Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

4 9 PETŐFI NÉPE 9 1983. augusztus 28. HÁZUNK TÁJA Ez a telek eladó! Akármerre járunk az ország­ban, itt is, ott is feltűnnek a fi­gyelemfelhívó táblák: „Ez a te­lek eladó!” Évente sok tízezrem a dnak - vés znek hazánkban ingat­lant: házat, telket, nyaralót. Az adás-vétel komoly dolog. „Megtekintett állapotban” Az egyszerűség kedvéért beszél­jünk telekvásárlóról; tanácsaink azonban értelemszerűen minden más ingatlan (ház, kert. hétvégi telek stb.) adásvételére is érvényesek. Először is tekintsük meg az ela­dó ingatlant, ha nem akarunk később felesleges bosszúságot, gondot magunknak. Talán azért érdemes arra is figyelmezitetnd: a jogszabályok értelmében minden nagykorú állampolgárnak egy la­kótelke (lakása) és egy üdülőtelke (hétvégi háza) lehet. E szabály alól felmenté? adható. Hiszen elő­fordulhat, hogy valakit más vá­rosba helyeztek, vagy felnőtt gye­rekével összeköltözve, a meglévő­nél nagyobb ingatlant vásárol, s a régit valamilyen oknál fogva még nem tudta értékesíteni. Elsőként kérjünk az eladótól 30 napnál nem régebben kiadott tu­lajdoni lapot amely tartalmaz az ingatlanra vonatkozó minden lé­nyeges adatot. Ezit követően, ha a telek még nincs beépítve, akkor kérjünk az illetékes takácsitól mi­nősítést arról, hogy á területren­dezési terv alapján az eladásra kínált ingatlan milyen építési övezetbe tartozik, illetve nem áll-e építési tilalom alatt. Keres­sük fel a földhivatalt, nézzük meg az ingatlan-nyilvántartást. Sze­rezzünk bizonyosságot arról, hogy ott milyen adatokkal, kinek a ne­vén szereped a kérdéses ingatlan. Folytatódjék azzal a ténykedé­sünk, hogy — amennyiben álta­lunk nem ismert, személyről van szó, s az esetek többsége ilyen —, győződjünk meg a személyazo­nosságról. Mármint ez alkalom­mal arról: valóban a tulajdonos­sal, vagy annak megbízottjával tárgyalunk-e? Utóbbi esetben ra­gaszkodjunk a közjegyző által ké­szített írásbeli megbízás felmuta­tásához, vagyis annak hiteles iga­zolásához, hogy az illetőt hatal­mazták fel az ingatlan eladására. Már említettük, mennyire fon­tos követelmény a telek szemé­lyesen történő gondos megnézése. Hiszen’ nem véletlenül kerül az­tán az adás-vételi szerződésbe az elmaradhatatlan meghatározás: . .megtekintett állapotban". Nem árt az éberség! Mire kell ilyenkor ügyelni? Mindenre. Ha például a telken valakit — egy harmadik személyt — munka közben találunk, rögtön tisztáznunk kell: milyen címen tartózkodik ott, esetleg nem a ha­szonélvezeti jog alapján-e. Örök­lés esetén mindenképpen meg­szerezhető ez a birtoklási jogcím, ha viszont az illető szerződés út­ján jutott a haszonélvezethez, sürgősen tisztázandók e jogvi­szony körülményei, mivel tulaj­donba (és birtokba) a vevő mo«st már csak úgy juthat, hogy ha a haszonélvezővel megegyezik. Előfordulhat azonban az is, hogy az ott talált idegen már több mint tíz éve használja háborítat­lanul (ez nagyon lényeges felté­tel!) a telket (felszántotta, esetleg be is kerítette stb.), vagyis elbir­tokolta. Törvényeink szerint ez azt jelenti, hogy megszerezte az adott ingatlant. Ebben az esetben a vevő hiába tárgyal a telekköny­vi nyilvántartásban szereplő tu­lajdonossal, vagy annak megbí­zottjával ; a telek időközben — elbirtoklás révén — már másé, te­hát most már csak vele lehet egyezkednie. (Az elbirtoklás té­nyét természetesen tanúkkal kell igazolni.) Minden lényeges Minden lényeges körülményt számba kell venni, s rögzíteni az adásvételi szerződésben, hogy semmiféle utólagos reklamációnak ne lehessen helye egyik fél részé­ről sem. Mindenképpen írásba kell foglalni, hogy például a telken lé­vő sufnit ki köteles lebontani; az idei termés kié stb. A helyszínen való körbenjárás azért is lényeges, mert így tisz­tázhatjuk: ndncs-e a telekre va­lakinek szorgalmi joga, vagyis kút, út stb. használata érdekében nem jár-e át a telken. (A bírósá­gi gyakorlat szerint egyébként ké­nyelmi szempontok nein indokol­hatják e jog fenntartását. Tehát ha időközben már a környéken létesítettek kutat, vagy a bejárást megkönnyítő utat, csak azért a szolgalmi jogot fenntartani, mert a megközelítés így könnyebb, rö- videbb — többé fenntartani nem lehet, a vevő kérheti a megszün.- tetésót.) Az adásvételi szerződést taná­csos ügyvéddel vagy adás-vételi ügyekben járatos jogásszal meg­fogalmaztatok bár ez az érvé­nyességnek nem előfeltétele. Fon­tos az is, hogy a szerződést — il­letékkiszabás és átírás végett — 30 napon belül benyújtsa a vevő a PM. Illetékhivatalához. Az adásvételi szerződésben a tényle­ges vételár szerepeljen; az illeték­hivatal újabban maga is vizsgál­ja, hogy az mennyire reális. U. L. Szüretelőknek Növényvédelmi teendők... A növényvédelmi tennivalók közül elsőként említjük az alma- fákon károsító almamolyotk, sod- lómclyok, kaliforniai pajzstetük elleni védekezési, amelyhez Safi- dont 40 WP 0,25 százalékos, Ditrí- font 50 WP 0,2 százalékos, Bi 58 0.1 százalékos, Chinetrint 25 EC 0.05 százalékos töménységben ajánlunk, valamint az aknázómo­lyok ellen Chinetriin 25 EC, Decis 2,5 Ec 0.05 százalékos Bi 58 EC 0.1 százaiékor, töménységű szere­ket javaslunk. nyófészkeit haladéktalanul távo­lítsuk el. Ugyancsak le kell szed­ni a fákról a fertőzött vagy rot­hadó gyümölcsöt is. A gyermekek „örömére’’ most megkezdhető az ősz végi spenót­főzelék alapanyagának, megterme­lése. A napokban elvetett spenót- magdkból már október végére erős növény fejlődik, ami szedhe­tő. Ha a tél nem túl hideg, a nö­vény áttelel és kora tavasszal már ismét készíthető a finom főzelék. Lehetőleg száraz, napos időben szedjük a csemege- szőlőt. A fürtöket ne mar­koljuk meg, mert ledörzsöl­hetjük a bogyók hamvassá- gát. Egyik kezünkkel a ko­csányi fogjuk, s a fürtöt ol­lóval nyessük le a tőkéről. A fürtből hegyes ollóval vágjuk ki a sérült vagy rot­hadó bogyókat. A szőlőt új­évig eltarthatjuk, ha tiszta, fagymentes, sötét helyiség­ben kifeszített drótszálra vagy lécre raffiaszalaggal felkötözzük. Célszerű a he­lyiséget egy szál kénrúd el­égetésével fertőtleníteni. Sokan termesztenek a hobbikerteken földimogyo­rót. Ennek szedését a kö­vetkezőképpen végezzük: ásóval vagy kapával emel­jük ki a földből a teljes nö­vényt, .gyökereivel együtt és szárával húzzuk fel, óvato­san, de a mogyorószemeket ne tépjük le róla, hanem így együtt az egész növényt szárítsuk meg. (Betakarítá­sa tehát hasonló a burgo­nyáéhoz.) (Pásztor Zoltán felvétele) A sün zömök testű, rovarevő emlős. Bórizomzata segítségével tud összegömbölyödni, amikor is védekezik. Éles, hegyes tüskéi el­riasztják támadóit. Fás, cserjés, erdős, ligetes területeken, szőlők­ben. gyümölcsösökben magányo­san élő éjszakai állat. Szürkület­kor mostanság több pici sünnel is találkozhatunk, amelyek három­négy hete születtek. A sünök hasznosak, megeszik az útjukba eső férget, csigát, pókot, bogarat, lárvát, sáskát és a legkülönfélébb kártékony rovarokat. A nagyobb példányok viszont a madárfióká­kat és a tojásokat is elpusztítják. Barátunk : a kis sün A fahordó kezelése Erős fertőzöttség esetén meg kell ismételni a burgonyabogár elleni védekezést Sevin 85 0,2 százalékos, Safidon 40 WP 0,25 százaidkos töménységű szerekkel. Jelentős károkat tehetnek a zöld­ségeskertben — különösen a ká­posztát és karfiolt rágják — a ká­poszta-bagolylepke hernyói. A permetezéshez használjuk a kö­vetkező szereket: Ditrifon 50 0,2 százalékos, Chinetrin 25 EC, De­cis 2,5 EC 0,05 százalékos tömény­ségben. Fálnkait vizsgáljuk meg és az amerikai fehér szövőlepke her­Amennyiben a fahordónk tiszta és egészséges, hideg vízzel való fel­töltés után egy napig duzzasszuk, nehogy később a hordó „megigya” a bort. A hordóik alapos kimosá­sára mindenkor szükség van. A penészes fahordókból nehéz eltá­volítani a penészt. Megkísérelhet­jük úgy, hogy kavicsot, láncdara­bokat teszünk bele, majd 'kevés vizet és rázogatjuk, azonban ez nem ad biztos eredményt. Ugyan­csak semmitérő a hordó belsejé­nek „kimeszelése” amikor is rnész- tejet öntünk bele és ezzel próbál­juk fertőtleníteni. A kiégetéstől pedig a bor kap füstízt. Ezért a legjobb megoldás, ha a fáradságot nem sajnálva, eltávolítjuk a bor­dó fenekét és kikaparjuk belőle a penészt. Ha a hordókban megece- tesedett a bor és a hordó erős ecetszagot áraszt, niincs mit tenni, ki kell selejtezni. Jó módszerek az importcsökkentésre Mííanyaggyári tapasztalatok Az országban forgalomba, kerülő műanyagok szin­tje teljes skáláját meg találhatj uk, ha végignézzük, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárának alapamyaglistájáit. A teflon, és néhány spe­ciális anyag kivételével minden hazai és import alap" anyagot haszmáünaik, és eziefc beszerzése okozta az elmúlt időszakban a legtöbb gondot számukra. Ért­hető és logikus, hogy előtérbe került a kérdés: ho­gyan lehetne másként, mivel helyettesíthetők e po­limerek. Szokatlan igény A műszakiak sorra vizsgálták a lehetőségeket, és jó néhány gyártmánynál' sikerült aZ anyagcsere. — A francia víztiszta polisztirol helyett — kezd­te a felsorolást Megyesi László, a műszaki osztály vezetője — ezután Szovjetunióból vásárolt alap­anyagot használunk. Ez volt a legnagyobb munkát igénylő csere, hiszen az eredeti alapanyag ultra viola sugárzással szemben stabil, míg az újat utólag kell stabilizálni. Részben sikerült kiváltani a Generál Elektric egyik bonyolult műanyagát. Ez azért volt nehéz, ment a belőle készült termékkel szemben a műanyagiparban szokatlan igényt támasztanak: el kell viselnie rövid Idejű nagy hőhatást is. Az első félévre 389 tonna tőkés imp>ortbóíl szárma­zó alapanyag cserijét tervezték, és ezt a mennyisé­get elég jól' sikerült megközeMtená. A tőkés és szo­cialista országokból importált anyagok eddigi ará­nya megfordult, jelenleg a felhasznált műanyagnak csak 40 százaléka származik tőkés partnerektől. Az eredmény biztató, de még nem kielégítő. Több formában is folytatják a gyáriak a próbálkozást. Az egyik a profiltisztítás, amit természetesen csak an­nak figyelembevételével végezhetnek, hogy a gyár a hazai gépipar fontos háttéripari vállalata, gyárt­mányaik egy része mással nem pótolható. Említés­re méltó az újítók .tevékenysége is. A VSZM szó-, cialista brigádjait év elején arra hívták fel: újí­tásaikkal elsősorban az import csökken tésre töreked­jenek. — Tudni kell, hogy a műanyagipari technológia miatt az újítómozgalom nálunk imás jellegű, mint másutt — magyarázta a műszaki osztály vezetője. — Mint a 'bíráló bizottság tagja ezzel együtt is el­mondhatom, hogy elég sok újítást kaptunk hulia- dékfelhasználásra. A kábelek ipari csévélodobját például ezután darált hulladékanyagbóil tudjuk ké­szíteni; sikerült a Kares írógépszalag dobozának és a Märtüin alkatrészdobozok anyagának cseréjét megoldani. Vagy itt van példának a Kiss—Kékkői újítópáros egyik munkája is. Recept a habosításra Mint a szakszerű magyarázatból laikus módjára kihámoztam, a lényeg az, hogy az egyik gyártmányt ezentúl tőkés import alapanyag helyett hulladékból darált, szovjet víztiszta potiszti rodil’al helyettesítik, amelyet sikerült fedett színben habosítani. Elisme­rem, még így is elég „műanyagosan” hangzik, de a szakemberek állítják, hogy ezt technikailag igen nehéz megoldani. Az v(jítók kidolgozták a recepto­rát, a teljes technológiát, és a folyamat megismétel­hetőséget biztosító műszaki paramétereket. • A tejipar számára készített szállítóládák is darált műanyaghulladékból készülnek. Kékkői Andpájs. a hőre lágyuló gyáirrészteg veze­tője, Kiss István pedig a helyettese. Mindketten hosszú évek óta a VSZM dolgozói, sok munkaterüle­tet végigjártak, megismertek. — Közös újításaink közül a legújabb még most készül — 'kezdte Kékkőd András. — Darált anyag habosítása 'lesz ez is, tehát hulladékanyag-feihasz- málás, de ez esetben szocialista importot pótolunk hazai anyaggal. Még néhány kísérlet azonban hátra­van. Nyomós érv, ha nincs anyag Közben Kiss István kiszámolta: eddig négy közös újításuk volt, s ezek hét gyártmányt érintettek. Mi ösztönzi őket az időt, energiát lekötő bonyolult újí­tások kidolgozására — faggattaim —, hiszen mint gyáregységi irányítóknak nem elsősorban, ez a dol­guk. — A jelenlegi anyagellátási nehézségek jelentik a legnyomósabb érvet — válaszolta Kiss István. — Egyébként hasonló témákon már évekkel korábban is dolgoztunk, de a gyárban most alakultak úgy a dolgok, hogy ezek a próbálkozások fontosakká vál­tak. Erősebb a kényszer napjainkban, így a vállalat határozott, gyors intézkedéseiket hoz minden anyag­gal kapcsolatos témában — legalábbis ezt tapasztal­juk mostanában. — Furcsa ez a dolog az alapanyaggal — jegyezte meg később Kékkői András. — Sokszor még a ha­zai sem jön meg, közben meg azt olvasom az újsá­gokban, hogy a PVC-gyár fele kapacitással üzemel. — Részben, ezen is segít, ha hulladékot dolgozunk fel — fűzte tovább a gondolatokat az újítótárs. —• Ráadásul kétszeres a haszna. Kevesebbe kerül az alapanyag, és van akkor is, amikor anyaghiány miatt egyébként le kellene állnunk. Munkaidőn túl kísérleteznek, és a gyár műszaki osztályán dolgozók is minden, segítséget megadnak nekik, hogy sikerülhessenek az elképzelt variációk. Megéri? — Reméljük — válaszolták. A gazdasági eredmények szerintük .bizonyítják majd, hogy a ja­vasolt megoldások jók, s a szükség szülte megoldá­sok értékes és végleges új technológiát honosíta­nak meg. Fejszés Edit NAGY A KERESLET Több gombát termesztenek 9 A felújított üzemben már megkezdték a gomba szaporítóanyagá­nak előkészítését. Az idei gazdálkodás eddigi ala­kulásáról beszélgetünk a borotai Termelőszövetkezet központjában Mikó Péter pártalapszervezeti tit­kárral, Karsai Ferenc főagronó- mussal és Adám Sándor főköny­velővel. — Gazdaságunk a szerencséseb­bek közé tartozik, mivel több csa­padékot kaptunk mint a környe­ző termőföldek. Május elejétől jú­lius végéig. 130 milliméter eső hul­lott, ennek köszönhető, hogy bú­zából a tervezettnél 200 tonnával többet takaríthattunk be. Az 1350 hektár fővetésű kukoricából — az aszály miatt — 40—50 hektár ter­mését silóznunk kellett, míg a többi terület a tervezettnél maga­sabb termelési hozamot ígér —, tájékoztat a párttitkár. A termelőszövetkezet másik fő­ágazatában az állattenyésztésben, a sertésértékesítésnél jelentkeztek zökkenők. — E gondok azonban már ren­deződtek. Az átmeneti felvásárlá­si problémák idején kénytelenek voltunk a vágóhíd termelését fel­futtatni. Általában, a nagyüzemi és a háztáji állományból egyaránt 50—50 százalékban kerülnek fel­dolgozásra a hízók. Az értékesítési gondok idején növeltük a terme­lőszövetkezet jószágainak arányát a vágóhídi termelésben. Elmond­ható, hogy feldolgozóüzemünk szinte biztosítószelepként segít a gazdálkodásban. A község lakos­ságának tőkehússal és feldolgozott árukkal történő ellátásán túl, jut­tatunk Budapestre, Pécsre, Kom­lóra is termékeinkből — magya­rázza Karsai Ferenc. A főkönyvelő bizik abban, hogy — gondjaik ellenére — jól zárják az évet. — Az idei. legnagyobb beruhá­zásunkat, a gombaüzem bővítését a következő hetekben befejezzük. A laskagombát már .évek óta ter­mesztjük. Újabban főként az alap­anyag előállítására törekszünk. A csírákat kisüzemeknek, vállalko­zóknak adjuk tovább —, s szerző­dés alapján — megegyezünk a szaktanácsadásra« vonatkozóan is. Keresett cikk a laskagomba, fő­ként külföldre szállítjuk a HUN- GAROFRUCT közvetítésével. Üjabban, szinte ugrásszerűen megnőtt a hazai kereslet. Ügy tű­nik, az étkezési szokások hazánk­ban is gyorsan változnak, nő az érdeklődés az ízletes gombaételek iránt. Tóth László üzemvezetőnk csaknem 20 receptet ismer, ame­lyet szívesen továbbít a termesz­tőknek. Elmondja még, hogy ez év ok­tóberétől, évente 500 tonna laska­gomba termesztéséhez elegendő szaporítóanyagot tudnak adni partnereiknek. Ez ötször annyi, mint az eddig termesztett meny- nyiség. Terveik teljesítéséhez fel kellett újítaniuk a régi üzemet és építeni egy teljesen újat. Terme­lésük fejlesztése iránt egy híres svájci cég is érdeklődik, képvise­lőit már elküldte a szövetkezetbe. A kereskedelmi kapcsolatok ki­alakítása céljából, a részletek megbeszélésére rövidesen újból felkeresik Borotát. A borotai Termelőszövetkezet mindkét Uzemága a lakosság jobb élelmiszerellátását segíti elő. Ugyanakkor tevékenységük jöve­delmező. Helyesen ismerték fel, hogy érdemes egyrészt fejleszteni, másrészt bővíteni a választékot. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents