Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1083. augusztus 10. RÉVKALAUZ: A SKÁLA-COOP Csendesebb vizeken a kötöttárugyár A viharit nem iß elsősorban az elmúlt évi jelentős veszteség, s a jövedelmek ennék megfelelő stagnálása váltatta ki, hanem a megalapozatlan híresztelések. Kiskunhalasom futótűzként terjedt az év elején: „Megszűnik a kötöttárugyár!” Az ött dolgozó több mint ezer embert énthető R ódon felingerelték az ismerő- k szűnni nem akaró kérdései: „Igaz, hogy szélinek eresztenek benneteket? Tényleg lakatot tesznek a kapura?” Ráadásul — félreértés következtében — egy alkalommal teherautók jelentek meg a gyár előtt, hogy az eladó kötőgépeiket elszállítsák ... Hogyan kezdődött a borús időszak, és miért lett felhős az ég? Miként sikerült most mégis csendesebb vizekre evezni? Kezdjük a legvégén. A aír és háttér? • A gyár dolgozóinak többsége fiatal. A lányok sokra tartják a klfo gástalan szociális és munkakörülményeket. A hír a Heti Világgazdaság idei 29. számában látott napvilágot A Skála-Coop-é a Halasi Kötöttárugyár címmel. Ezt olvasva, voltak akik felkapták a fejüket: „Nocsak!" Mások bólogattak: „Hiszen már úgy is tudtuk.” Ugyanezen a héten interjú jelent meg a Figyelő oímű gazdaságpolitikai hetilapban. Az írás címe: Egy vállalat felszámolása és újjászületése, s aki nyilatkozik: dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes. Nézzük meg közelebbről, miit jelentenek ezek a publikációk. A Halasi Kötöttárugyár sorsa 1983-ra válságosra fordult. (Az okokról később még szólunk.) Ebből a helyzetből kiuitat kellett keresni. Világossá vált, hogy nem halogatható tovább a megoldás, nem engedhető meg a veszteség újratermelése. A Gazdasági Bizottság beszámoltatta az Ipari Minisztériumot, de azt a megoldási javasllatat, amely a vállalati terheknek az állami költség- vetés rovására való csökkentését irányozta elő, nem fogadta el. A Gazdasági Bizottság úgy határozott, hogy több változatban kell keresni a tényleges megoldás lehetőségeit, beleértve ebbe a vállalat teljes vagy részleges megszüntetését, az eszközök eladását, vagy bérbeadását, illetve átcsoportosítását is. A felszámolás természetesen csak mint végső megoldás jöhetett szóba. Az illetékesek több szervezeti változtatással együtt- járó alternatíváit Is megvizsgáltak, s arra a következtetésre jutottak, hogy olyan kereskedelmi szervezettel kell társulnia a kötöttárugyárnak, amelynek üzlet- hálózata elég tőkeerős és elég mozgékony ahhoz, hogy képes legyen a halasi gyártmányok értékesítésére, s így a gyár teljes kapacitásának kihasználására. Áprilisban fontos esemény történt, s a hullámok elcsltulásá- nak időszakát valójában innen lehet számítani. Dr. Szabó Imre miniszterhelyettes és Demján Sándor, a Skála-Coop Közös Beszerzési és Értékesítési Vállalat vezérigazgatója a kötöttárugyárba látogatott. A beszélgetésre meghívták a gyár valamennyi vezetőjét, a párt- és tömegszervezetek tisztségviselőit. A miniszterhelyettes és a vezérigazgató mondandójának lényege az volt, hogy a Skála-Coop hajlandó lenne megvásárolni a Halasi Kötöttárugyárat, mert fantáziát lát benne. Nos, a Heti Világgazdaságban megjelent hír ás a Figyelőben közzétett interjú nem egyebet jelent, mint aat, hogy a Miniszter— tanács hozzájárult az eddig egyedülálló tranzakcióhoz. S most tekintsük át röviden az előzményeket. 'Krónika Hazánk 1973-ban körülbelül hatmillió dollár értékű, többségében síkkötött árut importált. Ezért az irányító szervek két állami nagyberuházásra készítettek javaslatot: egy 500 tonnás termelőbázis létesítésére Kiskunhalason, és egy másik 500 tonnás kapacitás kiépítésére a Budapesti Finomkötöttárugyár telephelyein, Debrecenben és Mátészalkán. Mivel a magas minőségi követelményeket kielégítő síkkötött termékcsoportban a kapacitásbővítés különösen eszközigényes és a termékek belföldi értékesítésének jövedelmezősége viszonylag alacsony, a fejlesztést csak kiemelt, kormánydöntésű beruházásként lehetett megvalósítani. MI szólt Kiskunhalas mellett? A leendő üzem területén már állt egy — eredetileg a PANYO- VA által épített, szövődének szárat — félig kész épület, amelynek értéke a közművekkel együtt elérte a 45 millió forintot, vagyis a tervezett beruházási összeg 15 százalékát. A halasi telephely kiválasztásának másik oka az volt, hogy ott, helyben rendelkezésre állt a szükséges munkaerő nagy része is. A beruházás megkezdődött és határidőre befejeződött, méghozzá úgy, hogy nem került többe a tervezettnél. A munkás- és vezetőgárda is kialakult: jelenleg 50 felsőfokú, 150 középfokú végzettségű szakembert, valamint csaknem 400 szakmunkást foglalkoztatnak. Ám az értékesítési előirányzat mind a mai napig nem valósult meg, a gyár eddigi több mlinít hatéves működési ideje alatt két esztendő kivételével veszteséges volt. \ vállalat értékesítési gondjainak egy része objektív jellegű. A nemzetközi kereskedelmi forgalom megtorpanása, s főként a könnyűipari termékek iránti kereslet visszaesése váratlanul jelentkezett. Márpedig túlkínálat esetén mindig az új, az ismeretlen, a gyakorlatlan, a szállítási bizonytalanságokkal küzdő és a leadrágábban termelő vállalat kerül a leghátrányosabb helyzetbe a piacon. És indulásikor ez a bizonytalanság és a tervezettől el• Számos kísérlet történt a Daniella márkanév elfogadtatására, népszerűsítésére. Képünkön: halasi árubemutató a Divatcsarnokban. (Archív felvétélek) maradó termékminőség jellemezte a Halasi Kötöttárugyárat. Később a termékek korszerűsége és minősége sokát javult, ám a költségek változatlanul magasak voltak és a szállítóképesség is ingadozott. Mindehhez hozzájött a vállalatra nehezedő óriási adósságteher, annak magas kamataival együtt. „Megnyugodtunk i” (Vélemények) 4 Ilyen múlt után lelt a kötöttárugyár a Skala-Coop leányvállalata. „Hogyan foganták a változást a vállalatnál?" — kérdezi a ügyelőben dr. Varga György. „Megnyugvással" — válaszol az újságírónak a miniszterhelyettes. A helyszínen járva magam is ezt tapasztaltam. Elsőként a városi-járási pántbizottságra, Nagy István titkárhoz kopogtattam be. — Valóban megoldódnak végre a Halasi Kötöttárugyár gondjai? — Valamennyi és egycsapásra nem. De hadd említsek két adatot. A vállalat a tavalyi évet 31 milliós veszteséggel, az idei első félévet 3 milliós nyereséggel zártai!