Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-16 / 193. szám
4 • PETŐFI NÉPE § 1983. ftugusitiu 10. \ KÖNNYEBB LETT A MUNKA Dinnye a „körhintán”... • As IFA gépkocsi oldalára akasztott rakodóval gyorsabb és könnyebb a munka. szedéssel, no meg a tábla szélén a dinnyék kupacba rakásával Így is sokat cipekedürik. Az ötletes szerkezetet Bor Sándor műhelyvezető-helyettes találta ki és Szabó Tibor esztergályossal együtt készítették el. — Minden teherautóra ráakasztható, hidraulikus meghajtású ez a dinnyeszáilMtó szerkezet — imomdfia Bor Sándor. Megjegyzem, hogy nekem erről a vidámparki óriáskerék jut az eszembe, annak mintegy torpésített változata, amire a konstruktőr bólint is, de hozzáteszi: a diny- nyeszállító kosarak is vezéreltek, egy erre alkalmas szerkezettel. — Nem több az egész ötven kilónál, ketten könnyen levesszük, feltesszük a földtől három méter magas 'gépkocsioldalra. Fel- és lerakodáshoz egyaránt használható. Percenként 50 dinnyét lehet a kocsira rakni ezzel a szerkezettel, a korábbiaknál' lényegesen kevesebb fizikai munkával. — Nagy sikere van ennek a rakodógépnek — szól közbe Gyenis Lajosné, aki az utóbbi három évben kapcsolódott a diny- nyetermesztésbe. — Mindenki ezt akarja használni. Kétszer többet tudunk fölrakni a teherautókra, a dinnye -V törik annyira, szórval nagyon jó... Most a szigetcsépi fajta szedésének vége félé tartanak a szövetkezetben, s kezdik a „tökképű” Carles ton Gay amerikai fajba szüretelését. Az utóbbiak között nem ritka a 15 kilós sem. amit géppel mégiscsak könnyebb lesz a szállító járművekre tenni. Az egyszerű, ötletes kis rakodógép szerkesztői azon is gondolkodnak, találmányként kellene benyújtani és szabadalmaztatni ezt a masinát ... Annyi bizonyos, ha tudomást szereznek az ország különböző részein a dinnyetenmesztők erről a „körhintáról”, nyomban szeretnének vásárolni belőle. Megérné az elterjesztése, taián még az országhatáron túlra is. Csabai István • A dinnyeföldeken dolgozók a táblaszéll csőszkunyhó mellett költik el naponta ebédjüket. Kedvelt nyári gyümölcsünk a dinnye, amiből az idén giawiag termés volt, bár a szákértők azt mondják, nem elég , .darabos”, ami annyit tesz: nem híztak nagyra, kevés a 8—10 kilós. Az aszály a dinnyének sem használt, a sok nap viszont megérlelte, az aprók Is édesek. Nemcsak a magyarok csemegéje a dinnye, hanem a környező országok lakói is szívesen fogyasztják. Azt mondják, a bécsi piacon drágább, mint a déligyümölcs... Nyugat- és Észalk-Európa országaiban sokan vásárolhatják ezekben a napokban is a jó ízű magyar dinnyéket, mivel ebből az idén jelentős volt az export. A megyéből is sokat szállítottak, legtöbbet a nagy termelési hagyománnyal rendelkező érsek Csanádi Búza kalász Termelőszövetkezet- báL Dancsa Béni kereskedelmi szakvezetővel, akit errefelé a dinnyetermesztés kitűnő szakemberének ismernek, jártam a szövetkezet száz hektáros dinnye- földjén. — Kicsit megcsapkodta a június végi jégeső a területet — mondja « lé töredezett 'hajtásvégeket mutatva. — Nálunk azért jó termés van, néhányszor eső áztatta a Csanádi határt, s így mintegy 25 tonna dinnyét tudunk szedni hektáronként. A termesztés jövedelmezőségét a termésátlag és a piaci helyzet meghatározza. Az utóbbi szempontjából az sem mindegy, milyen korán, érik a dinnye, vagyis tudják-e nZ elsők között kínálni a hazai piacon és a külföldi vevőknek. — A Jövedelemre most nem panaszkodhatunk — folytatja. — Ugyanis négy hektáron sikeres volt a sikfóliás termesztés, amely nyolcszázezer forint árbevételt hozott A többi területről 80—100 ezer forint bevételre számítunk hektáronként. A jó években hárommillió forint a dinnyetermesztés tiszta jövedelme. Mintegy ötszáz tonnát exportálunk az idén a megyei ZÖLDÉRT szervezésében NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Két évtizede gyakorolják a dinnye termesztést) Érsekcsanádon. Nemcsak szeretik, hanem mesterei is lettek ennek a nagy szakértelmet igénylő munkának, amely kora tavasztól, a palánta- neveléstől, október elejéig tart. Többféle gépet Í6 használnak: holland gyártmányút a tápkocka készítéséhez, a palántaültetést géppel végzik és az utóbbi időben a vegyszeres gyomirtás, a növényvédő szerek kiszórása helikopterről történik. Amiért a dinnyeföldre kiautóztunk, annak elsődleges oka az volt, hogy egy újabb kisgép kipróbálását kezdték meg a mostani szüretkor. Első hallásra egyszerűnek tűnt a dolog, mivel egy dinnyerakodó gépről van szó. A tsz szakemberei mondogatták: ezt meg kell nézni, Ilyet az országban sehol sem lehet látni. Megvallom, kicsit el is ámultam, amikor megláttam. Egyszerűsége, praktikussága lepett meg. A rakodásban részt vevő Kist Mihály szavai is elgondolkoztattak: — Az a csoda, hogy korábban nem találták fel! Mennyi fáradságtól mentesültünk volna... A Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Pontosan fél évszázaddal ezelőtt — 1934 őszén — Magyar Apróvad Értékesítő KFT néven, szerény alaptőkéjű új vállalatot jegyeztek be a Fővárosi Cégbíróság nyilvántartásába. A vállalkozók nagy reményeket fűztek az új kezdeményezéshez, de azt álmukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk, a MAVAD — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt egymilliárd 160 millió forint értékű exportforgalmat bonyolít le. A nyúl, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom legjelentősebb tényezője, a vadászat, még néhány évvel ezelőtt igencsak elhanyagolható bevételi forrás volt. A régebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 vadász látogatott el hozzánk. Ma ezekre rúg a számuk. A MAVAD nyilvántartása szerint tízezer harminchat vadász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszországból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett yadá- szok, ötszázmillió forintnál többet költöttek itt-tartózkodásuk idején. A külföldi piacokon kelendő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élővad is. Különösen az olasz és francia nagy- kereskedők vásárolnak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A rangos szállodák étlapjainak elmaradhatatlan ínyencsége már a magyaros nyúlpaprikás, a magyar fácán-, fogoly- és galamb- pecsenye. S ugyan ki gondolná, milyen karriert futott be a csiga Az elÖTVENÉVES A MAVAD múlt évben 71 millió forint értékben több mint egymillió-négy- százharmincezer kilót szállított külföldre a MAVAD. Ez az exportcikk egyébként több erre vállalkozó diáknak, s kisebb keresetű nyugdíjasnak nyújt kiegészítő bevételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevételét szaporítja továbbá a magyar puli és a komondor, valamint a pióca a galamb és a rák. Feldolgozva— többért A vadászat 'gyors növekedésének példája ösztönzi a vállalatot arra, hogy ez utóbbi, jelenleg még kis volumenű szállítások növelését szorgalmazza. Ügyes piackutató munkával — nem egyszer éppen az Ideérkező vadászokkal kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedővel teremtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek nyilvánított termékek piacának bővítésére. E tevékenységnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar diszhalex- port. Néhány kezdeményezőkészségéről ismert termelőszövetkezetben — a vállalat ösztönzésére és segítségével — már melléküzemági díszhaltenyésztés szervezésével is foglalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nál annak, hogy termékeiket, ne natúr állapotban, hanem különböző módokon feldolgozva juttassák el külföldi vásárlóikhoz. E cél érdekében, a múlt évben Vecsésen kísérleti telepet létesítettek. Itt különféle szakmák rangos szakemberei jelenleg például azzal kísérleteznek, hogy a csigát — burkától megszabadítva — konyhakész állapotban szállíthassák — természetesen a mainál magasabb áron — a külföldi vásárlóknak. Párhuzamos kísérletek folynak a megmaradó csigaház feldolgozásának módszereire is. hiszen a csigaház egyebek között a gomb- és díszműiparban hasznosítható. Újdonság a vadbőrrel bevont, . valamint a fűz és vadbőr kombinációjú bútorgarnitúra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nemzetközi bútorkiállitáson mutatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább előtérbe kerülő termelő—termeltető tevékenységében fokozott szerepet szán azoknak a mezőgazda- sági üzemeknek — téeszeknek, állami gazdaságoknak —, ahol az év bizonyos időszakában jelentős munkaerő-tartalékok szabadulnak fel, s keresik a lehetőséget e kiegészítő tevékenységek okos megszervezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználvg a mindig "új kezdeményezésekre törekvő vállalat a megújulás útját keresi a feldolgozó tevékenység bővítésében. Eközben azonban arról sem feledkeznek meg, hogy a már jól bevált valutaszerző tevékenységet további szolgáltatásokkal, olyan színvonalra emeljék, amivel nemcsak állják az egyre fokozódó nemzetközi versenyt, hanem az ideérkező külföldi vendégek fogadásával, udvarias kiszolgálásával hazánk idegenforgalmi jó hírét is erősítik. K. Z. Gyárépítés-kiskőrösi módra A MEZŐGÉP kiskőrösi gyárában hárman is segítségemre siettek, mikor azt kérdeztem: dolgoznék-e itt szakmai gyakorlaton levő fiatalok. Kovács Lajos Hő- mérnök, Szénái Miklós pérttMikár és Baranyi Antal személyzeti vezető kapásból egy tucat nevet sorolt föl: aniind olyan ifjakat — 14 és 24 éves kor között —. rikiüc év közben iskolába járnak, a nyár néhány hetében pedig a gyár műhelyeiben dolgoznak. — Hogy kerültek ide a nyolcadikat végzettek? Méghozzá ilyen sokan! —r Az úgy volt — kezdte a főmérnök a magyarázatot —, hogy egyszer társadalmi munkában segítették az udvart rendbe ráütni az Üjáskola úti általános iskolások. Szép munkát végeztek, meg kell hagyni. Aztán előáUték a kérdéssel: tjöhetnének-e hozzánk a nyárra is? Így történt, hogy több csoportban — és most már nem csak az említett ikkolábód — beálltak egy-egy hónapra segédmunkásnak. Cmiként jötték, és nagyon komolyan veszik a munkát. Közöttük van a fiam í®, és ennek azért örülök, mert a ‘kiskunfélegyházi gépipari szalklkö- zép iskoláiba jár 'majd' ősztől. Nem árt. ha előtte megismeri « fizikai munkát, a munkahelyi fegyelmet! A középső korosztályt a szakközépiskolások képviselik. Szendi Miklós mesélte, hogy már évek óta ápolják a kapcsolatot a gépipari iskolákkal, szeretnék, és legtöbbször sikerül ds elérni, hogy a íBáas-Kiskun megyei gyerekek közül minél tölbben jöjjenek a kiskőrösi gyárba. Egyelőre nyárra — aztán hátha kedvük támad itt letelepedni! — Ez logikus — vette át a szót a téma illetékese, a személyzeti vezető. — Ne Debreceniből, Budapestről csalogassuk a fiatal szakembereket, miközben a mieink meg máshová mennek! Mindenesetre a próbálkozásoknak eredménye is van, hiszen már húsz fölött van azoknak a száma, akik a szakközép iskola elvégzése után dtf vállaltak munkát. Hazajöttek a fiatalok, akik a pécsi, szegedi, kiskunfélegyházi, (kiskunhalasi iskolákban' tanultak. Mára diszpécser, művezető, csoportvezető lett 'belőlük. — Milyen feladatokkal lehet megbízni például a 14 éréseket, akik épp csak túlléptek a gyerekkoron? — A legfiatalabbak könnyű £i*- zikai segédmunkát végeznek — válaszolta Kovács Lajos. — Csomagolnak, alkatrészt számolnak, előkészítik a leltárra az anyagokat. A középiskolások már a műhelyekbe kerülnek, olyan területre, ahofl hasznosíthatják az eddig tanultakat. Általában az iskola típusának megfelelően gépszerelést, szerszámkészítést végeznék, vagy marón, esztergán dolgoznak. A főiskolások szintén gépre kerülnek, egy közülük műszaki rajzolást vállalt, miután a hivatáka gyakorlati idejét már letöltötte. A fiatalok közül soknak a szülei is itt dolgoznak. Nem meglepő tehát, ha az egyik gép melett szintén egy Daranyit találunk. Baranyi László, a személyzeti vezető fia, a kecskeméti GAMF elsőévese vcűt, most nyári gyakorlati munká ját végzi. — Már az iskola előtt is dolgoztam Itt egy évet, és ha elvégzem, szeretnék újra visszakerülni a városba, az üzembe — kezdte. — Most marósként dolgozom. Meggyőződésem, hogy a nyári gyakorlat és az iskola kölcsönösen hat egymásra. A gyakorlat rendszere akkor jó, ha az ember olyat • ... mostanában az iskolák Jobban felkészítik őket a gyakorlati oktatáson — állította Szokody Fedor. (Méhesi Éva felvételei.) csinálhat, ami' közvetve kapcsolódik a tanulmányaihoz, illetve a majdani munkájához. (Reális képet kapok így a gyárról — ami esetleg nem is egyezik mindig a tanultakkal, hiszen a korszerű technológia ellenére sincsenek itt olyan gépek, berendezések, amilyenekkel a tankönyvek már foglalkoznak. A vállalatok többsége viszont hasonló: ezekkel n gépekkel kell majd dolgoznom még jó Ideig, ha végzek. Albert János ottj áriunkkor gyakorlati idejének utolsó hetébe lépett. Ügy tervezte, megtoldja még néhány nappal, azutáni jöhet a pihenés, az utoflsó erőgyűjtés a szegedi Déri Miksa Szakközépiskola negyedik osztálya előtt. A Annál Jobb, minél több területet megismerhetek — mondta Ál- bért János, » nyári gyakorlat utolsó hetében. — Ez még nem az utolsó év lesz — .magyarázta —, mivel megpróbálom a most Induló teohni- kusminősíto osztályt is elvégezni. Után« föltétlenül ide pályázom, hiszen már második éve gyakoriaitra is hazajövök. Idén nem éppen a szakmámban töltöttem a négy hetet, mivel szerszámkészítőként alkalmaztak, holott géplakatos .leszek. De ez nem baj: sóinál jobb, minél több területet megismerhetek. A nyári gyakorlat ideje alatt vizsgázik az iskola, a diák, és vizsgáznak a gyáriak. Szokody Fedor művezető is már évek óita foglalkozik a fiatalokkal, és a mostaniakkal különösen elégedett. — Mtért? ök mások? — A tanultakat remekül hasznosítják — indokolta véleményét. — Érezni rajtuk, hogy nem először látnak gépeket. Nagyon gyorsan felveszik a munka ritmusát, amellett úgy veszem észre, mostanában az iskolák is jobban felkészítik őket a gyakorlati oktatáson. Ha öt évvel ezelőtt kérdez, bizony még egészen más lett volna erről a véleményem! Aki végigmegy a gyárudvaron, csak annyit vesz észre: a munkászubbony fölött aZ arc még lányosam sima; vagy a mozdulatok szögletessége árulkodik: kamaszkorú, vagy épp most lép felnőttsorba a gépre ha'jló. Mert egyébként ugyanolyan munkások ők, min t akik egész évben a munkapad mellett állmaik. Lelkesen és pontosan végzik a rájuk bízott feladatokat. Épp úgy, mint ahogy majdan ők is elvárják a MEZO- GÉiP-hez nyári munkára érkező fiataloktól. Ez a .gyárépítés” — kiskőrösi módra. Fejszét Edit KISKUNFÉLEGYHÁZA, VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET Egyensúlyba hozni a gazdálkodást A véletlen úgy hozta, hogy részt vettem a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőségi ülésén. Pesir István elnöktől előzőleg arról érdeklődtem, hogy miként igyekeznek pótolni a szárazság okozta károkat. — Éppen erről tárgyalunk a nemsokára kezdődő vezetőségi ülésen. Elkészült az első félévi gazdasági mérlegünk, most már látjuk, hogy mintegy 10 millió forlntttal csökkentette nyereségünket az aszály. Azt vitatjuk meg, miként lehetne más ágazatokból egyensúlyba hozni a gazdálkodást —, válaszolta kérdésemre, s egyúttal meg is hívott a tanácskozásra. A vezetőség megbeszélését az optimizmus jellemezte. Kitűnt, számos lehetőség van arra — a gondok ellenére —,-hogy teljesítsék nyereségtervüket. Dobravsz- ki Miklós termelési elnökhelyettes értékelése szerint április 1. és június 12-e között mindössze 70 milliméter csapadékot kaptak a földek, amely gabonából mintegy 4 millió forint értékű terméskiesést okozott. A gyümölcstermesztésben félmillió forint csökkenést mutatnak a számok a tervhez képest. Air. utóbbi napokban hullott csapadék már nem sokat segített, legfeljebb a még nagyobb károk keletkezését előzte meg. Kedvezőbb kép alakult ki az álattenyész- tésben. Az első félévben a tervezettnél csaknem 7 millió forinttal volt több a árbevétel, elsősorban a szarvasmarha kedvező értékesítésének köszönhetően. Az állomány 98 százalékát exportra szállították. A jó takarmányozásnak tudható be, hogy az előirányzottnál magasabb volt a tejhozam is. A juhtenyésztésben a tervezett árbevétel kétszeresét érték el. A legnagyobb hasznot a bá- rányeladós hozta. Tovább csökkentették a költségeket, például az abrakfelhasználás az előírt norma alatt maradt. A baromfitenyésztésben viszont akadnak gondok. A közelmúltban befejezett vizsgálat tanulságait igyekeznek hasznosítani a következő hónapokban. Az állattenyésztés említett árbevétele mintegy másfél millió forint nyereségtöbbletet hozott. Az év végéig még számos lehetőségük van további eredmények elérésére. — Az előzetes jelzések szerint a gépüzemi ágazatban, az energia• A forgácsoló üzem dolgozói is vállalták, hogy több százezer forinttal növelik a tervezett termelési értéket. program végrehajtásában, az ipari főágazatokban még számos tartalék van. Mi, a vezetőség igyekszünk a munkaszervezésben segítséget adni, esetleg — szükség esetén — a szakembereket átcsoportosítjuk — hangoztatta Becsei Zoltán főkönyvelő. Miután ágazatonként megbeszélték, hogy mit lehet tenni, az elnök így sommázta a vezetőség döntéseit: — A vezetők egy nyelven beszélnek, ugyanazt akarják elérni. Azt szeretnénk, ha a munkahelyi közösségek megbeszélésein a gazdák gondolkodása, szemlélete igazodna mostani gondjainkhoz. Az eddigi tapasztalatok jók: hiszen az ágazatokban érvényesülnek azok a törekvések, amelyekről a mostani vezetőségi ülésen tárgyaltunk. Különösen számítunk 44 szocialista brigádunkra, melyeknek mintegy félezer tagja van. Kezdeményezéseik sokat segíthetnek elképzeléseink megvalósításában. K. S.
