Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
4 • PETŐFI NÉPE Q 1983. szeptember 2. HÁZUNK TÁJA Saját malacot hizlalni kifizetődőbb Ha a kistermelő nemcsak saját kocájának malacait hizlalja, hanem több helyről szerzi be azokat, gz szernpülantásnyi idő alatt feltűnik, mert eltérő nagyságúak és színűek, s formájuk is elárulja, hogy nem azonos fajtájúak. Ez több ok miatt is baj. Nagy csoportban csak egyforma nagyságú és korú sertéseket célszerű hizlalni. A „csapatban” nem lehet arra számítani, hogy a gyengébbek majd utolérik az erősebbeket, inkább nő köztük a különbség. Ha értékesítés előtt nem válogatja őket a gazda — márpedig nem szereti válogatni, mert nyűgös dolog — akkor az átvevőnél, a mérlegelésnél érheti meglepetés. Lesznek majd súlyhatárt túlhaladó állatai és súlyhiányosak, is, márpedig az jelentős árkülönbséggel jár együtt. További hátrány a gazdára nézve, ha sertései élve mehettek volna exportra, de nem mehetnek, mert a tarka-barka jószágok erre nem alkalmasak. Pedig az exportra élve kerülő sertésekért több pénz jár, előírás viszont, hogy csak a pigmenttől — bőrfestéktől — teljesen mentesek kerülhetnek vagonokba. Talán soha annyi sertésfajtát nem tartottak hazánkban, mint mostanában, ami önmagában nem volna baj; a malacot vásárló számára azonban mégiscsak az. mert ahogy nyurgulni kezdenek a piacon még gömbölyű kismalacok, úgy derül ki, hogy ki tudja, milyen fajták. Nem is nagyon tudható. A nagyüzemek sertéstelepein általában keresztezettek a hízók, s nem ritkán közülük válogatják ki azokat a kocasüldőket, amelyeket a húsipar kérésére vemhesí- tetten kihelyeznek a kocát tartani akarókhoz. A következmény: akad turcsi és hosszúorrú, zsírra hízó és csak húst gyarapító, vékony és óriás sonkát növesztő egyaránt. Az egyik gyorsan gyarapszik, a másik csak lassan. • A saját nevelésű malacokkal lényegesen jobb eredményt érhet el a kistermelő, mintha a piacon venné azokat. LEGNAGYOBB PARTNERÜK AZ IKARUSZ Sikeres első félév Kerekegyházán — Kielégítő-e az üzemen belüli helyzet? A kocatartás számtalan előnnyel jár: kiszámítható időben várható a malac, ismerjük az anya- és apaállat fajtáját, az utódok korát, „előéletét” — voltak-e betegek, kaptak-e gyógyszert vagy sem —, az egy alomból származók köny- nyebben nevelhetők, hizlalhatok együtt; nem marakszanak, nem okoz számukra törést a hely. és takarmányváltozás. Ha jó kocákra tesz szert — vagy nevel saját állományából — a kistenyésztő, hat-nyolc fialás időtartamára elvetette a malacvásárlás gondját. A kocatartásbán gyakorlatlanok leginkább attól tartanak, nem tudják majd termékenyíttetni anyaállataikat, hiszen túl sok településen nincsenek kihelyezett apaállatok, a mesterséges termékenyítést végzők pedig hétvégeken nem dolgoznak, márpedig ilyenkor is szükség lehetne rájuk. Akadnak sertéstartók, akik még nem tudják: ha a kismalacokat hét végén — pénteken, szombaton — választják el, akkor kocájuk 3—7 nap múlva ivarzik, hét közben tehát, amikor dolgozik a termékenyítést végző körjárat. A hizlalás jövedelmezősége természetes követelmény. Ennek javítására törekszik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is: már az idei nyár elején meghirdette, hogy 1984 januárjában és februárjában kilónként egy forinttal többet fizet a