Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

1983. július 12. • PETŐFI NÉPE • 3 ■ AZ ÁPRILISI HATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT ' \ 8888 ' i VÁLTOZATOS, TARTALMAS MUNKA AZ MSZBT-TAGCSOPORTOKBAN A pártalapszervezctekben lezaj­lottak a Központi Bizottság ápri­lisi határozatát feldolgozó taggyű­lések. Általában tartalmas viták­ban reális, a pártalapszervezetek teherbíróképességét és feltételeit is figyelembe vevő konkrét fel­adatokat határozták meg. így or­szágosan széles körű véleménycse­révé váltak a párttagok tanácsko­zásai. Következetesebb kiállás A beszámolók nagy többsége a pártmunka minden területét érintette, ezen belül az alapszer­vezet jellegének megfelelően rész­letesebben is foglalkoztak egyes kérdésekkel. Így a termelőüze­mekben mindenekelőtt termé­szetesen a gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtását, a gazda­ság ipártirányítását értékelték. Felelősséggel elemezték az üze­mek helyzetét, tevékenységüket a vállalati és a népgazdasági ter­vek végrehajtásában. A községi, lakóterületi pártalapszervezetek külön figyelmet fordítottak a fejlesztési, a kereskedelmi ellá­tás kérdéseire, az ideológiai mun­ka főbb tapasztalataira, tenni­valóira. Valamennyi pártalapszervezet- ben megkülönböztetett figyel­met fordítottak az ifjúságot érin­tő kérdésekre. Reálisan értékel­ték azokat az eredményeket, amelyeket az ifjúságpolitikai ha­tározat, valamint az ifjúsági tör. vény végrehajtásában elértek. A pártélet fontosabb kérdései kö­zül érintették a munkamódszer fejlesztésében, a pártirányításiban elért eredményeket. Felelősség­gel, kritikusan tdkintették át a pártfegyelem helyzetét, a párt­megbízatások teljesítését. Hangsúlyozták, hogy a párt ideológiai egységének erősítése fontos napi feladat. A pártok­tatás színvonalának emelése mel­lett a személyre szóló agitáció, a téves nézetek tisztázása és a párt­tagság következetesebb kiállá­sa került az értékelések közép­pontjába. A hozzászólók többsége álta­lában megerősítette a vezető­ség beszámolóját, a viták részt­vevői egyetértésüket fejezték ki a Központi Bizottság határoza­tával, s felelősséggel szóltak a helyi tennivalókról. A termelő­üzemek alapszervezeteiben a hozzászólók kiemelték, hogy fontos az exporttevékenység komplex fejlesztése, ehhez kell igazítani a közgazdasági elemző­munka, a piackutatás és az egész piaci tevékenység javítását. Az összefogás tartalékai Az ipari és mezőgazdasági jel­legű alapszervezetekben egyaránt szorgalmazták az energiaracio­nalizálás felgyorsítását, az anyag- és élőmunka-megtakarítást, va­lamint a hulladékok hasznosí­tását. Sokan foglalkoztak a bére­zés kérdéseivel is. Általában a differenciált bérezés megvalósí­tását, fegyelem- és teljesítmény- javító hatásának jobb kihaszná­lását igényelték. Felvetődött több ipari üzemben a gazdasági társulások, kisvállalkozások kér­dése. Mindenütt bírálták az ott' mutatkozó torzulásokat, ellenőr­zésük gyengéit, de amellett fog­laltak állást, hogy a becsülettel elvégzett túlmunkáért kapjon többet a dolgozó, ha nem a mun­kaidőben teremti meg e tevé­kenységeknek feltételeit. A községi, s a lakóterületeken működő alapszervezetekben fel­vetették, hogy az alapvető élel­miszerekből, iparcikkekből ese­tenként akadozik az ellátás. Kér. ték a felvásárlás és szállítás, a megrendelések teljesítésének fo­lyamatos -biztosítását. Többen szóltak a községfejlesztés ered­ményeiről, gondjairól. Kiemel­ték, hogy az elért eredmények mellett további tartalékok van­nak a társadalmi összefogás-bari, amelyet tudatos tervezéssel, szer­vezéssel és előkészítéssel lehet hasznosítani. Szóvá tették a magánerős családi házak építé­AUGUSZTUS 29-ÉN KEZDŐDIK A TANÍTÁS Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium közzétette az 1983/84-es íbanév munkarendjére vonatkozó utasí­tását, amely az óvodákban, az al­só és középfokú nevelésii-oktatásd intézményeikben, továbbá az álla­mi zeneiskolákban szabályozza az oktatómunkát. Eszerint az általános iskolák­ban és a középfokú tanintézetek- • ben augusztus 29-én kezdődik az új tanév. A tanévnyitó ürm'e- pélylt — a nevelőtestületek dönté. se alapján — az első tanítási na­pot megelőzően, 27-én vagy 28-án, illetve 29-én reggel lehet meg­tartani. Az első félév 1984. ja­nuár 29-ig tart. A diákok feb­ruár 3-án kapják meg az addig végzett munka minősítését tartal­mazó értesítőt. Az utolsó tanítási nap az alsó­fokú oktatási intézményekben, a középiskolák I—III, osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, va­lamint az egészségügyi szakisko­lák I—II. osztályaiban 1984. jú­nius 15-én lesz. A szakmunkás­képző intézetekben — az utolsó évfoyamok kivételével — június 8-ig tart a tanítás. A végzős kö­zépiskolások, illetve egészségügyi szakiskolások 1984. május 11-dg, szakmunkásképző intézetek vég­zős növendékei május 25-ig, a nemzetiségi gimnáziumok ív’ osztályos tanulói pedig május 10-ig járnak iskolába. A téli szünet 1983. december 22-itől 1984. január 2-ig tart, s 3-án folytatódik a tanítás. A ta­vaszi szünet első napja április 2., az utolsó pedig április 6. lesz. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban má­jus 11-ón, a többi gimnáziumban és a szakközépiskolákbajn május 14-én, az esiti és levelező tagoza­tokon pedig május 28-án kezdőd­nék. A közös érettségi-felvételi dolgozatokat május 21-től írják a diákok. A szakmunkásvizsgára június 14-től, illetve — a közép­iskolát végzettök számára indított másfél éves tanfolyamok zárása­ként — február 16-401 Ikerül sor. A Művelődési Mimiszitériium az 1983/84. tanév fő feladatának — az MSZMP KB 1982. április 7-i közoktatáspolitikiai állásfoglalásá­nak végrehajtása értelmében az intézményeik nevelő-oktató mun­kája tartalmának és feltételeinek fejlesztését határozta meg. Ezen belül kiemelten kell foglalkozni az 1984/85-ös tanévben az álta­lános iskolákban kezdődő fakul­tatív oktatás előkészítésével, a gimnáziumokban pedig a már működő fakultáció következetes -megvalósításával. A szakképzést folytató intézményekben a gya­korlati oktatás feltételeinek ja­vítása; a szakmunkásképző isko­lákban pedig — a magiasfolkú szakmái képzés mellett — a ta­nulók általános műveltségének fejlesztése a legfőbb cél. (MTI) Több vasbeton gerenda és tetőfedő pala a kislakásépítőknek Az építőanyag-ellátás javítására tettek felajánlást két Komárom megyei üzem, a Nyergesújfalui Eternitgyár és a Lábatlani Vasbe- tongyar dolgozói. Az eternitgyáriák arra vállalkoztak, hogy éves tervükön felül 1,5 millió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palat készítenek. A többletből egymillió négyzetméter előállítását sa- ■aLeri°M1 oldják meg, a munkaszervezés javításával, a munkaidő i?, ..... as,ználásával. Vállalásuk kisebbik részének teljesítésére, a telmillio négyzetméter tetőfedő anyag legyártására a szabad szomba­tokon szerveznek termelő műszakokat. A Lábatlani Vasbetongyár dolgozói azt ajánlották fel, hogy az év végéig 70 ezer méter födémgerendát és 30 ezer méter áthidaló vas- be*011. gerendát gyártanak tervükön felül. Mindkét vasbetonelem nélkülözhetetlen a családi házak, a kislakások építéséhez, de időn­ként hiába keresik a vevők a Tüzép-telepeken. A lábatlaniak a többlettermelés feltételét üzemen belüli munkaerő-átcsoportosítá­sokkal, pótműszakok szervezésével és műszaki intézkedésekkel te­remtik meg. Mindkét Komárom megyei üzemben hónapról hónapra fokozzák a termelést, s azt ígérik, hogy nem az év végén, hanem az építke­zések finisében, a nyári hónapokban erősítik a tempót. (MTI) sének problémáit. Nem minden településen megoldott az építési telkek biztosítása, az építőanya­gok beszerzése. Sok a hiánycikk, ebből adódóan többnyire csak a „csúszópénz” teszi lehetővé a beszerzést. , Az alapszervezetek többségé­ben a hozzászólók egyetértésüket fejezték ki az agitációs és pro­pagandamunka fejlesztésének szükségességével. Hangoztatták az információáramlás tartalmi javításának, felgyorsításának fontosságát. Az alapszervezeteik általában a saját feladatuknak tartották, hogy a területükön fel­vetődő téves nézetekre, ideoló­giai kérdésiekre gyorsabban és következetesebben reagáljanak. Erősíteni a pártfegyelmet Kritikusan szóltak a káderpoli­tikai elvek megvalósulásáról. A káderpolitika központi kérdésé­nek az utánpótlás nevelését tar­tották. Szóvá tették, hogy gyorsí­tani kell a megérett kádercserék végrehajtását, tulajdonképpen azt a folyamatot, hogy az arra alkalmas fiatalok vezető funk­cióba kerüljenek. • Több hozzászóló elmondta, hogy tovább kell erősíteni a pártfe­gyelmet, a taggyűlések aktivitá­sát, növelni kell az egyéni fele­lősséget a határozatok végre­hajtásában. A következetesebb ellenőrzésnek és számonkérésnek a jelenleginél jobban kell szol­gálnia a párt eszmei, cselekvési egységének szilárdítását. Az álapszervezetek a beszámo­lóban és a vitában elhangzottak­ra építették a most következő időszak főbb feladatait, sajátos tennivalóikat. A taggyűlések ta­pasztalatai, a megjelölt felada­tok megerősítették, hogy a párt­tagság megértette a Központi Bi­zottság értékelését. A határozat­ból következő alapszervezeti tennivalók jó alapot szolgáltat­nak a XII. kongresszus célkitűzé­seinek megvalósításához. Dr. Arató András A Magyar—-Szovjet Baráti Társaság több mint 1700 tagcsoportja az üzemek, a szövetkezetek, a vállalatok és intézmények mozgalmi életéhez kapcsolódva egyre nagyobb szerepet vállal a Szovjetunió-' val kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. E megállapítás az MSZBT országos elnökségének kö­zelmúltban tartott ülésén hangzott el, amelyen a testület a tagcso­portok tevékenységének tapasztalatait vitatta meg. A barátsági munka bázisai 1970 óta a tagcsoportok, amelyek az ország egész területén a helyi lehetőségekhez igazodó, a sajá­tosságokra is figyelő formák és módszerek szerint működnek. Egyre több helyen lehet tapasz­talni, hogy az egy városban, já­rásban, kerületben dolgozó moz­galmi kollektíváik közösen szer­vezik akcióikat, rendezvényei­ket. Gyakori, hogy egy-egy tag­csoport olyan üzemmel, intéz­ménnyel működik együtt, ahol még nem alakultak hasonló cso­portok, és így nagyobb lehetősé­gek kínálkoznak a Szovjetunió­ban elért eredmények mind szé­lesebb körű bemutatására. A nagy ipari és mezőgazdasá­gi üzemek tagcsoportjai között egyre elterjedtebb az a gyakor­lat, hogy munkatervük konkrét ajánlásokat tartalmaz a szocia­Balzsam kumiszból Kirgizia gyógyintézeteiben az orvosi eljárások között kitűnő eredménnyel alkalmazzák a ku­miszterápiát. A kancatejből ké­szített italt meghonosították a für­dőhelyi gyógyhelyek és szanató­riumok étrendjében. Az „ezer fű­ből készült balzsamot”, ahogy a kumiszt Közép-Ázsiában nevezik, már az ókori gyógyászatban is nagyra becsülték azért a tulaj­donságáért, hogy képes volt az emberi szervezetet gyorsan meg­erősíteni. Évszázadokon keresztül házilag állították elő, lóbőrből készült tömlőkben. Azért, hogy a gyógy­hatású ital termelését növelhes­sék, a köztársaságban kidolgozták és meghonosították a kumisz ter­melésének ipari technológiáját. lista brigádok vállalásaihoz. A fejlődést jelzi, hogy tevékeny­ségük mindinkább kapcsolódik a „hétköznapok” politikai mun­kájához. A szovjet termelési, mű. szaki tapasztalatok itthoni fel- használását segíti elő a szakmai kapcsolatok ápofása, a szoyjet szakirodalom terjesztése. A barátsági munka hatékony formái a különböző előadások, politikai fórumok, amelyeken egyebek között a Szovjetunió békekezdeményezéseit is nép­szerűsítik. E rendezvényeken rendszeresen bemutatják a ma­gyar-szovjet kapcsolatok alaku­lását, a két ország álláspontjának azonosságát, illetve kapcsola­taink fejlődésének legjellem­zőbb eredményeit, azokat az el képzeléseket, amelyek a jövőbeni együttműködés szempontjából fontosak. A tagcsoportok válto­.zatos programjai képet adnak a szovjet emberek életéről, a tu­domány, a kultúra eredményei­ről, s ismertetik a kommunista társadalom építésének legfris­sebb dokumentumait. Jó alkalmat teremtenek a személyes ismerkedésre azok a találkozók, amelyeket a Szov­jetunióból érkező művészekkel, valamint turistacsoportokkal szerveznek Ezek eredményeként több szoros barátság is szövő­dött már. Az oktatási intézmé­nyek tagcsoportjaiban tevé­kenykedők rendszeresen leve­leznek szovjet tanulókkal. Nem ritka a szóvjetunl óbeli fenyőfa­ünnepségekre, karneválokra, gyermeknapi rendezvényekre in­vitáló meghívó sem. A hozzánk látogató kisdiákok élményeiket kétnyelvű irodalmi, zenés mű­sorok, sportrendezvények is gaz­dagítják. Számos MSZBT-itagcsoport ala­kított már ki testvérüzemi, illet­ve testvériskolaj kapcsolatot. Eze­ken keresztül elterjedtek a szak­embercserék, s kedveltek a dol­gozók csereüdülései is. A test­vérmegyék, illetve -városok rendszeresen megszervezik az adott terület gazdasági. társa­dalmi, kulturális életét bemuta­tó barátsági heteket (MTI) PÓTMÉRKÖZÉS 13+1 FEJEZETBŐL A totócsalás története könyvben Dokumentumfilm az érseki könyvtárról Czigány Tamás rendező. Király Péter operatőr és Hauserné Borús Rózsa szerkesztő befejezte a kalocsai érseki könyvtárról készített dokumentumfilmet. Bemutatása a könyvészeti szakembereket is meglepi föltehetően: rendkívül gazdag középkori állományában az orvostudomány, a gyógyszertan, a biológia hajdan híres szakköny­vei is megtalálhatók. Magyarországon immár szál­lóigévé vált az a mondás, hogy nálunk mindenki ért a' futball­hoz. Sajnos, voltak, illetve van­nak olyanok is, akik ezt a „hoz­záértést” jó pénzért vásárolták meg. A totó csalás szereplőiről van szó. Az ügy kipattanásakor — ez év márciusában — óriási felháborodás hullámzott végig az országon, s olyanok is hangot adtak elítélő véleményüknek, akik pedig nem rajongtak kü­lönösebben a labdarúgásért. Nos, a totócsalás történetét a tettesek név szerinti megszólal­tatásával, jegyzőkönyvek, szám­lák, táviratok, fotómásolatok be­mutatásával, az ügyiben eljáró nyomozók nyilatkozatával, saj­tócikkek idézeteivel tárja az ol­vasók elé az a most megjelent vékony könyvecske, amely Pót­mérkőzés címen látott napvilá­got. A szerzők — Lakatos András és Láng Zsuzsa — stílusosan 13+1 fejezetre osztották a köny­vet. Természetesen megszólal a kiadványban Faragó József kecskeméti lakos is, akit a televízió Kék fény című műso­rából ismert meg az ország. Töb­bek között a következőket mond. ja: „Teljesen véletlenül hozott ösz- sze a sors Pataki Miklóssal. Bár egy városban laktunk, és mind a ketten hosszabb ideje totóz­tunk, mégsem totózóként talál­koztunk először egymással. Ap­róbb javítások voltak a kocsi­mon, és valaki őt ajánlotta, mint jó fényezőt. Miközben a munka folyt, beszélgetni kezdtünk elő­ször kocsiról, majd a totóról. Történetesen az előző héten ne­kem megint nagyabb találatom volt, neki pedig úszott a pénze. Szó szót követett, és megbeszél­tük, ezentúl együtt is fogunk fo­tózni. Patakj mindjárt elő is áLlt az­zal, hogyha már csináljuk, akikor jó lenne valami biztosat is tud­ni... Mindenben megállapod­tunk ... Beindult a bolt. Ekkor bukkant fel Kecskeméten Perei Gyula, aki Pataki jó ismerőse volt. Megtudtam, hogy ő is vál­lal információszerzést. Így jött el a Nyári Totó Kupa ideje... Nagyban kezdtünk el játszani. Ez idő alatt egy-egy hét befizetése 6—700 ezer forint volt. Eh­hez képest a csapatoknak kifi­zetett összeg nem sokat jelen­tett. Körülbelül heti 200 ezret”. A kiadvány természetesen az­zal a céllal kerül az olvasók elé, hogy mindenki, akit érdekel ez a nem mindennapi bűncselek­ménysorozat, tisztán lássa azo­kat a körülményeket, amelyek lehetővé tették 'a több millió fo­rintos csalások elkövetését. Ezen túl, de az előzővel egyenrangú az a cél is, hogy a közvélemény is segítsen az illetékeseknek ab­ban a törekvésben, hogy a ma­gyar sport, és ezen belül, mint a legnépszerűbb sportág, a lab­darúgás, visszanyerhesse erköl­csi tisztaságát, és valóban játék, sport legyen. A totócsalás ügye még nem zárult le, a bíróság majd a kö­vetkező hónapokban mond ítéle­tet a tettesek fölött. A Pótmér­kőzés című könyv minden újság­árusnál és ^hír lappavilonban megvásárolható 39 forintért. (Holnapi lapszámunkban rész­letet közlünk a riportkötetből.) Az ember strandra jár... Ó, az a strand, az áhított! Egész héten nyúzott a fiam érte. hogy mindenki oda jár a szomszéd gye­rekek közül. Csakhogy azok már nagyobbak, te pedig még... No, de itt a hétvége, látod, és máris megyünk, utazunk, illetve utaz­nánk, igen ez a busz a mienk. Préselődjünk csak befelé, milyen jó, minden ablak nyitva, a huzat majd leviszi a fejem, de gurulunk, és ez a lényeg. Ez a két fiatalem­ber igazán átadhatná a helyét, no, nem nekem, annak az idősebb hölgynek, persze fáradtak, most kezdik a pihenést; jobb, ha nem ingerlem magam, hiszen ezek már a lazítás percei. Strand, bejárat, szentséges ég! Ezek mind oda várnak? Türelem fiacskám, máris ott vagyunk, igen, ez az öltöző, de te ide nem jöhetsz be, te férfi vagy, illetve fiú, amott azon a másik ajtón; hogy egyedül nem, és rajtad a fürdőnadrág? Hát persze, akkor dobáld ide a felsőt, és futás, a kismedencénél találkozunk. Jé; itt csak három fülke van. nem vagyok szégyenlős, de azért... Még jó, hogy a fiú már nem jöhet be. Mi ez a hosszú sor? Lángos, hát persze, hogy majd veszünk mi is. És ez a másik? Üdítő, és sör, vilá­gos, az világos, hogy sor áll. Miért is ne állna, ráérünk, pihenőnap a mai. Igen. ez a kismedence. csak préselődjél kisfiam, még biztosan beleférsz te is! Hogy az a néni miért akarja megtanítani úszni a gyerekét, és az apuka miért do­bálja a vízbe önfeledten a cseme­téjét, és a nagy kölykök mért itt ugrálnak, meg labdáznak? Már megint sokat kérdezősködsz, hidd el, van ebben a medencében még víz is, csak semmi affektálás, nem odahaza vagy. Csodálatos ez a napfény, fan­tasztikus. milyen forró a víz eb­ben a gyógymedencében, biztosan ettől gyógyhatású, szinte perzsel. Aki nem kap égési sebeket, gyó­gyul ... Három zuhany is van, nahát, és mindegyik jéghideg ... Biztos, ez is a gyógyhatás miatt van, tessék elhinni néni! Fiam, a barackmagot a szemét­tartóba vidd, keressed csak. lenni kell valahol, hogy mások is ... az­zal te ne törődj.. . Persze, futkos­hatsz, csak ne ugrálj át a bácsi­kon, néniken meg csomagokon Elfáradtál? Én is, pedig nem csi­náltam semmit, csak élveztem ezt a drága pihenést. Igen, egy kis­gyerek elvesztette az anyukáját, valaki a fülbevalóját keresi. Lá­tod. mindig mondtam, vigyázni kell a holmidra, azért hangos, hogy meghallják, nem érted . . . El kellene menni az utolsó busz- szal. Hogy az csak a telep széléig megy? Hát persze, ott a buszok kisközpontja, minek menne körbe, onnan majd gyalog. Tudod, egy író bácsi is megírta régen: gyalo­golni jó ... Várj, előbb fel kell jutni erre a.szimpla kocsira, no, látod, már fenn is vagyunk, min­denki boldog és vidám, mert még­is felfértünk. Milyen forró most ez a lakás! Jót fog tenni egy kellemes, lan­gyos zuhany. Hogy legközelebb hova megyünk? Talán Kerek­dombra. kisfiam, egy néni mond­ta, hogy ott is rengetegen vannak, de hazafelé élvezzük majd. a vo­natozást. a szép szikrai tájat, eny- nyi pihenés kell az embernek egy fárasztó hét után. — fe — ^2 \ + ?A r A KlbMEDEHCE é A barátság bázisai Széles körű véleménycsere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents