Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 1. A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI II. ] TUDOMÁNY ■ TECHNIK A [ Biztató kezdeményezések Mennyire önáltóaik a vállalati központoktól területileg is elkülönült vidéki gyáraik? Egyelőre még .,az együtt sírunk, együtt nevetünk” a jellemző, és kevés helyen mondhatják el: ahogyan mi dolgozunk, gazdálkodunk, úgy élünk, úgy fejlődhetünk. A Magyar Hűtőipari Vállalat 10 gyára már nem a nagykalapból kapja, hanem, a saját maga részére termeli a bérfejlesztést és az érdekeltségi alapokat. A helyileg képződött részesedési alap 75 százaléka például az adott gyárban marad, a további 25 százalék felhasználásáról pedig a vállalati igazgató- tanács. illetve a bizalmi testület dönt. A fejlesztési alapnak — természetesen a közös kötelezettségek teljesítése után — a fele a 10 gyáré, a másik fele versenypályázatok alapján nyerhető el. A gyári rve- zetők prémiuma és jutalma a hűtőházak eredményeitől függően szintén erőteljesen differenciált. Például a Finomposztó A gyárak a gazdálkodás ügyeiben érdekeltségükkel összhangban nagy hatáskörrel döntenek, önállóan terveznek, mérleget készítenek, az exportról vagy a belföldi értékesítésről határoznak. A vállalati osztályok tevékenysége — az ellenőrzést kivéve — egyre inkább tanácsadó, koordináló, segítő jellegű. A központi műszaki, gyártmány- és gyártásfejlesztő részlegek üzleti alapon vállalkozási formákban dolgoznak. A Magyar Hűtőipari Vállalat belső mechanizmusa már-már ideális. Működéséről nem mondhatjuk el ugyanazt. A mirelit-termékek nyomott ára, alacsony nyereségszintje — a mérsékelt hazai és külpiaci kereslet — fékezi a gyárak érdekeltségét, a teljesítmények és jövedelmeik tényleges differenciálását. Említhető még néhány követésre méltó példa: A Bajai Finomposztó Vállalat fővárosi leányvállalata úgy tart lépést a legújabb divatirányzatokkal (s kiszolgál butikokat, magánkisiparosokat), hogy a nyers szövetet a budapesti üzemekben rövid úton a legkeresettebb divatszinekre festeti, bedolgozókat foglalkoztat és így tovább. Mindehhez nagyfokú önállóság (például szerződéskötési jog), hatásos érdekeltség és felelősség szükséges: A Hajtóművek es Festőberendezések Gyárában a fővállalkozásra egy-egy nagy megrendelés, komplett szállító- és festőrendszer gyártására, a belső és külső kooperáció szervezésére létesülnek nagy- hatáskörű önálló szervezetek. A Taurusban úgynevezett termékigazgatóságok alakultak a kempingcikkek. a légrugók stb. gyártásának szervezésére, a fejlesztéstől az értékesítésig átfogják az innováció teljes folyamatát. A Pamutnyomóipari Vállalatnál különböző termékcsoportokra szervezett, úgynevezett üzleti körök, képeznek önelszámoló egységeket, bevételeikből fedezik kiadásaikat és a nyereség határozott növelésében érdekeltek, .................... _____________________________________:_____________ P iacközpontú szemlélet A fővállalkozások, a termékigazgatóságok, az üzleti körök közös jellemzője, hogy rendelés-, azaz piac-centrikusak, a szükségletek rugalmas, hatékony kielégítésére vállalkoznak, s áttörik, lebontják a merev, hierarchikus szervezeti korlátokat, hatalmi viszonyokat. Feltételezik, hogy a gyárak, az üzemek nagyfokú önállóságot élveznék, s határozottan érdekeltek a_.jövedelmező munkában, a kezdeményezésben, a kockázatvállalásban. Az új szervezetek a meglevő formák és struktúrák kérlelhetetlen bírálatát, a bürokrácia leépítését, új, hatékony érdekeltségi viszonyok kialakítását célozzák. A kereskedelmi igazgatók nem vállalják el hivatalból az adott feladat megoldását, hanem megfelelő vállalkozási formákat, érdekeltségi rendszereket, kezdeményezőkész embereket keresnek és találnak egy-egy feladat gyors, rugalmas, gazdaságos megoldására. (Miért akad szembetűnően kevés kereskedelmi és vezérigazgató, aki kellő ön- és helyismerettel képes lemondani hatalma egy részéről, kezdeményezve új, a hierarchián kívülálló érdekeltségi centrumok kialakítását? Aligha lehet munkahelyi demokráciáról, az alkotó- és kezdeményezőkészség kiterehéíyesedéséről szólni ott, ahol központilag döntenek az üzemek, a műhelyek és a művezetők bérfejlesztéséről, jutalmazásuk mértékéről. Vajon a vállalkozásra felkészült, az önállósításra érett kezdeményező helyi vezetők száma korlátozott, ayagy inkább az igazgatók, a vezérigazgatóik túlságosan szűkkéblűek? Esetenként szubjektív feltételek, a személyes .készségek, a felkészültség hiányoznak, ám az objektív tényezők, a lényeges változásokat kikényszerítő körülmények szintén kialakulatlanok, az érdekeltségi viszonyok fejletlenek. Ezért, amikor létrehoznak új szervezeti jogi kereteket, például leányvállalatokat, a gyakorlatban nem élnek az új lehetőségekkel. Nincsenek receptek Kettős kötésűek a vállalatok. Egyrészt fölfelé igazodó az államigazgatási és a társadalmi-politikai hierarchiától függő szervezetek. Másrészt hatnak a vállalat működésére, szervezettségére, a belső tényezők, a különböző szintű kollektívák, illetve a konkrét gazdasági viszonyok. (Az érdekeltségi és kényszerm.echanizmusok stb.) E kettős kötésből a felfelé, a kifelé igazodás, az egyértelmű, a határozott. A befelé, a lefelé tett gesztusok is inkább a fenti elvárásokhoz alkalmazkodnak, s többnyire formálisak. „Mondják meg, mit kell tenni”, halljuk gyakran. Sok vezető még ma is részletekbe menő szabályokat, pontos végrehajtási utasításokat, kész belső irányítási szervezeti modelleket vár fentröl. Valójában. nincsenek mindenütt egyformán jól alkalmazható receptek. A kéz öt ujja is más és más, A belső irányítási rendszer elemei — a tervezési, a döntési, az információs, az,elszámolási, az érdekeltségi, az ellenőrzési a szervezeti mechanizmusok — ; hasonlóképpen' különbözőek, mégis csak együtt és összehangoltan, bonyolult, sokoldalú kölcsönhatásban érvényesülhetnek. A jó példák, a változatos tapasztalatok, ha jelenleg még elszngelteltek is, jelzik a lehetőségeket, az öntevékenység, a helyi kezdeményezés termékenyítő hatását. Kovács József az MSZMP KB munkatársa ° NÉLKÜLC A Asztalosok Csátalján A Duna—Tisza közén termékeny talajra hullott a képletes ■mag, amikor párt- és kormány- határozatokkal ösztönözték a mezőgazdasági szövetkezeteket a melléktevékenység fejlesztésére, különböző, nem a földműveléssel és az állattenyésztéssel összefüggő üzemek létesítésére. Ma komputer-alkatrészektől síruhákig sokféle olyan termék készül a falvakban, amelyekről néhány éve még nem is hallottak. Természetesen a feltételek nem mindenütt egyformák. Néhol a íó termőhelyi adottságú gazdaságokban elegendő jövedelmet hoz az alaptevékenység. Csátalján az Űj Tavasz Termelőszövetkezetben egy évtizede egy kisebb brigáddal ládagyártáshoz kezdtek. Ez jövedelmező és hasznos foglalatosságnak kínálkozott, mert a környék mezőgazdasági nagyüzemei innen vásárolták a különböző típusú ládákat, rekeszeket. Emellett az © A hatalmas ajtószárnyakat, míg a renoválás tart, a Liszt Ferenc Zeneiskolában, az egyik tanteremben „őrzik”. © Lovász Mihály: — A jó szakmunkás gép nélkül is mindent el tud készíteni... asszonyoknak, a nyugdíjasoknak állandó, megfelelő jövedelmet hozott ez a munka. A néhány tagú ládaösszeállító brigádra alapozták a mai kis üzemet. Az asztalosipari üzem vezetője, Mózes Jenő termetes ember. Halk szavú, de látszik, amit mond, annak foganatja van. Büszkén említette: — Az asszonyok és a nyugdíjasok mellett már hat faipari szakmunkás is dolgozik nálunk. Leginkább egyedi megrendelőknek készítünk ajtókat, ablakokat, olyanokat, amelyek gyártását egy nagyobb cég nem vállalná. Megmaradt a ládaszögező részlegünk is. Ilyenkor, amikor a határban bőven akad munka, a rakodólap és ládaelemeket fűrészeljük, készítjük elő őszre, télre. Számtalanszor előfordul, hogy elered az eső. Olyankor a kint dolgozók bejönnek, és itt, fedett helyen állítják össze az előkészített idomokból, lécekből a ládákat. A Bajai Építőipari Vállalat alvállalkozói vagyunk és a nem típustervek alapján épülő házakhoz készítjük az ablakkereteket, ajtókat. A bajai Petőfi-szigeti kollégiumban és az úttörőháznál is együtt dolgoztunk. De legbüszkébbek a gemenci erdőgazdaság keselyűsi vadászházára vagyunk, ahová faragásokat, szép zsalu- gátereket készítettek mestereink. 1982-ben a hat asztalos 890ezer forintos nyereséget hozott a szövetkezetnek, ez az összes eredmény mintegy 8 százalékát jelentette. Két esztendővel ezelőtt még csak negyedmillió forint volt. most pedig már az első félév végén félmillió forintos nyereséggel számolhatnak. Társai is Lovász Mihályt tartják a legügyesebb kezű asztalosnak. Gttjártunkkor éppen ablakkeretekhez való facsapökat csiszolt. A dicséretet hallva kérdőn néztem rá és nem éppen .nagy szaktudást kívánó munkájára ... — Ezt is meg kell valakinek csinálni — mondta mosolyogva. — A többieknek most más dolguk van .. . Elmondta hogy itt. Csátalján tanulta a szakmát Molnár Béla bácsitól. Mesteréről Így fogalmazott: — Egy igazi, gép nélküli asztalos. Ugyanis mostanában a szakmunkások már milliókat érő, tökéletes munkát végző automata monstrumok kezelését tartják az 'igazinak. Amikor valami különlegesre lenne szükség, akkor az elkészítésére már alig találnak mestert. Ezért nincs nekünk például konkurrensünk. Egyedi darabok készítésére vállalkoztunk. Ilyen kis üzemben megéri. A minap szállították el Bajára a Liszt Ferenc Zeneiskola hatalmas. kétszárnyas kapuját. Ezt az eredeti alapján rekonstruáltuk. Faragásokkal, betétekkel, ahogy műemlék hangulatú épülethez illik. Munkatársaim és én ;s örömmel dolgozunk, hiszen itt minden egyes új feladat megoldása fej- töltést, más célszerszámok tervezését, készítését is jelenti. Czauner Péter Nyárfaültetés mélyfúrással Henker Pál erdőmérnöké az öltlet, a műszaki terveket Pletenvik Zoltán gépészmérnök készítette, a kivitelezést Tagai István művezető irányította. A Populus nevet viselő ültetőgépet a Kiskőrösi Állami Gazdaság szakemberei fejlesztették ki. Mit tud az új ültetőgép? Az állami gazdaság főerdésze szerint sokat. Kiskőrösön húsz esztendeje alkalmazzák a mélyfúrásos ültetési mód'szert, s eddig többféle géppel kísérleteztek. Az olasz ültetőgép jól dolgozik ugyant, ám nagyon drága. Az ÉRTI által kifejlesztett haza; konstrukció pedig nem sikerült a legjobban. Most úgy tűnik, a saját típussal, amelynek műszaki megoldása jelentős mértékben eltér az említett külföldi és hazai gépekétől, végre sikerül megoldani a problémát. S ez annál is inkább örvendetes, .mert a mélyfúrásos ültetés nagymértékben növeli a fatermelés eredményességét. Ez a módszer lehetővé teszi a facsemeték számára a talaj mélyebb rétegeiben található tápanyag és víz hasznosítását, amire a hagyományos ültetés mellett nincs mód. A mélyfúrással telepített faállomány gyarapodása növekedése gyorsabb,, aimi a fatermelő gazdaságok számára évenként és hektáronként négy-hatezer forint többletjövedelmet eredményez. Ültetési anyagként célszerű egy- vagy kétéves csücsrügyes karódugványt használni. A gép minden olyan homoki termőhelyen, rozsdabarna erdőtalajon, réti csemozjomon alkalmazható, amelyeknél középállás esetén a talajvízszint 2,3 méternél nem mélyebb. Az ültetőgép teljesítménye percemként egy furat, s kell hozzá egy MTZ 50 típusú traktor, amelyhez hárompontos felfüggesztéssel csatlakozik. A berendezés emelése, süllyesztése hidraulikus karokkal történik, a fúrószárat hidromotor hajtja. EGY KÉP — EGY HÍR ® A Nap és a Föld körüli kozmikus térség tudománya szibériai előretolt állomásának nevezik a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának a Föld mágnesességével, az ionoszféra kutatásával és a rádióhullámok terjedésével foglalkozó intézetét. Az ir- kutszki területen, a Szajáni hegyekben működik a Napobszervatórium. Itt a képünkön látható rádióteleszkópok mellett megtalálható minden olyan műszer, amely a napkorona forgásának és evolúciójának, továbbá a napfoltokban előforduló mágneses mezők tanulmányozásához szükséges. Á Szajáni előhegyekben állítatták fel a felsőlégköri szél- és hullámfolyamatok tanulmányozására szolgáló, az ionoszfcráról visszaverődő rádiójeleket rögzítő berendezést. • A prágai Ipari Automa- tizációs Művek készíti elő a csehszlovák gépipar részére a CNC vezérlőrendszereket!, melyeket panelkivitelben szállítanak a vállalatoknak. A képen egy panel próbaellenőrzése. • A videotechnika hazánkban is gyors ütemben terjed. Az elektronikus képrögzítés világsikere a Pannónia Filmstúdiót is arra késztette, hogy felkészüljön az új technika adta lehetőségek kihasználására. A stúdió videó-műterme öt éve kezdte meg a munkát, majd 1981-ben döntés született egy korszerű videotechnikai bázis megteremtésére. A legújabb tervek között pedig már műsoros videokazetták gyártása is szerepel. Képünkön: videofelvétel készül a Hotel Pentáról Budapesten. Fotópuska Menekülő állatok, gyorsan repülő madarak lencsevégre kapására alkalmas fotópuskát készített a krasznogorszki műszergyár. A 400 milliméter gyújtó- távolságú lencsével felszerelt fényképezőgép szabályos puskatusra van erősítve, az exponálás az elsütőbillentyű (ravasz) meghúzásával történik. A fénykép témája a keresővel könnyen „becélozható”. A teleobjektív új megoldással pillanatok alatt élesre állítható. A beépített megvilágításmérővel az exponálási idő pontosan meghatározható. A puskatus alakú támasz még hosszabb expozíció esetén is bezárásmentes kép készítését teszi lehetővé. Fehérje és értelem Különféle szakfolyóiratokban sok cikk, beszámoló jelent meg patkányokkal végzett tanulé- ikonysági kísérletekről. A kísérleti patkányokat fehérjeszegény étrenden tartották. Növekedésük, fejlődésük és intelligenciájuk ettől erősen visszamaradt. Ivadékaik — bár születésüktől kezdve fehérjedús táplálékot kaptak — sem voltak fejlettebbek vagy tanulékonyabbak szüleiknél, és erősen elmaradtak a normális koszton tartott szülőktől származó társaik mögött. E kísérletek tanúsága szerint tehát patkányokon egy generáció alatt nem lehet kiküszöbölni az előző generáció helytelen — fehérjeszegény — táplálkozásából eredő hátrányokat, amelyek különösen a tanulékonyság terén voltak feltűnőek. Bár a kutatók tartózkodnak attól, hogy e kísérletek eredményét emberre is érvényesnek tekintsék, mégis felmerült az a lehetőség, hogy a rosszul táplált, fehérjeszegény étrenden élő embercsoport esetében is csak néhány generáció után mutatkoznak meg a helyes táplálkozásból eredő előnyök. A fehérjeszegény koszton felnőtt gyermekek szellemi elmaradottságát több vizsgálat tanúsítja. Meteoritkráter — tómederben Svéd geológusok a Stockholmtól délnyugatra fekvő Hummeln- tó fenekén egy kráterre bukkantak. Feltételezik, hogy ezt a mélyedést a Föld történetének egy korai szakaszában lehullott meteorit becsapódása okozta. A tó pre’kambriumi korból, a földtörténeti őskorból származó gránitból álló sziklatömbben van, s a jégkorszakban jégpáncél borította. A tó meteoreredetét föltételező elmélet mellett szól az a tény, hogy medrében nagy mennyiségű, omlékony törmelék található, amely a gránitalapból származik. Ugyanerre utal a kráter peremes, becsapódásra valló alakja. Annak a feltételezésnek, hogy a kráter vulkáni eredetű, ellentmond az a tény, hogy ezen a környéken a vulkáni tevékenység a kráter keletkezése előtt 500 millió évvel korábban befejeződött. A svéd tudósok azt állítják, hogy ez a Földön található legrégebbi olyan kráter, amely az eddigi ismeretek szerint meteorit becsapódásából keletkezett. összeállította: Sitkéi Béla 1
