Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Mindennap vásárolunk (3. oldal) A több mint egy éve műkö­dő Fogyasztók Tanácsának me. gyei és városi testületéi foglal­koztak a bútorellátással, ta­pasztalatokat gyűjtöttek a GELKA és az AFIT átszerve­zéséről. a fogyasztói érdekvé­delemről, a távolsági közleke­dés eredményeiről és nem cse­kély gondjairól. Felfigyeltek arra is, hogy a fogyasztók álta­lában nem ismerik az őket vé­dő jogszabályokat. Ezért adjuk közre most induló, négyrészes sorozatunkat, amelyben a sza­vatossági és jótállási jogszabá­lyokról lesz szó. TÓTH ISTVÁN ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA (5. oldal) SZÉPEN MAGYARUL-SZÉPEN EMBERÜL (5. oldal) Építőtábort körkép... (4. oldal) A középiskolás diákok köz­kedvelt szünidei programja az építőtáborozás. Hasznos a gaz­daságoknak és a termelőszövet­kezeteknek, hiszen a szorgos kezek enyhítenek a nyári mun­kaerőhiányon. A fiatalok több­sége is szívesen vállalja a két­hetes. hol könnyebb, hol meg- erőltetőbb mezőgazdasági mun­kát: a sportolással, szórakozás­sal töltött délutánok könnyen feledtetik velük a meleg, vagy a kimerítő kapálgatás kelle­metlenségeit. Képünkön: az Izsáki Állami Gazdaság barac­kosában budapesti lányok szü­retelik a termést. A munkát csak néhány percre hagyták abba, a fotóriporter kedvéért. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf 115. szám Ára l 1,40 Ft 1983. július 26. kedd ALKALMAZKODTAK AZ IGÉNYEKHEZ Űj termékek a magnetofongyárból A BRG kecskeméti magnetofon- gyárában a termelés zömét az önállóan értékesített mechanikák és fejek előállítása alkotja. Az első félévben árbevételi tervük 354 millió forint volt. amelyet csak 47 százalékra teljesítettek, de a 32-féle termékből szerződéses kö­telezettségeiknek eleget tettek. A gyártmányok 85 százalékát expor­tálták a Szovjetunióba, az NDK" ba. Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Franciaországba. Június végéig új termékkel is megjelentek a hazai piacon. Az MK—29-es típusú. Juno fantázia- nevű hordozható magnetofon kapható az üzletekben. Külföldre 15 ezret küldtek belőle. A máso­dik félévben ebből a gyártmá­nyukból az NSZK-ba is exportál­nak. A másik új termék a Video­tonnak is készített mechanika, amelyet a székesfehérvári üzem hordozható sz.tereó magnósrádióc ba épít be A Szovjetuniónak MK —29-es magnetofont, a két új partner közül Lengyelországnak fejet, Jugoszláviának pedig komp­lett készüléket és mechanikát szál­lítanak. Az idén jelentkezett elő­ször Kuba, ahová magnetofon- mechanikát küldtek. Rudasi Károly igazgató szerint az első félév gazdasági eredmé­nyei jónak mondhatók, a máguk elé tűzött célokat elérték, jól alkalmazkodtak a partnerek igé­nyeihez. s a korábbi időszakhoz viszonyítva sikerült hazai, szo­cialista országokból származó nyersanyagokkal jelentős im­portot megtakarítani. Ezt a mun­kát tovább folytatják. Emellett igen jelentős beruházásokat kezd­tek el és valósítottak meg. A 8 millió forintos gépbeszerzésből a legnagyobb értékű a 4 millióba kerülő szikraforgácsoló berende­zés. Megkezdték, s a második fél­évben befejezik a 10 milliós rak­tárépület építését. G. G. • Az új MK lenörzése. ■29-es hordozható magnetofon mechanikájának r Óvodai helyzetkép A többgyerekes családok előnyt élveznek Évtizede már, hogy a társadalom érdeklődésének homlok­terébe került a gyermekek óvodai elhelyezésének gondja. Annak a pedagógiai célnak elérése, hogy a gyerekek, leg­alább egy évvel az iskolakezdés előtt szakszerű óvodai neve­lésben részesüljenek, hosszú ideig akadályba ütközött. A helyek hiánya főleg a városokban volt aggasztó. Ma már végre a szinte példa nélkül álló társadalmi összefogásnak köszönhetően — eljutottunk odáig, hogy az óvoda-kérdés nem tartozik a legégetőbb problémák közé. A felvételeknél előnyben van­nak a három és többgyermekes családok, valamint a gyermekei­ket egyedül nevelő szülők cseme­téi. Az óvoda iskolaelőkészítő sze­repének megnövekedése miatt kívánatos az ötödik életévüket betöltött kicsiket beíratni. A me­gye valamennyi óvodájában jut nekik helyt, még akkor is, ha édesanyjuk gyesen van. A társadalmi felvételi bizottsá­gok a közelmúltban döntöttek a kérelmekről. Megyénk három vá- rpsában és két járásában érdek­lődtünk: hogy állnak az óvodai elhelyezésekkel. Kiskunfélegyházán a beérkezett 1556 kerelem közül csak hármait kellett elutasítani. A város hét óvodájának a telítettsége 113 szá­zalékos. a legzsúfoltabb a Petőfi lakótelepen a Darvas téri intéz­mény. Kiskőrösön a 725 helyre mint­egy 900 kisgyermek jut, az eddigi jelentkezők közül mindenkit fel tudtak venni. Jó néhány eleset- tebb vagy cigány családnál agi­tálni kell a szülőket, hogy írassák be gyermekeiket. Sajnos, még ha eredménnyel is jár a rábeszélés, 1 a kicsik egykét hét múlva kima­radnak. A sűrűn lakott területe­ken 120 százaléknál is magasabb a telítettség. Az Árpád úti óvo­dában például 18-an ..ballagtak”, viszont 42 új óvodással gyarapo­dik a létszám. Hároméves kortól felveszik a gyesen levő anyukák gyermekeit is. de ők csak a dél­előtti foglalkozásokon vehetnek részt. A kiskőrösi járásban a keceli, az akasztói, a soltvadkerti és a soltszentimrei óvodák a legzsú* (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi békemenet A nyugat-németországi Dortmundból július 9-én indult nemzetközi békeme­net résztvevői vasárnap a hollandiai De Peel légitá­maszponthoz érkeztek, ahol nagygyűlésen ítélték el a NATO fokozott fegyverke­zési terveit. A szomszédos Vcrney helység tanácsának titkára elmondotta, hogy a városka lakói eltökélten harcolni fognak a manőve­rező robotrepülógépek ná­luk is tervezett telepítése ellen. A nemzetközi békemenet augusztus 6-án. az első atombomba bevetésének év­fordulóján Brüsszelbe ér, ahol a NATO főhadiszállá­sán petíciót nyújtanak át az amerikai közepes hatótávol­ságú rakéták európai telepí­tése ellen. Megkezdődött a XII. európai faluszociológiai kongresszus A resztvevők ellátogatnak Bács-Kiskunba Tegnap Budapesten, a Kertésze­ti Egyetemen ünnepélyesen meg­nyitották a XII. európai faluszo­ciológiai kongresszust. Az ötna­pos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, s a szervezésben nagy szerepet vállalt a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, vala­mint a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa. Harmincegy országból 300 szak­ember vett részt a megnyitó ple­náris ülésen, így a jelenlegi, szo­cialista országban első alkalom­mal rendezett faluszociológiai kongresszus minden korábbi ha­sonló eseménynél nagyobb sza­bású. A tanácskozáson elsősor­ban a faluban végbemenő folya­matok társadalmi következmé­nyeit igyekeznek elemezni a szo­ciológia módszereivel, s összeha­sonlítják az eltérő fejlesztési stra­tégiákat. A kongresszus foglalko­zik a parasztsággal összefüggő el­méleti kérdésekkel, a falusi tár­sadalmi rétegek helyzetének, sze­repének jobb megismerésével is. A Kertészeti Egyetem épületé­ben — ahol a kongresszus tisz­teletére tegnap a magyar falu és a magyar mezőgazdaság életét bemutató reprezentatív kiállítás nyílt — Ad Nooij, az Európai Fa­luszociológiai Társaság holland elnöke üdvözölte a résztvevőket. Szólt az agrár- és a faluszocioló­gia helyzetéről, majd elmondta: az európai, országokban nagy fi­(Folytatás a 2. oldalon.) • Képünkön: a helyszínen ren­dezett kiállítás anyagából a régi falusi munkát ábrázoló fénykép. (MTI-fotó — Telefotó — KS) SZÜLETŐBEN EGY ÚJ FOLYÓIRAT Honismereti Híradó Idézet a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának ez évi márciusi határozatából: „Bács-Kiskun megyében is — több más terület­hez hasonlóan — évenként kétszer jelenjen meg honismereti tájékoztató, egyszerű, nem nagy anyagi ráfordítást igénylő formában ... Az intéz­mények honismereti munkájának segítése, szélesí­tése érdekében állítsanak össze olyan módszertani anyagot, amelyet mind az egyének, mind a kö­zösségek szakmai felkészültségük emelése érde­kében hasznosítani tudnak.” E határozat megvalósulá­sát szolgálta az a tanácsko­zás, melyet tegnap tartottak a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak székházában. Egy új honismereti folyóirat van születőben, s ennek szerve­zési munkáit, tartalmi vo­natkozásait beszélték meg a szerkesztésben résztvevők: a megyei tanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezet, a megyei művelődési központ, a megyei könyvtár és a me­gyei levéltár illetékesei. Az új folyóirat első pél­dánya a tervek szerint még az idén napvilágot lát mint­egy 120 oldal terjedelemben, s a későbbiekben évente két alkalommal közli majd a megye honismereti tanul, mányait, híreit. 's A helytörténeti gyűjtemé­nyek, tájházak, öntevékeny közösségek. honismereti szakkörök, falukutatók stb. M munkáját is orientálni igyekszik majd a folyóirat, s figyelmet fordít többek között az irodalmi hagyaté­kok, a helyismereti biblio­gráfiák ápolására, az üzemi krónikákra, gyártörténeti írásokra... Nem az a cél, hogy egy kiadvány legyen a sok közül — állapították meg a tanácskozáson —, hanem, hogy valóban ka­rakteres. tartalmas, szelle­mében nyitott folyóiratként működjön, tájékoztasson, tanítson. A Honismereti Híradó a megyei tanács művelődési osztályának és a HNF me­gyei Honismereti Bizottsá­gának közös kiadványaként jelenik majd meg. K. E. Jég tarolt Baja környékén Félezer kárbejelentés az ÁB-nál Vasárnap estére viharfelhők tornyosultak Baja környékének egére, de a várva-várt esővel nem­kívánatos kísérő érkezett, a jég. A több mint egy óráig tartó felhőszakadás után szomorú képet mu­tatott a vidék: a néhol ökölnagyságú jégdarabok letarolták a növényeket, elpusztították a madara­kat ... Vaskúton, a kakasvári részen a házak északi oíldalát a jég és a vihar annyira megrongálta, a tetőcserepeket összetörte, hogy a réseken beömlő víz hatására néhol a mennyezet is beomlott, A pa. Iával fedett tetőket sem kímélte, de még a hul­lámpalákon is ökölnyi lyukakat szakított a jég. Eliemi kár érte Gara, Bátmonostor, Nagybaracs- ka, Dávod, Hercegszántó. Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsalmás, Sükösd és Érsekcsanád határát és a községeket is, főként a lábon álló növényeket pusztítva. Hétfőn délelőtt 11 óráig az Állami Biztosító Ba­ja városi-járási fiókjánál több mint félezer kárbe­jelentést tettek. A biztosító szakemberei a felmé­réseket megkezdték. A jégverés sújtotta területeken a károk helyre- állítása is megkezdődött. A helyi tanácsok és a termelőszövetkezetek gondoskodnak a szükséges építőanyagról. Félrehallás nélkül Nem nehéz belátni, hogy a hivatalok, a közigazgatási, jo­gi, pénzügyi stb. intézmény- hálózat nélkül a társadalom totális anarchiába fulladna. Ezt egyetlen reálisan ítélkező ember sem vonhatja kétség­be. Következésképpen az in­tézményrendszer továbbfej­lesztésének programja — nem a hivatalok felszámolását je­lenti. A gazdasági és intézmény- rendszer ugyanúgy csontvá­za a gazdasági életnek, a gaz­dálkodás szervezésének, ve­zérlésének, mint a lakóhelyi életnek a közigazgatási intéz­ményrendszer. Más kérdés, hogy ez az intézményrendszer felépítésében, valamennyi funk­ciójában megfelel-e a gazda­ság jelenlegi színvonalának: előrelendíti-e minden elemé­ben a gazdálkodás szervezését, vagy van, amiben fékez. Lehet sorolni, hogy miben fékez, s miben lendít előre. Erre is, arra is van példa elég. Ez viszont a dolgok természe­téből adódik, abból, hogy a népgazdaság az utóbbi 10—15 évben fejlettségi szintet vál­tott', s fokozatosan (de Iha le­het az eddiginél gyorsabban) át kell állnia a gazdálkodás intenzív módszereire. Kézen­fekvőén az intézményrendszer is az átállás időszakában van: számos eleme, szintje a köz­vetlen tervutasításos gazda­ságirányítási rendszerhez kö­tődik, más elmei pedig már a lényegesen önállóbb és fe­lelősségtelibb vállalati gaz­dálkodást segítik elő. A VI. ötéves tervidőszak el­ső két évében — a XII. kong­resszus határozatai szerint — az intézményrendszer át­állítása számottevően előre­haladt. Ezt jelzi az ipari tár­cák egy minisztériumban va­ló egyesítése, a Munkaügyi Minisztérium megszüntetése, az Országos Anyag- és Árhi­vatal átszervezése, számos tröszt és országos nagyválla­lat felszámolása. Jelzi a fo­lyamat előrehaladását, hogy több, eddig központosított funkció, döntési jog lénye­gében vállalati és pénzinté­zeti hatáskörbe került: a tár­sulások szervezésének, leány- vállalatok alakításának, pénz­eszközök (például kötvény- kibocsátással való) átcsopor­tosításának kezdeményezése. A gazdaságirányítási in­tézményrendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatban lé­nyegében két körülményről soha nem szabad elfeledkez­ni: az egyik, hogy ennek célja nem más, mint a vállalatok, szövetkezetek hatékonyságá­nak, főleg nemzetközi ver­senyképességük növelése. A gyors, felelősségteli, önálló döntéshez meg kell teremte­ni a jogi feltételeket. A teljes igazság persze az, hogy az eredményes, rugalmas gaz­dálkodásban eddig sem úgy fékezte az intézményrendszer a vállalatokat, hogy megkö­tötte volna a kezüket az ön­álló kezdeményezésben, gaz­dálkodásban. (A Rába, a Me­dicor, a Taurus, a bábolnaiak vagy a Mofém stb. kezét miért nem kötötte meg? ...). In­kább úgy — s ebben van iga­za a szakembereknek —, hogy módot adott a vállalatok egy részének arra, hogy — az in­tézmények mögé bújjon, hogy ne döntsön egyedül, hogy meg­felezze a felelősséget. Ez a fontos a továbbfejlesztés irá­nyát tekintve: tehát, hogy az intézményrendszer úgy ala­kuljon át, hogy a vállalatok önálló döntésre, felelősség­vállalásra kényszerüljenek, minden rajtuk múló, őket érin­tő kérdésben. S ehhez fűződik a másik kö­rülmény, amelyről az intéz­ményrendszer korszerűsítése­kor senki sem feledkezhet el, nevezetesen, hogy a gazda­ságirányítás ellenőrző, szá- monkérő rangja semmivel sem lehet kisebb — sőt. inkább nö­vekedjék — a vállalati gaz­dálkodásban, hiszen válla­lataink végső soron nem a sa­ját vagyonukért felelnek, ke­zelik, őrzik, gyarapítják az or­szág vagyonának egy részét —, de az nem a saját tulajdonuk. Ezért önállóságuknak és fe­lelősségüknek egységben kell lenniük. A gazdaságirányítás­nak tehát — az önállóságra és a felelősségre egyszerre kell ösztönöznie a gazdálkodókat. G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents