Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
« • PETŐFI NfiPS • IMS. uaffuratae M. ✓ • Saját tervezésű helyiségben dolgozik az Ybl Miklós brigád. (Pásztor Zoltán felvétele) Márton Lajos igazgató is hösz- szan beszél a brigád kezdeményezéseiről, cselekedeteiről. Elmondja többek között, hogy a város álltaiéban év vége Célé rendelkezik maradék összegeikkel, amiből kisebb létesítményeket lehet építeni. Ennek feltétele azonban a gyors tervszolgáltatás. Ilyenkor mindig lehet számítani az Yhl Miklós brigádra. Általában társadalmi munkában készítik a terveiket, hogy minél több pénz maradjon a kivitelezésre. Tavaly 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, az idén eddig 27 ilyen jellegű feladat elvégzésére vállalkoztak. Műszaki jogsegély Nemcsak egymáson, a vállalat többi dolgozóján is szívesen segítenek. Bevezették az IKTV-nél a „műszaki jogsegélyszolgálatot”. Ha valaki lakást épít, bővít, vagy korszerűsít, ügyeit a tervezéstől a különböző engedélyek beszerzéséig elintézik. S hogy kapnak-e ezért viszonzást? Korábban szanaszét, kisebb csoportokban dolgozott az épületen belül a (kilenctagú kollektíva.' Nemrég a vállalat vezetése nékik adta a tetőteret, ők pedig gyorsan elkészítették annak beépítési tervét. S ki tudja? Talán a kivitelezők közül is részesül valaki „műszaki jogsegélyben”? Mindenesetre kitűnő munkát végeztek az IKTV szakmunkásai. Azóta együtt, tágas, kényelmes irodában dolgozik a brigád. Nagy Ottó LELKESEDÉSSEL, EMBERSÉGGEL Az Ybl Miklós brigádra számítani lehet Itt is újat kell alkotni Az V. ötéves tervben már 126 millió forint értékű épületfelújí- tás tervdokumentációit kellett elkészíteni. Menet közben jöttéik rá, hogy ütőképesebb a csoport, ha nemcsak a tervezők, hanem a lebonyolításban résztvevő többi szakember is csatlakozik hozzájuk, Így egészült ki a brigád szerkesztőkkel, rajzolókkal, beruházóval, ingatlan-nyilvántartóval, árellenőrrel. Az idő múlásával néhány bri- gádtag elment a vállalattól, helyükbe újak léptek. A kollektíva tevékenysége ennek ellenére nem lanyhult, sőt évről évre lendületesebbé vált. S mi több, a társadalmi munkából is egyre nagyobb arányban vették ki a részüket. Vajon mi a magyarázata ennek? Erre a kérdésre Borsos Antalné brigádvezető így válaszolt: — Jó az összhang, a kollektív szellem és segítőkészségből sincs hiány nálunk. A munkát illetően Papp József elektromos tervezőnek teszem fel a kérdést: — Nem dolgozna szívesebben olyan helyen, ahol új épületek elektroriros berendezéseit tervezhetné? — Itt is nap mint nap újat kell alkotni — nyugtatott meg. —' ötven, nyolcvan évvel ezelőtt épült házakat kell a kor színvonalára emelni, s ez egyáltalán nem sablonos munka. Béréi Éva tervező így folytatja: — Ahány régi épület, annyiféle szerkezet. Nagyon érdekes, változatos, sokszor bonyolult is a munkánk, de ez benne a szép. Feladatunk pedig van bőven, több évitizedre való. Az Ybl Miklós brigád ma már áttogja az ingatlankarban tartás, felújítás minden területét. Laczó István fenntartási osztályvezető erről a következőket mondja: — Borsos Antalné szólt hat évvel ezelőtt, hogy hasznos lenne, ha belépnénk a brigádba. Igaza volt, mert kiderült, hogy tulajdonképpen munkám alapján is* közéjük tartozom. Ily módon a beruházások, felújítások előkészítése. tervezése, lebonyolítása, műszaki ellenőrzése, átvétele egy munkacsoporton belül történik. Ezenkívül azért is érdemes volt belépni, mert emberileg igen jó kollektíva. Ami szóra sem érdemes... Hogy ezen mit értett Laczó István, arról Dienesné Váradi Piroska szerkesztő rajzoló bővebben beszélt: — A brigád a vállalattól kapott feladatokon túl sok társadalmi munkát végez. Jó szívvel vállalkozunk az ilyesmire. ,En 'tavaly például a katonatelepi és a Zója utcai iskola felújítási 'tervrajzait készítettem el. Itt Borsos Antalné közbeszól: — Azt is mondd el Piroska, hogy abban az időben gyesen voltál, mégis vállaltál társadalmi munkát, s addig bejártál, míg a tervrajzok el nem készültek. — Szóra sem érdemes — felelte Dienesné — ezt a brigád bőkezűen megjutalmazta. Amikor idén május elsején megkaptuk a Szakma Kiváló Brigádja címet, nekem plusz 4 ezer forintot adtatok a jutalomból. — Hát persae, hiszen a férjed katona, és váratlanul 10 ezer forint lakásigénylési letéti díjat kellett fizetnetek — zárta le a vitát Borsosaié. Az egymáshoz való segítés legszebb példája mégis Tormási László esete. Mint szerkesztő rajzoló 1977-ben lépett be az IKTV- hez. Alig egy hónap múlva ízületi gyulladással betegállományba került, s csak a következő évben állt ismét munkába. A brigád tagjai mindenben segítették, amit nem tudott, arra megtanították. Két esztendővel később újra súlyos beteg lett, oly annyira, hogy lerokkantosították. A brigád ezúttal sem hagyta magára, rendszeresen felkeresték, biztatták, gondozták: Amint kezdett erőre kapni, megjött a munka- kedve is. Elkezdett otthon dolgozni, a lakására hordták ki a raj- zolnivalót. , Egészségi állapota rohamosan javulni kezdett, s 1982 áprilisa óta rokkantnyugdíjasként újra bejár munkahelyére. Anyagilag segítették a lakáshoz jutásban is. Amikor pedig elnyerték áz arany fokozatot, a brigád a címért járó 12 ezier forintot neki adta lakás- berendezésre. A hetvenes évek elején vált mozgalmasabbá az élet a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnál. Abban az Időben a tanács már kellő anyagi fedezettel rendelkezett ahhoz, hogy napirendre tűzze a városközpont felújítását, ezt követően a Nagykőrösi utcai lakóházak sortatarozásának megkezdését. Többször adódott azonban soron- kíviili munka is. A Schönherz Zoltán téri toronyházak falain repedések keletkeztek, az épületek életveszélyessé váltak. Lakóik részére átmeneti szállásokat kellett építeni a Hunyadivárosban. Közben a vállalat Korhánközi úti telepét átadták az MMG gyárának, s az új IKV-részle- get a Szolnoki úton építették fel. Mindezekhez a sürgős építési és felújítási munkákhoz természetesen soron kívül kellett terveket is készíteni. Ebben a helyzetben alakult meg 1973-ban az Ybl Miklós tervezőbrigád, amelyről elmondhatjuk, hogy maga az élet hozta létre. A kis csapat nagy körültekintéssel és hozzáértéssel látott munkához. A tervezés mellett a műszaki ellenőrzést, s a beruházások lebonyolítását is elvégezte. Egy azonban a mai napig útitársuk maradt: a sürgősség. HARMINCÖT ÉVE TÖRTÉNT És kaptunk tíz körmöst 1948. augusztus 20-án Kisszálláson — az országban az elsők között — ünnepélyesen felavatták a gépállomást. A traktorok látványa nem jelentett különleges élményt a helybelieknek, hiszen az uradalomban már a felszabadulás előtt is használatosak voltak az erőgépek. Mégis nagy esemény volt a gépállomás létrehozása, hiszen a község legújabb kori történelmének formálásában jelentős szerepet játszott az ott dolgozó kollektíva. Botka József a felszabadulás előtt napszámos volt az uradalomban, 'később traktoros lett a gépekhez vonzódó fiatalemberből. A földosztás után — édesapjánál — a juttatott földön gazdálkodott. Számára különösen nagy örömet jelentett a hír: traktorokat hoznak! — Mi raktuk ki az állomáson a vagonokból a tíz körmöst. Ma is emlékszem, 1947. december 12-én fogtunk a munkához. Lelkesedtünk, hogy újrfl gépéket kapunk. Hát még amikor felsorakozott a tíz masina az ünnepségre! Lelkesítő voilt — ma sem tudok másként gondolni azokra az időkre — mondja Botka József, aki ma a Bácska Tsz anyagbeszerzője. Nagy János, aki évtizedekig a községi pártvezetőség titkára volt, ina már nyugdíjas. Azon a ■történelmi augusztus 20-án még mint 'kendergyári művezető vett részt, dp az, hogy az emlékei ma is frissek, bizonyítja: felejthetetlen napok voltak. — Amikor a gépállomások létrehozására felsőbb döntés született, Kisszálláson nem akozott gondot a megvalósítás előkészítése. Bár az uradálmi gépeket a háború végefelé elvitték beolvasztani, a mezőgazdaság gépesítésének itt már hagyományai alakultak ki. — Az első év mégsem volt könnyű! Az egyéni gazdák nem engedték a földjükre a traktort. Akkor még a gépek nem tudták úgy elmunkálni a földet, mint ma. Tulajdonképpen az eke, a fogas, és a simító volt csak az eszközük. — A gépállomás elismertetését az első csépiés hozta, 1949-ben. Hat cséplőgépet kaptunk, meg egv modem, gumiskerekű traktort, amit Domokos Sándor traktoros keresztelt el Matyi névre ... — Ha jól emlékszem, 1950-ben kezdődött meg az új gépállomás építése, mert addig csak az uradalom régi épületébe húzódtak be a gépek. Már ha volt erre idejük, mert amikor lett miunka (a traktorosak maguk szervezték ezt is), a jánoshalmi határtól Kunfehér - tóig mindenütt dolgoztak! — Három műszakot tartottak, de hogy! A Tápai Karcsi este tí• Nagy János és Botka József ma is szívesen emlékszik a gépállomás történetére. (Klspéter Imre felvétele) zig szántott. Dér volt már, hideg. No, megállt: aludjunk! Becsavarta magát a nagykabátba, ott a nyitott ülésen szundított egy órácskát, aztán szólt a többieknek: menjünk! — Nem volt gond, hogy kit vegyünk fel. A fiatalok is a gépállomáshoz vonzódták. Ünnepség nem lehetett a gépállomásiak nélkül! Hogy tudták forrósítand a hangulatot! Amikor a falu utcáját végigénekelték: — Búgjatok csak traktorok ... A kendergyáriak kontráztak: — Sződd a selymet elvtárs! — A virágkorban 120—130 ember dolgozott a gépállomáson, szinte kivétel nélkül helybéliek. Domokos Sándor, Ulauber József, az Üveges-testvérek, Szántó István, az én öcsém, a Tápai- testvérek, Szerencsés János és András, Zadravecz Mihály és sokan mások formálták akkor a közszellemet. Az ő tevékenységük nyomán lett hagyomány a gépiek tisztelete, szeretető ... * Hagyomány az is, hogy a kis- szállásiak és a balotaszállásdak együtt ünnepük meg az Alkotmány napját. Az idén Kisszálláson tartják az ünnepséget. Az egésznapos vigalomban ott lesznek &z idősebbek, akik tanúi, részesei voltak a mezőgazdaságfejlődésének. És a fiatalok, akik ezekre a biztos alapokra építve ma korszerű, nagyüzemi földművelést, gazdálkodást folytathatnak. Nagy Mária felszámolására. A bontásból származó anyagot térítés nélküli, vihetik el az építkezők. Az ügyintézésben sókat segít a községi tanács, hasonlóképpen a kommunális létesítmények építésének megszervezésében is. A lakótelep létrehozása az egyik módja annak, hogy az üzem megtartsa a munkáskezeket. Az idén például 1 millió 730 ezer forint kölcsönt adtak lakásépítés céljára dolgozóiknak, amelyet 25—30 év alatt kell visszafizetniük. Ekkora összeg még ne/m állt rendelkezésükre, és örömmel közli a szakszervezet titkára, hogy sikerült minden igényt kielégíteni. A jó közérzethez azonban nemcsak lakás kell. A gazdaság vezetősége, a szakszervezettel közösen, sokféleképpen gondoskodik arról, hogy a dolgozók szívesen maradjanak. Minden kerületben van konyha vagy étkezési lehetőség, üzemi orvosi rendelőjük van, három helyen munikásszállást építettek. Patronálják a gyermekintézményeket, segítik a kicsik bölcsődei és óvodai elhelyezését. Orbán Nándortól még megtudom: — Megszerveztük dolgozóink üdültetését. Harkányban három szobát bérelynk. Tavaly a szocialista brigádok segítségével a Siófoki Állami Gazdaság területén két faházat építettünk, amelyek egész évben alkalmasak pihenésre. A dolgozók mindkét helyen naponta 20 forint étkezési hozzájárulást kapnak. A szakszervezet megvizsgálta a gazdaság 140 nyugdíjasának életkörülményeit, igyekezett segíteni gondjaikon. Törekvéseiben támogatást kapott a szo- cialistabrigád-mozgalomtól. Az egyik brigád vállalta, hogy a tanyáin elhagyottan élő nyugdíjas Söröli Ilonának naponta kijuttatja az ebédet. Valamikor mostoha vidék volt ez a határrész. Wéber Ede svájci tanár 1892-ben kezdeményezett itt szőlőtelepítést. A hazáj,a iránti tisztéletből nevezték el ezt a területet Helvéciának. A jelenlegi állami gazdaság 1950-ben alakult. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés megteremtette a jólétet az itt dolgozóknak. A svájci pedagóp"*; hiányára meglepődne, ha most körülnézne ezen a tájon. Kereskedő Sándor <* Az üzem orvosi rendelőjében: dr. Rigó József Zsolt és páciense. * A lakótelep madártávlatból. A svájci tanár meglepődne A Helvéciái Állami Gazdaság Sziabó Sándor lakó-' telepén járunk. A takaros családi házak alig látszanak a gyümölcsfák és a lugasok között. Nagy Károlyék háza épült elsőnek. A fiatalasszony éppen a kertben foglalatoskodik. Elírnom dja, hogy 1968- bam — családi összefogással — épült ez a kis otthon. Százezer forint kölcsönt 'kaptak a gazdaságtól, olcsó telket, fuvart és még számos kedvezményt. Aláírtak viszont egy megállapodást, mely szerint 15 évig itt dolgoznak ég ebben az esetiben 25 ezer, forint kölcsönt elenged a mezőgazdasági nagyüzem. A másfél évtized elmúlt. Nagy Károlynéék (jól érzik itt magukat, a férje autószerelő, ő pedig adminisztrátor. Eszük ágában sincs más munkahelyet keresni, de marad a rokonságuk is. Vendéglátóm sorolja: — A gazdaságban dolgoznak férjem testvérei és azok hozzátartozói, rajtunk kívül még négy család, öik is építettek a munkahely anyagi segítségével. Természetesen ugyanúgy összefogtunk, mint amikor a mi házunk épült. Jelenleg már legalább 60 családi otthon alkotja az üzemi lakótelepet. 9 A kertben megterem a lecsónakvaló. Nagy Ká- rolyné szedi a paprikát. Kisebbik fia Zsolt, nagy komolyan figyeli édesanyja munkáját. Nagy Károlyné a háziasszony büszkeségével vezet körül a helyiségekben. A másfél évtized alatt szépen berendezték a lakást. — Hideg-meleg víz, központi fűtés van, tehát teljes a komfort — mondja. Csatlakozik hozzánk Orbán Nándor, az állami gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. — Az üzemi lakótelepet a feketeerdőd általános iskola igazgatójáról neveztük el, aki aktív közéleti ember volt. Sokat tett az ittlakók életkörülményeinek javításáért. Fáradságos munkájának emlékét így akarta a község megőrizni. Az építkezésekhez — a már említettéken kívül — egyéb segítséget is adunk. A gazdaság állami támogatást kapott a tanyavilóg f'-A
