Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE . ' , i - ■ Kádár János fogadta az indiai külügyminisztert I Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta P. V. Naraszimha Raót, az Indiai Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a magyar—indiai kapcsolatok fontosabb kérdéseiről. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd fontosságát, méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, és elismeréssel szóltak a két ország között kialakult hagyományosan jó együttműködésről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben ugyancsak pénteken fogadta az indiai diplomácia vezetőjét. A találkozókon részt vett dr. Várkonyi Péter - külügyminiszter, Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete és Aravinda Ramáchand- ra Deo, India budapesti nagykövete. Délelőtt P. V. Naraszimha Rao megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Az indiai külügyminiszter délután az Egyesült Izzóba látogatott, majd az Írószövetség székházában találkozott a hazai irodalmi élet rangos képviselőivel és neves hindológusokkal. P. V. Naraszimha Rao pénteki programja a KISZ Központi Művészegyüttesének Rottenbiller utcai székházában fejeződött be: megtekintette az országhatárokon túl is népszerű együttes műsorát. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 220. szám Ára: 1,40 Ft 1983. szeptember 17. szombat KÉP és HANG <«.-«) A rádió és a televízió jövő heti műsora • Dokumentumfilm készült az elmúlt ötven esztendő tizenöt Tragédia-előadásáról, amelyeket a szegedi szabadtéri játékokon mutattak be. (Vasárnap, tv. 1.: 21.40) A TASZSZ A GENFI TÁRGYALÁSOKRÓL „Szenzáció” helyett kölcsönös biztonságot A nyugati sajtóban olyan „szenzációs” közlések jelentek meg, hogy a Szovjetunió kész lemondani a brit és francia nukleáris fegyverzet beszámításáról a genfi tárgyalásokon — írja a TASZSZ hírmagyarázója. A Szovjetunió számára nem lehet alku tárgya ezeknek az erőknek a számbavétele. Ez objektív szükségszerűség, amely a Szovjetunió és szövetségesei biztonsági érdekein alapul. Hiszen — teszi hozzá a szemleíró — teljesen nyilvánvaló, hogy a szóban forgó erők — bizonyos NATO- személyiségek állításával szemben — nem „bármely irányban” bevethető fegyverzetek^ hanem olyan eszközök, amelyek a szocialista országokat veszik célba. Az ABC amerikai tv-társaság közlése szerint nyugati diplomáciai körökben feltételezik, hogy a genfi tárgyalások sikeréhez jobban hozzájárult volna, hacsak a robotrepülőgépek telepítését irányozzák elő, a Pershingekét nem. Mindenki számára nyilvánvaló azonban, hogy lényegében a szovjet fél számára elfogadhatatlan közbülső változatról van szó ebben az esetben is. A Szovjetunió azt javasolja, hogy vagy vonják ki Európából az összes közép-hatótávolságú, valamint harcászati nukleáris fegyverzetet, vagy pedig a felek vállaljanak kötelezettséget, hogy nem telepítenek semmifajta új közép-hatótávolságú nukleáris rendszereket Nyugat-Európában, továbbá arra, hogy a már meglévő, hasonló jellegű rendszereket mintegy harmadára csökkentik. A valóságos leszerelés csakis az egyenlőség és a felek egyenlő biztonságának elve alapján lehetséges. HUSZONHÁROMEZER TONNÁVAL. TÖBB, MINT TAVALY Nagy szénkészletek a TÜZÉP-telepeken Tavaly ilyenkor azzal ijesztgettek az időjárásjósok, hogy a meleg nyarat kemény tél követi. Nem lett igazuk. Hogy milyen lesz az idei tél? Ennyi fiaskó után bátorság lenne jövendölni. Egy bizonyos; nem lehet számítani a kutyára, tán az idén is megeszi... Kétségtelen, egy szempontból kedvező az enyhe időjárás, nem kell annyit fűteni. Kevesebb szén, fa, gáz, olaj fogy, s ki bánja, ha olcsóbban ússza meg a fűtési idényt? Abból, hogy a Bács-Kiskun megyei TÜZEP-telepeken garmadában áll a szén és a fa, most is. pár héttel a „nyitány” előtt, következtetni lehet arra, hogy az emberek még nem veszik komolyan a közelítő telet. Persze, a kamrákban, pincékben van még a tavalyi tüzelőből is, s majd ha az elfogy, akkor szerzik be a szükséges mennyiséget. Nem is sejtik, hogy mekkora gondot jelent ez a késlekedés a tüzelőellátás megszervezésére hívatott Alföldi TÜZÉP Vállalatnak. Az ellátási területén (Bács-Kiskun, Békés, Csongrádi lévő telepeken ugyanis 59 ezer tonnányi kü- iöbőző tüzelőanyag halmozódott fel, 23 ezer tonnával több, mint tavaly. Éppen ez akadá(Folytatás a 2. oldalon.) TELJESÍTI EXPORTMEGRENDELÉSEIT A KECSKEMÉTI GYÁR A Fémmunkás szakembereinek bravúrja Tavasszal arról tájékoztatta lapunkat Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója, hogy az elmúlt évi 90 millióról az idén 200 millió forintra növelik a tőikés exportjukat. Merész vállalkozás volt ez, annál is inkább, mert .az északafrikai országokba szállított acél- szerkezeteknek nemcsak minőségileg kell kifogástalannak lenni, hanem a megrendelők esetleges elkészítés közbeni újabb kívánságainak is meg kell felelniük. Hol tart jelenleg az üzem tőkés exportjának teljesítésében — erre kértünk választ ezúttal haczi Istvántól, a gyár termelési főimérnökétől. — A nem rubelelszámolású piacon értékesített termékeinket eddig, sikerült a szerződésekben meghatározott időre kiszállítani — mondotta a főmérnök. — Afrikában Algéria, Líbia, a Közel- Keleten pedig Irak tartozik megrendelőink közé. .Hűtőházak, raktárcsarnokok, takarmánykeverők épülnek az általunk gyártott acélszerkezetekből. A szerződéseikben azt is kikötötték a vevők — mint arról már említés történt —, hogy ha módosítani akarják az acélszerkezetek műszaki jellemzőit, annak eleget kell, .hogy tegyünk. Ez egy 18 —20 millió dolláros üzletnél természetes. — Volt ilyen kívánságuk? — .Már a szerződéskötéskor jelezték, hogy szélesebb fesztávú csarnokolkra is szükségük lesz. Az eddig épült, illetve összeszerelt raktárak 24 .méter széles fesztávolságú tartószerkezetekből épültek.'A Fémmunkás Vállalat eleve számolt ennél szélesebb csarnokok szerkezeteinek szükség szerinti gyártásával. Ezért jó előre megbízta műszaki gárdáját, valamint régi jó partnerét, a TíipuJ Tervező Intézetet, az említettnél kéitszerte szélesebb csarnokok ki- fejlesztésével. Az előrelátás helyesnek bizonyult, mert az észak- afrikiai üzletfelek valóban kérik rrlár a szélesebb csarnokokat. • Impozáns látvány az 50 méteres fesztávolságú csarnokszerkezet, s az is, amint terhelési próbának vetik alá. A Budapesti Műszaki Egyetem szakértői számítógépes műszerekkel végzik a méréseket. (Tóth Sándor felvétele) Ezért jó, hogy a tervek közben elkészültek, sőt a kecskeméti gyár előállította a kísérleti tartószerkezeteket is. Ezek statikai teher- viselőképességét éppen most vizsgálják a Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszékének szakértői. — Ily módon tehát sikerül teljesíteni a vevő kívánságát, s versenyben maradni az észak-afrikai piacon? — Ez volt a törekvéslünk. Még az idén két darab, 50 méteres fesztávolságú csarnokot szállítunk Afrikába, s jövőre többet is. Ugyanakkor a Fémmunkás Vállalat — ezen belül a kecskeméti gyár — műszaki gárdája is büszke lehet eredményeire. Ilyen fesztávolságú csarnokok szerkezeteit még nem gyártották eddig sorozatban Magyarországon. Egyedi megoldású csarnok is alig néhány található nálunk. Ezért a gyár udvarán kísérleti jelleggel felállított szerkezeteket nem szereljük szét, .hanem meghagyjuk a megrendelőknek való bemutatás céljára. — Van-e kilátásban újabb nem rubelelszámolású exportmegrendelés ? —*■ Az idei esztendő utolsó negyedében kezdjük el gyártani az Algériában épülő takarmánykeverő üzemek acél épületszerkezeteit. Ennek fővállalkozója a Győri Közmű- és .Mélyépítő Vállalat. Az idén ötmillió forint értékű munkát végzünk részükre, a győri cég azonban jövőre már újabb 30 millió forint értékű acélszerkezetet rendelt — hallottuk végül Laczi Istvántól. N. O. KIÁLLÍTÓK 43 ORSZÁGBÓL Megnyílt az őszi BNV Hazánkkal együtt 43 ország és Nyugat-Béri in kiállítóinak részvételé, vei tegnap délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban, és a kiállított sokféle árucikk mellett ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőiket, díszítőket, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásár parkjait, pavilonjait virágokkal díszítették, hogy ezzel is kellemessé tegyék a kőbányai vásárvárost, várhatóan sok százezer látogatója számára. A vásár főterét a részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszíti. Itt gyülekeztek a megnyitóünnepség vendégei: Ha. vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több más tagja, megjelentek a diplomáciai képviseleteik vezetői és tagjai, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit, külön üdvözölte George Andreou ciprusi kereskedelmi és iparügyi minisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Majd Szépvölgyi Zoltán így folytatta; — A 78. Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésére olyan időpontban kerül sor, almikor a .népgazdaság minden területén jelentős erőfeszítéseket teszünk az ország gazdasági helyzetének megszilárdításáért, a fizetőképes(Folytatás a 2. oldaton.) A színhely Pétervár. Az Auróra cirkáló. Emberek közelednek. Milyen kameraállásból vennéd fel a tömeget? És a szónokot? Tervezz széket! Gondolkozz azon: mitől célszerű egy gyerekbútor? Rendezz be egy lakást! írd le, mi kell a kávéfőzéshez — ügyelj a sorrendre! A feladatokat általános iskolai tankönyvekből ollóztam. Példának arra: a ma kisdiákjának alapkövetelmény az, ami a ma felnőttjének — törtérlelem. A magam harmincon inneni életkora komoly históriai visszapillantásrá alkalmat aligha kínál; legföljebb emlékezésre. Nos, annakidején, 1960-ban a mi generációnknak fogalma sem volt a „kamera” szó jelentéséről, mert volt, aki a televízióról is csak — hallott. Olyan feladatra, amely gondolkodást kívánt volna, rajzórákra gondolva sem emlékszem, annál inkább a szabványírás sulykolására —de hol van ez a „tervezz széket, rendezz be lakást!” a nyolcadikos diák ötleteit igénylő, hétköznapi ismereteit szá- monkérő feladattól? Folytathatnám, bizonygathatnám, hogy a történelem e szempillantásnyi két évtizedében mennyi minden épült be mindennapjainkba. A lényeg; gyerekeinknek az, ahová mi eljutottunk, alap. Negyedikes lányomon úgy látom, a felsorolt és nem említett feladatokat hétköznapi természetességgel oldja meg, egyiket könnyen, másikat nehezebben — de tény, hogy ha a kameraállásról beszélgetünk, nem kérdezi meg, mi az a kamera. S egyébként is: a szülő-társakkal beszélgetve az derül ki, hogy inkább nekünk okoz gondot a már általános iskola első osztályában napirenden levő halmazelmélet, a gyerekeknek pedig ez a világ legtermészetesebb dolga. Az alapműveleteket végző napfénycellás zsebszá- moló számukra az, ami húsz éve a fagolyós összeadó „gép” volt — s talán éppen ez az, ami miatt nem is olyan egyszerű szülőnek lenni. Bizonyos értelemben a gyerekek emeletekkel magasabb alapokról indulnak, mint az előző generáció, s az elvárt ismeretszintek közötti különbség az idő múlásával csak fokozódik. Elég ha csak arra gondolunk, hogy ez ősztől tantárgy a kis- számítógépek programozása, kezelése. Nagyon jó, hogy így van — a világ technikai haladásához mérten talán későn — és jó volna, ha mi, szülők is lépést tartanánk gyerekeinkkel. Mert különben bekövetkezhet: fölső kameraállásból filmeznek bennünket, onnan, ahonnan minden kicsi és távoli. Nem megtanulni kell a könyveiket, az az ő dolguk, hanem azt a szemléletet ajánlatos magunkévá tenni, amellyel a világra tekintenek, mindenre kíváncsian, nyitottan: felnőttnek is dicséretére váló tulajdonságokkal. Ballai József Kameraállás