kistermelőknek a szerződéssel értékesített hízott sertésekért. A kistermelők vágóállatnevelését szervező nagyüzemeket, áfészeket is premizálja abból a célból, hogy a leszerződöttnél több hízott sertés előállítását ösztönözzék. Még több vágóállatra van szükség. Ennek tudatában érdemes a sertéshizlalással foglalkozóknak számítást végezni: hogvan alakulna, ha nemcsak vásárolt malacokra alapoznák tevékenységüket, hanem kocatartással is kombinálnák: a kétféle munka két hasznáért gazdálkodásuk még kifizetődőbb lenne. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kerekegyháza gyáregysége tizenöt éve ad munkát 350 helybelinek — közöttük 155 nőnek. Tevékenységükre jellemző, hogy a másfél évtized alatt 13-szor kapták meg a kiváló gyáregység kitüntetést. Király János főmérnöktől ezúttal az idei év eddigi eredményeiről és a hátralevő feladatokról érdeklődtünk. — Igen jól sikerült az első félévünk — mondta el. — Míg tavaly június végéig 169,2 millió forint volt az árbevételünk, addig az idén hat hónap alatt 179,9 millió forintot kaptunk termékeinkért. 1982-ben egész évi nyereségünk 94,3 millió forint volt, ez évben pedig már június végéig elértük az 51,6 milliót. Legnagyobb partnerünk az IKARUSZ, az idén már 300 millió forint értékű termékkel járulunk (hozzá az autóbuszok gyártásához. Az eddigi tolóabla- kok, dísz- és takarólécék mellett az idén megkezdtük a lengőajtólapok gyártását is. Az év végéig 300-at készítünk, a jövő évre pedig 1500-ra van már megrendelésünk. Egy másik új termékünk is van, acélcsőből készítünk a buszokhoz kapaszkodókat és védőkorlátokat. — Végez-e exporttevékenységet a gyáregység? — Fontos termékünk az NSZK licenc alapján előállított, 800 milliméter átmérőjű komplett ventillátor, amelyet hűtőtornyokba, téglagyárakba és más helyeken építenek be. Ezt a kls- kunmajsai társgyáregységünktől vettük át, s tavaly 755-öt, az idén pedig 1090-et szállítunk belőle a megrendelőknek. Szeptember elejétől kezdve kivesszük részünket vállalatunk algériai exportfeladatának teljesítéséből is. A terven felüli munka során tizenhat szakemberünk készíti el az afrikai országban épült szemestermóny-tárolókhoz szükséges 640 oszlopot. — Hogyan sikerült elérni a jó eredményeket ? — Elsősorban úgy, hogy a ko- . rábbi évekhez viszonyítva jelentősen megjavult az alapanyagellátásunk. A székesfehérvári Könnyűfémműből, valamint a salgótarjáni Síküveggyárbóil és az orosházi üveggyárból idejében és jó minőségben kaptuk meg az alapanyagokat. — Jól segítik célkitűzéseink elérését azok a célgépek, amelyek nagy részét saját szakembereink készítették. Jelentősen javult gyáregységünkben a munkafegyelem, létszámunk stabilnak mondható, s dolgozóink anyagilag is megtalálják számításukat. Bízunk abban — mondta befejezésül a főmérnök —, hogy az év hátralevő hónapjaiban sem akadályozza semmi a tevékenységünket és tervünket teljesíteni tudjük. o. L. • Heffler Endréné és Hegedűs Sándor szerelik az autóbuszok felső ablakait. • Csak jól működő ventillátorok hagyhatják el a gyáregységet. Ke. lemen Zoltán festő kijavítja az apróbb hibákat. / Az évelő dísznövények kertünk igen hálás növényei. Hogy minél szebbek legyenek, időben fogjunk hozzá a beültetésre szánt terület előkészítéséhez, az ültetéshez Kertünk tetszetős díszei az íriszek, amelyek a legkülönbözőbb színekben (lila, kék, sárga, barna, rózsaszín) pompáznak. Általában a meleg, védett, száraz helyet kedvelik, például a ház, vagy a sziklakért déli oldalát. Legalkalmasabb a középkötött, jó víz- áteresztő, tápanyagban gazdag talaj, de a gyengébb minőségűe- ken is megélnek. Szaporításuk, tőosztásuk ideje szeptember végéig tart. Az átültetést a faj 4—5 évenként igényli, amikor már földjét nagyon kiélte. A kiásott tövekről rázzuk le a földet, a vastag gyökértörzset, a rizómát, Úszta, éles késsel úgy daraboljuk szét, hogy egy gyökérrészen 3—4 levél maradjon. A túl hosszú, vékony gyökereket és leveleiket kurtítsuk vissza; nem túl mélyre, 3—4 centiméterre, egymástól arasznyi távolságra, kisebb csoportokba ültessük. Ezután alaposan öntözzük meg őket Szeptemberben szaporíthatjuk tőosztással a pünkösdi rózsát és az erdei margarétát is. Az előbbi inkább a napfényes helyet kedA rózsaszemzés A rózsa legelterjedtebb szarporítási módja — ha már van 1—2 éves Vad rózsa a) any unk — az alvó- szemzés, ami augusztus végén, szeptember elején végezhető. Munkánk eredményességét nagyiban befolyásolja a felhasználásra szánt szemek minősége. Ezért csak olyan szemzőhajtást válasszunk ki, -mely virágban végződik. A futórózsákról a szemeket mindig a fölső kúszó hajtásokról szedjük:. A szem érettségéről úgy győződhetünk meg, hogy a hajítást közvetlenül a szem fölött átvágjuk: ha azt tapasztaljuk, hogy belseje kemény, fehér vagy sárga színű, akkor rendszerint érett. Szemzésre alkalmatlan a puha, zöld és a szivacsos belsejű hajtás. A szemzőhajtást tehát eszerint válogatjuk ki. A leszedés után rögtön távolítsuk el a leveleket úgy, hogy a nyelek megmaradjanak. Ezzel megakadályozhatjuk a vízveszteséget. A tüskéket nem célszerű eltávolítani, mert sok sebet ejtenénk vele a héjon. A szem- zőgallyakat aztán tekerjük nedves ruhába, és így szállítsuk el. A szemzés a-iatt is ügyeljünk a hajtásokra. lehetőleg olyan dobozba tegyük őket, melyet előzőleg nedves ruhávaL kibéleltünk. Vízzel telt edénybe még véletlenül se helyezzük a hajtásokat. ' fajtáik, hagymájáig1 amelyek '80— 100 centiméter magas szárat is fejlesztenek, 15—20 centiméter mélyre helyezzük. Sok évelőnknek föld alatti módosult szára, úgynevezett rizámá- ja van. A rizómák szétosztásával szaporíthatjuk ezeket. A gyöngy- virágtöveket ősszel szedjük fel. A földet óvatosan lerázva annyi részre vágjuk és ültessük szét a rizómákat, ahány rügyet látunk ráj tűk. Az ibolya indát hoz. Gyökeres korban leválasztjuk és különül- tetjük. Erre szintén az őszi időszak a legmegfelelőbb. Sokan szeretnék a téli hónapiakban friss, saját virággal díszíteni otthonukat. Aki nem sajnálja a fáradságot, annak érdemes megpróbálkozni a hajtatással1. A tulipán^, a nárcisz-, kürtös gyöngyike-hagymákat szeptember Végén ültessük el 8—10 centiméter mély faládába. Laza és tápanyagban gazdag földet használjunk. A ládáikat kétharmad részig töltsük meg földdel. A hagymákat úgy takarjuk, hogy a felük ki- áliljoru a talajból. Alaposan öntözzük meg őket és tegyük hűvös, állandó (9—10 Celsius-fokos) hőmérsékletű pincébe. A hajtatásra szánt jácintot november elején ültethet|iük. A korai hajtatást majd február elején 10—16 18 Celsius-fokon kezdhetjük. Ezt követően a szemzőhaj tásnál borotvaéles és tiszta késsel kivágjuk a szempajzsot kevés fanész- szel úgy, hogy a héj hosszúsága a szem alatt és feltett 6—6 milliméter legyen. A szemzőpaj zsírói a fűrészt kis haj títálssal és az oltókés hegyének segítségével kipattintjuk. Ezután következik az alany gyökérnyaikán a (hossz- és keresztmetszés. Csak a héjat vágjuk meg nagy T alakban, majd késünkkel a farésztől óvatosan válasszuk el. A vízszintes vágásnál, a levélnyélnél fogva csúsztassuk be a szemet úgy, hogy a gyökémyak kérge végig befedje a szempajzsot. Ezután következik a kötözés, nedves raff iával1. Alulról kezeljük, s menetesen haladjunk felfelé, hogy a háncs a keresztvágást .mindig fedje. Az utolsó kőrülcsavarásnól kétszer áthurikolva rögzítjük a háncsot. A kötözés után töltsük fel földdel a szemzés helyét úgy, hogy legalább két centimétert takarjon. Így óvjuk a kiszáradástól, és megakadályozzuk a kihajtást. Két-három hét múlva nézzük rnieg a szemzést. Ha a szem zöld, sikeres volt. összeállította: Czauner Péter véli és az ültetést követően csak a második évben virágzik. Az évelő .margaréta viszont jobban szereti a félámyékos, árnyékos helyet és a jó erőben levő talajon .már az átültetést követő évben pompásan virágzik. Az első telet biztosabban átvészeli mindkét virág, ha az erősebb fagyok beállta előitt lombtakarót kap. A krókusz-, fürtös gyöngyike-, jácint-, nárcisz-, tulipánhagy,má - kát szeptember elején ültethetjük. Ezek a növények a tápdús, laza vagy középkötött talajt, a jó minőségű komposztföldet kedvelik. Friss trágyát lehetőleg ne dolgozzunk a talajba, mert elpusztíthatja hagymás, gumós növényeinket. A ta.latj imészitartailimiára csak néhány növény, a ciklámen, s az anamóna érzékeny. Az ültetés mélységiét mindig a hagyma mérete határozza meg. Az apróhagymásoík (a krókusz, a törpeliliom, a szoilla, a téltemető) virágszára viszonylag rövid, gyökereik nem hatolnák túl mélyre, ezért 5—10 centiméter mélyre tegyük őket. A 'túli,pán; a jácint, a nárcisz közepes méretű hagymáit 8—15 centiméter .mélységbe ültessük a hagyma korától és méretétől függően. A fejlettebb hagyma .mélyebbre kerülhet. A nagyobb hagymát, gumót fejlesztő frítillá- ria, eremusz, a nagyobb liliomA KGST EGYESÍTETT VÍLLAMOSENERGIA-RENDSZERE Egymást segítve Több mint húsz esztendeje, 1963. január 1-e óta működik Prágában a KGST-országok egyesített villamosenergia-rend- szerének központi teherelosztója. Itt egyeztetik a hét tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Magyar- ország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — egymás közötti villamosenergiaszállításait, összehangolják a nemzetközi távvezeték karbantartását, intézik az úgynevezett áramkölcsönzéseket. Távvezetékek A nemzetközi energiacsere megvalósításához nagy teljesítményű távvezetékeket kellett építeni. Jelenleg 22 ilyen, országok közötti távvezeték működik 220 kilovolt és ennél nagyobb teljesítménnyel. A legnagyobb teljesítményű az 1979-ben felavatott, 750 kilovoltos Vinyica—Albertirsa közötti távvezeték, amely több KGST-állam együttes erőfeszítésével jött létre. Ez a távvezeték teremtett kapcsolatot az egyesített energiarendszer és a szovjet „Dél” egységes energiahálózat között, amely része a Szovjetunió hatalmas, egységes elektromos energiarendszerének. Jelenleg épül a második 750 kilovoltos energiahíd, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij és a lengyel Rzeszow város között. A harmadik 750 kilovoltos vezeték az épülő délukrajnai, Odessza melletti atomerőműből vezet majd Románián keresztül Bulgáriába, a dobrudzsai elosztóállomásig. Biztonság Az energia-szövetség hasznos valamennyi KGST-ország számára. Azonnali segítséget jelent, ha valamelyik országban erőmű vagy távvezeték meghibásodik. Az áramellátás biztonságát enélkül csak lényegesen nagyobb tartalékenergia előállításával és ennek megfelelően nagyobb teljesítményű erőművek építésével lehetne biztosítani. Az egyesítés ily módon jelentősen növeli az elektro- mosenergia-termelés gazdaságosságát. Húsz évvel ezelőtt, a központi áramelosztó létesítésekor csupán két 200 megawatt vagy ennél nagyobb teljesítményű erőmű tartozott az energiarendszerhez. Jelenleg 275 az ilyen erőművek száma. A nagy teljesítmény azzal az előnnyel jár, hogy az egy megawattra eső beruházás olcsóbb, kékesebb munkaerőt igényel és az egy kilowattóra előállításához kevesebb fűtőanyag szükséges. Másfelől: csak a nemzetközi rendszer teszi lehetővé a kisebb országok számára is e nagy teljesítményű erőművek gazdaságos működését. Ez vonatkozik azokra a nagy — 440, majd 1000 megawatt teljesítményű atomerőművekre is, amelyek a KGST-országokban létesültek, illetve létesülnek. Az egyesített energiarendszer nélkül a KGST-országok — a Szovjetunió kivételével — lényegében nem fejleszthetnék ki atomenergiájukat. Áramkölcsönök Az időeltolódások, az eltérő klimatikus viszonyok és a szokások különbözősége következtében az egyes energiarendszerek terhelési csúcsai eltérnek egymástól. Ezt a körülményt a kölcsönös szállításoknál hasznosítják. Az időszakonként szabad erőmű-kapacitást egymás rendelkezésére bocsátják, majd megállapodás szerinti időpontban hasonló energiamennyiséget visszakapnak. Minden országban más-más időpontban van a csúcsfogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt, két órával korábban, mint Budapesten. Így kölcsönösen kisegíthetik egymást. A diszpécser-központot a hét résztvevő ország kormánymegbí- zottaiból álló tanács és az igazgatóság irányítja. A rendszeresen ülésező tanács szabja meg a szervezet munkájának alapelveit, igazolja a kölcsönös áramfelhasználás diagrammját, az igazgatóság pedig végrehajtja a tanács határozatait és felelős a napi operatív munkáért. A tanács csak valamennyi állam egyetértésével hozhat határozatokat. Ez egyébként megfelel a KGST más területein alkalmazott gyakorlatnak. A diszpécser-központ hangolja össze a nemzeti főelosztók tevékenységét, de utasításokat nem adhat azoknak. A szervezet igazgatójának tisztét rotációs alapon két évenként más-más állam megbízottja tölti be. Gáti István Minikondenzátor A KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Vállalat balassagyarmati kondenzátorgyárában megkezdődött az NSZK Stettner céggel kooperációban készülő miniatűr kerámiakondenzátorok próbagyártása. A számítógépgyártáshoz eddig importált alkatrészből az év végéig négy-ötszázezer darabot készítenek havonta. A jövő évben kezdődő sorozatgyártással évente 15 millió darab készül a belföld és a kooperációs partner számára. Az évelők és hagymások szaporítása
