az elsősök kivételével — a gyár műhelyeiben kapnak gyakorlati oktatást, amely egyben konkrét termelési feladat is, illeszkedik a részlegek igényeihez. Az idén 450 millió forint a kecskeméti gyár tervezett termelési értéke, amelyből 370 millió forint értékű gyártmány képviseli az exportot. A feladatok adottak, hiszen erre az évre teljes kapacitásukra van szerződés, és már a következő év üzleteit is jól előkészítették, F. E. > H Kádár János aláírja a helsinki záróokmányt. (MTI külföldi kép- szolgálat — KS)
