Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOVJET ÉRTÉKELÉS Közös felelősség Mindenkit érhet baleset! — szokták mondani, s ha ez va- lamiféle belenyugvást jelent, akkor élénken tiltakoznunk kell ellene. Ám a másik vég­let is veszélyes, az „Engem ugyan nem!" szemléletmód túlzott önbizalma. Baleset va­lóban mindenkit érhet, ám a szerencsétlenségek bekövet­kezése nem szükségszerű, dön­tő többségüknek nem kell, nem kellene megtörténnie. Munkásokkal, vezetőkkel, szakszervezeti tisztségviselők­kel beszélgetve nem egyszer firtatom az okát: miért van az, hogy újra és újra megis­métlődnek egyes munkahelyi balesetek? Egyáltalában miért következnek be olyan szeren­csétlenségek, amelyeket, úgy tűnik, könnyűszerrel meg le­hetett volna akadályozni. Utó­lag persze könnyű okosnak lenni, de hiszen éppen az a baj, hogy nem egy alkalommal csak a bekövetkezett súlyos baleset bírja rá az illetékese­ket az intézkedésre, s a mun­kások is csak társuk elveszté­se után kapnak észbe és kez­dik komolyan venni az addig egy kézlegyintéssel minősített óvó rendszabályokat. A hivatásos és társadalmi munkavédelmi felügyelők az idén, az első félévben össze­sen 275 munkahelyi ellenőr­zést végeztek. Hetvenhat eset­ben hoztak határozatot, ame­lyet intézkedés követett. Üze­met, üzemrészt vagy gépet hét alkalommal kellett leállítani­uk balesetveszély miatt. A legkirívóbb rendellenességet az Erdőkémia Vállalat jános­halmi üzemében tapasztalták: elektromos hiba folytán köz­vetlen veszély fenyegette az ott dolgozókat. A munkát fel­függesztették, a vezetőt meg­bírságolták. A Minisztertanács nemrégi­ben foglalkozott a munkavéde­lem időszerű tennivalóival. Határozatot hozott, mely sze­rint következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezés­nek: új gépet, berendezést csak úgy szabad gyártani, hogy az megfeleljen a biztonságos munkavégzés feltételeinek, íme tehát a munkavédelem technikai oldala. Bács-Kiskun megyében számos kisüzem van, ahol még ma is elavult, régi berendezésekkel dolgoznak. Ezek különösen veszélyesek, a védelemre az átlagosnál is nagyobb gondot kell fordítani. Ám a technika sem minden­ható. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárá­ban például szokássá vált, hogy a forgácsolóüzemben dolgozók különféle indokokkal eltávolítják a gépekről a védő- berendezéseket. Így aztán nem sok jóra számíthatunk. Vagy gondoljunk azokra a szeren­csétlen emberekre, akik a tar­lón, a bálázógépek mellett haltak meg. Róluk mondta a munkavédelmi felügyelő: „Ki akarták játszani u technikát”. Sajnos okozhat balesetet a tapasztalatlanság is. Az egyik termelőszövetkezetben a lejtős talajon megindult a magára hagyott traktor. A vezető fel akart rá ugrani, hogy megál­lítsa: a kerekek alá esett. A traktor mögött néhány méter­nyire ott állt egy másik jár­mű. Emberélet nem forgott veszélyben. Ha a fiatalember hagyja nekigurulni gépét a másiknak, keletkezett volna talán néhány száz forintnyi kár. Így azonban őt vitték életveszélyes állapotban kór­házba. S csak mindezt végig­gondolva merül fel a kérdés: de hát hogyan indulhatott meg az a traktor? A munkavédelmet nem le­het elég jól dSinálni. De job­ban, eredményesebben lehet, a hibákat észrevenni, szóvá- tenni, a társunkat figyelmez­tetni, egymásra vigyázni le­het. S ez nemcsak a vezetők, szakszervezeti tisztségviselők, munkavédelmi őrök dolga. Mindannyiunk közös felelőssé­ge. Sitkéi Béla Mérsékelni kell az aszálykárokat sét ® A gabonaipar kalocsai tárházánál az állami gazdaság búzatermc- mérlegelik és öntik a fogadógaratba. (Méhesi Éva felvétele) Minden eddiginél korábban, jú­lius végéig több mint 1,7 millió hektárról — amelyből 1 300 000 hektár volt a búza — helyezték biztonságba a termést a mező- gazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok. Segített ebben az eny­he ítél, a korai tavasz és az érést gyorsító száraz időjárás. A gazdaságok túlnyomó több­sége a korábbi évekhez Iképest rövidebb idő — mintegy 10— 12 nap — alatt takarította be a termést. A sikerek a gondos fel­készülésnek, a korábbi évekénél jobb alkatrészellátásnak, és az üzemek közötti együttműködés­nek köszönhetők. Általánossá vált, hogy az aratást később kez­dő gazdaságok eszközeikkel és dolgozóikkal azokban a gazda­sagokban kezdték el a betakarí­tást, ahol hamarabb ért be a ga­bona. A pélldamutató együttmű­ködés nemcsak a nagyüzemi gaz­daságokat, hanem a betakarítás­ban közreműködő ellátó, forgal­mazó és felvásárló vállalatokat is . jellemezte. Ügyeleti szolgálat­tal, a szükséges alkatrészek és anyagok soronkívüld kiszolgálá­sával, a gabona éjjel-nappal tör­ténő átvételével segítették elő az aratás gyors és sikeres befejezé­sét. A szervezettség és a széles kö­rű együttműködés során csökkent a betakarítási veszteség, és sike­rült megóvni a gabona minősé­gét. A szárazság miatt a beta­karítás kezdeti szakaszát kivéve (Folytatása ?. pedálon.) Helsinki-évforduló Nálunk is forog az idegen PETŐFI NÉPE A* MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. szám Ara: 1,40 Ft 1983. július 31. vasárnap TörténeLmi jelentőségűnek nevezik a nyolc évvel ezelőtt kezdődött helsinki tanácskozást és a záróokmányt az évforduló alkalmából meg­jelent szovjet értékelések. Megállapítják: a helsinki fórum eredmé­nyeinek jelentősége tovább növekedett. A jelenlegi európai helyzet megköveteli, hogy az államok tegyenek közös erőfeszítéseket az eny- nülés, a béke és a leszerelés előmozdításáért. A Helsinkiben aláírt megállapodások végrehajtása mindenki szá­mára előnyös: Keletnek és Nyugatnak, a szocialista és a tőkés álla­moknak egyaránt — írja szombaton a Pravda. A résztvevő államok közül a Szovjetunió elsőként foglalta alkotmányába az államok közöt­ti kapcsolatokról szóló tíz helsinki elvet, s külpolitikájában követke­zetesen követi azokat. A szocialista országok a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének ez év (januárjában Prágában, vala­mint hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek egy hónapja Moszkvában tartott tanácskozásán újólag megerősítették, hogy alap­vető fontosságúnak tartják a Helsinkiben közösen kidolgozott elvek és megállapodások betartását. Kgyúttal készségüket fejezték ki, hogy a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítésére törekszenek valameny- nyi európai országgal. Az SZKP KB lapján kívül a Novoje Vrernja című tekintélyes szov­jet külpolitikai hetilap is pozitívan értékeli, hogy Madridban végre sikerült végső formáiba öntenj a tanácskozás záródokumentumát. ■ A nemzetközi politikai helyzet e fenti két jellemzőjével kapcsolat­ban a Pravda megállapítja, hogy a vezető amerikai .politikai körök elfordultak az enyhüléstől, és a konfrontáció politikáját részesítik előnyben. Reagan elnöknek a helsinki tanácskozás évfordulójával kap­csolatos nyilatkozatában nem esik szó a biztonságról, az együttműkö­désről, sem az államközi kapcsolatok kódexének emlegetett tíz alap­elvről — állapítja meg a Pravda. NÉGY MEGYE KIÁLLÍTÓINAK RÉSZVÉTELÉVEL Egy hónap múlva kezdődnek a Hírős Napok Pest, Szolnok, Csongrád, Bács- Kiskun városi, falusi művelődési házainak előcsarnokában, bolt­jainak kirakatában augusztus elején kifüggesztik a Petőfi Nyomda többszínnyomású pla­kátjait, melyek a Hírős Napok­ra hívogatják az érdeklődő kö­zönséget. A kétévenként ismét­lődő, és az idén szeptember el­sején kezdődő rendezvényekre javában készülnek a gazdaságok, vállalatok, intézmények. Ez alkalommal nemcsak Bács- Kiskun szövetkezetei, állami gaz­daságai, élelmiszeripari vállala­tai, hanem a három szomszédos megye nagyüzemei és kisterme­lői is bemutatják termékeiket, a szőlő-, gyümölcs-, zöldségter­mesztéssel összefüggő műszaki újdonságaikat. A külországokból is várnak vendégeket a rende­zők, hogy megismertessék velük a Duna—Tisza köze mezőgazda- sági kultúráját, kertészeti ága­zatainak termékkínálatát. Olyan sokoldalú kapcsolatteremtésre is nyílik alkalom a szeptember el­sejétől negyedikéig tartó kiállí­táson, amelyen a termelők köz­vetlenül megismerhetik a vásár­lók igényeit, a külkereskedők pe­dig a négy megye mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari termelésének áruválasztékát. (Folytatás a 2. oldalon.) Ö A lakiteleki Szikra Tsz vadonatúj hűtő­tárolójának előké­szítőjében gyümölcsöt osztályoznak. • Az ugyan­csak kiállító soltvad- kerti Szőlős- kert Szak. szövetkezetben gondos permetezéssel óvják a termést. Népművelők nyári tanfolyama Holnap kezdődik a Bács-Kiskun megyei népművelők hagyomá­nyos, egyhetes továbbképző tan­folyama, amelyet ezen a nyáron Kaján rendeznek, a Kenyeres Jú­lia kollégiumban. íme néhány a tervezett prog­ramok közül: Az . első napon a közművelődés irányíttásánaik fel­adatairól tart élőadásit Fodor Pé­ter, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa, majd Tóth János, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese a nyugati ál­lamokban folyó felnőttoktatás helyzetéről tájékoztatja a népmű­velőket. Kedden Sóti Éva, a Bács- Kiskun megyei Tanács művelő­désügyi oszitályánaik vezetőhelyet­tese számol be a megye Iközmű- velődéséndk aktuális feladatairól, miután dr. Major Imrével, a me­gyei tanács elnökhelyettesével beszélgethetnek a részvevők. Ér­dekesnek ígérkezik az a kerékasz­tal-beszélgetés is, amelyre a me­gye különböző közművelődési in­tézményeinek vezetőit várják. A hét többi napja sem szűköl­ködik ígéretes programokban, A meghívottak között szerepel Hidy Péter, a Művelődéskutató Intézet igazgatóhelyettese, aki a kulturá­lis demokráciáról tart érteke­zést. Kalocsai, dunavecsei, jász- szentlászlói, keceli és kiskunha­lasi népművelők referálnak majd a náluk folyó új kísérletekről, kezdeményezésekről. Arikéira várják a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház vezetőit, míg a sajtó és a művelődési házak kapcsola­táról a Petőfi Népe munkatársai­val beszélgetnek majd a tanfo­lyam résztvevői. Országos gyorsmérleg az első félévről KÉPRIPORT A 3. OLDALON Kedvező az idegenforgalom első féléves mérlege, csak­nem 1,7 millió külföldi turis­ta kereste fel hazánkat, két­százhatvanötezerrel többen, mint a múlt év hasonló idő­szakában. összesen valamivel több mint 10 millió vendégéj­szakát töltöttek nálunk, öt százalékkal többet, mint 1982 első hat hónapjában. Az ide­genforgalom bevétele 22 szá­zalékkal nőtt, s csaknem 5,6 milliárd forintot^tett ki. Az eredmény jelentőségét növeli, hogy olyan időszakban értük el. amikor a gazdasági hely­zet a turistákat is takarékos­kodásra készteti; kevesebb időt szánnak a külföldi nya­ralásra, s az olcsóbb szolgál­tatásokat keresik. A félévi „kassza” biztató az idegenfor­galom éves bevételének ala­kulása szempontjából is. hi­szen a főszezon csak július­ban kezdődött. A szocialista országokból ja­nuár—június hónapokban a tavalyi első félévhez képest csaknem másfélszer annyian, valamivel több mint 1,2 mil­lióan érkeztek Magyarország­ra, különösen a csehszlová­kok, a lengyel és a szovjet tu­risták száma nőtt. A szocialis­ta országok turistái csaknem fél millióval több vendégéj­szakát töltöttek hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A rubel- elszámolású idegenforgalom aktív egyenlege az első fél­évben 34 millió transzferábi­lis rubel volt, ami 12 millió­val haladta meg a múlt év hasonló időszakának eredmé­nyét. Szerényebb mértékben — hozzávetőleg két százalékkal —, mintegy fél millióra nőtt a tőkés országokból érkező turisták száma. A tavalyinál 50 ezerrel több éjszakát töltöt­tek itt. Nagyobbrészt Auszt­riából és az NSZK-ból ér­keztek látogatók. A tőkés ide­genforgalom első féléves mér­lege szintén aktív volt, a be­vételek 54 millió dollárral ha­ladták meg a kiadásokat. Alkotók a Tisza partján (5. oldal) Tizenkét képzőművész dolgozik ezen a nyáron a tiszakécskei alkotótáborban. A közösség egyetlen nő tagja B. Séday Mária festőművész, aki Budapestről érkezett. hBnmHMHnaMmnnHUHMnwMnHnHHBHMMam BEFEJEZŐDÖTT A KALÁSZOS GABONA ARATÁSA-L 9HHOMM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents