Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
1983. július 3. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉVENTE 15—20 VENDÉGMŰVÉSZ Magyarszovjet kulturális kapcsolatok Augusztusban Magyar- országra érkezik a világhírű leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház 120 tagú együttese. A szovjet művészek négy budapesti fellépésükön kívül részt vesznek a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ahol a Gisellel lépnek a közönség elé. November kulturális eseménye a Szovremennyik Színház vendégjátéka, a társulat Budapesten és Pécsett mutatkozik be. A két esemény is jelzi: folyamatos a magyar— szovjet kulturális együttműködés és csere, amelynek keretét az 1981—85-re szóló együttműködési terv adja. X .Művelődési Minisztériumban a közelmúltbari vették számba az elmúlt két és fél év eredményeit. Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy sikerrel váltak valóra az elképzelések, s ezt — a 'Statisztikán túl — számos, jelentős közönségsikerű rendezvény is alátámasztja. Az előadóművészek cseréje scrán évente 15—20 vendégművész lép fel Magyarországon, illetve á Szovjetunióban. Szvjatosz- lav Richter, Jelena Obraz- cova, Jevgenyij Nyesz- tyerenko vagy Kocsis Zoltán, Pitti Katalin vendégszereplése mindkét ország kulturális életének fontos eseményei közé tartozik. A szovjetunióbeli magyar kulturális események sorából kiemelkedtek a Bartók és Kodály-ünnep- ségek: a moszkvai Nagyszínház például 1981-től tartja műsorán A fából faragott királyfit. Sikeres volt a Győri Balett moszkvai és jereváni vendégszereplése is. 1983-ban — a már említetteken kívül — számos más kulturális esemény gazdagítja a magyar—szovjet kapcsolatokat. Az év végén a világhírű szovjet cirkuszművészet képviselői érkeznek három hónapos magyarországi vendégszereplésre. A kiállítások sorából kiemelkedik a Puskin Múzeum gyűjteményéből Budapestre érkező Orosz fametszetek a XVIII—XIX. századból című tárlat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapest Kórus 200 tagú együttese az év végén utazik a Szovjetunióba, ahol ebben az időszakban fellép a Ca- merata Hungarica is. A Locomotív GT és a Neoton turnézik a testvéri országban. Bemutatják a Szovjetunióban a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott, Magyar tájképek kollekcióját; a Szépművészeti Múzeum pedig a XIX.— XX. századi nyugat-európai grafikát bemutató kiállítását küldi a szovjet közönségnek. MIT FŐZ AZ ÜZEMI SZAKÁCS? Ebéd a munkahelyen ' • Népesebb volt a part, mint a tó, az erősen fújó szél csak a széllovasok „paripáját" késztette gyorsabb iramra. • Ágoston Évát vizsgáztatja a zsűri. És hová kerül a kenyereskosár? KECEL, KISKŐRÖS, SOLTVADKERT Vidám hétvége Három település: Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert adott otthont a megyei szövetkezeti ifjúsági találkozónak a múlt hét végén. Ha úgy tetszik, a szombat a munkálkodásé volt, hiszen a kiskőrösi Aranyszarvas étteremben, annak konyhájában és a cukrászüzemben egész délelőtt vizsgáhangulat uralkodott, a fogyasztási szövetkezetek ifjú dolgozói mérték össze tudásukat. Hiába, zsűri előtt „elszámolni” — ahogy például Ágoston Éva, a du- navecsei áfész felszolgáló versenyzője is tette —, nem is olyan könnyű! Legalább 20 evőeszköz, tucatnyi tányér és pohár, s mindegyiket pontos helyre tenni! A teríték mellett menükártya, ínycsiklandó kínálattal: félig sült hátszín, zöldbab vajjal, eperfagylalt ... A konyhában akkora a sürgés, mintha öt lakodalomra készülnének. Húsok párolódnak saláták érnek a levükben, palacsinták kapnak ízletes tölteléket. Derekasan dolgozott