Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! T**" AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 193. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 16. kedd Víz, tiszta víz (3. oldal) A hétvége legkellemesebb meglepetését Volentér László, a bajaiak motorcsónak-versenyzője szerezte, aki Szegeden Világ Kupa-győztes és magyar bajnok lett á 350 köbcentiméteres sik- lóhajó kategóriában. Kecskeméten folytatódott a Tóth László nemzetközi sakk- emiékverseny és -fesztivál, amelyen a bajnoki küzdelmek mel­lett nagysikerű szimultánt is tartottak a város főterén. A fesz­tiválnap keretében került sor a villámversenyre, amelyet a jó formában lévő szovjet Mihaljcsisin nyert meg. A modellezők Aranyhomok Kupa versenyén — amelyet szin­tén a megyeszékhelyen rendeztek meg — a teljes magyar él­mezőny részt vett. Ezen a kiskunfélegyháziak jeleskedtek. Saj­nos, ugyanez nem mondható el NB Il-es labdarúgócsapataink­ról, amelyek vereséggel hagyták el a játékteret, a bajnoki nyi­tányon. • Képünkön a szovjet Mihaljcsisin ellenfelei és nézői körében Kecskemét főterén. . A hétvége sportmérlege (7. oldal) A kenyér minősége mellett — különösen ilyenkor, nyáron — a legtöbb lakossági kritika talán a vízszolgáltatást éri. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szőkébb hazánk jelentős részének ellátásában vesz részt. Feladata nem köny- nyű. Képünkön dolgozói talajvízszint-süllyesztő vákuum-kuta- kat telepítenek a megyeszékhelyen, mélyvezetésű szennyvíz- csatorna építésénél. WILLY BRANDT A FEGYVERKEZÉS ELLENI HARCRÓL „Törvényes és értelmes” BONN Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, an- naik a véleményének adott han­got, hogy „törvényes és értel- . más” dolog, ha a nyugatnémet közvélemény az ősz folyamán ha­tásos és nagyszabású tüntetése­ken lép fel az amerikai rakéták tervezett telepítése és a fegyver­kezési verseny ellen. A Vorwärts legújabb számá­ban közölt nyilatkozatában, a szo­ciáldemokrata vezető egyúttal azt a reményét is hangoztatta, hogy ezek a megmozdulások „erő- szakmentesek” lesznek, mert a nyugatnémet lakosság csakis az ilyen akciókat fogadná megértés­sel. Brandt szerint az NSZK la­kosságának többsége nem helyes­li az új fegyverek felállítását. Brandt — miközben mindkét n agyira ta 1 ómtól több megegye­zési készséget sürgetett — újra azért szállt síkra, hogy az erő- egyensúly megállapításánál a francia és a brit rakétákat is vegyék figyelembe. Erre a leg­főbb megoldás az lenne, ha ösz- szevonnák a közép-hatótávolságú és a hadászati fegyverékről folyó genfi tárgyalásokat, még akkor is, ha ez a tárgyalások meghosz- szahbításáihoz vezetne — ismétel­te meg az SPD korábbi javasla­tát. KISKUN M A JSÁN Természet­barátok találkozója Igazán nem [tétlenkednek a kis- kunmajsai természetbarátok, akik alig hat éve alapítottak önálló szakosztályt. A százhetven tag lelkességét ékesen bizonyítja az az augusztus 20-ig itartó rendez­vénysorozat is, amely immár ne­gyedik alkalommal teremt talál­kozási lehetőséget az ország ter­mészetbarátainak. Az idei kJiállítássorozatof teg­nap kora este nyitották meg a nagyközség művelődési házában. Dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Simon Gá­bor, a kiskunhalasi városi-járási pártbizottság titkára, Tóth István országgyűlési képviselő és még legalább százötven hivatalos és nemhivatalos érdeklődő volt kí­váncsi a helyitörténeti gyűjte­mény nyitóeseményére: özvegy Benedek Istvánné a falumúzeum­nak ajándékozta az 1926-ban ala­kított Kiskunmajsai Daloskor el­veszettnek hitt, de általa jól meg­őrzött zászlaját. Az aktus után Fehér Ferenc költő nyitotta mega kecskeméti Molnár János népmű­vészeti gyűjteményéből rendezett kiállítást. A művelődési ház előtti park­ban dr. Benics László, a Belke­reskedelmi Minisztérium vendég­látóipari főosztályának vezetője mondott beszédet, méltatva az öt­napos rendezvénysorozat jelentő­ségét. A Vendéglátóipari Mú­zeum, az Iparművészeti Főiskola és az Iparművészeti Múzeum az utóbbi évszázad terítésművészetét tárja a látogatók elé, s bemutat több mint 40 országból származó étlapot. A kiskunmajsaiak kézi­munkákat, a (kecskemétiek virág­kötészeti remekeket állítanak ki, karöltve a félegyháziakkal; a gyermekeket babaikiállítás és né- pijáték-bemutaitó szórakoztatja. Magyar mesterszakácsok pénte­kig francia, erdélyi, dél-amerikai, görög és persze dél-alföldi külön­legességekkel várják a Majsára látogatóikat. NAGYOBB ARÁNYÚ SZOCIALISTA RÉSZVÉTEL VÁRHATÓ Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 16-án nyitja kapuit az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár, a fo. gyasztási javak szakvására. Magyarország mellett 42 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, összesen több mint 46 ezer négyzetméteren. Az előzetes jelentkezések alapján az idei ta­vaszi BNV-hez hasonlóan, az őszi vásáron nagyobb arányú lesz a szocialista országok részvétele: főként Bulgária és az NDK növeli kiállítási területét, a Szovjetunió a tavalyival megegyező nagyságú területen sorakoztatja fel termé­keit a BNV legnagyobb külföldi kiállítójaként. Az új kiállítók kö­zött lesz Argentína, Banglades. Belgium, Dél-Jemen, Kína. Laosz, Marokkó, Mongólia és Szíria. A népgazdaság exportlehetősé­geivel, illetve importigényeivel összhangban az idei őszi BNV-n a kiállítók nyolc árucsoportban mutatják be termékeiket. Az első­ben a ruházkodással kapcsolatos termékeket, a továbbiakban lak- berendezési és lakásfelszerelési tárgyakat; háztartás-vegyipari, papíripari és kozmetikai cikkeket; élelmiszeripari termékeket; a kul­túrával, a szabad idővel és a sporttal összefüggő áruféléket; különféle járműveket; ajándéko­kat és népművészeti cikkeket, va­lamint családi és hétvégi házakat láthatnak az érdeklődők. Mint a vásárváros valamennyi idei ren­dezvényét, úgy az őszi vásárt is az energiatakarékosság jegyében rendezik. Külön kiállítással jelent­kezik majd az Elektromos Művek, energiatakarékos háztartási ké­szülékeket sorakoztat fel, s gya­korlati példákkal mutatja be a gazdaságos üzemeltetés legjobb módszereit. Ez évben először — helyt adva a kiállítók, szakmai látogatók jo­gos igényének — a szakmai dél- előttök számát az eddigi három­ról négyre emelik. Ezek időpont­ja szeptember 21, 22, 23 és 24, mely napokon 10-től 14 óráig a vásárt csak a szakközönség láto­gathatja az erre a célra kibocsáj- tott szakmai jegyekkel, bérletek­kel és állandó belépőkkel. Az idei őszi BNV-vel egyidőben rendezik meg a negyedik INTER- PLAYEXPO nemzetközi játék- és oktatási eszközkiállítást, valamint a második Csináld magad nem. zetközi barkács- és kiskert-kiállí­tást. Az előbbinek érdekessége, hogy ez évben először a STUD­(Folytatás a 2. oldalon.) Gazdasági és ideológiai kérdésekről mondott beszédet Jurij Andropov A gazdaság és az ideológia kérdéseiről beszélt a többi között Jurij Andropov, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke hétfőn. Andropov és több más szovjet pártvezető az SZKP Központi Bizottságának szék­házában találkozón vett részt a párt veteránjaival. A párt főtitkára a találkozón elmondott beszédé­ben szólt az SZKP KB üléseinek legutóbbi hatá­rozatairól, amelyek a gazdasági építés és az ideoló­giai munka jelenlegi szükségleteinek megfelelően konkretizálták az SZKP XXVI. kongresszusának határozatait. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a Szovjetunió az ország gazdasági fejlesztésének olyan új szakaszába lépett, amikor a megnöveke­dett lehetőségek és az ugyancsak megnövekedett társadalmi szükségletek, azt diktálják, hogy komoly mértékben emeljék a gazdasági munka színvonalát, lényegesen fokozzák a gazdaság hatékonyságát, az ország egész hatalmas gazdaságát szakadatlanul működő, jól szervezett mechanizmussá változtassák. Be kell ismernünk, hogy bár sokat tettünk, a legutóbbi kongresszusokon kitűzött feladatokat még távolról sem teljesítettük — mondotta. — Minde­nekelőtt nem halad kielégítő ütemben a gazdaság átállítása az intenzív fejlesztésre. Ennek okai kü­lönbözőek. Valószínűleg az is hatással volt, hogy nem kerestük a kellő energiával az új feladatok megoldásának lehetőségeit, gyakorta megeléged­tünk félintézkedésekkel, s nem tudtuk elég gyor­san leküzdeni a felgyülemlett tehetetlenségi erőt. — Most pótolnunk kell a mulasztást. Ez a többi között változtatásokat igényel a tervezésben, az irányításban, a gazdasági mechanizmusban. El kell végeznünk ezeket a változtatásokat, hogy kellően felvértezve léphessünk az új ötéves tervidőszakba — Természetes, hogy egy olyan méretű és olyan bonyolult gazdaságban, mint amilyén a miénk, rendkívül óvatosnak kell lennünk. A nagyszabású döntések előkészítése során ezért gondosan ta­nulmányozunk minden egyes kérdést, nagyarányú kísérleteket hajtunk végre, hogy nyugodtan, siet­ség nélkül tanulmányozhassuk, miként működnek a javasolt újítások, hogyan hatnak a munkafegye-- lemre és a tervfegyelemre, a munkatermelékeny­ségre, s egészében véve a társadalmi termelés ha­tékonyságára. Jurij Andropov ezután az ideológiai munka kér­déseire tért rá. — A Központi Bizottság ülését megtartottuk, a határozatot meghoztuk. Hátra van a legfontosabb e határozat végrehajtása — mondotta. — Mit je­lent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy le kell küzdeni, meg kell szüntetni az eltérést a szavak és a tettek között, ami sajnos, még tapasztalható. (Folytatás a 2. oldalon.) Kulturáltabb körülmények a vendéglátó vállalatnál MIND NÉPSZERŰBB AZ ELŐFIZETÉSES ÉTKEZÉS Közhasználatú helyiségei több millió forint értékű felújításával javította üzleteiben a kiszolgálás feltételeit a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat. A kedve­zőbb higiéniás helyzet hozzájá­rult a kereskedelmi ellátás, ezen belül a forgalom 8 százalékos nö­veléséhez is. A fogyasztói szoká­sok változásának egyik sajátos vonása, hogy az év első felében csokiként a kereslet a borok és a likőrfélék iránit, ugyanakkor vi­szont az ételforgalom, jelentős: 82 millió 290 ezer forint értékű volt. Az előfizetéses étkeztetés 13 szá­zalékkal, aziaz napi 650 adaggal növekedett. Az úttörők idei kecs­keméti néptáncversenye résztve­vőit öt napig ugyancsak a ven­déglátó vállalat, látta el. naponta ezer ebéddel. Emelkedett a kereslet az alko­holmentes áruk iránt, mint azt Csőszi Tibor kereskedelmi főosz­tályvezetőtől megtudtuk. Üdítő italokból tíz százalékkal vásárol­tak többet a vendégek —• össze­sen közel három és fél millió pa­laokot —, mint a tavalyi esztendő első felében. A fagylaltforgaloim ennél is jóval nagyobb mérték­ben nőtt. Míg 1932 első felében csíaknem hétmillió, az idei év en­nék megfelelő időszakában már 13 millió 687 ezer fagylaltgombó­cot értékesített a vállalat. A sörellátás mennyiségileg, de a választékot tekintve is kielégí­tő volt. A 37 ezer 231 hektoliter­nyi ital. «melyet az első félévben eladtak, a Kőbányai világoson kívül többfajta hazad és külföldi sörkülönlegességből állt. Volt osztrák és NSZK-beli dobozos sör is. Emellett a vállalat^ több száz­ezer forint, értékű hűtőberende­zés üzemibe helyezésével, a múlt héttől hét üzletében: a kecske­méti Hírős, az Aranyszarvas és a Toronyház, a bajai Duna, a kis­kunhalasi Alföld, a kalocsai Pi­ros Arany és a félegyházi Kis­kunság étteremben bevezette, a vendégek régi, jogos kívánságára, a csapolt sör árusítását. A fiatalok számára szórakozta­tó programokat szervez a vendég­látó vállalat. Júliustól meghatá­rozott napokon, videódiszkó-estet rendez számukra több vendég­látó üzletiben: a félegyházi Kis­kunság, a kiskunhalasi Alföld ét- terembenv a kecskeméti Mökka eszpresszóban és a Hírős étte­remben. Az eddigiek közül az a videodiszkó-est sikerült legjob­ban, amelyet nemrég a Hírősben tartottak 198 f tata Inak. K—1 Teljesítmény és bér- t, ■ ' . . y. . ’ Régóta bevonult a köztudat­ba az a néha csak féltréfásan használt szólásmondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még akkor is, ha napjaink­ban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automati­kusan kövessék az ár­növekedéseket. Az említett elv alapja az a poetíkus megfo­galmazásban is napvilágot lá­tott közgazdasági tény, misze­rint „a munkabér a munka­erő ára”. Vagyis a munkabér­nek tartalmaznia kell egyebek közt a munkaerő újratermelé­séhez szükséges előállítási költségeket. Ez pedig azt je­lenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagy­is a termékek és szolgáltatá­sok árai) emelkednek, növe­kedniük kell a béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket összevet­ve számon kérnénk valami­lyen mulasztást, érdemes át­tekinteni a magyar gazdaság eddigi ár—bér versenyét. Tel­jesen természetes és nyilván­való, hogy az utóbbi eszten­dőkben tapasztalható ármoz­gások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgárokat. Nem csupán azért, mert min­den ármozgás hangulati ténye­ző, hanem azért is, mert a ma­gyar fogyasztó a korábbi idő­szakokban, évtizedekben sta­bil árakhoz szokott. Ezek az árak nemcsak a valóságban, hanem a köztudatban is az élet színvonal garanciái voltak. Amikor például 1961 és 1965 között a jövedelmek évenkénti átlagos növekedési üteme 3,3 százalék volt, az áremelések évente mindössze 0,4 százalékot tettek ki. Mind­két adat 1966 és 1970 között csaknem duplájára növekedett, de valamelyest szűkült a tér­és árnövekedési olló közötti rés. Ebben az időszakban éven­te 6,2 százalékos volt a jöve­delmek, és 0,8 százalékos az árak növekedési üteme. 1971— 1975 között a korábbihoz ké­pest mérséklődött a jövedel­mek növekedési üteme, miköz­ben ugrásszerűen — legalább­is az előző tervidőszakhoz vi­szonyítva t— megnőtt az ár­emelkedés. A jelzett időszak­ban évente 4,5 százalékos volt a jövedelem-, és 2,8 százalékos az árnövekmény. Még nagyobb különbségeket takar az 1976—1980 közötti időszak. Ekkor a jövedelmek évente 1,6 százalékkal gyara­podtak, miközben az árak át­lagosan 6,3 százalékkal nőt­tek. Az adatok hátterében meg­húzódó érvek, közgazdasági összefüggések közismertek. A cserearányromlás, a magyar termékek világpiaci árának át­lagosan mintegy 20 százalé­kos leértékelődése következ­tében nem volt és nincs lehe­tőség a teljesítmények ki­emelkedő bb honorálására. Legalábbis az ország egészét tekintve nincs lehetőség. Az már más kérdés, hogy a sok­szor deklarált elvnek, misze­rint a béreknek és a jövedel­meknek tükrözniük kell a tel­jesítményeket, nagyobb ér­vényt kellene szerezni a gya­korlatban. Vagyis az életszín­vonal alakulásában a teljesít­mény révén kellene szerepet kapnia a jövedelem- és bér­politikának. A bérdifferenciálás és a fo­gyasztói ármozgások fontossá­gát, életszínvonalra gyakorolt hatását nem kissebbítve, tud­ni kell azonban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egye­düli eleme az életszínvonal- politikának. Ennek kiinduló- pontja mindenekelőtt az a foglalkoztatás-politika, amely a teljes foglalkoztatás elvét vall­va minden állampolgár számá­ra jogot ad a munkához. Az említettek következtében, miközben a jövedelem emel­kedései kevésbé igazodtak az áremelésekhez, átalakult a jö­vedelmek belső szerkezete is. A bérekhez képest növekedett a béren kívüli juttatások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáróban leszögezett szó­lásmondás igazát. Gazdasági helyzetünk, korábban szerzett adósságaink, költekezéseink azonban elsősorban a teljesít­mények, nem pedig az árak garantált elismerésére adnak lehetőséget. Valahogy Így: ahol teljesítményt mondanak, mondjanak bért is. M. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents