Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE-Íjh ' " "Á-■ ‘ ‘L** v*\ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVlII. évf. 204. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 30. kedd Békekutatók nemzetközi kongresszusa Győrött hétfőn megkezdődött a Nemzetközi Békekutató-társaság, az IPRA X. kongresszusa. A négy. napos tanácskozásra a világ 40 országából csaknem 250 elméleti szakember érkezett. A vendége­ket Szakamoto Yasikazu, a tokiói egyetem professzora, az IPRA főtitkára és Pozsgay Imre, a HiNF OT főtitkára köszöntötte, majd plenáris ülést tartottak. A tanács­kozáson áttekintették a békekuta­tás időszerű feladatait, s megha­tározták a soron következő tenni­valókat. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, amelyen főként arra keresnek választ, hogy az el­méleti kutatások eredményei mennyiben és miként járulhatnak hozzá a békemozgalmak új sza­kaszának fejlődéséhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzet­közi események ismeretében — milyen tendenciák válhatnak ural­kodóvá a 90-es évek külpolitiká­jában. A témák részletes kifejté­sére és megvitatására a szekció­üléseken nyílik lehetőség. E szak­mai fórumokon vitave^etők irá­nyításával több fontos kérdést te­kintenek át: például a világgaz­dasági konfliktusok háborúba tor- kollásának veszélyeit, a világpoli­tikai feszültséggócok felszámolá­sának esélyeit, a fegyverkezés és a leszerelés politikai, illetve gaz­dasági összefüggéseit, s nem utol­sósorban azt, hogy mit tehet az iskola a diákok békére nevelé­séért. A tervek szerint megkülön­böztetett figyelemmel foglalkoz­nak majd a békekutatás és a bé­kemozgalom közötti kapcsolatok eddigi alakulásával, feltárva a szorosabb együttműködéshez szük­séges feltételeket. A magyar béke­kutatók munkásságának elismeré­seként az IPRA főtitkára, Szaka­moto professzor négy magyar tu­dóst — Kende Istvánt, Simái Mi- (Folytatás a 2. oldalon.) Gromiko Franciaországba látogat MOSZKVA Moszkvában vasárnap hivata­losan bejelentették, hogy a fran­cia kormány meghívására szep­tember első felében munkaláto­gatásra Párizsba utazik Andrej Gromliko, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, szov­jet külügyminiszter. Marjai József Varsóban Marjai József miniszterelnök- helyettes, a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezetésével vasárnap hivatalos küldöttség ér­kezett a lengyel fővárosba, hogy részt vegyen a bizottság soron következő, 20. ülésszakán. Marjai Józsefet a varsói repü­lőtéren Zbigniew Mádej minisz­terelnök-helyettes fogadta. Jelen vollt Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete. MADRID Előkészítő ülés Fernando Moran sponyol kül­ügyminiszter vezetésével Madrid­ban hétfőn ülést tartott a szep­tember 7—9-re tervezett európai külügymiiniiszeri találkozó előké­szítésével foglalkozó bizottság. Ez a miniszteri tanácskozás csak abban az esetben jelenti a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó hivata­los befejezését, ha Málta addig változtat eddigi halogató maga­tartásán és .a záróokmányról si­kerül közmegegyezésre jutni. El­lenkező esetben a 34 ország dip­lomáciájának vezetője a spanyol külügyminiszter vendége lesz. Az élőkészítő bizottság üléséről kiadott közlemény szerint a ta­lálkozón szeptember 7-én és 8-án harrhinc, 9-én pedig négy vagy öt külügyminiszter mondja majd el beszédét. A madridi találkozón ma is­mét plenáris ülést tartanak. FÉLEGYHÁZÁN ÚJ GYÁRTMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁRA KÉSZÜLNEK 100 éves a Villamosszigetelő és Műanyaggyár A Vdillamoszigeteiliő és Mű­anyaggyár ezekben' a napokban ünnepli fennállásának 100. évfor­dulóját. A céget 1883-ban jegyez­ték be, s 1901-ben költöztek az akikor új gyártelepre, a budapes­ti Fehérvári út 120. alá, A válla­lat korabelii neve így hangzott: Első Magyar Kábelgyár Perei és Schacherer Részvénytársaság. Ma Budapesten, Kiskunfélegyházán és Kisvárdán dolgozik a VSZM- nek egy-egy gyára. Bács-Kiskun, megyében 18 év­vel’ ezelőtt jutott érdekeltséghez a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár. A 'kiskunfélegyházi székhe­lyű Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalatot 1965. január 1-én a VSZM-hez csatolták. Létrejött a kettes számú, kiskunfélegyházi gyár, s az örökség: elavult tech­nika, széles1, elaprózott gyárt­mányösszetétel. Profiltisztítás, gyártmány- és gyártásfejlesztés kezdődött, új beruházás indult. A félegyházi gyár tervezett árbevé­tele 1983-ban már 590 millió fo­rint. A közösség centenáriumi törek­vései összecsengenek a vállalati célkitűzésekké!, amelyeket Pályi Gábor, a VSZM igazgatója így fo­galmazott meg: ,,Kollektívánk cé­lul tűzte ki, hogy a vállalat meg­alapításának 100. évfordulójára a pártunk kongresszusán elfogadott fő irányelveket s azok gyakorla­ti .megvalósítását tekinti a leg­fontosabbnak. Az idei év gazda­sági feladatait úgy határoztuk meg hogy azok teljesítése a leg­jobban járuljon hozzá a külgaz­dasági egyensúly megteremtésé­hez, az ország fizetőképességének fenntartásához. ’ ’ (Folytatás a 2. oldalon.) Röviden, gyorsan Kétségtelen, hogy a bü­rokrácia, alkalomadtán, nevet­séges fordulatot is vehet. Egy utas úgy szabadult■ meg a pénzbüntetéstől, hogy a vo­natra magával vitt kartonte­kercsből, kényszerűségből, le­vágott annyit, amennyivel hosszabb volt az utazási sza­bályzatban megengedett mé­retnél. Máskor az okozott va­lakinek kellemetlenséget, hogy a félárú jegy váltására jogo­sító szakszervezeti utalványa számát tagsági könyvében a munkáltató javította. Haszta­lanul igazolta a javítást alá­írásával és bélyegzővel a hi­bát vétő dolgozó — a jegy­vizsgáló szerint nem illette meg őt a kedvezmény. A pó­rul járt utas nem hagyta any- nyiban a dolgot. Hetekig fel­lebbezett, védekezett, míg végre a közlekedési vállalat elismerte igazát: a kedvezmé­nyes utazáshoz joga volt. Pusztán azt kérték tőle, térít­se meg a postaköltséget, amennyit a MÁV a levelezé­sért fizetett. A túlbuzgóságon és a szem­ellenzős magatartáson kívül egyéb, felszínre kerülő voná­sai is vannak a bürokráciá­nak. A nehézkesség, amely miatt az egyik vásárló több mint egy hónapot várt hibás lemezjátszó készülékének ki­cserélésére; a kényelmesség^ amely gondolati és gyakorlati síkon egyaránt visszafog bár­milyen nagyszerű kezdemé­nyezést; a közömbösség, amelynek vastag burka alatt éppúgy rejtély marad, kié volt a közterületen elpatkolt ló, mint az, hogy a légszeny- nyező üzemek jobb belátásra térnek-e a környék lakosságá­nak <itiszta levegője érdeké­ben. Ezek és az élet annyi mds, bosszantó dolga: a fi­gyelmetlenség, az udvariatlan­ság, a ráérősség, vagy az a fajta „mosom kezeimet’’ felelősségelhárítás egyes ABC-kben és élelmiszerüzle­tekben, amely a ‘piackutatást sosem helyi, csakis országos feladatnak ismeri el — mind­mind a bürokrácia elé teríte­nek szőnyeget. Olvasóink valószínűleg em­lékeznek arra a cikkünkre, amely a közelmúltban a me­gyeszékhelyi kisiparosok név­és címjegyzéke elkészítésének és elhelyezésének viszontagsá­gos körülményeit bírálta. Meg­írtuk, hogy a lakosság jó egy évtizede húzódó javaslatára, végre elkészült a tájékoztató tábla, de — a megrendelő és a táblakészítő szövetkezet közti pénzügyi vita miatt — rövidesen el is távolították a névcímkéket. Mi történt ez­után? A kivitelező, belátva, hogy a lakosság érdeke nem kisebb a pénzügyinél, packá- zás helyett, annak rendje és módja szerint, még a cikk megjelenése napján visszahe­lyezte a feliratokat a hirdető­szekrénybe. Az ilyen és hasonló, hatásos intézkedések megerősítik az emberekben azt a tudatot, hogy érdemes a visszásságok, a bürokrácia ellen szólni. Erre a felismerésre jut az állampol­gár is, akit közérdekű beje­lentésével nem küldöznek hi­vataltól hivatalig, asztaltól asztalig, nem járatják meg vele a fél délelőttöt, hanem mindig akad valaki, aki fo­gadja. Leülteti, türelmesen meghallgatja. Panaszára igyekszik megoldást ajánlani. S ahelyett, hogy hagyná het­venhét lépcsőfokon barangol­ni, vagy útbaigazítással segí­ti, hogy mielőbb célhoz érjen. Ez a felfogásmód és érvé­nyesülése a gyakorlatban kö­zel sem utópia. Évről évre erősödő és gyarapításra való módszer ez az állampolgári ügyintézésben, amelynek fő követelménye továbbra is: rö­viden, gyorsan, egyszerűen — bürokráciamentesen. Ezt az alapállást az életben — nem csak a hivatalokban, de mindenhol — joggal te­kinthetjük a bürokrácia vesz­tére és a lakosság javára vá­ló cselekedetnek. Kohl Antal MEGKEZDŐDÖTT A TANÉV Bácsalmáson tanműhelyt avattak, névadó Dunapatajon Q A kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben hat­százötven elsős hallgatta az iskola igazgatójának üdvözlő szavait. Köpeczi Béla ünnepi beszéde Tegnap reggel azok a felnőtték is. akiknek nincsenek iskolás ko­rú gyermekei, tapasztalhatták, hogy — a megszokottnál valami­vel korábban — megkezdődött az idei tanév. Ünneplőbe, vagy már iskolaköpenybe öltözött gyerekeik igyekeztek az utcákon, a legkiseb­bek mellett valamelyik szülő ci­pelte a tekintélyes iskolatáskát. A tanévnyitó ünnepélyeket az alsó - és középfokú tanántézetékiben a nevelőtestületek belátása szerint szombaton,, vasárnap, vagy pedig az első tanítási napon tartották. Ettől eltértek azok az intézmé­nyek, amelyeket most avattak, a kecskeméti Mátyás király körúti Általános Iskola például már pén­teken benépesült. Dunapatajon tegnap, .a tanévnyitón vette fél az ének- és zenetagozatú általános iskola Kodály Zoltán nevét. A tanévkezdés hagyományos ünnepi fényét Bácsalmáson hétfőn két esemény is emelte. Az egyik színhelye a Vörösmarty Mihály Általános Iskola udvara volt, ahol délelőtt tíz óraikor leplezték le a névadó bronzból készült mellszob­rát, Kalmár József szobrászmű­vész alkotását. Ugyancsak ebben az órában, de néhány utcával odébb pedig átadták rendeltetésé­nek azt az új tanműhelyt, amelyet — kétmillió forintos állami támo­gatással — a Szegedi Ruhagyár épített, a bácsalmási üzem .mun­kaerő -utánpótlásának érd ekében. A megye 230 általános iskolájá­ban az idei tanévben, a tavalyi létszámhoz kénest mintegy ezer­rel több — körülbelül 87 ezer — kisdiák jár. Valamivel több mint 2.200 tanuló kezdte meg az évet a kisegítő iskolákban. A huszon­nyolc (középfokú intézmény kü­szöbét — ide tartoznak a gimná­ziumok. a szakközépiskolák és a szakmunkás célú szakközépisko­lák — tegnap reggel kilencezer tanuló lépte át, a szakmunkás- képző intézetekben tízezren, az egészségügyi szakiskolában pediig ötszázan kezdték meg — az egy­re rövidebbre szabott szünidő után — a kissé szokatlan tanulást. Az országos tanévnyitó ünnep­séget vasárnap Szekszárdon, a Béri Balogh Ádáim utcában épí­tett 28 tantermes új általános is­kola udvarán tartották íjneg, ahol Köpeczi Béla művelődési minisz­ter mondott beszédet. ♦ Tisztelt Szülök! Kedves Kollé­gák! Kedvesi Fiatalok! A tanév megnyitása alkalmaiból Szekszárdiról köszöntőm az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetek valamennyi pedagógusát és diák­ját. Köszöntőm külön is azokat a szülőket és nagyszülőket, akik gyermekeiket vagy unokáikat most kísérik először az iskoláiba. Abból a városból köszöntőm mindnyájukat, ahol száz évvel ez­előtt született .a XX. század egyik nagy magyar költője, Babits Mi­hály. — „Babitsban két tűz égett, (Folytatás a 2. oldalon.) Vasas brigádok versenyfelhívása Hétfőn Miskolcon tartotta ki­bővített ülését a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Ve­zetősége. — Herceg Károly, a szakszervezet főtitkára, a köz­ponti vezetőség elé terjesztette az elnökség beszámolóját a va­sasszakszervezet 1980 óta végzett munkájáról. Megállapította, hogy a kong­resszus határozatainak végrehaj­tása a munka valamennyi terü­letén lényegében kielégítően ha­lad. A szakszervezet, hangoztat­ta a továbbiakban, rendszeresen vizsgálja az egyes ágazatokban dolgozók bér- és kereseti hely­zetéit. Határozottan fellép a dol­gozók érdekeinek védelmében, segít érvényesülni a dolgozók munkájára, közérzetére, hangu­latára kedvező hatással levő ha­tározatok pontos végrehajtását. Nagy gondot fordított és fordít a