■. Hiszen a külföldi szervezők is megállapították, hogy jó a gyár, a technikai színvonal viszonylag magas, a dolgozók is belejöttek a munkába, csakhogy nem tudjuk kellően kihasználni ezeket az adottságokat. A Skála most segít ebben: áprilistól kezdve itt gyakorlatilag már az ö elképzeléseik valósulnak meg. — No és a presztízs? Kiskunhalasnak eddig két önálló ipar- vállalata volt, most már csak a baromfifeldolgozó maradt. — Nem ez a fontos. A lényeg az, hogy jól prosperáljon a gyár, amit termel, az eladható legyen, és laz ótt dolgozók is találják meg a számításukat. A kötöttárugyárban Koszó János gazdasági igazgatóhelyettessel beszélgettem. — Mit tart a -legnagyobb előnynek, ami a Skálával való együttműködésből származhat? — A stabil, folyamatos és biztos piaci hátteret. Előző évi visz- szamaradt készáruinkat a Skála átvette és boltjaiban értékesítette. Az idei második és harmadik negyedévre pedig összesen 300 ezer darab kötött holmit rendelt tőlünk. Így aztán ma már sokkal inkább az a gond nyomaszt bennünket, hogy nincsen elegendő alapanyagunk. Molnár János, a gyári pártvezetőség szervezőtitkára nem rejti véka alá a véleményét. — Soha nem hittük igazán, hogy felszámolnak bennünket! Egy ilyen korszerű vállalatot nem szabad megszüntetni! Sikerült tartani a lelket az emberekben, a mii nem Wis feladat volt. Mit mondjak? A dolgozók hangulatában óriási a változás. Jó kedvvel jönnek be dolgozni, sokat javult a minőség. Szabó lmréné szakszervezeti főbizalmi lis elégedetten számol be róla: — Áprilisban, amikor itt járt a miniszterhelyettes elvtárs, a beszédét magnóra vették és pénteken — ezen a napon van nálunk hangos újság — a hangszórókból meghallgathatta az egész gyár. A rossz kedvet mintha a szél fújta volna el. Hát még amikor kiderült, hogy a Skála bérfejlesztési lehetőséget is ad! Tíz százalékkal emelkedett a dolgozók keresete: akik korábban elmentek, most sorban visszajönnek. Kiskunhalason elültek a kötöttárugyár körüli hullámok. Ám, ha csendesebb vizeken evez is a gyári közösség, még nem értek révbe. A Skála-Coop elvárásai ugyanis — hiszen úgy mondja, fantáziát lát az üzemben — magasak. A vezetőkön és a dolgozókon múlik, mennyire sikerül megfelelniük a követelményeknek. Sitkéi Béta SAJTOPOSTA TELE^SríöTUI^DCrDSCII FüCVELMSBE: Országosan egyedülálló szolgáltatás Kecskeméten Nemrégen számoltunk be e hasábokon arról, hogy a kecskeméti elektromos karbantartó továbbra is folytatja az egyik legnépszerűbb szolgáltatást, a televíziók átalánydíjas javítását. Megírtuk azt Í6, e cég csupán a 10 évinél nem idősebb készülékekkel foglalkozik. írásunk széles visszhangot váltott ki. Olvasóink egybehangzóan közölték, érthetetlen számukra, miért szükségszerű az öregebb tévével búcsút venni ettől a kedvező szervi zikapc.sólai tól. Szerintük a kölcsönös érdek alapján lehetőség lenne a folyamatos javításra. Nos, a kisvállalat nem gondol a korábbi álláspontja megváltoztatására. De vajon hogyan látják mindezt a konikurrenciánál ? Az észrevételekkel és a kérdésekkel a GEDKA kecskeméti szolgáltató és alkatrészboltjának a vezetőjét, Sörös Jánost kerestük fel, aki ezeket mondotta: — Sokáig töprengtünk, hogyan tudnánk segíteni a lakosság eme — nagyon reális — igényeinek a kielégítését. Az világos volt számunkra, a gyártóktól már nem várhatunk folyamatosan alkatrészeket az évtizednél is korábban forgalomba került tévékhez, így hát megpróbáltuk a lehetetlent. Nevezetesen. hogy felkutatjuk az elfekvő készleteket, és specializálódunk olyan felújításra-átalakításra, melynek révén ugyanazon alkatrész az eltérő típusú készülékekhez is felhasználható legyen. Elképzelésünket siker koronázta. — S ez mit jelent? — Megvannak a műszaki feltételeink ahhoz, hogy a 10 évnél régebbi készülékekre is kössünk átalánydíjas szerződést. A megrendelőnek csupán annyi a dolga, hogy bejön a Kecskemét, Katona József tér 6. szám alá, s közli a szándékát. Mi először átvizsgáljuk a helyszínen a tévét — még akkor is, ha történetesen vadonatúj, vagy csak pár éves —, s indokolt esetben elvégezzük a javítást, melyért természetesen számlázunk. S utána írjuk alá a megállapodást, melynek alapján havi 30 forint díjat tartozik fizetni a tulajdonos. A hazánkban eddig gyártott valamennyi típusú tévére kötünk szerződést. A javítási időt a legminimálisabbra csökkentjük, s ha mégis több napos lenne a munka, cserekészüléket adunk a megrendelőnek. Egyébként, minthogy országosan egyedülálló szolgáltatásról van szó, így még csak a Kecskemét közigazgatási területén , lakó tévétulajdonoso- kat fogadjuk. Tapasztalataink alapján terjesztjük majd ki e munkánkat más helységekben is. Addig is türelmet és megértést kérünk. * * * Örömmel adiunk hírt az új vállalkozásról, mely a verseny szülötte, s mint ilyen, magában rejti a kockázatot Is. Meg természetesen az eredményességet. Ennek egyik legdöntőbb kritériuma az lehet, ha a kis kollektíva munkája söha sem hagy kívánnivalót maga után, Juhászné Bese Hona Tanácsok turistáknak Az augusztus még a szabadságolások, pihenések, utazások hónapja. Kiderül ez abból is, hogy szerkesztőségünkhöz nagyon sokan fordultak mostanában olyanok, akik észak-magyarországi, dunántúli, valamint jugoszláviai turistaút előtt állnak, nincsenek viszont tisztában a kirándulásaikkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Ezekből adunk közre — a teljességre törekvés nélkül — egy csokorra valót: Az északi megyék sorában mindenképpen ajánlatos ellátogatni a ,jó palócok” földjére, Nógrádba, melynek népéről és a tájról nem kisebb nagyság, mint Mikszáth Kálmán állított örök emléket műveiben. A gazdag történelmi emlékekkel, népművészeti értékekkel és festői környezettel rendelkező területre érkezőt vasár- és ünnepnapokon 20 százalékos árengedménnyel várják a megyei vendéglátó vállalat salgótarjáni, balassagyarmati és eresztvényi éttermei. A szomszédos Heves megyében Eger és környéke, valamint a ■mátrai térség vonzza leginkább a turistákat Itt említjük meg. hogy a hegyvidék tudós szerelmesének, fcakupszky László nyugalmazott mátcaszentimrei általános iskolai igazgatónak tollából nemrégen jelent meg egy érdeRövid időn belül immáron harmadszor térünk vissza lapunkban a táviratkézbesítésre. De korántsem azért, mert az úgynevezett uborkaszezon késztet erre miniket. Ellenkezőleg. Sajnos az élet produkál néha olyat, amiről vétek lenne hallgatni. E szolgáltatással1 kapcsolatos legújabb történetet is annak reményében tesszük közzé, .hogy másoknak nem lesz részük hasonló kellemetlenségben. Azzal kezdődött minden, hogy július 4-én, reggel fél 9 óra körül két gyá6ztáviratot — az LX 99 és a DT 9 jelzésűt — adott fel ugyanazon címre olvasónk az 1- es számú kecskeméti postahivatalban. Az összesen körülbelül 35 forintba került küldemények közül azonban csak az egyik, a DT 9-es érkezett meg rendeltetési helyére, Kiskunfélegyházára. Minthogy a másik is fontos volt — azon szerepelt a család többi tagjának a részvétnyilvánítása, illetve aláírása —, így a feladó hivatalosan kerestette. A megyei postahivatal annak rendje-módja Lesz-e új buszmegálló Kiskőrösön? A kaskantyúi Filus Józsefné sokadmagával megy rendszeresen Kiskőrösre, ahol dolgozik. Közös panaszuk, e járat nem áll meg a MÁV-állomás mellett, hanem csak a központban, ahonnan hosszasan kell gyalogolniuk az utasoknak, hogy eljussanak a vasúthoz, meg a munkahelyükre. Jóllehet régóta sürgetik e megállóhely létesítését, ám a közlekedési vállalat nem nagy hajlandóságot mutat az intézkedésre. Vajon meddig tart ez az állapot? — kérdezik olvasóink. A közérdekű ügyben megkerestük a Volán 9-es számú Vállalat igazgatóját, Rigó Istvánt, akitől a kővetkezőkről értesültünk: Az úgynevezett helyszíni bejárásra még tavaly novemberben kés — rajzokkal, fényképekkel és térképpel illusztrált — könyv, amelyet a Felső-Mátrába, az év miniden szakában csodálatos élményt nyújtó legmagasabb hazai hegységbe utazók forgathatnak hasznosan. A Dunántúl szép körzetei közül ezúttal a Velencei-hegységre hívjuk fel a figyelmet. Kanyargós útjain térképes táblák segítik a tájékozódást, s a látogatók találnak arra kitisztított forrásokat, ivókutakat, szalonnasütőket, esőbeállókat és szeméttárolókat is. És természetesen turistapihenőket. A Fejér megyei természetjáró-szakosztályok a hétvégeken szervezett túraprogramokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. Végezetül elmondjuk — a számos kérdésre felelve —, hogy Jugoszláviában ez idő szerint csak benzimutalványok ellenében kaphatnak üzemanyagot a külföldi autósok. A 400 dinár értékű biléták megvásárolhatók a Magyar Autóklub devizapénztárainál, a Cooptourist kecskeméti irodájában, valamint a nagyobb határátkelőhelyeken is. Lényeges tudni, hogy aki a kiutazása után konvertibilis valutában vesz benzinjegyet, az is részesül a körülbelül 10 százalékos árkedvezményben. szerint intézkedett, s nemsokára kiderítette, azt a táviratot is átvette a címzett. Olvasónk ekkor felkereste személyesen a rokont, majd némi gyanakvás közepette érdeklődött tőle a hiányzó küldemény felől, melynek kézbesítését ő tagadta. A következő úticél a félegyházi postahivatal volt, ahol Szabóné Pál Irén adatszolgáltató az alábbi sorokat vetette papírra: „Igazolom, hogy 1983. július 4- én a KutJasi Mihály, Kecskemét, Pacsirta u. 19. szám alatti lakos által feladott 4188 pénztári számú, LX 99-es - részvéttávirat, amely Jéga Andrásné, Kiskunfélegyháza, Romhányi János u. 58. alá szólt, a Kiskunfélegyháza 1-es postahivatalba nem érkezett meg. Kiskunfélegyháza, 1983. aug. 2. Aláírás és bélyegző.” Olvasónk ezek után nem tudja kinek higgyen. Most már valamiféle salamoni döntést vár, vagy egy csodát, melynek eredményeként nemcsak a rejtélyes sorsú sürgöny árát kaphatja vissza, de az ügyiben tett utazásának 44 forintos viteldíját is! került sor amikor is a szakhatóságok képviselői előtt nfem zárkózott el a Volán a buszközlekedést rend megváltoztatása élői. Az állomás környéki nagy közúti forgalomra való tekintettel ózonban' feltételként jelölte meg a KRESZ szerint előírt leállósáv létesítését. Ami azóta is várat 'magára. Értesülésünk szerint a tanács pénzügyi nehézségei miatt halogatja e munka elvégeztetését. Nekünk nincs okunk megkérdőjelezni a hatósági magatartást, s csupán ennyit fűzünk hozzá: taten megértők, sót anyagilag is segítőkészek lennének mindazok a 'gazdasági egységek, ahol a legtöbb dolgozót érinti a szóban forgó közlekedési gond, melynek a közös összefogással történő orvoslására viszont aligha kerülhet sor némi szervezés nélkül. Ez utóbbi pedig már nem forinton, hanem a hozzáálláson múlik! ÜZENJÜK Fózer Gabriellának, Kecskemétre és Birkás Elemérnek, a kalocsai járásba: Egy héttel ezelőtt valóban azt írtuk a Sajtóposta rovatban, hogy a jogszabály elsősorban a gyártó cégek feladatává teszi a tájékoztatást az üzletekben értékesített termékek minőségével, anyagösszetételével, használati és kezelési módjával stb. kapcsolatosan. Bár általában olvashatók is az ilyen közlemények a ruhához, lábbelihez csatolt címkéken, ami azonban nem menti fel a kereskedőt (a butikost is) ama kötelezettsége alól, hogy külön felhívja a vevő figyelmét a kérdéses áru legfontosabb tulajdonságaira. Ha önök ennék ellenkezőjét tapasztalják, célszerű, ha a dolgot bejegyzik a vásárlók könyvébe, sőt arról informálhatják a tanács kereskedelmi hatóságát is, mely intézkedhet a szabálysértő (gyakorlat, megszüntetése érdekében. . G. Gy.-nek, Kecskemétre: önnek igaza van, amikor szóvá teszi., hogy nem csökkentek az eb- tartás körüli visszásságok. E rovatunkban nemrégen ugyan világosan közöltük — a 3 1982. (XII. 22.) számú tanácsi rendelet alapján —, egyáltalán nem tartható házőrző a legsűrűbben lakott, pontosabban a többszintes be- építettségű területen, ám a valóság az, sokan fittyet hánynak e tilalomra. Például a belvárosban is, ahol póráz és szájkosár nélkül engedik kóborolni utcán, parkban a nagy testű kutyáikat (az egyikük saj.nos a minap is megharapott egy gyanútlan járókelőt a Rákóczi úton), melyek éjszaka szinte szünet nélküli ugatásukkal űzik el a környékbeli lakók nyugalmát. Pedig ez csend- háborítás a javából, s emiatt szabálysértési eljárás kezdeményezhető a tulajdonos ellen. Minthogy az ilyen panaszok gyakoriak, úgy véljük, célszerű lenne, ha az illetékesek következetesebben ellenőriznék a saját jogi előírásaik betartását, s azok tudatos megszegőivel szemben még szigorúbban fellépnének. Hajdú Illésnek. Bácsalmásra: Mint régóta gazdálkodó ember, bizonyára gazdag tapasztalata alapján állítja, hogy az eredményes növényvédelemhez elegendő lenne a szokásosnál jóval kisebb adagú, s a környezetet is kevésbé szennyező vegyszer. A jövőben a kórokozók és a kártevők elleni „hadjáratiban” célszerű lesz fokozottabban támaszkodni — nagyüzemiben és kisgazdaságokban egyaránt — a természet erőire, a természet belső egyensúlyára, s ha ezáltal csökken a felhasznált, kémiai anyagok (mérgek) (mennyisége, az már jelentős költségmegtakarítást jelent. A módszer egyik lényege, kímélni kell az adott kártevőik természetes ellenségeit, az úgynevezett hasznos parazitákat. és a ragadozókat. (Például az üvegházi molytetű ellen a permetezéssel megegyező hatásfokú védelmet nyújt a tetűpusztító fürkészdarázs.). A másik_ megoldás abban rejlik, hogy a növényekre leselkedő veszélyről idejében kapjanak előrejelzést a termelők, akiknek Ily módon egyszerűbbé és olcsóbbá válik a védekezési teendőjük. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Kinek van igaza? KÉRDEZZEN — FELELÜNK
