Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

1983. szeptember 2. 9 PETŐFI NÉPE © 5

SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA NYÁRON

Dunavecsei

számvetés

Négy éve kezdődött: 1979-ben szervezett először nyári kulturális programot a nagyközség főterén, a dunavecsei Petőfi Sándor Művelődési' Ház. A kecskeméti Tanyaszínház, valamint a Kalocsai Helyőrségi Fúvószenekar volt akkor a rendezvényiek műsor adó vendége. Ma már , hagyományuk van ezeknek a programoknak. A lakosság szereti' és várja aiz előadásokat, sőt imára törzsközönség verbuválódott.

Nyár- elején stilizált napemblémával, táblák hirdetik meg «sorozatot. A község vezetése a nehezedő pénzügyi helyzetben is juttat néhány forintot ezekre az estekre. 'Persze nem áll egyedül törekvéseivel és támogatásával a tanács. A hagyományteremtő szorgoskodáls sikertelen lenne a hálózati munkáiban o'y sok érdemet szerzett kalocsai és kecskeméti művelődési központ segítségle, szervezőmunkája nélkül. Ha a község megajánl egy összeget, ennek a dupláj *e«/ik .’.azzá a nevezett intézmények, így vaiősulh trr-k csak neg az egyre gazdagodó, színesebbé váló tervek. ■

n mát a ra is volt mód, hogy több szíj te; /.ihassanak a rendezők. Nyári akciós

8lt szerveztek a művelődési ' n, táncos rendezvényéket — minden el-képze- les. meghaladó sikerrel — a Duna-pairti strandbüfé tágas „betonpanket-tjón’’.

A műsorokat továbbra is a főtéren tartották. Ismét eljött — a Bukta-Antal Zoltán hadnagy által dirigált — magas színvonalú produkcióiról nevezetes Kalocsai Helyőrségi Fúvószenekar, amely a modern istrumentális muzsika népszerű darabjaiból

állította össze műsorát Nem lehet eléggé méltányolni azt a lelkes közművelődési munkát, amelyet ezek a zenészek a remek műsorváilasatással, a színvonalas előadással és az értőn fogalmazott, ismertető szövegekkel kifejtenek az ötévestől1 a nyolcvanévesekig; különböző korosztályból szerveződött nagyszámú közönség körében:. (Kodály országában egyre több hasonló elhivatottsággal és tudással muzsikáló együttesre és jóval nagyobb számú hasonló alkalomra lenne szükség.)

A fúvósokat — nyolc nap -múlva .— atzt amerikai country-feszti válókon világhírnevet, s lemezeivel országos népszerűséget szerzett Bojtorján együttes követte. Közel félezren jöttek össze a parkírozó aszfaltján, hogy a group tiszta, dallamos zenéjét hallgassák, élvezzék.

Aki körülnézett ekkor a környéken, megérthette ezeknek a nyári, esteknek az igazi értelmét. A tér egyik részén például gyesen levő pedagógusok találkoztak. Az anyai szolgálat nem iteszii lehetővé számukra a csoportos találkozást és a társalgást, mert még „túl kicsi a gyerek”. Itt nyugodtan kicserélhették véleményüket az úi ruhákról, a kezdő anyák -tapasztalatairól és a nyári üdülésről. A tér naás részein hason-lóain kisebb közösségek alakultak. Régi barátok, rokonok, ismerősök társalogtak, örülitek, barátkoztak. „Ide el kellett jönni, olyan szépem szólt a hívogató zene” — vallotta egyik 68 éves nagymama. Természetesen- a taps sem maradt el! ,

Végül — augusztusban — a kecskeméti GAÍMF színjátszói mutatták be „Vőlegényfogó” című előadásukat. -Egyszerű, a diákszí-n,játszás minden erényét és hibáját magán viselő előadás volt ez. Jól1 beleillett a nyáresfi — „kikapcsolódás,—társaság- zene” sorozatba.-Eltelt a nyár! A rendezők és az időjárás jóvoltából minden- zökkenő nélkül bonyolódott most is. A „Dunavecsei -Nyár ’83” rendezvénysorozata több ezer embert -mozgósított az idén:. Jó lenne, ha jövőre se maradna él! A. I.

Emlékezés Fadrusz Jánosra

GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET

Egy igazi vitorlással

9 A Balaton vize 26 fokosra melegedett fel, a nap szikrázott, amikor az úttörőváros, Zánka kikötőjéből kifutott a vitorlás a gyerekekkel. De jő volt

__

A csillag születése

Fadrusz Já" nos százhuszonöt esztendővel ezelőtt,

1858. szeptember 2-án született Poszony- ban. Üstökösként érkezett, úgy is távozott.

Nagyot és

gyorsan emel| kedett a zsellérszülők gyermeke, t aki mindig büszke maradt arra, hogy lakatosinas volt. Georg Raphael Donner Szent Márton oltárát csodálta meg először a pozsonyi dómban, később Tilgner Viktor és Edmund Hellmer tanítványa lett a bécsi Akadémián 1886 és 1891 között.

1890-ben elkészítette lendületes vonalvezetésű Perseus és Medusa szobrát. Stróbl Alajosnál már kiiktatódik a másik test, a hős diadalában már a fejet mutatja fel csupán, Fadrusz a küzdelem hevében ábrázolja őket. Kész szobrászként, hiánytalan felkészültséggel. Nem Rodin eszményeit I folytatja, hanem a magyar szob- \ rászat sodrában alkot, Ferenczy István, Izsó Miklós hagyomá- ; nya-it követi Stróbl Alajos társaként —, s győzelemre viszi Mátyás ábrázolásját, ami még Fe- renczynek nem sikerült. Nem ismert gátlásokat, olyan rendkívüli képességgel rendelkezett, hogy az adott pillanatban mindig optimális szoborművet hozott 'létre —, az elérhető legjobb alkotást.

A teljesítményre hiánytalanul felkészült —, lelkileg és szakmailag egyaránt. Feszület-ére úgy, hogy önmagát kötöztette fel, s a fényképek alapján vizsgálta előtanulmányként az izmok megfe- szülését. A biblikus témák közűi mély átéltsége révén a Szegény Lázár emelkedik ki.

Első emlékműve márványból készült, Mária Teréziát ábrázolta, s 1896-ban avatták fel Pozsonyban. Kétségtelen, hogy a szerkesztés világossága és nagyvonalúsága messze a bécsi, Zumbusch által komponált Mária Terézia-em- iékmű elé helyezi, sajnos, 1928 októberében ledöntették, a megmentett két fej a budapesti Szép- művészeti Múzeumba került.

Főműve az 1902-ben felavatott kolozsvári Mátyás-szobor —, az európai emlékműszobrászat egyik remeke. Verrocchio Colleoni-ja jelentette az egyik mintát. A méltóságteljesen meghajtó paripa humánus tartalmat hordoz, kifejezi hódolatunkat Mátyás történelmi tette irán. A századforduló magyar köztéri szobrászata Stróbl Alajos, Fadrusz János, JRóna József, Zala György révén tekintélyes erőt képvisel a téralkotásban, meghaladja az európai átlagot.

Fadrusz János mindössze negyvenöt évet élt —, szobrászéletút- ja zenitjén távozott. Valamit azonban véglegesen itthagyott —, művészetének emlékezetes alkotásait: a zilahi Wesselényi Miklós és a Tuhutum-emlékművet, a kisbéri Wenckheim-Jorvasszobrot, kapuőrző oroszlánjait, a szegedi Tisza Lajos-emilékmű főalakját, és -a Magyar Nemzeti Galériában látható remek kisplasztikáját, mely Toldit ábrázolja a farkasokkal.

Sorsát, küldetését teljesítette, s nemcsak nyomat hagyott maga után, hanem az emberi, szobrásza becsület üzenetét romolhatatlan értékű mesterművei ben, melyet nem rongál, hanem növel az idő.

Losonczi Miklós

Az úttörőév feladatai

Az idei nyáron az úttörőtáborokban, a járási, városi és kerületi táborokban, valamint a csapatok önálló táboraiban mintegy háromszázezer tanuló töltötte játékkal, pihenéssel, hasznos szórakozással a szünidő |napja|it mondta Haraszti István, a Magyar Ü ttör ószövetség Országos Tanácsának titkára, az elmúlt napokban, a KISZ KB székiházában tartott tájékoztatóin. A táborozás pedig egy tartalmas, mozgalmas évet zárt le.

A következő, 1983/84-es esztendőről szólva kiemelte, hogy a programot a hagyományoknak megfelelően, mégis több újszerű elemmel gazdagítva hirdették meg. Továbbra is csak a cselekvési irányokat és nem a konkrét programokat határozzák meg az úttörőcsapatok számára. A csapatok tagjai választhatnak jelmondatot, és tevékenykedhetnek annak szellemében.

Üjdonság, hogy az úttörőévet szakaszokra bontották, amelyek az 1983/84-es esztendő kiemelkedő eseményeihez kapcsolódnak.,

Az első szakasz augusztus 29- től december 12-ig tart, amikor a környezet szebbé tételét, az időskorúak életkörülményeinek javítását szolgáló társadalmi munkaakciókait helyezik előtérbe. Ennek az időszaknak a végén tartják Miskolcon az Ifjúvezetők Országos Konferenciáját. A második szakasz december közepétől 1984. május 24-ig tart, ekkor az úttörőközösségek csapathagyományaik szerint tisztelegnek történelmi múltunk jeles eseményei, a hazáért harcolók emléke előtt. A harmadik szakasz 1984 májusától augusztus 20-ig, az úttörőnyár végéig tart.

Az idei első nagyobb rendezvényt szeptember 10-én, szombaton — rossz idő esetén másnap — tartják a budapesti hűvösvölgyi nagyréten: sárkányépítő és -repítő versenyt hirdettek a Népművelési Intézetek közösen. A tervek szerint az eseményen részt vevő úttörőket ifjú művészek és úttörővezetők tanítják a sárkánykészítés fortélyaira. Kiállításom mutatják a legszebb, legérdekesebb sárkánytípusokat, és azok történetét. A száznál több repülőszerkezet közt lesz ősi kínai lepkesárkány, és hatalmas, akár ember felemelésére is alkalmas harcisárkány.

A fölöttébb érdekesnek ígérkező programot hőlégballon- és sárkányrepülő-bemutatók, báb- és pantomim előadásiok egészítik iki.

Reméljük, hogy megyénket több csapat — raj vagy őrs képviseli majd a hűvösvölgyi nagyréten, cselekvőként és nézőként egyaránt.

DÚSA LAJOS:

Tyúkpiac

A tyúkpiac: pipi-tér. Nem nyílik ott pipitér, csak buksza a pipikért. Nagyot rikkant kakas úr felháborodva, vadul:

— Még kelleti is magát ez a ledér társaság!

— Hol él a medve? — kérdezte egyszer, valamikor régen egy édesapa a kislányától.

— A sivatagban — felelte a kislány.

— A jegesmedve?

— Az állatkertben.

Magnetofonszalagra vette. Egyszer aztán elindították a gépet, s a kislány meg az édesapa nevetve hallgatta végig a régesrégi beszélgetést. A kislány azóta már megtanulta, hol élnek a medvék, nagyokat kuncogott, miket nem beszélt, amikor még csak ötéves volt. Mert azóta nagylány lett belőle: kilencéves.

Végighallgatták a sivatagi meg az állatkerti medvés mókát, aztán arról beszéltek: hogyan lesz a csillag. A kislány apukája még sose látta, hogyan hirtelenedik az égre a csillag, az kerekedett ki az egészből, hogy mind a ketten mondtak ezt meg azt, s a végén egyszercsak valamiképpen mégis feltűnt az első ragyogó, hunyorgó égi szembogár: a csillag megszületett.

Édesapa sokat járt a kórházba mostanában. Egy nap aztán azzal állított haza:

— Kit szeretnél, Katikám, testvérnek, kislányt vagy kisfiút?

— Kisfiút.

— Hát akkor legyen kisfiú! — mondta édesapa. — Megszületett a csillagunk.

— Hogy hívják?

— Leventének.

Meg sem várták az első égit, elindultak. Egy ablak mögött soksok kis csecsemő feküdt pólyába csavarva, mindegyik jobbra fordította a fejét, csak egyetlenegy bolondozott: balra tekerte a buksiját, és nézegetett bele a vakvilágba.

— Ö a kistestvéred — mondta az édesapa.

— Jaj, de széo! Játszhatok majd vele?

összeállította: Selmeci Katalin

— Persze, ha egy kicsit megnő és nem éget.

— Mert a csillagok először nagyon sütősek.

— És a sivatagban élnek.

— És az állatkertben.

A kislánv meg az édesapa akkor a két legokosabb ember volt az egész világon, csak senki sem tudta: a többiek tülekedtek az ablak előtt, olyasmit gügyögtek, hogy a megmaradók öt négyzetet lit”, „tisztára az apja”, ők pedig elillantak, ballagtak hazafelé, s megkeresték az égen az első csillagot.

Győri László

REJTVÉNYFEJTÖKNEK

Ezen a héten logikai fejtörőt közlünk. Az itt látható gyufáikból négy szálat vegyetek el úgy. hogy a megmaradók öt négyzetet alkossanak!

Akinek sikerült megoldani, kérjük, küldje be a megfejtést szerkesztőségünk címére — Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, 6001. Pf. 76. — szeptember

10-ig. A levelezőlap címoldalára most is írjátok rá: Üt- törőrejtvény! A helyes megfejtők között tíz darab könyvet sorsolunk ki, s postázunk címükre.

r"1

« m I— ■ m

<l-----------A

i

«

■------------m

• '

T------- ^

.....

...... ^------------a-----------m

■

r %

*

(i

4

... , __Mp-----------•

Lakatos András-Láng Zsuzsa

26. Molnár Tibor, akit mindenki csak „totókirályként” ismer, legnagyobb állma- még ma is az, hogy legyen egy saját fociicsaipata. Egy Molnár Tibor csapata névre hallgató tiszta, korrekt együttes, amelyet ő finanszírozna, edziene és menedzselne. >

Meg is lett volna erre a lehetősége, mi vel van Baján, két elhanyagolt állapotban tevő focipálya. Ügy tervezte, hogy ha tesz a totón egy nagyobb nyereményei akkor megveszi az egyiket, és építtet belőle egy szuper pályát. Aztán a maga tudósa szerint összeválogatna egy csapatot, amelyik a területi bajnokságból rövid idő alatt az NB I-be emelkedne...

Olyan átéléssel mesél minderről, hoigy már szinte én is látom -magam előtt a zúgó arénát, a pályára kifutó vendégcsapatot és a Molnár Tibor feliratú mezt viseülő játékosokat.

*

— Ebben az álomválogatottban benne lettek volna azok a tehetséges játékosok, akik eladták csapatukat?

— Nem. Csak egy példát m-omdok; Ma,gya;rország egyik legjobb középhátvédje pillanatnyilag a debreceni -Kinizsi játékosa, Takács. Én- egyszer odamentem -hozzá, és megmondtam neki, hogy milyen eredményért mennyi pénzt adok neki. ö tágra meredt szemmel rám nézett, és már a második szavánál -láttam, hogy a -régi -nagyokhoz hasonló mentals, tású játékossal van dolgom. Amikor láttáim, hogy valaki tiszta-, azzal nem forszíroztam tovább a dolgot

Persze, nemcsak a magyar játékosokról tudok mindent. Aki számottevő a világ labdarúgásában, azt én jó húsz éve figyelemmel kísérem. Amikor letartóztattak, akikor szóltam is a főhadnagynak, hogy -nyugodtan hagyja a jegyzeteimet, ment azok csak az általam vezetett statisztikák a világ labdarúgóiról. Évente -legalább két ilyet készítettem. Mindent tudok a fociról. Náincs Magyarországon olyan szakvélemény, ami a focival kapcsolatos, és én ne ismerném.

Egészen kicsi korom óta foglalkozom a focival, és totózgattam is. A bátyám ízig-vérig megrögzött totós volt. Tőle ragadt aztán rám sok minden. Emlékszem, ötödikes-hatodikos koromban már mindenkinek mutogatta a faluban-, hogy 10-es találatom van. Akkor még a li2-es volt a- telitalálat. Szóvad már jó régien- kezdődött.

12 éves koromban-, az általános iskola igazgatója engedélyt adott arra, hogy játszhassak az ifjúsági csapatban. Két év múlva -már a megyei első osztályban, játszottam, és tagja voltam a megye ifjúsági váltogatott keretének. Szakmunkás,tanuló-bizonyítványom megszerzése után Budapestre kerültem próbajátékra a Ferencvárosi Torna Clubba, ahol -be is váltam. Ekkor sajnos, *a szüleim nem engedték meg hogy Pesten maradjak.

Hazajövetelem után. azonnal leigazoltak a bajai Vasas MTE NB -IiII-as csapatához, és elhelyeztek dolgozni a szakmámba a Ganz Villamossági Művekhez.

1969 decemberében aztán mégis teljesült az álmom: az iFTC igazolt játékosa lettem. Pestre kerültem újbóli ahol akkori, edzőm, Dalnoki Jenő elhelyezett dolgozni egy húsipari vállalathoz. Előbb a Fradi- ifi Il-iben. majd az ifi I-ben- játszottam. Az 1962-es óv nem volt szerencsés számomra. Megműtötték porcleváilássail és szalagsérüléssel is. Kimaradtam a csapatból.

Visszakerültem Bajára -újból itt lettem csapattag. A lábam azonban soha nem jött már rendbe. Inkább fotóztam. Csak kis összegekben, éppen csak a játék miatt. Nyerni is talán csak egyszer nyertem, akikor is keveset.

1978-ban- megnősültem, de nem sikerült a házasságom, és egy é,v -múlva elváltunk. Engem nagyon megviselt a dialog. Ráadásul ebben az időben egy szörnyű betegségen is átestem. Senki nem volt mellettem. Nem -volt más szórakozásom, mint a- fotózás. Pénzem ugyan nem volt, csak önbizalmam. Elhatároztam, hogy tel-ivágok egy hetet, öt olasz fixet kellett elérni, a magyarokat hiáromesélyesre játszottam. Hárman voltunk a buliban — és bejött! De csak 13-as. Pedig a ^1 ls megvolt. Csakhogy miközben sorba álltam, hogy befizessem a pénzt, hallottam, hogy mindenki ugyanazt a +l-et mondd a, amit én ds meg ákarta-m játszani. Menet közben

(mérgemben kitöltöttem egy másik szelvényt. Ahogy ez előre várható is volt, a +tl nem jött be. így csak 9000 forintot nyertünk a 4 millió helyett. Ekkor aztán beindultam. Két hét múlva -már újabb 200 ezer forintot nyertem. Kezdtek rám figyelni.

Először arról tettem híres, hogy soha nem bontásban játszottam. Végig tippeltem, az adott -hétfői függően. Játszottam például 9 -1 3-at. Az olasz mérkőzéseket abszolút háromeséllyesre vettem, és be- játsz-ottam 9 háromesélyest 97 ezer forintért. Mesélték nekem, hogy így a -bontásos játék, úgy a bontásos játék, de csak ollyan szisztémákat próbáltak nékem bemagyarázni, amiket én már gyerekkoromban, végigcsináltam kis pénzekben,. Amit nagy tudálékoskodva előadtak, azt én már régóta tudtam, hogy nem úgy van. Nyerni nagy pénzben tehet, úgy, hogy megtippeli az ember. Tulajdonképpen ettől szép, ebtől van értelme az egésznek.

Aztán egyre több totózó kezdett hozzámcsapódni. Ök mondták azt is, hogy egy-egy csapatot meg lehet -keresni és pénzt a-dni nékik az eredményért. Ezt ón ió ideig nem csináltam, de egyszer az egyik csapat nem azt az eredményt hoz-tai, amit vártaim tőlük. A szünetben odamentem az edzőjükhöz, és felajánlottam 15 ezer forintot. Aztán szóltam a játékosoknak is. Győztem.

Akkor -már tényleg sok olyan eset volt, amikor direkt azzal a céllal kerestem meg csapatokat a mérkőzések előtt, hogy megtudjam, milyen eredmény születik. Sokszor előfordult, hogy a játékosok mór előre tudták ig az eredményt. Aki pedig nekem ezt elmondta, annak természetesen honoráltam a szívességét. Volt miiből. Soha nem voltam szűkmarkú. -Ezért is lettem ón a totókirály.

Az biztos, hogy én- tudtam a legnagyobb dolgokat pginálnii. Ejj tettem ki és hoztam fel csapatokat. Meg^ aztán nagyon vágtam a totóit meg a fixeket. Később már az dg bejött, aiml-re csak úgy rámondtám. Nem voltaim kicsinyes a csapatokhoz sem. Amit ígértem, azt meg is adtam. Aztán mindez ‘elterjedt rólam.

(Folytatás a következő lapszámunkban)

® Fadrusz János kolozsvári Má-