a „mezőny”. Végül is a szakácsok közül Simon Éva, a dunavecsei áfész versenyzője lett az első Kovács Ágnes a helybeli áfésztől a második, Szabó Éva, a kiskunhalasi áfész dolgozója a harmadik. A felszolgálók között a fiák jeleskedtek. Szudácki László kun- szentmiklósi versenyző megelőz(Folytatás az 1. oldalról.) A Kiváló Munkáért kitüntetést vette át: űr. Abonyi Iván osztályvezető főorvos. Kalocsa, Anisity József főszakács, Kalocsa, dr. Babay Imréné védőnő. Kecskemét, Baranyi Józsefné körzeti ápolónő, Szeremig, dr. Benedek Gábor körzeti főorvos, Solt, dr. Beszterczey Gyula körzeti orvos, Lászlófalva. dr. Bélley Lajos körzeti gyermekorvos, Kecskemét, Bogasav Lászlóné bölcsődei gondozónő, Kecskemét. Csesznegy Mihályné adminisztrátor. Kiskunhalas, Csille Antalné tejkonyhavezető. Kecskemét, dr. Csőiig Kálmán főorvos. Kiskunfélegyháza, dr. Dávid Gyöngyi körzeti fogorvos. Dunapataj, Dávid Gyuláné bölcsődei gondozónő. Kecskemét. Deák Jánosné körzeti betegápolónő. Harta, dr. Elek József szemészfőorvos, Baja, Gácsi Varga Istvánná körzeti ápolónő. Pető- fiszállás, dr. Gergely László körzeti orvos. Csátalja, Gyökér István egász- ségőr, Kiskőrös. Hadvina Katalin bölcsődevezető, Kalocsa. Hárs Tiborné védőnő. Baja, Heffner Andrásné gondozónő, Gara, dr. Horányi Elemérné osztályvezető asszisztens, Kecskemét, Horváth Mihály ápoló, Baja. Illés Lászlóné osztályvezető főnővér, Kalocsa. dr. Janik Kálmán gyermekgyógyász csop. vez főorvos, Kecskemét, Józsa Tiborné szülésznő. Kecskemét, Juhász Mária gyógyszerész. Kecskemét, Karikó János gazd. osztályvezető. Szabadszállás, Kálmán Ferencné bölcsődevezető. Kecskemét. Kákonyi Lászlóné adminisztrátor. Baja, Kerete Ágoston Évát. Harmadik helyezett a fiszakécskei Fehér István. A cukrászuk versengésében a kiskőrösi Bürgés József bizonyult a legjobbnak. A második helyen a lajosmizsei Valkai Judit és a soltvadkerti Frank Sándorné osztozott, míg a harmadik helyet a bácsalmási Suhajda János szerezte meg. A Keceli Nevelési Központ hűs tantermeiben megyei borversenyen vizsgáztatták a nedűket, és itt adtak számot az ifjú borászok ismereteikről. A házigazda csapat, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezeté ugyancsak kitett magáért, megszerezve a győzelmet a Szikrai Állami Gazdaság csapata előtt. Vasárnap a Vadkerti-tónál a kecskeméti munkásőr zenekar keltegette az üdülőhelyen tartózkodókat. Akik a zenére nem pattantak ki az ágyból, azoknak zajos ébresztőt tartottak az MHSZ- sportrepülők. Gyülekeztek a kikés Vilmosné járási vezető védőnő, Kalocsa, Keresztes Béláné gyógyszerész, Kecskemét. Kovácsné Bodri Teréz gazdasági vezető. Kecskéimét, Kö- vesdi Antalné röntgenasszisztens, Bácsa-lmás, Kugler Zoltán KÖJÄL- ellenőr, Kecskemét, Madarász Lajosné vezető ápolónő, Bácsalmás, Müller Pál gyógyszertárvezető, Csávoly, Nagy Mi- hályné szoc. otthonvezető, Hetényegy- háza. Németh Ferenc főszákács, Kiskunhalas. Papp Lászlóné közegészség- ügyi ellenőr. Baja, Patyi Anna körzeti fővédőnő. Madaras, Pető Sándor gyógyszertárvezető, Tataháza. Piti Lászlóné gondozónő. Kecskemét, dr. Réfy Miklós adjunktus. Kalocsa. Rónai Tiborné körzeti védőnő, Kerekegyháza. dr. Serényi Péter adjunktus, Kecskemét, Sipos Tamásné bölcsődei szakácsnő, Szabadszállás, dr. Somos Tiborné orvosírnok, Bácsalmás, dr. Soós Károlyné dr. Fáy Piroska osztályvezető főorvos. Kiskunhalas, Szabó Endréné ápolónő. Kecskemét, Szabó Istvánná igazgatóhelyettes. Kiskőrös, Szalai Jenőné körzeti ápolónő, Pálmonostora, Szélinger lenő gyógyszertárvezető, Baja. Szénássy Andrásné laborasszisztens, Kalocsa, dr. Tátrai József fogszakorvos, Kiskőrös, Téglás Lajosné körzeti védőnő, Kecel, dr. Tóbiás Károly adjunktus, Kecskemét. Tóth Lászlóné ügyviteli alkalmazott. Kecskemét, dr. Török László osztályvezető főorvos, Kecskemét, Várnagy Józsefné osztályvezető ápolónő, Baja, Városi Pálné városi-járási vezető védőnő, Kiskőrös; Vendégh Mária ápolónő. Kalocsa. Viczián Józsefné rakodóvásárra a messzi tájakról érkezett árusok. A színpadon gitáros dalolt (Dolák-Saly Róbert), őt a solti népi együttes hangulatos műsora követte. A Magyar Röplabda Szövetség lelkes patro- nálói a vízpartra csalogatták az embereket, hogy bemutassák a fürdőzéssel „házasított” röplabdázást. Az élénken fújó szél, saj- nós, csak a legbátrabbakat nem riasztotta el az új sportág kipróbálásától. Hulltak az ejtőernyősök (brr, bele a vízbe!), körözött a motoros sárkányrepülő. Délután az öregcsertői, a hajósi a bátmonostori népi együttesek műsorával konkurráltak a sportversenyek, s végül a V- Moto-Rock koncertre gyülekezett a fiatalság. Ennyiből kitűnik, gazdag programból választhatott minden résztvevő kedvére valót. Ezen kívül volt hűtött sör, Laci-kony- ha, birkapörkölt, céllövölde, ring- lispil és igazi, juniálisi hangulat... N. M. gyógyszertárvezető, Kiskőrös. dr. Vincze Jenő főorvos', Kiskunhalas és Vörös Istvánná ápolónő, Kiskunhalas. Miniszteri dicséretben ötvenkilencen részesültek. Ez alkalommal a kórházi osztályok ápolási munkáját vizsgáló bizottság javaslata alapján megjutalmazták a megyei kórház általános sebészetének és a kiskunfélegyházi, valamint a bajai kórház gyermekosztályainak kollektíváit. Emlékverettel ismerték el dr. Brun- csák András osztályvezető főorvos, (Kecskémét), dr. Bohner József járási-városi főorvos. (Baja), és dr. Szabó Mária városi főorvos. (Kiskunfélegyháza) kiemelkedő tevékenységét. A Szegeden megrendezett újítási kiállításon első díjat nyert dr. Jancsó Tamás—dr. Faragó Ferenc—Csernik József team, a második helyet kiérdemlő fálegyházi dr. Bodor Ferenc— Gonda Imre újítókettős, illetve a harmadik, dr. Virányi Attila, a gyógyszertári központi Galeneusi laboratóriumának vezetője is most vette át a díjat. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet pályázatát dr. Benkő Zsolt, a kiskunhalasi 12,62-es gyógyszertár vezetője nyerte meg. A megyei Orvos- gyógyszerész Tudományos Bizottság pályázatán az elsőséget dr. Mihai Klára főorvos érdemelte ki. Az ünnepségen számukra is átnyújtották a pályadíjakat. N. M. Országos körkép: Hajdú-Bihar és Somogy megyében az .állami vállalatok, hivatalok és intézmények dolgozóinak csaknem a fele a munkahelyén ebédel. Jelentős az üzemi konyhán étkezők aránya Csongrád (48,8 százalék), Békés (47,6 százalék), Zala (46,7 százalék) és Bács-Kiskun megyében (4S százalék) is. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezésére álló legfrissebb skála másik végén a 36 százalék körüli Borsod-Abaúj-Zemplén (1), Baranya, Győr-Sopron, Komárom megye, valamint a főváros található, Nógrád megye pedig a maga 32,1 százalékával a sereghajtó. Nagyobb a választék — javul a minőség Országosan , a vállalatok, hivatalok, intézmények mintegy 3 millió 403 ezer dolgozójából 1 millió 433 ezer — azaz csaknem 42 százalék — kóstolja meg napjában legalább egyszer az üzemi szakácsok főztjét. Az utóbbi időben évente egykét százalékkal nő a munkahelyen étkezők' száma. Az 1300 munkahelyi étterem egyharmadá- ban a szomszédos kisebb üzemek intézmények dolgozóinak is felszolgálják az ebédet, s körülbelül 40 százalékuknál harangszókor megjelennek az éthordós emberek is ... Mind többen felismerik tehát ennek a központilag biztosított ellátási forrnának az előnyeit. Egyre több az olyan üzemi étterem, munkahelyi étkeztetést vállaló vendéglő, ahol az étlapról lehet választani és általában javul az ebéd minősége is. Annak ellenére, hogy az ipari üzemekben például ez év elején 13—13,50 forint volt átlagban egy-egy ebéd nyersanyagnormája. Ami nem sok. Ebből az összegből a könnyű fizikai munkát, vagy a szellemi munkát végzőknek ki lehetett „hozni” az élettanilag szükséges és ajánlott ebédet. Belkereskedelmi és táplálkozástudományi szakemberek közös vizsgálódása szerint viszont a közepesen nehéz fizikai munkát végzőknek 17, a nagyon nehéz fizikai munkát végzőknek pedig 22,50 forintba került (volna) égy-egy ebéd nyersanyaga. A 17 forint értékű „ideális” üzemi ebéd például fiz napra szólóan 70 deka húst és hentesárut, 50 deka tejet és tejterméket, 4 tojást, 65 deka zsírt, lisztet és száraztésztát, 30 deka cukrot, 20 deka étolajat, margarint 5 deka sertészsírt, 1,5 kiló burgonyát. 1.5 kiló zöldséget és zöldfőzeléket, 10 deka száraz hüvelyest és 1,20 kiló gyümölcsöt tételezett fel. Ezzel szemben a tapasztalatok azt bizonyították, hogy a zöldség-gyümölcs, a főzelékféle „hibádzott”, a nyersanyag- normába, az anyagárba ezek csak a szükségesnél kisebb mennyiségben „fértek bele”. A vendéglőben nem kerül többe A vendéglátó vállalatoknak jobb a helyzetük, ugyanis nagykereskedelmi áron jutnak hozzá a nyersanyaghoz, szemben az üzemi konyhákkal, s ez átlagban körülbelül 13 százaléknyi előnyt jelent. Mindehhez nekik még hozzá jön 20 százalékos árkiegészítés. A lényeg — s ezt igazolták a tapasztalatok —, a munkahelyi étkezés a vendéglőben nem kerül többe sem a termelő vállalatnak, sem a dolgozóknak, viszont minőségben és választékban jobb. Minden bizonnyal főként ezekkel magyarázható, hogy a vendéglátás aránya az üzemi étkeztetésben az utóbbi időkben évről évre nő, s ma 60 százalék körül van. Országosan e vonatkozásban is elég nagy a szóródás. Míg Fejér megyében az ipari és szellemi dolgozóknak több mint 71 százaléka fogyasztja naponta üzemi ebédjét a vendéglátás által üzemeltetett étteremben, vagy Veszprém megyében 68,5 százaléka, addig Somogybán csa'k 43,5, s Békésben nem egészen 43 szá- záléka. Sok helyütt az üzemek, hivataloík idegenkednek a házon kívüli étkeztetéstől, ha több gonddal is jár, szívesebben megoldják üzemen belül. Másutt viszont a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használják ki teljes mértékben! A ipeglevő munkahelyi konyhák és éttermek kapacitása ugyanis elvileg napjainkban is lehetővé tenné, hogy a dolgozók 60 százaléka étkezzen (s nem csak 42 százaléka). Vannak üzemi konyháik, ahol*— okkal — nem csalogató a szakácsok főztje, s vannak hivatalok, ahol viszont a földszinti büfé az. ami vonz. Vannak, akiknek a néhány forintos térítés is számít, mások egészségügyi — diétás — okokból maradnák távol az üzemi étteremtől. És — egynémely vállalat, üzem, hivatal anyagi lehetőségei is korlátozottak. Az év elejétől a vállalatok a menürendszer rezsiköltségét függetleníthetik a jóléti alaptól. (Üjabban ugyancsak költségként számolhatják el a vállalatok hozzájárulásukat >az étlap szerinti étkezéshez, ha az nem haladja meg az 5 forintot.) Jó hír diétázóknak Ezek a pénzügyi módosítások az üzemi étkezésben részt vevők arányának további növelését kívánták segíteni s hasonló célból a SZOT és a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával több más intézkedést készítenek elő. Tervezik például — az Országos Élelrnezésr és Táplálkozástudományi Intézettel karöltve — az üzemi reggelik és vacsorák tápanyagnormáinak kidolgozást is. A jövő év elején közreadják az üzemi étkezés új szakácskönyvét, amely több mint ezer, 100—100 adagra számított receptet tartalmaz. A legutóbbi több mint húsz éve jelent meg; a mostani már a korszerű tápanyag-hasznosítás és ízesítés előírásai szerint készült. Ezekben a hónapokban vezetik be országosan csaknem félszáz üzemi étteremben a diétás ételek felszolgálását. Néhány üzemi étkezőben már külön főznek a cukorbetegeknek, szélesebb körben a kímélő étrend és a könnyű diéta elkészítésével próbálkoznak most. A mozgó munkakörben és a kis telephelyeken dolgozók ellátására a SZOT és a minisztérium most egy olyan étkezésijegy- rendszert kíván bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy a munkások, alkalmazottak az ors'zág bármelyik melegkonyhás éttermében hozzájuthatnának az ebédjükhöz. D. G. Egészségügyi dolgozók köszöntése A BÍRÓ TOLLÁBÓL: Bérleti díj — albérleti díj A lakásügyi pereket tárgyaló bírák tapasztalatai szerint az állampolgárok általában nincsenek tisztában a lakásbérlet, albérlet fogalmával és az ezekhez kapcsolódó jogi szabályok tartalmával. Lakás az e célra létesített, olyan összefüggő helyiségcsoport, amely közmű vesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható. A lakásbérlettől meg kell különböztetni az albérletet. A lakásbérleti szerződés tárgya a lakás a maga egészében, míg albérletnél a bérlet tárgya a lakás egy része. Annak eldöntésénél, hogy adott esetben lakásbérleti vagy albérleti jogviszony áll-e fenn. a jogszabály előírásait és nem á szerződést kötő felek szóhasználatát kell alapul venni. Igen gyakori, hogy az állampolgárok egymás között megkötött szerződéseikben akkor is az albérlet elnevezést használják, ha egyébként a szerződés tartalmánál fogva bérletnek minősül. Ennek oka feltehetően az, hogy a köztudat szerint is az albérleti díj összege magasabb, mint a bérleti díj, továbbá az albérlő kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint a bérlő. Az albérletnél a bérlő a sajátlakáshasználatát korlátozza az albérlő javára, ha például két szobája közül az egyiket albérlet formájában hasznosítja. Elvi éllel mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem az albérletre, hanem a bérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonos az általa használt lakással műszakilag össze nem függő, külön álló lakrészt ad bérbe. Ha tehát valakinek a tulajdona egy családi ház, amelyhez az udvarban különálló melléképület is tartozik, szoba és konyha helyiségekkel, akkor ezeket csak bérlet útján hasznosíthatja, függetlenül attól, hogy a szándéka albérletbe adásra irányul. Ez pedig nem lényegtelen különbség, különösen a bérleti díj összegét illetően. Érvényben van olyan jogszabály, amely meghatározza az albérleti díj összegét, méghozzá olyan határok között, melyeknek betartása a szerződést .kötő felekre kötelező! Lényeges ennek kimondása, mert nem egyszer megállapodnak olyan összegű bérleti és albérleti díjakban, amelyekre joggal használhatjuk a „bérleti vagy albérleti uzsora” kifejezést. A lakbérlet, az albérleti és ágybérleti díjakat a 45 1982. (X. 7.) MT számú rendelet szabályozza. E szerint a lakbér mértékéta lakás alapterülete és komfort- fokozata határozza meg, de figyelemmel kell lenni bizonyos módosító okok fennállására, illetve hiányára is. Az állampolgárok tulajdonában lévő lakások bérét a bérbeadó ás a bérlő megállapodása határozza meg. annak mértéke azonban az előbb említettek szerint megállapítható havi lakbér kétszeresét nem haladhatja meg! Az albérleti díjjal kapcsolat- . ban meg kell említeni, hogy az albérletbeadás bútor- és ágyneműhasználattal vagy anélkül történhet. Ez pedig befolyással lehet a fizetendő díj összegére, mert bútor és ágyneműhasználat- ért személyenként és havonta legfeljebb 200 forint számítható fel, míg csak bútorhasználatért ez az összeg 150 forint. Albérleti díj címén az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseiért, alapdíj, a bútor és ágynemű használatáért járó díj, valamint az Albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költsége számítható fel. Áz említett havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségekre jutó lakbérhányad kétszerese lehet! Mi a helyzet akkor, ha a bérlő, vagy az albérlő magasabb ösz- szegű bérleti vagy albérleti díjat fizet, mint amennyit a jogszabály megenged? A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a lakásbérleti, az albérleti vagy az ágybérleti szerződésnek a rendeletben megállapított mértékű díjat meghaladó része semmis! A semmisség azt jelenti, hogy a szerződésnek ez a része érvénytelen, arra jogokat alapítani nem lehet. Ez az érvénytelenség függetlenül a szerződést kötő felek tudati vagy akarati állapotától. Ha tehát a felek a jogszabályban megengedettnél magasabb lakbérben vagy albérleti díjban állapodtak meg, a lakásbérleti, illetőleg albérleti szerződés érvényben marad, a semmisség jogkövetkezményeit csak a túlfizetett lakbér vagy albérleti díjra kell alkalmazni. A bírósági gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy a bérbeadó kéri az általa bér-nemfizetés miatt gyakorolt felmondás érvényességének megállapítását és az általa tévesen albérlőként megjelölt személynek a lakás kiürítésére való kötelezését. A bizonyítási eljárás során kiderül,, hogy a felek között nem is albérleti hanem bérleti jogviszony áll fenn, annak ellenére hogy mindketten abban a tudatban voltak. hogy albérleti szerződést kötöttek. Ennek következményeként a bíróságnak meg kell állapítania a bérlemény után fizetendő törvényes összegű bérleti díjat és ezt alapul véve kell a feleknek elszámolniuk. Ez egyrészt jelentheti azt, hogy a törvényes mértéket meghaladó lakbér meg nem fizetése a felmondásra okot nem adhat, tehát a lakás kiürítése iránt előterjesztett kérelmet el kell utasítani. De jelenti a másik oldalról azt is, hogy a túlfizetési összeget a bérbeadónak vissza kell fizetnie a bérlő részére. A bíróság — figyelemmel az összeg nagyságára — a bérbeadó részére általában olyan összegű részletfizetést engedélyez, mint amilyen összegű a túlfizetés volt havi inta. Meg kell még említeni, hogy bizonyos — a jogszabályban meghatározott — feltételek fennállása esetén, a túlfizetett bérleti vagy albérleti díjat, ügyészi indítvány alapján az állam javára ítélheti meg egészben vagy részben a bírósák. Hasznos annak ismerete is, hogy amennyiben a bérlő vagy az albérlő lakásbérleti, illetve albérleti jogosultsága megszűnik és a lakást, vagy annak helyiségeit már jogcím nélkül tartja használatban, ellenértékként használati díjat köteles fizetni. Ennek mértéke megegyezik a jogszabály alapján megállapítható bérleti, illetőleg albérleti díj összegével. Ha pedig a jogcím nélküli lakáshasználó rosszhiszemű és a lakás elhagyására megállapított kötelezettségét határidőben nem teljesíti — a használati díjon felül — bírság fizetésére is kötelezhető. Ennek összege az első évi használati díjnak megfelelő, a második és az azt követő években pedig annak a kétszerese. A jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználatot a bérbeadó köteles az illetékes első fokú adóügyi hatóságnak bejelenteni, bírság kiszabása céljából. Dr. Buzinkay Zoltán . járástoíiró