vasasszakszervezet a dolgozók munkavédelmi, szociális helyze­tének javítására. Az utóbbi két évben például több mint ötszáz­ezer szakszervezeti tag vett részt kedvezményes üdülésben, része­sült különféle szociális juttatás­ban. A három ágazaton belül szinte valamennyi üzemben kom­munista műszakokat szerveztek a központi vezetőség javaslatára, hogy az ágazatokban dolgozó idősebb nyugdíjasok életét segít­sék, könnyítsék. Az ülésen Major László, a Ma­gyar Optikai Művek Állami-díjas szocialista brigádjának vezetője javasolta: kezdeményezzenek szo­cialista munkaversenyt hazánk felszabadulásának közelgő, negy­venedik évfordulója tiszteletére. E felhívást, mint mondotta, bri­gádja kérésére (terjeszti az ülés elé. A verseny célja — hangoz­tatta — a párthatározatokban szereplő feladatok eredményes megoldása, elsősorban az export növelése, a hatékonyság goyrsabb ütemű javítása, a termékszerke­zet további korszerűsítése, a munka- és üzemszervezés színvo­nalának emelése legyen. A ki­bővített vezetőségi ülésen jelen­levő és felszólaló szocialista bri- gádvezetők egyetértettek a javas­lattal, és csatlakoztak az Álla- mi-díjás brigád felhívásához. (MTI) A JÖVŐ ÉVI NAGYOBB TERMÉSÉRT Hasznosítják az aszályos időszak tapasztalatait Évtizedekre is elég tenne az az elérni csapás-soro­zat, amely nyolc hónap alaitt sújtotta Bács-Kiskun mezőgazdaságát. Az állami gazdaságok, szövetkeze­tek, kisüzemek dolgozóinak tízezreit próbára tevő körülmények között kezdődött el az 1984-es termést megalapozó 'tápanyag-utánpótlás és a táLajmunlka. Biztosíték nincsen arra, hogy a következő hónapok időjjárása kedvezőbb tesz, ezért az aszályos időszak tanulságait mérlegelve, a tapasztalatokat hasznosít­va szorgoskodnak niap, nap után a földeken. Min­denekelőtt a termőtalaj vízrafctározó-képességét igyekeznek gyarapítani. ' . Egyre több gazdaság vaséiról' altalajlazító gépe­ket, amelyeknek különböző típusait a kereskedel­men kívül a növénytermelési rendszerék a szakmai bemutatóikon' ismertették meg a termelőkkel,. Az idén Kiváló Szövetkezet címmel kitüntetett Sol­ti Kossuth Tsz-ibem második éve használják a ,mély­lazító 'berendezéseket. Először a cukorrépa talajelő­készítésében próbálták ki, később a fővetésű siló­kukoricánál. Mindkét növény jól átvészelte a szá­raz időszakot. Lényegesen kisebb a hozamcsökkenés a imélyliaziítoitt szántókon, mint az összehasonlító táb­lákon. Jóllehet, egyformán érte őket csapadék. Ki­elégítő termést takarított be az így előkészített ka­lászos gabomaföldekrő! is a közös gazdaság. A hajósi határban a József Attila Tsz gazdái 1982 őszén a kalászosgabona-terűiét 60 százalékát készítették elő mélylazítóval, nehéztárcsáival. Az át­lagosnál is kevesebb őszi, téli, tavaszi csapadék el­lenére. 15 százalékkal magasabb termést gyűjtöt­tek magtárba az így megművelt szántókról. A szö­vetkezetben 5171 kilogramm búza lett az átlagos hozam hektáronként. A mély lazítás alkalmazása előtti’ években viszont ennél kevesebb volt. A Jó­zsef Attila Tsz gazdái újabb gépeket vásárolták, 861 hektár tarlóból 600 hektárt szántás nélkül, tálajla- zítóvaU nehéztárcsával munkáltak meg. A követ­kező hetekben, hónapokban megközelítőié® még 400 hektáron alkalmazzák ezt az eljárást, hogy a víz­tároló-képességet növeljék. A kötött-, közjépkötött ibácskal, Duna melléki szán­tókon' más gazdaságok is használják ezeket a ta­lajművelő eszközöket. A Kiskunság jobb szerkezetű talajain úgyszintén érdemes a közép- és méllylazíitó- gépeket az őszi kalászosok, a tavaszi vetésű kapás­növények magágykészítésénél alkalmazná, A kiskun­félegyházi Vörös Csillag Tsz, mint a körzet legna­gyobb cukorrépatermesztő szövetkezete aiz ipari nyersanyagnövény szántóterületének megmunkálá­sánál sem hagyija ki ezt a célszerű rfiűszaki eszközt. K. A. *> Az öntözőművel felszerelt gazdaságban a mesterséges csapadék is növelheti a terméshozamot. Rövid tenyészidejű kukoricát locsolnak a solti Szikra Tsz-ben. (Méhcsi Éva felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents