Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

2 O PETŐFI NÉPE • 1983 Július 26. A latin-amerikai Megkezdődött a XII. európai népek kiáltványa faluSZOCÍOlÓgiai kongresszus események sorokban HADERŐCSÖKKENTÉS: Nyári szünet Bécsben BERLIN Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke vasárnap megbeszélést folytatott Franz-Josef Strauss- szal, a nyugatnémet CSU elnöké­vel, aki magánjellegű látogatáson tartózkodik az NDK-ban. Strauss ugyanaznap délelőtt érkezett Len­gyelországból az NDK-ba. A bajor miniszterelnök első ízben jár az NDK-ban. TEHERAN Teherán meg fogja akadályozni a Perzsa-öböl menti országok kő- olajexportját, ha Irak blokád alá veszi az iráni olajszállító vonala­kat — figyelmeztetett a teheráni rádióban vasárnap Veiajati iráni külügyminiszter. Előzőleg az iráni parlament elnöke azt mondotta, hogy azért támadták Irak északi részét, mert itt jelentős olaj mezők vannak. Az iraki—iráni háború új, a kurd hegyekben nyitott front­járól a teheráni hadijelentések újabb térnyerésről, a bagdadiak súlyos harcokról számoltak be. Ismét kiürült a bécsi Hofburg bálterme, ahol immáron tíz éve folynak a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet. kölcsönös csökkentéséről szóló tárgyalá­sok. Lezárult egy újabb forduló, a harmincadik, annak reménye nélkül, hogy ha ezúttal nem is, de a legközelebbi tárgyalási so­rozatban aláírhatják a Kozép- Európában állomásozó szovjet és amerikai haderők arányos csök­kentéséről szóló első egyezményt. A bécsi Hofburg termeit évek ót.a szorgalmasan látogató új­ságírók és megfigyelők nemcsak a szocialista’ országok küldött­ségeinél tapasztalnak türelmet­lenséget: elvétve ugyan, de is­mernek olyan NATO-delegátuso- kat is, akik elképzelhetőnek tartanák a frissebb tárgyalási tempót. A 70-es évek végére elért részeredmények — akkor — jog­gal kecsegtettek a közeli meg­egyezés lehetőségével, és tovább­ra sem a szocialista országokon múlott, hogy a bécsi leszerelési fórum tízévi munka után is adós marad a kézzelfogható ered­ménnyel. Ha tartalmi nem is, de taktikai változás tapasztalható a nyuga­ti magatartásban. Az elmúlt ülé­seken mintha háttérbe szorult volna a korábbi években általuk erőltetett terméketlen létszám- vita, helyette a tervezett megál­lapodások ellenőrizhetetlensé­gére hivatkoznak, és a kiegészítő és ellenőrző intézkedések elég­telenségét tolják előtérbe. Most, hogy a tárgyalóasztalon fekszik a szocialista országok átfogó kompromisszumos javas­lata — a nyugati fél lazítani pró­bái tárgyalási magatartásán, olyan benyomást igyekszik kel­teni, mintha Bécsben. valami is „mozogna”, és ebben nekik van szerepük. Egyes NATO-országok immár „korlátozott előrehala­dásról” beszélnek. Nem kizárt, hogy a taktikai lépésváltás összefüggésben áll a NATO rakétaprogramjával, il­letve az azzal szemben növekvő nemzetközi ellenállással. A va­lóság ehelyett Bécsben az, hogy a nyugati tárgyalóküldöttségek 1979 óta semmit sem módosítot­tak álláspontjukon), sőt, a fegy­verzet terén visszaléptek koráb- hj álláspontjuktól. A megegyezéshez politikai aka­ratra lenne szükség és — a ten­gerentúlról érkező jelzéseket is számításba véve — erre egyelőre aligha Lehet számítani. CARACAS „A latin-amerikai népek kiált­ványa” című dokumentumot írt alá szombaton. Caracasban a Si­mon Bolivar születése 200. évfor­dulójának megünneplésére egy­begyűlt hat latin-amerikai ál­lamfő. A 26 oldalas manifesztum a kontinens politikai és gazdasá­gi kérdéseiben foglal állást; min­denekelőtt leszögezi, hogy La- tin-Ameriikániaik egyedül, min­denféle külső beavatkozás nélkül kell megoldania problémáit. Támogatásról biztosítja a Con- tadora-csoportot a közép-ame­rikai béke megteremtésére irá-1 nyúló erőfeszítéseiben; felszó­lít a kábítószer-kereskeddlem megszüntetésére, s arra, hogy a kontinens államai csökkentsék a fegyvervásárlásokat, s az így fel­szabaduló pénzalapokat a gazda­ság fejlesztésére irányuló erő­feszítések felújítását sürgeti, s síkraszáll az új gazdasági világ­rend létrehozása mellett. A la­tin-amerikai államok mintegy 300 milliárd dolláros külföldi eladó­sodása kapcsán az adós államok kormányait érdekeiket védő kö­zös gazdasági stratégia kidolgo­zására szólítja fel. A manifesztumot a venezuelai, a kodumbiai, az ecuadori, a perui, a bolíviai államfő, és a panamai alelnök írta alá. (Folytatás az 1. oldalról.) gyeimet kelt a magyar mezőgaz­daság teljesítménye, a magyar falu dinamikus fejlődése. Ezután Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter a kormány és a tárca nevében köszöntötte a szociológusokat. Utalt arra. hogy hazánkban szép hagyományai vannak a falukuta­tásnak, s e nemes feladat napja­inkban, amikor a falu immár tör­ténelmi változáson ment keresz­tül, ugyanolyan, időszerű, mint évtizedekkel ezelőtt. Az egymást át- meg átszövő folyamatok ugyan­akkor nagy feladat elé állítják a falu társadalmi, gazdasági hely­zetét felmérő, értékelő kutatókat, ezért a budapestihez hasonló ta­nácskozások segíthetnek a jó. módszerek elterjesztésében, közös álláspontok kialakításában a még tisztázatlan kérdéseknél. Ebben a (Folytatás az 1. oldalról.) foltabbak, az utóbbi kettőben szeptembertől egy-egy csoporttal többet szerveznek. 1982-ben befejeződött a kiskun- halasi járás óvodai hálózatának kiépítése, most már mindegyik községben van gyermekintézmény. Valamennyi óvodáskorút fel tud­ják venni, zsúfoltság csak egy­két nagyközségben tapasztalható. Kiskuhalason sem utasítottak el jelentkezőt, s mint ahogy évek reményben kívánt jó munkát a kongresszus résztvevőinek. A plenáris ülést követően a ta­nácskozás a munkabizottságok megbeszéléseivel folytatódott. Az első előadást Kulcsár Kál­mán, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese, a kong­resszus magyar szervező bizottsá­gának vezetője tartotta a falupo­litika magyar sajátosságairól, a falusi fejlődésről, felvázolva egy­ben ennek történelmi hátterét is. Egészhetes programjuk zárása­ként a tanácskozás résztvevői el­látogatnak abba a megyébe — Bács-Kiskunba — is, amely or­szágos visszhangra talált falu- konferenciát szervezett tavaly. Kecskeméti tájékoztató után Ti- szakécskén, Hetényegyházán, Ke- celen és Hajóson ismerkednek a települési szerkezettel, az állami, közös és háztáji gazdaságok, fel­dolgozó üzemek helyzetével, kul­turális intézményekkel. óta természetes, a gyesen levő édesanyák ötéves gyermekeit is fogadják. A legzsúfoltabb a Szé­kely és a Bajza utcai óvoda, fel- töltöttségük 124—125 százalékos. Az ötnapos munkahét bevezeté­se óta jóformán sehol sem igény­lik a szombati óvodai ellátást. A kiskunhalasi járásban, Kunbaján és Bácsszőlősön az őszi mezőgaz­dasági munkák idejére kérik a szervezetit gondoskodást, s ezt teljesíteni is tudják. H K. E. AZ AMNESZTIA ÉRTELMÉBEN Szabadon engedték a volt Szolidaritás-vezetőket NAPI KOMMENTAR Ariadné fonala? Óvodai helyzetkép VARSÓ Két nappal a szejm által elfo­gadott amnesztia-törvény életbe­lépése után Gdanskban jelentke­zett a rendőrségen a volt Szolida­ritás szákszervezet két, eddig ille­galitásban élt vezető személyisége — jelentette a PAP-hírügynökség. A volt Szolidaritás szakszerve­zet „társadalomtudományi köz­pontjának” egykori munkatársa, Piotr Kapczynski 1981. december 13-a, a szükségállapot meghirde­tése óta bujkált hamis személyi igazolvánnyal. Élve a meghirde­BELGRÁD A gazdaság megszilárdítása hosszú távú programjának meg­vitatására ült össze Belgrádban, a képviselőház épületében a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének Központi Bizottsága. A KB foglalkozik mindazon kér­désekkel, amelyeket a Kraigher- bizottság .jelentése tartalmaz. Ezek a témák a következőik: a társadalmi-politikai viszonyok változásai, a termelőeszközök tett amnesztia adta lehetőségek­kel, jelentkezett a gdanski rend­őrség vajdasági parancsnokságán, ahol a kötelező formaságok elvég­zése után szabadon engedték. Ugyancsak a gdanski rendőrség vajdasági parancsnokságánál je­lentkezett a volt Szolidaritás heti­lap egykori szerkesztője, Krzysz­tof Wyszkowski, aki 1982. augusz­tus 8-án vonult illegalitásba és szintén hamis személyi igazol­vánnyal rendelkezett. Wyszkows- kit is szabadon engedték. feletti ellenőrzés, a vállalatok, a bővített újratermelés, az árkép­zés, a tervezés, a jugoszláv piac egysége, a személyi jövedelmek és a munka szerinti jövedelem­elosztás. Ilyen továbbá a dimár konvertibilitása, a nemzetközi munkamegosztásba való bekap­csolódás, az adópolitika, az egyes körzetek fejlesztése, a gazdasági és szociális fejlődés jövőbeni ala­kítása, a foglalkoztatás, illetve az egyes gazdasági ágazatok távla­tai. A döntés, a falangista bejrúti kormánnyal szemben álló libano­ni politikai erők döntése, misze­rint egységfrontba tömörülnek, fontos fejlemény a feldúlt ország életében. A nemzeti megmentési front nyílt harcot hirdetett nem­csak a bejrúti kormány, hanem a falangistáik ellenőrizte hadsereg­gel szemben is. Sok megfigyelő egyfajta ellenkormánynak tekin­ti a különböző vallási és politikai erőket tömörítő frontot. Meglehet, ez még kissé korai, de önmagában a front létrejötte jelzi, hogy az izraeli—amerikai beavatkozás következtében mily reménytelenül megosztottá vált Libanon. Az ellenzéki összefogás­hoz az: utolsó, nagy erejű lökést nyilvánvalóan az izraeli kormány ama döntése jelentette, hogy át­csoportosítja Libanonban állomá­sozó csapatait. Ez ugyanis lénye­gében megteremti a feltételt az ország tartós izraeli megszállásá­hoz. A Jeruzsálemben tervezett me­netrend meglehetősen világos. 1. Az izraeli invázió megnyitotta az utat Libanonban az amerikai be­avatkozás előtt; 2. Egy követke­ző szakaszban térdre kényszer í te- nék Szíriát, amivel elvesztenék legfőbb támaszukat az Izraellel szemben álló erők; 3. Végül a harmadik szakasz az amerikai jelenlét kiterjesztéséhez vezetne. Ez utóbbi lépés viszont minden­nél veszélyesebbé tehetné a liba­noni válságot. Az izraeli döntésről Dzsemajel elnök úgy nyilatkozott, hogy az gyakorlatilag az ország felosztá­sát jelenti. A külföldi erők foly­tatólagos jelenlétéért a libanoni államfő azonban furcsa módon nem Izraelt, hanem Szíriát tette felelőssé. Igaz, az USA-ban azt sürgette: az Egyesült Államok vállaljon teljes elkötelezettséget arra, hogy Libanonból vonják ki az összes külföldi csapatot. A Fe­hér Ház azonban nemigen köte­lezte el magát semmire. Izrael illetékesei viszont közölték: had­seregüket nem hajlandók Liba­nonból teljesen kivonni. Nem véletlen tehát, hogy a li­banoni baloldali ellenzék — az AjmerikaHbarát bejrúti kormány­zattal szemben — Szíriára kíván támaszkodni. S egyúttal termé­szetesen hozzá kívánnak járulni a palesztin ellentétek elsimításához. A front szemmelláthatóan az arab egység megszilárdításával szeretné meglelni a kiutat a liba­noni válság labirintusából. Lesz-e ebből Ariadné fonala? A válság sorsa természetesen nem kizárólag Libanonban dől el. de a haladó erők összefogása je­lentős adu lehet a játszmában. Gy. S. iarfíj.- i o-tlVnanti»! siaou». Gazdaságszilárdító program a JKSZ KB előtt • Felső képünkön havannai utca látható a Batista-rendőrség és a tüntetők összecsapása után, másik képünk az Ahogy a forradalmár hadsereg született című kubai dokumentumfilm egyik részlete. A karnevál utáni álmos hajna­lon történt, Santiago de Cubában, 1953. július 26-án. A város lakói, a kimenős katonák a háromnapos mulatozástól kimerültén dőltek ágyukba. Csak egy csoport fiatal volt ébren, állt ugrásra készen. Ök éppen az éberség hiányában, a meglepetés bénító hatásában bíz­tak, hisz tízszeres túlerővel ké­szültek szembeszállni; a Batista- diktatúra gyűlölt fellegvára, a Moncada-erőd bevételére indul­tak. A meglepetésszerű rajtaütés nem sikerült. Az egyenlőtlen tűz­harcban a másfélszáz felkelő kénytelen volt visszavonulni, és rövid idő alatt el is fogták őket. Szörnyű megtorlás következett: a Moncadában rekedt 70 fiatalt ke­gyetlenül megkínozták és felkon­colták. Társaik polgári bíróság elé kerültek. A csoport vezetője a gyújtóhatású szónok, Fidel Castro ügyvéd leleplező vádbeszédet mondott az esküdtszék előtt a dik­tatúra rémtetteiről. Aligha sejtet, te azonban, hogy szónoklatának prófétikus befejező szavai — „ítél­jenek el, mitsem számít. A tör­ténelem fel fog menteni!” — mi­lyen hamar beteljesülnek. A Moncada legendás hírű ostro­mának immár 30 esztendeje. Há­rom évvel a sikertelen akció után a Mexikóba száműzött Fidel kis csapattal a Granma hajó fedélzetén visszatért Kubába. A felkelő had. sereg 1959. január elsejére győze­delmeskedett, elűzte az USA-ba- rát, országát kiáruló diktátort. Azóta a kis szigetország — alig 90 mérföldnyire a legerősebb tőkés világhatalom partjaitól — a szo­cializmust építi. A kezdeti időszak útkeresésein túljutva, a Kommu­nista Párt kongresszusának állás- foglalásaira építve a kubai nép a társadalomformálás minőségileg új szakaszát valósítja meg. Nap­jainkra befejeződött a népi hata­lom intézményrendszerének kiala­kítása. s folyik a gazdaságirányí­tás reformja. Már a második öt­éves terv feladatainak végrehajtá­sán munkálkodnak. Kuba 1972 óta tagja a KGST-nek, gazdasági fel­adatainak teljesítésében jelentős szerepet játszik egyre bővülő együttműködése a szocialista kö­zösség országaival. A szocialista építés vívmányai nemzetközi tekintélyt vívtak ki az ország számára. Kuba meghatáro­zó szerepet tölt be az el nem kö­telezett országok között, s követ­kezetes politikája jól szolgálja a mozgalom antiimperialista jelle­gét. Az Egyesült Államok negyed­század elmúltával sem hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A Reagan-kormányzat a legsötétebb hidegháborús évek retorikájával támadja napjainkban Kubát, a szigetországot téve felelőssé Kö- zép-Amerika felszabadító mozgal­mainak aktivizálódásáért. Ismét megszigorították a régóta értel­metlen blokádot, Washington ka­tonai fenyegetéseket intéz Kuba címére. Havanna ennek ellenére a közép-amerikai válság és a Wa- shigtonhoz fűződő viszony tárgya. lásos rendezése mellett foglal ál­lást, ám a robbanásveszélyes hely­zetben természetesen megkétsze­rezi éberségét, fokozza védelmi erőfeszítéseit. A szigetország népe, amint az már a Disznó-öbölben bebizonyo­sodott, képes megvédeni vívmá­nyait. E. É. A magyar vezetők táviratban üdvözölték Fidel Castrót, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából. Táviratukban kiemel­ték, hogy a magyar nép szolidá­ris a kubai néppel, és támogat­ja azt a küzdelmet, melyet Kuba a szocializmusért, a társadalmi haladásért vív. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Az Orlandi-lány elrablóinak újabb ultimátuma A több mint egy hónapja elrabolt Emanuela Orlandi nagybátyja hétfőn ismételten felszólította az emberrablókat: szolgáltassanak bi­zonyítékot arról, hogy foglyuk életben van. A nap folya­mán a lány állítólagos elrablói felhívták az II Giornale napilap ró­mai szerkesztőségét. A telefonálók azzal fenyegetőztek, megölik fog­lyukat — és II. János Pál pápát is —, ha a hatóságok július 31-ig, vasárnap éjfélig, nem engedik szabadon Mehmet Ali Agcát. 6758,14 6764.90 6771.66 3879.93 3883.81 3887.69 85,26 85.35 85.44 474,06 474,53 475.00 791,54 792,33 79342 567,25 567.82 568.39 1525,55 1327.08 1528.61 183,90 184.08 184.26 3579.62 3583,20 3586.78 15027,04 15042.08 15057.12 604,22 604,82 605.42 1707.32 1709.03 1710.74 28.84 28.87 28.90 243.80 244.04 244.28 37.08 33.12 37.16 29.82 29.5 29.88 2081,90 2083.98 2086.06 575.84 576.42 577.ÜO 2597.40 2600.00 2602.60 4413.41 4417.83 4422,25 Angol iont Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Hollandi forint (looo) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona . NSZK márka Olasz Ura (IDOO) Osztrák schilling Portugal escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es cl. rubel USA dollár Államközi megallapooasok ' alapuló hivatalos Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉ9NEK MEG* FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JŰLIUS 28-TOL Pénzneai Vételi Eladáil árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6561.95 6967.85 Ausztrál dollár 3767.30 4000.32 Belga frarik 82.79 87.91 Dán korona 460,29 488.77 Finn márka* 768.56 818.1U Francia frank 530.79 584.85 Görög drachma** 49,83 52.91 Hollandi forint 1481.27 1372.89 Japán yen (1000) 178.56 189.60 Jugoszláv dinár* 48.72 51.74 Kanadai dollár 3473.70 3690.70 Kuvaiti dinár 14590.82 13493.34 Norvég korona 586.68 622.96 NSZK márka 1657.76 1760.30 Olasz líra <iooo) 28.00 29.74 Osztrák schilling 236.72 231,36 Portugál escudo 36.01 38.23 Spanyol peseta 28,95 30.75 Svájci frank 2021.46 2146.50 Svéd korona* 559.13 593.71 USA dollár 4283.30 4550.36 •Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as ••Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-aa A tiszakécskei Béke és Szabadság Mgtsz 1983. szeptember 1-től 1988. augusztus 3I*ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja A TISZAKÉCSKE, PIACTÉRI HtJStlZLETÉT A pályázatokat 1983. augusztus 15-ig kell benyújtani. A versenytárgyalás 1983. augusztus 22-én 9 órakor a szövetkezet központjában lesz (Tiszakécske, Ady E. u. 13. sz. alatt). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a kereskedelmi ágazatvezető ad. 1208 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1983. JOLIITS 2S-TÖL Devizanatn Vételi Közép .«»'»ai irfolvam 100 eevséere. forintban Moncadára emlékezve

Next

/
Thumbnails
Contents