Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
4 O PETŐFI NÉPE • 1983. július 26. SZŰR A BARACK, KAPÁLNAK A RÖPLABDÁSOK Építőtábori körkép, félidő után Az utóbbi turnusváltással félidejéhez érkezett az idei építőtá- bori évad. Az országban a legtöbb építőtáborral — huszonhárommal — Bács-Kiskun megye büszkélkedhet. A hét eleji csúcshőségben három Kecskemét környéki táborba látogattunk. Izsák Horváth István igazgatótól megtudtuk, hogy az Izsáki Állami Gazdaságban 1967 óta fogadják a fiatalokat. — Ebben az évben turnusonként kétszáz pesti középiskolás érkezett hozzánk. Most őszibarackot és nyárialmát szednek, valamint sarabolnak. Ha már gyümölcs nem lesz, az időszerű növényápolás és a szőlő zöldmunkái maradnak hátra. Három—négyszáz forintot kereshetnek: napi ötven forint megy az ellátásra, húsz százalékot pedig a közös alapra vonnak le. A délutánokat! legtöbben a tábor melletti sport-' pályákon töltik, a legjobb brigádokat pedig jutalomból kivisszük az izsáki strandra, de erről beszéljenek a gyerekek. A barackosban éppen befejeződött az uzsonnaszünet. A Budapesti Rónai Sándor Élelmiszerkereskedelmi Szakmunkásképző Intézet tanulói már szétszóródtak a sorok között. Rakita Éva és Mész- ner Rita a szóvivő. Eddig még remekül érzik magukat, csak az a hajnali ébresztő! A munka tízig jól megy, de utána a hőségben lelassulnak a mozdulatok. És még valami: ki gondolta volna, hogy szúr a barack? Néhány napnak el kell telnie ahhoz, hogy belejöjjenek a munkába, megtanulják a barackszedés fortélyait. Délután fociznak, röplabdáznak, fotózni is lehet, sőt a táborban két számítógép is van. Ebben a hőségben azért mégis a strand a legcsábítóbb, csakhogy ehhez száz százalékot kell teljesíteni! Helvécia A Helvéciái Állami Gazdaság építőtáborában Ligetfalvi György táborvezetővel beszélgettünk. — III. és XIX. kerületi budapesti középiskolások táboroznak Helvécián. A III. kerületi iskolák tavaly óta tartják a kapcsolatot a gazdasággal. Az utazás nehézkes • Tíz óra után már „ég a talaj a lábuk alatt”. (Méhesi Éva felv.) • Hatórás kemény munka után még bírják szusszal.. ■. Edzés közben a Dunaújvárosi Kohász serdülőcsapata. lenne, de szerencsére az állami gazdaság Pest és Helvécia között háztól házig szállítja a diákokat. A munka még egy kicsit akadozva megy, gond van a kapálással, mivel a terület nagyon gazos. Húsz lány a palackozóüzemben dolgozik két műszakban. A munka utón a sportolás a legnépszerűbb; fociznak, röplabdáznak. tol- lasoznak. A gazdaság filmvetítéseket is ígért, ötven fő jutalomból részt vehet Kecskeméten az East— V’Moto-Roek koncerten, a vasárnapot pedig az egész tábor a megyeszékhelyen tölti. Lakitclek A lakiteleki Szikra Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben két éve edző-építőtáborokat szerveznek. Most röplabdások kapálnak és szedik a barackot, de előzőleg dolgoztak már itt birkózók és vívók is. Miskolciak, győriek, tatabányaiak, egriek és dunaújvárosiak ízlelgetik a munkát. A tsz- irodán Szőke József agrokémiai osztályvezető elmondta, hogy véleményük szerint az edző-építőtáborok sokkal szervezettebbek, mivel ^z^edzők jobban kézben tudják tartani a gyerekeket, hatásosabban tudnak fegyelmezni. A szövetkezet nyárra megkapja a lakiteleki általános iskolát, ahol megvannak az edzés feltételei is. Cserébe az iskolakezdés előtt a tsz elvégzi a szükséges karbantartási munkálatokat. * Viharos hangulat fogadott bennünket a táborhelyen, Kelemen István táborvezetőből dőlt a panasz: előző nap nem volt víz, a gyerekek nem tudtak zuhanyozni. Nem kaptak elég vizet munka közben sem. Hiába vártak a kocsira, gyalog mentek ki a földre. Nincs külön táborvezetői szoba. A szállítás miatt csúsznak az edzések stb. Míg a sérelmeket hallgattuk, megérkezett a tsz összekötője is. Elmondta, hogy a szervezést nehezíti az, hogy a röplabdások két műszakban dolgoznak. (A birkózókkal nem volt gond, de száz röplabdás egyszerre nem tud edzeni egy tomateremben.i Időközben gondoskodtak arról is, hogy elegendő vizük legyen a gyerekeknek. A hőségről pedig a tsz igazán* nem tehet. A sérelmek és az érvek első pillantásra mindkét fél részéről jogosnak tűntek: érthető, hogy a szövetkezetnek a munka, a táborvezetőnek pedig az edzés a fontosabb. A beszélgetés során végül sok minden tisztázódott. Talán hamarabb kellett volna nekifogni... Kormos Emese SAJÁT NEVELÉSŰ TÖRZSGÁRDA A GÉPELEMGYÁRBAN Nem az életkor, a munka a mérce Az iparitanuló-képzés hosszú évtizedek óta egyszerre két helyen, az iskolában és az üzemekben történik. Sajnos, a két „nevelőtestület” között nincs mindig összhang, s a torzsalkodásokból legtöbbször a jövendő szakmunkása kerül ki vesztesen. Szerencsére azonban bőven vannak jó példák is ... — Nekünk létkérdés a szakmunkástanulók képzése, és a gyárhoz „kötése”. — Ezzel kezdte Dömötör Tibor, az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének igazgatója, amikor a témáról kérdeztük. — A megye- székhelyen igen sok általános iskolával tartjuk a kapcsolatot, s a pályaválasztásra nagyon egyszerű eszközökkel hívjuk fel a fiatalok figyelmét. Egy tévéantennát, s egy injekciós fecskén, dót tartunk a kézben, s bemutatjuk: az előbbi a teleszkópos munkahenger, az utóbbi a munkahenger. Meghívjuk őket a gyárba, s fényképeken, a technológiai sorrend szerint ismerked. nek meg a termelési folyamatokkal, majd a gépekkel. Aprócska ajándékokkal térhetnek haza. Kevés a jelentkező, s a pályára „csalogatást” csak kitartással lehet csinálni, s talán ezért is kerül évente 20—25 esztergályos, marós, köszörűs, szerszámkészítő, elektroműszerész, géplakatos az üzembe. Ez csak a kezdet, de milyen a folytatás? — Tanulót, szakmunkást nevelni csak az iskolával való szoros kapcsolatban állva lehet. Az »intézetnek itt van a kihelyezett tanműhelye, amelynek anyag- és gépellátása a követelményeknek megfelelő. A szakoktató, Kullai József js saját nevelésünk, de nemcsak ő, hanem a többi szakmunkás is nagy figyelmet fordít a tanulók szakmai, sőt erkölcsi nevelésére is. Kétfajta oktatást vezettünk be; a csoportost és a szórványost. A harmadéves tanulók az utóbbit gyakorolják, 'azaz valamennyi gépen dolgoznak, kiváló szakmunkások mellett. Számukra már szakszerveze. ti csoportot is szervezünk. Az üzemben ismerkedtünk ösz- sze Szabó- Tibor esztergályossal. % Szabó Tibor esztergályos: — Amit én tudok, azt megcsináltatom a tanulókkal is. Itt tanulta meg a szakmát, ezután érettségizett, majd szerzett technikusi végzettséget, lett tagja a pártnak. Szakszervezeti bizalmi. Ö már a középnemzedékhez tartozik, s oktatja a tanulókat. — Mi tartott a gyárban?... A jó kollektíva, a lehetőségek. Nem a fizetésre gondolok, bár az sem rossz — hat és fél ezret keresek műszakpótlék nélkül —, hanem a munkára. Egyedi feladatot kaptam, s ez nagyon tetszik nekem ... Tanulók? Amit én tudok, azt megcsináltatom velük, rájuk bí. zom a kényesebb munkát is, mert csakis így lesz önbizaLmuk. Együtt köszörüljük a késeket, gyakoroljuk be a mozdulatokat, s közben tanítom őket a szakmaszeretetre. az emberségre, a munkásöntudatra .. . Tavaly a legjobb tanuló, Baráth Nóra, az én kezem alól került ki... Nagyértékű, 3,5 millió forintos PNC-vezérlésű esztergán dolgozik most a húszéves Tóth Zoltán, aki három évvel ezelőtt szerezte meg itt a szakmunkás-bizonyítványt. Ö a gép első „gazdája”, hiszen nemrégen érkezett a gyárba. Tanuló korában többször nyert díjakat a Szakma Ifjú Mestere versenyeken. Tavaly szerezte meg a második, a marós szakmunkás-képesítést, s még nagyon friss az érettségi bizonyítványa. — Amit csinálok, az nagyon fontos, úgynevezett befejező munka. s nagyon örültem, hogy éppen énreám esett a választás ... Törődnek itt velünk, fiatal szak. munkásokkal, megbecsülnek. Ha szakmai problémám volt, az idősebb szakik mindig segítettek, de nemcsak ebben, másban is. Eddig négyezer forintot kerestem, most, hogy erre a gépre kerültem, műszakpótlék nélkül meglesz a hétezer forintom. — A tizenhat szerszámos, elektromechanikus programvezérlésű revolver-automata eszterga újdonság volt számomra — mondta Dobos József, aki ugyancsak három éve itt lett • Tóth Zoltán esztergályos: — Törődnek itt velünk, fiatal szak. munkásokkal. I* Dobos József esztergályos: — Jól érzem itt magam. szakmunkás. A KISZ-vezetőség tagja, s a gyár egyik legjobb fiatal szakmunkása. — Sok benne a fantázia. Beállító vagyok, bár alig múltam húszéves. A fizetésem? Az órabérem huszonöt forint és ehhez jön hat forint minőségi és teljesítmény-százalék utáni prémium. Havonta ez kijön 4500—5000 forintra. Jól érzem itt magam . .. A műhelyeket járva, az igazgató tovább fejtegette hogyan sikerül megőrizni, idekötni a fiatal szakmunkásgárdát. — Nálunk nem az a lényeg, hány éves valaki, hanem az, hogy mit produkál. Ennek vannak előzményei. Már az első-, a másodéves tanulóknál kialakítottunk jutalmazási formákat, s ha lehet, a harmadéveseket teljesítménybérben dolgoztatjuk. A béreket a szakmunkásvizsga után, demokratikusan állapítjuk meg. A „bizottságban” részt vesz a művezető, a patronáló, a KISZ-, a szakszervezet megbízottja, és értékeli a tanuló munkáját, az iskolában nyújtott elméleti és gyakorlati eredményét. Az ifjú szakmunkásoknak lehetőséget adunk a választásra. Felajánlunk nekik olyan gépet, ahol jól kamatoztathatják képességeiket, sőt tanulhatnak második szakmát. Olyan is volt már, akitől elköszöntünk . . . Gémes Gábor HALACSKÁS, ROZMARINGOS TÉRÍTŐK Háziipari gondok és tervek Baján A háziipari szövetkezeteknek megalakulásuk idején két pontosan körvonalazott feladatuk volt, amelyeket magukénak mondhatnak ma is. Magukra vállalták a népművészet, néphagyomány ápolását, terjesztését, és munkaalkalmat biztosítottak azoknak, akik valamilyen okból bedolgozóként könnyebben vállalhatnak feladatot. A megyében ma hat háziipari és népművészeti szövetkezet működik, feladatuk változatlan, de azt teljesíteni jóval szorítóbb körülmények között próbálhatják évről évre. A termékeket szépségük ellenére egyre nehezebb eladni. Tavaly 230 millió forint volt az árbevételük. A bajai Háziipari Szövetkezet az egyik legnehezebben tartható poszton áll. A hagyományos szőttes és szőnyeg iránt nemcsak belföldön, hanem az eddig biztos külföldi piacon is egyre nehezebb volt az elmúlt néhány évben ébren tartam az érdeklődést. Az árakat mind lejjebb szorították a távol-keleti kézművesek olcsóbb, bár rosszabb minőségű árui. A világpiaci hatások mellett a belső munkaerőmozgást is megérezték a szőnyegszövéssel foglalkozó szövetkezetek az egész országban, így Baján is. „A bedolgozói létszám egyre csökken -=- mondta el az elnöknő, Molnár Istvánná. — Eddig az asszonyok 20 százaléka választott más foglalkozást. Nagy baj ez nekünk, mivel megrendelésünk van, de létszámunk lassacskán nem lesz elég ahhoz, hogy a 23 millió forintos árbevételi tervet teljesíteni tudjuk. Az első félévünk még sikerült.” Mielőtt bárki kételkedni kezdene a piaci nehézségekről írottakban, vegyük sorra, miből is jöhet össze ennyi pénz. Nem a szőttesből — és ez ma szinte megszokott jelenség a népművészet ápolására hivatottaknál. Többségük már gondoskodott „'mankóról”, így a bajaiak konfekció- és kötőrészleget hoztak létre. A központi műhelyben tíz varrónő állítja össze a kézi síkkötőgépeken elkészített, bedolgozók gyártotta kötött részekből az évi 80 ezer ruhadarabot. A gyermek- és bakfispulóverek, kardigánok, a kötött nadrágok piacképes termékek. Épp így kapósak a konfekciórészlegben készülő gyermekruhák és női otthonkák. A hazai vevők mellett itt külföldiek is jelentkeztek, a termékek fele a Szovjetunió üzleteibe kerül. A létszámgondok mellett időnként az alapanyag beszerzése is okot ad fejtörésre — sorolta tovább a nehézségeket az elnök, nő. A Temaforg nem mindig tudja a szerződésnek megfelelően szállítani a kötőfonalat, és a színezés sem mindig kielégítő. Még szerencse, hogy a szőnyegkészítésnél legalább ez zök. kenőmentes, ugyanis a hagyományos rongyszőnyeghez van bőséggel alapanyag. Évente mintegy 28 ezer négyzetméter rongyszőnyeget készítenek a szövetkezet dolgozói, és ehhez 42 ezer kilogramm pamuttípusú rongyhulladékot használnak fel. A háziszőttesek, a száda függönyök és a halacskás, bajuszos, rozmaringos kis térítők, asztali futók mellett új törekvés a modern lakáskultúra igényeit szem előtt tartó termék kifejlesztése. Baján szeretnék megoldani a pamuthulladék színek szerinti válogatását, csoportosítását, hiszen a piackutatók véleménye szerint a most hódító rusztikus, natúr színű fabútorok mellé szívesen vennék a vevők a „színben tartott”, tehát kékek, vagy barnák, sárgák árnyalataiból összeállított rongyszőnyeget. F. E. TUDOMÁNY ÉS TERMELÉS ___________ J obb szervezés — milliós megtakarítások 4> Szűcs Mária a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben számítógéppel készít statisztikát a teherautók és traktorok üzemanyag-fogyasztásáról. Számos gyakorlati példát lehetne megemlíteni annak bizonyító, sára, hogy a munkaszervezés színvonala alapvetően befolyásolja a gazdálkodást. A mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- ipari vállalatoknál is kulcskérdés az irányítás milyensége. A termelés jobb meg. szervezésében rejlő tartalékok intenzív felkutatása végett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1982. január 1-én létrehozta a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalatot, az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet jogutódjaként. Az új szervezet célja a hazai és külföldi szervezéskutatás eredményeinek — vállalati megrendelések alapján történő — bevezetése. Igyekeznek megismertetni az érdeklődőket az eddigi kutatási tapasztalatokkal. A vállalat kecskeméti kirendeltsége négy megye gazdaságaival tart kapcsolatot. Harmincöt állandó partnerük van, több mint húsz Bács-Kiskunból. Nagy Béla kirendeltségvezetőtől jelenlegi munkájuk felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek mostanában főként a költségek csökkentése érdekében kérik segítségüket, tekintettel az egyre szigorúbb szabályozókra. Fontos témaként kezelik az energiatakarékossági programot. Ezzel összefüggésben a gépek teljesítőképességének kihasználását vizsgálják. Sok helyen nem aknázzák ki a lehetőségeket, a gép. park összetétele kevésbé igazodik az üzem termelési szerkezetéhez. Többek között a lajosmi- zsei Almavirág Szakszövetkezet kérte annak vizsgálatát, hogy mi. ként lehetne korszerűsíteni gépparkját, s egyúttal jobban megszervezni a munkát. A harmincöt partnergazdaságuknál vizsgálják az üzemanyagfogyasztást és egyúttal javaslatokat tesznek a gazdaságosabb felhasználásra, ismertetik a takarékosság lehetőségeit. Három kisebb megyei szövetkezet a közelmúltban kérte, hogy traktoraiknak fogyasztását ellenőrizzék. Több számítógép, asztali kalkulátor segít ma mór a közgazdászoknak. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben a közgazda- sági csoport állandóan figyelem, mel kíséri a költségek alakulását. Több programot kértek a vállalattól, hogy javítani tudják a munkaszervezést. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság részére bor- önköltség-számítások programozását dolgozták ki. Egyre bővül a szövetkezetek ipari melléktevékenysége. Ez nemcsak nekik hasznos, mert állandó foglalkoztatást nyújt a tagoknak, növeli a nyereséget, hanem a község lakosságmegtartó képességét is segíti. A megyei ki. rendeltség szakemberei felkutatják, hogy melyik ipari üzem, milyen cikkek gyártására keres partnert. Egyúttal felmérik azt js, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben hol van lehetőség a ke. resett cikkek gyártására. Hasznos munkát végez tehát a megyei kirendeltség, felsőfokú végzettségű szakemberei — szükség esetén — külső, speciális képzettségű szellemi erőket is igénybe vesznek. A vezetéstudomány eddigi eredményeit igyekeznek a gyakorlatba átültetni. Ezzel elősegítik — különösebb beruházás nélkül —, hogy milliókat takarítsanak meg egy-egy üzemben. K S.
