Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

1983. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE ® 3 LAKÁSIGÉNYLÉS, BÉRMEGÁLLAPÍTÁS, HITELEK Egy bizottság éves munkájáról Az új lakásügyi jogszabályok ismertetése és az ehhez kapcsolódó megyei feladatok végrehajtása több mint egy évvel ezelőtt, 1982. júniusában kezdődött meg. Az előkészítés és a végrehajtás szervezé­sére, segítségére, ellenőrzésére megyei munkabizottság alakult. A feladatok első szakasza 1983. június 30-án lezárult. Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, a munkabizottság elnökét azért kerestük fel, hogy megkérjük: beszéljen a bizottság munkájá­ról, azokról a feladatokról, amelyeket az említett egy esztendő alatt végeztek. Tohai László a következőket mondta: — A lakásépítés, -fenntartás, la­káselosztás és -gazdálkodás kor­szerűsítésének, továbbfejleszté­sének megyei végrehajtása során a helyi tanácsok elvégezték a la­kásügyi tanácsrendeletek felül­vizsgálatát, módosítását. Ez a munka 1982. október 31-ig befe­jeződött. A módosítás kiterjedt a lakásigénylés, -elosztás és -,gaz­dálkodás átfogó új szabályozásá­ra, a lakbérmegállapítás főbb kérdéseire. A lakásigénylési letét beveze­tését, alkalmazását minden ta­nácsrendelet tartalmazza. A le­tét összegét differenciáltan — 1009—15 090 forint között — álla­pították meg a helyi tanácsok szociális és egyéb szempontok messzemenő érvényesítése mel­lett. Az érdekeltek legnagyobb része a letét, indokoltságát elfo­gadta. Az indokolt észrevétele­ket a helyi tanácsok figyelembe vették és módosításokat is eszkö­zöltek egyes befizetésekkel kap­csolatban. Az OTP rugalmasabb ügyintézése mellett lehetőség nyílt az ifjúsági takarékbetét le­tétként történő elfogadására is. önálló lakbérövezetek kijelö­lését a helyi tanácsok nem lát­ták indokoltnak, mivel a megyé­ben nincsenek olyan összefüggő lakásépítési területeik, ahol a ki­emelés egyértelműen indokolt le­hetett volna. Az új lakbérek megállapításá­val kapcsolatos tanácsi irány­elvek széles körben körvonalaz­zák az egyes lakbércsökkentő és -növelő tényezőket, amelyeket az lakásfelmérések és az új lakbér- megállapítások során az ingatlan- kezelő szervek megfelelően al­kalmaztak. A fiatalok lakásigényének ki­elégítésével, a lakáshoz jutás fel­tételeinek javításával minden ta­nácsrendelet kiemelten foglalko­zik. Ez kiterjed az első lakás jut­tatására, a különböző támogatási formákra, alkalmazásár,a stb. Alig volt észrevétel Az állam; lakások felmérése február végéig a megye egész te­rületén befejeződött. E munka előkészítése, szervezettsége riieg- felelő volt. 255 megbízott felmé­rő bevonásával három hónap alatt 13 530 állami lakást mértek fel a megyében. A bérlők a fel­mérés adatainak helyességét alá­írásukkal igazolták. Észrevételre csak néhány esetben került sor. Ezt az ingatlankezelő szervek és a helyi tanácsok saját hatáskör­ben rendezték. A felmerült ész­revételek, kérdések többsége a berendezési tárgyak cseréjével kapcsolatos. Többen érdeklődtek a lakások megvásárlásának le­hetőségeiről, a- bérlőközösségek szervezéséről stb is. Az új lakásbérleti díjak közlé­se a március 31-i határidőre a megyében megtörtént. Az új lak­bérek .kiszámítása, megállapítá­sa összességében megfelelt a köz­ponti szabályozásnak és a tanács­rendeletek előírásainak. Helye­sen alkalmazták a tanácsrende­letekben i,s körvonalazott lakbér- csökkentő és -növelő tényezőket. Az új lakbérek megállapításával kapcsolatosan 317 (2,3 százalék) panaszt, illetve fellebbezést nyúj­tottak be. Ebből az ingatlankeze­lő szervek 195 panaszt (61,5 szá­zalék) saját hatáskörben ren­dezték. Ezek egyértelműen jogo­sak voltaik 122 fellebbezésből (38,5 százalék) a helyi tanácsok 34-et találtak jogosnak, 88-at elutasí­tottak. A lakásigénylések megújítása a megyében Lassan indult, és csak májustól volt nagyobb élénkülés. Ezt befolyásolta a felvilágosító propagandamunka erősödése á<s. A Petőfi Népe többször adott tá­jékoztatást a kérdésekről, és a munkáltatóik is megfelelő tájé­koztatást kaptak. A megyei npun- kabizottság állásfoglalása alap­ján a helyi tanácsok «minden ed­dig nyilvántartott lakásigény­lőt külön levélben is «megkeres­tek, és tájékoztatták a lakásigény- lés megújításának szükségességé­ről. módosításáról. Április közepéig alig 3000 la­kásigényt újítottak meg a me­gyében. Ez május végéig 4576-ra, június 30-ig pedig 610:1-re emel­kedett. A megújított lakásigények me­gyei szinten nem érik el az 1982. végén nyilvántartott igények 50—60 százalékát. Június végén Kecskeméten 56,1, Baján 55,6, Ka­locsán 54,2. Kiskörösön 53,6, Kis­kunfélegyházán és Kiskunhala­son 41—49 százalék. Az egyes lakásjuttatási formákkal kapcso­latos igények összetétele csak ki­sebb «mértékben módosult. A la­kásigénylők 25,6 százaléka álla­mi bérlakást, 19 százaléka taná­csi értékesítésű lakást, 50,3 szá­zaléka OTP-Laikást, 5,1 százaléka cserét kerti A lakásigényi,ések csökkenése elsősorban a lakásigények módo­sulásával magyarázható. A ked­vezőbb hitel- és támogatási fel­tételék mellett számos eddigi la­kásigénylő saját lakás építésére vállalkozik. Mérsékelt kereslet Az állami lakások vásárlása iránt a megyében csak mérsékelt kereslet mutatkozik. A tanácsok nem zárkóznak el a lakások meg­vásárlására irányuló kezdemé­nyezések elől, de az országos és megyei irányelveknek megfele­lően körülhatárolták azokat a területeket, épületeket, amelyek nem idegeníthetők el. Az elide­genítési tilalom 5028 lakásra, az állami lakások 36,8 százalékára terjed ki. Június végéig 1013 lakásra, az összes állami lakás 7,4 százaléká­ra jelentettek be vásárlási igényt. Feltűnő ezek viszonylag magas aránya (12—13 százalék) Kalocsa és Kiskunhalas városban. Ez rész­ben az állami lakások összetéte­lével (kisebb társasházak) ma­gyarázható. Eddig 2«03 lakás ér­tékesítésére «került, sor. Ez az ösz- szes tanácsi bérlakás 1,5 százalé­ka. • A lakásmobilitás területén el­sősorban a magánforgalomban tapasztalható élénkülés. Lakás­bérleményéről június 30-ig 140 bérlő mondott le, a rendeletben meghatározott visszatérítés mel­lett. A lakáscseréknél is tapasz­talható bizonyos fellendülés. Az első félévben kilencven cserét bonyolítottak le a megyében. A tanácsi lakáscseréket részben a lakás cserealaphiánya akadá­lyozza. Például a «kecskeméti In­gatlankezelő és Távfűtő Vállalat lakásközvetítő részlege sem ren­delkezik cserelakással. így a kez­deményezett cserék egy része .meghiúsult. A «cserealap növelé­sének szükségességére a helyi tanácsokat «külön is felhívtuk. A lakásépítési «kedv a megyé­ben továbbra is változatlan, és a kiadott építési engeáélyek alap­ján várható az éves lakásépíté­si ter«v teljesítése. A június vé­géig kiadott 3261 lakásépítési en­gedély közül 1450 családi ház, 62 korszerű csoportos. 1647 telepsze­rű, 102 egyéb sajáterős lakás. Az előkészítés és a kivitelezés fel­tételeinek javításában növekvő szerepet vállalnak a lakásszolgála­ti irodák. A kecsikeméti ÉPSZISZ korszerű technológiák «bevezeté­se mellett lakásépítő közösség szervezését is vállalja. Az építési feltételek közül ja­vult a telekellátás. A legutóbbi felmérések ala«pjá«n «közel hétezer állami és magán tulajdonú telek van a megyében. A mennyiségi igényeket a megye egész terüle­tén iki tudják elégíteni, A válasz­ték azonban több településen szű­kös. A «megyei tanács telekpályá­zata, támogatása elősegíti a te­lekalakítás pénzügyi feltételeinek javítását, és a telekárak «mérsék­lését is. 1983-ban a helyi taná­csok «pályázati úton 20,8 millió fo­rint megyei támogatást kaptak. Ez 1229 építési telek kialakítását teszi lehetővé. Az OTP továibbi 15 millió forint támogatást helye­zett kilátásba. Ajánlott tervek A tervellátás felételei javul­tak. Jelenleg kb. 140 ajánlott terv van forgalomban. A magánterve­zés .korlátozása azonban számos területen okoz feszültséget. A BÁCSTERV 15 darab saját ter­vet dolgozott ki, és az első fél­évben 617 tervkatalógust és 148 tervcsomagot értékesített. Az új hitelfeltételek és támoga­tások kedvezően befolyásolják, se­gítik a sa.játerős lakásépítést. Az OTP 1983. első félévében közel háromszoros összegben folyósí­tott lakásépítési kölcsönt a me­gyében az előző év azonos idő­szakához viszonyítva. A «munkáltató; támogatások a legutóbbi felmérések szerint csak kismértékben emelkedtek. 1982-ben 108 millió forint volt, 1993-ban 110—115 millió táimoga- tás várható. A munkáltatók köz­reműködése a terület-előkészí­tésben, -kivitelezésben bővült, de számos lehetőség még kihasz­nálatlan. A sajáterős lakásépítés jelenle­gi legnagyobb gondja, problémája az építési anyagellátás. A hiány- anyagoik «köre bővült, és egyre szaporodnak a lakossági észre­vételek. A legnagyobb hiány to­vábbra ás tetőfedő anyagokból (elsősorban cserép), továbbá nyí­lászáró szerkezetekből, egyes falazó- és faanyagokból stb. van. Ezt száimos vezetői .megbeszélé­sen, fórumon tá«rgyaltuk. Az Épí­tési és Város«fejlesztési, valamint a Belkereskedelmi Minisztériu­mot is kértük a «megyei kontin­gens «megemelésére, pótkeretek juttatására. Ezek nem realizálód­tak. Félő. hogy a feszültség to­vább növekszik, mivel a TÜZÉP készletei az előző évhez viszo­nyítva 70 százalékra csökkentek. G. S. Bikaviadal — Sokáig gondolkoztam, «hogy «mit csi­náljunk a lakótelep szélén lévő lepusztult játszótérrel. Nagyszerű ötletem támadt... Blkaviadalt kell rendezni! — Bikavi ada-alt? — Bilkaviadalt. Tegnap láttáim a televí­zióban egy «bikaviadalt. Spanyolországból közvetítették. Stadionban tartották; Bika, torreádor, .vörös kendő... A torreádor az­zal vadította a bikát. — Maguknak színes televíziójuk van? — Nem, de a riporter megesküdött, hogy vörös. Mi van ,a parkunkban? Egy-.két hin­ta, néhány csenevész bokor. Ha ültetünk is növényeiket, és ki sem tapossák, akkor is évtizedekbe kerül, mire .kinéz valaihogy. A játékokat meg egyből tönkreteszük. Egyetlen kivezető út nyílik — a bikavia- dal. Az egész város rólunk fog beszélni. Az első .kertészeti vállalat, amelyik nyere­séggel zár . . . — Nem rossz, és konkrétabban hogy kép­zeli? — Nos, veszünk egy bikát. Vadat, félel­metesét, feketét. Torreádornak meg fel­veszünk valakit a filharmóniától, új osz­tályt szervezünk . .. — Állj, és a balesetvédelmi szempontok! Mi lesz, ha a bika felilöki a torreádort. Kit fognak lecsukni? . .. Ez így nem megy! — Akkor válasszuk el egymástól drót­hálóval a bikát meg a torreádort, vagy a bikát zárjuk ketrecbe, és kívülről bökdös- Se a torreádor. — És ha leszúrja a bikát? Hogy biztosít­suk a bikaellátást, hogy tudjuk előre ki­számítani, mennyi fogy, -hogy csináljuk meg vakvilágba a költségvetést. Nem, a biikát nem lehet «leszúrni, csiklandozni kell, attól is megvadul. És nem «karddal, mert az kárt tehet benne, hanem ... dákóval. A biliárdasztalt levisszük a pincébe. — Azt nem nézi senki, hogy a torreádor dákóva.l csiklandozza a ketrecbe zárt bi­kát, a látogatottság zéró lesz a nyereség is. — Nyereséges lesz. Olcsóbb jegyeket adunk ki. Kisebb befektetéssel dolgozunk, úgy «menni fog. Nem kell a drága bika, szerzünk egy vadkant. De honnét! Így is tiszta «ráfizetés! — Szerezzünk egy «bakkecskét, annak is van szarva, és az is döf! Így már kifizető­dő lesz. — Miért bakkecskét, inkább nőstényt, azt meg is lehet fejni és elél a «füvön, még etetni sem kell. Torreádort sem a filhar­móniától szerződtetünk, hanem «majd ma­ga ingerli a «kecskét! — őszintén szólva kicsit furcsán néz ki a dolog. Állatkínzás ez, meg nevetséges is. — Nevetséges, nevetséges, ugyan . . . Mi, nevetséges!... Ez az, öltözzön bohócnak, és egyből a helyére kerül minden! Cirkusz lesz a jáitszótéren. — Én már kinőttem abból a korból. De tudja mit, adjuk ki a kecskét sétalovag- lásra. Reggeltől estig dolgoztatjuk. Nem kell bobógruha, drótháló, dákó: ott ülök öltönyben és szedem a pénzt. — Ebbe beledögllk a ikecs«ke! — Bele bizony, és akkor nem lesz bika­viadal. De hagyjuk ezt az ostobaságot, nyis­sunk kerthelyiséget, tartsunk beatkoncerte- ket. Felveszünk húsz rendezőt... Irta: Eduard Ugulava (Bratka László fordítása) Jövőre új repce­felvásárlási árak Országszerte jó ütemben halad a fo,ntos növény­olajipari alapanyag, a repce betakarítása. Az érés az idén a szokásosnál két héttel hamarabb fejező­dött be, s az összesen ötvenezer hektáros területről folyamatosan „hozzák le” á termést. Az aratás «még be sem fejeződött, .máris közzétet­ték a jövő évi., «módosító felvásárlási árakat, illetve minőségi feltételeket. A Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat üzemei 1984-ben mázsánként nyolcvan forinttal emelik az átvételi árakat azért, hogy növeljék a termelőik érdekeltségét. Az utóbbi időben ugyanis — így van ez az idén is — csökkent a termelői kedv. Száimos gazdaság felhagyott a rep­ce termesztéséivel, holott az iparnak szüksége len­ne az alapanyagra; számaitáso,k szerint a jelenlegi­nél akár húszezer hektárral nagyobb területről ds szívesen fogadnák a szállítmányokat. Az ármódosítás egyúttal -a minőségi követelmé­nyek változásával «is összefüggésben van. Az idén, július 1-től életbe lépett új szabvány a korábbinál jobban figyelembe «veszi a repcében lévő savmeny- nyiséget; az úgynevezett eruikasav értékének meg­határozása egyaránt szolgálja a fogyasztók és a fel­dolgozóipar érdekeit. Ha például a savtartalom öt százalék alatt «marad, a termelők «mázsánként 730 forintot kaipnafc az alapanyagért, magasabb érté­keknél kevesebbet fizetnek. » A szabványnak «megfelelő milnő«ségű vető«magot az illetékes forgalmazó vállalatok az őszi vetésekhez biztosítják. (MTI) Aratják a kendert Szerdán Csongrád, valamint Békés megyében megkezdték a rostnövény aratását. Az idén Bács, Békés, Csongrád Fej«ér, Hajdú és Tolna megye 32 gazdaságában 56Ó0 hektáron, a ta­valyinál nagyabb területen termeltek kendert. A betakarítás mégsem o«koz gondot, «mert 30 új kéve­kötő arató,gép érkezett hazáin«kibia a Szovjetunióból. Alkatrészben sin«cs hiány. A „kenderes” gazdaságok mindegyike a szegedi kendertermelési rendszerhez tartozik, amelynek szervizkocsijai a bejelentéstől számított 24 órán belül az ország «bármely részébe elviszik a szükséges alkatrészt, és azt be d«s szerelik. A_ rostnövény .minősítése a földeken, még a bá­lázás megkezdésekor megtörténik. A termelő gazda­ságok és a feldolgozó üzemek szakemberei a hely­színen állapodnak «meg az osztályba sorolásról, így elejét, veszik a későbbi reklamációnak. NÖVÉNYVÉDELEM — EGÉSZSÉGVÉDELEM Felelősen önmagunkért, másokért A korszerű mezőgazdaságban a kemizáció — nagy hatósuga­rú védőszerek alkalmazása — ma már nélkülözhetetlen. Egy- idcben használatuk elterjedé­sével felmerült a növényvédő szerek környezetszennyező, il­letve az emberre, de minden élőlényre káros hatásuk is. Az ember (saját érdekei sze­rint) igyekszik beavatkozni az élővilág mindennapjaiba. Ért­hető igénye: a létfenntartáshoz szükséges terményeket a lehe­tő leggazdaságosabban, és mi­nimális veszteséggel teremtse elő. De a növényi kártevőket elpusztító szerek az emberi szervezetet is károsíthatják, sőt életveszélyt is jelenthetnek! Bizonyára sokak előtt ismert, hogy a feltűnése idején min­denhatónak hitt DDT-t is amiatt kellett a világ minden táján kivonni a forgalomból, mert az emberi szervezetben felhalmozódva káros hatása felfokozódott. A klórozott szén- hidrogének (ilyen volt a DDT is) helyett a gyorsan bomló foszfátészterek használata ter­jedt el napjainkban, amelyek­nek viszont mérgező hatása is gyorsabban kialakul: heveny és sajnos, időnként tragikus ki­menetelű ártalmakat okozva. Annak ellenére, hogy a nagy­üzemi gazdaságokban vegysze­reket rendszeresen használók­nak, de a kiskerttulajdonosok­nak is számtalan tájékoztató, felvilágosító előadást tartottak már a megyében, sőt kötelező munkavédelmi tanfolyamokon oktatják a tudnivalókat, s szi­gorú rendszabályok írják elő a tárolás, a felhasználás módját! Egy nemrégiben lezajlott né­ni ellenőrzési vizsgálat szomo­rú tapasztalata, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek 30 szá­zalékában elfogadható a kemi­káliák kezelése, felhasználása, az esetleges megsemmisítési módja. És a többiben? A vegyszerek kipermetezése­kor a védőálarc, védőruha használata sokak vélekedése szerint felesleges. Pedig a vegy­szerek a bőrön át is képesek bejutni a szervezetbe, nem be­szélve a belégzés veszélyéről. A dohányzás, az alkohol fo­gyasztása megsokszorozza a vegyszerek hatását. S ha a dol­gozó munka közben megpihen, s jóízűen falatozik, nem cso­dálkozhat, ha valamelyik kór­házi ágyon ébred! A permete­zésnél hordott ruhát is mosni kell, de azt mindig más ruha­neműktől elkülönítve, s a pisz­kos vizet egy erre a célra meg­ásott gödörbe öntve szikkasz­tani szükséges. A tetszetős fla­konokat, melyekben előzőleg növényvédő szerek voltak, nem lehet kiöblíteni vízzel, s esetleg bor tárolására használni, mert a csekély mennyiségben vissza­maradt hatóanyag is veszélyes lehet. Fontos, hógy se sörös, se üdítős, de semmilyen más edénybe ne töltsük át a per­metezőszereket, mert véletle­nül valaki megkóstolhatja. Eze­ket az intelmeket a már sajná­latosan bekövetkezett tragé­diák tapasztalata alapján ösz- szegeztük . . . A vegyszerek alkalmazóinak nemcsak a saját, de mások egészségét óvni is lelkiismereti kötelességük: Ezért is kell min­denkor tüzetesen tanulmányoz­ni a használati utasítást, be­tartani a kötelező várakozási időt, s csak ezután szedni, ér­tékesíteni a gyümölcsöket, zöldségféléket. (Mindezek mel­lett az sem árt, ha a vásárlók a megszokottnál is alaposabb mosás után fogyasztanak min­den gyümölcsöt.) A vegyszerek okozta mérge­zés tüneteit sem árt ismerni! A fejfájás, a szédülés, a nválad- zás és a remegés, a nehéz lég­zés jelzi, hogy baj van. Azon­nali orvosi beavatkozás segít­het csupán elkerülni a tragé­diát, a légzéselégtelenség kö­vetkeztében beálló halált. Vitathatatlan, hogy a kemi­káliák szinte megsokszorozzák az emberi munka gyümölcsét. De ugyanakkor mindennapos veszélyt is jelent „testközel­ben” élni velük. Az óvatosság, a szakismeretek naprakész el­sajátítása, az önfegyelem, a lelkiismeretesség azonban segít elkerülni a veszélyt. Ezt nem árt mindennap felidézni azok­nak, akik e szerekkel munkál­kodnak. N. M. Jugoszláviai nyár A Jugoszláviából érkező jelen­tések arról számoiniaik be, hogy az idei idegenforgalmi szezon — az egyes országokban tapasztal­ható lanyhulás ellenére — meg­felel az előzetes várakozásnak. Az év első felében körülbelül ugyan­annyi külföldi vendég érkezett, mint a múlt év hasonló «idősza­kában, de a devizabevétel mint­egy 40 százalékkal meghaladja a tavalyit. Az üdülőközpontokban sóikkal jobb az ellátás, minit tavaly. Több helyen, például a magyar turis­ták által különösen kedvelt Iszt- ría-félsz'igeten a vendégek nyil­vántartás alapján rendszeresen kaplnak még az általában hiány­cikknek számító «termékekből is. Egybehangzó a megállapítás, «hogy az Adria északi részén általában jobb az áruellátás, mint Dalmá­ciában és a montenegrói tenger­parton. Itt előfordul, hogy időn­ként nehéz hozzájutni egyes árukhoz, például piperecikkekhez és citromhoz. Július közepén az orlszágban több mlint 730 ezer vendég töltöt­te év4 pihenőjét, ebből 330 ezer külföldi. Közülük több mint ne- gyedmillióan üdülitek a tenger­parton, ahol ez idő tájt a szál­lodai helyek 80 százaléka, a sátortáborhelyek 60 százaléka volt foglalt. A fizetővendégszobáknak azonban csak 40 százaléka talált gazdára. A legfrissebb jelentések szerint a tengerparti szállodák augusztus 20-ig «kitették a „Meg­telt” táblát. Leginkább a szlovén tengerpar­ton gyarapodott a «külföldi ven­dégek száma: itt mintegy 22 százalékkal több a turista, mint (tavaly. Az Isztria-félszigeten, a Kvarner-öböl mentén 17 száza­lékkal több a külföldi nyaraló, mint a múlt esztendőben. A szi­geteken és a malkarskai tenger- melléken valamivel kevesebb a külföldi, mint tavaly, Dubrovnik- ban és környékén körülbelül ugyanannyi, minit egy évvel ko­rábban. Igaz, Hit augusztusban valószínűleg csökken a látogatók száma a nemrég pusztító erdőtü­zek miatt. Jugoszláviában abban remény­kednék, hogy az idei év idegen- forgalmi bevételei összességükben jóval felülmúlják majd a tavalyit. Ez pedig jelentősen javíthatja az ország fizetési mérlegét. (&. i.) • Fürdőzők á makarskai tengerparton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents