Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. július 3. IPARI RÉSZLEGEK A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Nélkülözhetetlen cikkeket gyártanak Emberemlékezet óta rá volt utalva a szántóvető arra, hogy a földműveléssel, a jószágtartással összefüggő kisebb-nagyobb ipari jellegű munkát maga is elvégezze. Pénze se igen volt, hogy a mestert hívja. Különben is a várostól, a falutól távoleső tanyákra ritkán vetődött el az iparos. A tanyán élők többsége maga javítgatta a szerszámokat, épített fészert a kocsijának, ólat a sertésnek, a baromfinak. Megigazította a cserepet vagy a nádfedelet, ha felborzolta a szélvihar a tetőn. Kast kötött az aljban nőtt fűzfavesszőből a rakodáshoz, kosarat font a piacozáshoz. Előfordult, hogy a gazdaasszony éppen abból pénzelt, mert a tyúkjait elvitte a baromfivész. • A császártöltési Kossuth Tsz építőszervezetének saját kivitelezésű bortárolói. Az ügyesebbek a szomszédaikkal összefogva, a kutat is kiásták, kitéglázták. A kerék-, vagy a hordóabroncs elkészítését, a lovak patkolását bízták csak az iparos emberre. Évek során át, sokan kellő jártasságra is szert tettek. Ilyen előzmények után, nem véletlen az, hogy hazánkban a mezőgazdasági szövetkezetek alakulásával, a mozgalom kibontakozásával egyidős a szövetkezetek ipari, szolgáltató munkája. Faluhelyen máig is előfordul, hogy a téesz vagy a szakszövetkezet az egyetlen gazdasági egység, amely a lakosságnak ipari szolgáltatást nyújt. Jászszent- lászlón néhány éve óvodát épített a helyi termelőszövetkezet, összefogva a szomszédos móricgáti Petőfi Tsz-szel. Óvoda szövetkezeti összefogással 0 Agó Józsefné részlegvezető és munkatársai műanyag húzószárakat készítenek az ELZETT gyár nyersanyagából. A jászszentlászlói közös gazdaság brigádja végezte az ötven- személyes gyermekintézmény építőmesteri, a móKicgáti Petőfié pedig a szakipari'munkát. Nekik abban volt nagyobb gyakorlatuk, kellő műszaki felkészültségük. Tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek számára is a saját kivitelezésű építkezés az olcsóbb. A keceli Szőiőfürt Szakszövetkezet, a császártöltési Kossuth Tsz évek óta saját szakipari ágazatának köszönheti, hogy a szükséges időre elkészült a borászati üzem és a tároló. Kecelen a közelmúltban megalakult, százötven tagú pincetársulás bortárolóit is a szakszövetkezeti brigád építi. A tagság ugyanis, a nagyüzemi közös pince kivitelezésénél meggyőződött a részleg magas színvonalú munkájáról. Nem utolsósorban arról, hogy különböző ésszerűsítésekkel az eredeti költségből több millió forintot takarítottak meg anélkül, hogy az a létesítmény használati értékét csorbította volna. Ha éppen akadozik a cement-, a sóder- vagy a mészszállítás, a szövetkezeti építőbrigád akkor sem a sorházban tölti az állásidőt. Talál magának hasznos elfoglaltságot a szőlőben, a gyümölcsösben, vagy a közös gazdaság más termelő ágazatában. így a keresete sem csorbul. Téglagyártás házilag Lakiteleken az állami ipar által veszteségesnek ítélt téglagyárat vette saját kezelésébe a Szikra Termelőszövetkezet. Kezdettől fogva jövedelmezően működteti. Az egész közösségnek hasznára válik. Gazdasági építkezéseihez a saját gyártású téglát használja fel, legutóbb a hűtőház bővítéséhez, korszerűsítéséhez is. A fennmaradó mennyiséget pedig értékesíti. Agyag van a bányában, az égetéshez szükséges szenet is be lehet szerezni. Hasonlóan jár el Úszódon az Egyetértés Tsz. amelynek szén poros téglaégetö telepe van a falu szélén. Szerződéses alapon külön brigád dolgozik a részlegben. A téglát a nagyüzem és a környékbeli lakosság egyaránt keresi. Családi otthonok, gazdaságii létesítményék építésénél ez a kisebb szilárdságú anyag is jól megfelel, ha nem sokemeletesre tervezik. Amióta a falusi, városi téeszek, szakszövetkezetek ipari tevékenységet folytatnak, kevesebb az eljáró, ingázó dolgozó. Az elvándorlás is kisebb mértékű, sőt egyes helységekben teljesen megszűnt. A szövetkezeti varrodában, cipőfelsőrész-készítő üzemben, fém- és műanyag-, vagy Miskén a gumiipari tömegcikkgyártó részlegben dolgozó nők egész évre szóló munkát találtak. Emellett nélkülözhetetlen segítséget tudnak, nyújtani a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet idénymunkáiban. Félmillió húzózár negyedévenként Májusban egy hónapon át do- hány.palántákat ültettek a kiskunfélegyházi Lenin Tsz húzózár- gyártó üzemének munkábrigádjai. Kora reggeltől délutánig a szántóföldön. majd rövid pihenő után estig az ipari részlegben szorgoskodtak, hogy abban a hónapban is teljesíthessék a kereskedelem és a cipőgyár megrendeléseit. Az ELZETT Fémlemezipari Művek nyersanyagából negyedévenként félmillió darab, különféle méretű és színű műanyag zárat, 50—60 ezer darab kosárlabda-játékot készítenek. Egy-egy szövetkezeti ipari ágazatban esetenként olyan alkatrészeket gyárt gyorsan, jól és olcsón, amelyre korábban nem akadt más vállalkozó. A MÁV vasúti pályakorszerűsítésénél nélkülöz• A dunaföldvári ipari szövetkezettel társulva gumicsizmát gyártanak a miskei Március 15. Tsz drágszéli kiegészítő ágazatában. hetetlen az a nagy szilárdságú, különlegesen megmunkált műanyag betét, amelyet a Lábatla- ni Cement- és Mészműfoen a vasúti betonaljaikba ágyaznak. (Régebben impregnált tölgyfakockát használtak erre a célra.) A pályaépítők ebbe a műanyag betétbe hajtják a sínrögzítő csavarokat, hasonlóan ahhoz a módszerhez, ahogyan a házgyári lakások betonfalára a könyvespolcot, fürdőszobai hősugárzát erősítik. A Solti Rákóczi Tsz a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalattal összefogva, három éve gyártja sorozatban a vasúti alépítmény műanyag betéteit, és továbbítja a lábatlani üzemnek. A szövetkezeti részleg dolgozóinak a munkaidejét leköti ugyan ez a tevékenység, de amikor szükség van rá, a növénytermesztésben, főként a betakarításban segítenek. Fehérneműt varrnak ® Első lett á FÉKON bajai gyárának külső üzemei között a solti Kossuth Tsz textilvarrodája. (Méhesi Éva felvételei) A Duna menti nagyközség másik szövetkezete, a közelmúltban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelével kitüntetett Kossuth Tsz varrodát nyitott. A FÉKON bajai gyárával összefogva három hónap alatt készült el az ötven leánynak, asz- szonynak rendszeres munkát adó textilüzem. Lányka- és fiúingeket, s egyéb konfekcióipari terméket gyártanak a szövetkezet tagjai, akiknek a növénytermesztésben, állattenyésztésben, vagy a műszaki ágazatban alig van lehetőségük az alapszabályban előírt munkanapot teljesíteniük. A teljesen gépesített növénytermesztésben akad olyan időszak, amikor mégis szükség van az asszonyok kétkezi munkájára, és a solti Kossuth Tsz ipari részlegének dolgozói a növényápoláskor, a betakarításkor ott szorgoskodnak. A solti Kossuth Tsz varrodája, a FÉKON bajai gyárának külső üzemei között a legelső helyre került. Csak kiváló minőségű készterméket adnak ki kezükből. Elégedett a termelőszövetkezeti varrodának a tevékenységével a császártöltési Kossuth Tsz NSZK- beli partnere is. A kiskőrösi járásbeli gazdaság textilüzeme hosszú évek óta dolgozik bérmunkában. s az igényes megrendelők jól értékesíthető konfekcióárut kapnak. A dunapataji Petőfi és az izsáki. Sárfehér Tsz cipőfelsőrész-üzeméből szállított félkész- termékre is méltán számít a cipőipar. A két üzemben dolgozó nők hamar elsajátították a szakma mun.kafogásait. és az ágazat jövedelme az egész közösség bevételét gyarapítja. Törvényes keretek között Az előbbiek csupán szűk keresztmetszetét adták Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezetei melléküzemági munkájának. Számos gazdaság az alaptevékenységhez még jobban kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásban talált kiutat, hogy a növénytermesztés bevételét kiegészítse, a szövetkezet nyereségét növelje, és abból a közös gazdálkodást fejleszthesse. Példa erre a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Tsz gabona- ágazata. A termelőszövetkezet a búzáját saját malmában őrli, a téesz-pékségben süti a kenyeret, és a pékárut a közös gazdaság kereskedelmi hálózatában értékesítik. A megyeszékhelyen az Alföld Szakszövetkezet kandírozott gyümölcsöt és aszalványt készít a kereskedelemben bizonytalanul értékesíthető csonthéjasból, körtéből, almából. Hartán, az Erdei Ferenc Tsz vágóhídja megyeszer- te keresett füstölt árut és kolbászt gyárt. A nagyobb állattenyésztő bácskai körzetben Bóro- ta, Kisszállás. Dávod és több más település közös gazdaságai a vágóhíd és húsüzem létesítésével egészítették ki az alaptevékenységet, növelték a települések élelmiszer-ellátásának a választékát.' Az 1967. évi III. törvény engedélyezte először a mezőgazdasági szövetkezeteknek a kiegészítő ágazatok létesítését. Ezzel országosan elismerték. jóváhagyták ipari tevékenységük gyakorlását. Való igaz, hogy egyes szakigazgatási szerveknél nem fogadták ezt lelkesedéssel. Máig is akadnak, akik enyhén szólva ..betartanak'’ a mezőgazdasági üzemnek, ahelyett, hogy segítenék az alap- és a kiegészítő tevékenység zavartalanabb gyakorlását, mondjuk a nyersanyag, beszerzésében. Negyedszázad alatt sem sikerült elérniük Bács-Kiskun mező- gazdasági üzemeinek, hogy a megyében lerakatot nyisson a Fer- roglóbus vagy a Metalloglóbus termelőeszköz-kereskedelmi vállalat, ahonnan gyorsabban, olcsóbban beszerezhetik az ipari ágazatok a szükséges nyersanyagot. Tavaly a megye szövetkezetei összes árbevételének 17.6 százaléka az ipari termelésből származott. és. 1978 óta 55.6 százalékkal emelkedett termelésértéke. A legnagyobb jelentősége a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben van az ipari ágazatok munkájának. A Kiskunságban tavaly hét és fél ezren dolgoztak a téeszek és szakszövetkezetek ipari részlegei kepeiében. A homokhátsági nagyüzemek egy hektárra számított bevétele 25 százalékkal volt alacsonyabb a más körzetek gazdaságaiénál. Pótolhatatlan segítség volt tehát számukra a melléküzemági tevékenység. A múlt esztendei súlyos aszálykár elltenére két-három szövetkezetnél volt szükség szanálási eljárásra. Bizonyos, hogy az idén is megteszik a kötelességüket a szövetkezeti kiegészítő ágazatok a közös gazdaság egésze érdekében. Kiss Antal Derűlátó jelentés —■ Világgazdasági jóslatok— A tőkés világgazdaság vártnál mélyebb és hosszabb válsága lassan a végéhez közeledik. Legalábbis úgy vélik, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szakértői, s véleményük bizonyítékáiként nemrég feltűnően optimista konjunktúrajelentéssel lepték meg a világot. A nemzetiköai pénzügyi szervezet elemzése a tavaly elkezdődött változásokból — az inflációs ráta csökkenéséből, a kamat enyhe mérséklődéséből — vezeti le a részben már idén, de feltehetően inkább 1984-ben kibontakozó fellendülést. Hogy mennyire igazolódik be az IMF jóslata, az elkövetkező hónapok igazolhatják vagy cáfolják. Annyi biztos, a kölcsönös gazdasági függés világot átfogó erős szálain, a nemzetközit kereskedelmen keresztül a növekedés felgyorsulása egyetemes erdete. Az IMB’-tanulmány külön taglalja az iparilag fejlett tőkés országok, az olajat exportáló, illetve importáló fejlődő országok kilátásait. Maguk a szakértők is óvatosságra intenek saját jóslataikkal kapcsolatban, mivel — mint hangsúlyozzák — többé-kevésbé változatlan olajárakat és valutaárfolyamokat tételeztek fel. Ami a fejlett tőkés országokat illeti, a tanulmány emlékeztet rá: a bruttó nemzeti termék (BNT) 1980-as és 1981-es csekély növekedése után 1982 a csökkenés éve volt. (Az egyedüli kivétel Japán). Lelassult a beruházási tevékenység, nyomában az import, s mindez a munkanélküliség rendkívül magas szintjével párosult. Nos, 1983-ra és 1984-re az IMF atlag 1,6 százalékos gazdasági növekedést jósol a vezető tőkés országoknak. Ezzel szemben a munkanélküliség legjobb esetben a mai magas szinten stabilizálódik, a csökkenés a szakértők szerint szinte kizárt. — Nyugat-Európa lassabban követi majd az Egyesült Államok és Kanada fellendülését. A kőolajat nem exportáló fejlődő államok, amelyeket a recesszió különösen érzékenyen érintett, idén ismét 2— 2,5 százalékos BNT-növekedéssel számolhatnak. Ám a szóban forgó országcsoport a kereskedelmi cserearanyok folyamatos romlása, a továbbra is magas népszaporodás miatt képtelen az életszínvonal emelésére. Bonyolultnak itűnik az olajexportőr országok helyzete is. A fekete arany keresletének — nem utolsósorban a pangás számlájára írandó — csökkenése pénzügyi erőforrásaik megcsappanásához veze- itett. Minthogy eat nem követte a fejlesztésű tervek átprogramozása, az IMF által vizsgált 12 olajexportőr az 1980-as 114 milliárd dolláros fizetési mérlegtöbblettel szemben tavaly már kétmilliárd dollár veszteséget könyvelhetett el. Idén a hiány már 27 milliárd dollárra nőhet. Persze a világ- gazdasági megélénkülés az olajkereslet növekedését is magával hozhatja. A Valutaalap az infláció elleni harc frontját tekinti a legbiztatóbbnak. Tavaly 7,4 százalék volt a világszinten mért átlagos infláció, ami az idén, s jövőre öt százalékra mérséklődhet. Az IMF-elemzés globális összefüggésekre is kitér. Az idén a világkereskedelem (ismét — igaz nagyon szerény mértékben — nő, bár ez a tendencia alapvetően függ a fejlett tőkésvilág kereskedelempolitikájától, a protekcionizmus megfékezésének eredményességétől. A Valutaalap szakértői ugyanakkor kérdőjelek közt vetik fel az amerikai gazdaságpolitika alakulását. Az ugyanis, hogy a vázolt folyamatok úgy alakulnak-e, miként az előrejelzés jósolja, prózai tényéktől függ: attól, hogy az Egyesült Államok ne- kilát-e példátlan nagyságrendű, 200 milliárd dollárt meghaladó költségvetési hiánya lefaragásához. Mindemellett, ha a magas amerikai kamat nem változik, a fellendülés illúzió marad. Az IMF ezért nyomatékosan hangsúlyozza, hogy csakis egyeztetett, összehangolt lépésekkel biztosítható, hogy a nekilendülés óvatos jeleiből megbízható és biztató valóság legyen. Győri Sándor Változások a közlekedési ágazatban — Önálló cég: a MÁV, a MAHART — Kilenc közúti igazgatóság alakult — Bővült a tanácsok hatásköre Ismert a közvélemény előtt, hogy július elsejével — egy nagyobb átszervezés nyomán — új hatáskört és feladatot kapott az egykori Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium. Ha sorba vesszük a szervezeti változásokat, szembeötlő hogy nemcsak a Posta szerzett az átszervezés után önállóságot, de megszűnt a vasúti és a hajózási főosztály is a 'minisztériumban, márpedig ez azt jelenti, hogy a jövőben a MÁV, valamint a MAHART önálló cégként, valódi vállalatként folytatja munkáját — igaz a KM felügyelete alatt. Ezenkívül akad természetesen más, kisebb horderejű változás is, ám ezeket részletezni most nem érdemes. Sokkal inkább szemügyre venni azokat a szerkezeti és igazgatási újdonságokat, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat. Itt van mindjárt a közutak helyzete. Korábban tizenkilenc közúti igazgatóság felügyelte ezek állapotát, rendjét, forgalom- biztonságát. Az átszervezés 'során kilenc megyeszékhelyen működő közúti igazgatóság alakult, amelyek közvetlenül foglalkozhatnak a területükhöz tartozó utak állapotával, karbantartásával. A budapesti székhelyű igazgatósághoz Pest és Nógrád megye, a veszprémihez a Veszprém és Fejér megye, a győrihez a Győr- Sopron és Komárom megye, a szombathelyihez Vas és Zala, a szegedihez Csongrád és Bács- Kiskun megye, a szolnokihoz Szolnok és Békés megye, a nyíregyházihoz Szabolcs-Szatmár és Haj- dú-Bihar megye, a miskolcihoz Borsod és Heves megye tartozik, míg a pécsi igazgatóság három megyét is — Baranyát, Somo- gyot ás Tolnát — felügyel. Nem árt megjegyezni, az említett kilenc közúti igazgatósági székhely címét, hiszen a jövőben az ő hozzájárulásuk szükséges az országos közutak felbontásához. illetve az oda torkolló, bekötő utak építéséhez, tgy hát aki portájához utat kíván építeni, — olyant, amelyik a főútról ágazik el —, akkor a területének illetékes közúti igazgatóságához kell fordulnia. Persze nem kell minden apró ügyben a megyeszékhelyre sietni, elegendő felkeresni az ország minden részén megtalálható üzemmérnökségek egyikét. A hatáskörök leadását mutatja az is, hogy mind több gondját a lakóhely szerint illetékes tanácsnál intézheti el az állampolgár. így a tanácsi kezelésben lévő utakkal kapcsolatos kérdésekben a megyei tanácsok újonnan alakult közlekedési osztályai adnak felvilágosítást. Az új szervezeti felépítés érdekében az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tanintézet, — mint országos intézmény — ugyancsak megszűnt. Helyettük az országos hatáskörű szerv alakult, Közlekedési Főfelügyelet né.^£n. Ami az állampolgárokat közvetlenül érinti e változás nyomán az, hogy ezentúl a gépjármű vizsgáztatás és a gépjárművezető-képzés a tanácsok hatáskörébe került. Tehát míg korábban az Autófelügyelet adta ki a gépkocsik üzemben tartási engedélyeit — és ezekért gyakran Budapestre kellett utazni — ez most a tanácsok közlekedési osztályain elintézhető. Ugyancsak helyben szerezhető meg a jogosítvány, csupán a pályaalkalmassági vizsgát kell továbbra is Budapesten intézni. A vízisportok kedvelői, a motorcsónak- illetve az úszóstég-tulajdonosok gondjainak megoldása, a továbbiakban ugyancsak a tanácsokra vár. Itt is körzetesítésre került sor, mégpedig a vizekhez igazodva. Hat megyei tanácsot jelöltek ki erre a feladatra, így a Baranya megyei tanács, Baranya, Tolna megyének, valamint Bács-Kiskun megye felének, a Szolnok megyei tanács Békés, Hajdú-Bihar, Csongrád megyének és Bács-Kiskun megye másik ' felének, valamint a kiskörei vízlépcsőnek, a Borsod megyei tanács Borsod—Szabolcs, Szatmár, Heves megyének. (Kisköre kivételével), a Pest megyei Tanács Budapest, Nógrád. a Somogy megyei Tanács, Somogy. Veszprém, Zala megyének vízi ügyeit intézi; a Győr-Sopron megyei Tanácshoz Győr-Sopron. Vas és Komárom megye tartozik.
