Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

4 • PETŐFI NÉPE § 1983. ftugusitiu 10. \ KÖNNYEBB LETT A MUNKA Dinnye a „körhintán”... • As IFA gépkocsi olda­lára akasztott rakodóval gyorsabb és könnyebb a munka. szedéssel, no meg a tábla szélén a dinnyék kupacba rakásával Így is sokat cipekedürik. Az ötletes szerkezetet Bor Sán­dor műhelyvezető-helyettes ta­lálta ki és Szabó Tibor esztergá­lyossal együtt készítették el. — Minden teherautóra rá­akasztható, hidraulikus meghaj­tású ez a dinnyeszáilMtó szerkezet — imomdfia Bor Sándor. Megjegy­zem, hogy nekem erről a vidám­parki óriáskerék jut az eszem­be, annak mintegy torpésített változata, amire a konstruktőr bólint is, de hozzáteszi: a diny- nyeszállító kosarak is vezéreltek, egy erre alkalmas szerkezettel. — Nem több az egész ötven ki­lónál, ketten könnyen levesszük, feltesszük a földtől három méter magas 'gépkocsioldalra. Fel- és le­rakodáshoz egyaránt használható. Percenként 50 dinnyét lehet a ko­csira rakni ezzel a szerkezettel, a korábbiaknál' lényegesen keve­sebb fizikai munkával. — Nagy sikere van ennek a rakodógépnek — szól közbe Gyenis Lajosné, aki az utóbbi há­rom évben kapcsolódott a diny- nyetermesztésbe. — Mindenki ezt akarja használni. Kétszer többet tudunk fölrakni a teherautókra, a dinnye -V törik annyira, szórval nagyon jó... Most a szigetcsépi fajta szedé­sének vége félé tartanak a szövet­kezetben, s kezdik a „tökképű” Carles ton Gay amerikai fajba szü­retelését. Az utóbbiak között nem ritka a 15 kilós sem. amit géppel mégiscsak könnyebb lesz a szál­lító járművekre tenni. Az egysze­rű, ötletes kis rakodógép szer­kesztői azon is gondolkodnak, ta­lálmányként kellene benyújtani és szabadalmaztatni ezt a masi­nát ... Annyi bizonyos, ha tudo­mást szereznek az ország külön­böző részein a dinnyetenmesztők erről a „körhintáról”, nyomban szeretnének vásárolni belőle. Megérné az elterjesztése, taián még az országhatáron túlra is. Csabai István • A dinnyeföldeken dolgozók a táblaszéll csőszkunyhó mellett költik el naponta ebédjüket. Kedvelt nyári gyümölcsünk a dinnye, amiből az idén giawiag termés volt, bár a szákértők azt mondják, nem elég , .darabos”, ami annyit tesz: nem híztak nagy­ra, kevés a 8—10 kilós. Az aszály a dinnyének sem használt, a sok nap viszont megérlelte, az aprók Is édesek. Nemcsak a magyarok csemegé­je a dinnye, hanem a környező országok lakói is szívesen fo­gyasztják. Azt mondják, a bécsi piacon drágább, mint a déligyü­mölcs... Nyugat- és Észalk-Európa országaiban sokan vásárolhatják ezekben a napokban is a jó ízű magyar dinnyéket, mivel ebből az idén jelentős volt az export. A megyéből is sokat szállítottak, leg­többet a nagy termelési hagyo­mánnyal rendelkező érsek Csanádi Búza kalász Termelőszövetkezet- báL Dancsa Béni kereskedelmi szakvezetővel, akit errefelé a dinnyetermesztés kitűnő szakem­berének ismernek, jártam a szö­vetkezet száz hektáros dinnye- földjén. — Kicsit megcsapkodta a jú­nius végi jégeső a területet — mondja « lé töredezett 'hajtásvé­geket mutatva. — Nálunk azért jó termés van, néhányszor eső áztat­ta a Csanádi határt, s így mint­egy 25 tonna dinnyét tudunk szedni hektáronként. A termesztés jövedelmezőségét a termésátlag és a piaci helyzet meghatározza. Az utóbbi szem­pontjából az sem mindegy, mi­lyen korán, érik a dinnye, vagyis tudják-e nZ elsők között kínálni a hazai piacon és a külföldi ve­vőknek. — A Jövedelemre most nem pa­naszkodhatunk — folytatja. — Ugyanis négy hektáron sikeres volt a sikfóliás termesztés, amely nyolcszázezer forint árbevételt hozott A többi területről 80—100 ezer forint bevételre számítunk hektáronként. A jó években há­rommillió forint a dinnyetermesz­tés tiszta jövedelme. Mintegy öt­száz tonnát exportálunk az idén a megyei ZÖLDÉRT szervezésé­ben NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Két évtizede gyakorolják a dinnye termesztést) Érsekcsaná­don. Nemcsak szeretik, hanem mesterei is lettek ennek a nagy szakértelmet igénylő munkának, amely kora tavasztól, a palánta- neveléstől, október elejéig tart. Többféle gépet Í6 használnak: holland gyártmányút a tápkocka készítéséhez, a palántaültetést géppel végzik és az utóbbi idő­ben a vegyszeres gyomirtás, a nö­vényvédő szerek kiszórása heli­kopterről történik. Amiért a dinnyeföldre kiautóz­tunk, annak elsődleges oka az volt, hogy egy újabb kisgép kipró­bálását kezdték meg a mostani szüretkor. Első hallásra egysze­rűnek tűnt a dolog, mivel egy dinnyerakodó gépről van szó. A tsz szakemberei mondogatták: ezt meg kell nézni, Ilyet az ország­ban sehol sem lehet látni. Meg­vallom, kicsit el is ámultam, amikor megláttam. Egyszerűsége, praktikussága lepett meg. A ra­kodásban részt vevő Kist Mihály szavai is elgondolkoztattak: — Az a csoda, hogy korábban nem találták fel! Mennyi fárad­ságtól mentesültünk volna... A Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Pontosan fél évszázaddal ez­előtt — 1934 őszén — Magyar Apróvad Értékesítő KFT néven, szerény alaptőkéjű új vállalatot jegyeztek be a Fővárosi Cégbíró­ság nyilvántartásába. A vállal­kozók nagy reményeket fűztek az új kezdeményezéshez, de azt álmukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk, a MA­VAD — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konverti­bilis valutában egy esztendő alatt egymilliárd 160 millió fo­rint értékű exportforgalmat bo­nyolít le. A nyúl, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom legjelen­tősebb tényezője, a vadászat, még néhány évvel ezelőtt igen­csak elhanyagolható bevételi forrás volt. A régebbi feljegyzé­sek szerint 1957-ben mindössze 15 vadász látogatott el hozzánk. Ma ezekre rúg a számuk. A MA­VAD nyilvántartása szerint tíz­ezer harminchat vadász látoga­tott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszországból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett yadá- szok, ötszázmillió forintnál töb­bet költöttek itt-tartózkodásuk idején. A külföldi piacokon kelendő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élővad is. Kü­lönösen az olasz és francia nagy- kereskedők vásárolnak évről év­re több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A rangos szállodák étlapjainak elmaradhatatlan ínyencsége már a magyaros nyúlpaprikás, a ma­gyar fácán-, fogoly- és galamb- pecsenye. S ugyan ki gondolná, milyen karriert futott be a csiga Az el­ÖTVENÉVES A MAVAD múlt évben 71 millió forint ér­tékben több mint egymillió-négy- százharmincezer kilót szállított külföldre a MAVAD. Ez az ex­portcikk egyébként több erre vállalkozó diáknak, s kisebb ke­resetű nyugdíjasnak nyújt ki­egészítő bevételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevételét sza­porítja továbbá a magyar puli és a komondor, valamint a pióca a galamb és a rák. Feldolgozva— többért A vadászat 'gyors növekedésé­nek példája ösztönzi a vállalatot arra, hogy ez utóbbi, jelenleg még kis volumenű szállítások növelését szorgalmazza. Ügyes piackutató munkával — nem egyszer éppen az Ideérkező va­dászokkal kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedővel te­remtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek nyilvánított termékek piacának bővítésére. E tevékenységnek érdekes eredmé­nyei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar diszhalex- port. Néhány kezdeményezőkész­ségéről ismert termelőszövetke­zetben — a vállalat ösztönzésé­re és segítségével — már mel­léküzemági díszhaltenyésztés szervezésével is foglalkoznak. Mind nagyobb szerepet szán­nak a MAVAD-nál annak, hogy termékeiket, ne natúr állapot­ban, hanem különböző módo­kon feldolgozva juttassák el kül­földi vásárlóikhoz. E cél érdeké­ben, a múlt évben Vecsésen kí­sérleti telepet létesítettek. Itt különféle szakmák rangos szak­emberei jelenleg például azzal kísérleteznek, hogy a csigát — burkától megszabadítva — kony­hakész állapotban szállíthassák — természetesen a mainál ma­gasabb áron — a külföldi vásár­lóknak. Párhuzamos kísérletek folynak a megmaradó csigaház feldolgozásának módszereire is. hiszen a csigaház egyebek között a gomb- és díszműiparban hasz­nosítható. Újdonság a vadbőrrel bevont, . valamint a fűz és vadbőr kombi­nációjú bútorgarnitúra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nemzetközi bútorkiállitáson mu­tatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább elő­térbe kerülő termelő—termeltető tevékenységében fokozott szere­pet szán azoknak a mezőgazda- sági üzemeknek — téeszeknek, állami gazdaságoknak —, ahol az év bizonyos időszakában jelen­tős munkaerő-tartalékok szaba­dulnak fel, s keresik a lehetősé­get e kiegészítő tevékenységek okos megszervezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználvg a mindig "új kezdeményezésekre törekvő vállalat a megújulás útját keresi a feldolgozó tevékenység bővíté­sében. Eközben azonban arról sem feledkeznek meg, hogy a már jól bevált valutaszerző te­vékenységet további szolgáltatá­sokkal, olyan színvonalra emel­jék, amivel nemcsak állják az egyre fokozódó nemzetközi ver­senyt, hanem az ideérkező kül­földi vendégek fogadásával, ud­varias kiszolgálásával hazánk idegenforgalmi jó hírét is erősí­tik. K. Z. Gyárépítés-kiskőrösi módra A MEZŐGÉP kiskőrösi gyárá­ban hárman is segítségemre siet­tek, mikor azt kérdeztem: dol­goznék-e itt szakmai gyakorlaton levő fiatalok. Kovács Lajos Hő- mérnök, Szénái Miklós pérttMikár és Baranyi Antal személyzeti ve­zető kapásból egy tucat nevet so­rolt föl: aniind olyan ifjakat — 14 és 24 éves kor között —. rikiüc év közben iskolába járnak, a nyár néhány hetében pedig a gyár mű­helyeiben dolgoznak. — Hogy kerültek ide a nyolca­dikat végzettek? Méghozzá ilyen sokan! —r Az úgy volt — kezdte a fő­mérnök a magyarázatot —, hogy egyszer társadalmi munkában se­gítették az udvart rendbe ráütni az Üjáskola úti általános iskolá­sok. Szép munkát végeztek, meg kell hagyni. Aztán előáUték a kérdéssel: tjöhetnének-e hozzánk a nyárra is? Így történt, hogy több csoportban — és most már nem csak az említett ikkolábód — beálltak egy-egy hónapra segéd­munkásnak. Cmiként jötték, és nagyon komolyan veszik a mun­kát. Közöttük van a fiam í®, és ennek azért örülök, mert a ‘kis­kunfélegyházi gépipari szalklkö- zép iskoláiba jár 'majd' ősztől. Nem árt. ha előtte megismeri « fizi­kai munkát, a munkahelyi fe­gyelmet! A középső korosztályt a szak­középiskolások képviselik. Szendi Miklós mesélte, hogy már évek óta ápolják a kapcsolatot a gép­ipari iskolákkal, szeretnék, és legtöbbször sikerül ds elérni, hogy a íBáas-Kiskun megyei gyerekek közül minél tölbben jöjjenek a kiskőrösi gyárba. Egyelőre nyárra — aztán hátha kedvük támad itt letelepedni! — Ez logikus — vette át a szót a téma illetékese, a személy­zeti vezető. — Ne Debreceniből, Budapestről csalogassuk a fiatal szakembereket, miközben a mieink meg máshová mennek! Mindenesetre a próbálkozások­nak eredménye is van, hiszen már húsz fölött van azoknak a száma, akik a szakközép iskola elvégzése után dtf vállaltak munkát. Haza­jöttek a fiatalok, akik a pécsi, szegedi, kiskunfélegyházi, (kiskun­halasi iskolákban' tanultak. Mára diszpécser, művezető, csoportve­zető lett 'belőlük. — Milyen feladatokkal lehet megbízni például a 14 éréseket, akik épp csak túlléptek a gye­rekkoron? — A legfiatalabbak könnyű £i*- zikai segédmunkát végeznek — válaszolta Kovács Lajos. — Cso­magolnak, alkatrészt számolnak, előkészítik a leltárra az anyago­kat. A középiskolások már a mű­helyekbe kerülnek, olyan terület­re, ahofl hasznosíthatják az eddig tanultakat. Általában az iskola típusának megfelelően gépszere­lést, szerszámkészítést végeznék, vagy marón, esztergán dolgoznak. A főiskolások szintén gépre ke­rülnek, egy közülük műszaki raj­zolást vállalt, miután a hivatáka gyakorlati idejét már letöltötte. A fiatalok közül soknak a szülei is itt dolgoznak. Nem meglepő tehát, ha az egyik gép melett szintén egy Daranyit találunk. Ba­ranyi László, a személyzeti vezető fia, a kecskeméti GAMF elsőéve­se vcűt, most nyári gyakorlati munká ját végzi. — Már az iskola előtt is dolgoz­tam Itt egy évet, és ha elvégzem, szeretnék újra visszakerülni a vá­rosba, az üzembe — kezdte. — Most marósként dolgozom. Meg­győződésem, hogy a nyári gya­korlat és az iskola kölcsönösen hat egymásra. A gyakorlat rend­szere akkor jó, ha az ember olyat • ... mostanában az iskolák Job­ban felkészítik őket a gyakorlati oktatáson — állította Szokody Fe­dor. (Méhesi Éva felvételei.) csinálhat, ami' közvetve kapcsoló­dik a tanulmányaihoz, illetve a majdani munkájához. (Reális ké­pet kapok így a gyárról — ami esetleg nem is egyezik mindig a tanultakkal, hiszen a korszerű technológia ellenére sincsenek itt olyan gépek, berendezések, ami­lyenekkel a tankönyvek már fog­lalkoznak. A vállalatok többsége viszont hasonló: ezekkel n gépek­kel kell majd dolgoznom még jó Ideig, ha végzek. Albert János ottj áriunkkor gyakorlati idejének utolsó hetébe lépett. Ügy tervezte, megtoldja még néhány nappal, azutáni jöhet a pihenés, az utoflsó erőgyűjtés a szegedi Déri Miksa Szakközépis­kola negyedik osztálya előtt. A Annál Jobb, minél több terüle­tet megismerhetek — mondta Ál- bért János, » nyári gyakorlat utol­só hetében. — Ez még nem az utolsó év lesz — .magyarázta —, mivel meg­próbálom a most Induló teohni- kusminősíto osztályt is elvégez­ni. Után« föltétlenül ide pályá­zom, hiszen már második éve gyakoriaitra is hazajövök. Idén nem éppen a szakmámban töltöt­tem a négy hetet, mivel szer­számkészítőként alkalmaztak, ho­lott géplakatos .leszek. De ez nem baj: sóinál jobb, minél több terü­letet megismerhetek. A nyári gyakorlat ideje alatt vizsgázik az iskola, a diák, és vizsgáznak a gyáriak. Szokody Fe­dor művezető is már évek óita fog­lalkozik a fiatalokkal, és a mos­taniakkal különösen elégedett. — Mtért? ök mások? — A tanultakat remekül haszno­sítják — indokolta véleményét. — Érezni rajtuk, hogy nem elő­ször látnak gépeket. Nagyon gyor­san felveszik a munka ritmusát, amellett úgy veszem észre, mos­tanában az iskolák is jobban fel­készítik őket a gyakorlati okta­táson. Ha öt évvel ezelőtt kérdez, bizony még egészen más lett vol­na erről a véleményem! Aki végigmegy a gyárudva­ron, csak annyit vesz észre: a munkászubbony fölött aZ arc még lányosam sima; vagy a mozdula­tok szögletessége árulkodik: ka­maszkorú, vagy épp most lép felnőttsorba a gépre ha'jló. Mert egyébként ugyanolyan munkások ők, min t akik egész évben a mun­kapad mellett állmaik. Lelkesen és pontosan végzik a rájuk bízott feladatokat. Épp úgy, mint ahogy majdan ők is elvárják a MEZO- GÉiP-hez nyári munkára érkező fiataloktól. Ez a .gyárépítés” — kiskőrösi módra. Fejszét Edit KISKUNFÉLEGYHÁZA, VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET Egyensúlyba hozni a gazdálkodást A véletlen úgy hozta, hogy részt vettem a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőségi ülésén. Pesir István elnöktől előzőleg arról érdeklődtem, hogy miként igyekeznek pótolni a szárazság okozta károkat. — Éppen erről tárgya­lunk a nemsokára kezdődő vezetőségi ülésen. Elké­szült az első félévi gazdasági mérlegünk, most már látjuk, hogy mintegy 10 millió forlntttal csökken­tette nyereségünket az aszály. Azt vitatjuk meg, miként lehetne más ágazatokból egyensúlyba hoz­ni a gazdálkodást —, válaszolta kérdésemre, s egyúttal meg is hívott a tanácskozásra. A vezetőség megbe­szélését az optimizmus jellemezte. Kitűnt, szá­mos lehetőség van ar­ra — a gondok ellenére —,-hogy teljesítsék nye­reségtervüket. Dobravsz- ki Miklós termelési el­nökhelyettes értékelése szerint április 1. és jú­nius 12-e között mind­össze 70 milliméter csa­padékot kaptak a föl­dek, amely gabonából mintegy 4 millió forint értékű terméskiesést okozott. A gyümölcster­mesztésben félmillió fo­rint csökkenést mutat­nak a számok a tervhez képest. Air. utóbbi na­pokban hullott csapadék már nem sokat segített, legfeljebb a még na­gyobb károk keletkezé­sét előzte meg. Kedvezőbb kép ala­kult ki az álattenyész- tésben. Az első félévben a tervezettnél csaknem 7 millió forinttal volt több a árbevétel, első­sorban a szarvasmarha kedvező értékesítésének köszönhetően. Az állo­mány 98 százalékát ex­portra szállították. A jó takarmányozásnak tud­ható be, hogy az elő­irányzottnál magasabb volt a tejhozam is. A juhtenyésztésben a ter­vezett árbevétel kétsze­resét érték el. A leg­nagyobb hasznot a bá- rányeladós hozta. To­vább csökkentették a költségeket, például az abrakfelhasználás az előírt norma alatt ma­radt. A baromfitenyész­tésben viszont akadnak gondok. A közelmúltban befejezett vizsgálat ta­nulságait igyekeznek hasznosítani a követke­ző hónapokban. Az állattenyésztés em­lített árbevétele mintegy másfél millió forint nye­reségtöbbletet hozott. Az év végéig még számos lehetőségük van továb­bi eredmények elérésé­re. — Az előzetes jelzé­sek szerint a gépüzemi ágazatban, az energia­• A forgácsoló üzem dolgozói is vállalták, hogy több százezer forinttal növelik a tervezett terme­lési értéket. program végrehajtásá­ban, az ipari főágaza­tokban még számos tar­talék van. Mi, a veze­tőség igyekszünk a mun­kaszervezésben segítsé­get adni, esetleg — szükség esetén — a szakembereket átcso­portosítjuk — hangoz­tatta Becsei Zoltán fő­könyvelő. Miután ágazatonként megbeszélték, hogy mit lehet tenni, az elnök így sommázta a vezető­ség döntéseit: — A vezetők egy nyelven beszélnek, ugyanazt akarják elér­ni. Azt szeretnénk, ha a munkahelyi közössé­gek megbeszélésein a gazdák gondolkodása, szemlélete igazodna mostani gondjainkhoz. Az eddigi tapasztalatok jók: hiszen az ágazatok­ban érvényesülnek azok a törekvések, amelyek­ről a mostani vezetőségi ülésen tárgyaltunk. Kü­lönösen számítunk 44 szocialista brigádunkra, melyeknek mintegy fél­ezer tagja van. Kezde­ményezéseik sokat se­gíthetnek elképzeléseink megvalósításában. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents